Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3976 találat lapozás: 1-30 ... 3241-3270 | 3271-3300 | 3301-3330 ... 3961-3976
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kelemen Hunor

2016. február 18.

Kelemen Hunor: az RMDSZ megakadályozza a nacionalista ámokfutást
Magyarellenesnek és alkotmányellenesnek nevezte Kelenem Hunor azt a törvénykezdeményezést amely megtiltaná a közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban.
„Meggyőződésem, hogy egy ilyen kezdeményezés nem állja ki a szenátusi szavazás próbáját. Egyszerűen azért nem, mert olyan kitételeket tartalmaz, amelyek az alaptörvénybe ütköznek, hiszen az egyértelműen biztosítja a kisebbségi közösségek jogait. Nem lehetséges az, hogy egy törvény ezeket felülírja. A szenátusban az RMDSZ leszavazza Bogdan Diaconu nacionalista ámokfutását” – mondta Kelemen Hunor csütörtökön a kezdeményezésről.
Ezt megelőzően, a képviselőház szerdai plenáris ülésén a tervezet elfogadásának módozata ellen tiltakozott Szabó Ödön képviselő: azt hangsúlyozta, hogy egy alkotmányellenes kezdeményezést vita hiányában nem szabad támogatnia a törvényhozó testületnek.  
Az RMDSZ elnöke a magyarellenes tervezetről azt mondta, hogy a szövetség minden rendelkezésére álló eszközzel harcolni fog ellene és arra hívta fel a figyelmet: a román nyelv kizárólagos használatának gondolata jogos felháborodásra, aggodalomra adott okot a magyar közösségben.
„Ugyanezt a jogos felháborodást jelezték az RMDSZ képviselői a szakbizottsági vitán. A jogi bizottságban sikerült is kieszközölnünk azt, hogy negatívan véleményezzék a tervezetet, amelyet azonban tiltakozásunk ellenére sem tűztek napirendre” – nyomatékosította Kelemen Hunor, aki szerint a szenátusban lesz alkalom az elutasítására, hiszen ott már nem spórolható meg a vitára való előterjesztése.
„A szenátus a döntő ház ebben az esetben. Ott még hátra van a vita, és meggyőződésem, hogy a szakbizottságokban és később a plenáris ülésen meg fogjuk buktatni Bogdan Diaconu tervezetét, ahogy tettük ezt más hasonló törvénytervezetek esetében is. Ebben a szavazásban benne lesz a teljes magyar közösség felháborodása” – szögezte le az RMDSZ elnöke. Azt is hozzátette: Romániának, egy önmagát demokratikus jogállamnak nevező országnak a jelenlegi helyzetben érdekei ellen szól az, hogy egy alkotmányellenes, kirekesztő, szélsőségesen nacionalista tervezetet elfogadjon. maszol.ro

2016. február 18.

Kelemen: alkotmányellenes a nyelvhasználatot korlátozó törvénytervezet
Alkotmányellenes a Diaconu-féle törvénytervezet, amely csak a román nyelv használatát engedélyezné a közigazgatásban - mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Mediafaxnak. A törvényt soha nem fogják megszavazni - tette hozzá.  Kelemen szerint a törvény megszegi a nemzeti kisebbségek alkotmányba foglalt jogait - idézi a Gandul.  Az RMDSZ-elnök arról is beszélt, hogy a magyar közösségek aggodalommal és felháborodással tekintenek erre a törvényre, különösen azért, mert nem értik, hogy hallgatólagosan lett elfogadva, és nem szavazatok által.  A képviselőház szerdán hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánított egy törvénytervezetet, amely megtiltja a kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatásban. A döntő szó azonban a szenátusé.  A felháborodás nyomán a képviselőház bejelentette: ezentúl nem fogadnak el hallgatólagosan törvénytervezeteket. (hírszerk.) Transindex.ro

2016. február 19.

Kelemen Hunor szerint alkotmányellenes a nyelvhasználatot korlátozó törvénytervezet
"A tervezet magyarellenes és alkotmányellenes. Meggyőződésem, hogy egy ilyen kezdeményezés nem állja ki a szenátusi szavazás próbáját. Egyszerűen azért nem, mert olyan kitételeket tartalmaz, amelyek az alaptörvénybe ütköznek, hiszen az egyértelműen biztosítja a kisebbségi közösségek jogait. Nem lehetséges az, hogy egy törvény ezeket felülírja. A szenátusban napirendre kell tűzzék, az RMDSZ ott fogja leszavazni Bogdan Diaconu nacionalista ámokfutását" – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön azt követően, hogy az alsóházból a felsőház asztalára került át az a törvénykezdeményezés, amely megtiltaná a kisebbségeknek anyanyelvük használatát a romániai közigazgatásban. Ezt megelőzően, a képviselőház szerdai plenáris ülésén a tervezet elfogadásának módozata ellen tiltakozott Szabó Ödön képviselő: azt hangsúlyozta, hogy egy alkotmányellenes kezdeményezést vita hiányában nem szabad támogatnia a törvényhozó testületnek.
Az RMDSZ elnöke a magyarellenes tervezetről azt mondta, hogy a zövetség minden rendelkezésére álló eszközzel harcolni fog ellene és arra hívta fel a figyelmet: a román nyelv kizárólagos használatának gondolata jogos felháborodásra, aggodalomra adott okot a magyar közösségben.  "Ugyanezt a jogos felháborodást jelezték az RMDSZ képviselői a szakbizottsági vitán. A jogi bizottságban sikerült is kieszközölnünk azt, hogy negatívan véleményezzék a tervezetet, amelyet azonban tiltakozásunk ellenére sem tűztek napirendre" – nyomatékosította Kelemen Hunor, aki szerint a szenátusban lesz alkalom az elutasítására, hiszen ott már nem spórolható meg a vitára való előterjesztése. "A szenátus a döntő ház ebben az esetben. Ott még hátra van a vita, és meggyőződésem, hogy a szakbizottságokban és később a plenáris ülésen meg fogjuk buktatni Bogdan Diaconu tervezetét, ahogy tettük ezt más hasonló törvénytervezetek esetében is. Ebben a szavazásban benne lesz a teljes magyar közösség felháborodása" – szögezte le az RMDSZ elnöke. Azt is hozzátette: Romániának, egy önmagát demokratikus jogállamnak nevező országnak a jelenlegi helyzetben érdekei ellen szól az, hogy egy alkotmányellenes, kirekesztő, szélsőségesen nacionalista tervezetet elfogadjon. Népújság (Marosvásárhely)

2016. február 19.

A korrupció ellen harcol Bukarest vagy az autonómia ellen?
A román hatalom, de mondhatjuk azt is, hogy a román politikum évek óta, lényegében Victor Ponta 2012-es, választások előtti hatalomra kerülésétől magyarellenes offenzívában van. Hosszan sorolhatók a példák az anyanyelvhasználati jogaink gyakorlásának akadályozásától a szimbólumaink elleni háborún keresztül Beke István ügyéig, melyet egyszerre használ a román politikai- és média-„elit” magyarellenes hangulatkeltésre, a románok idegeinek felborzolására és a magyar nemzeti közösség megfélemlítésére.
S most itt van a két legújabb ügy, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester DNA-s vegzálása, valamint egy nyilvánvalóan alkotmányellenes törvény hallgatólagos képviselőházi elfogadása, mely egyetlen tollvonással visszavonná mindannak a nagy részét, amit az RMDSZ állítólagosan kiküzdött a nyelvi jogok terén.
Lám, itt üt vissza kőkeményen az apró lépések politikájának nevezett antitaktika. 
Két évtizede már tisztán látni lehetett, hogy Magyarország hamarabb lesz az EU és a NATO tagja, mint Románia. Azt is tudni lehetett, hogy egyhamar nem áll elő olyan kedvező nemzetközi kontextus, amikor Magyarország nyomás alá helyezheti a nála nagyobb, gazdagabb és katonailag erősebb Romániát. Nyilvánvaló volt, hogy a magyar támogatásnak meg kellene kérni az árát. 
Ehelyett mi történt? A magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetség 1994-es hatalomra kerülése után egyfajta negatív licitet indított: ki tud inkább jóban lenni a (szembeötlően magyarellenes) szomszédokkal? Ki tudja jobban feladni a magyar érdekeket? A felvidéki illetőleg erdélyi legitim magyar szervezetek kinyilvánított ellenkezése dacára kötötték meg a magyar-szlovák és magyar-román alapszerződést,  benne az emlékezetes határklauzulával, mely a békés határmódosítás lehetőségét is kizárja, rögzítve, hogy Magyarországnak nincs és nem is lesz területi követelése a szomszédaival szemben. Mindezt úgy, hogy ellentételezésként a magyar fél nem kapott lényegében semmit.
Az 1998-ban hivatalba lépő Orbán-kormány, ha nem is szállt be a licitbe, de elfogadta az új paradigmát, a konfliktusmentességre való törekvést. Erre az indíthatta, hogy amennyiben visszatér az Antalli hűvös szomszédságpolitikához, a baloldali média messzemenően kihasználta volna azt ellene. Ezzel együtt, ha kisebb is a felelősség, de azért megáll abban a tekintetben, hogy Orbánék nem készítették elő hangulatilag azt, hogy bizony Magyarország csak akkor támogatja Románia euroatlanti csatlakozását, ha Bukarest intézményesíti a háromszintű magyar autonómiát. 
A módszeres önfeladásban az RMDSZ-elit is partner volt 1996. november 28-tól kezdve. Az év őszén Markóék még határozottan ellenálltak az alapszerződés ügyében, viszont miután ’96 végén koalíció szerződés nélkül, később be nem tartott szóbeli ígéretekért cserébe a kormányra lépéssel feladták a legfőbb politikai eszközt, a külpolitikai nyomásgyakorlást, s a végrehajtó hatalomban való részvételükkel legitimálták kifelé a román kormányt, lényegében még többet tettek a nemzetpolitikai lehetőségek kihasználatlanul hagyásáért, mint a magyar álbaloldal.
Most isszuk a levét annak az önfeladó politikának, melyet elsősorban a szocialista-szabad demokrata politika, valamint az RMDSZ folytatott 1995 és 2005 között elegészen a gyászos dátumig, 2005. szeptember 26-ig, amikoris Gyurcsányék elfogadtatták a magyar parlamenttel Románia EU-csatlakozásának feltétel nélküli támogatását.
Még ezután is lett volna lehetőség a politikai váltásra. 
2009-ben, miután az RMDSZ kikerült kormányból, a Székely Önkormányzati Nagygyűlés egy új start lehetőségét hordozta magban, amivel azonban az RMDSZ nem kívánt élni. Mint ahogy porhintés volt a Székelyek Nagy Menetelésének RMDSZ-es támogatása, valamint az RMDSZ és az MPP által szignált, Izsák Balázs által méltán közvitára alkalmatlannak nyilvánított, a történelmi Székelyföld helyett három, 1968-ban megrajzolt román megyére vonatkozó ál-statútum is. Mi sem árulkodóbb, mint az a tény, hogy még ezt a több sebből vérző tervezetet sem nyújtották be a parlamentbe? Annak csupán az volt a funkciója, hogy erősítse Kelemen Hunor államelnöki kampányát Szilágyi Zsolttal szemben. 
Most ismét itt lenne az alkalom, hogy visszatérjünk közösen a brassói útra, hogy húsz elvesztegetett év után sarkára álljon az RMDSZ vezetése és kezet fogjon az autonómia lángját őrzőkkel, s közösen megfogalmazzanak egy határozott arcélű, következetes autonómiapolitikát. Ezt a lehetőséget azonban a zsákmányszerzésre szakosodott, önmagából kifordult szervezet vezetői borítékolható módon nem fogják kihasználni. 
S hiába szorul a hurok egyre több RMDSZ-es politikus nyaka körül, a megmaradtak bíznak abban, hogy rájuk nem kerül sor. 
Vélhetően nem is kerül. 
Kelemenék is veszik Bukarest üzenetét: azok a közismert és népszerű polgármesterek kerültek elsősorban célkeresztbe, akik mindig is autonomisták voltak, legyen szó akár az MPP, akár az RMDSZ prominenseiről. Mezei János, Ráduly Róbert és Antal Árpád meghurcolása nyilvánvalóan nem a korrupció elleni harc része, hanem a magyar autonómiapolitika elleni nyílt támadás. 
Célja a megfélemlítés, üzenete egyértelmű: lapítani kell, engedelmes bábként kell viselkedni, nem okozni kényelmetlenséget a bukaresti hatalomnak. Az a legnagyobb baj, hogy mindezek teljesítése nem esik majd nehezére az idén kerek húsz esztendeje önfeladó, neptuni ihletettségű, a román nemzetstratégiai érdekeket kiszolgáló politikát folytató RMDSZ vezetésnek. Sőt, nagyon is otthonosan mozognak ebben a szerepkörben. Nem látni a fényt az alagút végén. Amíg az erdélyi magyar politikát a Bukarestből irányított RMDSZ dominálja, nem is lesz változás.
Borbély Zsolt Attila. itthon.ma//szerintunk

2016. február 20.

