Harmincöt székelyföldi polgármester és térségfejlesztő szakember látogatott el Esztergomba. A vendégeknek magyarországi és szlovákiai szakértők tartottak előadásokat eddigi tapasztalataikról. A tanulmányúton Esztergomról is hallhattak előadást. A budapesti Hídvégi Mikó Intézet igazgatója, Horváth Tamás a határon túli szervezetek pályázási szokásairól beszélt. Figyelmeztetett: a székelyföldi szervezetek nem használják ki eléggé a román pályázati lehetőségeket sem. Erre pedig szükség lenne, mert a megpályázható magyarországi források egyre csökkennek. /Kozán István: Székelyföldi polgármesterek Esztergomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./
2007. május 11.
Folynak a sapientiás egyetemi napok Csíkszeredában. Megtartották a 2006-os egyetemi napok filmbemutatóját, majd csapatportya következett. A város főterén, a „Tapstéren” reggeli torna várta a hallgatókat, majd egyetemi nyílt nap kezdődött. Bemutatkozott a tizenöt öntevékeny kör. /Horváth István: Reggeli torna és csapatportya. Zajlanak a Sapientia Egyetemi Napok Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ Hatodik alkalommal szervez sapientiás egyetemi napokat az oktatási intézmény csíkszeredai karainak Hallgatói Önkormányzata. A többnapos rendezvény célja kettős: hasznos programokat nyújtani az egyetemistáknak és nyitni a város lakói felé – mondta Fogarasi Attila-Levente főszervező, hallgató. /Kozán István: Elkezdődtek az egyetemi napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./
2007. május 26.
Térségi innováció: a helyzetképektől a stratégiáig címmel tartottak értekezletet május 25-én Hargita Megye Tanácsa, a Sapientia – EMTE, valamint a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja szervezésében Csíkszeredában. Az eseményen bemutatták a Biró A. Zoltán által összeállított, a székelyföldi elitek jövőképéről szóló tanulmánykötetet is. Az egynapos tanácskozáson több hazai és magyarországi szakember tartott előadást a térségfejlesztési témakörrel kapcsolatosan. /Kozán István: Térségfejlesztési konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
2007. május 31.
Térség – Érték – Társadalom címmel szervezett konferenciát a Sapientia–EMTE csíkszeredai Társadalomtudományi Tanszéke. Az eseményen bemutatták az előző tanévben végzett szociológus hallgatók diplomamunkáiból összeállított könyvet is. – A kötetbe válogatott tanulmányok a frissen végzett diákok első szakmai publikációinak, szakmai lépéseinek számítanak – mondta el Biró A. Zoltán tanszékvezető-helyettes. A Térség – Érték – Társadalom sorozat második kötete a folytonosságot is jelképezi. Május 30-án a konferencián olyan államvizsga-dolgozatokat mutattak be, amelyek mögött több hónapos szakmai tevékenység áll. A dolgozatok jelentős része egyes székelyföldi iskolák diákjait vette górcső alá. /Kozán István: Konferencia az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./
2007. június 30.
Hargita megye kistérségi társulásainak vezetői találkoztak június 29-én Tusnádfürdőn. – Tíz évvel a kistérségek megalakulása után még ott tartunk, hogy keressük azok helyét és létjogosultságát a megye életének körforgásában – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. A tanácskozáson mindegyik kistérségi ügyvezető beszámolt az általa vezetett társulás tevékenységéről. Az intézményvezetők nagy része nehezményezte a polgármesteri hivatalok és a helyi cégvezetők érdektelenségét tevékenységük iránt. – Egy személyben viszont nem lehet maradandót alkotni, ezért a közeljövőben legalább öt-öt emberrel kellene gyarapítani a kistérségi irodák személyzetét – javasolta Gál Kálmán, a Felcsík kistérség ügyvezetője. A beszélgetésen a jelenlevők ez évi terveikről is szóltak. Homoródszentmártonban például a községközpontot akarják korszerűsíteni, a Pogány-havas kistérségben pedig a régi épületek rekonstruálásán és azok karbantartásán dolgoznak. Alcsíkon az ottani egyesület a csíkszentimrei Büdösfürdőn egy tanulmányi ház felújításán fáradozik. A mostani összejövetelen Bogos Zsolt, a Belügyi és Közigazgatási Reform Minisztériumának vezérigazgatója az önkormányzati társulások pályázati lehetőségeiről tartott előadást. /Kozán István: Helykereső kistérségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./
2007. július 4.
