|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 418 találat | lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 | 391-418 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Horváth Anna 2017. január 30.Porcsalmi Bálint az RMDSZ ügyvezető elnökeA marosvásárhelyi Kultúrpalotában ülésezik az RMDSZ miniparlamentjének tartott Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az ülés Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójával indult. A politikai vitát követően a testület ellenszavazat nélkül ügyvezető elnökké választotta Porcsalmi Bálint politológust. A funkció Kovács Péter január 4-ei lemondásával üresedett meg. Az eseményen sor került az Ezüstfenyő-díjak átadására, valamint az RMDSZ leköszönő parlamenti képviselőinek és szenátorainak kitüntetésére is. Kelemen Hunor: Romániában meg kell erősíteni a jogállamiság kereteit biztosító intézményeket Ha sérül a jogállamiság, elsősorban a nemzeti kisebbségek vannak kitéve a jogsértéseknek – hangzott el Kelemen Hunor politikai beszámolójában. Hangsúlyozta: az RMDSZ évek óta mondja, nincs rendben a romániai igazságszolgáltatás működése, és most egyre több olyan információ kerül nyilvánosságra, amely megerősíti, hogy az elmúlt években "kézi vezérlésű" igazságszolgáltatás működött Romániában. Az RMDSZ elnöke bírálta a román kormányt, amiért sürgősségi rendelettel, a parlament megkerülésével akarja módosítani a romániai büntetőjogot, ugyanakkor úgy vélte, a parlamentnek jogában áll eldönteni, hogy indokolt-e közkegyelemben részesíteni börtönbe zárt embereket. Kelemen Hunor emlékeztetett: az új büntető- és büntetőeljárási törvénykönyveket 2009-ben parlamenti vita nélkül fogadta el a törvényhozás, majd többször módosították sürgősségi kormányrendeletekkel. Az RMDSZ elnöke elmondta: a parlamenti vita megkerülése vezetett oda, hogy az alkotmánybíróság a törvénykönyvek több mint negyven cikkelyét találta alaptörvénybe ütközőnek, a parlamentnek pedig azóta sem volt bátorsága ezeket összhangba hozni az alkotmánnyal. Fontosnak nevezte a nemzetbiztonsági törvények módosítását is, mert - mint mondta - azok elavultak, és lehetőséget teremtenek a rossz alkalmazásra, aminek eredményeként az ügyészség nemzetbiztonsági lehallgatásra alapozva indíthat büntetőjogi eljárást. Példaként Horváth Anna kolozsvári alpolgármester esetét említette. Hangsúlyozta: az RMDSZ az új parlamenti ciklusban a kisebbségi jogok bővítésén akar dolgozni, de legalább ennyire fontos számára a jogállamiság megerősítése. Harmadik feladatként a perifériára és az állam segítségére szoruló emberek segítését jelölte meg. Reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ-nek a kormánykoalícióval kötött parlamenti együttműködési megállapodása eredményes lesz, és már a tavaszi parlamenti ülésszakban sikeresen tárgyalhatnak a kormánypártokkal a nemzeti kisebbségek jogainak bővítéséről. Kelemen Hunor úgy vélte, a tavalyi önkormányzati és parlamenti választáson való sikeres szereplés igazolja, jó döntéseket hoztak az elmúlt években, ezek között említette a szövetség 2014-es ellenzékbe vonulását, a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködés kialakítását, valamint azt, hogy az RMDSZ-nek sikerült rendezni a magyarországi kormánypártokhoz fűződő viszonyát. Porcsalmi Bálint: szolgálatra készen állok, a munkát vállalom és várom "Egy olyan szerepet kell betöltenem, amire sosem vágytam, de mindig tiszta szívből tiszteltem, és olykor tartottam, féltem tőle. Ma azért állok az SZKT előtt – előttetek, hogy támogatásotokat kérjem – mindenek előtt a munkára, nem csupán a tisztségre. Nekem az a fontos, hogy maradhassak ügyvezető elnökként is az, aki vagyok: Bálint” − fogalmazott szombat délben a marosvásárhelyi SZKT-n Porcsalmi Bálint, akit Kelemen Hunor az RMDSZ új ügyvezető elnökének nevesített. Az ügyvezető elnökjelölt az elmúlt években a világ számos részén politikusok munkáját segítette, kampányokat szervezett, szervezeteket épített, és mint mondja, tanácsadóként számára a legnagyobb luxus az volt, hogy őszinte lehetett, elmondhatta élesen, nem egyszer nyersen, amit gondol, amit szerinte tenni kell. „Ma nem tanácsadóként állok itt, hanem politikai felelősséget vállalok. De az őszinte, egyenes magatartástól nem akarok megválni. És ha lehet ilyet kérni, akkor ezt várom el a Szövetség politikusaitól, helyi és megyei vezetőitől, központi és területi munkatársaitól is. Nyílt, egyenes beszédet. Számomra minden jó csapatmunka alapja ez. Hiszek abban, hogy csak így lehet eredményeket elérni.”