ANTAL ÁRPÁD JÖVŐ IDEJE ÉS A SZÉKELYFÖLDI MAGYARSÁG
Bár az előző esetek tükrében akár biztató fejleményként is kezelhetnénk, hogy az első körös kihallgatás után nem a fogva tartást rendelte el az ügyészség, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ügye lélekfagyasztó hatást gyakorolt a romániai magyar közhangulatra. Éppen úgy, ahogy azt az intézkedés eltervezői és kivitelezői szánták. Főleg azzal együtt, hogy az elöljárót kényszerintézkedésként hatvan napra eltiltották hivatala gyakorlásától.
A többi, a körítés semmiben sem különbözött a híres-hírhedt Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) korábbi fellépéseitől. Hajnali házkutatás után félnapos ellenőrzés a hivatalban, irodalepecsételés, majd a kamerák tüzében és a mikrofonok zajában az elsötétített ablakú furgonok elindultak Bukarestbe a gyanúsítottal. Akit valamivel éjfél után ugyan szabadon engedtek, de néhány órán belül vádlott lett, miután a nyomozó hatóság bejelentette: bűnvádi eljárást indít a háromszéki megyeszékhely első embere ellen. A DNA közleménye szerint Antal Árpádot a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank között 2010-ben kötött hitelszerződéssel összefüggésben gyanúsítják a közpénzből garantált kölcsön nem rendeltetésszerű felhasználásával. A becsült kár félmillió euró.
Az intézkedés nyomán keletkező erkölcsi kár azonban felbecsülhetetlen. Antal Árpád célkeresztbe kerülésével ugyanis bezárult a kör: Csíkszereda és Gyergyószentmiklós után Sepsiszentgyörgy is elesett. E három település vezetői jelentették ugyanis a székelyföldi önkormányzatok vezetőinek kemény magját, akik városgazdai feladatuk többnyire elismerés által övezett ellátása mellett a szimbólumhasználat, a nyelvhasználat, az önrendelkezés ügyében az államhatalommal vívott mindennapi gyürkőzésekben is karakteres pozíciót foglaltak el.
Egy évvel korábban Antal Árpád úgy fogalmazott: 2015-ös tevékenységének eredményessége elsősorban azon múlik, hogy hagyják-e dolgozni. Hogy kik, hogyan és miért? Természetesen a rendszer. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik ülésén elhangzott beszéde nyomán a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság, a DIICOT által indított vizsgálódásai ugyanis időt és energiát foglaltak le, a pszichés nyomásról nem is beszélve, hiszen ha az embert az foglalkoztatja, vajon mikor hívják be, kevésbé képes a munkájára koncentrálni.
Az utóbbi időben egyre kevesebb illúziót érdemes táplálni: a román nemzetállamot építő rendszer változatlanul dolgozik, legfeljebb más eszközökkel, mint ’89 előtt, és lassabban jelentkező eredményekkel. Az elmúlt negyedszázadban e tevékenység két nagy sikert tudhat a magáénak: magához ragadta Marosvásárhely irányítását, illetve az emberek tudatában egyre hatékonyabban választotta le Maros megyét Székelyföldről. A folyamatban a következő célpont nyilvánvalóan Sepsiszentgyörgy gyengítése.
A Háromszékre nehezedő nyomás fokozásával a rendszer működtetői valószínűleg úgy okoskodnak, hogy a másik irányú peremvidéktől befelé kezdik gyengíteni Székelyföldet. A székelyföldi terroristahálózat december elsejei, épp a román nemzeti ünnep reggelén való felgöngyölítése azóta sem hozott új elemeket, a két célszemély viszont változatlanul vizsgálati fogságban várja a viktimizálás barkácsmunkájának újabb bizonyítékait.
Miután a világszerte mintaként emlegetett korrupcióellenes hadjárat díszletei között Romániában ma népszerűtlen dolog megkérdőjelezni a DNA intézkedéseinek megalapozottságát, egyelőre Antal Árpád ügyében is csak a várakozás marad. Az azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy a rajtaütést olyan időpontra időzítették, amely kétségessé teszi az elöljáró újabb mandátumért való indulását a júniusi önkormányzati választásokon. És az elbizonytalanítás újabb jeleként kezelhetjük azt is, hogy Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere gondolkodási időt kért annak eldöntésére, vállal-e újabb mandátumot a céhes város élén.
Ha a DNA-vizsgálat és annak következményei Antal Árpád politikai-közéleti pályájának végét jelentik, azzal a székelyföldi autonómiamozgalmat érheti az egyik legnagyobb veszteség: a háromszéki vezetők nyomása nélkül az RMDSZ vezető testületeinek prioritáslistáján ugyanis borítékolhatóan hátrébb sorolódik a térségi önrendelkezés kérdése. De a fejlemények átírhatják a Kelemen Hunor által vezetett érdekvédelmi szervezetnek a magyar kormánypártokkal való viszonyát is, hiszen Sepsiszentgyörgy polgármestere központi szerepet játszott abban a folyamatban, amelynek végén a sokáig szocialista elkötelezettségű, a Fidesszel fagyos viszonyban lévő RMDSZ végül átjutott a túlsó partra.
Az egzisztenciális törékenység, a mesterségesen gerjesztett etnikai konfliktusok, a romániai magyarsággal szemben folyamatosan alkalmazott kettős mérce, a titkosszolgálati üzelmek és erőszakszervezeti elnyomás generálta légkörben egyre több erdélyi magyarban felmerülhet a kérdés: megéri ebben az egyre ellenségesebb, kiszorítóbb, idegenebb országban maradnia? Vállalni bármiféle közéleti, vezetői szerepet?
Antal Árpád ügye nem a jelenről, sokkal inkább a székelyföldi magyarság jövőjéről szól.
Csinta Samu. Magyar Idők (Budapest)

2016. február 22.

Nehéz időket élünk
Kelemen Hunor: perverz eszköz lett az igazságszolgáltatás 
Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt a torjai disznótoros fesztiválon kérdeztük Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, illetve Beke István és Szőcs Zoltán ügyéről. Kelemen szerint mindez a magyar közösségek vezető személyiségeinek eltüntetési szándékáról szól.
– Mi az Ön véleménye az Antal Árpád elleni kivizsgálásról?
– Ami minket ebben az ügyben bosszant és felháborít, hogy a korrupcióellenes harc ürügyén olyan embereket próbálnak levenni a közösségek éléről, akik bebizonyították, hogy képesek hosszú távon tervezni, építkezni, jövőt teremteni: Mezei János, Ráduly Róbert és Antal Árpád. Mindegyik esetében bebizonyosodott vagy be fog bizonyosodni, hogy korrupcióról szó sincs. Ezek a folyamatos próbálkozások, hogy a magyar közösségek vezetőit eltüntessék a térképről, azt fogják eredményezni, hogy a magyar emberek bíróságba, ügyészségbe vetett cseppnyi, megmaradt bizalma is elpárolog. Elpárolog, mert azt látják, hogy a közösség számára eredményeket felmutató és nagy tiszteletnek örvendő személyeket olyasvalamivel támadnak, ami nem igaz. Ilyenkor mindenkiben felmerül a gyanú, hogy talán valami egyebet követnek, más szándékkal próbálnak eljárni.
– Mit javasolt Antal Árpádnak, mit tegyen? 
– Én azt mondtam Ráduly Róbertnek és Antal Árpádnak is, hogy ilyenkor két lehetőség merül fel. Hátralépünk, és feladjuk, vagy megyünk előre. Az utóbbit tartom helyesnek, mert ha nem hátrálunk, nem adunk lehetőséget céljuk elérésére. Ezt kell tennie minden olyan közösségi vezetőnek, akit teljesen indokolatlanul és alaptalanul próbálnak befeketíteni. Az, hogy Antal Árpádot az ügyész – a dokumentumokat látva – hazaengedte, a feljelentő érveit nagyon nagy mértékben érvénytelenítette. Nagyon nehéz időket élünk. Az igazságszolgáltatást használják fel olyan dolgok „elrendezésére”, amiket más eszközökkel, 20–25 éve nem tudtak elérni: megroppantani a magyar közösséget. Az egyházi ingatlanok államosításával, a Mikó-üggyel kezdődik, és eljutunk az Antal Árpádot ért támadásig. Mindig a bírósági eszközöket használják a szimbólumok, a nyelvhasználat, a himnuszéneklés és mindenféle megszerzett jogok semmissé tétele kapcsán. Az igazságszolgáltatás döntését a politikus nem tudja felülbírálni. Egy perverz eszközt találtak ki, és ennek van a legnagyobb kockázata mindenféle szempontból. Amint az emberek elveszítik a bizalmat az igazságszolgáltatásban, akkor előbb-utóbb ők maguk keresnek megoldásokat igazuk érvényesítésére.
– A magyar közösséget az ún. székely terroristák ügye is nagyon érzékenyen érinti…
– Ezt sem lehet másképpen nézni, mint abból a szemszögből, hogy az igazságszolgáltatás hogyan végzi a munkáját, hogyan jár el. A fontos az lenne, hogy az eljárás átlátható és gyors legyen, a bíró az igazságot mondja ki. Esetükben sem történhet meg, hogy ameddig nincs bírósági végzés, addig bűnösnek nyilvánítsák, és végképp nem vezethet odáig, hogy ezt az ügyet arra használják, hogy az egész erdélyi magyarságot kollektív bűnösséggel vádolja a román sajtó. Decemberben a Beke-ügy kapcsán arra kértem az államelnököt és a miniszterelnököt, hogy hassanak oda, hogy az ún. véleményformálók, akik azokban a napokban hihetetlenül aljas vádakat fogalmaztak meg, többé ne tehessék. 
Bartos Lóránt. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. február 23.

Összeomlás szélén a szász épített örökség
Több mint 600 műemlék épület áll az összeomlás szélén Romániában, elsősorban a gazdátlanul maradt szász erődtemplomokat fenyegeti a megsemmisülés veszélye, derül ki a művelődési minisztérium adataiból.
Vlad Alexandrescu tárcavezető sürgősségi pénzalap létrehozását javasolta a veszélyeztetett épített örökség megmentése céljából, miután a hétvégén két Brassó megyei erődtemplomban is jelentős kár keletkezett. A szászveresmarti templomtorony és a rádosi harangláb összeomlása után a tárcavezető válságstábot hívott össze, ahol a sürgős teendőket beszélték meg.
Mint Facebook-bejegyzésében rámutatott, a 15. században épült rádosi (Roadeş) harangláb, illetve a 13. századi szászveresmarti (Rotbav) románkori templomtorony csupán kettő a több mint 600, az összeomlás szélén álló romániai műemlék épület közül, a legnagyobb veszély pedig a gazdátlanul maradt szász épített örökséget fenyegeti.
Sürgősségi beavatkozásokat javasolnak
Vlad Alexandrescu elmondta, első körben felvették a kapcsolatot a tulajdonos evangélikus egyházzal, segítséget ajánlva a helyreállításhoz. Mint rámutatott, a szaktárca minden lehetséges támogatást megad a két erődtemplom megerősítéséhez, hogy elejét vegyék az újabb tragédiának. A minisztérium sürgősségi beavatkozásokat javasol, ezért felveszi a két ingatlant az országos műemlékvédelmi programba, melyet rövid időn belül meghirdetnek, mondta a tárcavezető.
Hozzátette, hogy a szaktárca és az épített örökségért felelős intézet egy országos szintű leltározást is kezdeményez, melynek segítségével oda tudják majd irányítani az anyagi támogatást, ahol arra a legnagyobb szükség van. Ugyanakkor az országos és megyei intézmények, szakemberek és a civil társadalom képviselőinek segítségével egy hosszú távú stratégiát is kidolgoznának az összeomlás szélén álló műemlékek megmentése céljából, tette hozzá a tárcavezető.
Hegedüs Csilla: folytatni kell a munkát
A művelődési tárcának folytatnia kell a Kelemen Hunor minisztersége alatt elkezdett értékmentő munkát, hívta fel a figyelmet Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Emlékeztetett, hogy Kelemen Hunor vezetése alatt a szaktárca jelentős keretet, évi 12–14 millió eurót különített el az épített örökség felújítására, megóvására.
Mint rámutatott, a veresmarti tragédia nem egyedi eset, a műemlékek, állami támogatás hiányában valós veszélyben vannak. A szakember szerint amennyiben a kormány hozzáállása nem változik, a jövőben visszafordíthatatlan „műemléktragédia-hullám” következhet be.
„Mindemellett, legalább ennyire fontos műemlék épületeinkre helyi szinten is odafigyelni: a közösségeknek, az önkormányzatoknak és az egyházaknak minden lehetséges pénzforrást fel kell használniuk annak érdekében, hogy felújítsák és megóvják ezeket” – nyomatékosította a szakember, rámutatva, hogy Kelemen Hunor idején nem igényeltek támogatást a szaktárcától a szászveresmarti templom felújítására.
Bár az elmúlt években történtek törekvések a számos külföldi turistát vonzó szász épített örökség megóvására, ez lassan halad, miközben a műemlékeken évtizedek óta nem végeztek állagmegőrzési munkálatokat. Egy 2011-ben indult, a Regionális Operatív Program keretében 5 millió eurót nyert projekt keretében – melynek kedvezményezettje a Romániai Evangélikus Egyház – 18 szász erődtemplomot korszerűsítettek Szeben, Fehér, Maros és Brassó megyében.
A szakma azonban kifogásolta, hogy az eredeti, jó állapotban megmaradt építőanyagok újrahasznosítása helyett csak vadonatúj téglát, cserepet alkalmaztak a „restaurálás” során. Egy második, 15 millió eurós projekt keretében újabb 12 erődtemplomot restaurálnának, melyek zöme – a hétvégén leomlott műemlékekhez hasonlóan – Brassó megyében található.
Pap Melinda. Szabadság (Kolozsvár)

2016. február 23.

