Brassó megyében november 26-án a választásra jogosultak 67,84 %-a voksolt, 1996-ban nagyobb volt a részvétel, 78,2 %-os. Az államelnökjelöltek közül a szavazatok 28,7 %-át C.V. Tudor, 23,7 %-át Ion Iliescu, 18,4 %-át Theodor Stolojan, 12,2%-át Mugur Isarescu szerezte meg. Frunda Györgyre Brassó megye szavazópolgárainak 7,3% (23 958 szavazat) voksolt. Petre Roman 3, míg Teodor Melescanu 2,5%-ot ért el. A képviselőházi jelöltekre leadott szavazatok aránya a következőképpen oszlik meg: az RTDP 27,3, az NRP 17,7, az NLP 10,7, a DK 2000 6,61, a DP 5,6, a SZR 5,29 % szavazatot kapott. Kovács Csaba RMDSZ-képviselőre 26 957-en (8,62 %) szavaztak. A szenátorjelöltekre leadott szavazatok aránya: RTDP 25,9 %, NRP 21,1 %, NLP 11,5 %, DP 9,2 %, RMDSZ 8,75 %, SZR 5,8 %, DK 2000 5,2 %. Aranyosi István RMDSZ-szenátorjelöltre 27 483-an szavaztak, s kevesebb mint kétezer szavazattal maradt le a demokrata párti jelölt mögött. Az RTDP-nek négy képviselője és egy szenátora, az NRP-nek két képviselője és egy szenátora, az NLP-nek és a DP-nek egy képviselője és egy szenátora, míg az RMDSZ-nek egy képviselője lesz a parlamentben. - Összehasonlításképpen: 1996-ban Frunda György államelnök-jelölt Brassó megye szavazatainak 7,4 %-át szerezte meg. Az RMDSZ szenátorjelöltje akkor 31 300 szavazatot (8,5 %), míg a képviselőjelölt 28 300 szavazatot (7,7 %) kapott. /Jól szerepelt az RMDSZ. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 1./
2000. december 4.
Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2000. december 18.
Dec. 18-án a képviselőház véglegesítette szakbizottságainak összetételét. Ennek eredményeként nyolc RMDSZ-képviselő tölt be elnöki, alelnöki és titkári tisztséget különböző bizottságokban. Az ipari és szolgáltatásügyi bizottság elnöke Antal István képviselő; a mezőgazdasági, erdészeti, élelmezésipari és sajátos szolgáltatások bizottsága alelnöke Kelemen Atilla képviselő; az emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottság alelnöke Tokay György képviselő; a tanügyi, ifjúsági és sportbizottság alelnöke Asztalos Ferenc képviselő. A gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság titkára Vida Gyula képviselő; a költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság titkára Birtalan Ákos képviselő; a közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottság titkára Kovács Csaba képviselő és a közművelődési, művészeti és tömegtájékoztatási bizottság titkára Márton Árpád képviselő. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./
2001. február 22.
Brassóban a TVS-Holding kábelhálózat decemberben kivette műsorrácsából az Rtt-t, így a nézők már nem láthatják az itt közvetített magyar adást. Febr. 13-ától újra látható a hét végén magyar nyelvű adás a kábelen. Kovács Csaba Tibor képviselőt, a közigazgatási, közmunkálati és környezetvédelmi bizottság titkára lépett ez ügyben: a brassói RMDSZ és a Német Fórum is írásban folyamodott a TVS-Holding kábeltelevíziós társasághoz. /Tóásó Áron Zoltán: Újra van magyar nyelvű adás a brassói kábeltévén! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
2001. február 28.
Febr. 28-án tartotta sajtóértekezletét bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy a mostani törvényhozás sokkal operatívabb a réginél. Hasznos volt a házszabály módosítása, ezáltal javult a parlament törvényelfogadási ritmusa. Ráduly Róbert képviselő a helyi közigazgatási törvényről szólva hangsúlyozta, hogy ez nem csak az anyanyelv helyi közigazgatásban való használatát jelenti, hanem olyan nemzetközileg elfogadott meghatározásokat is bevisz a hazai jogrendszerbe, melyek eddig nem léteztek. A helyi közigazgatási törvény erősségének nevezte Kovács Csaba képviselő azt a tényt, hogy először vettek át jogi normákat az aquis communitaire-ből, ezáltal alávetve a helyi közigazgatás decentralizálását a nemzetközi jognak. Szerinte szükséges a pontos alkalmazási előírások mielőbbi kidolgozása is. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 28. - 1918. sz./
2001. március 8.
