|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3976 találat | lapozás: 1-30 ... 3091-3120 | 3121-3150 | 3151-3180 ... 3961-3976 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kelemen Hunor 2015. szeptember 28.Kelemen: erősebb Európai Unióra van szükségKelemen Hunor szerint senki nem fogja komolyan venni az Európai Uniót (EU), ha nem képes megvédeni a saját határait. Az RMDSZ elnökének egy csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón tett kijelentéseit a szövetség hírlevele foglalta össze pénteken. Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy nem a menekültektől, hanem az illegális bevándorlóktól kell megvédeni az EU határait. "Nagyobb koordinációra, erősebb Európai Unióra van szükség, mert ha ez a politikai konstrukció hosszú távon nem képes létrehozni az Európai Egyesült Államokat, akkor nem tudja felvenni a versenyt a nagyhatalmakkal" – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor azt is hozzátette, újra meg kell nyitni a tárgyalásokat a tagállami szuverenitásról, arról, hogy az államok milyen hatásköröket engednek át az uniónak. A menekültelosztási kvótával kapcsolatban kijelentette: nem a számok jelentik a gondot, hanem az, hogy nem gondolták és beszélték végig a befogadás teljes stratégiáját országonként. "Milyen konkrét számokról beszélhetünk akkor, amikor folyamatosan érkeznek a menekülők?" – tette fel a kérdést. Kelemen Hunor azt is aggasztónak tartotta, hogy nincs idő, sem fogékonyság az árnyalt vélemény kialakítására, és a közvélemény "könnyen ítélkezik". Úgy vélte, hosszú távon is problémát jelent majd a most megerősödő idegengyűlölet egész Európában, és félő, hogy a felhalmozódott indulatok a nemzeti kisebbségeket is elérik. Az RMDSZ elnöke azt is megemlítette, hogy nem határozhatja meg hosszú távon a román–magyar viszonyt a (két ország vezetői közötti) mostani csörte. "Ennél sokkal fontosabb ügyekben kell a két államnak együtt dolgoznia, a jelenlegi nézetkülönbségnél sokkal fontosabb az együttműködés" – jelentette ki Kelemen Hunor, aki szerint a továbbiakban higgadtságra van szükség a konfliktus rendezése érdekében. "Arra kértem a román politikuskollégákat, hogy nagyobb nyugalommal és empátiával közelítsék meg a magyar álláspontot, mert ha Románia szembesült volna hasonló kihívással, kétséges, hogy sokkal jobb megoldást talált volna" – idézte az RMDSZ elnökét a szövetség hírlevele. Népújság (Marosvásárhely) 2015. szeptember 29.Túlélte a bizalmi szavazást Victor Ponta kormányaBizalmatlansági indítvánnyal sem sikerült leváltania a román jobbközép ellenzéknek a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által vád alá helyezett, tisztségéhez ragaszkodó Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt, akinek a kormánya kedden túlélte a parlamentben rendezett bizalmi szavazást. A bizalmatlansági indítványt 207 törvényhozó szavazta meg. A kormány leváltásához 275 voksra lett volna szükség. Az ellenzék fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) arra hivatkozva kérte a parlamenttől a kormány leváltását, hogy a bíróság elé állított kormányfő az egész nemzetet kompromittálja, és mérhetetlen károkat okoz Románia megítélésének. Az indítvány szerint volt már rá eset, hogy „külföldi miniszterek gúnyt űztek román kollégáikból a vádlottak padján ülő kormányfő miatt”. A PNL úgy véli, nem írhat alá jogszabályokat egy olyan kormányfő, akit többrendbeli okirat-hamisítással vádolnak, nem lehet Románia költségvetését egy olyan miniszterelnökre bízni, akit pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel állítottak bíróság elé. Az ellenzéki párt felszólította a koalíciós pártok vezetőit, hogy határolódjanak el Pontától, ne váljanak „bűntársaivá”. Ponta parlamenti beszédét arra építette, hogy a PNL-nek nincs erkölcsi alapja leváltását kezdeményezni, mert sok ellenzéki politikust is korrupcióval gyanúsít az igazságszolgáltatás. Szerinte a PNL nem képes „igazi ellenzéki pártként” a kormány tevékenységét bírálni és alternatív programot felmutatni, hanem azt várja, hogy az ügyészek kaparják ki számára a gesztenyét. A parlamenti vita idején a PNL több ezer – buszokkal Bukarestbe szállított – szimpatizánsa követelte a törvényhozás bejáratánál Ponta leváltását. A koalíció pártjai kiálltak Ponta mellett: a kormányoldal törvényhozói nem is vettek részt a titkos szavazáson. Az ellenzék kormánybuktatási indítványát az RMDSZ törvényhozói viszont támogatták. Kelemen Hunor felszólalásában előzőleg rámutatott: az RMDSZ nem a – kizárólag a kormányfő bírósági ügyével foglalkozó – bizalmatlansági indítvány mellett szavaz, hanem a kormány ellen. A szövetség elnöke egyebek mellett azt állította: a Ponta-kormány leállította a beruházásokat, és egymás ellen uszított társadalmi csoportokat. Kelemen Hunor kifejezte reményét, hogy a hatalom nem fogja az RMDSZ szavazóit büntetni, amiért a magyar törvényhozók megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. Székelyhon.ro 2015. szeptember 29.Az RMDSZ a kormány ellen szavazott, nem az indítvány mellett – Kelemen Hunor parlamenti felszólalása a bizalmatlansági indítvány vitáján„Szavazatunk a kormány ellen irányul, de nem jelenti azt, hogy támogatjuk a bizalmatlansági indítvány szövegét” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök a PNL által benyújtott dokumentum parlamenti vitáján szeptember 29-én, kedden. Az RMDSZ elnöke arra is emlékezetett: egy parlamenti ülésszakban a törvény csupán egyetlen bizalmatlansági indítvány benyújtását teszi lehetővé, az ellenzéki alakulatoktól pedig következetességet vár el a társadalom. „A Szövetség ezért szavaz a kormány ellen” – tette hozzá Kelemen Hunor, aki azt is elmondta: reméli, hogy egy következő, legközelebb a tavaszi ülésszakra várható indítványban a kormányzati munka bírálata mellett arra is kitérnek majd a kezdeményezők, mi történik az országgal a kormánybukás másnapján. A szövetségi elnök felszólalásában arra is rámutatott: a parlamentbeli politikai szavazásnak még csak sugallnia sem szabadna azt, hogy egy, a bírók asztalán lévő iratcsomót értelmez. „Az RMDSZ veszélyes ürügynek tekinti annak elfogadását, hogy kormányváltás lehetséges olyan vádak alapján, amelyeknek nincs közük a kormányzati tevékenységhez” – mondta Kelemen Hunor, ugyanakkor hozzátette: a bizalmatlansági indítvány alkotmányos, demokratikus eszköz, amelynek a kormány tevékenysége ellen kell irányulnia és nem kizárólag egyetlen kormánytag ellen, még akkor sem, ha az illető maga a miniszterelnök. „Szavazatunk a kormány ellen irányul, mert számtalan okunk van azt mondani, hogy ennek a kormánynak át kell adnia helyét egy másiknak, egy új csapatnak. Ha leltárt kellene készítenünk, nehezen találnánk a gazdasági és a szociális szférában olyan területet, ahol rendjén vannak a dolgok” – fogalmazott parlamenti felszólalásában az RMDSZ elnöke, majd felsorolta a kormány tevékenységéhez kapcsolódó kifogásokat: a nem létező fejlesztési beruházásokat, a központi közigazgatás irányvesztettségét, a kormány olyan jellegű intézkedéseit, amelyek a különböző társadalmi rétegek között szakadékot és feszültséget idéznek elő. „A közigazgatási decentralizáció helyett folyamatosan olyan intézkedéseket és döntéseket látunk, amelyek csúfot űznek a helyi adminisztrációból, a sürgősségi kormányrendeletek sorozata pedig a törvényhozás és a végrehajtás közötti egyensúlyt billenti ki” – nehezményezte Kelemen Hunor, aki arra is felhívta a képviselők és szenátorok figyelmét, hogy hatályos törvények fontos szabályozásait nem alkalmazzák. „A kormány kudarcát vagy hallgatólagos hozzájárulását jelzi, hogy tagjai az egyensúlykeresés helyett az elvakult nacionalizmus és a szélsőségek szítására keressenek különböző ürügyeket. Remélem, hogy 25 év után nem a politikai bosszú, a többség és kisebbség egymás ellen uszítása lesz a parlamenti szavazás következménye” – hangsúlyozta végül az RMDSZ elnöke. A szenátorok és képviselők által leadott 207 „igen” és 8 „nem” voks alapján a bizalmatlansági indítványt elvetették. erdon.ro 2015. szeptember 30.Ponta az RMDSZ vezetőit bíráltaBírálta ma Victor Ponta miniszterelnök az RMDSZ-t, amiért támogatja a bizalmatlansági indítványt, mondván, „ez egy logikai törés” a szövetség vezetőinek hozzáállásában, ők ugyanis minden alkalommal elutasították a politikum beavatkozását az igazságszolgáltatásba. Az ellenzék eljárása a kormányfő szerint „éppen az ellenkezője” annak, amiről az RMDSZ mindig beszélt. „Akkor is, ha az RMDSZ úgy döntött, hogy megszavazza az indítványt, tiszteletben tartom ehhez való jogukat. Azonban azt hiszem, itt egy logikai törés van. Az RMDSZ mindig kiállt az ellen, hogy az igazságszolgáltatás beavatkozzon a politikába, vagy a politikum az igazságszolgáltatásba. Úgy hiszem, hogy a mai szöveg éppen ellenkezője annak, amit mindig mondtak” – fogalmazott a miniszterelnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bizalmatlansági indítványának vitáján. „Tiszteletben tartom abbéli jogukat, hogy megszavazzák az indítványt. Ám azt hiszem, kötelességük megmondani, mi az álláspontjuk azzal kapcsolatosan, amit a liberális kollégák kérnek” – tette hozzá Ponta. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap azt mondta, azt javasolja a szövetség honatyáinak, hogy szavazzák meg a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Megjegyezte, nem az indítvány szövegéről szavaznak, mivel a kormányfő ellen felhozott vádakat az igazságszolgáltatásnak kell megvitatnia, nem pedig a parlamentnek Szabadság (Kolozsvár) 2015. október 1.Bukaresti hatalomváltás a börtönök árnyékábanErőteljes jelei látszanak annak, hogy Bukarestben hatalomváltást készítenek elő: sajtópletykák szerint a kártyákat már leosztották, csupán a részleteket kell még kidolgozni. A legintenzívebb jeladás Sorin Oprescu főpolgármester letartóztatása volt, ami csak a kívülálló amatőrök számára meglepetés. Köztudott: a román elnöki palotába vezető úton a főváros polgármesteri székének a megszerzése az első stáció. A bukaresti politikai maffia planetáriumában az egykori szekuritátés tábornok fia, Sorin látszott a megingathatatlan állócsillagnak. Pedig aki valamennyire is jártas a fővárosi közigazgatás zegzugos berkeiben, tudhatta, hogy lopnak. Sorin Oprescunak a civilben matematikus kihívója, Nicuşor Dan nagy nyilvánosság előtt elmondta: a főpolgármester mandátumai idején elköltött hétmilliárd eurónyi összegből az egyiptomiak kibővítették a Szuezi-csatornát, miközben Bukarestben alig látszik valami változás. Oprescu letartóztatásakor a főváros az éves költségvetésének megegyező összeggel, mintegy 900 millió euróval tartozott a Bukarestet fűtéssel és meleg vízzel ellátó távfűtési vállalatnak, a RADET-nek. Az elfolyt eurómilliárdok ellenére a fővárosban állandósult a közlekedési káosz: csúcsforgalomban lehetetlen megpróbáltatás a város egyik végéből a másikba gépkocsival eljutni. A közpénz pazarlását csúcsra járatták. Az Adrian Videanu főpolgármestersége idején elkezdett Nemzeti Arénának csak a tervei 16 millió euróba kerültek, majd Oprescu idején kezdték kamionnal beletolni a pénzt. Az 55 ezer férőhelyes létesítményt rekord nagyságú összegért, 234 millió euróért sikerült befejezni. A mérhetetlenül drága beruházás mégsem lett minőségi stadion: a tetőteret 8 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékleten nem lehet mozgatni, a pálya szintjén megoldatlan a szellőzés, ennek következtében az elmúlt három évben a gyepszőnyeget hatszor kellett cserélni, minden alkalommal 100 ezer eurós költségből. Bukaresti oknyomozó újságírók szerint gyakorlatilag minden önkormányzati megrendelésből megkapta a maga kenőpénz-százalékát a Sorin Oprescu által vezetett bűnszövetkezet. Évek óta sokan tudtak ezekről az üzelmekről, mégis most lett valamiért sürgős a főpolgármester lekapcsolása. A bukaresti választók körében továbbra is 65 százalékos támogatottságnak örvendő városvezetőt egyes újságírói vélemények szerint most hirtelen nem közismert korrupciós ügyletei miatt távolították el, hanem a főpolgármesteri szék kell éppen a felállni kész, új hatalomnak. A romániai korrupcióellenes harc „spontán” időzítései már csak azért is megkérdőjelezhetőek, mert Sorin Oprescu nevéhez az első hangzatos botrányok 2008-ban kötődtek: Nicuşor Dan szerint a bukaresti orvosi egyetemen fehéren-feketén kiderült, hogy professzori kinevezéséhez Oprescu egy meghamisított dossziét nyújtott be, amire akkor a vádhatóság nem kapta fel a fejét. A későbbi városvezető egy illegálisan megszerzett doktori fokozattal kapott hosszú éveken át 15 százalékkal több fizetést, ami persze aprópénznek számított a befolyt csúszópénzek mellett. „Ezek a korrupt, középszerű vezetők Elena Ceauşescu-szindrómában szenvednek: a doktori címek megszerzésével hamis képet alakítanak ki magukról, amivel felborítják a román társadalom értékrendjét” – fogalmaz Nicuşor Dan matematikus. Érdekes módon a különböző bűnügyekbe belekeveredő román politikai elit tagjai rendszerint doktorátushamisítással kezdték. Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes – aki saját anyanyelvén, románul is helytelenül beszél – nemcsak saját doktori disszertációjáról nem tud megnyugtatóan beszámolni, hanem hasonló „szakértelemmel” ügyeli fel mások doktorátusát is. Pletykák szerint már nem elégedne meg a titkosszolgálati főnöki poszttal, hanem államelnök akar lenni. A kormányfőhelyettesnek a sajtó által nyilvánosságra hozott „briliáns” mondásai közül elég egyet kiemelnünk: „A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha a polgárok biztonságban vannak”. A politikai karrierjét szintén doktori plagizálással kezdő Victor Ponta kormányfőről a román sajtó beszámolója szerint bukaresti jogászkörökben az a hír járja, hogy alapfokon 3 év letöltendő börtönbüntetést sóz rá a bíróság, amit másodfokon 2 év felfüggesztettre változtatnának. S ha már jól értesült bennfentesek megkérdőjelezik a román korrupcióellenes harc spontaneitását, arra a sajtópletykára is érdemes figyelni, hogy Victor Ponta első bírósági tárgyalása az ajándék a frissen kinevezett bukaresti amerikai nagykövet számára. És még egy biztos jel a hatalomváltásra: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szeptember 23-án azt közölte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség valószínűleg megszavazza a jobbközép ellenzék bizalmatlansági indítványát, amelyet Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kormánya ellen terjesztettek be. A Szociáldemokrata Párt és koalíciós partnerei hiába állnak ki Ponta mellett, mert úgy tűnik, hogy a kulisszák mögött már az új hatalom alapköveit fektetik le. Willman Walter Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2015. október 2.Barabás Miklós nem hisz az RMDSZ-nekA marosvásárhelyi magyar közösség ügyeinek képviselete teljes mértékben hiányzik az RMDSZ színeiben előválasztásra készülő Soós Zoltán kampányából – hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor szövetségi elnöknek címzett nyílt levelében Barabás Miklós civil aktivista, aki függetlenként jelentkezett be az október 11-ei megmérettetésre. Barabás elmondta: a nyílt levél megírására Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnökének blogbejegyzése késztette. Abban Brassai a következőket írta: „...az RMDSZ támogatását élvező jelölt nem a klasszikus etnikai kérdéseket hangolja, hanem a valós problémákkal foglalkozik, mint amilyen a környezetszennyezés Marosvásárhelyen.” „Ez az üzenet nálam kiverte a biztosítékot, hisz megdöbbenve vettem tudomásul, hogy a szövetség egyik helyi vezetője nem tartja valós marosvásárhelyi problémának az egyre jobban gyengülő magyarság ügyét” – fejtette ki a civilek által támogatott jelölt. „Egy ilyen bejegyzés alapján a jövőben ki fog foglalkozni a magyar közösség problémáival? Én úgy tudtam, az RMDSZ alapszabálya szerint ez az RMDSZ elődleges feladata” – írja a Kelemen Hunornak címzett levelében. Kérdésünkre, hogy ha a magyar ügy felkarolását és folytonos hangoztatását nyerőnek tartja, miért zavarja, hogy ellenfele nem él a lehetőséggel, Barabás Miklós elmondta, hogy az előválasztási harcban nem az ő személye, hanem a közösség a fontos. „Tudom, hogy vannak ennél húzósabb témák is, de a célom az volt, hogy a Vásárhelyen megoldatlan nyelvi kérdéseket is vigyük be a köztudatba. Ha ebből az RMDSZ már most kihátrál, egy rendkívül veszélyes precedenst teremt” – válaszolta lapunknak. Aggályok az előválasztás miatt is Barabásnak az előválasztás szervezésével, lebonyolításával kapcsolatban is vannak fenntartásai. „Megdöbbenve tapasztalom, hogy mennyi hiányosság és rendellenesség van az egész körül. Az emberek nem tudják, hogy hol szavazhatnak, de sokan még arról sem értesültek, hogy egyáltalán kell regisztrálniuk” – mutatott rá. Barabás szerint egyébként az RMDSZ megyei szervezete – az előválasztás főszervezője – esetében érdekkonfliktus áll fenn, hiszen a saját jelöltjének szavazói irányába mobilizál. „Ilyen körülmények között nem várhatjuk el 2016-ban a marosvásárhelyi magyarok sikeres mozgósítását és azt sem, hogy magyar polgármestere legyen a városnak. Ha ugyan ez még cél” – írja Barabás Miklós. Állításával a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) által támogatott jelölt arra utalt, hogy míg a néppárti Portik Vilmos megkapta az eddig regisztráltak névsorát, hozzá még nem jutott el. Nem kérnek az RMDSZ-ből Arra a kérdésre, hogy jelen helyzetben, amennyiben Soós nyerné az előválasztást, a Cemo tudná-e támogatni a 2016-os megmérettetésen az RMDSZ politikusát, Szigeti Enikő, a szervezet vezetője és Barabás Miklós nemleges választ adott. Hangsúlyozták: ők soha ilyenszerű kötelezettséget nem vállaltak, ezért ne kérje tőlük számon senki. Barabás Miklós fontosnak tartotta megjegyezni, hogy amennyiben a támogatói számára majd az RMDSZ jelöltje is szimpatikus lesz, ő nem próbálja majd lebeszélni arról, hogy a helyhatósági választásokon voksukat Soós Zoltánra adják. A sajtótájékoztató kisebb botránnyal ért véget: megelégelve a kötekedésnek felfogott állandó közbeszólást és kényelmetlen felvetéssorozatot, Szigeti Enikő bocsánatkérésre szólította fel Palkó Attilát. Mivel az RMDSZ hívatlanul érkezett sajtósa erre nem volt hajlandó, a házigazda kitessékelte a Cemo irodájából. Az MPP a részvételre buzdít Csütörtöki közleményében a Magyar Polgári Párt is arra kéri marosvásárhelyi tagságát, szimpatizánsait meg a város minden polgárát, hogy éljen a felkínált demokratikus lehetőséggel, és vegyen részt az előválasztáson. Az MPP emlékeztet arra, hogy Marosvásárhelyen él Erdély legnagyobb, közel hatvanezer fős magyar közössége, a város magyarsága ma felelős viselkedést vár a politikumtól, a közéleti szereplőktől. „Tudatában kell lennünk annak, hogy Marosvásárhelyen csak akkor tudjuk visszaszerezni a polgármesteri széket, ha összezárunk, egységet mutatunk fel, és közös akarattal képviseljük magyar közösségünket! Itt csak úgy érvényesíthetjük – legfontosabb demokratikus vívmányunknak – a választás szabadságát, hogy közben nem tévesztjük szem elől a magyar érdeket” – olvasható, többek között, a polgáriak sajtóközleményében. Az MPP arra is felhívja a figyelmet, hogy vezetői már 2012-ben is szorgalmazták az előválasztások megszervezését. Mint kifejtik, egy sikeres vásárhelyi tapasztalat hozzásegítheti a magyar pártokat, hogy más településeken is együttműködjenek, ezzel is növelve a magyar képviselet megerősödésének esélyeit. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2015. október 2.Victor Ponta bosszúja? Leváltották Laczikó Enikő Katalint a DRI élérőlOktóber elsejei hatállyal leváltotta az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) éléről a miniszterelnök Laczikó Enikő Katalint. Helyét Amet Aledin, a tatár kisebbség volt parlamenti képviselője vette át. A Hivatalos Közlönyben csütörtökön megjelent miniszterelnöki rendelet szerint a korábban az RMDSZ által tisztségbe javasolt Laczikó Enikő Katalin a hivatal államtitkár-helyettese lesz. Ezt a tisztséget korábban Amet Aledin töltötte be, így voltaképpen helycsere történt a DRI élén. Kovács Péter: az RMDSZ-t bünteti Ponta Kovács Péter ügyvezető elnök szerint Laczikó leváltása összefügg azzal, hogy az RMDSZ megszavazta a bizalmatlansági indítványt a parlamentben. Pénteki állásfoglalásában emlékeztetett arra, hogy a DRI-t RMDSZ-es politikus vezette akkor is, amikor a szövetség kormányon, akkor is, amikor ellenzékben volt, mert sikerült elismertetni a mindenkori kormánypártokkal is, hogy az a természetes, ha az itt élő legnagyobb őshonos nemzeti kisebbség képviselői javasolnak személyt a hivatal élére. Kovács szerint most mégis „büntetni” próbálják az RMDSZ-t, mert a kormány leváltása mellett foglalt állást. Ezért úgy véli, igaza volt Kelemen Hunornak, amikor az év elején kisebbségügyi paktumot javasolt Klaus Johannis államfőnek. ,,Ekkor azt kértük, hogy Romániában a kisebbségi képviselet, a kisebbségi törvénykezés és ennek alkalmazása ne függjön a politikai széljárástól. A kormányváltás miatt ne váltsanak le magyar tisztségviselőket, ne vegyenek el a kisebbségek jogaiból” – magyarázta a politikus. Hozzátette, bár a paktum kérdése nem haladt előre, a kezdeményezést nem fogják feladni. ,,Sajnos, a kormánynak jogában áll ezeket a döntéseket meghozni, tehát azon kívül, hogy nyilvánosan tiltakozunk ellene és középtávon a kisebbségügyi paktummal kapcsolatos megoldást javasoljuk, gyakorlatilag nincs, amit tegyünk. Újra és újra fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a kisebbségügyi kérdés nem lehet a mindennapi politikának alárendelve” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök. Kovács Péter emlékeztetett, a parlamenti vitán az RMDSZ nem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által benyújtott bizalmatlansági indítvány szövege mellett, hanem a kormány ellen foglalt állást, hiszen ennek működése közigazgatási, szociális és gazdasági szinten is jelentős mértékben kifogásolható és hiányos. A kisebbségek frakciója nem tudott a szándékról A bolgár kisebbség parlamenti képviselője, Nicolae Mircovici a Maszolnak pénteken elmondta, a kisebbségek frakciója nem tudott a miniszterelnöknek arról a szándékáról, hogy leváltsa az RMDSZ államtitkárát a DRI éléről. Pedig hétfőn, a bizalmatlansági indítvány vitája előtt egy nappal még találkozójuk is volt Victor Pontával. "Ezen a találkozón tudomásom szerint fel sem merült Laczikó leváltása. Tény, hogy ezt az intézkedést nem a kisebbségek frakciója kérte a miniszterelnöktől, hiszen nem is volt okunk rá" – jelentette ki Mircovici. Tájékoztatása szerint a kisebbségek frakciója nagyon jól együtt tudott működni az RMDSZ-es államtitkárral, semmilyen kifogásuk nem volt a személyével kapcsolatban. "Nem tudom, mi állt a háttérben. Azt sem zárom ki, hogy Laczikó Enikő Katalint belülről, a hivatalból fúrták meg" – fogalmazott a bolgárok képviselője. Laczikó Katalin Enikőt 2013 januárjában nevezte ki a DRI élére a miniszterelnök. Az államtitkár Markó Attilát váltotta a tisztségben, aki képviselő lett. Laczikó korábban a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban dolgozott tanácsadóként abban az időszakban, amikor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette a tárcát. Szerettük volna megkérdezni leváltásának okairól, de a volt államtitkárt pénteken nem tudtuk elérni telefonon. Cs. P. T. maszol.ro 2015. október 3.Kelemen és Tőkés a legnépszerűbb húsz közöttAz INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatása – szeptember 10. és 15. között készült 1085 személy megkérdezésével, hibalehetősége plusz-mínusz három százalék – szerint a romániai politikusok népszerűségi rangsorát továbbra is az államfő vezeti, popularitása azonban csökkenőben: most már a válaszadóknak csak az 58,6 százaléka bízik Klaus Johannisban. A második hely birtokosa sem változott, Mugur Isărescu jegybanki vezető népszerűsége kevéssel ugyan, de meghaladja a negyven százalékot. Közel harminc százalékon áll George Maior, a húsz százalékot meghaladja még Victor Ponta és Mihai Răzvan Ungureanu. Tíz százalék fölötti közkedveltségnek örvend Călin Popescu Tăriceanu, Alina Gorghiu, Liviu Dragnea, Cătălin Predoiu, Mircea Geoana, Traian Băsescu, Sorin Oprescu, Vasile Blaga és Monica Macovei, de Ion Iliescu már csak 9,3 százalékon áll. Elena Udrea népszerűsége alig haladja meg az öt százalékot, a sort Kelemen Hunor folytatja 4,1 százalékos indexszel, őt Tőkés László követi 3,2 százalékkal. (Adevărul) FELÉLEDT AZ EREKLYEMÚZEUM. Újra állandó kiállításon tekinthetőek meg az Arad megyei múzeumban az egykori Ereklyemúzeum tárgyai. Az Ereklyemúzeum egy 1867-es felhívás nyomán, országos gyűjtés eredményeként jött létre Aradon. Az 1893. március 15-én megnyitott múzeum gyűjteménye a szabadságharc vértanú tábornokainak személyes tárgyai mellett több mint 17 ezer, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idejéből származó tárgyi emléket és dokumentumot tartalmaz. A budapesti Nemzeti Múzeum valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1848–49-es gyűjteménye után az aradit tekintik a korszak legjelentősebb gyűjteményének. A kiállítás túlélte a román közigazgatás bevezetését és a második világháborút, csak 1956 után kezdték fokozatosan ritkítani, mígnem 1974-ben, Nicolae Ceauşescu személyi kultuszának megerősödésekor a raktárak mélyére száműzték. Az Ereklyemúzeum anyagát az aradi múzeum szakemberei 2009-ben és 2010-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeummal és a Budapesti Hadtörténeti Intézettel és Múzeummal európai uniós támogatással katalogizálták, restaurálták és foglalták gyűjteménybe. A csütörtökön megnyílt kiállításhoz a múzeum egyelőre nem tud magyar nyelvű tárlatvezetést biztosítani. (MTI) A BBTE A LEGJOBB ROMÁNIAI EGYETEM. Új egyetemi világrangsort állított fel a londoni Times Higher Education, amelyben a világ legjobb 600 egyeteme közé sorolták a Babeş–Bolyai Tudományegyetemet. A The Times Higher Education World University Rankings 2015–2016 800-as rangsorába még három romániai felsőoktatási intézmény került be: a jászvásári Alexandru Ioan Cuză Egyetem, a Bukaresti Egyetem és a Temesvári Nyugati Tudományegyetem. A világrangsor összeállítása során 13 kritériumot vettek figyelembe, és ezek közül a legfontosabbakat öt főbb mutató köré csoportosították: az oktatási tevékenység minősége, tudományos kutatás, idézettség, nemzetközi perspektívák, az üzleti környezettel való kapcsolatok. A tekintélyes lista első helyezettje egyébként a Kaliforniai Műszaki Egyetem, majd sorban az oxfordi, stanfordi, cambridge-i, massachusettsi és a harvardi egyetem következik. (Főtér) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. október 4.Az autonómiáért mindennap tenni kell!Pénteken, október 2-án, Marosvásárhelyen találkozott Kelemen Hunor RMDSZ elnökkel Biró Zsolt a Magyar Polgári Párt elnöke. Az informális egyeztetésen az RMDSZ részéről Péter Ferenc, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke, az MPP részéről pedig Kulcsár-Terza József MSZSF (Megyei Szervezetek Egyeztető Fóruma) elnök is részt vett. Verseny és együttműködés, a magyar szavazatok maximalizálása a cél. A felek egyetértettek abban, hogy a jövő évi önkormányzati választások alkalmával, egymás identitásának tiszteletben tartásával, együttműködésre törekednek azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya ezt követeli, de természetesnek tartják a választás szabadságának érvényesítését minden olyan esetben, amikor az nem veszélyezteti a nemzeti érdekérvényesítést. Leszögezték: sportszerű megmérettetésre kell törekedni, hogy ne keletkezzenek olyan sebek, melyek a választások múltával is mérgezik a helyi közösségek életét, ellehetetlenítik az együttműködés lehetőségét. A felek megállapodtak, hogy a tárgyalásokat folytatni kell annak érdekében, hogy feltérképezzék a helyzetet és minden magyarlakta település esetében a lehető