Az RMDSZ fellép az egészségügyi diszkrimináció ellen
„Az érdek- és politikai képviselet minden szintjén fellépünk a magyarság hátrányos megkülönböztetése ellen. Romániában nem válhat megszokássá az, hogy a magyarok nem érezhetik biztonságban magukat szülőföldjükön. Nem válhat mindennapos gyakorlattá az, hogy megsértik emberi jogaikat” – jelentette ki az RMDSZ elnöke február 22-én, hétfőn. 
Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy az általa vezetett szervezet a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszt követően erőteljes intézkedéseket tervez, amelyek célja a diszkrimináció visszaszorítása. 
Első lépésként az RMDSZ a törvénykezésben annak a jogszabálytervezetnek a mielőbbi elfogadását szorgalmazza, amely az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést biztosítja a magyar embereknek. A Szövetség tervezete azt írja elő, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségi közösségekhez tartozók lélekszáma meghaladja a húsz százalékot, a betegek anyanyelvükön fordulhassanak az egészségügyi személyzethez. A tervezetet korábban kedvezőtlenül véleményezte a Szociálliberális kormánykoalíció, de az RMDSZ új álláspontot kér a jelenlegi kormánytól, hogy a jogszabály folytathassa útját a törvénykezésben. „Ne felejtsük el, hogy Románia uniós csatlakozásakor beépített a jogrendjébe egy egész sor olyan európai dokumentumot, amely a kisebbségek nyelvi jogait is biztosítja. Törvénykezdeményezésünk az alkotmány mellett azokra a dokumentumokra is alapoz. Ezért is gondoljuk úgy, hogy egy ilyen javaslatot az Európai Unió egyik tagországában, Romániában akadályok nélkül jogerőre kellene emelni” – tette hozzá a szövetségi elnök. 
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ szorgalmazza és támogatja továbbá azokat a civil fellépéseket is, amelyek arra irányulnak, hogy a magyar emberek jogorvoslatot kapjanak azokban a helyzetekben, amikor jogaik sérülnek nemzeti hovatartozásuk miatta. „Civil partnereinkkel egy olyan platformot fogunk létrehozni, amely révén jogsegélyt kaphatnak az olaszteleki lányéhoz hasonló vitás ügyek érintettjei. Minden ilyen esetben fel fogunk lépni, közösségként is meg kell üzennünk azt, hogy nem tehetnek velünk bármit, nem válhat megszokássá a magyar emberek megalázása ebben az országban” – szögezte le az RMDSZ elnöke, aki reméli, hogy a választások közeledte nem jelenti egyben a nacionalista demagógia felélesztését is. A szövetségi elnök szerint ennek kell időben elejét venni, erre vonatkoznak az RMDSZ által tervezett intézkedések.
(rmdsz tájékoztató) Transindex.ro

2016. február 24.

Visszafordíthatatlan műemlék tragédiahullám fenyeget?
„Amíg Kelemen Hunor vezette a romániai kulturális szaktárcát, jelentős keretet, évi 12–14 millió eurót különített el a minisztérium épített örökségünk felújítására. 
A jelenlegi szócséplés viszont nem tesz semmit annak érdekében, hogy műemlékeinket megőrizhessük és átörökíthessük a következő generáció, gyermekeink számára. A szövetségi elnök által elkezdett munkát folytatnia kellene a jelenlegi kulturális miniszternek”, nyilatkozta Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Véleménye szerint a múlt pénteki, szászveresmarti tragédia esete nem egyedüli, az állami finanszírozásból nem támogatott műemlékek valós veszélyben vannak.
„Az RMDSZ az elmúlt években következetesen felhívta a figyelmet az elfelejtett műemlékek védelmének témájára. A jelenlegi kulturális miniszter kiválóan kommunikál, viszont mi főleg a munkára fektettük a hangsúlyt. A szövetségi elnök vezette kulturális szaktárca jelentős keretet, évi 12–14 millió eurót különített el épített örökségünk megóvására, felújítására, korrigálta az ilyen jellegű támogatások szintjén tapasztalt aránytalanságokat, jelképes épületek – templomok, kúriák, kastélyok – nyerték vissza hajdani fényüket” – sorolta Hegedüs Csilla azokat a megvalósításokat, amelyeket a szaktárca 2014 után már nem kezelt prioritásként. Rámutatott: amennyiben az ország a Kelemen Hunor által előirányzottakat nem tekinti prioritásként, maholnap nemcsak a szászveresmarti templom tornyának leomlásáról zenghet a sajtó, hanem egy olyan műemlék tragédiahullámról, amely visszafordíthatatlan.
„Amíg Kelemen Hunor vezette a romániai kulturális szaktárcát, jelentős keretet, évi 12–14 millió eurót különített el a minisztérium épített örökségünk felújítására. 
A jelenlegi szócséplés viszont nem tesz semmit annak érdekében, hogy műemlékeinket megőrizhessük és átörökíthessük a következő generáció, gyermekeink számára. A szövetségi elnök által elkezdett munkát folytatnia kellene a jelenlegi kulturális miniszternek”, nyilatkozta Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Véleménye szerint a múlt pénteki, szászveresmarti tragédia esete nem egyedüli, az állami finanszírozásból nem támogatott műemlékek valós veszélyben vannak.
„Az RMDSZ az elmúlt években következetesen felhívta a figyelmet az elfelejtett műemlékek védelmének témájára. A jelenlegi kulturális miniszter kiválóan kommunikál, viszont mi főleg a munkára fektettük a hangsúlyt. A szövetségi elnök vezette kulturális szaktárca jelentős keretet, évi 12–14 millió eurót különített el épített örökségünk megóvására, felújítására, korrigálta az ilyen jellegű támogatások szintjén tapasztalt aránytalanságokat, jelképes épületek – templomok, kúriák, kastélyok – nyerték vissza hajdani fényüket” – sorolta Hegedüs Csilla azokat a megvalósításokat, amelyeket a szaktárca 2014 után már nem kezelt prioritásként. Rámutatott: amennyiben az ország a Kelemen Hunor által előirányzottakat nem tekinti prioritásként, maholnap nemcsak a szászveresmarti templom tornyának leomlásáról zenghet a sajtó, hanem egy olyan műemlék tragédiahullámról, amely visszafordíthatatlan. Szabadság (Kolozsvár)

2016. február 26.