Kovács Csaba RMDSZ-képviselő elmondta, hogy dr. Birta Csaba brassói kórházigazgató esetleges leváltásáról a Monitorul de Brasov napilapból értesült. Azonnal kapcsolatba lépett a Brassó megyei RTDP-s képviselőkkel, és tiltakozott dr. Birta Csaba leváltása ellen. Azt válaszolták RTDP-s képviselőtársai, hogy nincs tudomásuk a leváltási szándékról. Másnap azután dr. Birta Csaba megmutatta a márc. 1-jén kelt leváltási végzést. Kovács tájékoztatta erről az RMDSZ országos vezetőségét, valamint Aranyosi István megyei tanácsost, hogy a tanácsban tiltakozzanak. Kovács Csaba márc. 6-án, Bukarestben az RTDP- és az RMDSZ frakciók ülésén is felvetette, hogy az igazgatói beosztás nem politikai funkció, de részét kell képeznie az RMDSZ és a helyi RTDP közötti együttműködésnek. Az RTDP helyi vezetője újfent megerősítette, hogy nem tud a leváltásról. Van remény arra, hogy ezt az igazságtalan döntést visszavonják. /Béres Katalin: Kovács Csaba képviselő az ertédépésítésről. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 8./
2001. május 4.
Az RMDSZ politikusai közül egyesek pozitívan vélekednek a státustörvény által biztosított kedvezményekről, mások szerint azonban a jogszabály viszonylag "szerény" előnyökben részesíti a határon túli magyarokat, jelentette a Mediafax. Székely Ervin Bihar megyei képviselő a hírügynökségnek kijelentette: valamely nemzethez való tartozás az állampolgárnak kizárólagos, személyes ügye, amit törvényben nem lehet szabályozni. Mint fogalmazott, magyar igazolvány nélkül is magyarnak tartja magát. A képviselő a törvénytervezet egyik hibájának tekinti, hogy ezáltal lehetőség nyílik az "álmagyarok" megjelenésére, akik a jogszabály biztosította kedvezmények reményében vallják magyarnak magukat. Kovács Csaba Brassó megyei képviselő szerint a státustörvény a Fidesz választási ígéreteinek a megvalósítását jelenti. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila (Maros megye) a Mediafaxnak kijelentette: a román és a magyar diplomácia közti egyeztetésre azelőtt kellett volna sor kerülnie, mielőtt a magyar országgyűlés napirendre tűzte volna a törvénytervezet vitáját. A képviselő természetesnek tartja a jogszabályban megfogalmazottakat, mivel szerinte minden államnak meg kell védenie a határain túl élő nemzettársait. Kelemen úgy véli, Romániának is követnie kellene a példát. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szerint a kedvezmények biztosításával a magyar állam elsősorban a szülőföldön való maradást kívánja elősegíteni. Kónya-Hamar Sándor szerint a jogszabály egy olyan politikai és történelmi helyzetet próbál orvosolni, amelyben a nemzet határai nem esnek egybe az anyaország határaival. - A magyarországi státustörvénnyel kapcsolatos román hivatalos kifogások nem veszélyeztetik az RTDP és az RMDSZ közti parlamenti együttműködési megállapodást - hangoztatta Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő. Az RMDSZ Reform Tömörülés nevű platformjának vezetője a Cotidianul kérdéseire adott válaszában úgy vélte, hasznos, ha a törvény kapcsán a magyar és a román kormány konzultációt folytat egymással. Toró annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezeknek a konzultációknak a nyomán - tekintettel arra, hogy a magyar kormány milyen kedvező tapasztalatokat szerzett az Európai Unióval való viszonyban - Romániában is megszületik a határon túli románok érdekeit védelmező, a magyar státustörvényhez hasonló jogszabály. Úgy vélte, a magyar státustörvénnyel szembeni támadásokat az is magyarázza, hogy a román kormány tagjainak nincs elegendő információja. /Nincs konszenzus az RMDSZ-ben a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. július 18.
Markó Béla RMDSZ- elnök júl. 17-én az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatainak előkészítésére kinevezett egy külön bizottságot, amelynek tagjai a következő jogászok: Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdu Gábor, Kovács Csaba, Seres Dénes, Székely Ervin, Tokay György, Varga Attila. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 18. - 2012. sz./
2001. szeptember 1.