Kilencedik alkalommal szervezte meg nemzetközi képzőművészeti alkotótáborát – július 1–8-a között – a Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány Gyimesfelsőlokon. A táborba az ország több településéről, valamint határon túlról is érkeztek amatőr művészek. Az 1999-ben alakult képzőművészeti csoport vendégei között van a Gyimesekből elszármazott, jelenleg Nagyváradon élő és dolgozó Holló Barna képzőművész. /Kozán István: Lépések a művészetért – Alkotótábor a Gyimesekben. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./
2007. július 7.
Beérett a csíkszeredai biomérnökképzés gyümölcse – fogalmazott dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia–EMTE Műszaki és Természettudományi tanszékének vezetője. Az öt évvel ezelőtt indult 88 élelmiszeripari- és környezetmérnök-jelölt közül 22-en fejezték be tanulmányaikat, azaz államvizsgáztak le. A szám csalóka, mert a közel kilencven hallgatóból 48-an befejezték az ötödik évet, viszont a végső megmérettetésre csak a későbbiekben vállalkoznak. Az államvizsgán minden maturandus kilenc vagy tízes osztályzatot kapott. A biomérnökképzésben Európában is elsők között vannak, szögezte le Lányi. A 22 friss diplomás egy része már elhelyezkedett, a többire is ez a „sors vár”. Az egyetem laboratóriuma egyike a legjobban felszerelteknek az országban. Az előadók jelentős hányada beiratkozott valamelyik doktori iskolába. A könyvtáruk szintén jó. /Kozán István: A végzetteket elkapkodják, az újakat várják. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./ A Sapientia rövid távú fejlesztési tervei között két új szak beindítása szerepel: biotechnológia, illetve élelmiszer-minősítés mérnöki szakokra várják a fiatalokat. /Negyedük végzett, de jól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./
2007. július 10.
Egy 2001-es felmérés szerint Székelyföldön 450 betöltetlen romántanári állás volt. A Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humán Tudományok Kara Humán Tudományok tanszékének vezetője, dr. Balázs Lajos docens szerint ezt az űrt hivatott – többek közt – betölteni az egyetem csíkszeredai campusának román és angol nyelv és irodalom szakja. A harmadik román–angolos generáció is túl van az államvizsgán. Idén a huszonegy államvizsgára jelentkezőből tizenkilencen jelentek meg a bizottság előtt. Mindenkinek sikerült a vizsga, a hallgatók eredményei kiemelkedőek. /Kozán István: Kiváló munka kiváló oktatókkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./
2007. július 11.
Székelyföldi önkormányzatok, kulturális központok, alapítványok és egyesületek alkalmazottainak körében gyakran találhatók a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kara Társadalomtudományi tanszékén végzett szociológusok. Pár napja államvizsgáztak az első kommunikáció szakos hallgatók is, jelezte dr. Biró A. Zoltán professzor, kari kancellár. A 38 kommunikáció szakosból 26 minden vizsgáját letette és 24 jelentkezett államvizsgára. Mindannyian nagyon jó eredményt értek el. A négy év alatt tanítottak többek között eseményszervezést, weblapkészítést, protokollt, reklámtárgyakat, médiaszövegek szerkesztését, sorolta a professzor. Napjaink Székelyföldjén a sikeres kommunikálás az egyik legfontosabb szakmai tudást jelenti. A végzettek el tudtak helyezkedni. Ősszel indul a szociológia-vidékfejlesztés szak akkreditációja. Amennyiben három szak sikeres hitelesítése megtörtént, következhet majd az egyetemé is. Szakmai hátterüket egy kutatóintézet, a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja – is segíti. /Kozán István: Társadalomtudományi képzés, mint húzóágazat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./
2007. szeptember 28.
A Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kar Élelmiszertudományi Tanszéke immár olyan technológiai háttérrel és szakemberállománnyal rendelkezik, amellyel legfelsőbb szintű élelmiszerminőségi méréseket tudnak végezni – hangzott el a tanszék sajtótájékoztatóján. Csapó János professzor, a tanszék vezetője elmondta, jelen pillanatban négy olyan PhD-hallgatóval dolgozik együtt, akik nívós tudományos eseményeken értekeztek doktori munkájukról. /Kozán István: Nemzetközi munka az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2007. október 8.