Kelemen: elfogadhatatlan helyzetben vannak a szociális ellátással foglalkozó magyar szervezetek
„Elfogadhatatlan az az áldatlan helyzet, amelyben a szociális ellátással foglalkozó magyar szervezetek vannak jelenleg. Úgy gondolom, erre semmiféle magyarázatot nem lehet elfogadni az állam részéről, hiszen ezek mind-mind olyan szolgáltatások, amelyet az államnak kellene felvállalnia: az idősgondozástól a gyermekotthonok megfelelő működtetéséig. Ha meg nem képes erre, akkor legalább biztosítania kellene az alapítványok, szervezetek működési feltételeit” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök a szociális szektor legfontosabb problémáiól február 26-án, pénteken azon a munkamegbeszélésen, amelyet a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének előkészítőjeként szervezett meg az RMDSZ a marosvásárhelyi Bernády Házban. 
Az RMDSZ elnöke azt is hozzátette: a szervezetekkel való egyeztetést követően a Szövetség azonnali intézkedések foganatosítását fogja kérni a kormánytól, közép- és hosszútávon viszont a törvények módosítása a fontos feladat. „Ezekben szeretnénk mi partner lenni, mert meg akarjuk teremteni a romániai magyar szociális ellátás működési feltételeit. Romániában előbb-utóbb el kell jutnunk oda, hogy a civil szervezetekre, alapítványokra ne úgy nézzen az állami, mint valamely gyanús elemekre, amelyek esetében csak azt kutatja, hogyan tud még egyet szorítani a csavaron” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. 
Sem a törvények között, sem az alkalmazásukért felelős intézmények között nincs kapcsolat, összefüggés a szociális szektorban, és miközben működhetnek az előírásoknak meg nem felelő állami intézmények, éppen a támogatások tekintetében vannak bajban a szabályszerűen működő civil szervezetek. Mindemellett a támogatási rendszer sem egységes, nem kiszámítható, kevés a pályázati úton lehívható finanszírozás – ezek hangzottak el a vásárhelyi beszélgetésen a legaggasztóbb problémákként. 
Kovács Péter ügyvezető elnök a kerekasztal céljáról elmondta, az RMDSZ azok véleményére kíváncsi, akik közvetlenül érintettek a szociális szférában felmerülő buktatókban. Hangsúlyozta: a munkamegbeszélés azt a célt is szolgálja, hogy a Szövetség összegyűjthesse azokat az információkat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a törvényhozás különböző szintjein is érvényesíthesse a gyakorlatból származó észrevételeket. „Az Ügyvezető Elnökségen mi mindig arra törekszünk, hogy meghallgassuk azok véleményét, akik jobban értenek ahhoz, amihez mi nem. A mai beszélgetés elengedhetetlen ahhoz, hogy megállapíthassuk, problémáink és terveink is közösek” – tette hozzá. 
„Nagyon megnehezítették a gyermekek elhelyezését, befogadását az otthonokba, egész bürokratikus rendszer akadályozza ezt. Márpedig akkor kell megmenteni valakit, amikor fulladozik és nem a megmentése módozataival, lehetőségeivel kell foglalkozni” – jelentette ki az országszerte több gyermekotthont működtető Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Böjte Csaba, aki szerint az állam számára elsődleges a gyermek elhelyezése kell legyen. „Adják meg nekünk a lehetőséget, hogy saját felelősségünkre fogadjunk be gyereket, hagyják nekünk, hogy elvégezzük a dolgunkat” – tette hozzá Böjte, aki azt is elmondta, hogy az otthonok lakóinak családot szeretnénk biztosítani, ám ennek a feltételei egyre nehézkesebbek, hiszen a hatóságok követelései nem felelnek meg a valóságnak. „Olyan követeléseik is vannak, amelyek pénzbe kerülnek, de nem rendelnek mellé forrást. Itt az volna a legfontosabb, hogy a gyermekek megtanulják a saját fenntartásukhoz szükségeseket, részt vegyenek a háztartási tevékenységekben. Az a benyomásom, hogy a jelenlegi rendszer nem gyermekeket, hanem ufókat akar nevelni, mert nem támogatja a gyermekek nevelését” – nehezményezte a gyermekotthonok működtetésének legfontosabb akadályait Böjte Csaba.  A Gyulafehérvári Caritast Ludescher László képviselte a munkamegbeszélésen, mint hangsúlyozta: hisz abban, hogy az erdélyi magyarság itthon maradása, jóléte azzal is összefügg, hogy mennyire sikerül egy szociális hálót kiépíteni. Bizakodó annak kapcsán, hogy az RMDSZ parlamenti prioritásai között szerepel a szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek problémáinak orvoslása. Megemlítette: az általa képviselt szervezet lassan két éve azt észleli, bár a rendelkezések ugyanazok, az állami támogatások mértéke jelentősen megcsappant. „Ötszázezer euróval kevesebb pénzt kapunk, ami ha lefordítjuk, azt jelenti: 2013-hoz képest egy nagyobb község lakosságának megfelelő embert nem tudtunk úgy kiszolgálni, mint azelőtt” - mondta. 
A kormány elzárkózik bárminemű együttműködéstől, amint a szociális egyesületekről esik említés, sőt, azt sem tudja megszervezni, hogy a szociális ügyekért felelős minisztérium és más szaktárcák között a munka összhangban működjön – osztotta meg a Szatmár Egyházmegyei Caritas észrevételeit Szabó Bíborka. Mint említette: az országban nincs szektorsemlegesség a szociális juttatások terén: míg az állami szférához tartozó intézmények, bár nem felelnek meg a standardoknak, működhetnek, megkapják a támogatást, a magánegyesületek működésének támogatására csak bizonyos százalékot különítenek el, még annak ellenére is, hogy minden kritériumot teljesítenek. 
Dr. Sárosi Arthur, a Kolozsvári Diakónia Keresztény Alapítvány ügyvezető igazgatója azt szeretné, ha egy magánkézben lévő árvaház, öregotthon, de akár nappali foglalkoztatást felvállaló egyesület étkeztetésre szánt költségének áfája visszaigényelhető lenne, ami okos finanszírozásnak számítana az állam részéről. „Ugyanakkor természetellenesnek tartom azt, hogy egy öreg bácsinak fizetnie kell azért, hogy befogadják a magán öregotthonba, amennyiben nincs hely az államiban. Akiknek nincs pénzük, labdába sem rúghatnak, noha éppen annyira rászorulnak az ellátásra, mint azok, akik fizetni tudnak érte” – fogalmazott, megemlítve azt is: az államnak biztosítania kellene egy olyan támogatást, amely a beteg függőségi állapotától független fizeti a magánszférában történő ellátását. 
A Gondviselés Alapítványt Szabó László és Szombatfalvi József képviselte, a Máltai Szeretetszolgálat részéről pedig Dénes Mihály volt jelen a munkamegbeszélésen, amelyen a szociális szolgáltatásokra vonatkozó szakmai akkreditáció beszerzésére vonatkozó törvényes előírásokat nehezményezték. Mint mondták: rengeteg papírmunkával és adminisztratív teendővel jár egy ilyen jellegű szolgáltatáshoz szükséges hivatalos elismerés. Arra kérték a Szövetség szakpolitikusait, hogy vizsgálják meg, milyen formában lehetne egyszerűsíteni ezen eljárásokon. 
A Királyhágó-melléki Lámpás Alapítványt képviselő Vinczéné Pálfi Judit a bürokrácia útvesztőire hívta fel az RMDSZ figyelmét, továbbá azt is hangsúlyozta, hogy óriási fallal szembesülnek az állami törvénykezésben a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek mindennapjaiban. A Lámpás Alapítvány képviselője úgy fogalmazott, olyan finanszírozási módszertan bevezetésére van szükség, amely konkrétan szerepel az önkormányzatok éves költségvetésében, és az éves állami költségvetés kidolgozásakor ezt el lehet különíteni. 
A Romániai Falugondnokok Országos Szövetségének elnöke, Balázs Sándor azt nehezményezte, ez idáig egy lejnyi támogatást sem kaptak az államtól, miközben munkájuk elengedhetetlen a kisközösségek szintjén. Azt viszont elérték, hogy szervezetüket akkreditálják. „A gyermekeket reggel iskolába viszem, délután utánuk megyek, tehát biztosítom számukra a biztonságos szállítást. Az idős emberek kiszolgálását kifejezetten szükségesnek tartom, mert úgy gondolom, azok, akik a múlt század kegyetlenségeit végigküszködték, megérdemlik, hogy foglalkozzunk velük. Az államnak is így kellene tenni” – mondta. Balázs Sándor fontosnak érzi, hogy a közösség is lelki támaszt nyújtson az idős magyar embereknek, hiszen úgy gondolja: nem elég, ha csak a család részéről illeti őket hála és köszönet. 
Az RMDSZ jelen lévő tisztségviselői a felmerülő problémákra reflektáltak, javasoltak megoldásokat.  Borbély László marosvásárhelyi képviselő, a Dr. Bernády György Alapítvány kuratóriumi elnöke a találkozón elmondta, a Szövetség részéről nem ez az első, és nem is az utolsó nekifutás: az RMDSZ államtitkárjai többször megpróbálták már rendezni a helyzetet. „Egyértelmű, hogy egyelőre nincs politikai akarat, sokakat zavar még napjainkban is, hogy itt Erdélyben, és a szórványban vannak ilyen kezdeményezések, amelyek a magyar közösséget segítik. Ettől eltekintve rengeteg olyan bürokratikus procedúrába botlottunk, ami igenis megoldható. Ami a Caritast illeti, már egyeztettünk az államtitkárral, a munkaügyi szaktárcával, hamarosan találkozunk a miniszterrel is, a parlament, a kormány képviselői számára pedig egy kompakt anyagot állítunk össze, amely remélem, meggyőzi majd őket e kérdés fontosságáról, rendezésének sürgősségéről” – fogalmazott a találkozón Borbély László.  Winkler Gyula EP-képviselő emlékeztetett: a szociális kérdés nem uniós hatáskör, a felmerülő problémák tagállami megoldásokat igényelnek. „Meggyőződésem, hogy azoknak, akiket gyakran ellenőriznek, nagyon sokszor elmondják, hogy ezt az EU-s normák szerint teszik. Nincsenek kimondott európai uniós hatáskörök, viszont léteznek általános érvényű ajánlások, amelyekre a bukaresti törvénykezés nagyon gyakran hivatkozik” – mondta el. A Szövetség feladata a számon kérő–számon kért helyzeten változtatni: amikor módosításokat kívánunk eszközölni, jó, ha az uniós országokban működő gyakorlatokra hivatkozunk, így valószínűleg sokkal egyszerűbben átvihetjük elképzelésünket a hazai törvénykezésen – tette hozzá. 
A Szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, Ilyés Gyula a téma önkormányzati vetületét ismertetve rámutatott: egyelőre a törvény nem kötelezi a polgármestereket, helyi tanácsokat arra, hogy támogatást nyújtsanak szociális szolgáltatásokat biztosító szervezeteknek. „Nincsenek standardok, feladatkörök, nincs meghatározva, hogy a megye melyik önkormányzata az országos támogatás erre fordítható összegének hány százalékát fordíthatja erre. Mindez arról szól, hogy a polgármesternek mennyire szívügye a felmerülő probléma” – részletezte. Elmondta, szerinte egy magyar polgármester által vezetett településen nagy valószínűséggel jól működik a szociális háló, mivel általában jó a kapcsolat az egyházzal és a civil szervezetekkel. 
„Az állam, a jelenleg hatályban levő jogszabályok mentén mostohagyermekként kezeli azon civil szervezeteket, amelyek szociális tevékenységeket folytatnak. Ezen szervezetek nagyon sok esetben, számos régióban gyakorlatilag az állam feladatait látják el, egészítik ki a mindennapi tevékenységeikkel, azonban a hatályos törvények ellehetetlenítik aktivitásukat. Az RMDSZ a mai találkozón feltérképezni kívánta mindazokat a problémákat, nehézségeket, amelyekkel a szociális tevékenységet kifejtő civil szervezetek munkáját megakadályozza” – mutatott rá Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője. A képviselő úgy értékelte, a szociális rendszerre vonatkozó hatályban lévő törvények mielőbbi módosításra szorulnak, hiszen sok esetben az átfedések és ellentmondó stratégiák vannak érvényben. „Az RMDSZ az elkövetkezendőkben a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat figyelembe véve, konkrét módosításokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a csökkenjen a szociális tevékenységeket folyató civilektől elvárt adminisztratív munka, amely ellehetetleníti ezen szervezetek tevékenységét, ugyanakkor egy tiszta és átlátható elszámolási módszertant kell alkalmazni” – fogalmazott Molnár Zsolt, akit a résztvevők megbíztak a további munkafolyamat koordinációjával. 
„Romániának szüksége lenne egy, a szociális területet átfogó törvénycsomagra, amely összehangolja a jogszabályokat, illetve jobbá teszi ezeket. Sajnos, jelenleg az országnak nincs egy egységes szociálpolitikai stratégiája, és ez a szociális tevékenységeket folytató civil szervezetek rovására megy” – fogalmazott a találkozó Kerekes Károly parlamenti képviselő. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro

2016. február 27.

Az RMDSZ és a sajtószabadság
Verestóy Attila a szenátus pulpitusáról, Kelemen Hunor pedig a román sajtónak nyilatkozva szállt síkra a sajtószabadságért múlt héten, amikor az adóhatóság költözésre szólította fel a korrupcióért börtönbe zárt Dan Voiculescu szekus besúgó médiabirodalmát.
Verestóy Attila udvarhelyszéki szenátor és az RMDSZ elnöke nyilvánosan védte azt az Antena3 csatornát, amelynek munkatársaitól immár a román média legnagyobb része is elhatárolódik, azt a tévéadót, amely számtalan esetben félretájékoztatáson, hazugságon alapuló, összehangolt gyűlöletkampányokat vezényelt a magyar közösség ellen, vezető szerepet vállalt a magyar közösség kollektív megbélyegzésében.  Tamás Sándor, ugyanezen RMDSZ háromszéki területi szervezetének vezetője egy szót nem szólt a sajtószabadság védelmében, amikor az általa elnökölt megyei tanács ülésén Ion Popa rendőrparancsnok hosszú perceken át nyilvánosan ostorozta és perrel fenyegette a Háromszék független napilapot, amiért egyik véleményanyagunkban szóvá tettük, hogy a rendőrség egy sor közérdeklődésre számot tartó ügyet mindmáig nem oldott meg. 
A magyargyalázó szekuscsatorna sorsa fontosabb az RMDSZ-nek, mint egy magyar napilapot ért nyilvános hatósági fenyegetés és támadás?! Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. február 27.

Árnyékjelentést készített az RMDSZ
MTI - Az RMDSZ árnyékjelentést készített ahhoz a jelentéshez, amelyet Románia a kisebbségvédelmi keretegyezmény romániai végrehajtásáról nyújtott be. Ezt Kelemen Hunor jelentette be szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén.
Az RMDSZ elnöke elmondta: a kormány több mint kétéves késéssel nyújtotta be az Európa Tanácshoz a kisebbségi jogok biztosításáról szóló jelentését. A jelentés elkészítése során nem konzultált a romániai magyar közösség érdekképviseletével.
„A hivatalos jelentés rengeteg hibát, pontatlanságot tartalmaz, rengeteg olyan állítás van benne, amelyeket a tények, a mindennapi valóság nem igazol vissza” - jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, az RMDSZ hamarosan bemutatandó árnyékjelentése ezeket a valótlanságokat próbálja kiigazítani.
maszol.ro

2016. február 27.

SZKT Marosvásárhelyen: kiállni, képviselni, kiharcolni
Kiállni, képviselni, kiharcolni – ezt ajánlotta Kelemen Hunor a közelgő választásokra készülődve a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombaton Marosvásárhelyen tartott ülésén elmondott beszédében.
A szövetségi elnök szerint az RMDSZ valamennyi felelős politikusának úgy kell tekintenie a szervezetre, mint eszközre, és nem úgy, mint egy önmagáért való célra. „A mi szövetségünk a romániai magyarok szövetsége, erős eszköze a politikai és érdekképviseletnek. Hozzánőtt a szívünkhöz, az életünkhöz. Olyan értékes eszköz, amit nem szabad elengedni. Nekünk azt kell megmutatnunk, hogy a mostoha körülmények között is tudunk olyan jelölteket állítani, akikben megbízik a közösség, akik hiteles emberek és a közösség problémáira jó, eredményre vezető választ tudnak adni. Akik a politikát, a közösség képviseletét szolgálatnak tekintik, akiknek van elképzelésük a jövőről” – jelentette ki az RMDSZ elnöke az általa ideálisnak tartott jelöltről.
Politikai beszámolójában az Kelemen Hunor megállapította: megrendült az erdélyi magyar  közösség biztonságérzete, új köntösben erősödött fel a magyarellenesség, megkérdőjelezve az identitáshoz való jogot, a megszerzett jogok csonkítására az igazságszolgáltatás intézményeit felhasználva.
„Világosan látnunk kell, hogy mindez tervszerű. Bírósági döntések születtek, amelyek az anyanyelv korlátozására, a kétnyelvűség visszaszorítására vonatkoznak. Most éppen a katolikus státus jogait vizsgálják, időközben leállították a restitúciót, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön pedig lefejezték a város vezetését” – sorolta, rámutatva arra is, hogy a büntetőjogi kivizsgálás alatt álló városvezetők esetében a hatóságok nem tesznek különbséget a gyanú és a korrupció vádja között. „Bírósági eszközöket vetnek be a nemzeti szimbólumaink használata ellen. Jogszabály írja elő a kétnyelvű utcanévtáblákat, de azt nem alkalmazzák. Négy éve nem hajlandóak a MOGYE-en alkalmazni a törvényt, amiért senkit nem vonnak felelősségre” – sorolta.
Megemlítette az is, hogy a parlamentben napirenden van az etnikai pártok betiltására vonatkozó törvénykezdeményezés valamint az anyanyelvhasználatnak a közigazgatásban való betiltását illető kezdeményezés. „Kérdés az, hogy lesz-e elég erőnk a parlamentben mindezt visszautasítani?” – tette fel a kérdést.
Elmondta: a magyar közösség olyan intézmények iránt veszítette el a bizalmát, amelyek a törvényességet kellene szolgálniuk. A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ számára továbbra is prioritás magyar közösség védelme. Kijelentette: a szervezet meg tudja akadályozni a magyar közösség ellen irányuló törekvéseket.
Az SZKT ülésén elfogadták az RMDSZ szórvány cselekvési tervét is. Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök felszólalásában hangsúlyozta: az RMDSZ-nek a „minden magyar számít” nemcsak egy lélekmelengető szép kifejezés, hanem a nap mint nap megélt valóság. „Emiatt teljesen természetes, hogy nemzetstratégiáról beszélünk a szórványban, hiszen az itt élő magyar emberek sokszor többet tesznek azért, hogy megtartsák nemzeti identitásukat, mint azok, akik számára magyarságuk megélése sokkal kevesebb akadályba ütközik, hisz kézügyben van számukra a magyar kultúra, a magyar oktatás, a magyar sajtó, és anyanyelvükön élik meg mindennapjaikat” – tette hozzá.
Nincs ahonnan visszavonulót fújni
A politikus úgy fogalmazott, az elmúlt időszak magyarellenes megnyilvánulásait és intézkedéseit követően sokan megkérdezik: van-e értelme vállalni a megméretkezést? Kérdését meg is válaszolva úgy fogalmazott: nincs ahonnan visszavonulót fújni, és úgy kell készülni, hogy minden pillanatban legyen, aki a helyünkbe tud lépni.
„Olyan jelölteket tudunk állítani, akikben megbízik a közösség, akik a politikát a közösség szolgálatának tekintik’ – magyarázta. A Magyar Polgári Párttal való összefogásra utalva mondta: nem egymás ellen kell harcolni, az MPP-vel kötött megállapodásról már 2014-ben is bebizonyosodott, hogy hasznos volt és remélhetőleg idén is így lesz.
Kiállni, képviselni, kiharcolni – Kelemen Hunor szerint ennek a hármas parancsnak, jelszónak kell vezérelnie a továbbiakban az RMDSZ munkáját. „Kiállni a magyarok mellett, nyilvánosságra hozni minden támadást, minden jogsértést. Képviselni ügyeiket minden fórumon a törvényhozástól a nemzetközi szervezetekig. Kiharcolni az igazunkat és visszakapni azt, amit egyszer már megszereztünk, megszerezni azt, amit már régóta meg kellett volna kapnunk” – sorolta a szövetségi elnök a következő időszak érdekképviseleti és érdekvédelmi teendőit.
Meghívottként szólt a tanácskozás résztvevőihez Böjte Csaba ferences szerzetes a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke, aki a gyermekvédelmet nehezítő bürokrácia felszámolásához kérte az RMDSZ segítségét.
A tanácskozáson felszólaló Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester cselekvésre biztatta kollégáit. „Érdemes dolgozni, még ha mások döntik is el, hogy mikor ér véget az önkormányzati pályafutásunk” - jelentette ki a tisztségéből felfüggesztett polgármester.
Markó bírálta Szijjártót
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke felszólalásában bírálta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki a január végi bukaresti látogatásán úgy vélekedett, hogy román-magyar sikertörténetek kellenek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre, így a kisebbségi kérdésre is választ tudjanak találni. Kijelentette: „fokozza a nehéz helyzetet, ha Magyarországon nem ismerik föl, hogy most kell lépni és nem holnap vagy holnapután”.
Úgy vélte, hogy ha az Egyesült Államok befolyást akar gyakorolni a térség fölött, akkor bele kell szólnia az etnikai kérdésekbe is, és az Európai Unió sem kerülheti meg az ilyen tárgyú állásfoglalást, mert látható, hogy az etnikai kérdések megoldatlansága vezetett az ukrajnai tragédiához is.
Az SZKT megválasztotta állandó bizottságát, a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottságot, az etikai és fegyelmi bizottságot valamint a szövetségi ellenőrző bizottságot, és a június 5-én tartandó önkormányzati választások kampányfőnökévé nevezte ki Kovács Pétert, a szövetség ügyvezető elnökét.
Antal Erika. maszol.ro

