|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 71 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-71 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Molnár Józsiás 2015. október 14.Párbeszéd a múlttalÉrtékmegőrzést közvetítő tárlat Látványos eseményen vehettek részt mindazok, akik a hétvégén az Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében megtekintették a Megújuló Épített Örökségünk című tárlatot, amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Teleki László Alapítvány jóvoltából mutattak be. Az 1999–2006 közt lebonyolított műemlékvédelmi programot szemléltető tárlat anyaga ízelítőt ad a Kárpát-medencei háromszáz állagmegóvó beavatkozásról vagy restaurátori feltárásról, valamint a húsz teljes körű felújításról. Az 1,3 milliárd forint értékű anyaországi támogatás több esetben is olyan helyzetben próbálta menteni a menthetőt, amikor az utódállam közönye mellett a helyi közösség megszűnése súlyosbította az épület romlását – tudtuk meg a munkával megbízott szakemberektől. Dimény Attila múzeumigazgató elmondta, a 15. alkalommal, és Erdélyben immár nyolcadszor látható anyag ezúttal utolsó állomásához érkezett, lezárva az 1999-től 2006-ig tartó programot. Bokor Tibor polgármester köszöntőbeszédében rámutatott: – Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nap mint nap egy olyan városban tevékenykedhetünk, amelynek épített öröksége jelentős, számunkra, természetesen, a legfontosabb. Néhány jellegzetessége egyedülálló a világon, ezt mi is tudjuk, büszkén dicsekszünk vele, ahol csak tehetjük. A polgármester gondolatait folytatva Csibi Krisztina, a Magyarság Ház igazgatója elmondta, bukovinai székelyként tizedmagával érkezett itteni honfitársaihoz, majd a kiállítás eszmeiségét ecsetelve annak történetét ismertette. Szakmai részről a Teleki László Alapítvány igazgatója, dr. Diószegi László beszélt, sajnálatát fejezve ki a műemlékvédelemmel kapcsolatos általános ismeretek hiányosságait illetően, amelynek következtében még akkor is veszteségek érhetik az épített örökséget, ha annak a létét nem fenyegeti a pénzhiány. Bejelentette: 2016-tól Rómer Flóris néven újból beindul a program, ezért várják a javaslatokat a felújításra érdemes műemlékekkel kapcsolatban. Kiss Loránd falkép- és Mihály Ferenc faanyag-restaurátor vetített képes előadásokban mutatták be a szakma szépségeit, az alkalmazott technikákat, valamint a műemlékmentés sikereit és határait, összefoglalva a tennivalók kifogyhatatlan tárházát. Kidomborították, a feladatok mértéke vidékenként változó: átívelnek a művészettörténeti feltáró munkától a másik végletig, a végleges enyészettel való szélmalomharcig, hiszen a műemlékek jelentős hányadánál a kisebbségbe szorult magyarok már nem tudják előteremteni a megfelelő erőforrásokat, vagy már át is adták helyüket más nemzetiségeknek, akik, ritka kivétellel, saját igényeikhez alakítják az épületeket, megszüntetve eredeti arculatukat. Több példát is felsoroltak, amikor már csak a romok konzerválását lehetett megoldani, ezért a fontossági sorrendet is ehhez igazítják. Megfogalmazásukban a restaurátor szakma a tudomány és a művészet olyan összekapcsolása, amely biztosítja a századokkal előttünk alkotó mesteremberekkel való párbeszédet. A november 11-ig látogatható kiállítást a Molnár Józsiás Általános Iskola zenész gyerekeinek és tanáruknak, Diaconu Mónikának az előadása tette ünnepélyesebbé. Jancsó Katalin Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2015. november 12.Háromszéki diákot jutalmaznakA tehetséggondozás, a kiemelkedő képességű székelyföldi diákok továbbtanulásának segítése céljából létrehozott Székelyföld jövőjéért ösztöndíj első kitüntetettje a kézdivásárhelyi Bartha-Veres Anna, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium végzős diákja. A Bethlen Gábor Alapítványnál kezelt ösztöndíjalapot a lécfalvi származású, Budapesten élő dr. Keresztes György Pál nyugalmazott ügyvéd, dr. Keresztes Ede (1879–1967) jogásznak, a budapesti pasaréti református gyülekezet alapítójának, templomépítő főgondnokának a fia létesítette. A díjat másik három kitüntetéssel együtt november 14-én a Pesti Vigadóban adják át. A Bethlen Gábor Alapítvány erdélyi díjazottjai: Böjte Csaba ferences szerzetes (Bethlen Gábor-díj), a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum (Márton Áron-emlékérem), Török Viola rendező (Tamási Áron-díj) és Bartha-Veres Anna (Székelyföld jövőjéért Ösztöndíj). Bartha-Veres Annát sokoldalú tudása, tevékenysége miatt javasolta az ösztöndíjra Pető Mária fizika szakos tanár, a háromszéki tehetséggondozó központ irányítója, akit a Bethlen Gábor Alapítvány kért fel a nevesítésre. A pedagógus azt mondta lapunknak, tanítványa a zenétől a fizikáig, a matematikától az irodalomig minden tárgy iránt érdeklődik, de a biológia és a fotózás sem áll tőle távol, mindenben kitűnő eredményei vannak, alkotó típus, keresi az újat. Természettudományi osztályban tanul, osztályfőnöke Pénzes Ágnes, aki kiemelte kreativitását, díjait, és hangsúlyozta: nem az a diák, aki várja a kész dolgokat, pályázatokon vesz részt, versenyző alkat. Tavaly az Erdélyi Magyar Írók Ligája által meghirdetett Méhes György tehetségkutató pályázaton próza kategóriában második díjat nyert, nemrég nemzetközi fizika pályázaton mutatta be a semmi, mint fizikai fogalom videós pályamunkáját – csupán egy-egy példa humán és reál vonatkozásban, mindkét területen Bartha-Veres Anna otthonosan mozog, és lapunknak azt mondta, nem könnyű döntenie, hogy érettségi után milyen irányban folytassa tanulmányait, hisz a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola zene tagozatáról hegedűvel, zongorával érkezett Sepsiszentgyörgyre, jelenleg a Székely Mikó Kollégium Kavalkád című újságjának a főszerkesztője, és minden, ami a kettő között van, közel áll a szívéhez. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. december 2.December elseje KézdivásárhelyenMintegy ezerötszáz-kétezer személy – zömében autóbuszokkal ideszállított románok és közel kétszáz csíkszeredai hegyeivadász katona – volt jelen tegnap Kézdivásárhelyen a Román Lélek Helyi Fejlesztési és Művelődési Egyesület által szervezett eddigi legnagyobb szabású rendezvényen Románia nemzeti ünnepén. Ha tavaly az volt a hatóságok kifogása, hogy alig láttak román zászlót, idén abból sem volt hiány – a Constantin Pătru vezette egyesület gondosodott idén a zászlókról –, csak a Gábor Áron téren harmincat számoltunk meg, és a Béke és a Molnár Józsiás utcában is volt belőlük bőven a villanyoszlopokon. Az ünnepség a Secuiana Rt. szomszédságában levő új ortodox templomnál kezdődött, ahol katonai tiszteletadással és egyházi szertartással emlékeztek a „nagy egyesülésre”. Felszólalt Sebastian Cucu és Jean Adrian Andrei, Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottja, valamint Andrei Făgărăşanu, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Ez idő alatt a szervezők román zászlókat osztogattak, egyetemista lányok pedig kokárdákat tűztek a résztvevők kabátjaira. A katonai tiszteletadást idén nem a berecki, hanem a csíkszeredai hegyivadász-alakulat hivatásos katonái végezték, akik tábornokukkal az élen érkeztek Kézdivásárhelyre. A koszorúzást követően a népviseletbe öltözött résztvevők – kezükben zászlóval, élükön a hegyivadász katonákkal és egy rezesbandával – a Béke utcán keresztül a Gábor Áron térre vonultak, ahonnan a kantai részen lévő XVIII. századi műemlék templomhoz meneteltek. Onnan a Vigadó következett, ahol interetnikus népi táncelőadásra és népviselet-bemutatóra került sor. A szervezők nyolc különböző román történelmi vidékhez – dobrudzsai, olténiai és moldvai – tartozó néptáncegyüttest hívtak meg, többek között török, szász és tatár nemzeti kisebbségek mutatták be sajátos táncukat és népviseletüket. A kétszáz táncos mellett pár népdalénekes is színpadra lépett, majd a rendezvény tűzijátékkal ért véget. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. december 9.Színház, koncertek, vásárTartalmas programmal zárja az évet a Vigadó Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Ház decemberben könyvbemutatóval, számos karácsonyi koncerttel, Vigadó Galéria avatóval, valamint a népszerű Vigadó Hangszínnel erősít. Természetesen a színház szerelmesei sem maradnak előadások nélkül, amint azt már megszokhatták, az év utolsó napján szilveszteri előadással készül a Városi Színház. A Városi Színház decemberben kétszer adja elő Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátékát, amelyet a bemutató óta nagy sikerrel játszanak a kézdivásárhelyi közönségnek. December 14-én, hétfőn 13, majd 19 órától lehet megtekinteni az előadást. Ma Zeng a lélek, zeng a szó címmel ad elő néptáncműsort a kézdivásárhelyi Harmatfű néptánccsoport és a kovásznai Százlábú néptáncegyüttes. A 15. Vigadó Hangszín alkalmával ezúttal Kolozsvárról érkeznek az előadók, az Operettissimo csapata nóta- és operettestet hoz a nagyérdeműnek december 11-én. A Vigadóban lesz a Molnár Józsiás iskola zenetagozatosainak koncertje, valamint az iskola Step by Step tagozatának karácsonyváró koncertje, és itt tart karácsonyi műsort a Cum Caritate Christi Egyesület is. A Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület karácsonyi vására három napon át tart majd az emeleti kiállítóteremben, és a novemberről elmaradt Vigadó Galéria avatóját is megtartják a II. Székelyföldi Fotóbiennáléval összekötve. Kétszer lesz Vigadó Hangszín még e hónapban, először a Bagossy Brothers Company akusztikus koncertje, majd az Ego Sum Fagyálló névre keresztelt koncertje erősíti a programokat. December 19-én visszatér Böjte Csaba atya Isten angyalaival köszöntünk Békesség a földön a jóakaratú embereknek! című előadásával. A hagyományokhoz híven a karácsonyt megelőző vasárnap, idén tehát december 20-án koncertezik a Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja. Az évet ebben az évben is a Városi Színház szilveszteri előadásával zárják, ezúttal Pierre de Marivaux A második váratlan szerelem című darabjával. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2016. január 28.Bezár az étfalvi iskola – Fogynak a gyermekek a háromszéki falvakbanHáromszéken legalább harminc olyan óvoda és iskola működik, ahová három-négy óvodás jár, és egyetlen összevont osztályban tanul nyolc-tíz diák. Bár pénzügyi szempontból nehéz fenntartani ezeket, a megyei tanfelügyelőségnek nem áll szándékában bezárni egyetlen óvodát, iskolát sem, de ahol nincs gyermek, ott az oktatás magától megszűnik. Az étfalvi óvoda már korábban bezárt, szeptembertől az Árva Bethlen Kata Elemi Iskola kapujára is lakat kerül. A megye iskolahálózatában jövő tanévtől bekövetkező változásokról Kiss Imre főtanfelügyelő elmondta, bár sem az oktatási minisztérium által megszabott álláskeret, sem a költségvetés nem elegendő, támogatják a kis létszámú egységek működését is, mert ha egy településen megszűnik az iskola, kevés az esély arra, hogy fiatalok telepedjenek oda. Falvaink életképessége az oktatás meglététől és a gazdasági lehetőségektől függ, ezért a végsőkig ki kell tartani a kis iskolák mellett – véli a főtanfelügyelő, de az étfalvi iskolát már nem lehet megmenteni, mert a jelenlegi negyedikesek szeptemberben elhagyják az elemit, és Gidófalván tanulnak tovább, utánpótlás pedig nincs. A tanító címzetes pedagógus, elhelyezése kötelező, azt ellenben még nem tudni, hogy ősztől hol fog tanítani. A komollói Erdősi Sylvester János Elemi Iskolában is, ahol jelenleg az előkészítőtől negyedik osztályig tizenketten tanulnak, ősztől felfüggesztik az oktatást, a diákokat iskolabusszal szállítják a rétyi Antos János Általános Iskolába – tájékoztatott Kiss Imre, aki szerint a komollói gyermekek ezzel csak nyernek, mert a községközpontban minden évfolyamon önálló osztályok fognak működni. Hosszú a sora a kis létszámú iskoláknak, ahol az összevont osztályokban tanítóknak óriási többletmunkát kell végezniük, őket segítik azzal, hogy tavasszal továbbképző tanfolyamot szerveznek számukra, ami által ezekben az osztályokban is növelik az oktatás színvonalát – közölte a főtanfelügyelő. Jövő tanévtől néhány formai változtatásra is sor kerül: a papolci iskola elveszíti jogi önállóságát, a zágoni Mikes Kelemen Általános Iskolához csatolják, a sepsiszentgyörgyi 3-as óvoda a Benedek Elek Napközi Otthon részévé válik, a megyeközponti, ugyanabban az épületben működő Pinokkió és Hamupipőke óvoda és napközi otthon ezentúl csak Pinokkió néven szerepel, újra kinyit a kézdivásárhelyi 3-as óvoda, és a Molnár Józsiás Általános Iskolához tartozó oroszfalusi elemi iskola külön egységként (de nem pénzügyi központként) szerepel ezután a hálózatban. Az új tanévben Háromszéken háromszáztizenhárom állami oktatási egység (a jelenlegi háromszáztizenöt helyett) és a kézdivásárhelyi magán egészségügyi technikum fog működni hetvenkilenc (eggyel kevesebb, mint idén) pénzügyi központtal. Fekete Réka Háromszék. Erdély.ma 2016. február 2.Örökségünk – sikerdal és mozgalomÖrökségünk mottóval mozgalom indítását jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nemrég Budapesten. A kezdeményezés célja, hogy egy dal segítségével megszólítsák a világ különböző pontjain élő magyarokat, és bevonják őket a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtartását szorgalmazó mozgalomba. Potápi Árpád János elmondta: az Örökségünk című dal a magyar nyelv megőrzésére, a magyarság megtartására ösztönöz, miközben közösséget kovácsol, erősíti a világ különböző pontjain élő magyarok kapcsolatát az anyaországgal és egymással. Az államtitkár felajánlotta, hogy a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program százötven ösztöndíjasa is segít a dal népszerűsítésében. A kampány során arra ösztönzik a magyarokat határon innen és túl, hogy énekeljék el a dalt, készítsenek erről videofelvételt – lehetőleg otthonuk emblematikus helyein –, és töltsék fel a produkció honlapjára. A felvételeket a weboldalon és a közösségi médiában folyamatosan közlik. A nagy sikerű dal szerzője Gyulai István paksi zenész, a városi Csengey Dénes Kulturális Központ munkatársa. A dal Paks mellett, Cseresznyepusztán a határon túli magyar középiskolások táborában született 2013-ban. Vida Tünde paksi újságíró, a mozgalom ötletgazdája szeretné, ha minél több magyar emberhez el tudnának jutni a dallal az anyaországon belül és a határon túl. Eddig több mint huszonkétezren tekintették meg a a YouTube videómegosztón – közölte az ötletgazda. A paksi PistiEst zenekarral tavaly nyáron kisfilmet készítettek Pakson, valamint az atomváros három határon túli testvérvárosában: Kézdivásárhelyen, Galántán (Felvidéken) és Visken (Kárpátalján) mintegy háromszáz iskolás bevonásával. A kézdivásárhelyi videoklip a Gábor Áron-szobornál készült 2015 júniusában a Molnár Józsiás-iskola tanulóival, akik tavaly október 23-án a paksi városi ünnepségen a PistiEst zenekarral együtt kaptak vastapsot, amikor a nagyközönség első alkalommal láthatta az Örökségünk-klipet. Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 15.Ünnepi rendezvények HáromszékenSepsiszentgyörgyön ma a Zathureczky Berta Idősek Otthonában 9 órától Rab Sándor tanár Gábor Áron címmel tart történelmi előadást; megemlékezések 10 órától az Olt utca 16. szám alatt Kiss János ágyúöntő emléktáblájánál és az őrkői Váradi–Bartalis-vesztőhelynél – közreműködnek a Váradi József Általános Iskola gimnazistái és a Néri Szent Fülöp Általános Iskola tanulói; 11 órától a Csíki negyedi Gábor Áron- és Nicolae Bălcescu-szobornál – közreműködnek a Gödri Ferenc Általános Iskola tanulói, a Lábas Háznál a Váradi–Bartalis-siralomház emléktáblájánál – közreműködnek a Mikes Kelemen Elméleti Líceum diákjai; 11.30-tól az Erzsébet parkban gróf Mikó Imre szobránál – közreműködnek a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium diákjai, a szemerjai csata emlékművénél – közreműködnek a Gulliver Óvoda gyermekei és a sepsiszentgyörgyi cserkészek; 12 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár épületén található Gábor Áron-emléktáblánál – közreműködnek a Kós Károly Szakképző Líceum tanulói és a sepsiszentgyörgyi cserkészek; 12.30-tól a Malomgát utcában Incze Dániel kopjafás sírhelyénél – közreműködnek a sepsiszentgyörgyi cserkészek és a Székely Mikó Kollégium diákjai; 13 órától a Kónya Ádám Művelődési Háznál álló Kossuth Lajos-szobornál; 14 órától a Váradi József Általános Iskola udvarán levő Váradi–Bartalis kőtömbös kopjafánál – közreműködnek a Váradi József Általános Iskola I–IV. osztályos tanulói, az Állomás negyedi eprestetői csata emlékművénél – közreműködnek az Ady Endre Általános Iskola diákjai; 15 órától indulás a Váradi–Bartalis kőtömbös kopjafától – közreműködik a Szilaj Hagyományőrző Egyesület, a Shagya Lovasklub, a Vadon Egyesület, az Étfalvi Szász Band ’93 Fúvószenekar és Sepsiszentgyörgy cserkészcsapatai – és az eprestetői csata emlékművétől – közreműködik a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület, Sepsiszentgyörgy cserkészcsapatai – az új főtérre; 15.30-tól megemlékezés az Erzsébet parki 1848–49-es honvédemlékműnél; 16 órától kezdődik az új főtéren az ünnepi műsor, beszédet mond Antal Árpád polgármester – műsorvezető: Nagy-Kopeczky Kristóf, közreműködik a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar, a városi egyesített kórusok, Nemes Levente színművész, Stekbauer-Hanzi Réka, Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár, az EMI által szervezett szónokverseny nyertese, Bartos Barna, Filip Zsombor, Opra Balázs, a Plugor Sándor Művészeti Líceum volt és jelenlegi diákjai, áldást mond Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Fellépnek: a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar (karvezető: Maksai József), a Cantus Firmus Vegyes Kar, a Magyar Férfidalárda (Jakab Árpád), a Pro Musica Kamarakórus, a Szemerjai Református Dalárda (Sipos Zoltán), a Jubilate Deo Evangélikus Vegyes Kórus (Pál Gecse Mihály), a Kriza János Unitárius Vegyes Kar (Karácsony Gabriella), a Székely Mikó Kollégium diákkórusa, a Sepsiszentgyörgyi Női Kar (Dombora Anna), a Református Kollégium Refsonor diákkórusa (Szilágyi Andrea), a Mikes Kelemen Elméleti Líceum ifjúsági kórusa (Szőcs Dániel), a Laudate Kamarakórus (Lőfi Gellért), az Őszirózsa Dalkör (Venczel Anna). Szotyorban ma 12 órától a református temetőkertben koszorúzás a kőtömbös kopjafánál. Kilyénben ma 11 órától a református templomnál koszorúzás a ’48-as kopjafás emlékműnél. Kézdivásárhelyen ma 9 órától ökumenikus istentisztelet a református templomban, ünnepi műsor a Református Kollégium és a mezőtúri diákok és tanárok, valamint a helyi és a mezőtúri református gyülekezeti tagok részvételével; 9.45-től megemlékezés Bem József szobránál – közreműködnek az Apor Péter Szaklíceum tanulói és a tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnázium diákjai, ünnepi szónok Kiss Renáta; 10 órától ünnepi műsor a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán a szobornál, Turóczi Mózes sírhelyénél és a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ diákjainak A tűz márciusa című zenés-verses irodalmi összeállítása; 10.30-tól koszorúzás a Szacsvay János-domborműnél és a Kossuth Lajos-szobornál, megemlékezés a Hősök emlékművénél – beszédet mond Vasas István, a mezőtúri Református Kollégium főigazgatója – és a Turóczi-szobornál – énekel az iskola kórusa, szaval Fazakas Anita és Jánosi Zsolt; 10.40-től a Molnár Józsiás-mauzóleumnál a Molnár Józsiás Általános Iskola tanulóinak és tanárainak ünnepi műsora és koszorúzás; 11 órától gyülekező és az iskolások felvonulása; 11.15-től a lovas huszárok, hagyományőrző csapatok és a környező falvak képviselőinek felvonulása; 12 órától kezdődik a Gábor Áron téren az ünnepi műsor – közreműködik a Tanulók Klubjának fúvószenekara, a Református Kollégium zenekara és diákjai, Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, Böjte Csaba testvér, ferences szerzetes, Horváth Zoltán atya, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templom plébánosa, Terézváros díszpolgára, Márdirosz Ágnes és Puskás László, a Csíki Játékszín színművészei, Mitykó Zsolt, Mezőhegyes polgármestere, a Cantus Kamarakórus, Kaján Botond, a Petőfi Sándor-iskola diákja, áldást mond ft. Vargha Béla főesperes és Beder Imre lelkipásztor; 18.30-tól a Vigadó Művelődési Ház Galériában A mi március 15-énk fotókiállítás; 19 órától a Vigadó Művelődési Ház nagytermében Hozzád, hazám, most verset írnék! című ünnepi előadás Markó Béla, Fekete Vince, Dimény-Haszmann Árpád és Sántha Attila versei alapján – közreműködik a Sepsi Kamarazenekar, a Snaps Band, a Voces női kar, a Perkő Néptáncegyüttes, Kolcsár József (Tamási Áron Színház), Kozma Attila, Márdirosz Ágnes, Puskás László (Csíki Játékszín), Kreiter Helga (Nagy István Művészeti Líceum), Bakó-Fazakas Vajk, Biszak Beáta (Minisnaps), Nagy-Babos Tamás versét elmondja Rancz-Gyárfás Hanna (Macskakő színjátszó csoport), rendező: Lung László Zsolt. Kovásznán ma a városközpontban 14 órától a megemlékezésen ünnepi beszédet mond Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. A rendezvény ünnepi felvonulással kezdődik, amely a Dózsa György utcából indul, innen az ünneplők a központban felállított szabadtéri színpadhoz vonulnak, majd a műsor végeztével koszorúzás a belvárosi református templom kertjében, az 1848-as emlékműnél. 