A Reform Tömörülés Elnöksége a maga részéről akár lezártnak is tekinthetné a kolozsvári Szabadság "emlékeztető" ügyét, mert a néhány oldalas, számítógépen szerkesztett, aláíratlan irományt próbál a szerző /Tibori Szabó Zoltán/ hitelesnek feltüntetni úgy, hogy közben a Népszabadságban arra hivatkozott, ezt "írták" az erdélyi lapok. Valójában ő írt "hiteles" forrásból. - Egy elektronikus levél hitelessége megmosolyogtató, azonban az erkölcsi kár, amit a Reform Tömörülésnek, a romániai magyar érdekképviseletnek igyekezett okozni, sajnos, adott. Ezért a Reform Tömörülés a MÚRE etikai bizottságához fordul. "A kérdést azonban nem lehet lezárni, mert a nyilvánvaló hamisítás tényét elegánsan figyelmen kívül hagyva, politikai állásfoglalások is születtek ez ügyben" - olvasható a Reform Tömörülés közleményében. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége "megbélyegzésben és vádaskodásban sikerrel körözte le még az elnököt is. Már csak az egyes területi RMDSZ-tisztségviselők és testületek elítélő-csatlakozó nyilatkozatai hiányoznak ahhoz, hogy az 50-es évek koncepciós pereinek hangulatát és módszertanát a bőrünkön is megtapasztaljuk." - Érthetetlen, hogy az RMDSZ megszavaztatott egy olyan jogszabályt, amely történelmi egyházak ingatlanjainak visszaadását ellehetetleníti. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Tibori Szabó Zoltán azonnal reagált a közleményre: azt várta, hogy a Reform Tömörülés elvégzi a szükséges önrevíziót, ehelyett vitatja a Tibori által ismertetett dokumentum hitelességét. Tibori csupán annyit állított, hogy "a dokumentum hitelességéről nincs kétségem, s hogy a forrásom körön belüli. Azt is állítottam, hogy az emlékeztetőt Kovács Csaba rögzítette, és azt július 4-én, három nappal az elnökségi ülés után juttatta el a megbeszélésen részt vevő hét elnökségi tagnak, illetve egy olyan személynek, aki a megbeszélésen nem vett részt." /Tibori Szabó Zoltán: Az igazság végül csak kiderül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. szeptember 27.
A képviselők szept. 27-én cikkelyenként húsz törvénytervezetet vitattak meg. Közöttük volt az a NRP által benyújtott törvénytervezet is, amelyben a 2001/215, a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelv használatára vonatkozó cikkelyeinek életbe lépésének elhalasztását kérték. A szakbizottság elutasító jelentésének ismertetése után Kovács Csaba képviselő a plénum előtt ismertette, hogy a NRP képviselői a havannai interparlamentáris találkozón pontosan a közigazgatási törvény erre vonatkozó cikkelyeinek előírásait dicsérték. A képviselő elfogadhatatlannak tartotta azt, hogy egy politikai párt teljesen ellentmondó álláspontot képvisel a hazai parlamentben, mint a nemzetközi fórumokon, és kérte a képviselőktől a szakbizottság elutasító jelentésének megszavazását. A személyi adatok védelméről szóló jogszabály vitája során Ráduly Róbert elfogadta a szakbizottság elutasító jelentését, hiszen az RMDSZ által benyújtott javaslatokat a kormány belefoglalta a hasonló témájú törvénytervezetébe. /RMDSZ Tájékozató, szept. 27. - 2046.sz./
2001. szeptember 28.
Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagja közölte, hogy a bizottság /rajta kívül Hajdú Gábor, Frunda György, Tokay György, Varga Attila, Székely Ervin, Eckstein-Kovács Péter/ megfogalmazta javaslatait, figyelembe véve azokat az állásfoglalásokat, melyeket különböző megyékből, testületektől kaptak. Szükségesnek tekintik az alkotmány reformját. A huszonegyedik században a nemzetállami megjelölés elavult, másrészt a kisebbségeket kirekeszti. Bírálatot kapott az RMDSZ a szuverenitási megjelöléssel kapcsolatban is. Mi úgy tartjuk, hogy más alkotmányokhoz hasonlóan legyen belefoglalva az alkotmányba az integrációs lehetőség, ami szükségszerű. A tulajdonjog szavatolását szeretnék elérni. Megfelelőbb lenne az egykamarás parlament. Jelenleg párhuzamosan mindkét ház ugyanazt a tevékenységet folytatja. Javasolták a vizsgálóbíró intézményének a bevezetését. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy nincs meg a bírói hatalom felügyelete. /Tóásó Áron Zoltán: Alkotmányreformot akar, nem csupán módosítást. Beszélgetés Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2001. november 1.
Két RMDSZ-képviselő határozattervezetet nyújtott be okt. 31-én a képviselőház állandó bizottságához, amelynek értelmében minden helységnek joga lenne saját zászlóhoz és címerhez. Ráduly Róbert Kálmán és Kovács Csaba kezdeményezése szerint a helyi tanácsok szavazással döntenének a heraldikus jelvényekről, kétharmados szavazattöbbséggel fogadnák el a zászló és címer kinézetét, amelyet a román akadémia heraldikai bizottsága is véleményez. /Minden helységnek saját zászlót és címert - javasolja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2002. február 14.