legjobb megoldás születhessen. A hivatalos megbeszélésekre várhatóan még október folyamán sort kerítenek. Az autonómiáért mindennap tenni kell! A Magyar Polgári Párt elnöke leszögezte, hogy számukra elfogadhatatlan az autonómia törvénytervezet benyújtásának halogatása, ezért arra kéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget éljen a parlamenti jelenlét lehetőségével és mielőbb terjessze a törvényhozás elé a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. Az MPP nem ért egyet az RMDSZ egyes politikusai által hangoztatott állásponttal, mely szerint „ma nem időszerű autonómiáról beszélni Romániában”. Az autonómiáról mindaddig időszerű beszélni, ameddig azt meg nem valósítjuk – ez a Magyar Polgári Párt álláspontja – szögezte le Biró Zsolt. A két pártelnök péntek este Marosvásárhelyen részt vett a Maros Művészegyüttes gálaelőadásán, melyre az Idősek Világnapja alkalmából került sor. MPP Sajtóiroda Erdély.ma 2015. október 5.Bunta kiborította a bilitBunta Levente székelyudvarhelyi polgármester az általa vezetett önkormányzat működtette médiában (az Udvarhely című napilapban és Mihír.ro című helyi portálon) vágott vissza azoknak, akik kilátásba helyezték a kegyvesztését. Nemrég bejárta a sajtót a hír, hogy az RMDSZ már rég keresi Bunta utódát, akinek jövő tavasszal lejár második polgármester mandátuma. Az utóbbi időben már nemcsak az udvarhelyi lakosok, a választók, hanem a pártvezetés belső köreiből is érkeztek kemény bírálatok az elöljáró menedzseri képességét és teljesítményét, illetve munkamódszereit illetően. Az Udvarhelyszéken mindenhatónak tartott Verestóy Attila szenátor, valamint Kelemen Hunor kabinetfőnöke is megfogalmazták kritikáikat Buntával szemben, miközben már felmerült egy potenciális RMDSZ-jelölt is, Arros Orsolya közgazdász, igaz, egyelőre inkább csak önjelöltnek tűnik. Bunta mindenesetre tudomásul vette a neki elküldött selyemzsinórt, ezért le is mondott az udvarhelyszéki RMDSZ alelnöki tisztségéről. Azt mondta a házi sajtónak, hogy ő 25 évig fegyelmezett katona volt, ám most már ideje kiborítani a bilit, hisz azok, akik a Snagov-partján laknak vagy Budapesten élnek, mérgezik Udvarhelyen a levegőt. Egyértelműen Verestóyra, illetve polgármester-elődjére, Szász Jenőre célzott, hozzátéve: „Nem támogatom, hogy emberek elvtelenül meggazdagodjanak, főleg nem úgy, hogy közben a város szegényedik. Tegyük áttetszőbbé a közéletet. S ha emiatt szenvednem kell, benne van ez is a pakliban.” RMDSZ-en belüli kontraszelekcióról és nepotizmusról is beszélt, Antal István „örökös” udvarhelyszéki képviselőt is megemlítve, aki egy ideje erőteljesen nyomja előre a saját fiát a párton belül. „Szinte kizárólag a közösségért dolgozom, egyéb dolgom nincsen, a gyerekeim felnőttek” – mondta Bunta, aki szerint a pártvezetés mesterkedéseiből már sokuknak van elegük. „19 millió lejt kap az RMDSZ az országos költségvetésből. Jó lenne, ha annak legalább a harmada a helyi szervezetekhez kerülne. Ez esetünkben 200 ezer lejt jelentene, melyből szociális, közösségi és egyéb programokat lehetne szervezni. A háborúhoz ugyanis pénz kell. Ez a gondolatom nem mindenkinek tetszett. Ugyanakkor nem értettem azt sem, hogy miért léptünk ki a kormányból. Sok mindennel nem értek egyet, legutóbb a széki elnökségi ülésen is elmondtam ezeket és egyéb észrevételeimet” – közölte Bunta, majd a számára legfájóbb megyei szintű RMDSZ-es intézkedést kárhozatta: „A széki elnök anélkül, hogy konzultált volna velünk, a lemondott jogunkról, hogy megyei elnököt válasszunk. Most Udvarhelyen lett volna a sor. Amúgy is legutóbb két csíki mandátum volt. Szükségünk lett volna erre, mert Udvarhelyt tekintve a dolgok az utóbbi időben nem mentek túl jól”. Következett azon esetek felsorolása, amelyek során a székely anyaváros hátrányt szenvedett a megyeszékhely Csíkszeredához képest. Bunta azt sem érti, miért őt vádolják azzal, hogy politikailag nem elég aktív, mikor a Bukarestben lakó Verestóy szenátor elnökölte széki RMDSZ-nél tavaly szeptember óta nem volt elnökségi ülés. Továbbá: „Még meg is értem, hogy az MPP-vel egyességet köt az RMDSZ, de azt nem tudom elfogadni, hogy az MPP volt elnöke véleményt mondjon arról, ki legyen Udvarhelyen a polgármester, sőt azt hangoztatja, ő fogja jelölni a következő polgármestert.” Bunta állítja, hogy nyolc év alatt megállította a szabadrablást, elzárta a csapokat, és ez fáj nagyon sok embernek. Azoknak kellene visszavonulniuk, akik a színfalak mögött madzaghúzogatással, intrikákkal élnek. „Soha nem szerettem politizálni, mindig egy olyan eszközként kezeltem a politikát, mellyel változtatni lehet a világon. Most viszont azt mondom, emberarcú szervezet kell, a politikus emberközelivé kell váljon, nem ingatlanok lenyúlásával és kisajátításával kell foglalkozni” – mondta. itthon.ma//erdelyorszag 2015. október 6.Szabadságszobor emlékérméket adtak át Aradon25 éves az aradi Szabadságszobor. 1890. október 6-án adták át Aradon Zala György alkotását. Az évforduló előestéjén az aradi színházban tartottak ünnepi rendezvényt, amelyen több közéleti személyiséget tüntettek ki. Az ünnepséget Fekete Károly, a Kölcsey Egysület titkára vezette és felszólalt Faragó Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Arad megyei elnöke, Király András, a Szabadságszobor Egyesület elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. A beszédek után Kelemen Hunor és Király András, az alkalomra készült jubileumi emlékérméket adott át. Emlékérmét kapott: Markó Béla, volt RMDSZ-elnök Intézmények RMDSZ, országos elnökség; RMDSZ, Arad megyei szervezet; Szabadságszobor Egyesület; Szent Erzsébet magyar és erdélyországi konventuális minorita rend; Aradbelvárosi református egyházközség; Aradi evangélikus lutheránus egyház; Aradbelvárosi magyar baptista gyülekezet; Csíky Gergely Főgimnázium; Nyugati Jelen szerkesztőség; Rákóczi Szövetség Magánszemélyek Szép Gyula, Szepesi László, Kocsis Rudolf, Kolozsi Tibor, a szobor restaurátora, Matúz András, az emlékérem alkotója, Böszörményi Zoltán laptulajdonos, Bálint György A Szabadságszobor Egyesület munkatársai közül Pataki Ildikó, Péró Tamás, Szabó Irén, Szabó Mihály, Darida János, Arad volt alpolgármestere, Bognár Levente Arad alpolgármestere, Bölöni György, megyei képviselő, Cziszter Kálmán, aradi képviselő, Horváth Levente, volt alprefektus, Matekovits Mihály, Módi József, református esperes, Nagy Gizella, Nagy István, Tokay György, Ujj János, Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Krály András, a Szabadságszobor Egyesület elnöke, Communitas Alapítvány, Teleki Alapítvány, RMDSZ képviselőházi frakció, RMDSZ szenátusi frakció, Magyarország Miniszterelnöki Hivatala, Takács Csaba, Nagy Zsolt, Orbán Viktor miniszterelnök, Medgyessy Péter, a szobor újraállításakori magyar miniszterelnök, Dávid Ibolya volt igazságügy-miniszter, Szabó Vilmos volt államtitkár, Bálint Pataki József, Verestóy Attila, Borbély László, Kelemen Attila Az emlékérmék átadása után a résztvevők megtekintették a Tizenhárom – az Aradon kivégzett tábornokok emlékére című táncjátékot, amelyet az Aradi Kamaraszínház és a békéscsabai Tabán Táncegyüttes adott elő a szabadkai Juhász zenekar kíséretével. Koreográfus Farkas Tamás, rendezte Farkas Tamás és Tapasztó Ernő. nagyistvan.pecska.ro Erdély.ma 2015. október 6.Semjén: a magyar-román sorsközösség tudatosítását kell segítenie a megemlékezésnekA magyar-román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Aradon, október 6-i ünnepi beszédében. Kiemelte: természetellenesek és kontraproduktívak a politikai villongások, hiába vannak utak a két ország között, ha nincs szellemi nyitottság az autonómia, a nyelvi jogok biztosítása és a szimbólumok tiszteletben tartása iránt. Semjén Zsolt hangoztatta: minél több összekötő kapocsra van szükség a 450 kilométeres magyar-román közös határszakaszon, ezért szorgalmazta, hogy a tíz, már megépült közúti határátkelőt mihamarabb adja át a román fél a forgalomnak. Felidézte: a magyar-román együttélés 2012-ig bizalmi alapú, gyakorlatias és eredményes volt, az együttműködést azonban az utóbbi években politikai szinten elutasították, az utóbbi hetekben pedig „minősíthetetlen stílusú támadások" érték Magyarországot. Hangsúlyozta: ennek ellenére Magyarország továbbra is nyitott arra, hogy a két ország minél több szálon össze legyen kötve. Ennek egyik jó példája az lenne, ha az osztrák és szlovák határhoz hasonlóan „minél több határátkelő pont nyitna lehetőséget a mindennapi kapcsolatokra, hiszen csak így képzelhető el gazdasági együttműködés, az emberek között pedig minél szabadabb és szorosabb kapcsolat". Semjén Zsolt ünnepi beszédében szólt arról is, hogy a történelmi múlt nem szakítható el a jelentől és a jövő útkeresésétől. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szövetségi elnöke ünnepi beszédében kiemelte: a szabadság nem lehet kizárólagosan egy nemzeté. „Nem lehet egy nép szabad, amíg a vele élő más népek vagy etnikumok nem érzik magukat szabadnak" – fogalmazta meg. Kifejtette: számukra a szabadság azt jelenti, hogy nemzeti identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat szülőföldjükön megőrizhetik. „Nem akarjuk másodrangú állampolgároknak érezni magunkat saját hazánkban" – hangoztatta hozzátéve: a romániai magyarság szabadságától nem lesz kevésbé szabad a többségi nemzet. Az 1848-49-es események arra tanítanak, hogy minden nemzedéknek tudnia kell áldozatokat hozni, megújulni és előre tekinteni – mondta Kelemen Hunor. George Falca, Arad polgármestere az ünneplőkhöz szólva emlékeztetett: 15 éve ő volt az első román köztisztviselő, aki koszorút helyezett el a 13 aradi vértanú szobránál. „Hiszünk az értékekben, s az egyik legnagyobb érték egymás tisztelete" – mondta. Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke szerint a magyarság – különösen Aradon és a szórványban – ideológiai és politikai törésvonalak mentén egyre megosztottabb, a megosztottság pedig gyengíti az erejét. „Szórványban élet-halál kérdése megmutatni, hogy vagyunk, és hogy bele akarunk szólni sorsunk irányításába" – mondta. Az ünnepi beszédek után közös imádkozás és a koszorúk elhelyezése következett. Aradon a megemlékezés délelőtt kezdődött, amikor Urbán Erik csíksomlyói ferences atya, erdélyi érseki helynök celebrálásával szentmisét tartottak a római katolikus templomban. Ezt követően Kelemen Hunor a Szabadság-szobornál helyezett el koszorút a vértanúk emlékére. Százhatvanhat éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtisztjét – tizenkét tábornokot és egy ezredest -, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október 6-át a kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává. MTI Erdély.ma 2015. október 6.Politikusokkal egyeztet a Királyhágómelléki Református EgyházkerületÚjabb találkozót szervez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a partiumi református lelkipásztorok és a térség elöljárói, parlamenti képviselői számára. Ezúttal csütörtökön, október 8-án Nagykárolyban gyűlnek össze a lelkészek és politikusok, derül ki az egyházkerület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből. A találkozó fő témáját a jövő évi választások adják, célja pedig a meghívó írói szerint a lehető legteljesebb magyar képviselet elnyeréséhez szükséges politikai közbizalom helyreállítása. „Nem lehet magyar egységről beszélni, ha a magyar pártok jelöltjei az árokásásban jeleskednek” – olvasható a közleményben, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy „a sok vitát kiváltó bukaresti/budapesti tájékozódás mellett helyet kell kapjon az erdélyi magyarság felé való tájékozódás”. Forró László főjegyző hétfőn rámutatott: a magyar politikai tömörüléseknek egyezségre kell jutniuk, és a jövő évi voksoláson olyan közéleti szereplőket lenne szerencsés előtérbe helyezni, akik nem az „árokásásban” jeleskedtek. A találkozón szó lesz az autonómiatörekvésekről is, ugyanis a kezdeményezők szerint „az autonómiatervezetek székelyföldi hangsúlyozása kiábrándulttá teszi a Partium magyarságát, és tapintható éket ver sorainkba”. Rámutatnak, az egyházkerület „bűnös felelőtlenségnek tartja a pártérdekek elsőbbségre juttatását”. A találkozón Csűry István püspök és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tart általános tájékoztatót. A találkozón a Zilahi Református Wesselényi Kollégium épületének visszaszolgáltatása, illetve a református kórház ügye is napirenden szerepel. Utóbbi kapcsán Forró László újságírói kérdésre elmondta: a kórház megépítését sajnos jegelniük kell, ugyanis a magyarországi egészségügyi reform, illetve a menekültválság miatt egy évet késik a magyar kormány támogatása. Krónika (Kolozsvár) 2015. október 7.Egy államtitkár leváltását az RMDSZ-szel szembeni szankcióként lehet értelmezni"Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy látja, hogy Laczikó Enikő államtitkár leváltását úgy is lehet értelmezni, mint a kormány szankcióját a bizalmatlansági indítvány megszavazása miatt. Kelemen Hunor keddi aradi sajtótájékoztatóján a Mediafax kérdésére, miszerint meglátásában lehet-e úgy értelmezni Laczikó Enikő államtitkár leváltását, mint a kormány szankcióját amiatt, hogy az RMDSZ megszavazta a parlamentben a bizalmatlansági indítványt, úgy vélekedett: "Nem lenne tragédia ez a leváltás, de rögtön a parlamenti szavazás után történt, tehát így lehet értelmezni, és senki nem téved, ha így értelmezi". A szövetség elnöke hozzátette: az RMDSZ "elkönyvelte a kormánynak ezt a húzását is", és a szövetség ezentúl is "felelős ellenzéki alakulatként" fog megnyilvánulni. "Ha vannak olyan tervezetek, amelyeket érdemes támogatni, mint amilyen az adótörvénykönyv is volt, támogatni fogjuk, de megbüntetjük a kormányt, ha hibázik, vagy a dolgok nem mennek jól" – fogalmazott Kelemen. Arra a kérdésre, hogy várhatók-e más változások a kormánytisztségeket betöltő RMDSZ-esek esetében, a szövetség elnöke azt mondta, reméli, nem lesznek már hasonló döntések. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára azzal vádolta meg a kormányt, hogy azzal bünteti a szövetséget, amiért a Ponta-kabinet ellen voksolt, hogy leváltja kormányzati képviselőit, és ismételten azt kérte Klaus Johannis államfőtől, hogy kössenek kisebbségi paktumot. "Két nappal ezelőtt, a bizalmatlansági indítványról szóló szavazáson az RMDSZ a kormány ellen szavazott, és rövid idő után elkezdődött a szövetség képviselőinek a leváltása a kormányzati struktúrákban betöltött vezetői tisztségekből. Laczikó Enikő államtitkárt annak ellenére váltották le az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának éléről, hogy az intézmény vezetői széke attól függetlenül az RMDSZ-é volt, hogy a szövetség kormányon volt-e vagy sem" – hangsúlyozta Kovács Péter a Mediafaxhoz pénteken eljuttatott közleményében. Népújság (Marosvásárhely) 2015. október 7.Hinnünk kell a jövőben, és harcolnunk érte125 éves a Szabadság-szobor A sors és a történelem úgy rendezte, hogy minden kornak megvannak a nagy, de legalábbis emlékezetes pillanatai. Arad napjainkban fontos pillanatot él: a Szabadság-szobor felállításának 125. évfordulóját. Itt és most – miként arra a hétfő esti, az aradi nagyszínházban rendezett ünnepségen több, beszédet tartó szónok is utalt – egy reális, egyben szimbolikus esemény részvevői vagyunk. A szabadságért, minden nép, nemzet legfontosabb értékéért vívott (esetünkben az elbukott, mégis győzedelmes – mert példát, tartást, cselekvési irányt mutató) küzdelmet jelképező szoborcsoport felállításának, majd újraállításának mozzanatát ünnepeljük. Az aradi színház megtelt az ünnepi évforduló részvevőivel – közülük sokan vidékiek, Arad megyeiek voltak. Fekete Károly műsorvezető – a tőle immár megszokott magas színvonalú felvezetőjében – köszöntötte a megjelent vendégeket (az alábbiakban nem szereplők között) Mile Lajost, Magyarország kolozsvári főkonzulját, Kiss Lászlót, Magyarország bukaresti katonai attaséját, Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét, Faragó Pétert, az RMDSZ Arad megyei elnökét, a történelmi egyházak, a közélet és társadalmi szervezetek képviselőit. Felvezetőjében elmondta: holnap (okt. 6-án, szerk., 166 éve) von Latour császári belügyminiszer (pesti) meggyilkolásának első évfordulóján Schwarzenberg miniszterelnök, Ferenc József császár jóváhagyásával elrendelte 13 magyar honvédtiszt kivégzését Aradon. „Az emlékezés napja ez, emlékezzünk, és sose feledjünk. Szabadságszeretetünk az, amely örök időkre magyar Golgotává avatta Aradot. S Arad nem felejt. Őrizte s őrzi a vértanúk emlékét, őrizte akkor is, amikor a puszta emlékezés is bűn volt, és őrzi ma is, mint törékeny szabadságunk lelkünkbe égetett mementóját” – emlékeztetett a műsorvezető, aki a továbbiakban az aradi Szabadság-szobor felállításának előzményeit, s magát az eseményt idézte fel. („A minorita templom teljes feketébe vonva, a toronyból 20 m hosszú gyászlobogó. A gyászmise után a Szabadság téren vagy 25 000 ember, a tribünön még 3000; Salacz Gyula polgármester vette át a szobrot a művésztől. S amikor a lepel lehull, az emberek könnyekig meghatódva szembesülnek a tábornokok arcképeivel. Munkácsyné (…), aki férjével együtt vesz részt az ünnepségen, sírva rohan kezet szorítani a mesterrel. 800 koszorút helyeztek el aznap a talapzaton.”) A továbbiakban Faragó Péter, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke, Király András államtitkár, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke, Kelemen Hunor szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke és Markó Béla szenátor, az RMDSZ egykori (a Szabadság-szobor felállításának idején hivatalban lévő) elnöke mondott beszédet. A beszédek elhangzását követően a 125. évfordulóra készült emlékérem átadására került sor. Az alkalomra 300 példányban készült, 65 mm átmérőjű, 150 gr súlyú, ezüstplatinázott, sima szélű, a Magyar Pénzverde Zrt. által készített emlékérmet 54 romániai és magyarországi, a Szabadság-szobor felállításában közreműködő szervezetnek és magánszemélynek adományozták, az ünnepségen jelen lévőknek át is adta Kelemen Hunor és Király András. Ünnepi beszédek Kelemen Hunor: A kerék visszafelé is foroghat „125 éves műalkotást ünneplünk, egy olyan szoborcsoportot, amelynek hányatott sorsa volt, megjárta a poklok poklát, és onnan tért vissza 1999-ben. (…) Mondhatnánk egy remekmű, tökéletes szoborcsoport a XIX. század végéről, amelynek a XXI. század elején is súlyos mondanivalója van, hiteles és tartós üzenetet képes továbbítani. Életének első időszaka 1890-től 1925-ig tartott, ez 35 esztendő, de ebből csupán 33-34-et, a bedeszkázásig volt látható, ezalatt belopta magát minden magyar ember szívébe. 1925-ben lebontják, és 1999-ig fogságban van a szobor, elrejtve, mint egy olyan alkotás, amitől félnek, amely olyan üzenetet továbbít, amitől az egykori hatalmak megriadtak. (…) Utána következik a kiszabadítás, 1999-ben, ahol nagyon sokan jelentős szerepet vállaltak, és tulajdonképpen ezt a munkát kívánjuk ma este megköszönni azokkal az emlékérmekkel, amelyeket közösen, a Szabadság-szobor Egyesülettel készítettünk. 2004-től ismét köztéren áll a szobor, s azt mondhatjuk, hogy még mindig több ideig volt fogságban, mint köztéren a szobor. (…) Én azt remélem, hogy következő évtizedekben szabadon fog állni a szobor, a köztéren, és ebben jelentős szerepe lesz mindazoknak, akik ma a közéletben aktívak vagyunk és az utánunk jövőknek abban, hogy a köztéren maradhasson a szobor. A történelem nem egyirányú utca, sokszor megtanított bennünket, hogy a kerék sokszor visszafelé is foroghat, és nem igaz, hogy ha sorsát 74 év után visszafordítottuk, akkor az idők végezetéig ez a szobor szabad lesz. Nem igaz, hogy nem jöhetnek olyan idők, megpróbálták már, és megpróbálhatják még – reméljük, sikertelenül – e szobrot eltüntetni a köztérről. Szükségünk lesz arra a bátorságra, kitartásra, amely bennünket az elmúlt évtizedekben is meghatározott.” Beszéde befejező részében Kelemen Hunor a szobor által sugárzott összetartó erőt, s a kiszabadításában részt vevők érdemeit említette, színpadra szólítva az RMDSZ akkori elnökét, Markó Bélát. Markó Béla: Egyszerre ünneplünk és gyászolunk „Október 6. környékén mindig elhangzik, hogy egyszerre ünneplünk, és gyászolunk. A múltunk minden fontos mozzanata tartalmazza a reményt és a csalódást, a sikert és a kudarcot is. Ünnepeljük ennek a gyönyörű remekműnek a 125. évfordulóját, de holnap elmondhatjuk: gyászoljuk azt a 13 vértanút, akik értünk, utódaikért veszítették életüket. De egy pillanatra érdemes megállni, eltöprengeni azon, hogy milyen üzenetet is hordoz számunkra ez a Szabadság-szobor. Az előttem szólók is utaltak rá: remekműről van szó, amely nemcsak a magyar, hanem a XIX. század európai művészetében és szobrászatában is kiemelkedő. Akik ezt várfogságra ítélték, azok nemcsak a történelemnek, hanem a művészetünknek, a kultúránknak is egy fontos pillanatát ítélték valamikor várfogságra. A szobor megálmodói, Huszár Adolf és Zala György belefoglalták ebbe az allegóriába mindazt, amit nekünk a saját múltunkból és történelmünkből tudnunk kell, és tovább kell vinnünk. Az öt allegorikus figura mindent elmond, amire szükségünk van. (…) Erre az allegóriára érdemes ma is odafigyelnünk, enélkül nem lenne múlt, jelen és jövő. De meg kell mondanom, hogy ez a szobor volt az elmúlt 25 esztendőben a mi igazi próbatételünk. Engedjék meg, hogy itt egyfajta vallomással éljek. Hitnek, meggyőződésnek, kitartásnak, a jövőbe vetett bizalomnak volt a próbatétele. (…) 1989 után mindannyian érdekképviseleti munkára, harcra, küzdelemre vállalkoztunk, áldozatra is, hogy az ébredő szabadságot kiteljesítjük. És szembesültünk az aradiak erős, egyértelmű akaratával, hogy a Szabadság-szobrot (…) vissza kell állítanunk. Nem tudom, hogy akkor, 1989 után másutt Erdélyben hányan ismerték ennek a szobornak a történetét. Hányan hittek abban, hogy ez az erős magyar üzenetű szobor visszaállítható lesz a mi korunkban. Az aradiak hittek ebben. Ha van, akinek igazán köszönetet kell mondanunk azért, hogy Szabadság-szobor ismét áll (a mi szobrainkat nem elég egyszer felállítani, azokat többször fel kell állítani, és most már, remélem, egyszer s mindenkorra állni fog, azon kell lennünk), s ezért kell mindenek előtt, az aradi példának köszönetet kell mondanunk. Markó Béla bevallotta: annak idején maga sem hitte, hogy a Szabadság-szobor visszaállításának mekkora a jelentősége. És volt ereje bevallani: tévedett. Az ünnepség befejező részében – magyar nemzeti imánk eléneklése előtt – átadták a jubileumi emlékérmeket, majd az Aradi Kamaraszínház és a Békéscsabai Tabán Táncegyüttes közös produkciója, a 13 című, a vértanúk emlékének állított nagyszerű táncjátékának előadására került sor. Nyugati Jelen (Arad) 2015. október 7.Megemlékezés a Vesztőhelyen„Minden nemzedéknek tudnia kell talpra állni” Hosszú évek óta nem voltak ennyien az aradi Vesztőhelyen október 6-án, idén ugyanis, mint köztudott, a Megbékélési parkban elkezdődött felújítási munkálatok miatt a megemlékezésre és koszorúzásra a váraljai obeliszknél került sor. A rendezvényen Arad megyét és várost Adrian Ţolea ideiglenes megyei elnök, Gheorghe Falcă polgármester, Bognár Levente alpolgármester képviselte. A prezídiumban Aradról még helyet foglalt Király András államtitkár (a Szabadság-szobor Egyesület elnöke) és Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök. A megemlékezést megtisztelte jelenlétével dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Kiss László Ferenc ezredes, Magyarország Bukaresti Nagykövetségének katonai attaséja és Schiffer András a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke. Jelen volt továbbá a magyar Országgyűlés és a román kormány több képviselője, civilszervezetek, helyi önkormányzatok és egyéb intézmények vezetői is lerótták kegyeletüket a tizenhármak emléke előtt. A rendezvényt Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Falcă aradi polgármester szólt a jelenlevőkhöz, hangsúlyozva: csakis úgy élhetnek békességben egymás mellett románok és magyarok, ha kölcsönösen tiszteletben tartják a másik értékeit, és gyermekeiket is ebben a szellemben nevelik. „A mi szabadságunktól nem lesz kevésbé szabad a többségi nemzet” Kelemen Hunor országos RMDSZ-elnök így szólt az egybegyűltekhez: „A szabadság nem lehet kizárólagosan egy nemzeté vagy egy népé. Nem lehet egy nép szabad mindaddig, amíg a vele együtt élő más nemzetek vagy etnikumok nem érzik magukat szabadnak. (…) Ma nekünk a szabadság azt jelenti, hogy nyelvünket és kultúránkat szülőföldünkön akarjuk megőrizni. Ma nekünk a szabadság azt jelenti, hogy nem akarjuk másodrangú állampolgároknak érezni magunkat saját hazánkban, szülőföldünkön, és amit magunk számára kérünk, azt nem akarjuk mástól elvenni. A román többség nem lesz kevésbé szabad, ha nem korlátozza anyanyelvhasználatunkat, nemzeti szimbólumaink használatában nem akadályoz és a román gyerekek sem veszítenek semmit, ha a magyar vagy más nemzetiségű iskolások saját anyanyelvükön tanulnak. Ma nekünk a szabadság azt jelenti, hogy nem a honvédelmi miniszter mondja meg nekünk, hogy miről beszélhetünk, és miről kell hallgatnunk. Ezt nem tudjuk elfogadni, ebből nem kérünk. Neki és a hozzá hasonlóakban gondolkodóaknak üzenjük innen, hogy a mi szabadságunktól nem lesz kevésbé szabad a többségi nemzet”. Kelemen az aradi Szabadság-szobor kiszabadításának és újraállításának példájával élve hangsúlyozta: minden nemzedéknek tudnia kell talpra állni és megújulni a kudarcok után. „Az Aradon kivégzett tizenhárom katonai vezető áldozata volt az abszolutizmus arrogáns önkényének és hőse egy nemzetnek. Mindazt, amit tettek nem önös érdekből cselekedték. Igazságért kiáltottak, szabadságért harcoltak, a magyar nép nevében tették mindezt úgy, hogy közülük sokan nem is voltak magyar anyanyelvűek. Emberi nagyságukat csak növeli, hogy a magyar forradalom hármas jelszava számukra egyben erkölcsi kötelesség is volt” – fogalmazta meg az RMDSZ-elnök a vértanúság üzenetét a mának és a jövőnek. „Hosszú idő és nagy türelem kell ahhoz, hogy az előítéletek enyhüljenek” Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: minden nemzet másként vélekedik az aradi tizenháromról, utalva az aradi Szabadság-szobor legutóbbi meggyalázására is. „Hosszú idő és nagy türelem kell ahhoz, hogy az előítéletek enyhüljenek és a valós történelem szóhoz jusson. Ez nehéz, de nem lehetetlen” – utalt a Szabadság-szobor 11 évvel ezelőtti újraállítására. A miniszterelnök-helyettes kitért a román és a magyar állam közötti együttműködésre is, mely az utóbbi időben nem volt éppen felhőtlen politikai vonalon, Magyarországot több támadás is érte a román kormány irányából. „Mi most is nyitottak vagyunk mindenre, ami a két ország közötti partnerséget szolgálja, és ami erősíti, hogy Magyarország és Románia minél több szálon legyen összekötve. Azt szeretnénk, ha nemcsak például Ausztria és Szlovákia, hanem Románia irányába is minél több határátkelő pont nyitna lehetőséget a mindennapi kapcsolatokra, hiszen csak így képzelhető el gazdasági együttműködés, annak fejlődése, az emberek között pedig minél szabadabb és szorosabb kapcsolat”. Semjén szerint a két ország közötti politikai viszályok csakis hátráltatják e térség fejlődését, a román és magyar emberek érdekét. Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök a magyarság megosztottságára célzott, mondván, ez gyengíti egy nemzet erejét, szétforgácsolja fejlesztő törekvéseit és egységességét, ezért minden magyarnak – így az aradiaknak is – arra kell törekednie, hogy összetartásra buzdítsa népét. Ezt a célt szolgálja a most megnyitott Ereklye-múzeum is, ami azt jelképezi, hogy, ha kell, képesek vagyunk vérünket áldozni a szabadságért. A beszédek után az egyházi vezetők irányításával magyar, román és német nyelven is elhangzott a Mi Atyánk, majd Urbán Erik OFM érseki helynök, csíksomlyói templomigazgató megáldotta a megemlékezőket. A rendezvény a hagyományos koszorúzással ért véget. Sólya Emília Nyugati Jelen (Arad) 2015. október 7.