2016. február 27.

Átadták az Ezüstfenyő-díjakat Marosvásárhelyen
Huszonhárman részesültek Ezüstfenyő-díjban, amelyet 14. alkalommal adták át az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülését megelőzően Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében.
A díjakat Kelemen Hunor adta át. A szövetségi elnök elmondta: 26 év telt el azóta, hogy megbukott a kommunista diktatúra. Olyan munkát kezdett el a magyarság, amely hosszú utat járt meg, míg a világ megváltozott körülöttünk és gyors változások fognak következni.
A politikus közölte: mindig olyanoknak mondanak köszönetet, akik az előző évben szolgálatot, önzetlen munkát végeztek, olyat, amire nagy szükség volt a legkisebb közösségtől a legnagyobbig. Ezen személyek tevékenységét hiánypótlónak és nélkülözhetetlennek nevezte a szövetségi elnök.
A mai világban ritkán történik meg, hogy megköszönjenek valamit, ritkábban, mint kellene – hangsúlyozta Kelemen. Az RMDSZ ezért díjazza ezeket az embereket, ugyanis az elvégzett munkáért hála jár. Hihetetlenül sok munkát kell még elvégezni, újrakezdeni, falakat újraépíteni – mondta a politikus.
A 2015-ös évben végzett munkásságukért Ezüstfenyő-díjat kaptak: Bogdán Zsolt, Borzási Gyula, Bréda Lajos, Buchwald Péter, dr. Búzás Antal Árpád, Capusan Edit Réka, Damokos Csaba, Gyerkó Levente, Haszmann Pál Péter, Ihász János, Kereskényi Sándor, Kovács Jenő, Kun László, Náznán B. Olga, Plesch Katalin, Puskel Péter, Somogyi Gyula, Szabó Kálmán, Imre, Szente László, Takács Ibolya, Tófalvi Éva, Vida Katalin, Vincze András. maszol.ro

2016. február 29.

Identitáserősítő programokról egyeztetett Orbán Viktor és Kelemen Hunor
Fontos, hogy az idei romániai választásokat kísérő belpolitikai csatározásokból az erdélyi magyarság megerősödve kerüljön ki, és ez az önkormányzati és parlamenti képviseletben is megmutatkozzon - hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfői megbeszélésén, az Országházban.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek elmondta: Kelemen Hunor bemutatta a magyar miniszterelnöknek azokat a kiemelt fejlesztési programtervezeteket, amelyek az erdélyi magyarok identitásának megőrzését és a kulturális élet fellendítését szolgálják.
Orbán Viktor egyetértéséről és támogatásáról biztosította az elképzeléseket, amelyek között szerepel például felsőoktatási szórványkollégium és közösségi tér létrehozása Temesváron, a szamosújvári Mezőségi Téka Szórványkollégium munkálatainak befejezése, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia kialakítása vagy Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ műtárgygyarapítása – emelte ki a sajtófőnök.
„2016-ban meg kell erősítenünk magyar képviseletünket Romániában” – hangsúlyozta Kelemen Hunor az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen, amelyen az elmúlt időszak belpolitikai történéseiről tájékoztatta a magyar kormányfőt.
„Legfontosabb feladatunk a megszerzett jogok megőrzése, az, hogy megakadályozzuk a jogfosztásokat, kivívott eredményeink megcsorbítását annak érdekében, hogy az erdélyi magyar közösség biztonságban érezze magát szülőföldjén” – részletezte az RMDSZ elnöke. Székelyhon.ro

2016. február 29.

Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT
Vállalni kell a felelősséget!
– Az elmúlt tíz napban sokan megkérdezték, van-e még értelme ilyen körülmények között, mindazok után is, ami Sepsiszentgyörgyön történt, választott tisztségért hajtani, jelölést vállalni, indulni a választásokon? Tudom, ma nem könnyű meggyőző igent mondani. Tudom, hogy nem egyszerű meghozni a döntést. De meg kell hozni. Vállalni kell a felelősséget, és ami ezzel jár: a harcot. Vállalni kell a képviseletet, a közösség ügyét. Annak minden személyes kockázatával. Mert azt vállaltuk, hogy szolgálatot végzünk, a közösség szolgálatában állunk – adta meg a szombati Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének alaphangját Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
– Hosszú érdekképviseleti harcunk, majd közösségünk, településeink fejlődéséért kifejtett munkánk után ma ismét ott tartunk, hogy az RMDSZ legfőbb teendője a közösség védelme, a magyar emberek biztonságának megteremtése – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az RMDSZ számára továbbra is a magyar érdek és a közösség biztonsága a legfontosabb. A szövetség határozottan kiáll igaza mellett, és világosan, erős hangon állást foglal az igazságtalanság ellen a nehéz időkben is, amikor újabb és újabb eszközöket vetnek be a magyar közösség ellen. Mint mondta, az utóbbi idők gyakran meglepő közéleti vagy társadalmi történései ellenére is vállalniuk kell azt a közösségi munkát, amelyre a szervezet huszonhat évvel ezelőtt is vállalkozott, és amelyet kitartóan végez mindmáig.
Bírósági eszközök a magyarság jogainak csorbítására
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ valamennyi felelős politikusának eszközként kell tekintenie a szervezetre, nem úgy, mint egy önmagáért való célra.
– A mi szövetségünk a romániai magyarok szövetsége, erős eszköze a politikai és érdekképviseletnek. Olyan értékes eszköz, amit nem szabad elengedni. Azt kell megmutatnunk, hogy a mostoha körülmények között is tudunk olyan jelölteket állítani, akikben megbízik a közösség, akik hiteles emberek, és a közösség problémáira jó, eredményre vezető választ tudnak adni. Akik a politikát, a közösség képviseletét szolgálatnak tekintik, akiknek van elképzelésük a jövőről.
Felhívta a figyelmet azokra a veszélyekre, elfogadhatatlan helyzetekre, amelyekkel a magyar közösségnek szembesülnie kellett az utóbbi időben, és arra, hogy "ami ellenünk történik, az nem véletlen, hanem tervszerű és folyamatos. Hivatásos feljelentők, buzgón intézkedő hatóságok munkálkodnak azon, hogy megszerzett jogainkból visszavegyenek". Példaként az anyanyelvhasználat korlátozására, a kétnyelvű vagy magyar nyelvű feliratok eltüntetésére vonatkozó bírósági döntéseket, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a Katolikus Státus tulajdona körüli vizsgálódást, a leállított restitúciót említette, illetve azt, hogy Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, legutóbb pedig Sepsiszentgyörgyön  "lefejezték" a város vezetését. – A korrupcióellenes harc ürügyén olyan embereket próbálnak eltávolítani a közösségek éléről, akik igazolták, hogy képesek építkezni, jövőt teremteni. Ha jobban belenézünk a vádiratba, korrupció sehol sem merül fel, de nem tesznek különbséget a közigazgatás során felmerülő tévedés és a korrupció között. Hangsúlyozta: Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét annak ellenére eltiltották a munkájától, hogy a vizsgálatnak már ebben a stádiumában is bizonyította ártatlanságát.
Az elnök szerint bírósági eszközöket használnak a közösség szimbólumainak, nyelvhasználati jogainak visszavonására, és bár van törvény erre, akadályozzák a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen nem alkalmazzák az oktatási törvényt. Ezzel szemben viszont olyan törvénytervezeteket nyújtanak be egymás után, amelyek egyértelműen magyarellenesek: az anyanyelvhasználatot, a himnuszéneklést vagy az RMDSZ-t tiltanák be, a polgármestereket pedig a román zászló őreivé tennék. – Ezek a próbálkozások lassan olyan helyzetet teremtenek, amelyek miatt a magyar emberek még megmaradt, cseppnyi bizalma is elpárolog az olyan állami intézmények iránt, mint a bíróság vagy ügyészség – jelentette ki, és felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentése és az Európai Emberjogi Bíróságon megnyert perek, a több százezer eurós kártérítés kifizetésének kötelezettsége között hatalmas ellentmondás van. Ugyanebben az európai országban pedig megtörténhet az is, hogy az egészségügyben megalázzák a magyar betegeket.
– Az olaszteleki és a nagyváradi kislány esete is azt mutatja, hogy a diszkrimináció, a magyarellenes indulat már nincs tekintettel sem arra, hogy valaki beteg, sem arra, hogy hány éves. Az olaszteleki kislánnyal történteket mindenki ismeri, de kevesebb figyelmet kapott az, amikor Nagyváradon alig egy éve hasonló eset történt – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint ilyen körülmények között igaza van annak, aki mindennek kapcsán azt kérdezi: mi folyik itt?
Kiállni, képviselni, kiharcolni
Kiállni, képviselni, kiharcolni – Kelemen Hunor szerint ez a hármas jelszó kell vezérelje a továbbiakban az RMDSZ munkáját.
– Kiállni a magyarok mellett, nyilvánosságra hozni minden támadást, minden jogsértést. Képviselni ügyeiket minden fórumon a törvényhozástól a nemzetközi szervezetekig. Kiharcolni az igazunkat és visszakapni azt, amit egyszer már megszereztünk, megszerezni azt, amit már régóta meg kellett volna kapnunk – jelentette ki a szövetségi elnök.
A szombati ülésen az SZKT megválasztotta az Állandó Bizottságot, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottságot, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságot, illetve a Szövetségi Ellenőrző Bizottság tagjait. A szövetségi elnök Kovács Péter ügyvezető elnököt kampánykoordinátori, Nagy Zoltán Leventét kampánykoordinátor-helyettesi tisztségbe javasolta, javaslatát a Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta.
A testület határozatot fogadott el a romániai magyar közösség szociális helyzetének javítását célzó intézkedésekről, elfogadta a szövetség szórványra vonatkozó cselekvési tervét, amelynek gyakorlatba ültetése az ügyvezető elnökség feladatkörébe tartozik.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

2016. február 29.