Második alkalommal tartottak őszi hadjáratot az elmúlt hét végén a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai. A háromnapos eseménysorozat alatt a nyolcvan helyi és vendég lovas huszár korhű jelmezekbe öltözve verbuvált katonákat Homoród mente lakói közül. Lázár Zoltán, Lövéte polgármestere egy, a Szentegyházi Városi Tanáccsal folytatott vita következtében nem engedte belépni a huszárokat az általa irányított Homoród menti falu közigazgatási területére. Ezért a hadjárat szervezői új útvonalat jelöltek ki. A helyi huszárok mellett a Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Lövétéről, Kápolnásfaluból, Gyergyószentmiklósról, Marossárpatakról, Pécsről, Miskolcról és Debrecenből érkező lovasok, valamint a húszszekérnyi utazó kelt útra, mondta el Mihály József, a szentegyházi huszár egyesület kapitánya. Az idei hadjárat egyik fénypontját az új huszárruhák bemutatása és megáldása jelentette. A két település közti nézeteltérés akkor kezdődött, amikor a szentegyházi Nárciszrét visszakerült a lövéteiek birtokába. Lázár kezdeményezésére a lövéteiek felajánlották, hogy ők is besegítenének az idei nárciszfesztivál szervezésébe. Szentegyháza azonban magyarázat nélkül elutasította a kezdeményezést. /Kozán István: Lövétementes verbuválás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./
2007. október 26.
Kilencedik állomásához érkezett az 1998-ban első alkalommal megrendezett geológusok találkozója. A székelyföldi szakmabeliek évente egy alkalommal – idén október 26-27-én – a tudományág sorsáról, újdonságairól és annak helyi jövőjéről értekeznek. 1989 után egyik napról a másikra megszűnt a csíkszeredai Geológiai Feltáró Vállalat, az IPEG, mintegy száztíz geológus került az utcára, akiknek kilencven százaléka nem tudott elhelyezkedni szakmájában. A rendezvénnyel összefogásukra vállalkoztak, továbbá alkotó társaik ilyenkor bemutatják eredményeiket. Az első öt alkalommal Sepsiszentgyörgyön gyűltek össze, majd 2003 óta a csíkszeredai Sapientia Egyetem lett a főhadiszállásuk, ráadásul a Magyar Állami Földtani Intézet is bekapcsolódott a székelyföldiek konferenciaszervezésébe. Magyarországi akadémikusok és intézményvezetők is tartanak előadásokat. /Kozán István: Székelyföldi geológus-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./
2007. november 2.
Román nyelvű rádió hallható a csíkszeredai MIX FM helyett, a 89,3 MHz-es frekvencián. A hét éve indult rádió nem szűnt meg teljesen, adását az interneten folytatja. Csíkszeredán csupán egy magyar nyelvű helyi rádió maradt a piacon. És közel tíz, román nyelvű, bukaresti központú adót fogható. Csíkszeredában az első helyi rádió 1996. december első napján indította sugárzását és majdnem négy évig monopolhelyzetben volt. 2000 augusztusában tört be a piacra a brassói székhelyű MIX FM. Fél évvel később tovább bővült a helyi rádiópaletta, az Uniplus és a Deea piacra lépésével négyre nőtt a csíkszeredai helyi magyar nyelvű rádiók száma. Elsőnek a legelsőnek indult Rádió 21 szűnt meg. Azután a Starrá átkeresztelt Uniplus, majd idén tavasszal a Deea is megszűnt. Egy magyar rádió maradt a négyből. A román nyelvűként indult MIX FM egy év után teljes egészében magyar nyelvre váltott, ugyanis akkortól bérelte a frekvenciát a brassóiaktól a gyergyószentmiklósi székhelyű Kelet Info Media Group (KIMG). Hodgyai Géza, a KIMG tulajdonosa reméli, lesz újból magyar rádió. Gyergyószentmiklóson a továbbiakban is fogható lesz a helyi MIX FM. – Lassan annak kell örüljünk, hogy még maradt legalább egy helyi magyar adó – reagált Ráduly Róbert Kálmán polgármester a történtekre. A médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy helyi önkormányzatok működtessenek rádiót, illetve televíziót. /Kopacz Gyula, Kozán István: Eggyel kevesebb magyar nyelvű rádió. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./
2007. november 16.