A népszámlálás kérdőívén a nemzetiség, anyanyelv és vallás rovatánál csak két opció (román és egyéb, illetve ortodox és egyéb) jelenik meg. Az RMDSZ szerint egyértelmű a megosztási szándék, az viszont még nem világos a szövetség képviselői számára, hogy miképpen lehet a hátralevő rövid időszakban megakadályozni a tíz évvel ezelőtti diverzió megismétlődését. /Népszámlálási diverzió: magyar/székely. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta: a mellékletben szereplő nemzetiségeknél a román, makedoromán és aromán; magyar (11), székely (33) és csángó (41); német, szász és sváb; orosz, ukrán, lipován, rutén és gagauz opciók jelennek meg. Az anyanyelvnél hasonló a felsorolás, annyi eltéréssel, hogy a magyaroknál a magyar (11) és a székely (29) "nyelvet" különböztetik meg, a csángó "nyelvről" viszont nem tesznek említést. (Zárójelben az idevonatkozó kódszámok.) A vallásnál az ortodox (10), római katolikus (11), görög katolikus (12), református (13), ágostai hitvallású evangélikus (14), magyar evangélikus lutheránus (15), unitárius (16), örmény (17), őskeresztény (18), baptista (19), továbbá pünkösdista (20), adventista (21), evangélikus keresztény (22), evangélikus (román evangélikus) (23), muzulmán (24), zsidó (25) és egyéb felekezeteket sorolnak fel. Az alpolgármester szerint az űrlap készítői takarékossági meggondolásból nem sorolták fel minden egyes kérdőíven a nemzetiségi, anyanyelvi és vallási opciókat. Elmondta: a határozatlanok számára ezzel a módszerrel azt próbálják "szuggerálni", hogy a román opciót válasszák. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei elnök szerint az esetet az RMDSZ-nek sürgősen jeleznie kellene a kormánypárttal jövő héten esedékes újabb kiértékelésen. Kovács Csaba képviselő, helyi közigazgatási szakbizottság tagja úgy nyilatkozott: ő korábban is figyelmeztette az RMDSZ vezetőségét arra, hogy a Szövetségnek komolyan oda kell figyelnie a népszámlálás előkészületeire. Borbély László képviselő, az RMDSZ kormányzati ügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke kifejtette: a napokban döntenek arról, mi a teendő, miképpen lehet ezt a diverziót leállítani, vagy legalább a sajtón keresztül felhívni a magyarság figyelmét e veszélyes helyzetre. Tánczos Vilmos néprajzkutató szerint míg a magyar/székely "elkülönítés" mögött egyértelműen megosztási szándék húzódik meg, az a tény, hogy a nyilatkozónak felkínálják, hogy csángónak vallja magát, nem elvetendő. Legfennebb az a veszély állhat fenn, hogy azok is csángóknak vallják magukat, akik már elrománosodtak, tehát román anyanyelvűek - mondotta. /Népszámlálási diverzió: magyar/székely. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2002. április 21.
A Friedrich Ebert Alapítvány ápr. 17-19-én A magyar kisebbség helyzete Romániában - jelen és jövő címmel találkozót rendezett Berlinben német parlamenti képviselők, diplomaták, újságírók részvételével, amelyre előadónak Markó Béla szenátort, az RMDSZ szövetségi elnökét hívta meg. Kovács Csaba képviselő beszámolt az eseményről. Mintegy ötven Bundestag-tag, külügyminisztériumi főtisztviselő, Románia és kisebbségeinek helyzetével foglalkozó szakértő, illetve újságíró volt kíváncsi. A német képviselők nagyon jól ismerik a romániai helyzetet. Értékelték azt, hogy az RMDSZ egyezményt tudott kötni a kormányzó párttal. Berlinben számos megbeszélésre, találkozóra is sor került. Markó Bélát fogadta többek között dr. Christoph Zöpel külügyi államminiszter is. /(Gyarmath János): Rólunk... Berlinben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2003. február 27.
Febr. 25-én a képviselőházban Kovács Csaba képviselő politikai nyilatkozatban szólt a brassói Áprily Lajos Líceum helyzetéről: a magyar diákok helyszűkében vannak, nem férnek hozzá a laboratóriumi felszerelésekhez, mindez árt az oktatás színvonalának. A brassói magyar közösség joggal kéri az iskola tulajdonjogának visszaállítását. Dr. Garda Dezső képviselő ugyanakkor elhangzott politikai nyilatkozatában felháborodását fejezte ki a Hargita megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal vezetőinek magatartásával kapcsolatban, amiért a csendőrség és a rendőrség igénybevételével akarják rákényszeríteni a lakosságot a kiirtott erdőterületek átvételére, a csutakvizsga és a törvény által előírt más kötelezettségek betartása nélkül. Ezeket az erdőket az erdészeti hivatalok, a prefektúra és a polgármesteri hivatalok klientúrája irtotta ki, s amikor a parlamenti vizsgáló bizottság segítségével sikerült az erdő-tolvajok nyomára bukkanni, a rendőrség megakadályozta a kivizsgálások folytatását, az ügyészség megszüntette a kártevők elleni eljárást. Erdő helyett erdőt kéne visszaadni, nem csutakokat- zárta beszédét a képviselő. (Az RMDSZ-tájékoztató nyomán) /Napirend előtti felszólalások. Megint az Árpily, s megint az erdő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2003. augusztus 27.