Orbán: politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben Romániában
Kemény hangon bírálta a bukaresti hatóságokat hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő szerint Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben, háttérbe akarják szorítani a magyar kisebbség politikai vezetőit, amit szerinte megfelelő súllyal szóvá kell majd tenni.
A miniszterelnök a nagyköveti értekezleten értékelte Magyarország és a szomszédos államok viszonyát. Mint ismeretes, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a hétvégén arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban megrendült az erdélyi magyar közösség biztonságérzete. A politikus a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén úgy vélekedett: a korábban ismert, de kezelhetőnek gondolt magyarellenesség új köntösben jelent meg, és felerősödött.
„Mára az igazságszolgáltatást használják jogaink és javaink visszavonására, megcsonkítására, megkarcsúsítására" – jelentette ki az elnök. Úgy vélte, hogy hivatásos feljelentők keresetei alapján tervszerűen és folyamatosan születnek a jogcsorbító bírósági ítéletek. Kelemen közölte azt is, hogy Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a korrupcióellenes harc jegyében „úgy fejezték le a közösséget" (függesztették fel tisztségükből a magyar polgármestereket) hogy sehol sem merült fel a korrupció gyanúja.
Egyébként a hétfői nagyköveti értekezleten Orbán Viktor az MTI tájékoztatása szerint a magyar-szlovák kapcsolatot rendezettnek, a magyar-szerbet kiegyensúlyozottnak nevezte, Horvátországról pedig úgy fogalmazott: „most próbáljuk rendezni a kapcsolatokat", ami szerinte nem egyszerű feladat, mert „a kapcsolat szövete roncsolt".
Szlovéniáról szólva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de komoly remények fűzhetők az együttműködéshez. A kormányfő beszélt Ukrajnáról is, jelezve: nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezettel rendelkező jogállam. Azt azonban megerősítette: Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen „valami", vagyis ne legyen közös határa Oroszországgal. Krónika (Kolozsvár)

2016. március 1.

Magyarország támogat (Orbán–Kelemen-találkozó)
Tegnap két alkalommal is napirendre került Orbán Viktor miniszterelnök programjában az erdélyi magyarság helyzete. Délelőtt a nagyköveti értekezleten tette szóvá, hogy Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben, háttérbe akarják szorítani a magyar kisebbség politikai vezetőit, és ígérte, hogy ezt „megfelelő súllyal szóvá teszik”. Délután Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével tárgyalt, és a megbeszélésen elhangzott: fontos, hogy az idei romániai választásokat kísérő belpolitikai csatározásokból az erdélyi magyarság megerősödve kerüljön ki, és ez az önkormányzati és parlamenti képviseletben is megmutatkozzék.
A találkozón Kelemen Hunor hangsúlyozta: „Legfontosabb feladatunk a megszerzett jogok megőrzése, az, hogy megakadályozzuk a jogfosztásokat, kivívott eredményeink megcsorbítását annak érdekében, hogy az erdélyi magyar közösség biztonságban érezze magát szülőföldjén”. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerint az RMDSZ elnöke bemutatta a magyar miniszterelnöknek azokat a kiemelt fejlesztési programtervezeteket, amelyek az erdélyi magyarok identitásának megőrzését és kulturális életének fellendítését szolgálják. Orbán Viktor egyetértett, és támogatást ígért az elképzelésekhez, amelyek között szerepel például felsőoktatási szórványkollégium és közösségi tér létrehozása Temesváron, a szamosújvári Mezőségi Téka Szórványkollégium munkálatainak befejezése, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia kialakítása, illetve Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ műtárgygyarapítása – emelte ki a sajtófőnök. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. március 1.

2016-ban meg kell erősítenünk az erdélyi magyar képviseletet – Kelemen Hunor szövetségi elnök és Orbán Viktor miniszterelnök találkozója
„2016-ban meg kell erősítenünk magyar képviseletünket Romániában” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök ma délután Budapesten, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. Az erős képviseletet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tudja biztosítani – emelte ki a Szövetség elnöke, majd az elmúlt időszak belpolitikai történéseiről tájékoztatta a magyar kormányfőt.
„Legfontosabb feladatunk a megszerzett jogok megőrzése, az, hogy megakadályozzuk a jogfosztásokat, kivívott eredményeink megcsorbítását annak érdekében, hogy az erdélyi magyar közösség biztonságban érezze magát szülőföldjén” – részletezte Kelemen Hunor szövetségi elnök. „Fontos, hogy az idei romániai választásokat kísérő belpolitikai csatározásokból az erdélyi magyarság megerősödve kerüljön ki, és ez az önkormányzati és parlamenti képviseletben is megmutatkozzon” – hangzott el továbbá a hétfői megbeszélésen. Kelemen Hunor szövetségi elnök bemutatta a magyar miniszterelnöknek azokat a kiemelt fejlesztési programtervezeteket, amelyek az erdélyi magyarok identitásának megőrzését és a kulturális élet fellendítését szolgálják. Orbán Viktor egyetértéséről és támogatásáról biztosította az elképzeléseket, amelyek között szerepel például felsőoktatási szórványkollégium és közösségi tér létrehozása Temesváron, a szamosújvári Mezőségi Téka Szórványkollégium munkálatainak befejezése, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia kialakítása vagy Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ műtárgygyarapítása. „Ezek azok a kiemelt projektek, amelyek az erdélyi magyar közösség szempontjából, intézményrendszerünk megerősítése végett kiemelten fontosak számunkra. Mindezek a szülőföldön való maradást, erdélyi magyar társadalmunk fejlődését jelentik” – értékelte az RMDSZ elnöke. erdon.ro

2016. március 2.

CEMO: az RMDSZ nem alkalmas árnyékjelentés elkészítésére
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem független civil szervezet, ezért nem nyújthat be a magyar közösség nevében árnyékjelentést az Európa Tanácshoz. A marosvásárhelyi civil szervezet kétségbe vonja az RMDSZ jelentéstevői jogát.
A Cemo Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombati bejelentésére reagált, mely szerint a szövetség árnyékjelentést készít ahhoz a jelentéshez, amelyet Románia a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról nyújtott be az ET-nek.
Kelemen Hunor az SZKT ülésén elmondta: a román kormány több mint kétéves késéssel, február elején nyújtotta be a kisebbségi jogok biztosításáról szóló jelentését. A dokumentum elkészítése során a kabinet nem konzultált a romániai magyar közösség érdekképviseletével, és a jelentés – Kelemen szerint – rengeteg hibát, pontatlanságot és valótlan állítást tartalmaz.
A Cemo az Európa Tanács kritériumait idézte, amelyek szerint a nemzetközi egyezmények alkalmazásáról szóló országjelentések mellett az adott országban működő független civil szervezetek fogalmazhatják meg árnyékjelentésekben az álláspontjukat.
A Cemo úgy vélte, hogy az RMDSZ nem tekinthető független szervezetnek, hiszen a jelentés összeállításáért az RMDSZ-es vezetésű romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala felelt. A román kormány struktúrájában működő hivatalt 2015 októberéig az RMDSZ-es Laczikó Enikő vezette, aki jelenleg is ott dolgozik, helyettes vezetőként.
„Lehetetlen lenne bebizonyítani, hogy egy RMDSZ-es államtitkár által vezetett intézmény nem kérdezte meg az RMDSZ-t az országjelentés készítése során – érvelt a Cemo.
Eddig minden rendben volt
Románia immár a negyedik jelentését nyújtja be a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazásáról, és – noha a korábbi három jelentés megállapításai sem feleltek meg a valóságnak – az RMDSZ eddig soha nem emelt kifogást ezek ellen.
A szövetség „mindhárom alkalommal maximálisan támogatta az országjelentések nem túlzottan magyarbarát és irreális statisztikáit, amelyek a magyar közösséget érintően a «minden rendben» képet festették” – fogalmazott a Cemo.
A szervezet úgy vélte, hogy lényeges változásokat lehetett volna elérni, ha a magyar közösség civil szervezetei már a korábbi jelentésekhez is árnyékjelentéseket tettek volna le.
A Cemo arra biztatta az erdélyi civil szervezeteket, hogy minél többen készítsenek árnyékjelentést, és igazítsák ki a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról készített román kormányjelentés pontatlan és valótlan állításait.
vhegy.com. Erdély.ma

2016. március 2.

CEMO: az RMDSZ nem alkalmas árnyékjelentés elkészítésére
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem független civil szervezet, ezért nem nyújthat be a magyar közösség nevében árnyékjelentést az Európa Tanácshoz. A marosvásárhelyi civil szervezet kétségbe vonja az RMDSZ jelentéstevői jogát.
A Cemo Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombati bejelentésére reagált, mely szerint a szövetség árnyékjelentést készít ahhoz a jelentéshez, amelyet Románia a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról nyújtott be az ET-nek.
Kelemen Hunor az SZKT ülésén elmondta: a román kormány több mint kétéves késéssel, február elején nyújtotta be a kisebbségi jogok biztosításáról szóló jelentését. A dokumentum elkészítése során a kabinet nem konzultált a romániai magyar közösség érdekképviseletével, és a jelentés – Kelemen szerint – rengeteg hibát, pontatlanságot és valótlan állítást tartalmaz.
A Cemo az Európa Tanács kritériumait idézte, amelyek szerint a nemzetközi egyezmények alkalmazásáról szóló országjelentések mellett az adott országban működő független civil szervezetek fogalmazhatják meg árnyékjelentésekben az álláspontjukat.
A Cemo úgy vélte, hogy az RMDSZ nem tekinthető független szervezetnek, hiszen a jelentés összeállításáért az RMDSZ-es vezetésű romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala felelt. A román kormány struktúrájában működő hivatalt 2015 októberéig az RMDSZ-es Laczikó Enikő vezette, aki jelenleg is ott dolgozik, helyettes vezetőként.
„Lehetetlen lenne bebizonyítani, hogy egy RMDSZ-es államtitkár által vezetett intézmény nem kérdezte meg az RMDSZ-t az országjelentés készítése során – érvelt a Cemo.
Eddig minden rendben volt
Románia immár a negyedik jelentését nyújtja be a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazásáról, és – noha a korábbi három jelentés megállapításai sem feleltek meg a valóságnak – az RMDSZ eddig soha nem emelt kifogást ezek ellen.
A szövetség „mindhárom alkalommal maximálisan támogatta az országjelentések nem túlzottan magyarbarát és irreális statisztikáit, amelyek a magyar közösséget érintően a «minden rendben» képet festették” – fogalmazott a Cemo.
A szervezet úgy vélte, hogy lényeges változásokat lehetett volna elérni, ha a magyar közösség civil szervezetei már a korábbi jelentésekhez is árnyékjelentéseket tettek volna le.
A Cemo arra biztatta az erdélyi civil szervezeteket, hogy minél többen készítsenek árnyékjelentést, és igazítsák ki a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról készített román kormányjelentés pontatlan és valótlan állításait.
vhegy.com. Erdély.ma

2016. március 3.

Három év letöltendőt kapott Olosz Gergely 
Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte alapfokon a bukaresti táblabíróság Olosz Gergelyt, az RMDSZ volt szenátorát egy korrupciós ügyben – adta hírül a Mediafax hírügynökség. A csütörtökön kihirdetett ítélet – amelyet a táblabíróság még nem tett közzé honlapján – mindazonáltal nem jogerős – adja hírül Rostás Szabolcs a kronika.ro-n.
Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöki tisztségét 2007 és 2008 között betöltő háromszéki politikust többrendbeli befolyással üzérkedés vádjában találták vétkesnek. A táblabíróság 384 ezer euró és 400 ezer lej elkobzását is elrendelte Olosztól, fenntartva a vádlott bankszámláinak zárolásáról 2011-ben hozott döntést.
Ugyanebben a korrupciós ügyben 2013-ban a bukaresti törvényszék hét év letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta az egykori RMDSZ-es honatyát.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2012-ben emelt vádat Olosz ellen. A vádhatóság szerint 2010-ben – amikor parlamenti képviselő volt – négy vállalkozó lefizette, hogy különböző szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy Olosz az energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. A vádirat szerint az RMDSZ-es politikus összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.
A három évvel ezelőtti ítélet indoklásában a törvényszék bírája úgy ítélte meg, hogy Olosz Gergelyt gyakorlatilag „falhoz állították” a másod- és harmadrendű vádlottak, akik beismerő vallomást tettek. Olosz az időhúzás taktikájával próbált élni, azt remélve, hogy időközben életbe lép az új büntető törvénykönyv, amely alapján enyhébb büntetésre számíthatott volna. „Olosz fittyet hányt annak a közösségnek az érdekeire, amely a magas tisztségbe juttatta, s azt úgy értelmezte: gyorsan és hatékonyan kell lépnie azért, hogy tisztességtelen eszközökkel olyan óriási összegekhez jusson, amelyekről az adófizetők többsége nem is álmodik” – szerepelt az akkoriban a Mediafax hírügynökség által közzétett bírói indoklásban.
A 2013-ban született első alapfokú ítéletet azonban ugyanabban az évben az ítélőtábla a vádlottak fellebbezése nyomán érvénytelenítette, a táblabíróság szerint ugyanis a törvényszék nem volt illetékes ebben az ügyben, mivel Olosz ügyvédi státusszal is rendelkezik. A per ezért alapfokon újrakezdődött a táblabíróságon, amely most, két és fél év elteltével hozta meg újabb első fokú ítéletét. A Mediafax tájékoztatása szerint Oloszon kívül egy év és négy hónap letöltendőt kapott Ion Bîrcină, míg az ügy többi vádlottja – Costin Iliescu, Cătălin Stan és Ovidiu Ionel Badea – felfüggesztett börtönt kapott.
Olosz Gergely az első, hét év letöltendőt kimondó ítéletet követően, 2013 májusában lemondott szenátori mandátumáról, miután vita alakult ki az osztrák Holzindustrie Schweighofernek a háromszéki Rétyre tervezett beruházása körül. A volt szenátor jelenleg a faipari társaság ügyvédjeként tevékenykedik. Olosz Gergely 2011 elején megpályázta az RMDSZ elnöki tisztségét, ám alulmaradt Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel szemben – írja a kronika.ro. Erdély.ma

2016. március 3.