„Kapcsokra van szükség” – Az aradi vértanúkra emlékeztek Erdély-szerteA magyar–román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek – mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kedd délután Aradon, az október 6-ai megemlékezésen. A Szabadság-szobor körüli tér felújításai miatt a Vesztőhelyen tartott megemlékezésen a kormányfőhelyettes az aradi vértanúk történelmi szerepét méltatta, illetve az október 6-ai megemlékezések múltbeli akadályoztatására emlékeztetett. Rámutatott, hogy miután 11 évvel ezelőtt sikerült a vár kazamatáiból kiszabadult Szabadság-szobrot felállítani, különösen fájdalmas volt az emlékművet ért újabb atrocitás. „A szoborgyalázóknak persze fogalmuk se volt arról, hogy a kivégzett tábornokok – kettő kivételével – még csak a környékén sem jártak Erdélynek, román lakosságú területeken semminemű hadműveleti tevékenységet nem végeztek, román csapatokkal ütközetek során nem találkoztak" – mondta Semjén. Kiemelte: természetellenesek és kontraproduktívak a politikai villongások, hiába vannak utak a két ország között, ha nincs szellemi nyitottság az autonómia, a nyelvi jogok biztosítása és a szimbólumok tiszteletben tartása iránt. Hangsúlyozta: minél több összekötő kapocsra van szükség a 450 kilométeres magyar–román határszakaszon, ezért szorgalmazta, hogy a tíz, már megépült közúti határátkelőt mihamarabb adja át a román fél a forgalomnak. „És szeretném ehelyütt is hangsúlyozni, hogy mi most is nyitottak vagyunk mindenre, ami a két ország közötti partnerséget szolgálja, és ami elősegíti, hogy Magyarország és Románia minél több szálon legyen összekötve" – fogalmazott Semjén Zsolt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ünnepi beszédében kifejtette: a szabadság nem lehet kizárólagosan egy nemzeté. „Nem lehet egy nép szabad, amíg a vele élő más népek vagy etnikumok nem érzik magukat szabadnak" – mondta. „Nem elég egyszer felállítani a szobrot" Aradon már hétfőn este elkezdődött az ünnepségsorozat, a Szabadság-szobor felállításának 125. évfordulóját ünnepelte az RMDSZ és a Szabadság-szobor Egyesület. Az eseményen emlékéremmel köszönték meg közéleti személyiségeknek, országos és helyi intézményeknek azt, hogy 16 évvel ezelőtt segítették és támogatták a szobor kiszabadítását, 11 éve pedig köztéri visszaállítását. Zala György szobrász tizenhárom aradi vértanúnak emléket állító, közösségi adományokból létrehozott alkotását 1890. október 6-án leplezték le. „125 éves műalkotást ünneplünk, egy olyan szoborcsoportot, amelynek hányatott sorsa volt, megjárta a poklok bugyrait. Ennek a remekműnek a 125 esztendeje azt mutatja, hogy sokkal több időt töltött rabságban, mint amennyit szabadon. Visszaállítása után 11 évvel azt remélem, hogy a következő időkben is köztéren marad annak ellenére is, hogy a történelem nem egyirányú utca, amelyen nem lehet visszafordulni" – hangsúlyozta Kelemen Hunor a Ioan Slavici Állami Színházban megtartott ünnepségen. Emlékeztetett, hogy 74 évig sínylődött rabságban a szobor, rejtegették, mint olyasvalamit, amitől félnek. „Nem igaz az, hogy ha 74 éves rabsága után kiszabadítottuk, akkor ez a szobor az idők végezetéig szabad lesz" – mondta Kelemen Hunor, majd a visszaállítást véghezvivők „csapatkapitányának", Markó Béla szenátornak, volt szövetségi elnöknek nyújtotta át az emlékérmet. „Ez a szobor volt az utóbbi 25 évben a mi igazi próbatételünk. Hitnek, meggyőződésnek, kitartásnak, a jövőbe vetett bizalomnak a próbatétele" – jelentette ki Markó Béla, aki emlékeztetett: 1989 után az érdekvédelem és érdekképviselet arra vállalkozott, hogy „az ébredező szabadságot kiteljesíti". Úgy vélte, elsősorban az aradiaknak kell köszönetet mondani, hiszen ők voltak azok, akik teljes meggyőződéssel hittek abban, hogy a szobor visszaállítható. „Szobrainknak érdekes történetük van, hiszen nem elég őket egyszer fölállítanunk, többször is fel kell állítanunk. De én remélem, hogy a Szabadság-szobor most már egyszer és mindenkorra áll" – nyomatékosította. Király András államtitkár, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke a műalkotást „az örök magyar gyász szép arájának" nevezte, és hozzátette: az emlékérem kitüntetettjei közül mindenkinek megvan a saját, szoborhoz kapcsolódó kálváriája, megvolt a maga szerepe és feladata az emlékmű visszaállításában. Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke beszédében kiemelte: Zala György 125 éves monumentális műve hitet és erőt adott. „Szabadság nélkül nincs teljes értékű élet" Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szintén hétfőn este tartott megemlékezést Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A résztvevőket Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke köszöntötte. Elmondta, a hősökre való emlékezés ma azért különösen fontos, mert „olyan példát adtak nekünk, amiből erőt meríthetünk a mindennapokban". Szilágyi Zsolt, a néppárt elnöke beszédében a szabadság szeretetének fontosságára hívta fel a figyelmet. „A szabadságért minden időben és korban küzdeni kellett és kell, hiszen szabadság nélkül nem élhetünk teljes értékű életet. A szabadságért való küzdelem jegyében törtek ki forradalmaink 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben Temesváron is" – mondta Szilágyi, aki felelevenítette, hogy milyen emlékezetes volt számára, temesvári diákként 1988-ban, majd '89-ben, titokban, a Szekuritáté megfigyelése alatt, elutazni Aradra, a vesztőhely közelébe. A néppárt elnöke hozzátette: „Az ifjúságnak a temesvári – és mindegyik – forradalom azt üzeni, hogy szabadság nélkül nincs teljes értékű élet. A szabadság szeretete olyan érték, amihez a mai korban is igazodni lehet. Ennek fényében érthetjük meg azt, hogy ma is a szabadságért küzdenek azok, akik meg akarják védeni Európa határait, keresztény kultúránkat." Szilágyi Zsolt beszéde után négy békéscsabai színész – Nagy Erika, Mészáros Mihály, Szabó Lajos, Tomanek Gábor – adta elő A magyar szabadság szentjei című öszszeállítást. Az eredeti dokumentumokra, visszaemlékezésekre épülő drámai előadást nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. A megemlékezés végén a Váradi Dalnokok dalárdája adta elő az alkalomhoz illő műsorát. A megemlékezés a Szózat közös eléneklésével ért véget. Kedd délelőtt, az EMNT és a néppárt vezetői megkoszorúzták Nagysándor József nagyváradi származású aradi mártír emléktábláját is. „Főhajtáskor tudunk erőt meríteni" Sepsiszentgyörgyön kedd délután mintegy kétszázan gyűltek össze az aradi vértanúk emlékére szervezett ünnepségen. A megyei könyvtár mögött négy évvel ezelőtt létrehozott emlékparkban A tizenhármak emlékezete című műsort mutatták be a Székely Mikó Kollégium diákjai és a Református Kollégium Refsonor kórusa. Az eseményre Balázs Antal kopjafafaragó felújította a parkban található, általa készített kopjafákat. A rendezvényen Szabó Lajos sepsiszentgyörgyi kanonok-plébános mondott beszédet és áldást, majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit. Kolozsváron több mint ötvenen gyűltek össze a Házsongárdi temetőben kedd délután, Tamás András honvéd alezredes emlékoszlopánál. Az RMDSZ szervezte megemlékezés a kolozsvári református kollégium kórusának műsorával kezdődött, majd Kádár István római katolikus plébános és Jobbágy Júlia unitárius lelkész mondott imát. A résztvevőket Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke köszöntötte, és a megemlékezés fontosságára híva fel a figyelmet. „Azért kell tisztelegnünk ma, mert mi magyarok olykor hajlamosak vagyunk arra, hogy elcsüggedjünk. Ilyenkor erőt tudunk meríteni elődeink példájából" – fogalmazott. Magyarország kolozsvári főkonzulátusa részéről Albertné Simon Edina konzul mondott beszédet, amelyben a nemzeti egység értékét hangsúlyozta. A Farkas utcai református templomban is ökumenikus áhítatot tartottak. A megemlékezést a Kolozsvári Magyar Operában hagyományos gálaműsor zárja, melyen fellép a Tabán Néptáncegyüttes. Az aradi vértanúkra emlékeztek Budapesten Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1849-es aradi vértanúk emléknapján kedd reggel Budapesten a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon maradt a nemzeti gyásznapon. A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Simicskó István honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői, valamint a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli programjában részt vevő budapesti középiskolák és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai és kísérőik. Az ünnepség végén a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodó hangjaira felolvasták a tizenhárom aradi vértanú nevét. A Kossuth Lajos térről az emlékezők a Batthyány-örökmécseshez vonultak át, hogy mécsesekkel tisztelegjenek az október 6-án Pesten kivégzett Batthyány Lajos, Magyarország első független, felelős kormánya miniszterelnökének emléke előtt. Krónika (Kolozsvár) 2015. október 7.„Göncz Árpád hagyatéka közös kincsünk” – búcsúzik az RMDSZ„A rendszerváltás utáni szabad Magyarország első államelnökétől, Göncz Árpádtól búcsúzik kegyelettel és politikai-közéleti, nem utolsó sorban irodalmi munkássága iránti mély tisztelettel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség” – olvasható a Kelemen Hunor szövetségi elnök által aláírt szerdai közleményben. A politikus emlékeztet: egy társadalom diktatúra utáni ébredésében elengedhetetlen az, hogy a demokrácia útján milyen értékrendet képviselő vezető indítja el. Göncz Árpád egykori államfő érdemei elévülhetetlenek ilyen tekintetben is, hiszen elkötelezetten kiállt olyan értékek mellett, amelyekre egy ország jövője épülhetett – fogalmaz Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke felidézte Göncz Árpád Romániában tett történelmi látogatását, amely a magyar nemzet együvé tartozásának meghatározó szimbólumává lett, általa a két ország szomszédsági kapcsolata is elindulhatott az európaiság útján. Kelemen szerint Göncz Árpád akkor fontos üzenetet fogalmazott meg a romániai magyaroknak és a többségi politikumnak is: Magyarország felelősséget érez a határain túl kisebbségben élő testvérei sorsa, helyzetének alakulása, identitásának, anyanyelvének, kultúrájának ápolása, megőrzése iránt. „Kegyelettel mondunk köszönetet felelős vezetői munkájáért, kiállásáért, emlékét pedig követendő példaként helyezzük közéleti munkánk alapértékei közé” – zárul a közlemény. maszol.ro 2015. október 8.Biró: ígéret van, határidő nincs az autonómiatervezet beterjesztéséreEgyelőre töretlen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködése, noha az utóbbi politikai alakulat vezetője, Biró Zsolt pár hónapja úgy nyilatkozott, hogyha az RMDSZ nem nyújtja be szeptemberben a parlamentbe a közösen kidolgozott székelyföldi autonómiatervezetet, akkor felfüggesztik az együttműködést. Nos, ez egyelőre nem történt meg. A Kossuth Rádió munkatársa, Erdei Edit Zsuzsanna erről kérdezte az MPP elnökét, Biró Zsoltot. Az elnök szerint a közös autonómiacsoport „nagyjából” már befejezte a munkáját, és örül annak, hogy a végleges változatba számos olyan módosító indítvány bekerült, amelyet az MPP javasolt. Biró Zsolt ezután utalt arra a múlt heti „informális” találkozóra, amelyen Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének „világossá tették”, hogy az autonómiatervezet beterjesztését nem szabad „elmaszatolni”. Az autonómiáról mindaddig időszerű beszélni, ameddig azt meg nem valósítjuk – hangsúlyozta az MPP vezetője. Arra az kérdésre, hogy kaptak-e egyértelmű választ az RMDSZ részéről az autonómiatervezet benyújtása ügyében, Biró azt válaszolta: „ígéretet kaptunk, hogy beterjesztik, viszont konkrét dátumra nem kaptunk ígéretet. Kossuth Rádió Erdély.ma 2015. október 8.A lármafák szükségességéről„Nagy magyar télben picike tüzek, Soh’se volt olyan máglya, Mintha most ez a sok-sok titkos láng Összefogna egy láncba……!” (Reményik Sándor) Félelmetes leírni: annyi idő telt el az erdélyi magyar politikai érdekképviseletet vakvágányra futtató neptuni tárgyalás óta, mint amennyi Erdély román megszállása és a bécsi döntés között: 22 esztendő. „Neptun lerágott csont” – szeretik mondogatni azok, akik a trió eszmei nyomdokain haladnak ma is: politikusok vagy a politikusokat népszerűsítő sajtómunkások egyaránt. Az emlékezetes tárgyalás épp akkor nyújtott diplomáciai segítséget a román hatalomnak, amikor az ország európa tanácsi felvétel előtt állt s erre a legnagyobb szüksége volt. Ahelyett, hogy a kedvező külpolitikai csillagállásban Frunda György, Borbély László és Tokay György az erdélyi magyarság jogfosztottságára hívta volna fel a figyelmet. A neptuni tárgyalás arra adott alkalmat, hogy a méltán rossz hírű román kisebbségpolitikát meghatározó sajtorgánumok alaptalanul dicsérjék. Lényegében ekkor alapozták meg a „modellértékű román kisebbségpolitika” velejéig hazug mítoszát, amit az RMDSZ részvételével megkötött 1996-os román kormánykoalíciónak köszönhetően egyre több meghatározó nyugati politikus és a világsajtó is átvett. Tőkés László alaposan dokumentált írásban hívta fel akkor a nagyközönség figyelmét arra, hogy a neptuni tárgyalás mekkora nemzetpolitikai kárt okozott, hogy e politika ellentétes céljainkkal, a Kolozsvári Nyilatkozattal, a brassói programmal, a belső önrendelkezés elvén alapuló háromszintű autonómiával. Válaszként a neptuni tárgyalók közül Frunda György és Borbély László Lármafák égetése címszó alatt válaszolt amellett kardoskodva, hogy lármafaégetésre nincs szükség. Koszovó példája Pedig mennyire nem volt igazuk! Lármafákra, őrtüzekre, látványos akciókra, az erdélyi magyar közösség önrendelkezési igényének megannyi kifejezési formájára mindig szükség van! Ott van Koszovó példája: az albán kisebbség párhuzamos társadalmat, párhuzamos államot alkotott és működtetett. Kellett