Szeptember 15-éig semmiképpen sem költözhet ki a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületéből a román tannyelvű 6-os általános iskola, mivel új otthona még nem készült el. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium világbanki támogatással felújított főépületében most takarítanak, a magyar diákok várják a beköltözést. Szeretnénk elérni, hogy a korábbi egyezség szerint a főépületben a magyar tannyelvű Áprily Lajos Gimnázium, a még fel nem újított épületrészben pedig a román tannyelvű 6-os számú Általános Iskola kezdje meg a tanévet - közölte Farkas Anna. Brassóban 1837 óta létezett önálló magyar iskola. A szóban forgó ingatlanban az 1948. évi államosításig a Római Katolikus Főgimnázium működött. 1960-ban a Magyar Vegyes Gimnázium felső osztályait a román tannyelvű Unirea Gimnáziumba, az alsó tagozatot pedig a 6-os Számú Általános Iskolába helyezték át. A román és a magyar iskolák összekeverése óta a mai Áprily Lajos Gimnázium és a román tannyelvű 6-os Számú Általános Iskola ugyanabban az épületegyüttesben működik. A brassói RMDSZ és az Unirea Gimnázium magyar tagozatának vezetői 1990 legelején döntöttek arról, hogy visszaállítják az önálló magyar középiskolát. Az akkori oktatási minisztérium elvileg jóváhagyta ezt, de a megyei tanfelügyelőségre és az érintett iskolákra bízott kivitelezés mindmáig eredménytelen tárgyalásokba fulladt. A 2002 februárjában aláírt PSD-RMDSZ együttműködési egyezménybe ismételten belefoglalták az Áprily Lajos Gimnázium tatarozásának befejezését és az intézmény önállósulását. Júniusban több mint 700 brassói magyar tanár és szülő sürgette beadványban az Áprily Lajos Gimnázium helyzetének rendezését. 2003 februárjában mintegy 150 román diák és szülő tüntetett az Áprily Gimnázium épülete előtt, és azt akarták elérni, hogy ők is visszaköltözhessenek az addig közösen használt főépületbe. Brassó megye prefektusa, Otilian Neagoe akkor kijelentette: sem a magyar, sem a román diákok nem költöznek be az épületbe addig, amíg a román iskola is fel nem épül. Kovács Csaba képviselő a parlamentben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Áprily Gimnázium magyar diákjai helyszűkében szenvednek, nem férnek hozzá laboratóriumi felszerelésekhez, mindez pedig csökkenti az oktatás színvonalát. A gimnázium I-XII., valamint a posztliceális osztályokba több mint 700 magyar diákot várnak szeptember 15-én. Markó Béla a PSD-vel aug. 25-én folytatott tárgyalásokon megint felvetette a brassói magyar gimnázium kérdését, és bár a jelek szerint a két párt közötti egyezményben rögzített határidőt ezúttal sem lehet betartani, mihelyt az új épület elkészül, a román iskola azonnal kiköltözhet az Áprily Gimnáziumból. /Benkő Levente: Nincs román iskola, nem lehet magyar sem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2003. szeptember 11.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója közleményében mély felháborodással vette tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar. A tervezet indoklása oly módon értelmezhető, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségről" beszél, amely a románság "ősellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". E szöveget tehát inkább Románia főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, ennek ellenére mégis a parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált. Mindezek miatt szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, olvasható a frakciónak a szerkesztőségbe eljuttatott közleményében. A közleményt az RMDSZ 12 képviselője írta alá: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek-Garda Dezső, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, dr. Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kovács Csaba, dr. Makkai Gergely, Márton Árpád, Ráduly Róbert, és Tamás Sándor. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2004. március 18.
Márc. 17-én a képviselőház közigazgatási bizottsága is napirendre tűzte a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, és hat RMDSZ-képviselő által benyújtott Székelyföld autonómia statútumának törvénytervezetét. A bizottság elfogadta, hogy dr. Csapó I. József, az SZNT elnöke és Bán István alelnök hozzászólási jog nélkül részt vegyen a munkálatokon. A kezdeményező hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt terjesztette elő a törvénytervezetet, Toró T. Tibor válaszadási lehetőséget kapott, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc és Vekov Károly képviselők részvételükkel fenntartották a törvénykezdeményezést. A vita után a szakbizottság elutasította a törvénytervezetet, melyre egyedül Kovács Csaba Tibor RMDSZ-képviselő, a bizottság titkára szavazott. /Újabb bizottsági nem az autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 18.
Elképzelhető, hogy már a jövő héten a parlament plénuma elé kerül a Székelyföld területi autonómiájának statútumtervezete, nyilatkozta Toró T. Tibor képviselő azt követően, hogy márc. 17-én a képviselőház közigazgatási és környezetvédelmi szakbizottsága is elutasította a tervezetet. Toró elmondta, a bizottság nem vállalta, hogy cikkelyenként elemezve érdemben vitassa meg a tervezetet. Tagjai a másfél órás ülésen elsősorban azt boncolgatták, kik is a székelyek, legitim-e a törekvésük, és valójában miért is elégedetlenek jelenlegi helyzetükkel. „Úgy kell ezt nézni, hogy amit nem tiltanak az európai normák, az lehetséges, sőt ajánlatos. Az általunk beterjesztett szövegben pedig egyetlen passzus sem áll ellentmondásban az európai normákkal” – magyarázta a képviselő. Az elutasítás ellen csupán a testület magyar tagja, Kovács Csaba képviselő szavazott, a bolgár közösséget képviselő Petre Mirciov pedig tartózkodott a szavazásnál. /Gazda Árpád: Újabb elutasítás autonómiaügyben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 30.