Kelemen Hunor az MKP-nak kampányol (Parlamenti választások Szlovákiában)
Bízunk benne, hogy a március 5-ei szlovákiai parlamenti választásokon a Magyar Közösség Pártja (MKP) megerősíti azt a Kárpát-medencei magyar képviseletet, amely Erdélyben és Vajdaságban erős, és amelynek a Felvidéken is ismét erőssé kell válnia – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap Pozsonyban.
Az RMDSZ elnöke erről azt követően beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek összefogásáról egyeztetett Berényi Józseffel, az MKP elnökével.
Kelemen Hunor elmondta: a Magyarország határain túl számbeli kisebbségben élő magyar közösségeknek hasonlóak a gondjaik és céljaik is. „Szülőföldünkön akarunk maradni, jövőt akarunk építeni (...), és úgy szeretnénk élni, hogy megőrizhessük identitásunkat” – emelte ki, hozzátéve: ehhez sok mindenre szükségük van az érintett közösségeknek, de leginkább arra, hogy a döntéshozatali helyeken meglegyen a képviseletük. Hangsúlyozta: mindezért arra akarja buzdítani a felvidéki magyarokat, hogy menjenek el szavazni, és válasszák az MKP jelöltjeit. Berényi József azt mondta: Kelemen Hunor látogatása azt igazolja, hogy a szombati választások eredményeire nemcsak Pozsonyban, hanem az egész Kárpát-medencében figyelnek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. március 3.

Puskel Péter Ezüstfenyő-díjas
Így érdemes dolgozni
„Ki kell emelnünk és példaként kell állítanunk őket közösségünk és főként fiataljaink elé, hisz ezzel irányt is mutatunk, azt mondjuk nekik, hogy így érdemes dolgozni: pontosan, szépen, kitartóan. Haszmann Pál, Puskel Péter, Tófalvi Éva – a múzeumteremtő, a helytörténész-közíró és az élsportoló: közösségünk e három személyisége is példázza, mennyire változatos, régiónként is sokrétű az idei Ezüstfenyő-díjasok palettája.”(Kelemen Hunor előszava az Ezüstfenyő-díjasokról megjelent kiadványból.)
– Mindenekelőtt gratulálok. Aradról te vagy az első újságíró–író, aki megkaptad az Ezüstfenyő díjat. Újságíróként, íróként, olyan publicistaként, aki Arad művelődéstörténetéről sok kötetet írt. Sokan gratuláltak?
– Sokan, meglepően sokan. Először Marosvásárhelyen (a díjátadás helyszínén – szerk.), kiderült, hogy rengeteg ismerősöm van, és nemcsak a sajtósok, hanem rengeteg olyan ember, akiket különböző helyekről ismerek az országban. Aztán gratuláltak e-mailben, a feleségem jóvoltából felkerültem a Facebookra (bár ez ellen sokáig tiltakoztam)... azon aztán majd 200 gratuláció jött.
Ami a kérdésed első felét illeti: lehet, hogy nem is újságíróként vagy íróként gondoltak rám a felterjesztők, hanem olyan közéleti emberként, aki a közért – nem politikusként – a magyar nyelv, az épített örökség, a magyar szellemiség és az erdélyi magyar szellemiség érdekében tesz valamit. Az Ezüstfenyő-díjra az van rányomtatva, hogy A haza visszaszerzéséért jár. Sokat spekuláltam azon, hogy ez mit is takar, s hogy kerülök én ebbe a képbe. Ott aztán megtudtam, hogy a haza visszaszerzése azt jelenti, hogy a magyar nyelvért, a magyar nyelvű intézményeink, szobraink stb. visszaszerzéséért tett valamit a díj kitüntetettje.
– Ha visszanézel erre a lassan ötvenéves tevékenységedre (Puskel Péter kijavít: csak 48 éves, akkor léptem a sajtó hímes, egyszersmind göröngyös mezejére), mit tartanál ebből az életműből a legkiemelkedőbbnek? Egyáltalán tudnál-e valamilyen sorrendet felállítani elfoglaltságaid, könyveid között?
– Ezen még nem volt időm elgondolkodni, talán egyszer megteszem. Kovách Gézától (aki rendetlen ember hírében állt, de a szakmai tevékenységében nagyon is céltudatos és rendszeres volt) megtanultam azt, hogy igyekszem nyilvántartani azt, amivel foglalkoztam. Fel is van általában jegyezve mindaz, ami megjelent, tudományos értekezleten, szimpóziumon elhangzott, legalábbis az utóbbi öt-hat évben.
Elsősorban az aradi, Arad környéki, vagy innen eltávozott, de szívükben Aradon élőkhöz intéztem a mondanivalóm, azt szerettem volna, ha számukra megmaradnak a szellemi értékek, amelyeket az elődök hoztak létre. Nem tudok sorrendet alkotni, de talán az újságírói munkámnál többre becsülöm azt, amit az utóbbi 15-20 évben hoztam létre, mert ezek maradandóbbak. Apám nyomdász volt, nagyapám is. Apám egyszer azt mondta: az újság egy napig él. Ezt gyerekként nagyon megjegyeztem; azt, amit az újságban írtam – a jobbakat, közepeseket meg gyengébbeket is, mert ilyenek is voltak szép számmal –, a jobb írásnak is egy két napig marad emléke. Ami könyvben, nyomtatott formában megjelent, az mondjuk, hosszabb életű.
Itt szeretném elmondani, hogy újságíróként vagy helytörténeti kutatóként az utóbbi időben nagyon sok kellemes visszajelzést kaptam. Régebben is voltak ilyenek, főleg szóban, aztán amikor megjelent a számítógép, azon keresztül is kaptam (persze bírálatot, letolást, kiegészítést is), de hát többségében dicséretet. Két dolgot említenék, ami nemrég történt. Üzent Kölnből, Németországból egy ott élő, Aradon született hölgy, régóta ismerem, 96 éves, és teljesen vak, de szellemileg abszolúte friss. Aki gondozza, felolvassa neki az aradi újságot, és minden könyvemet beszerezte, felolvastatta, s most azt üzente: nem akar addig meghalni, amíg a legújabb könyvemet el nem olvassa. Hát azért ez megható; aztán felhívott egy másik hölgy, akivel amúgy nincs kapcsolatom, s azt mondta: eljuttatja a könyvemet, mert Csorba Ilona néni megkérte rá. Egy másik eset: Budapesten dolgozó lányomnak volt valamilyen csapatépítő tréningje, s annak meghívottja, egy (Aradon született és az itteni középiskolában végzett) híres magyarországi közgazdász a lányomtól megkérdezte: maga az aradi újságíró Puskel Péternek a leánya? Adja át édesapjának: a hálám örökké üldözni fogja. Kiderült: valami ingatlan-visszaszolgáltatási ügyben a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon az ügyvéd bemutatta a könyvemet, amelyben benne volt, lefényképezve, dátummal a per tárgyát képező épület, amelyen már akkor is volt emelet, amikor az ellentábor állítása szerint még nem volt – és a bíróság ennek megfelelően döntött. Mit gondolsz, milyen érzés volt számomra?
– Ez egy embernek, családnak nyilván nagy örömet szerzett, de könyveidet sokan olvassák. Szoktál-e visszajelzéseket kapni egy-egy újonnan megjelent könyvedre?
– Igen, sokat – Németországból, de Amerikából, Kanadából, sőt Ausztráliából is. Budapestről a Salacz-könyvem kapcsán jelentkezett egy szintén Salacz nevű leszármazott, neves orvosprofesszor, nyugalmazott klinikavezető, akinek addig nem volt tudomása arról, hogy Salacz Gyulának Arad megadja a tiszteletet, utcát nevezett el róla (újból, mert régebben is volt), szobrot állított neki. Eljött, és nagy örömét fejezte ki, az ősök dicsőségének jobban örült, mint a maga hírnevének.
– Készítsünk egy kis leltárt: összeszámoltad, hány könyved, tanulmányod, netán újságíróként hány cikked jelent meg?
– A könyvekből 12 vagy 13. A 13. azért kérdőjeles, mert én írtam ugyan, de apró kiegészítéseket írtak hozzá, amiről nekem nem volt tudomásom, azt a sajátomnak tartom, de más is szerepel benne. Kilenc könyvben társszerző vagyok, vagy 7–8–9-be, például monográfiákba egy, két vagy három fejezetet írtam. Most készül a megyei tanács megbízásából Nagyváradon egy nagy, kb. háromezer oldalas monográfia (3 kötetben), annak második számába (amelyben már magyar vonatkozások is vannak) én is nagyobb terjedelmű anyagot írtam az aradi magyar sajtóról, Arad ipari fejlődéséről.
– Cikkeid, tanulmányaid számát számon tartod-e?
– Amikor 35 év után nyugdíjba mentem, egy felületes számítás szerint olyan 11 ezer körüli cikkem számoltam össze. Azóta csak ritkán fordulok elő az újságban, a néhány rovattal, úti jegyzetekkel, egyéb írásokkal nagyon ritkán. Egy idő után, részben Kovách Géza ajánlására – de azért is, mert megkaptam egy magyarországi újságíró 200-300 darabos cikkgyűjteményét – rádöbbentem: valamennyit csak meg kellene őrizni belőlük. Meg is vannak a helytörténeti jellegű cikkeim, azok száma kb. hatszáz.
– Írói munkásságod tulajdonképpen újságíró korodban kezdődött számos, helytörténet-jellegű írással. Talán akkor nem is gondoltál könyvben való megjelentetésükre. 1990 előtt nem nézték szívesen – persze nem az olvasókról van szó –, ha valaki Arad főleg magyar, vagy német múltjával foglalkozott. Ficzay Dénes, az „aradológus” is „kikapott” annak idején ezért.
– Így volt. Egy érdekes történet, amiről neked is tudnod kell: talán 1974-ben indítottam egy szerény, teljesen politikamentes sorozatot Szülővárosunk, Arad címmel, hogy az emberekben felpiszkáljam a lokálpatrióta érzelmeket. Lefényképeztettem egy régi patinás épületet, részletet, írtam alá néhány sort, hogy amolyan szellemi gyakorlatként az olvasók felfigyeljenek rá.  Megjelent talán 30-40 ilyen, amikor egyszer csak behívattak a pártbizottság propaganda osztályára, a főelvtárshoz; üvöltöztek velem, s értésemre adták, hogy kirúghatnak, s még a tanügybe se mehetek vissza. Végül megegyeztünk valahogy, hogy az „új megvalósításokról” is írni fogok, s megúsztam a kirúgást.
– Visszatérve a németországi idős hölgy óhajára: min dolgozol jelenleg?
– Ez nem a dicsekvés helye, de most kényszerhelyzetben vagyok, amit mindig szerettem volna elkerülni. Olyan típus vagyok, hogy ha valamin dolgozom, semmi másra nem tudok figyelni. Elkezdtem valamit, a Bohus-palota kismonográfiáját Palota a Zrínyi utcában címmel. Nem kizárólag, sőt legkevésbé a palotáról szól, hanem az erdélyi palotaépítés-kultuszról, arról, hogy milyen céllal, kik építették stb., szó lesz a Bohus-palotában és környékén működő intézményekről, lenne benne egy kis aradi mozitörténet. Nagyon érdekes emberek lakták, akik a közért dolgoztak – köztük festőművészek. Régi vágyam az „aradikumok” (ezt a szót én kreáltam a hungarikum mintájára) olyan dolgokról, amelyekben Arad országos vagy közép-európai szinten első volt – most negyven körül van a számuk, és nem kis dolgokról van szó.
– Ezek közül te már többről beszámoltál a könyveidben. Ez egy külön könyv lenne?
– A helytörténész „mindenevő”, nem koncentrálhat csak egy témára, korra, mint egy történész. Sok mindent megírtam már, sok mindenben újabb és újabb „felfedezések” jönnek, amelyeket, legalábbis az utóbbi 50-60 évben, én „fedeztem fel”. Én fedeztem fel, például, Jávor Pál szülőházát, én találtam meg születési bizonyítványát stb.
– Hogy kezdődött ez a helytörténeti irányulás számodra?
– Egyszerűen. Ficzay Dénes nekem is tanárom volt, ő ébresztette fel bennem az érdeklődést. Amikor egyetemista lettem, s erre-arra utaztam, mindig mindent összehasonlítottam Araddal, hogy mi jobb, mi rosszabb. Tősgyökeres aradi vagyok egyébként, s gyermekkoromban, ha anyámat elkísértem valahová, feltűnt, hogy mindenkinek köszönt, illetve köszöntek neki. Egyszer azt mondta: fiam, akit én nem ismerek, azt nem is érdemes. Aztán én is nagyon sok embert megismertem, minden nemzetiségűt – magyart, románt, zsidót, szerbet. Elbeszélgettem velük, nagyon sok mindent meg is tudtam tőlük.
– Nem ez az első díjad, kitüntetésed. Melegíti-e egy kicsit a szívedet az Ezüstfenyő?
– Hát… igen. Alapvetően balszerencsés embernek tartom magam, legalábbis hosszú ideig ez volt véleményem. Örülök neki, de nem tartom nagyon nagy jelentőségűnek. Úgy gondolom, az első díj szerencse kérdése, utána már szinte szabályszerűen jönnek a többiek. S mivel úgy hat hét múlva betöltöm a 75. évemet (hál’istennek nem nagyon érzem),  már eszembe jutott, hogy az ilyen kitüntetések úgy az élet vége felé érik az embert… Már régóta mondogatom mindenfele: gondoskodni kell az utánpótlásról, hogy Ujj János meg jómagam is átadhassuk majd lassacskán a stafétabotot. Be is vontak két fiatal történészt, igazán örülök neki.
– Hogyan telik mostanság egy napod?
– Nemigen van olyan nap – kivéve, amikor nem vagyok Aradon –, hogy minimum 3-4 órát ne dolgozzam. A reggeli órákban szoktam, úgy 12-ig, akkor kimegyek a városba, délután négytől megint leülök úgy fél nyolcig. Régebben bementem a könyvtárba, mostanában ritkábban, mert már nemigen találok újdonságot. Ha több napra megyek Budapestre, felkeresem a levéltárat, könyvtárat. Sok időmet elveszi, hogy válaszolok az e-mailekre, nagyon sok felkérést kapok, keresik az ősöket stb. Ezt nagyon nem szeretem, nincs rá időm, bár némelyik kérelmező viszontsegítséget ajánl fel. De én nem szeretek kérni, sokkal szívesebben adok. 
Jámbor Gyula. Nyugati Jelen (Arad)