hozzá nagyhatalmi segítség is, de Koszovó ma független állam. Volt, aki a neptuni trió híveként nemrégiben azon gúnyolódott, hogy lám, Koszovóból menekülnek az emberek. Ez azért is mellékes, mert az önrendelkezés joga elvben megillet minden népet: az elnyert szabadsággal ki miként sáfárkodik, az már másodlagos kérdés. Biztosak vagyunk benne, hogy a saját sorsalakításban évezredes tapasztalattal rendelkező székelység tudna úgy élni a szabadságával, hogy onnan ne meneküljenek az emberek, hanem épp ellenkezőleg: akik a román kulturális és gazdasági elnyomás miatt távoztak, egy autonóm Székelyföldre minden bizonnyal visszatérnének. Egységes és oszthatatlan Székelyföld Az évszázadok során a lármafák a kollektív veszélyre figyelmeztettek. Ma is veszélyben vagyunk: ennek szomorú igazolását adta a rendszerváltás utáni két népszámlálás. Ma is okunk van lármafákat gyújtani, jelezve a világnak, hogy Székelyföld egységes és oszthatatlan. A Székely Nemzeti Tanács október 25-i akciója – a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonlóan – egységbe kéne kovácsolja a teljes magyar közéletet. Ezzel szemben az RMDSZ ismét mással van elfoglalva. Markó Béla éppen verset ír a nélkülözhetetlen s egyébként hatékonynak bizonyult országhatár-kerítés ellen, féktelen demagógiával az 1988/89-es erdélyi meneküléssel hozva azt párhuzamba. Kelemen Hunor „szolidaritásról”, „együttérzésről”, „életüket mentő emberekről” beszél, miközben a megszállók zöme gazdasági okokból kelt útra. Kelemen Hunor arról beszél, hogy az EU erkölcsileg megbukik, ha egyetlen migráns gyermek meghal, de a jelek szerint az nem érdekli, hogy a „tárt kapuk politikája”, a bizonyítottan integrálhatatlan s főleg integrálódni nem akaró elemek ellenőrizetlen beözönlése máris halálos áldozatokkal járt a befogadó nemzetek oldalán. S nem tudni, mi lesz, ha aktivizálódnak a beszivárgott terroristák, akik most azért csendesek, nehogy a közhangulatot az új honfoglalók ellen hangolják, s azért, hogy minél több társuk érkezzen még addig, amíg az Európai Unió határozottan fel nem lép. A marosvásárhelyi előválasztás Erdélyi magyar belpolitikai síkon is más fontos az RMDSZ-nek. Az utóbbi években egyre több jele volt annak, hogy az MPP behúzódik az RMDSZ ernyője alá. Eddig lényegében politikai ellenszolgáltatás nélkül támogatta a szövetséget, most azonban arról beszél maga Kelemen Hunor is, hogy együttműködnek az önkormányzati választáson, és listáikon helyeket biztosítanak az MPP-nek a parlamenti választásokon is. Abban egyébként egyetérthetünk Kelemennel, hogy „a versennyel az égvilágon semmi baj nincs, ha normális keretek között tudjuk tartani, és nem vezet esztelen egymásnak feszüléshez.” Mégis csodálkoznék, ha a magát szövetségnek nevező párt nem nyúlna ismét a román veszéllyel való riogatás eszközéhez. Az erdélyi magyar „belpolitikában” egy biztató fejlemény azért van: a marosvásárhelyi előválasztás. Megfelelő mozgósítással, magyar összefogással egyáltalán nem reménytelen cél az RMDSZ által eddig módszeresen átengedett polgármesteri szék visszanyerése. Kelemen Atilla, Borbély László és Frunda György a belső harcokban megkopott, alkalmatlan jelöltek voltak, akik integrálás helyett polarizálták a közösséget. Ha most előválasztáson nyer a közös jelölt legitimációt, akkor esély van a magyar erők egyesítésére. Az önkormányzati választásig viszont több mint fél év van hátra, míg a Székely Nemzeti Tanács nemes kezdeményezéséig csak két hét. Ez most az erőpróba, erre kell összpontosítani, hadd üzenjék a székely tüzek a világnak, hogy nem aludt még ki a magyar szabadságvágy lángja! Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2015. október 10.Megalakult az RMDSZ kolozsvári szervezete, Horváth Annát választották elnöknekElsöprő többséggel választották meg szombaton a városi szervezet alakuló ülésén Horváth Annát az aznap megalakult kolozsvári RMDSZ-szervezet élére. Az alpolgármester az egyetlen jelölt volt a tisztségre. Számos vita, számos tanácskozás után született az a döntés a Kolozs megyei RMDSZ-ben, hogy létre kell hozni a kolozsvári városi szervezetet. Ez a folyamat már Máté András Levente vezetése alatt elindult, de akkor objektív okokból megszakadt – fogalmazott Csoma Botond, a megyei szervezet elnöke szombaton délelőtt a városi szervezet alakuló ülésén. Tisztában vannak vele, hogy a kolozsvári magyar társadalom heterogén, sokan ki is ábrándultak a politikából. Ennek a folyamatnak összetett háttere van, nem lehet csak az RMDSZ-t felelőssé tenni érte – mutatott rá. Tizenhárom kerületi szervezete persze mostanáig is volt az RMDSZ-nek a városban – tette hozzá Csoma. Abban reménykednek, hogy a közösségi életet fel tudják virágoztatni és vissza tudják hozni az eltávolodott embereket. A megyei szervezetektől félnetek nem kell Az alakuló ülésen jelen lévő Kelemen Hunor szövetségi elnök úgy fogalmazott, az elmúlt esztendőben azt tapasztalták, a kiábrándultság leginkább a városokat érintette, holott ezen közösségek véleménye hihetetlenül fontos lenne. Kolozsvár nem engedheti meg magának, hogy ne hallassa a véleményét, a városi szervezet pedig eszköze lehet ennek – mondta a politikus. „Az igazi nagy tartalékaink még mindig a nagyvárosokban vannak, ez alatt a székelyföldi nagyobb városokat is értem, hiszen az elmúlt választások részvételi adatait nézve ezeken a településeken volt alacsonyabb a részvétel” – fogalmazott Kelemen, hozzátéve, nem használni ezeket a tartalékokat egy politikai érdekszervezet számára bűn. A megyei területi szervezetek óvatoskodnak a városi szervezetekkel szemben, tud példát arra, hogy városi szervezet éppen a megyei miatt gyengült meg, ezen azonban hamar túl kell tenni magunkat – magyarázta. „Hiúságunkat rendeljük alá” Szép ház az RMDSZ, a mestergerenda tökéletes, a tetőszerkezet megvan, a falak is ott vannak valahol, de baj van az alappal – mondta Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház püspöke, azt kívánva, építsék meg közösen a stabil, erős alapokat, hiszen bázis nélkül nem működhet egyetlen szervezet sem. Kovács Sándor katolikus esperes arról beszélt, mivel a kolozsvári szervezet lesz a legfiatalabb, kívánja, hogy fiatalos lelkesedéssel, ugyanakkor bölcsen végezze áldásos tevékenységét a kincses város magyarságának javára. Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője kiemelte, a kolozsvári magyar közösségben sok erő van, ez azonban sokszor lappangó, sokszor gyenge, érdektelen, közömbös, de az utóbbi időben meglátszott a közösség ereje. Ifj. Deák Ferenc, a Kolozs megyei szervezet ügyvezető elnöke Kántor Lajos levelét olvasta el. Kántor azt írta, az összefogás lehetőségét kell újra megtalálni, gyakorlati célokat kitűzni, ha azt akarjuk, hogy a megfogyatkozott, de még mindig jelentős magyarság szavát hallassa. „Hiúságunkat rendeljük alá a kolozsvári magyarság érdekeinek” – fogalmazott a levélben. Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Egyesület elnöke a politikából való kiábrándultságról beszélt, amely az Egyesült Államoktól Japánig mindenhol tetten érhető, ennek ellenére mégis erősödnek a demokrácia értékei. Éppen ezért részéről az RMDSZ lehet jobboldali, baloldali, liberális, de egy nem lehet: illiberális – emelte ki, Kelemen Hunor felszólalására és Orbán Viktor elhíresült tusványosi beszédére utalva. Az elnök: Horváth Anna A közgyűlés a felszólalások után egyöntetűen megszavazta a működési szabályzatot, ezt követően nevesítették az új szervezet vezetőit. A 104 szavazatból 101 igennel Horváth Annát választották (egyetlen jelöltként) a városi szervezet elnökének, az ellenőrző bizottság tagjai Kerekes Sándor, Maksay Tünde és Pásztor Csaba. A város alpolgármestere megköszönte a lehetőségét annak, hogy belevághat a munkába. Arra kérte a kolozsváriakat, maradjanak az ügy mellett, hiszen „hívó szóban hiány nem lesz”. Kustán Magyari Attila maszol.ro 2015. október 12.Átadták a felújított emlékművet MadéfalvánÜnnepélyes dísztanácsülést tartottak október 11-én vasárnap a madéfalvi kultúrotthonban, ahol a helyi tanács egyetlen napirendi pontja a település díszpolgári címének odaítélése volt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár részére. Szentes Csaba polgármester köszönetét fejezte ki a helyi döntéshozó tesületnek valamint Hargita Megye Tanácsának, Magyarország kormányának, a Csíkszeredai Főkonzulátusának, valamint a Siculicidium emlékmű felújítását végző vállalkozásoknak, hogy régi pompáját nyerte vissza a 251 évvel ezelőtti vérengzésre emlékeztető oszlop és tetején a Köllő Miklós által készített turulmadár. A Siculicidium emlékmű 110. évfordulóján Szentes Csaba polgármester emléklapot nyújtott át Borboly Csaba megyeitanács-elnöknek, köszönetet mondva Hargita Megye Tanácsának az anyagi és erkölcsi támogatásért. Az ünnepi szentmisét a Siculicidium-kápolnában tartották, ahol a szentbeszédet Darvas-Kozma József esperes-plébános tartotta. A szentmisét követően a gyülekezet az emlékműhöz vonult át, ahol sor került annak újjáavatási ünnepségére. Mint elhangzott, 110 év elteltével az emlékmű teljes felújításon esett át, ami nemzeti összefogás és közös munka gyümölcse. A három évig elhúzódó restaurálás során sikerült az emlékoszlopot rendeltetéséhez méltó formájába visszaállítani, hogy további évszázadokon át az önfeláldozás és önzetlen hazaszeretet jelképeként hirdesse a székely ősi erényt utódaink számára. Szentes Csaba polgármester köszöntő szavai után, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök osztotta meg ünnepi gondolatait. Ráduly Róbert Kálmán felolvasta Zsögön Zoltán azon versét, amelyet 1910-ben olvasott fel és amiért le is tartóztatták. Az ünnepség végén Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Becze István megyei tanácsos, Korodi Attila parlamenti képviselő, Tánczos Barna szenátor és Ráduly Róbert Kálmán közösen helyezték el a kegyelet koszorúját és hajtottak fejet a székely mártírok emléke előtt. Közlemény Erdély.ma 2015. október 12.Beszélgetés Kelemen Hunor szövetségi elnökkelFelszínen tartva igényeinket, tompítani a feszültségeket Október 6-án, az RMDSZ Arad megyei szervezetének székházában tartott sajtóértekezletet Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki a magyar sajtó, köztük a Nyugati Jelen kérdéseire külön is válaszolt. – Elnök úr, hogyan értelmezi a megemlékezéssel párhuzamosan történő ünneplést? – Különleges helyzetben vagyunk 2015. október 6-án, ami egyrészt gyásznap, mert a kivégzett aradi vértanúkra emlékezünk, ugyanakkor 125 éve annak, hogy a Szabadság-szobrot 1890-ben leleplezték Arad főterén. Arról a remekműről beszélünk, amiről nemcsak a XIX. században, hanem azóta is sok műkritikus véleménye szerint bebizonyosodott, hogy korokat túlélő kiváló műalkotás, ezért a XXI. században sem veszített semmit az értékéből. A fő- és mellékalakokkal, a finom kidolgozásával, az üzenetével, mindennel, ami a szoborhoz társítható. 125 éve alatt a Szabadság-szobor többet volt fogságban, mint szabad, mert a Brătianu-kormány 1923-ban azzal az indokkal, hogy megvédik a rongálástól, körbedeszkáztatta. Ez nevetséges indok volt, hiszen két év múlva lebontották, majd az utána következett minden hatalom rejtegette, mintha félt volna a szobortól. Az nehogy hatással legyen az emberekre. A Szabadság-szobor 74 évig volt fogságban. 1990-ben sikerült kiszabadítanunk az aradi vár árkából, majd 2004-ben újra köztérre került. Tehát a szabadban összesen eltöltött 44 évet, ha összehasonlítjuk a rabságban eltöltött 74-gyel, hosszabb ideig volt fogságban, mint ameddig látható volt. A 125. évfordulóra készítettünk egy olyan emlékérmét, amivel megköszönjük a munkáját mindazoknak, akik az elmúlt évtizedekben vagy években hozzájárultak a szobornak a várárokból való kiszabadításához, a köztéren történt elhelyezéséhez. Azt gondolom, időnként meg kell köszönni a munkát mindazoknak, akik a közösségért tettek valamit. A Szabadság-szobornak a rendszerváltástól kezdődött története azt bizonyítja, hogy vannak olyan időszakok, főleg eszmék, amelyeket nem lehet, nem szabad elfojtani, mert úgyis felszínre törnek. Ilyen a szabadság eszméjét megszemélyesítő alkotás is. Mivel a szabadságvágy is állandóan felszínre tör, az azt szimbolizáló emlékművek is előkerülnek. Annak örvendek, hogy tavaly sikerült a szoborcsoportot műemlékké nyilvánítatni, amivel megerősítettük a védett státusát. Az hosszú távon fog igazán érvényesülni, hiszen a szabadban lévő emlékművek időről időre restaurálásra szorulnak, és akkor nem mindegy, milyen védettséget élveznek. Tehát ma, az emlékezés mellett, kicsit ünnepeljük is a Szabadság-szobrot. Kisebbségi kérdéseink –Manapság, amikor a migrációs válság közepette, a kisebbségekkel szemben is nőhet az ellenszenv, hogy látja a romániai magyarság autonómia-törekvéseinek az alakulását? – A kettőt nem szabad összekötni, a legnagyobb hiba lenne a menekülteket az őshonos kisebbségekkel egy kalap alá venni, mert akkor soha nem jutunk előre. Az őshonos kisebbségek ugyanis nem gazdasági bevándorlók, nem az életüket féltve menekültek, kerültek ebbe az országba, hanem minden elismerést megérdemlő módon itt vannak, amióta az őseink 1000 esztendővel ezelőtt ide telepedtek. Az országnak az alapítói, építői még akkor is, ha nem ők döntötték el, melyik országhoz tartozzanak. Szerintem teljesen külön kell kezelnünk attól függetlenül, hogy erdélyi magyarokról, dél-tiroli németekről, katalánokról, németországi dánokról vagy dániai németekről beszélünk. Ha az őshonos kisebbségeket a bevándorlókkal bármi módon is egybe próbálnánk mosni, hihetetlenül rossz következtetésekre jutnánk. Egy dolog biztos: amikor az idegengyűlölet, a kisebbségellenesség, a nacionalizmus fellángol, akkor az őshonos kisebbségek irányában is elfordulhat, érintheti őket is. Mert az érzelmek ilyenek, a gyűlölet olyan erős érzelem, amit nem lehet egyik napról a másikra a palackba visszadugni, miután a migráns-probléma megoldódott. Ezért mi azt