19 órától a Kovásznai Művelődési Központban kerül sor az 1848-as forradalom emlékére szervezett gálaműsorra, amelyen közreműködik a Kőrösi Csoma Sándor Líceum (Orbán Balázs-iskola) Recefice néptánccsoportja, a Kovásznai Tanulók Klubjának La Fiesta tánccsoportja, a Boldog Apor Vilmos Gyermekotthon Hangfoglalás zenekara, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Diákszínpada irodalmi összeállítással, a Tiszta Szív Kórus, a PinceBand zenekar, valamint bemutatkozik a szavalóverseny első három helyezettje és a szónoklatverseny Pro Csoma-díjazottja. Baróton ma 14 órától a véczeri emlékműnél beszédet mondanak a politikai pártok és szervezetek képviselői – közreműködik az ürmösi unitárius egyházközség dalárdája, áldást mond Szabó Előd ürmösi unitárius lelkész; 15.30-tól felvonul a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület erdővidéki huszárcsapata, a Csala Kürtje fúvószenekar és a Princess mazsorettcsoport; 16 órától a Diákdomb előtt lesz megemlékezés – közreműködik a baróti Rozmaring kórus, a Baróti Szabó Dávid Középiskola, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tanárai és diákjai, beszédet mond Lázár-Kiss Barna polgármester és Demeter László történész; 19 órától ünnepi műsor a városi művelődési házban A nemzet szolgálatában címmel – fellép a Transylmania zenekar, a Gyöngyharmat gyermekkórus, a Kormos Néptánccsoport és a Wesselényi Miklós Kórus. Ma Martonfalván 8.30-tól, Bélafalván 9 órától a Tuzson János-emlékplakettnél; Szentkatolnán9.30-tól, Gidófalván, Kökösben, Sepsibodokon, Sepsibükszádon, Zágonban, Köpecen, Magyarhermányban, Kisbaconban, Szárazajtán, Bardocon, Dálnokban, Székelyszáldobosonés Lisznyóban 11 órától, Albisban, Étfalván és Bikfalván 12 órától, Papolcon 14 órától, Szentivánlaborfalván 15 órától, Olaszteleken 16 órától, Hidvégen 16.30-tól, Ikafalván, Bodosban,Uzonban és Fotosmartonoson 17 órától, Erdőfülében 19 órától kezdődik az ünnepi megemlékezés a templomban; Bereckben 11 órától, Kommandón és Árkoson 12 órától, Zabolán12, 16 és 16.30-tól, Rétyen 13 órától a központban; Felsőcsernátonban és Kézdialmáson 10 órától, Alsócsernátonban és Kézdiszentkereszten 14 órától, Gelencén 15 órától a hősök emlékművénél; Mikóújfaluban 11 órától a kultúrotthon nagytermében ünnepi előadás; Nagybaconban 11 órától a művelődési háznál, 11.30-tól a ’48-as kopjafánál (felvonulás az iskolától), Illyefalván 12 órától a kultúrházban és a központban iskolások műsora és koszorúzás; Kálnokon 12 órától emlékünnepség; Bölönben 12 órától a Bölöni Farkas Sándor-szobornál; Kurtapatakon 14 órától a millecentenáriumi kopjafánál; Kézdiszárazpatakon 15 órától a kultúrotthonban; Kézdiszentléleken 16 órától a Petőfi Sándor Művelődési Házban lesz ünnepi megemlékezés. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 16.Zászlóözön a Gábor Áron térenLegnagyobb nemzeti ünnepünkön, az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 168. évfordulóján Kézdivásárhely díszbe öltözött, a villanyoszlopokon nemzeti színű és székely zászlókat, valamint a város lobogóit lengette a Nemere. A magyarországi testvérvárosok közül Szentendre, Hatvan, Paks, Terézváros, Mezőhegyes, Gyöngyös és Mezőkövesd küldöttei ünnepeltek együtt a céhes város lakóival. Az ünnepségsorozat a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd a hagyományhoz híven a főtéri rendezvény megkezdése előtt a város iskoláinak küldöttei rótták le kegyeletüket, és helyezték el az emlékezés koszorúit Bem József, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Turóczi Mózes szobránál és kriptájánál, illetve a Szacsvay-domborműnél, a Molnár Józsiás-mauzóleumnál, a világháborús hősök emlékművénél. A főtéren mintegy négy-ötezer fős tömeg gyűlt össze, az ünnepség az általános és középiskolák felvonulásával kezdődött – több tanintézmény magyarországi testvériskolája küldöttségével közösen vonult fel –, majd a hagyományőrzők, a civil szervezetek – a Kézdiváshelyi Nők Egyesülete, a Történelmi Vitézi Rend – és a huszárok következtek. Felvonultak a Székely Virtus kézdiszéki huszárjai, a torjai huszárcsapat, a Vetró András százados vezette Hagyományőrző Csapat, a Vass László ezredes által vezetett Szegedi 3-as Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület, a 15. Székely Határőr Gyalogezred bélafalvi Tuzson János Szakasza, a tápióbicskei tüzérek és betyárok, a 15. Székely Határőr Gyalogezred gelencei ütege. Felvonultak Bélafalva, Bereck, Kézdimartonos, Kézdisárfalva, Csernáton, Esztelnek, Gelence, Kézdiszárazpatak, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Lemhény, Kézdialmás, Ozsdola, Szentkatolna, Futásfalva és Torja lovas-szekeres küldöttségei. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi tagjai nagy méretű székely zászlót vittek. A zászlós felvonulás immár második éve a leglátványosabb momentuma az ünnepségnek, ezúttal ötven kézdiszéki lovas vonult fel nagy méretű székely és magyar lobogóval kezében. A központi ünnepség a Református Kollégium zenekarának és tanulóinak dalával kezdődött, a rendezvényen, mint minden évben, közreműködött a Tanulók Klubja fúvószenekara. „Lészen ágyú – mondotta Gábor Áron, és ezzel a mondattal gyakorlatilag aláírta a halálos ítéletét” – hangoztatta beszédében Bokor Tibor polgármester. Ma nem fegyverektől, összecsapásoktól kell tartanunk, folytatta, ma annak vagyunk tanúi, hogy ha valaki a hatalomnak nem tetsző véleményt vállal fel, kitartóan képviseli egy közösség álmát, vagy egyszerűen csak magyar, Gábor Áronhoz hasonlóan végzi. „Viszont nem csatában, tisztességgel adja életét, mint a berecki ágyúöntő, nem emelt fővel vonul be a hősök panteonjába, hanem bíróságon, ügyészségen, titkosszolgák által meghurcolva, becsületében megsértve folytat szélmalomharcot a hatalommal, így ott tartunk, mint 1848-ban” – hangsúlyozta Bokor. Ünnepi beszédet mondott Horváth Zoltán atya, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templom plébánosa, Molnár Balázs, a Nagy Mózes Elméleti Líceum tizenegyedikes tanulója, a Zúg március szónokverseny idei győztese pedig az ifjúság gondolatait fogalmazta meg. A rendezvény díszmeghívottja, Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője arról szólt, hogy napjainkban a bürokrácia miatt mennyire nehézkes az örökbefogadás, és azt is kiemelte, hogy az iskolát végzett ifjak kirepülnek a nagyvilágba, ahol mások szolgái lesznek, nekik itthon, a szülőföldön kellene megtalálniuk a megélhetést becsületes munkával. Ezt követően a Csíki Játékszín művészei léptek a pódiumra, Márdírosz Ágnes népdalt énekelt, Puskás László pedig Tompa László versét mondta el. Mitykó Zsolt, Mezőhegyes testvérváros polgármestere egy nemzeti lobogót adott át Bokor Tibornak, amelyet Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke adományozott a kézdivásárhelyieknek. Az ünnepség végén áldást mondott Horváth Zoltán atya és Beder Imre református lelkipásztor, majd koszorúzás és himnuszaink eléneklése következett. Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 21.Testvérvárosi adományKézdivásárhely egyik anyaországi testvértelepülése, a budapesti Terézváros önkormányzata 250 ezer forintot adományozott nemzeti ünnepünk alkalmával a Molnár Józsiás-iskolának hangszervásárlásra. A terézvárosi küldöttség nevében Czuppon Zsolt kifejtette: öröm számukra, hogy testvérvárosuk tehetségeinek anyagi támogatást nyújthatnak. A kézdivásárhelyiek nevében Veress Enikő és Simon István köszönte meg az adományt, és reményüknek adtak hangot, hogy „a hangszerek sokáig szólnak és sok embert gyönyörködtetnek majd határok nélkül”. (iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 25.Gyermekszínjátszók találkozójaA színjátszás ünnepe a Váradiban Március 18., reggel 8 óra. Zsivajog a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola. Hatalmas gyereksereg gyűlt össze a gyermekszínjátszók 10. találkozójára. 370 diák érkezett a megye kisebb és nagyobb településeiről, Ozsdola, Martonfalva, Székelyszáldobos, Bölön, Kézdiszentkereszt, Illyefalva, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy játékos kedvű diákszínjátszói hozták el műsoraikat, összesen tizennyolcat. A kisebbek leginkább mesejátékokat, meseadaptációkat adtak elő megcsillogtatva ének-, tánc- és hangszertudásukat is. Az V–VIII. osztályosok hétköznapjaikból, saját élményeikből építkeztek, korosztályukat foglalkoztató kérdéseket dolgoztak fel a színház nyelvén. Jó volt megélni a „közösen érdemes játszani” érzését, látni a lelkesedést, az eredetiséget, az igényességet. A találkozót nagyszerű hangulat, felszabadult játék, móka és kacagás jellemezte. Köszönet érte a felkészítő pedagógusoknak, akik kisebb vagy nagyobb gyereksereget megmozgatva felvállalják a közös „játékot”. Érdemük, hogy közösségeket kovácsolnak össze. Köszönet érte a gyerekeknek, akik meg merik mutatni magukat a színpadon, mernek egymás játszótársai lenni. És persze köszönet érte a szervezőknek, legfőképpen Péter Kinga tanítónőnek, aki 10 évvel ezelőtt megálmodója és elindítója volt e szép rendezvénynek. A nap végén a zsűrinek értékelnie és rangsorolnia kellett. Senki sem távozott üres kézzel. Oklevelet kaptak a kiemelkedő alakítást nyújtó színjátszók, különdíjat a martonfalviak és székelyszáldobosiak. A kisebbik korosztályban megosztott harmadik díjban részesült a váradisok Többsincs királyfija és a petőfisek Vacskamati virágja. A második díjat három előadás is kiérdemelte: a mikós kisiskolások által színre vitt A szívtelen csiga, a váradisok Bulámbukja és a Molnár Józsiás-iskola diákjainak A gomba alatt című műsora. A képzeletbeli dobogó legfelső fokára két csapat állhatott. I. díjban részesült a váradisok Lúdas Matyija és a Nagy Mózes-iskola A csillagszemű juhásza. A nem díjazott csapatok is dicsérő oklevelet kaptak. A nagyobbik korosztályban a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum és az illyefalvi Fábián Ernő Községi Könyvtár csapata első díjban részesült, így ők is továbbjutottak – akárcsak az alsó tagozat I., II. és III. helyén osztozó csapatai – az országos szakaszra, amelyet a Szent György Napok alatt (április 21-én az elemisek, április 22-én az V–VIII. osztályos korosztály) ugyancsak a Váradi-iskolában rendeznek meg. Délután 5 óra pár perc. Elcsendesedik az iskola. Hazatérőben a vendégek és házigazdák, akik remélhetőleg magukkal viszik a tartalmas együttlét élményét, hogy ebből táplálkozva készüljenek az újabb találkozóra. Incze Melinda magyartanár. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. április 5.Sikert sikerreA sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum diákjai ismét bebizonyították, hogy méltó helyük van az ország zenei életében. Brassóban tartották az Országos Kórusverseny Megyeközi Olimpiáját, ahol a Campanella gyermekkórusa lett az I. helyezett. A Lőfi Gellért karmester által vezetett kórus így továbbjutott az országos versenyre. Hasonló sikereket értek el a művészetis diákok az Országos Hangszerolimpia megyeközi szakaszán, melyet szintén Brassóban rendeztek meg. A zongoristák közül a VII. osztályos Sinka Noémi I. díjas (felkészítő tanára Rápolti Irma), az ötödikes Vizi Gellért II. díjas (felkészítője Krecht Emese), a szintén ötödikes Sebestyén-Lázár Regina III. díjas (felkészítője Kőmíves-Bokor Zsuzsa).A hegedűsök közül a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Gimnázium ötödikes diákja, Furus Ábel I. helyezést ért (felkészítője Petraschovits Eszter); a művészetiben nyolcadikos Voiculescu Alexandra II. díjas (felkészítője Benedek Károly). Császár Katalin tanárnő fuvolistái közül a negyedikes Huszár Kincső, valamint a hatodikos Máthé Izabella I. díjasok, a negyedikes Karácsony Janka II. díjat kapott. A gitárosok közül a harmadikos Kakasi Zsuzsanna II. díjas (felkészítője Kakasi Zsolt), a klarinétosok közül az ötödikes Kádár Balázs I. díjas (felkészítője Gábor Szabolcs), a nyolcadikos Barcsa Norbert III. díjas (felkészítője Szántó Zsombor). A hetedikes Kádár Mihály a trombitások közül I. díjas (felkészítője Maksai József), a csellisták közül pedig a hetedikes Ferencz Tihamér ugyancsak I. díjas, felkészítője Lázár Zsombor). A nyolcadikos Ceryák István dobos diák szintén I. díjjal tért haza (felkészítője Kertész János). (babos) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 13.Székelyföldi tehetséggondozásÖtvenhat háromszéki, egy Brassó megyei és egy bukaresti tehetséges diáknak utalta át a napokban a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SZTT) az egyenként tizenötezer lejes ösztöndíjat, amelyet az érintettek az Ady Endre-ösztöndíjpályázaton nyertek el, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, valamint a Nemzeti Tehetségprogram hirdetett meg a 2015–2016-os tanévre. Az Ady Endre-ösztöndíj a külhoni magyar nyelvű oktatásban részt vevő, kiemelkedően tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatására jött létre. A sepsiszentgyörgyi székhelyű SZTT kezeli a magyar állami finanszírozással működő Ady Endre-ösztöndíjra érkező pályázatokat, amelyekkel Kovászna és Brassó megyei, valamint moldvai és bukaresti állandó lakcímmel rendelkező tanulók vesznek részt a programban (a belső-erdélyi, dél-erdélyi, partiumi és bánsági, valamint a Hargita megyei pályázatok az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács és a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület hatáskörébe tartoznak). A mostani tanévben Háromszéken sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kovásznai, baróti, uzoni, ozsdolai, csernátoni, sepsibükszádi, bitai, szentkatolnai, kézdiszentkereszti, rétyi, hatolykai, nagyajtai, kiskászoni, bélafalvi, angyalosi, erdőfülei, ikafalvi és vargyasi diákok pályázatát értékelték pozitívan. Április elején a tehetséggondozó megkötötte mindannyiukkal a támogatási szerződést, a napokban a pénzt is megkapták a kedvezményezettek – tájékoztatott Bereczki Kinga, a SZTT elnöke. Egy másik ösztöndíjprogram érdekében a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) negyvenötezer lejes hozzájárulásával a SZTT létrehozta a Székelyföldi Tehetségalapot, amelynek gyarapításához vállalkozók köréből remél támogatást, és számít a személyi jövedelemadó két százalékából begyűjthető összegekre is. Szeptemberig százezer lejre kívánja növelni az alapot, amelyből száz tehetséges, gyengébb anyagi körülmények között élő I–XII. osztályos tanulót támogatnának egyenként ezer lejjel. Szintén a SZTT gondozza a HKA Ignácz Rózsa Tehetségalapját, amelyből egyéni megkeresés, felkérés, ajánlás alapján nyújtanak testre szabott támogatást háromszéki diákoknak, és ahol eredményt látnak, folytatják a pénzbeli hozzájárulást az érintett tanulási lehetőségeinek megteremtéséhez. Jelenleg kilencen részesülnek Ignácz Rózsa-ösztöndíjban, de új kérések, ajánlások időközben is érkezhetnek. Az említett három ösztöndíjprogram lebonyolítását önkéntes munkában végzi az SZTT harminctagú testülete, amely a támogatás mellett feladatának tartja a tehetségazonosítást is, ebből a célból hozta létre a Székelyföldi kincskereső-programot, amelynek egyik legkomplexebb alprogramja, a Magyar Athenas 250 a végcélhoz ért, hét végén tartják a vetélkedő döntőjét. Helyesírásból jeles A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium nyolcadikos diákja, Kádár Fruzsina második helyezést ért el a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny hét végén Kolozsváron tartott országos döntőjén, ezzel Kedves Laura tanítványa kiérdemelte a budapesti Kárpát-medencei döntőn való részvételt. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumban tartott vetélkedőn két háromszéki diák kapott dicséretet: Kinda Ágota, a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója és Kozman Kriszta ötödikes diák a Nagy Mózes Elméleti Líceumból. A Simonyi Zsigmond verseny célja a magyar nyelv ápolása, a nyelvhasználat iránt érzett felelősségtudat és az anyanyelv szeretetének erősítése. (fekete) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 16.Kézdivásárhelyi az év civil szervezeteSzűk körben osztotta ki a Civilek Háromszékért Szövetség (Civek) a már hagyományosnak mondható Az év civil szervezete díjat. A kitüntetést ez alkalommal a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület érdemelte ki. A szövetség felhívására hét sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, illetve erdővidéki civil szervezet nyújtott be pályázatot. Közülük öten jelentek meg a díjátadón. Oláh Kata, a Civek ügyvezetője felidézte az első alkalommal 2013-ban kiosztott elismerés létrejöttének történetét – a civil életre kívánták ráirányítani a figyelmet –, majd ismertette az idei kiírás újdonságát. Most egy megvalósított kezdeményezésükkel pályázhattak a szervezetek, korábban a teljes előző évi tevékenység alapján döntöttek. A projektek értékelését ez alkalommal is a szövetség vezetőtanácsa végezte. A zsűri részéről Hubbes Kinga, a Gyulafehérvári Caritas segélyszervezet képviselője elmondta, nehéz volt a döntés, hiszen minden pályázó esetében látszott, milyen komoly munka áll a megvalósítás mögött, közösségépítő szerepük pedig kétségtelen. Folytatásra ösztönözte a szervezeteket, illetve megemlítette: örömükre szolgál, hogy már nem csak a sepsiszentgyörgyi szervezetek aktívak. A pályázókat és programjaikat Oláh Kata ismertette, majd a jelenlévők is beszéltek magukról és megvalósításukról. Az idei díjért az Aranyliliom Egyesület, a Bolyongó Színházi Egyesület, a Mihai Viteazul Alapítvány, a Pál Utcai Fiúk Egyesület, a Moira Kulturális és Ifjúsági Egyesület, a Kormos Egyesület, valamint a Zöld Nap Egyesület szállt versenybe. Győztesként végül az utóbbi került ki a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás park részleges felújítását, rendbetételét, illetve kapcsolódó oktatási, ifjúsági programok szervezését célzó programjával. Derzsi Katalin projektfelelős elmondása szerint a park hátsó részén sikerült egyebek mellett az utcai bútorzatot kicserélni, egy szabadtéri „osztálytermet” létrehozni, illetve természettudományi ismeretekkel gazdagítani a diákokat. Keserűen megjegyezte: munkájuk egy része sajnos már a vandalizmus áldozata lett. Az egyesület egyébként a kitüntetéssel együtt a T3 Kiadó által felajánlott ezerlejes támogatást is átvehette. Elismerésben részesült az erdőfülei Kormos Egyesület, valamint a Moira. Nagy D. István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 18.Bartha Árpád kiállítása KézdivásárhelyenTegnap délben nyílt meg a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében az Apácán született Bartha Árpád grafikus, a brassói Szépművészeti Múzeum igazgatója 33. egyéni tárlata. A Cenk alatti városban élő képzőművész neve nem ismeretlen a céhes városban, hiszen állandó résztvevője a március 15-i ünnepi tárlatoknak. A kiállított munkák az utóbbi egy esztendőben születtek, még sehol nem kerültek közszemlére, az egységes kiállítási anyag jelképesen A vonal címet viseli. A kiállítót házigazdaként Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte, majd Deák Ferenc, a Nagy Mózes Elméleti Líceum magyartanára méltatta a tárlatot. A megnyitót Bende Arnold, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tanulójának és Furus Ábel, a Molnár Józsiás-iskola zenetagozatos diákjának – Petraschovits Eszter zenetanár tanítványai – alkalomhoz illő műsora tette ünnepélyesebbé. A kiállítás május 16-áig tekinthető meg. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 18.Zöld-napok hetedszerSikeres volt a Zöld Nap Egyesület tavaszi rendezvénye Térségünk legaktívabb, a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás park részleges felújítását célzó tavalyi projektjükkel Az év civil szervezete-díjat elnyerő Zöld Nap Egyesület a hétvégén hetedik alkalommal szervezte meg a Tavaszi Zöld Napokat. A sporttevékenységekkel, vetélkedőkkel, könyvbemutatóval, színvonalas előadásokkal, de játékkal és gitáresttel is csábító rendezvénysorozat programjain több százan vettek részt. A kézdivásárhelyi civilszervezet a már több éve kialakult hagyomány szerint a Föld napjához közeli időpontban egy hétvégét a testmozgásnak, különböző „zöld” tevékenységeknek szentel. A Tavaszi Zöld Napokat idén április 15–17. között a helyi önkormányzat sportirodájával közösen szervezték meg, nagyrészt a kézdivásárhelyi Sportcsarnok környékén. Pénteken a már bejáratott sporttevékenységekre jelentkezhettek az érdeklődők, mintegy negyvenen regisztráltak a Sportcsarnok előterében megszervezett amatőr asztalitenisz-bajnokságra. Délután az ügyességi kerékpárverseny volt a fő attrakció, ahová több mint nyolcvan óvodás, elemis és középiskolás diák jelentkezett, emellett több mint száz szülő és nagyszülő jött el szurkolni a Sportcsarnok parkolójába. A látványos „lassúsági” verseny lényege, hogy a kerékpáros versenyző minél tovább a kerékpárján maradjon, de közben minden trükköt bevetve a lehető leglassabban araszoljon a cél fele. A „zöldnapos” tavaszváró rendezvény első napja a 2014-ben megjelent, Háromszék Természetkalendáriuma bemutatójával zárult a Vigadó Galériában, ahol az érdeklődők nemcsak a kötet kapcsán tájékozódhattak, hanem a könyvben szereplő természetfotókból készült kiállítást is megcsodálhatták. Szombat délelőtt a Zöld Nap Egyesület önkéntesei a kézdiszentléleki önkormányzat által kialakított park ünnepélyes átadásán vettek részt, ahol játékos–mozgásos vetélkedőt, csapatjátékokat szerveztek a helyi gyerekek számára. A nap ezúttal is a Vigadó Galériában zárult, ahol az egyesület spanyolországi EVS-önkéntese, Enrique De Paz Miguel és a lemhényi Csoma Attila gitáros-műsoros estjére került sor. A Tavaszi Zöld Napok vasárnap a sportmotel társalgójában megszervezett előadássorozattal zárultak. Sebestyén Tihamér doktorandusz a székelyföldi erdőkben bőven található fahulladék energetikai hasznosítása kapcsán adott elő, különösen érdekes volt a két geológus, Kisgyörgy Zoltán és Bartha Zsolt előadása a székelyföldi borvízforrások védelméről, illetve háromszéki földtani „ínyencségekről”. Silvia Blanco Gonzalez, az egyesület másik spanyol önkéntese személyes élményeiből kiindulva az óceánok műanyaggal való szennyezéséről beszélt, emellett téma volt a természetes bőrvédelem és az önkéntesség is. Kertész Tibor Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. április 20.A parkot tették szebbéA 2015-ös Év Civil Szervezete a Zöld Nap Egyesület! A Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) április 13-án kihirdette az Év Civil Szervezete-díjat, amelyet idén a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület érdemelt ki. A díjnak leginkább eszmei és erkölcsi értéke van, a 2015-ös év leginkább közösségteremtő értékű, Kovászna megyei civil szervezetét részesíti kitüntetésben. A díjjal jár egy 1000 lejes utalvány, amelyet a T3 kiadó biztosít a nyertes Zöld Nap Egyesület idei promóciós költségeinek részbeni lefedésére. Az idei értékelésnél a CIVEK vezetőtanácsából felkért 3 zsűritagnak – Hubbes Kinga, a sepsiszentgyörgyi Caritas Szervezet részéről, Kotta László, a Puskás Tivadar Alapítvány részéről és Papucs András, a Sikló Egyesület részéről – egy olyan programot kellett kiválasztani, amelyet az egyesület a 2015-ös év folyamán valósított meg és az egyesület tapasztalata, a program működőképessége, képviselt értéke, közvetett és közvetlen célközössége, eredményessége, hatékonysága, valamint a projektötlet terjeszthetősége szempontok alapján elemzett. Hét Kovászna megyei civil szervezet részéről érkeztek pályázatok, amelyek képviselői röviden a ceremónia kapcsán bemutatták jelölt programjaikat. A nyertes Zöld Nap Egyesület a Molnár Józsiás park fejlesztése című programmal kapta meg a kitüntetést. A Kézdivásárhely szépítését megcélzó program magába foglalta a nem túl esztétikus műanyag kukák cseréjét, tizenhét, fából készült madáretető kihelyezését, több szabadtéri foglalkozást, tájfutást, illetve a park madarainak és növényeinek megismerését elősegítő tájékoztatást, önkéntesek által. A projekt kivitelezése egy igazi közösségi munkának mondható, hiszen abba a helyi önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények mellett a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Manna Keresztyén Egyesület, a KSE, a Pro Schola Egyesület, a Bod Péter Tanítóképző, a kézdikővári gimnázium és a városlakók is bekapcsolódtak. A II. díjat az erdőfülei Kormos Egyesület, a harmadikat a MOIRA Kulturális és Ifjúsági Egyesület nyerte el, míg az Aranyliliom Egyesület, a Bolyongó Színházi Egyesület, a Mihai Viteazul Alapítvány és a Pál Utcai Fiúk Egyesület elismerésben részesült. Hubbes Kinga, a Gyulafehérvári Caritas segélyszervezet képviselője folytatásra ösztönözte a szervezeteket, hozzátéve: örömükre szolgál, hogy már nem csak a megyeszékhelyi szervezetek aktívak. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. április 22.Kisdiákok mesealakbanJubileumi, tizedik kiadásához érkezett a sepsiszentgyörgyi Váradi József-iskolából indult és máig ott zajló Gyermekszínjátszó Találkozó, amely öt éve országos seregszemle is. A kezdeményező Péter Kinga tanítónő közlése szerint 280 elemista állt színpadra, és most először szurkolótáborok is jöttek. A mezőny évről évre erősebb, ami nem csoda, mert Háromszéken megyei előválogatást is tartanak, ezen egy hónappal korábban 19 produkció versengett egymással. Tegnap 54 egyéni teljesítményért osztottak különdíjat, és a helyezésekkel sem fukarkodtak. Első – Lúdas Matyi megunhatatlan és valóban majd minden évben színpadra kerülő történetével – a váradis III. B osztály lett, második a szintén váradis Többsincs királyfi és a székelyudvarhelyiek Nyisd ki, Isten, kiskapudat! című gyermekjáték-füzére, harmadik a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor-iskola által feldolgozott Lázár Ervin-mese, a Vacskamati virágja, illetve a váradisok Wass Albert-meséje, a Bulámbuk, dicséretet pedig négyet is osztottak: a lövétei Székely Mózes-iskola diákjai A falu bírója, a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás-iskola nebulói A gomba alatt, a Nagy Mózes-líceum tanulói A csillagszemű juhász, a Székely Mikó Kollégium elemistái pedig A szívtelen csiga színrevitelével érdemelték ki az elismerést. A díjazás után a gyermekek zenés-táncos mulatságon, a felnőttek pedig szakmai kiértékelésen vettek részt. A zsűrielnök, Nagy-Lázár József bábszínész és rendező elsősorban azt értékelte, hogy a hét-tíz éves gyermekek tudtak csapatként dolgozni, helyzetet teremtetni, olykor eszköz nélkül is, csak testbeszéddel lényegre törően előadni; kísérletező kedv is érezhető volt némelyik produkción, az pedig egyenesen elbűvölő, hogy első osztályosok hangszereken játszottak. A megyei találkozóhoz képest is érezhető a változás, koncentráltabb energiák jelentek meg; jó lenne, ha Székelyföldön kívül is többen vállalkoznának gyermekszínjátszásra. A találkozó ma az öt-nyolc osztályosok fellépésével folytatódik. Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 29.Díjeső a háromszékieknekX. Gyermekszínjátszók Országos Találkozója Hargita, Maros és Kovászna megye diákjai mutatkoztak be a jubileumi Gyermekszínjátszók Országos Találkozóján, amelynek a Váradi József Általános Iskola volt a házigazdája. Az elemi és gimnáziumi csoportok mellett idén első alkalommal az eredetileg versenyen kívül fellépő középiskolásokat is rangsorolta a zsűri. A háromszéki diákok 3-3 első és harmadik, valamint egy második díjat szereztek. Három előadás dicséretben részesült. A seregszemle első napján a kisdiákok mutatkoztak be zenés darabbal, népmese-feldolgozással, népi gyerekjátékkal. Az előadások után a pedagógusok szakmai kiértékelőn vettek részt, a kicsiket a Kelekótya együttes szórakoztatta. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen kilenc csodálatos produkciót kellett rangsorolnia. Minden darabban voltak kiemelkedő alakítások, voltak, akik meggyőző művészi játékuk, csengő énekhangjuk, hangszeres tudásuk, szép kiejtésük miatt érdemelték ki a zsűri elismerését. A produkciók rangsorolása a következőképpen alakult: I. díj: Lúdas Matyi ( Váradi József Ált. Isk.), II. díj: Többsincs királyfi (Váradi József Ált. Isk.) és Nyisd ki, Isten, kiskapudat! ( Székelyudvarhely), III. díj: Vacskamati virágja (Petőfi Sándor Ált. Isk., Kézdivásárhely) és Bulámbuk (Váradi József Ált. Isk.). Dicséret: A falu bírója ( Lövéte), A gomba alatt (Molnár Józsiás Ált. Isk., Kézdivásárhely), A szívtelen csiga (Székely Mikó Kollégium) és A csillagszemű juhász ( Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely). A találkozó második napján a nagyok léptek színpadra. Idén első alkalommal, az eredetileg versenyen kívül fellépő középiskolásokat is rangsorolták. „Ebben az évben négy középiskolás csapat is eljött, ezért a zsűri úgy döntött, hogy a legjobbakat díjazza”, magyarázta Péter Kinga főszervező. A gimnazisták és középiskolások előadásai nagyrészt az őket foglalkoztató problémákról: az időhiányról, a szülő-gyerek kapcsolatról szóltak, klasszikus irodalmi darabokat, modern mesefeldolgozásokat, mozgásszínházat is láthatott a közönség. Az V-VIII. osztályos korcsoportban a következő rangsor alakult ki: I. díj: Az idő (Kézdivásárhely, Nagy Mózes Elméleti Líceum), II. díj: Lúdas Matyi, avagy a libák gágogása (Kőrispatak, Hargita megye), III. díj: A mi padunk ( Illyefalva, Fábián Ernő Községi Könyvtár). A középiskolásoknál: I. díj: Mind1 (Kézdivásárhely, Nagy Mózes Elméleti Líceum), II. díj: Hófehérke és a hét törpe, III. díj: Napi hét perc (mindkettőt szászrégeniek adták elő). „Örömmel tapasztalom, hogy a színjátszás egyre nagyobb népszerűségnek örvend a diákok és pedagógusok körében. Amit hátrányként említenék: nagyon sok helyről előválogatás nélkül érkeznek a csapatok, és ez színvonalbeli különbségeket okoz. Háromszéken minden évben megszervezzük a diákszínjátszó találkozó megyei szakaszát, és csak a kiválóan teljesítő csapatok kerülnek a döntőbe, míg a többiek nyílegyenesen jelentkeznek az országos rendezvényre”, mondta Péter Kinga. A vetélkedő kitalálója és lelkes szervezője szerint a szakmai kiértékelések nagy segítséget jelentenek a pedagógusok számára. „Azt tapasztalom, hogy a kezdetekhez képest, amikor sok díszlet terhelte a színjátszást, most minimális kelléket használnak, és kitűnő előadások születnek. Sok esetben a gyerekek a testükkel hozzák létre a díszletet”. Az elmúlt tíz év összegzéseképpen a találkozó és egyben a színjátszás legnagyobb hozadékának a közösségformálást tartja, hiszen a közös játék feltétele az egymásra való figyelés. Az a tény, hogy évről évre nő a résztvevők száma, bizonyítja, hogy igény van az ilyen jellegű seregszemlére. Némethi Katalin Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. június 10.II. Felsőháromszéki cserkésznapKézdivásárhelyen 225 cserkész találkozott Június 4-én a kézdivásárhelyi 34. sz. Gábor Áron cserkészcsapat cserkésznapot szervezett a Molnár Józsiás parkban a felsőháromszéki csapatok számára, akik közül részt vettek szép számban a torjai, ozsdolai, kézdiszentléleki és almási meghívottak is. A cserkésznap mottója „A cserkészet: közösség és életforma” volt, ami jellemezte az egész rendezvényt. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek képességeinek fejlesztésére, mint például: kreativitás, csapatszellem, kézügyesség, gyors és logikus gondolkodás, talpraesettség, nyitottság, bátorság, lelkesedés. A cserkészeknek ezekre a képességekre volt szükségük a rendezvény folyamán. Idén közel 225 cserkész vett részt a játékos kalandokban, délelőtt csoportokra osztva jeleskedett mindenki az ügyességi feladatokban. Ez idő alatt a várost elözönlötték az egyenruhás, nyakkendős gyerekek. A járókelők láthattak csibetáncot járó, limonádéval futkosó, népdalokat-indulókat éneklő, menetelő, kalauzokkal és papokkal fényképezkedő fiatalokat, szerte a városban. A délután folyamán a sportpályán versenyezhettek a csapatok egymás ellen az akadálypályán, amit közös játék követett a vezetők segítségével. A cserkésznap befejezése előtt szentmisén vettek részt, majd a Józsiás parkban zárult a rendezvény a cserkészinduló eléneklésével és egy kis emlék, a cserkésznap mottóját tartalmazó karkötő kiosztásával. Kovács Kinga őrsvezető és Balogh Tamás segédtiszt Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. június 14.Grafikai kiállítás a képtárban„A gyökereimet nem vesztettem el” Csütörtök este a Kosztándi Képtárban számos érdeklődő jelenlétében nyílt meg a szászsebesi születésű, ám huszonnyolc éve a magyarországi Tiszakécskén élő Bardócz Lajos grafikus egyéni tárlata. Az esemény nyitóakkordjaként a Molnár Józsiás-iskola zenetagozatos tanulói népdalokat játszottak, Dimény Kata énekelt. Ezt követően a jelenlévőket Hegedűs Ferenc házigazda üdvözölte, majd arról a többéves hagyományról szólt, amelynek megfelelően a bálványosi Art Camp művésztábor ideje alatt egy-egy alkotó egyéni tárlattal mutatkozik be a céhes városban. „Most egy olyan művész kiállítása látható, aki hét éve a bálványosi művésztábor alapító tagja volt, és akit nem barátunknak, hanem testvérünknek fogadtunk”, mondta. A tárlat anyagát Banner Zoltán művészettörténész és Deák Ferenc magyartanár méltatta. Deák Ferenc kiemelte, Bardócz Lajos kiállítóterét bejárva az egyszerű nagyság, tiszta értékrend felemelő végtelen szabadságát, a mértéktartás bölcsességét és a létezés küldetésszerű magaslatát ismerhetjük fel. Felemelkedő és ereszkedő mozgásban lévő alakjai kimozdítanak rutinos tétlenségünkből, kollektív jelképei személyes víziókban kelnek életre, lendületes ecset- és szénvonásai feltörő energiákat, drámai élethelyzeteket és férfias karaktereket teremtenek. „Lovas képein a tiszta ösztönt egy magasabb szellemi világ szolgálatába állítja, és sorsvállalássá nemesíti. A képek figurái egymagukban érzékeltetik, hogy az állásfoglalás tett értékű és visszafordíthatatlan”, hangzott el. Banner Zoltán, a készülő Bardócz Lajos-monográfia szerzője a kiállító művészt az egyik legnagyobb élő erdélyi magyar grafikusművésznek nevezte, aki „szívvel-lélekkel ragaszkodik szülőföldjéhez, székely gyökereihez.” Felidézte az ötven évvel ezelőtti első találkozásukat, majd tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy 1920 és 1990 között Erdélyben száztíz grafikus alkotott, illetve vett részt kiállításokon, ami a lakosságszámhoz viszonyítva igencsak nagy szám, és rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen „1920 után az emlékiratok helyét a grafika vette át”. Végül az októberben 80. életévét betöltő Bardócz Lajos hangsúlyozta: „a gyökereimet nem vesztettem el, és erre büszke vagyok, sosem érdekelt semmiféle trend.” Ugyanakkor személyes felindultságának adott hangot amiatt, hogy például „a Krakkói Grafikai Biennálén hagyományos grafikákat nem fogadnak el, ott már a számítógép-grafika dominál. Hol van az ember keze? A gépben?”, tette fel a kérdést. D. Hodor Andrea Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. június 14.Az együttzenélés örömeXV. Ifjúsági Kamaraegyüttesek Fesztiválja Pénteken délelőtt, a Plugor Sándor Művészeti Líceum dísztermében tartották a 15. Ifjúsági Kamaraegyüttesek Fesztiváljának nyitóhangversenyét. Tizenöt évvel ezelőtt a kezdeményezők azért indították útjára ezt a fesztivált, hogy alkalmat teremtsenek a kis zenekaroknak a fellépésre. Ez nem egy egyszerű meghallgatás – amilyent az iskola keretében szoktakt tartani –, hanem ünnepélyes koncertsorozat, amelyre rendszerint más intézményekből is érkeznek fiatalok: idén a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás-iskola küldte el zenészeit. – Ez jó alkalom arra, hogy a diákok ismerkedjenek, egymástól is tanuljanak. A fesztivál nyitott, mindenki figyelemmel kísérheti a kis zenészeket. A közönség jelentős részét általában a szülők alkotják – részletezte érdeklődésünkre Sipos Zoltán, az eseményt szervező Eufónia Kulturális Egyesület elnöke. Sebestyén Lajos, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum tanára figyelemmel kísérte az általa vezetett együttesek bemelegítését, miközben érdeklődésünkre kifejtette, a kamarazene csak líceumban szerepel tantárgyként, ám az együttzenélés, egymásra figyelés nagyon fontos egy pályakezdő zenész fejlődésében. Tinca Teddy Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. augusztus 25.Értékszüret a csütörtökön kezdődő Őszi SokadalmonA szervezők szerint változatos, de elsősorban értékközvetítő programokra számíthatnak mindazok, akik részt vesznek a csütörtökön kezdődő, vasárnapig tartó Kézdivásárhelyi Őszi Sokadalmon. A négynapos céhes városi rendezvény fő helyszíne idén is a Gábor Áron tér lesz, ahol ezúttal is berendezkedhet a több mint 130 kézművest és hagyományos termelőt felvonultató vásár. Szintén a főtéren gyermekvárost alakítanak ki, míg a gasztronómiai programokat kínáló pityókafesztivál a közeli Molnár Józsiás parkban kap helyet. A tavaly rendkívül népszerű borudvarban idén a minőségi italok kóstolása mellett a népzenéé és a néptáncé lesz a főszerep. A Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet (KVISZ) ifjúsági teret rendez be a fõtéri parkban, ahol kiállításokra, társasjátékokra, irodalmi rendezvényekre várják az érdeklődőket. A Vigadó művelődési ház udvarán idén is berendezik az Urbanizé-kertet, ahol az elektronikus zene kedvelői számára kínálnak programokat. Az Őszi Sokadalom keretében tartják meg a fúvószenekarok és mazsorett csoportok 14. találkozóját, melyre szombaton 11 órakor kerül sor a Molnár Józsiás parkban. Előreláthatóan ezúttal is a főtéri nagyszínpad lesz a legnépszerűbb helyszín, ahol pénteken Keresztes Ildikó és zenekara, majd Ganxta Zolee és a Kartel lép fel. Szombaton Homonyik Sándor és zenekara lesz a sztárvendég, míg vasárnap a rendezvényt záró tűzijáték előtt a legendás Omega lép színpadra. A nagyszínpad programja keretében egyébként a délutáni órákban a helyi zenekarok szórakoztatják az Őszi Sokadalom résztvevőit. „Értékszüret – ez az Őszi Sokadalom mottója, ehhez ragaszkodva állítottuk össze az idei rendezvény programját is" – fogalmazott a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón Bokor Tibor, a Háromszéki kisváros polgármestere. Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2016. augusztus 27.Zajlik az Őszi sokadalom (Kézdivásárhely)Csütörtök este a Kézdivásárhelyi Városi Színház az Őszi sokadalom nyitányaként bemutatta a Skandináv lottó című stúdióelőadását Kolcsár József rendezésében. A szervezők az értékszüret jelszó jegyében arra törekedtek, hogy a tizennégy helyszínen minden korosztály megtalálja a neki tetszőt: az esti koncertek mellett gyermekváros, borudvar, utcazene, színházi előadás, ifjúsági programok, főzőverseny, tárlatmegnyitók stb. színesítik a kínálatot. A sokadalom hivatalos megnyitóját tegnap délután öt órakor tartották. Iochom István » Akárcsak tavaly, idén is színes napernyők özöne alatt jutnak el az érdeklődők a Gábor Áron térre. A városnapokra Paksról, Mezőkövesdről, Gyöngyösről, Hatvanból, Budapest–Terézvárosból és Szentendréről érkeztek testvérvárosi küldöttségek. Az előző évekhez hasonlóan, idén is gyermekvárossá változott a főtéri park Gábor Áron-szobor mögötti része. A városnapok szervezői a Gyulafehérvári Caritasszal együttműködésben változatos programokat készítettek elő a legkisebbek számára. A főtér mindkét oldalát több mint hetven, zömében Székelyföldi népművész sátra foglalta el. A vásári forgatag hangulatát idén is utcazene színesíti a Vigadó előtti téren. A Sepsiszentgyörgyi és Marosvásárhelyi előadók mellől nem hiányozhatnak a helyi tehetségek sem, akikhez csatlakozik egy angol zenész, Eddy Allen is. Idén sem mArad el az immár hagyományossá vált Pityókafesztivál. A hetedik kiadásához érkezett rendezvény ezúttal is a Molnár Józsiás parkban kap helyet ma 9 és 17 óra között. Mindezek mellett a nagyszínpadon neves előadók koncerteznek, az Urbanizé Gardenben pedig a lemezlovasoké a terep. A sokadalom ideje alatt az egészségügyi ellátásról a megyei Vöröskereszt és a Salvatore Egyesület önkéntesei gondoskodnak. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. augusztus 29.