Gyurcsány Ferencnek a román–magyar közös kormányülésen tett egyik kijelentése érthetetlen. Bejelentette, hogy Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett román munkaerő előtt, ez még a román kormány tagjait is meglepte. Őket azért, mert a magyar miniszterelnök javaslata akár pofonként is értelmezhető, lévén, hogy nem vennék jó néven, ha az egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küszködő Romániából a helyi szakácsokat, kőműveseket, ácsokat, vagy akár pincéreket importálna a szomszéd ország. Az erdélyi magyarokat Gyurcsány 2004. december 5-e utáni pálfordulása ejtette gondolkodóba. 2004-ben ugyanis azt mondta, hogy az állampolgárság feltétel nélküli kiterjesztése súlyos terhet rakna a magyar gazdaságra. Továbbá: nem tudni, milyen következményekkel járna, ha a határon túli magyaroknak megadnák a kettős állampolgárságot, mivel erről még nem készült hiteles tanulmány. Ugyanakkor azzal riogatta országa népét, hogy egy esetleges sikeres népszavazás után az erdélyi magyarság fejvesztve rohanna hozzájuk, elvéve ezáltal a tisztességes adófizető magyarok elől a kenyeret. Gyurcsány elhihetné, hogy nem áll szándékukban elhagyni Székelyföldet, írta a lap. A szocialista vezér szebeni közös fotó és eszem-iszom előtti bejelentése híres kijelentéseinek, beszédeinek, javaslatainak lajstromába tökéletesen beleillik, de a balatonőszödi gyászbeszéde továbbra is a dobogó legfelső fokán van. /Kozán István: Mókás pálfordulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./
2008. január 26.
Nyolc felcsíki települést – Balánbánya, Csíkszentdomokos, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkrákos, Csíkszenttamás, Madéfalva és Csíkcsicsó – érintő fejlesztési stratégiát dolgoztak ki a Sapientia – EMTE Társadalomtudományi Intézetének fiatal társadalomtudósai. A szakmai anyagról munkamegbeszélést is tartottak. Dr. Biró A. Zoltán, a Sapientia Egyetem Műszaki- és Társadalomtudományi Karának dékánja a térségben való gondolkodás bevezetésének fontosságáról beszélt. /Kozán István: Felcsíki fejlesztési stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./
2008. február 19.
A Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőinek, tagjainak, szimpatizánsainak is javasolja az RMDSZ Csík Területi Szervezetének vezetősége, hogy saját szervezetük jelöltjeként vegyenek részt az RMDSZ-előválasztásokon a szövetség listáján. „Az előválasztásokon jelöltetheti magát bárki, aki eredményeket ért el a csíki térségben, nem szükséges egyetlen személy kegyeiért harcolva, bizonytalan MPP-listára várni” – jelentette ki Borboly Csaba, az RMDSZ területi elnöke. „A területi elnöknek jogában áll eldönteni, hogy kik a jelöltek?” – reagált kérdéssel a Krónika megkeresésére Papp Előd, az MPP csíki elnöke, aki elmondta, egyelőre a párt bejegyzésére vonatkozó fellebbezés eredményére várnak, addig szerinte felelőtlenség jelöltállítási rendszerről beszélni. /Székely Zita: Várják az ellenzék jelöltjeit is. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./ Az idei helyhatósági előválasztások lebonyolításának forgatókönyvéről döntött az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa (TKT). Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki területi Szervezetének elnöke elmondta, változást jelent, hogy a különböző települések helyi küldötteinek tanácsa köteles kiértékelni az RMDSZ színeit képviselő helyi tanácsosok tevékenységét. Abban az esetben, ha a küldöttek tanácsa nem fogadja el a tisztségben lévő tanácsos, illetve polgármester tevékenységi beszámolóját, a jelölt nem indulhat újra a választáson. /Kozán István: Forgatókönyv előválasztásokra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2008. február 23.
Helyszíni szemlét tartott a Sapientia–EMTE román és angol nyelv és irodalom szakán az akkreditációs bizottság. Dr. Balázs Lajos, a Gazdaság- és Humántudományok Kar Humán Tanszékének tanszékvezető-helyettese elmondta, fontos lépés történt, de nem a legutolsó. A háromtagú bizottság felülvizsgálta, hogy az említett szak milyen mértékben teljesíti az előírt hazai és uniós normákat. /Kozán István: A román–angol szak révbe ér. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./
2008. március 3.