mondtuk, most is azt mondjuk: ebben a régióban, egész Európában az a legnagyobb probléma, ha fellángol az idegengyűlölet, a nacionalizmus, ami előbb-utóbb olyan gondokat okozhat, amelyeket a társadalom nem tud kezelni. Az őshonos kisebbségek törekvéseit azért levenni a napirendről, mert éppen bevándorlási probléma merült fel, nem szabad, hanem körültekintően kell eljárni. Folyamatosan arra kel törekedni, hogy a többségnek a biztonságát, a jogait az autonómia törekvések ne sértsék, ne csorbítsák. Tudom, nem könnyű feladat, hiszen ha az lenne, már rég túl lennénk rajta. De olyan álláspontot képviselni, hogy a migráns-válság miatt nem beszélünk az őshonos kisebbségek jogsértéseiről, nem hasznos. –Hogyan lehetne visszafogni a Hargita és Kovászna megyékben működő kormánymegbízottak magyarellenességét? – Jobb belátásra kell bírnunk őket, ami, jól tudom, nem egyszerű. Előbb-utóbb nekik is be kell látniuk, hogy ez a hozzáállás eredményre nem vezet. Az elmúlt időszakban ezek az emberek elég éles megfogalmazásokat is nyilvánosságra hoztak, de ha visszatekintünk az elmúlt 25 évre, az ilyen esetek gyakoriak voltak, nem egy rendkívüli helyzet. Abban az értelemben rendkívüli, hogy volt néhány év, amikor úgy éreztük, túl vagyunk ezen a típusú nacionalizmuson. Én azoknak a románoknak, akik most is a magyarellenességhez nyúlnak, a magyar kártyát próbálják kijátszani, azt mondom, hogy alapvetően tévednek. Mert azonnali hatásuk nincs, hosszú távon viszont elrontják a viszonyokat. Nekünk azon kell lennünk, hogy a magunk módján ne élezzük a konfliktusokat, ugyanakkor nagyon határozottan fel kell hívnunk a figyelmet a kisebbségi jogsértésekre, megpróbálva megoldásokat felmutatni, javasolni. – Azokat nehezítheti, hogy a két kormány között talán soha nem volt ennyire hideg a viszony, mint manapság? – Ebben a pillanatban igen. Ezt tudomásul kell vennünk, a viszony egyik napról a másikra valószínűleg nem lesz javítható, de ez is el fog múlni. A mi feladatunk, hogy megpróbáljunk tompítani a feszültségen. Azt hiszem, hogy a két állam közötti közös érdekek felismerése, előbb vagy utóbb el fog vezetni oda, hogy egyszer túl leszünk ezen a nehéz időszakon is. – Köszönöm a beszélgetést! Balta János Nyugati Jelen (Arad) 2015. október 12.Gyárfás Elemér tiszteletére rendeztek konferenciát KolozsváronOktóber 9. és 11. között Erdély huszadik századi közéleti személyisége, Gyárfás Elemér tiszteletére rendeztek konferenciát Kolozsváron, az Erdélyi Római Katolikus Státus épületében, a Római Katolikus Teológiai Kar székhelyén. Gyárfás Elemér a huszadik század első felében az erdélyi közélet egyik legnagyobb formátumú közéleti személyisége volt. A két világháború között 1931-től az Erdélyi Római Katholikus Státus, illetve 1932-től a Gyulafehérvári Latin Szertartású Katholikus Egyházmegye Tanácsa névre átkeresztelt katolikus autonómia világi elnöki tisztségét töltötte be. Egyházi tevékenysége mellett olyan jelentős kisebbségpolitikai szerepeket vállalt, mint az Erdélyi Bankszindikátus (az erdélyi magyar pénzintézetek ernyőszervezete) elnöksége, valamint Csík megye szenátusi képviselete. A nagy jogász, politikus, közgazdász halálának 70. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferenciát az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara, a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus-plébánia, valamint az Erdélyi Római Katolikus Státus Szakkollégiuma. A konferencia védnökei Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke voltak. A Státus egykori elnökének emlékére szervezett kolozsvári konferencia szombati napját Romsics Ignác egyetemi tanár, a MTA rendes tagja nyitotta meg, aki A magyar kormány két világháború közötti Erdély-politikája című előadásában az erdélyi és a magyar külpolitikai gondolkodás 1918 és 1946 közötti főbb irányvonalait mutatta be. Rávilágított arra, milyen területi követelések születtek román részről 1918-ban, de bemutatta a történelmi és a trianoni Magyarország etnikai viszonyait is. Már 1919 áprilisában megszületett a Székely Köztársaság terve, majd 1920. április-májusában a magyar területi igények földrajzi képe is kirajzolódott. A második világháborúig több tíz határrevíziós terv, memorandum is született, s ezek a második bécsi döntésig nemcsak az itthoni politikusokat, hanem azt a teljes életteret foglalkoztatták, s közvetlenül érintették, ahol Gyárfás Elemér élt és tevékenykedett. Mint kitűnt, 1946-ban a közvélemény, a magyar főváros lakosságának szinte a fele úgy gondolkodott az erdélyi kérdésről, hogy azt meg kell felezni. A második világháborút lezáró békekonferenciára is több magyar javaslat született határmódosításokra, területi autonómiára, de 1947. február 10-én Gyöngyösi János aláírta a párizsi békeszerződést, mely visszaállította a trianoni határokat. Balogh Béni főosztályvezető-helyettes, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatára Gyárfás Elemér és a dél-erdélyi magyarság 1940-1944 között címmel tartott előadásában Romsics Ignác témájának mintegy folytatásaként és kiegészítőjeként arra mutatott rá, hogy miként alakult Dél-Erdély sorsa a második bécsi döntést (1940. augusztus) követően. A változásokat követően Gyárfás Elemér vált a dél-erdélyi magyarok politikai vezetőjévé, de ő maga nemzetvezetőnek Márton Áront ismerte el. Mindvégig a magyar érdekeket képviselte a világháború zűrzavaros időszakában, akár Ion Antonecu marsallal szemben is, visszautasította a megtorlásokat Dél-Erdélyben, ugyanakkor kérte a magyar kormánytól északon az erdélyi románok életminőségének a javítását is. Marton József professzor a kor két kiemelkedő vezető személyiségének viszonyát mutatta be Gyárfás Elemér és Márton Áron kapcsolata című előadásában. Hét évig tartó kapcsolatukat a barátság és a nagyrabecsülés jellemezte, erről árulkodnak a beszédek, a levéltári források. Csucsuja István nyugalmazott professzor, történész Gyárfás Elemér „hazaárulási” pere címmel a világháború utáni „földi büntetés”, a retorzió, a háborús bűnösök vadászatának áldozatául esett Gyárfás Elemérről beszélt, aki ellen – dacára annak, hogy többen is bizonyították ártatlanságát – fasisztának titulálva, hazaárulás címen per indult. A per és az ellene felhozott vádak, a vádlókat mozgató erők, az anyagi érdekek bemutatása mind tárgyát képezték Csucsuja professzor előadásának. Erdélyi Római Katolikus Státus 1653 – 1932. nov. 17. között működő katolikus önkormányzat az erdélyi püspökségben. Szervezete az erdélyi katolikusok összességét képviselő státusgyűlés és a határozatokat végrehajtó igazgatótanács. Természetes és törvényes feje a mindenkori erdélyi (gyulafehérvári) megyéspüspök. Forrás: Magyar Katolikus Lexikon Fábián Róbert/Vasárnap (előzmény) romkat.ro/hu/ Gyárfás Elemér emlékkonferencia Kolozsváron Dr. Gyárfás Elemér a 20. század első felében az erdélyi közélet egyik legnagyobb formátumú közéleti személyisége volt. A két világháború között 1931-től az Erdélyi Római Katholikus Státus, illetve 1932-től a Gyulafehérvári Latin Szertartású Katholikus Egyházmegye Tanácsa névre átkeresztelt katolikus autonómia világi elnöki tisztségét töltötte be. Egyházi tevékenysége mellett, olyan jelentős kisebbségpolitikai szerepeket vállalt, mint az Erdélyi Bankszindikátus (az erdélyi magyar pénzintézetek ernyőszervezete) elnöksége, valamint Csík megye szenátusi képviselete. A nagy jogász, politikus, közgazdász halálának 70. évfordulója folyó év október 4-én lesz. Ebből az alkalomból alapítványunk Kolozsváron egy emlékkonferenciával kíván tisztelegni hajdani világi elnökének emléke előtt. A konferencia védnökei: Dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Szervezők: Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia Kar Szent Mihály Római Katolikus Plébánia – Kolozsvár Erdélyi Római Katolikus Státus Szakkollégium Felkért előadók: Dr. L. Balogh Béni, főosztályvezető-helyettes, Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest Dr. Bárdi Nándor, osztályvezető, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet Dr. Csucsuja István nyugalmazott professzor, BBTE, Történelem és Filozófia Kar Dr. Holló László egyetemi docens, BBTE, Római Katolikus Teológia Kar, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány Igazgatótanácsának elnöke Dr. habil. K. Lengyel Zsolt igazgató, Müncheni Magyar Intézet a Regensburgi Egyetemen Dr. Marton József professzor, BBTE, Római Katolikus Teológia Kar Dr. Máthé András, adjunktus, BBTE, Földrajz Kar Dr. Romsics Ignác, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Dr. Tamási Zsolt, óraadó tanár, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhely Időpont: 2015. október 9–11. Helyszín: Erdélyi Római Katolikus Státus épülete (Római Katolikus Teológia Kar székhelye), Kolozsvár, Szentegyház/Iuliu Maniu utca 5. szám, Báthory István Elméleti Líceum díszterme (volt Római Katolikus Státus Főgimnázium), Kolozsvár, Farkas/Mihail Kogălniceanu utca 2. szám. Kérjük részvételi szándékát jelezze a [email protected] címen. Dr. Holló László, elnök Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány magyarkurir.hu 2015. október 13.Gyárfás-emlékkonferencia KolozsváronMéltánytalanul felejtette el az utókor Ünnepi emlékmisével vette kezdetét a Szent Mihály-templomban péntek délután Kolozsváron megszervezett Gyárfás Elemér-emlékkonferencia. A főcelebráns Dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, egyben a konferencia egyik védnöke mutatta be a legszentebb áldozatot, akivel több, a városban szolgáló és más helységekből érkezett pap koncelebrált, köztük Marton József nagyprépost, egyetemi professzor, Kovács Sándor főesperes-plébános, Orbán Szabolcs ferences tartományfőnök, Holló László egyetemi docens, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, Kádár István esperes-plébános, Nóda Mózes és Jitianu Liviu egyetemi előadótanárok, Takó István egyetemi lelkész. Szentbeszédében a főpásztor hangsúlyozta: ahogyan Gyárfás Elemér minden körülmények között hitbeli meggyőződéssel, sokoldalú tudását latba vetve kiállt a magyarság és a katolikus egyház jogaiért, ugyanúgy kell tennünk nekünk is. A Báthory-líceumban megtartott konferencián az érsek úgy vélekedett: a Szentírás szerint cselekszünk, amikor elöljáróinkról megemlékezünk. A konferencia célja, hogy tanuljunk Gyárfás Elemér életéből, példájából. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a konferencia védnöke azért tartotta fontosnak az értekezlet megszervezését, mivel Gyárfás Elemér sokoldalú munkássága nem igazán ismert, ugyanakkor azon erdélyi magyar politikusok, közéleti személyiségek közé tartozik, akiket méltánytalanul felejtett el az utókor. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2015. október 16.Évértékelés és tervezés – megtartotta IV. országos kongresszusát a NéppártKézdivásárhelyen tartotta IV. Országos Kongresszusát az Erdélyi Magyar Néppárt. Az október 16-án a Vigadó Művelődési Házban megszervezett tanácskozáson Szilágyi Zsolt, a párt elnöke értékelte az elmúlt időszak politikai eseményeit, majd részletesen kitért a közelgő önkormányzati választások célkitűzéseinek felvázolására. Szilágyi Zsolt évértékelő beszédének elején megemlékezett a nemrégiben elhunyt Fodor Imréről, aki Marosvásárhely legutóbbi magyar polgármestereként, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egykori alelnökeként megkerülhetetlen szerepet töltött be az erdélyi autonómiatörekvések kiszélesítésében. A jelenlévő közel száz küldött egy perces néma felállással adózott Fodor Imre emléke előtt. Kilenc hónap eredményeiről A pártelnök beszélt a januári – marosvásárhelyi – kongresszus óta eltelt kilenc hónap eredményeiről. Szilágyi Zsolt elmondta: lezajlottak a helyi és megyei szintű tisztújítások, kialakították a 2016-os önkormányzati választásokra szóló konkrét menetrendet, a Néppárt közreműködésével létrejött a Partiumi Autonómia Tanács, felvételt nyertek az Európai Szabad Szövetségbe, valamint sikerült megerősíteniük kapcsolatukat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Szilágyi kitért pártja Magyar Polgári Párttal való viszonyára is. A politikus elmondta: már a marosvásárhelyi kongresszus másnapján felvették a kapcsolatot az MPP vezetőivel, három személyes találkozóra is sort kerítettek, s legfőbb céljuk az volt, hogy paritásos alapon egy választási koalíciót hozzanak létre, s közösen nevezzék meg jelöltjeiket a voksolásra. „Ezen terveink megvalósulása megteremthette volna egy esetleges pártfúzió feltételeit, kinyújtott kezünket azonban ellökték. Nem rajtunk múlt, hogy az MPP-vel való szövetségünk nem valósult meg, de mi nem leszünk, nem lehetünk olyan párt, mely feláldozza néhány hamis aranypénzért az önálló magyar politika esélyeit” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, utalva ezzel az MPP RMDSZ-szel szembeni elkötelezettségére. A Néppárt elnöke hozzátette: meggyőződése, hogy számtalan jóindulatú ember tevékenykedik az MPP keretein belül, akik – reményei szerint – idővel megszégyellik a párt felső vezetését, s munkájukkal, jelenlétükkel nem támogatnak egy olyan pártot, melynek tevékenysége sértette az erdélyi magyarság érdekeit. Az elmúlt időszak eredményeinek számbavételekor Szilágyi külön kiemelte a marosvásárhelyi előválasztás eredményét, s kijelentette: a Marosvásárhelyen leadott szavazatok 30%-ának elnyerése azt mutatja, hogy kitartó munkával lehetséges előrelépést elérni. Merre tovább, Néppárt? Semmivel nem helyettesíthető fegyvertény egy párt minél erőteljesebb helyi szintű beágyazottsága, így ennek további erősítésén dolgoznak majd az elkövetkezőkben a Néppárt vezetői – jelentette ki Szilágyi. „Ha vállaltuk, hogy itt, Erdélyben tervezünk jövőt, akkor jelenlegi helyzetünkből kell kihoznunk a lehető legtöbbet, melyhez még kitartóbb és még szervezettebb munkára lesz szükségünk” – tette hozzá a pártelnök. Szilágyi elmondta: a Néppárt vezetői és helyi tagjai azért kell dolgozzanak, hogy a 2016-os