Ácsolt és festett ládák a PalócföldrőlAz Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében szombat délben került sor a Kocsira, ládám, hegyibe, párnám... – Ácsolt- és festett ládák a Palócföldről című vándorkiállítás megnyitójára. A tárlat anyagát az egri Dobó István Vármúzeum bocsátotta a Kézdivásárhelyi múzeum rendelkezésére. Kovászna megye Tanácsa és Heves Megye Közgyűlése évek óta kapcsolatban áll, aminek eredményeként 2010-ben az egriek meghívták a Kézdivásárhelyieket a Jó ruhában járni, kelni című viselettörténeti kiállítással. Öt év után a Dobó István Vármúzeum munkatársai viszonzásként a saját gyűjteményükben található ácsolt és festett palócföldi ládákat hozták el Kézdivásárhelyre. A kiállításon látható ládák és a nagy méretű pannók bemutatják az ácsoltszekrény-specialisták, háziiparosok és a „virágos asztalosok” által készített ládák kutatástörténetét, készítéstechnikáját, díszítését, területi elterjedését, használatát és jelenkori tovább élését. A tárlat házigazdája Dimény Attila múzeumvezető volt, a kiállítást Bujdosóné Pap Györgyi, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese és a kiállítás kurátora, Császi Irén néprajkutató, muzeológus mutatta be. Az utóbbi ismertetőjét Dimény Erika, a Céhtörténeti Múzeum munkatársa tolmácsolta. A megnyitón közreműködött Dimény Kata, a Molnár Józsiás-iskola zenetagozatos tanulója, aki az alkalomhoz illő népdalokat énekelt. A kiállítás szeptember 25-ig látogatható, és ez idő alatt múzeumpedagógiai tevékenységeket is szerveznek. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. augusztus 31.Ácsolt ládák Palócföldről„Kocsira ládám, hegyibe párnám” A Kézdivásárhelyi Őszi Sokadalom programsorozatának részeként nyílt meg vasárnap délben az Incze László Céhtörténeti Múzeumban a „Kocsira ládám, hegyibe párnám...” Ácsolt- és festett ládák a Palócföldről című kiállítás. Az egri Dobó István Vármúzeum anyagát időszaki vándorkiállítás formájában már számos településen megtekinthették az érdeklődők, de amint Bujdosné dr. Pap Györgyi, az egri múzeum igazgatóhelyettese fogalmazott a megnyitón: nem állítanak fel sorrendet, minden helyszín „első” a maga jogán. Dr. Dimény Attila, a házigazda intézmény igazgatója az egri vármúzeummal évek óta fennálló kapcsolatot vázolta, és kifejtette: remélik, az továbbra is eredményes, gyümölcsöző mArad. Császi Irén néprajzkutató, muzeológus szakmai ismertetőjét Dimény Erika muzeológus tolmácsolta, a megnyitónak Dimény Kata, a Molnár Józsiás Iskola VI. osztályos tanulójának éneke adott ünnepi keretet. A kiállítóterem falait végig beborítják az igényes grafikai kivitelezésű, óriási pannók, amelyek gazdag szöveges információ és képek révén adnak rálátást a területre. Az átfogó anyag elsősorban a Palócföldre fókuszál, ám az ácsmesterség, faragászat iránt érdeklődők, a néprajzban elmélyülni kívánók, illetve laikusok számára is érdekes és tanulságos módon közelíti meg a témát. Láthatunk restaurált, eredeti ládákat, a készítésükhöz egykor használt eszközöket, szerszámokat, és mert a ládák egyik funkciója a menyasszony hozományának tárolása volt, fotóösszeállítást is egykori palóc esküvőről stb. A kiállítás szeptember 25-ig látogatható a múzeum emeleti nagytermében. F. I. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. szeptember 12.A színvonalas magyar oktatásért (országos tanévnyitó Sepsiszentgyörgyön)Isten áldását kérve, egymást erősítve kezdik az új tanévet a romániai magyar pedagógusok, akik számára immár harmadszor szervezett országos tanévnyitó ünnepséget a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ). Tavalyelőtt Csíksomlyó, tavaly a Kolozsvári Farkas utcai református templom, idén a Sepsiszentgyörgyi unitárius istenháza fogadta be az ország minden sarkából – majd minden erdélyi, de a távoli Temes és Szatmár megyéből, Bukarestből és a Csángóföldről is – érkező tanárokat, tanítókat, és ez a tér adott keretet ahhoz a lelki, szellemi ráhangolódáshoz, amelyet a jól végzett, felelősségteljes munka igényel. A közel négyórás eseményen tizennégy beszéd hangzott el, és mindenik hangsúlyozta, hogy nem mesterséget, hanem hivatást gyakorolnak, akik a pedagógusi pályát választják. Elsőként Kovács István helybeli unitárius lelkész kérte Isten áldását rájuk, majd Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök, aki az iskola szerepéről beszélve – keresés és találás, oktatás és nevelés – az anyanyelvű oktatás, a saját, közösséget építő intézmények fontosságát, a testi és lelki építkezés, a tudás és a hit, a templom és az iskola egymást kiegészítő szerepét fejtegetve jó tanulást, tiszta gondolatokat, szívvel való látást kívánt, és azt is bejelentette, hogy a perselybe gyűlt adományokkal a csángók magyar nyelvű oktatását támogatják. A Szózat közös eléneklése után Szabó Margit alsó-Háromszéki RMPSZ-elnök, a rendezvény műsorvezetője köszöntötte az egybegyűlteket: Zákonyi Botond Bukaresti magyar nagykövet mellett a Csíkszeredai és Kolozsvári konzulátusok, a magyar kormány, a magyarul is oktató egyetemek (a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem) vezetői, a történelmi egyházak küldöttei, az RMDSZ elnöke, európai és Bukaresti parlamenti képviselői, önkormányzati vezetői, az EMNP alelnökei, főtanfelügyelők, iskolaigazgatók és tizenkét megye pedagógusai jöttek el az erőgyűjtő tanévnyitóra. Szabó Margit sokféle biztató szóval fordult kollégáihoz, és kijelentette: ahol két-három tenni akaró ember összegyűl, ott csodák történhetnek. Mi állíthat meg bennünket abban, hogy olyan világot teremtsünk, amelyben élni tudunk? Erre a kérdésre több válasz is következett. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád úgy véli, a gyermekek oktatóin múlik, hogy milyen lesz Erdély a jövőben, és ha ezt a munkát az állam nem is értékeli megfelelően, a gyermekek annál inkább. A külső nehézségekről Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök beszélt: az oktatás nem olyan irányba fejlődik, mint remélték, lassan készülnek a tantervek, a tankönyvek sokszor hiányoznak, és ha megvannak, akkor sem a minőségi fejlődést szolgálják – így kell lépést tartania a pedagógusnak, a változást segítve lehetőségei szerint, és egyúttal a mAradandó értékeket közvetítve. A magyar oktatás közügy, és mindenkire szükség van a javításáért vívott küzdelemben – jelentette ki. Megköszönte a nyugdíjba vonulók munkáját, a szülők bizalmát, üdvözölte az új tanárokat, és azt kívánta mindenkinek: ültessék vállaikra a gyermekeket, hogy azok még messzebbre lássanak, mint elődeik. Ma senki sem szeret iskolába járni, sem a diákok, sem a tanárok – szögezte le általános derültséget keltve Bukur Tamás, a magyar középiskolások országos szövetségének (Makosz) elnökségi tagja, és hozzátette: jövőnek lenni sem könnyű, egy diáknak fontos, hogy ne érezze magát alárendeltnek, és hogy tanárai példaképek legyenek. Társa, Mátyási Katalin a diáktanácsok jelentőségéről beszélt a közösségépítésben. Dönteni sohasem könnyű – figyelmeztetett Sipos Imre, a magyar kormány Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára, a Székely Mikó Kollégium alapítási nehézségeivel példálózva. Most az a kérdés, hogy mit tanítsunk, mire lesz szükség 10–20–30 év múlva, és csak az biztos, hogy a széles körű, magas szintű tudás a fennmAradás alapja. Ebbe az irányba kell fejlődnie a határon túli magyar oktatásnak, ebben segít Magyarország is: a minőségi pedagógusképzés, tankönyvek, tanulmányi versenyek, magyar nyelvű szaktáborok, szórványoktatási kollégiumok, ösztöndíjak, utazási lehetőségek megteremtésével, támogatásával. Ünnepélyes pillanat következett: a magyar állam 82 nyugdíjba vonult pedagógust tüntetett ki, közülük kettőnek – Öllerer Ágnes Bukaresti és Dimény János erdővidéki RMPSZ-elnöknek – helyben át is adták a Pedagógus Szolgálatért Emlékérmet és oklevelet, a többiek számára külön rendezvényt szerveznek. Iskolába 30 évvel ezelőtt sem szeretett senki járni, de ha az akkori állapotokkal vetjük össze a maiakat, néhány eredményt azért elkönyvelhetünk az erdélyi magyar oktatásban – véli Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva, hogy semmit sem kaptunk ajándékba, és ezután sem fogunk ajándékba kapni semmit, rajtunk múlik, hogy mi lesz iskoláinkkal. A 26 éve folyó tanügyi reform jövőben is folytatódik, 2017-ben új köz- és felsőoktatási törvény várható, ezért sorsdöntő év lesz, és óriási kihívás is, hiszen meg kell őrizni az eddigi eredményeket, és javítani kell az oktatás minőségén. Megoldást kell keresni a kis létszámú szórványiskolák fenntartására – ahol sokszor néhány gyermeken és szülőn múlik egy osztály indítása –, a pedagógusok továbbképzésére és a meglévő magyar oktatási hálózat megerősítésére, bővítésére is; mindebben partner a pedagógus szövetség és a magyar állam. Versenyképes tudást és szakképzettséget kell adni a diákoknak, jobb anyagi megbecsülést a tanároknak, el kell érni, hogy szeressenek iskolába járni. Legyünk türelmesek és ragaszkodjunk szabadságunkhoz – kívánta Király András, a román Oktatási Minisztérium államtitkára, aki szerint a hazai oktatási rendszer folyamatos változása „nem biztos, hogy előrevisz”, de ez van, így is meg kell találni a módját, hogy a diákok fejlődjenek, és lehetőség szerint a szülőföldjükön boldoguljanak. 1989-hez képest biztató a romániai magyar oktatás helyzete, e napokban több mint 161 ezer óvodás és iskolás gyermek – megannyi csiszolatlan gyémánt – kezdi meg a tanévet 16 megyében, 1400 intézményben magyar nyelven, több tízezer pedagógus irányításával. Ahhoz, hogy ez a hálózat jól teljesítsen, a pedagógusokra, gyermekekre, szülőkre, egyházakra, politikai háttérre, az egész közösségre szükség van. Az új tanév örömet és reményt is jelent mindig, ugyanakkor az elmúlásra is emlékeztet. Rajtunk áll, hogy tartalmat adjunk az időnek, s bár nem tudjuk, mit hoz a jövő, együtt kell terveznünk – jelentette ki Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, hangsúlyozva, hogy az oktatásban minden szintnek megvan a maga jelentősége, és egyik sem létezhet a másik nélkül. ElmAradottnak ítélt gyermek is lehet zseni – ez derült ki abból a pár perces filmből, amelyet Tamás Sándor hozott magával, és amelyből minden résztvevő kapott egy másolatot a székely jelképeket ismertető füzet mellé. A megyeitanács-elnök arra kérte a felnőtteket, hogy jól használják fel hatalmukat a gyermekek fölött. A pályakezdő pedagógusokat Kiss Imre megyei főtanfelügyelő üdvözölte, és – a hivatástudat mellé, a változó igények, kihívások és a stabilitás közötti egyensúlyozáshoz – egy Exupéry-idézettel azt kívánta nekik, hogy a hajóépítéshez elsősorban a tenger iránti vágyat tudják felkelteni diákjaikban. Összetartásra, helytállásra, a gyűlölet szeretettel való helyettesítésére a Külhoni Magyar Oktatási Tanács nevében Lászlófy Pál István, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke Márton Áron püspök több évtizede megfogalmazott, ma is érvényes szavaival biztatott. Végül Péter Sándor Kovászna megyei RMPSZ-elnök a pedagógusszövetség üzenetét adta át: az iskola az egyetlen hely, ahol a holnapot el lehet képzelni, és ahol utakat lehet építeni a tudás felé; azon kell lenni, hogy ezek az utak ne fogyjanak el a megalkuvás, közömbösség, rosszindulat miatt... A beszédek között a Plugor Sándor Művészeti Líceum tanárai – Sebestyén-Lázár Enikő, Oláh-Badi Alpár, Kőmíves-Bokor Zsuzsa –, a Váradi József Általános Iskola részéről Incze Melinda tanárnő és diákjai, valamint Taláz Teodor és Bíró Jessica Médea csángó kisiskolások, a Kézdivásárhelyi Molnár Józsiás-iskola régizene-együttese és a Pro Musica kamarakórus szolgált magas színvonalú előadásokkal, végül a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével zárult a templomi ünnepség. Ráadásként kézimunka-kiállítást is kínáltak a jelenlevőknek a szervezők – a Winkler Aranka által vezetett Szorgos kezek kör gazdag anyagát a templom udvaráról nyíló termekben rendezték el –, de ezt elfelejtették bejelenteni, ezért igen kevesen tévedtek be oda. A rendezvény a Kolcza vendéglőben tartott állófogadással zárult. Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. január 26.Gazdag programsorozat KézdivásárhelyenKézdivásárhely Polgármesteri Hivatalának kommunikációs irodája elkészítette az idén megszervezendő rendezvények listáját. Ez természetesen több más rendezvénnyel egészül ki, amelyet helyi civil szervezetek és egyesületek szerveznek. A városházának a megszokott hónapokban, azaz februárban, márciusban, májusban, augusztusban, októberben és decemberben lesznek rendezvényei, minden hónap második szombatján a Gábor Áron téren megtartják a hagyományos termékek vásárát. Február 24-én, szombaton a Legfarsanggal, azaz a városi farsanggal indul a rendezvények sora. A város öt középiskolájának legjobb két osztálya mérkőzik meg, hogy eldőljön, kik a legjobb maskarások a városban. Márciusban az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett rendezvények sorában helyet kap a már hagyományossá vált Zúg Március szónokverseny, és szavalóverseny is lesz V–VIII. osztályosok számára. A központi megemlékezés március 15-én, szerdán, sokéves forgatókönyv szerint 11 órakor felvonulással kezdődik, majd a déli harangszó után ünnepi beszédekkel tűzdelt kulturális műsorral folytatódik. A megemlékezést a Vigadó Művelődési Ház saját rendezésű gálaműsora zárja, amely évről évre nagyobb sikernek örvend. Májusban a KSE-sportnapok, aztán a Molnár Józsiás parkban a dísznövény-kiállítás és -vásár várja a kézdivásárhelyieket, előbbi május 4–7. között, utóbbi két héttel később, május 18–21. között. Június elsején a Vigadóval közösen gyerkőcnapot szervez a városháza, ezt követően, hosszabb „nyári szünidő” után, augusztus 24–27. között rendezik meg az Őszi sokadalmat. A kültéri rendezvények az október 6-án tartandó aradi vértanúk napjával folytatódnak, amelyet rendszerint a Nagy Mózes Elméleti Líceum és a Református Kollégium diákjai és tanárai szerveznek a kantai iskola udvarán. Október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján tiszteleghetnek a kézdivásárhelyiek a hősök emléke előtt a Nagy Mózes Elméleti Líceum szervezésében. Az év ismételten az ünnepváró programsorozattal zárul. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. március 16.Jusson eszedbe, minek születtél!Kézdiszék kivágta a rezet Az idén 590 éves Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téri ünnepség az iskolák, a helyi Tanulók Klubja fúvószenekara, a hagyományőrző csapatok, a környező falvak képviselői és a zászlókkal felvonuló kézdiszéki lovasok bevonulásával kezdődött, majd az ünneplőket Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere köszöntötte. Budai István, a Nagy Mózes Elméleti Líceum végzős diákja, a Zúg Március szónokverseny győztese így szólt az ünneplő tömeghez: „utadon jusson eszedbe, hogy minek születtél, valld, hogy hálás vagy az áldozatokért, s mutasd meg, ha kell az egész világnak, hogy te magyar vagy!” Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét dr. Csige Sándor Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja tolmácsolta, majd Kaján Botond, a Petőfi Sándor-iskola ötödikes diákja szavalatát követően Tállai András, a Magyar Kormány parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára szólt az egybegyűltekhez. Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét adta elő, majd Beder Imre református lelkipásztor megáldotta az ünnepet, amely himnuszaink eléneklésével és koszorúzással ért véget. Az ünnepi műsor hangulatát a Tanulók Klubja fúvószenekara, a Református Kollégium és a Nagy Mózes Elméleti Líceum zenekara és diákjai, és Biszak Beáta, a Molnár Józsiás Általános Iskola IV. osztályos tanulója által előadott dalok tették emelkedettebbé. Délután a Vigadóban megnyitották Makó András paksi festőművész Összetartozunk című tárlatát, majd az ünnep záróakkordjaként a Hazád, ha volt is – ünnepi előadást mutatták be a Vigadó nagytermében. Daczó Hodor Barna Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. március 28.Mesék a gyermekszínpadonTizenegyedik alkalommal tartották meg szombaton a megyei gyermekszínjátszó találkozót, amelyen a Szent György Napokon zajló országos találkozó fellépőit válogatják ki. A rendezvény házigazdája a sepsiszentgyörgyi Váradi József-iskola, szervezője Péter Kinga tanítónő, aki lapunknak elmondta: közel 280 gyermek lépett színpadra, és bár az öt-nyolcadik osztályosok szereplési kedve évről évre lohad (az idén csak három csapat jelentkezett, de csak egy jutott tovább, a lemhényi), az elemistáké egyre növekszik, már kisebb falvakból és az előkészítő évfolyamról is jelentkeztek (összesen tizenkét csapat, és mindegyiket díjazták). Ez a korosztály még nagyon beleéli magát a mesébe, és külön öröm, hogy ugyanazt a történetet is másképp tudják előadni, a betanító pedagógus személyiségétől függően – magyarázta Péter Kinga, aki osztályával az egyik harmadik díjat nyerte el. Dicséretet a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor-iskola, a martonfalvi iskola, az illyefalvi iskola egy-egy, a házigazdák két osztálya kapott, harmadik díjat az említett váradis és a székelyszáldobosi csapat, másodikat a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás-iskola és a csernátoni gyermekszínjátszók, és három első helyezés volt: a baróti Gyermekek Palotája A tök és a csikó meséjével, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum pedig két produkciójával: A császár új ruhájával és A tizenkét csókával, amit az előkészítő osztályosok mutattak be. A díjkiosztás előtt természetesen volt táncház is Virág Endrével és a Folker zenekarral, csak a találkozó megszokott közönsége – a helybeli diákság – hiányzott, talán a szombati időzítés miatt (újabban a tanítási idő alatt tilos más iskolai tevékenységet, tantárgyversenyt is szervezni). Idén az anyagiak előteremtése is nehezebb volt, a megkésett városi költségvetés miatt nem tudtak pályázni az önkormányzatnál, ezért önerőből, a helyi vállalkozók és szülők támogatásával jött létre az országszinten egyedi találkozó, amilyent más megyékben nem tartanak. Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 29.Mesék és drámák (Gyermekszínjátszó találkozó)Tizenegyedik alkalommal szervezték meg az országos gyermekszínjátszó találkozót a héten Sepsiszentgyörgyön, s bár a vakáció miatt a szokásosnál jóval kevesebben voltak a színpadon és a teremben is, a bemutatott produkciók színvonalából, a rendezvény hangulatából ez semmit sem von le. Az első napon – csütörtökön – a kisebbek, az I–IV. osztályosok léptek fel, összesen nyolc csapat, és ezek közül csak az egyik érkezett más megyéből: a már évek óta visszajáró régeni Petru Maior Líceumé, akik dicsérettel tértek haza; a Kerek tallér népmesét játszották el. Ugyancsak dicséretet kapott a székelyszáldobosi iskola A főtt borsó történetével, valamint a házigazda Váradi József-iskola Az ördög három arany hajszáláért. Harmadik díjjal a csernátoni Végh Antal-iskola gyermekszínjátszóit jutalmazták Kacor király megelevenítéséért, második helyezést két kézdivásárhelyi iskola, a Molnár Józsiás és a Nagy Mózes csapatai értek el, előbbi a Költői verseny a négyszögletű kerek erdőben, utóbbi A tizenkét csóka produkcióval. Az első díjat a baróti Gyermekek Palotája nyerte el A tök és a csikó meséjének színrevitelével. A díjkiosztás előtt, amíg a zsűri izzadt, a Kicsi óriások tehetségkutató győztese, Zöldi Lara hatodikos sepsiszentgyörgyi diák énekelt társainak, Benkő Éva pedig mesével és játékkal foglalta le a gyermekeket. A második nap – pénteken – az V–VIII. osztályos csapatoké volt a színpad, ezek közül csak a lemhényi Bem József-iskola képviselte Háromszéket, és ezért részvételi díjat kapott A szegény ember három fogával. Dicséretre érdemesítették a régeni Petru Maior Líceum gimnazistáit Vadas László Pótvizsga című darabjának előadásáért, harmadik díjat azonban nem osztottak. Második helyen az etédi Jósika Miklós-iskola diákjai végeztek Arany János Ágnes asszony című balladájával, első a kőrispataki általános iskola Hová lettél kamaszkor? című produkciója (fotó) lett. Érdekesség, hogy mindkét Hargita megyei faluban ugyanaz a pedagógus, Kiss-Márton Rozália tanárnő a színjátszók vezetője. A rangsorolást héttagú zsűri végezte: Prezsmer Boglárka dramaturg, Nagy-Lázár József bábszínész, Ambrus Ágnes tanárnő, Szőcs Imola és Bokros Attila tanfelügyelő, valamint Berde Éva tanítónő (csütörtökön), illetve Incze Melinda tanárnő (pénteken). A díjkiosztás mellett hagyományosan szakmai kiértékelést is tartottak, és ennek van is keletje, a visszatérő csapatokon, irányítóikon látszik, hogy jobban felkészültek – közölte a találkozót szervező Péter Kinga tanítónő, aki azt is elmondta: jó volt szétválasztani a különböző korcsoportokat, mert egész más a hangulat: a kicsik még mesevilágban élnek, ahol minden lehetséges, a jó elnyeri jutalmát, a rossz a büntetését, a nagyobbak pedig már igazi drámákat adnak elő, esetenként megrázó hitelességgel. Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