A Hargita Emlékkönyv bemutatásával, valamint a Hargita Kalendáriumokról szóló előadással zárult a Hargita Népe napilap negyven éves fennállásának rendezvénysorozata. Eljöttek az egykori kollégák, laptestvérek, a Háromszék, a Brassói Lapok és a Népújság munkaközössége, és ott voltak a hűséges olvasók is. Kozán István a Hargita Kalendáriumokról tartott előadást. A Hargita Kalendárium nem jelenik meg többet. Az elemzés egy lezárt sorozat áttekintése. Az évforduló alkalmából kiadták a Hargita Emlékkönyvet. Ez ünnepi alkalomra megjelentetett könyv, jelezte a kötet szerkesztője, Ferencz Imre. A visszatekintések sorát Zöld Lajosnak, a legidősebb hargitásnak a gondolatai zárták. /Takács Éva: Kalendáriumok és emlékkönyv – múlt és jelen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./
2008. március 11.
„Lövéte a katholicizmus végső bástyája – írta Orbán Balázs –, mert ezen alól már unitárius világ következik. ” A 2002-es népszámlálás szerint a községben közel 3600 személy lakott. A kezdetben elvándoroltak nagy része hazatelepedett és vállalkozni kezdett. A Török Sándor vezette Kékvirág Egyesület lendületet adott a népdal- és a néptáncoktatásnak. Fúvószenekara is van a közösségnek. Nevével sokat elárul a Falusi Vendégszeretők Egyesülete. A március 15-i megemlékezéseken főszerepet vállal a Lövétei Ifjak Egyesülete és a Lövétei Sport Egyesület is. A faluból elszármazottak ötévente – 1996, 2001, 2006 – két nap erejéig hazalátogattak. „Lövétei közbirtokossági terület”, olvasható több helyen is, nagykiterjedésű erdőkről és legelőkről, tízezer hektárnyi külterületről van szó. A helyi közbirtokosság egyike a vidék legjobban működő társulásainak. Lövétén a szociális konyha hatvan idős és rászorulónak biztosít naponta meleg ebédet. /Kozán István: Lövéte – az ezergyermekes falu. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./
2008. március 17.
Csíkszeredában a március 15-i ünnepségek a Vár téren kezdődtek, majd a Gál Sándor téren fejeződtek be. A Petőfi- és Balcescu-szobroknál Hegyi István református tiszteletes köszöntőbeszédében a magyarságtudat fontosságára emlékeztetett. A több ezerre gyarapodott megemlékező, fáklyával a kézben – a Csíkmadarasi Fúvószenekar vezényletével – átvonult a Gál Sándor-szoborhoz. Ott, a honvéd tábornok emlékművénél Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Tamás József püspök mondott ünnepi beszédet. /Kozán István: Csíkszereda. „Mi mindig a szabadság oldalán álltunk” = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./
2008. március 19.
Nem halad előre a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatása. – Legnagyobb gondunk a magánjavak ügyintézése kellene legyen, mégis ott tartunk, hogy nincs amit adminisztráljunk – foglalta össze a jelenlegi helyzetet Hajdu Gábor ügyvéd, a Csíki Magánjavak elnöke. A volt egészségügyi miniszter állítása szerint minden követ megmozgattak. A vagyon körüli vita 1923-ban kezdődött, amikor egyik napról a másikra a román állam képviselői felszólították az akkori vezetőséget, hogy a Csíki Magánjavakat teljes egészében adják át. 1934-ben visszaadtak 6704 hektár erdős területet, a Mikó várat, a hajdani Vármegyeházát, a Vigadót és a régi kórházat, amely csupán a vagyon egy töredéke volt. Azután jött az államosítás. Az 1989 utáni időszak a második államosítás volt. A Csíki Magánjavak – a szocializmus időszakában állami kézen lévő – ingatlanjainak jelentős részét, a tulajdonjog tisztázása nélkül kereskedelmi társaságok kezére játszották át. Visszaszolgáltatás tekintetében csak két pozitív példát lehet említeni: a csíksomlyói árvaház épületét és a közel háromezer hektáros kászoni erdőt. A kászonaltíziek visszaszereztek ugyan 2796 hektár erdőt, ám az erdészet jogi úton támadta meg az intézkedést, s az igazságszolgáltatás neki adott igazat. A Csíki Magánjavak legutóbb egy éve tartott közgyűlést, de a résztvevő polgármesterek és közbirtokossági vezetők nem jutottak egyről a kettőre. /Kozán István: Csíki Magánjavak – Ki bírja a hatalmas vagyont? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2008. március 26.