önkormányzati választásokat követően erősebb magyar képviselet jöhessen létre a városi- és megyei tanácsokban, s ahol helye van a magyar versenynek – például a Székelyföldön – ott lehetőséget kell adni erre, ahol pedig csak közösen, összefogva tudnak eredményeket elérni, ott meg kell vizsgálni a más pártokkal való együttműködés lehetőségét is. Ennek kapcsán a Néppárt elnöke elmondta: nemrégiben telefonon egyeztetett Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, akivel a közeljövőben egy személyes találkozásra is sort kerítenek, valamint Szilágyi időszerűnek nevezte az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum újbóli összehívását is, hiszen – mint mondta – ezt a helyhatósági választások, a korrupciós ügyek, de a jövő évi parlamenti választások is indokolttá teszik. „Vannak olyan helyzetek, amikor csak együtt lehetünk képesek eredményeket felmutatni. Ilyenkor tudomásul kell vennünk, hogy közösségünk érdekei előrébbvalók. Az együttműködés előfeltétele azonban a tárgyalás és egymás szempontjainak megismerése” – mondta Szilágyi Zsolt. Rezsicsökkentést Erdélyben is! „Az emberek mindennapi életének jobbá tételéért dolgozunk. Az autonómia az önálló döntés lehetősége, s az önálló döntés stabil, biztos, független lábakon álló polgári gondolkodást feltételez. Ehhez azonban arra van szükségünk, hogy az erdélyi magyarok – és nem csak – a lehető legkisebb mértékben legyenek anyagilag kiszolgáltatva” – mondta a pártelnök. Szilágyi kijelentette: a Néppárt helyi szervezetei, tanácsosai és jelöltjei azon fognak dolgozni, hogy kiderüljön, hol lehetséges és szükséges a rezsicsökkentés, mely – véleménye szerint – ha a Romániával szomszédos országok lakosságának kijárt, úgy az erdélyieket is megilleti. Szilágyi Zsolt elmondta: megvizsgálják, hogy a különböző településeken milyen lehetőségek vannak a lakosság kiadásainak csökkentésére, s megtesznek minden tőlük telhetőt az emberek tehermentesítéséért. Ugyanakkor elvárják, hogy az önkormányzatok működése teljes mértékben átlátható legyen, mely egyik előfeltétele lehetne a – nemzetbiztonsági kockázatot is jelentő – korrupció visszaszorításának. Technikai kérdésekről döntöttek a zárt ülésen Évértékelője végén Szilágyi üzent a párt jövőbeli sikereit szkeptikusan kezelőknek is: „Azért hoztuk létre a Néppártot, mert úgy éreztük, csak ezzel van esély az autonómiát és az erdélyi magyarok érdekeit tisztán megjeleníteni. Az RMDSZ elhibázott Bukarest-központú politikája zsákutcába vezette a Szövetséget, az MPP vezetőinek ámokfutása pedig szétzüllesztette a pártot. Az egyetlen esélyünk arra, hogy a választók megtalálhassák az erdélyi politikában a tiszta, autentikus hangot az volt, hogy életre hívjuk a Néppártot. Hiszem, hogy a változatlanul nem túl kedvező körülmények ellenére is képesek leszünk sikereket elérni, ehhez azonban az kell, hogy politikánk az emberekről szóljon”. Szilágyi Zsolt beszéde után a Néppárt Országos Kongresszusa módosította a párt belső szabályzatát és megválasztotta az Országos Szabályzatfigyelő és Etikai bizottság, valamint a Számvizsgáló bizottság tagjait. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája Erdély.ma 2015. október 17.EMNP: miért ne lehetne Erdélyben is rezsicsökkentés?A rezsicsökkentés jelszavával vág neki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a 2016-os önkormányzati választásoknak – derült ki Szilágyi Zsolt pártelnöknek a párt kézdivásárhelyi országos küldöttgyűlésén pénteken mondott beszédéből. Megemlítvén, hogy a magyarországi rezsicsökkentési erőfeszítések után Bukarestben a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vizsgálja a vízszolgáltató sorozatos díjemeléseit, kijelentette: „ha Magyarországon és Bukarestben lehet, miért ne lehetne Erdélyben is” rezsit csökkenteni. Szilágyi Zsolt úgy vélte, pártjának kevés esélye van arra, hogy az áram- és gázszolgáltatók díjainak a csökkentését érje el, de vízszolgáltatás és a szemételszállítás díjai sok helyen csökkenthetők lennének. Szerinte a téma kényes voltát jelzi, hogy a Bihar megyében megkeresett települési önkormányzatok többsége megtagadta a rezsidíjakkal kapcsolatos adatok kiszolgáltatását. Szilágyi Zsolt szerint az EMNP a magyar képviselet megerősítését tűzi ki célul a jövő évi önkormányzati választásokra. Úgy vélte, ehhez versenyeznie kell a többi magyar párttal azokon a vidékeken, ahol tömbben él a magyarság, és együtt kell működnie velük azokon a településeken, ahol a verseny veszélyeztetné a magyar képviseletet. Hozzátette, az év elején háromszor is találkozott és tárgyalt Biró Zsolttal, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével, hogy megpróbálják rendezni a két párt viszonyát. Az EMNP azt ajánlotta, hogy hozzanak létre választási koalíciót és közösen indítsanak jelölteket a 2016-os választásokon. Szerinte nem az EMNP-n múlt, hogy ez nem sikerült. „Minden valószínűséggel júdáspénz van a dologban” – utalt arra, hogy az RMDSZ köreiben felmerült egyes parlamenti képviselői helyek átengedése az MPP-nek. Azt is hozzátette, a saját pártjukból kiábránduló jóérzésű MPP-sek előtt az EMNP ajtaja nyitva áll. Szilágyi Zsolt azt is elmondta, hogy a marosvásárhelyi összefogás ügyében telefonon beszélt Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és abban egyeztek meg, hogy személyesen találkoznak. Üdvözölte, hogy az RMDSZ-nek sikerült rendeznie viszonyát a magyar kormánnyal. Hozzátette, sokkal könnyebb lenne az együttműködés, ha a szövetség megszabadulna a korrupciós ügyekbe keveredett politikusaitól. Úgy vélte, Erdélyben az EMNP az egyetlen korrupciómentes, az autonómiát és a föderalizmust felvállaló párt. Arra intette azonban a küldötteket, hogy nem oldja meg az erdélyi magyarság ügyeit pusztán az, hogy a korrupcióellenes ügyészség vádat emel az RMDSZ korrupt vezetői ellen. „Azért, mert a másik gyengül mi még nem fogunk erősödni”– állapította meg. Hozzátette, a párt helyi szervezeteinek dolgozniuk kell, mert csakis a folyamatos munka által nyerhetik el a közösség bizalmát, és szerepelhetnek sikeresen a választásokon. MTI Erdély.ma 2015. október 20.Egyelőre kivár az RMDSZ CsíkszeredábanNem nevesített még jelöltet az RMDSZ Csíkszereda polgármesteri tisztségére a jövő évi helyhatósági választásokon – tudtuk meg Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől, aki ugyanakkor elismerte, a korrupciógyanús ügye miatt időközben lemondott Ráduly Róbert Kálmánt tartja a legmegfelelőbbnek. „Ami engem illet, én szeretném megvárni, hogy legalább alapfokon felmentő ítélet szülessen a lemondott polgármester perében, mert akkor érdemes gondolkodni azon, hogy ismét Ráduly legyen a jelölt” – mondta a szövetségi elnök. Kelemen Hunor egyébként cáfolta azt az értesülésünket, miszerint szóba került Hajdú Áron csíkszeredai vállalkozónak, illetve a szintén csíkszeredai Gyerkó László volt szenátornak, a Versenytanács jelenlegi tagjának a neve is. „Ez álhír, vagy diverzió, nem igaz” – szögezte le az RMDSZ elnöke. „Sem Gyerkó László, sem Hajdú Áron neve nem merült fel, nekem Áron jó barátom, kizártnak tartom, hogy ő ilyesmibe belevágjon” – közölte érdeklődésünkre Kelemen Hunor. Hozzátette, a csíki területi RMDSZ-szervezet úgy döntött, hogy egyelőre nem keresnek polgármesterjelöltet, mert még túl korai. Kelemen Hunor szerint egyébként ezzel kapcsolatban az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsának (SZKT) novemberi ülésén fognak kijelölni. „Ez nyilván attól függ, hogy mikor van a választás, mert attól visszafelé számoljuk a határidőket. A lényeg az, hogy mi a szövetségben úgy beszéltük meg, egyelőre nem keresünk jelölteket, mert még van időnk erre” – szögezte le. A szövetségi elnök által elmondottakat Hajdú Áron is megerősítette. „Ez egy hamis információ, én nem tudok erről” – válaszolta érdeklődésünkre, hozzátéve, egyáltalán nincsenek ilyen ambíciói. „Szerintem ezt csak valakik beszélték. Mondjuk nagy megtiszteltetés, hogy egyesek rám is gondoltak, de felejtsék el” – nyomatékosított. „Pletykaszinten én is hallottam a városban” – ezt mondta kérdésünkre Gyerkó László, aki leszögezte, őt nem kereste meg senki, és nem is érdekelt ebben a tisztségben. Szerettük volna megtudni Csíkszereda lemondott polgármesterétől is, hogy amennyiben felkérnék, vállalná-e jövőben a jelöltséget – vagy ha nem, akkor miért nem kívánja ismét megpályázni a tisztséget –, de Ráduly Róbert Kálmán nem kívánt nyilatkozni a témában. Kovács Attila Krónika (Kolozsvár) 2015. október 20.RMDSZ: alkotmányellenes a levélben történő szavazásról készülő törvényAlaptörvénybe ütközőnek tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a levélben történő szavazásról kidolgozott törvénytervezetet, amelyet a szenátus már elfogadott; ha a képviselőházban sem javítanak rajta, az RMDSZ alkotmánybírósághoz fordul – jelentette be Kelemen Hunor, a szövetség elnöke kedden. Az RMDSZ szerint a külföldön élő román állampolgárok szavazati jogának gyakorlását megkönnyítendő, rohammunkával kidolgozott tervezet sérti az alkotmány azon szakaszát, amely szerint a két házat általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg. A politikus a parlamentben tartott sajtóértekezletén kifejtette: a levélben való voksolásnak a szenátus által elfogadott módja nem biztosítja a szavazás egyetemességét, titkosságát, és diszkriminatív is. „Van, aki ezt a lehetőséget nem választhatja, és van olyan is, aki több lehetőség közül választhat, beleérve azt is, hogy ő a saját nyomtatóján otthon kinyomtatja a szavazólapot: hát ilyen a világon sehol nincsen” – szemléltette a törvénytervezettel szemben emelt kifogásait az RMDSZ elnöke. A szenátus 117 vokssal tíz ellenében hétfőn fogadta el a levelezéses szavazásról szóló törvénytervezetet, amelyet – a különböző frakciók által előterjesztett négy tervezettel elégedetlen – kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) felkérésére az állandó választási hatóság (AEP) dolgozott ki. A tervezet ellen az RMDSZ és Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a kormánykoalícióban részt vevő új szabadelvű párt, az ALDE elnöke emelt szót, attól tartva, hogy életbe léptetése utat nyitna a választási csalások előtt. A levelezéses szavazás lehetőségének bevezetését a külföldön dolgozó vendégmunkások számára a Klaus Johannis államfőt támogató, ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai sürgették, arra hivatkozva, hogy a tavalyi elnökválasztás során a külföldi szavazókörzeteknél hatalmas sorok alakultak ki, és sok román állampolgár nem élhetett szavazati jogával. Az RMDSZ keddi sajtóértekezletén elhangzott: a tavasszal elfogadott új választási törvény megnyugtatóan rendezi már ezt a problémát, és nincs szükség a levélben való voksolás bevezetésére, hiszen minden olyan külföldi térségben szavazókört nyitnak ahol legalább száz regisztrált választó igényli ezt. A magyar érdekképviselet szerint legfeljebb az elnökválasztáson kellene lehetővé tenni a levélben való voksolást is, egy alaposan kidolgozott, a biztonsági kockázatokat kiszűrő törvény alapján. Kelemen Hunor felidézte: az RMDSZ az egyéni választókerületes rendszerre való 2008-as áttérésnél is hiába óvott az átgondolatlan, populista megoldástól, a román pártok csak két parlamenti ciklus után látták be tévedésüket. Székelyhon.ro 2015. október 21.Alkotmányellenes törvénytervezetAlaptörvénybe ütközőnek tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a levélben történő szavazásról kidolgozott törvénytervezetet, amelyet a szenátus már elfogadott; ha a képviselőházban sem javítanak rajta, az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul – jelentette be Kelemen Hunor, a szövetség elnöke kedden. Az RMDSZ szerint a külföldön élő román állampolgárok szavazati jogának gyakorlását megkönnyítendő, rohammunkával kidolgozott tervezet sérti az alkotmány azon szakaszát, amely szerint a két házat általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg. A politikus a parlamentben tartott sajtóértekezletén kifejtette: a levélben való voksolásnak a szenátus által elfogadott módja nem biztosítja a szavazás egyetemességét, titkosságát, és diszkriminatív is. "Van, aki ezt a lehetőséget nem választhatja, és van olyan is, aki több lehetőség közül választhat, beleérve azt is, hogy ő a saját nyomtatóján otthon kinyomtatja a szavazólapot: hát ilyen a világon sehol nincsen" – szemléltette a törvénytervezettel szemben emelt kifogásait az RMDSZ elnöke. A szenátus 117 vokssal tíz ellenében hétfőn fogadta el a levelezéses szavazásról szóló törvénytervezetet, amelyet – a különböző frakciók által előterjesztett négy tervezettel elégedetlen – a PSD felkérésére az állandó választási hatóság (AEP) dolgozott ki. A tervezet ellen az RMDSZ és Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök, az ALDE elnöke emelt szót, attól tartva, hogy életbe léptetése utat nyitna a választási csalások előtt. A levelezéses szavazás lehetőségének bevezetését a külföldön dolgozó vendégmunkások számára a PNL politikusai sürgették, arra hivatkozva, hogy a tavalyi elnökválasztás során a külföldi szavazókörzeteknél hatalmas sorok alakultak ki, és sok román állampolgár nem élhetett szavazati jogával. Az RMDSZ keddi sajtóértekezletén elhangzott: a tavasszal elfogadott új választási törvény megnyugtatóan rendezi már ezt a problémát, és nincs szükség a levélben való voksolás bevezetésére, hiszen minden olyan külföldi térségben szavazókört nyitnak, ahol legalább száz regisztrált választó igényli ezt. A magyar érdekképviselet szerint legfeljebb az elnökválasztáson kellene lehetővé tenni a levélben való voksolást is, egy alaposan kidolgozott, a biztonsági kockázatokat kiszűrő törvény alapján. Kelemen Hunor felidézte: az RMDSZ az egyéni választókerületes rendszerre való 2008-as áttérésnél is hiába óvott az átgondolatlan, populista megoldástól, a román pártok csak két parlamenti ciklus után látták be tévedésüket. Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