A képviselőházban márc. 30-án tartják a végszavazást a székelyföldi területi autonómia statútumának a törvénytervezetéről. A képviselőházban márc. 29-én lezajlott vita nem annyira a törvénytervezet konkrét megfogalmazásairól, mint inkább az autonómia fogalmáról szólt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot a beterjesztő hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a parlament plénuma előtt. A képviselő kijelentette, a kisebbségek által lakott területek autonómiája működő gyakorlat az Európai Unió országaiban. Hozzátette, az Európa Tanács is ezt a megoldást javasolta tavalyi határozatában. Szilágyi Zsolt kiemelte, az európai államok jellemzője, hogy lemondtak a központosított államigazgatásról, és a kényes kérdésekről is készek érdemi párbeszéd folytatni. A törvényjavaslattal szemben a kormánypárt oldaláról érkeztek a leginkább szakmainak nevezhető ellenérvek. Alexandru Lapusan hangsúlyozta, az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, különleges jogállású régiók létrehozását. A Demokrata Párt nevében felszólaló Emil Boc azt hangsúlyozta, pártja az egyesítésben érdekelt, nem pedig a szétválasztásban. Boc szerint a kezdeményezés ellentmond az alkotmány első cikkelyében rögzített egységes nemzetállami meghatározásnak. A Nemzeti Liberális Párt nevében felszólaló Victor Paul Dobre kijelentette, soha nem fogják megengedni, hogy az egységes nemzetállamon belül a magyarság párhuzamos struktúrákat hozzon létre. Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt vezérszónoka kijelentette: példátlan a román parlamentarizmus történetében, hogy a képviselőház terroristák által beterjesztett tervezetet vitatott meg. Bolcas már a beterjesztést is gazemberségnek, provokációnak és a nemzetállam elleni merényletnek nyilvánította. Bolcas minősítéseit az RMDSZ álláspontját ismertető Kovács Csaba is elutasította. Kovács Csaba hangsúlyozta, nem a szövetség terjesztette be az autonómiatervezetet, és azt szakmai szempontból több ponton is gyengének tekinti, ennek ellenére támogatja a kezdeményezést, hiszen a Székelyföld területi autonómiájának a kivívása az RMDSZ-programban is szerepel. A beterjesztők nevében Toró T. Tibor reagált a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, az alkotmánymódosításkor többször elhangzott az ígéret, a nemzetállami államforma nem lesz jogforrás a kisebbségek elnyomására. „Szinte biztos, hogy a plénum elutasítja a kezdeményezést, de akkor is egyértelmű sikernek tekinthető, hogy a román parlament többé-kevésbé nyugodt vitát folytatott a székelyföldi autonómiáról – összegezte Szilágyi Zsolt. – Az ülés után több kormánypárti kolléga is őszintén gratulált azért, hogy pozitívan tudtunk bemutatni egy olyan törekvést, melyet a román társadalom ma még érzelmi alapon elutasít.” /Gazda Árpád: Ma végszavazást tartanak a képviselőházban a székely autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2004. március 30.
Nem szavaz a székelyföldi autonómia-tervezet ellen az RMDSZ-frakció, véleményüket azonban fenntartják a statútum szakmai hiányosságairól, időszerűtlenségéről – döntötték el márc. 29-én a szövetség képviselői. Kényes helyzetbe került az RMDSZ képviselőházi frakciója a Székelyföld autonómiatervezetének napirendre kerülésével. Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-programban tételesen is szerepel a három szintű autonómiára való törekvés, elképzelhetetlen lett volna a tervezet ellen szavazni. A tervezet előterjesztését kifogásolók tábora egyenlő arányban oszlott meg e két opciót támogatók között. Végül azok véleménye kerekedett fölül, akik a tervezet megszavazását javasolták. A vitán az előterjesztők nevében Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szólalt fel, nemzetközi példákra hivatkozva érvelt a tervezet mellett. Az RMDSZ álláspontját Kovács Csaba Brassó megyei képviselő ismertette. Felsorolta az RMDSZ fenntartásait a tervezettel kapcsolatban, hangsúlyozva: elsősorban az Nagy-Románia Párt magatartása miatt úgy döntöttek, kiállnak a kifogásolt statútum mellett. A Nagy-Románia Párt képviselője terroristáknak, bűnözőknek, alkotmánysértőknek, hazaárulóknak titulálva az autonómia híveit. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a frakció "betyárbecsületet" véd azzal, hogy a szakbizottság elutasítása ellen szavaz. /Székely Kriszta: Egységes fellépés az autonómia-tervezet mellett? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2004. június 30.