A József Attila Általános Iskola lehet a csíkszeredai iskolahálózat többéves átalakítási folyamatának egyik szenvedő alanya: az intézménynek át kell költöznie a volt Ady Endre Általános Iskola épületébe. Az így felszabaduló épületre meg nem erősített információk szerint a Nagy István Művészeti Szakközépiskola és a polgármesteri hivatal egyaránt szemet vetett. Ferencz S. Alpár, a József Attila iskola igazgatója nem ért egyet a költöztetéssel. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere szerint a város iskola-hálózata 2004 óta jelentős átszervezésre kényszerült. A művészeti iskola és egy óvoda megépülése, valamint a Székely Károly Szakközépiskola felújításra szoruló bentlakása új helyzetet eredményezett. /Kozán István: Költöztetnék a József Attila Általános Iskolát? – Szemet vetettek az iskolaépületre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./
2008. április 2.
A Pallas–Akadémia Kiadó fennállásának tizenöt éves évfordulója apropóján, magánügyben járt Csíkszeredában Markó Béla. Funarnak a magyarok kitelepítésére vonatkozó kirohanásait közemberként pofátlannak, politikusként szemtelenségnek tartja Markó. Markó elégedett az RMDSZ-színekben tevékenykedő EP-képviselők munkájával. Elismerte, hogy kisebbségi és egyetemalapítási kérdésekben az utóbbi években nem tudtak előbbre jutni. A csíkszeredai ANL-lakások kiosztására vonatkozó – a románokat előnyben részesítő – újságírói kérdésre Markó nem válaszolt érdemben, mondván, számára újdonság az, hogy a lakrészek több mint hatvan százalékát román nemzetiségű fiataloknak utalják ki. A téma kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a következőképpen fogalmazott: nem szabad etnikai feszültségeket szítani. /Kozán István: Csíkszeredában járt Markó Béla. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2008. április 17.
Ingyenes orvosi szűrővizsgálat helyszíne Székelyvarság: ezen a héten tizenhárom magyarországi orvos végez ingyenes kivizsgálást és nyújt szaktanácsadást a tanyavilág lakóinak. Nem először járnak Székelyföldön a kecskeméti doktorok: tavaly négyszázötven kobátfalvit vettek górcső alá. Ott nagyon sok cukorbeteget és magas vérnyomásban szenvedő helybélit szűrtek ki, akik nem is tudtak betegségükről. A kecskemétiek nem jöttek üres kézzel: ajándékba hoztak egy-egy újraélesztő gépet, vérnyomásmérőt, EKG-készüléket, defibrillátort és laptopot. /Kozán István: Tucatnyi fehérköpenyes a tanyavilágban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./
2008. június 9.
Csíkszeredán a Sapientia Egyetemen 117 hallgató ballagott az elmúlt hét végén. Az intézményt elhagyó fiatalok csak három évet tanultak, ők már a bolognai oktatási rendszer bevezetése után nyertek felvételt. – Ez az első alkalom, hogy nem egyetemi végzettségű hallgatókat búcsúztatunk – mondta köszöntőbeszédében Dávid László, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora, utalva arra, hogy az új felsőoktatási struktúra szerint tanulók további kétévnyi diákoskodás után kaphatnak egyetemi oklevelet. Dávid kitért az oktatási intézményt az utóbbi hetekben ért támadásokra is, hangsúlyozván, sokan vannak, akik távolról értékelik az oktatók és a vezetőség munkáját, elfelejtvén azt, hogy a sapientiás diákok az ország bármely egyetemén kitűnő eredményeket érnek el a vizsgákon. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere egy-egy könyvvel ajándékozta meg a végzősöket. Biró A. Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja a vidéki térség és az egyetem közötti kapcsolat megvilágítására építette köszöntőjét. Székelyföld e része a Sapientia Egyetemnek is köszönhetően felértékelődött, mivel ez az egyetem biztosítja a világgal való kapcsolattartást – vélekedett Biró. /Kozán István: Sose feledjétek, hogy itt tanultatok! Ballagtak a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./
2008. július 9.