2016. március 3.

A magyar közösség régi vágya teljesül
Felsőoktatási szórványkollégium létesül Temesváron
Az Orbán Viktor–Kelemen Hunor-találkozó napirendjén volt egy felsőoktatási szórványkollégium létrehozása Temesváron, amit mindkét fél támogat. 
Hogyan született meg ez az elképzelés? – kérdeztük Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselőtől.
– Egy felsőoktatási szórványkollégium létrehozása már régebbi vágya a temesvári magyar közösségnek. Ezzel az elképzeléssel kapcsolatban már volt egy kezdeményezés a 2000-es években, amit sajnos nem sikerült véghezvinni. A mandátumom elején feltettem a kérdést, hogy melyek azok a közösségi projektek, amelyeket meg kellene valósítani, és a szórványkollégium közöttük szerepelt. Ezért az eredeti kezdeményezőkkel együttműködve ismét nekifogtunk az elképzelés megvalósításának és szerencsére támogatást találtunk rá a Temesvári Római Katolikus Püspökségen, amely az ingatlant szolgáltatja, az RMDSZ vezetőségében, amely a stratégiai projektek közé emelte és Magyarország Kormányánál, amely hajlandó anyagilag támogatni az elképzelést és a Nemzetpolitikai Államtitkárságon, amelynek csapata minden rendelkezésére álló eszközzel segít bennünket. Magam részéről ezúton is köszönetet mondok mindenkinek, aki eddig támogatta az ötletet.
 – Mit takar ez az elnevezés: kollégiumi körülmények biztosítása a temesvári egyetemeken tanuló magyar fiatalok számára? Esetleg magyar nyelvű képzés indulna valamelyik egyetemen?
– Az intézményben szállást biztosítunk majd közel ötven Temesváron tanuló magyar egyetemistának és a kollégiumban magyar nyelvű kiegészítő képzés zajlik majd. Arra egyelőre nincs esély, hogy a temesvári egyetemeken hivatalos magyar nyelvű oktatási vonalakat alapítsunk, ezért a kollégium keretei között kívánjuk megvalósítani a magyar nyelvű kiegészítő képzést. Olyan oktatási programot kívánunk kialakítani a diákok számára, amely által elsajátíthatnak bizonyos konkrét kompetenciákat (például menedzsment), de hangsúlyos szerepet kap majd a magyarságismeret és a közösségi szerepvállalás is.
– Hol akarják létrehozni a szórványkollégiumot és milyen forrásokból?
– A felsőoktatási szórványkollégiumot a Temesvári Római Katolikus Püspökség egyik visszaszolgáltatott épületében fogjuk létrehozni. Az ingatlan a Bartók Béla Elméleti Líceum és a józsefvárosi épülő parókia tőszomszédságában van, így egy helyre kerülnek a magyar illetőségű intézmények. A kollégium nemcsak egy bentlakás lesz, hanem valós magyar közösségi térré válhat, ahol számos rendezvényt, eseményt lehet majd szervezni. A forrásokat a magyar állam biztosítja majd.
– Mikor valósulhat meg ez az elképzelés?
– Az e heti megegyezést hosszas előkészítési folyamat előzte meg, amely alatt többször egyeztettünk az összes érintett féllel. Megvan már az építészeti terv és elindítottuk az engedélyezési folyamatot. Így minden reményem megvan rá, hogy idén el tudjuk kezdeni a munkálatokat.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

2016. március 3.

Erős erdélyi és felvidéki magyar képviseletet!
Bízunk benne, hogy a március 5-i szlovákiai parlamenti választásokon a Magyar Közösség Pártja (MKP) megerősíti azt a Kárpát-medencei magyar képviseletet, amely Erdélyben és Vajdaságban erős, és amelynek a Felvidéken is ismét erőssé kell válnia – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán Pozsonyban újságírók előtt.
Az RMDSZ elnöke erről azt követően beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek összefogásáról egyeztetett Berényi Józseffel, az MKP elnökével. Kelemen Hunor elmondta: a Magyarország határain túl számbeli kisebbségben élő magyar közösségeknek hasonlóak a gondjai és céljai is. „Szülőföldünkön akarunk maradni, jövőt akarunk építeni (...), és úgy szeretnénk élni, hogy megőrizhessük identitásunkat” – emelte ki a politikus. Hozzátette: ehhez sok mindenre szüksége van az érintett közösségeknek, de leginkább arra, hogy a döntéshozatali helyeken meglegyen a képviselete. Hangsúlyozta: mindezért arra akarja buzdítani a felvidéki magyarokat, hogy menjenek el szavazni és válasszák az MKP jelöltjeit. Szabadság (Kolozsvár)

2016. március 3.

In memoriam Tokay György
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megrendülve búcsúzik Tokay Györgytől, egy kivételes romániai magyar politikustól és közéleti szereplőtől.
Volt parlamenti képviselő, RMDSZ-frakcióvezető, kisebbségügyi miniszter, balti-országokbeli nagykövet, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagja, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének alapító tagja.
1939. március 27-én született Kolozsvárott, jogi tanulmányait a Bolyai Egyetemen végezte. Jogtanácsosként kezdi közéleti pályáját, majd újságíró lesz, 1976-tól pedig ügyvédként dolgozik.
Az RMDSZ parlamenti csoportja „tiszteletbeli székelynek” nevezte Tokay Györgyöt a Har-Kov néven elhíresült ügyben való felszólalása miatt. „Tokay Gyurira mi felnéztünk. A parlamentben olyan természetességgel állt ki a mikrofon elé, és úgy beszélt román nyelven, hogy mindenki elhallgatott, és mindenki odafigyelt rá. Olyasmit képviselt, ami a román politikai életben vele, sajnos, elment. Szeretném, ha visszajönne és elmondaná: vigyázzunk egymásra” – méltatták életútját volt kollégái.
Az elmúlt 26 év egyik legmarkánsabb politikai személyisége volt Tokay György, aki elhívatottsággal, becsülettel és igazi úriemberként képviselte a Szövetséget. 2015-ben, az RMDSZ kongresszusán Ezüst Tulipán díjjal köszöntük meg több évtizedes munkásságát.
Tisztelettel hajtunk fejet bátor helytállása előtt.
Tokay Györgyöt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség saját halottjának tekinti.
Nyugodjon békében, emléke legyen áldott!
Vigasztalódást gyászoló szeretteinek!
Kelemen Hunor szövetségi elnök. erdon.ro

2016. március 4.

Kelemen: elfogadhatatlan Tőkés érdemrendjének visszavonása
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elfogadhatatlannak minősítette, hogy bármilyen ürüggyel vissza lehessen vonni Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalomban betöltött szerepéért kapott román állami érdemrendet. Szijjártó Péter csalódást keltő döntésnek nevezte az intézkedést.
Kelemen Hunor pénteki Facebook-bejegyzésében arra reagált, hogy előző nap Klaus Johannis államfő bejelentette: megfosztja Tőkés Lászlót a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatától, amellyel a forradalom huszadik évfordulóján, Traian Băsescu akkori román elnök tüntette ki a romániai rendszerváltás elindításában betöltött történelmi szerepéért – emlékeztet az MTI.
„26 évvel később is ugyanolyan értékük van a teljes hazai társadalom számára az akkori bátor tetteknek. Mindannyiunk történelmét nem lehet ilyen módon átírni, újrafogalmazni. Ezért sem értek egyet az érdemrend visszavonásával" – írta a közösségi oldalon az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor 2013-ban is, amikor élénk politikai és médiakampány indult Romániában Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonása érdekében, úgy nyilatkozott, hogy nem szabad senkitől sem megtagadni a szólásszabadságot, amit a román alkotmány szavatol, és nem szabad visszavonni az elismerést „az 1989-es érdemeivel kapcsolatba sem hozható egyéb okok miatt”.
Az elismerés visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében, miként azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében.
Szijjártó: a megvonás európai mércével is nehezen mérhető
Szijjártó Péter csalódást keltő döntésnek nevezte Tőkés László, a Fidesz-KDNP listáján megválasztott európai parlamenti képviselő, nyugalmazott királyhágómelléki református püspök romániai kitüntetésének visszavonását, ami szerinte „európai mércével is nehezen mérhető”. A külügyminiszter kiemelte: Tőkés László elévülhetetlen érdemeket szerzett Románia közelmúltbeli történelmében.
Emellett Szijjártó Péter kitért arra is, hogy legutóbbi látogatásakor a román külügyminiszter és miniszterelnök is konstruktív hangnemet ütött meg. A miniszter szerint a román elnök döntése abba a kontextusba sem illik, miszerint a két ország (Magyarország és Románia) kapcsolatrendszerét fejleszteni kívánják. Krónika (Kolozsvár)

2016. március 5.

„Ismét politikai véleményem miatt bűnhődöm”
A romániai rendszerváltozás állapotát jelzi, a szólásszabadság eszméjét és Temesvár szellemét egyaránt sérti Tőkés László szerint a neki adományozott román állami kitüntetés visszavonása.
Úgy vélte, az eljárás a Romániában megerősödött általános magyarellenes hangulatba illeszkedik. Megállapította továbbá, hogy ezzel a döntéssel Klaus Johannis államfő és az érdemrend visszavonást javasoló becsületbíróság megkérdőjelezte Románia jogát, hogy felléphet a határon túli románok védelmében. Kelemen Hunor elfogadhatatlannak minősítette, hogy bármilyen ürüggyel vissza lehessen vonni Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalomban betöltött szerepéért kapott román állami érdemrendet. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter csalódást keltőnek és „európai mércével nehezen mérhetőnek” nevezte a döntést. Szabadság (Kolozsvár)

2016. március 7.

RMDSZ–RMGE- találkozó
Pénteken, március 4-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor kolozsvári irodájában fogadta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnökségének küldöttségét.
A megbeszélésre azt követően került sor, hogy az RMGE néhány napja egyeztetést kezdeményezett az erdélyi magyar politikai pártokkal és szervezetekkel annak érdekében, hogy a 2016. évi választásokat követően a gazdák megfelelő képviselettel rendelkezzenek a helyi és megyei önkormányzatokban, hogy a helyi közösségeket érintő döntések előkészítésébe és meghozatalába bevonják a gazdaszervezetek képviselőit.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete felkérésére először az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor részéről érkezett pozitív visszajelzés.
Miután röviden elemezték az erdélyi mezőgazdaság és vidék helyzetét, a közös agrárpolitika hazai alkalmazásának következményeit, a gazdaszervezetek hozzájárulásának lehetőségeit a vidéki közösségeink boldogulásához, az utóbbi évek legnehezebb időszakát élő termelők helyzetének javításához, az erdélyi magyar érdek érvényesítéséhez, megállapodtak, hogy rövid időn belül egyeztetik az agráriumra és a falura vonatkozó programjaikat, a konzultációt kiterjesztik az RMDSZ és az RMGE megyei/területi szervezeteire is.
Ezek után újból találkoznak a további együttműködési lehetőségek megtárgyalására.
RMGE. Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-30 ... 3241-3270 | 3271-3300 | 3301-3330 ... 3961-3976




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998