Ladányi László alpolgármester beperelte a Való Világ címen a helyhatósági választási kampány idején megjelent, magukat meg nem nevező szerzők és szerkesztők által ingyenesen terjesztett kiadványt. Az RMDSZ-t pocskondiázó kampánylap több cikke kimerítette a polgári törvénykezésben szereplő rágalmazás fogalmát. Ladányi László alpolgármester a székelyudvarhelyi bíróságon tartott jún. 29-én tartott első tárgyalás után kifejtette: "Nem hagyhatom, hogy a névtelenség homályában bujkáló személyek olcsó rágalmazásaikkal besározzanak, becsületembe gázoljanak." A rendőrségi kivizsgálás alapján Kovács Csabához, Szász Jenő kampánystábjának egyik vezetőjéhez vezetnek a szálak, ezért őt megidézték a perben, de nem jelent meg a tárgyaláson. Halasztást kért, hogy ügyvédet fogadhasson. Kovács Csabát leszögezte: "A rendőrségnek adott nyilatkozatomban az áll, felelősségem tudatában kijelentem, hogy semmi közöm az említett kiadványhoz." A tárgyalást szept. 21-ére halasztotta a bíróság. /(bágyi): Perelik a rágalmazó kampánylapot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30./
2004. szeptember 30.
Brassó megyében a választásokon RMDSZ-parlamenti képviselői tisztségre pályázik: Aranyosi István, Gyűjtő Győző, Kovács Attila, Kovács Csaba Tibor és Nádudvary György, szenátori tisztségre pedig Magdó János, Nedeczky László és Szente László. Október 9-én a Megyei Küldöttek Gyűlésén az elektorok szavazata dönti el a jelöltek sorrendjét. /Brassó megyei képviselő- és szenátorjelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2004. október 11.
Hét végén további 14 RMDSZ területi szervezetben tartottak előválasztásokat. Ezek közül 6-ban (Arad, Brassó, Bukarest, Szatmár, Temes, Történelmi Máramaros) elektoros választást tartanak, Háromszék, Felsőháromszék, Csík, Gyergyó, Udvarhelyszék, Kolozs és Nagybánya területi szervezetek esetében a közvetlen, állóurnás módszert választották. Az alig 12,51 százaléknyi magyar lakosú Arad megyében Király András megyei RMDSZ-elnök pályázott a képviselői helyre, ő kapta a legtöbb szavazatot az okt. 9-én tartott küldöttgyűlésen. Hasonló a helyzet Brassó megyében (a magyarok aránya 9,88 százalék). Az egyetlen befutónak számító képviselői helyre négy jelölt volt, a megyei küldöttek szavazatai alapján a listavezető Kovács Attila, a megyei szervezet elnöke lett, aki a jelenlegi képviselőre, Kovács Csabára leadott szavazatoknak majdnem a háromszorosát kapta. Máramaros megyében (10,16 százaléka magyar) az RMDSZ-lista két, a nagybányai és a Történelmi Máramaros területi szervezetek javaslatai alapján állt össze. A képviselő-lista vezető helye ezúttal a nagybányaiaké, akik szintén közvetlen előválasztásokon döntöttek a jelölt személyéről. Szatmár megyében (35,02 százalék magyar) négy évvel ezelőtt a magyar szavazók magas választási részvételének köszönhetően 2 szenátora és 3 képviselője volt az RMDSZ-nek. Az okt. 9-i küldöttgyűlés döntése értelmében a szenátori lista első két helyére ismét Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok kerültek. A három esélyes képviselőjelölt: Varga Attila, Erdei Dolóczki István és Vizsnyai Csaba, aki alig egy szavazattal előzte meg a szintén parlamenti helyre pályázó ifjabb Kereskényit. Pécsi Ferenc, a hivatalban lévő képviselők egyike úgy döntött, hogy nem jelölteti magát. Szeben megyében (4,2 százalék magyar) az RMDSZ-nek soha nem volt parlamenti képviselője. Amennyiben a töredékszavazatok visszaosztásakor egy képviselői mandátumra futja, Jakab Eleké a mandátum, ha a szenátusi listavezetőnek kedvez a sors, akkor Benedek Zakariás kerül a parlamentbe. Temes megyében (8,98 százalék magyar) a befutó helynek számító képviselőházi listavezető ismét Toró T. Tibor lett, akire a 123 küldöttből 75 szavazott. Az újraválasztott Temes megyei képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségét is betölti, jelen pillanatban az egyetlen az RMDSZ belső ellenzékéből, aki az RMDSZ színeiben vállalta a megmérettetést, és aki további mandátumban reménykedhet. Hargita megyében (84,71 százalék magyar) tűnik a legszorosabbnak a harc az RMDSZ szenátorjelöltjei között. A befutónak számító 2 helyre olyan személyek pályáznak, mint például Dézsi Zoltán egykori alprefektus, majd prefektus, aki több évig töltötte be az SZKT elnöki tisztségét is, Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint az RMDSZ belső ellenzék köreihez tartozó Sógor Csaba szenátor. A képviselőjelöltek közül a csíkiak helyeire a legesélyesebb Kelemen Hunor képviselő, illetve Kóródi Zoltán. A versenybe beszállt az MPSZ-szel szakító Szondy Zoltán is. Udvarhelyszéken a két jelenlegi képviselő, Antal István és Asztalos Ferenc az esélyesek, a gyergyóiak pedig Garda Dezső jelenlegi képviselő és Melles Előd közt kell hogy válasszanak. Kovászna megyében (72,24 százalék magyar) a 2 szenátusi hely egyikére nagy valószínűséggel Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor pályázik, kérdéses, hogy a másik RMDSZ-es szenátor, Németh Csaba meghosszabbítja-e mandátumát vagy sem. /Sz. K.: Valamennyi RMDSZ-szervezetben lezárultak az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2004. október 13.
Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2005. január 13.
A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség 50 millió lejes pénzbírsággal sújtotta a csíkszeredai Kovács Csabát, illetve a székelyudvarhelyi Jakab Attilát, a Trianon című film csíkszeredai és székelyudvarhelyi bemutatóinak szervezőit. – A filmet az UFF Laterna Magica Filmklubja keretében vetítettük, korábban nem volt semmiféle fenntartás az itt bemutatott filmekkel kapcsolatban – mondta Jakab Attila, az UFF elnöke, akit január 12-én behívattak a helyi rendőrségre. Itt kiderült, 50 millió lejre megbírságolták az említett szabálysértés miatt. Megfellebbezik a büntetést, jelezte Jakab Attila. /Kovács Attila: Megbírságolták a Trianon-bemutató szervezőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./
2005. március 7.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) országos nagygyűlésén megjelent tagszervezetek képviselői jellemezték az EMI által szervezett Trianon-film bemutató körútjának tapasztalatait, melyet politikai indíttatású meghurcoltatásnak, az emberi jogok durva megsértésének tartanak – olvasható az EMI nyilatkozatában. Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnöke fellebbezési perét március 7-re tűzte ki az udvarhelyi bíróság. Kovács Csaba március 14-én próbálja meg kivívni igazát a csíkszeredai bíróságon. /A hétvége hírei= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2005. március 12.
Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2005. május 20.
Május 19-én kellett volna tárgyalnia Csíkszeredán a bíróságnak a csicsói Péter Lukács ügyét, akit a rendőrség 100 millió lejes pénzbírsággal sújtott a Trianon című film bemutatásáért. Újabb halasztás történt, a következő tárgyalás június 16-án lesz. A székelyudvarhelyi bíróság korábban érvénytelennek nyilvánította azt a rendőrségi jegyzőkönyvet, amely 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét, a Trianon című dokumentumfilm levetítésének megszervezése miatt. A Trianon című film miatt megbírságolt harmadik személy a csíkszeredai Kovács Csaba, az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője, akinek szintén 50 millió lejes pénzbírságot szabott ki a rendőrség. Kovács fellebbezését május 23-án tárgyalja a bíróság. /Trianon-perek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2005. június 7.
Június 6-án Csíkszeredán a bíróság elutasította Kovács Imre Csaba óvását, amelyet a Trianon című film csíkszeredai levetítését megszervező férfi a rendőrség által kiszabott 50 millió lejes pénzbírság ellen nyújtott be az év elején. Kovács fellebbezni kíván. Kovács Imre Csabát 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezték január elején, mivel az Országos Filmforgalmazó Központ besorolási bizonyítványa nélkül szervezte meg Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjének csíkszeredai bemutatását. Lukács Péter, a madéfalvi MPSZ elnöke, akire ugyanezért 100 millió lejes bírságot szabtak ki, szintén óvást nyújtott be a rendőrségi jegyzőkönyv ellen, ügyében a bíróság még nem döntött. /Elutasított óvás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./ Kétszeri halasztás után alapfokon elutasította Kovács Csaba fellebbezését a Trianon-perben a csíkszeredai bíróság. Az ítéletet nem hirdették ki nyilvánosan. A csíkszeredai bíróságon született döntéssel ellentétben, ugyanazon törvény alapján, Székelyudvarhelyen helyt adtak Jakab Attila fellebbezésének, és áprilisban semmisnek nyilvánították a bírság kifizetésére kötelező rendőrségi jegyzőkönyvet. Ugyancsak a csíkszeredai bíróságon tárgyalják június 16-án Péter Lukács ügyét is. A csíkcsicsói fiatalembert százmillió lejre büntette a rendőrség, szintén a Trianon című dokumentumfilm levetítése miatt. /D. Balázs Ildikó: Elutasították a fellebbezést a Trianon-perben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