Száztizennyolc kommunikáció szakos hallgató államvizsgázott sikeresen a Bukaresti Egyetem Újságírói és Közkapcsolatok Karának bizottsága előtt hétfőn. A Sapientia–EMTE Társadalmi Kommunikáció és Közkapcsolatok szak csíkszeredai és marosvásárhelyi végzősei csak néhány hónappal ezelőtt értesültek arról, hogy nem a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen fogják letenni utolsó vizsgájukat. A licenszvizsgára jelentkezett 118 – három-, illetve négyéves képzésben részesülő – Csíkszeredában és Marosvásárhelyen tanuló diák közül csak kilencnek nem sikerült a végső vizsga. /Kozán István: Bukaresti oklevél a Sapientiásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2008. július 23.
Hónapok óta egyetlen erdészeti hivatal sem vállalja a mintegy háromezer hektárnyi szentegyházi erdő őrzését, mivel a fatolvajok fenyegetései miatt több esetben is veszélybe kerültek saját – például a Homoródi Erdészeti Hivatal – erdészei. Szentegyházán naponta újabb történetekkel bővül a törvénytelen favágók és a vagyonukat őrizni próbáló helybéliek folyamatos összetűzése. A kisvárosban például sokan látták azt az esetet, amikor néhány fiatal traktorral húzatta a frissen levágott farönköket, a helyi rendőrség viszont semmit sem tett ez ügyben. A „nagyüzemi" szentegyházi erdőlopás kezdete az 1995-ös széldöntésig vezethető vissza. /Kozán István: Megoldást javasol az alprefektus. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./
2008. augusztus 2.
Csíkszeredában a városnapokon, augusztus 1-jén felavatták a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola új székhelyét. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében a székely népben lakozó folyamatos alkotóerőről, valamint a művészetért való rajongásáról beszélt. Kovács János, a művészeti iskola visszatekintett a múltra. 1969-ben a Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdődött a csíkszeredai művészeti oktatás, majd átkerült az Octavian Goga Gimnáziumba. A rendszerváltás után a saját intézmény létrehozásáért folytatódott a kálvária. Tanítottak a Márton Áron Gimnázium alagsorában, az Ady Endre Általános Iskola épületének egyik szárnyában, majd egy másik épületben, sorolta az igazgató. Az új oktatási intézményben huszonnégy tanterem, három laboratórium és két belső udvar kapott helyet. Tervek szerint pár éven belül egy multifunkcionális helyiség, újabb tantermek és tornaterem is épül. /Kozán István: Zászlófelvonás és iskolaavató a városnapokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./
2008. augusztus 6.
A csíkszeredai Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kara és az Old Dominion Egyetem (Amerikai Egyesült Államok) között pár éve létrejött együttműködés továbbfejlesztésén gondolkodik a két intézmény vezetősége. Az amerikai felsőoktatási intézmény egészségtudományi karának vezetője, Balázs András professzor a minap járt Csíkszeredában. Balázs András, vagy ahogy a nevét odaát használják, E. Andrew Balas, gyergyói szülők gyermeke. A Budapesten született professzor a magyar fővárosban szerzett orvosi és matematika oklevelet, majd egy ösztöndíjjal az Egyesült Államokba vándorolt, ott futott be jelentős szakmai karriert. A hétéves Sapientia Egyetem egyik legfontosabb hozadéka, hogy a térség fiataljainak lehetőséget biztosít az anyanyelven való tanulásra, ez pedig alapvető emberi jog – fejtett ki az egyetemi tanár. Gyakran jár Székelyföldön, szerinte hatalmas a fejlődés. A Sapientia egyetem lépett a legnagyobbat. A professzor magánlátogatásának egyik célja, hogy előkészítsék a terepet egy diákcserére, sapientiás egyetemisták előtt megnyílna az út az amerikai részképzés előtt. /Kozán István: Kapcsolatépítés amerikai egyetemmel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./
2008. szeptember 1.
Kozán István újságíró váltja szeptember 1-jétől – egyelőre ideiglenesen – Sarány István megbízott felelős szerkesztőt a csíkszeredai Hargita Népe napilapnál. A kiadó döntésével kapcsolatban Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke sms-ben jelezte az ÚMSZ-nek elégedetlenségét, amiért a felelős kiadó, Karda Emese minderről nem egyeztetett felettesével, vagyis vele. Karda Emese nem kívánta kommentálni a döntést. Annyit elmondott, Borboly Csabával azért nem egyeztetett, mert a megyei tanácselnök szabadságát töltötte. Sarány István sem kívánt semmit hozzáfűzni leváltásához. /Horváth István: Botrányszagú főszerk-váltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