− nyomatékosított. Beszédében elhangzott, ugyanazt a célt tartja szem előtt, amiért évek óta dolgozik: hogy 2019-re a Szövetség legyen a legmodernebb politikai szervezet Romániában, de akár a térségben is. „Én ezt komolyan gondolom, és ezt csak együtt tudjuk megvalósítani. Számomra az innováció nem csupán jobb számítógépeket, vagy több FB- reklámot jelent. Én azt vallom, hogy a szervezet életében az innováció elsősorban a tartalomra és a munkamódszerekre vonatkozik. Több munkát, és minden esetben jól előkészített, alapos munkát szeretnék. Valós együttműködésre van szükségünk! Kevesebb gyűlésre, de jóval több egyeztetésre és párbeszédre. Egy olyan rendszerre, amely a megfelelő döntés-előkészítésre, a pontos végrehajtásra, a nyomon követésre és számonkérésre épül.” – hangsúlyozta az RMDSZ ügyvezető elnökjelöltje. Az elkövetkező időszak terveit ismertetve Porcsalmi Bálint elmondta, csapatával, világos iránnyal, pontos feladatokkal, felelősökkel és határidőkkel összeállítják az ügyvezető elnökség munkatervét, ezt követően ellátogatnak minden megyei szervezethez, hogy közösen mérjék fel az igényeket, és összesítsék a feladatokat, napokon belül pedig megkezdik a májusi kongresszus előkészítését. „Ma nem nekem kellene itt állnom. Egy más időben, más helyzetben, talán egy más, jobb világban ma Nagy Zsoltnak kellene itt állnia. De Zsolt nincs itt. Pontosan tegnap két éve annak, hogy őt börtönbe zárták, koholt vádak alapján, ártatlanul. Ő nekem azt mondta, hogy nyugodt szívvel vállaljam el a szövetségi elnök felkérését. Úgy fogalmazott, hogy magunk fajta emberek számára – akik munkát és nem tisztséget kérnek – ez a legszebb feladat az RMDSZ-ben.”− mondta Porcsalmi, aki beszédének végén kijelentette, szolgálatra készen áll, vállalja és várja a munkát, ehhez pedig az SZKT támogatását kéri. 29 személyt és egy intézményt tüntetett ki Ezüstfenyő-díjjal az RMDSZ Az RMDSZ idén 15. alkalommal díjazza azok munkáját, akik jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak és a szülőföld visszaszerzésében, valamint a szövetség programjának megvalósításában. Az Ezüstfenyő-díjat először 2002-ben adták át. Idén 29 személyt és egy intézményt díjaztak. „Egy kisebbségi közösség fennmaradásának feltétele azoknak a személyeknek a létéhez köthető, akik az általuk kiválasztott területen tudásukat a közvetlen környezetükben élők, a helyi közösségek szolgálatába állítják. Akik hétköznapi hősökként arra a feladatra vállalkoznak, hogy kultúránk őrei, értékeink ápolói legyenek. Az elkobzott anyagi javak visszaszerzésétől szellemi örökségünk gazdagításán át önzetlenül harcolnak a magyar ügyért, a magyarok tiszteletének kivívásáért. Olyan példaképek, akik összekapcsolják a múltat a jövővel. Akik tudják, hogy 2017-ben közösségünk legnagyobb ellensége a közöny, a széthúzás, s akik arra figyelmeztetnek, hogy csakis a gyarapodás lehet járható út számunkra, de a jövő nemzedék, a fiatal generáció számára is. Létük nélkülözhetetlen, hiszen követendő példák, hősök hiányában mindaz, amit 27 év alatt kivívott a romániai magyar közösség, visszafordítható, egy tollvonással áthúzható. Elengedhetetlen tehát, hogy köszönettel illessük őket, hogy időről időre kimondjuk és feljegyezzük nevüket” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök a szombati ünnepélyes díjátadón. Az RMDSZ megköszönte volt ügyvezető elnöke, parlamenti képviselői és szenátorai munkáját is. „Díjazottaink közül sokan ott ültek már 1990-ben Románia Parlamentjében, de vannak olyanok is, akik csak egy mandátumot tudnak maguk mögött. Ezek az emberek megteremtették az erdélyi magyar érdekképviseletet, a legnehezebb körülmények között, időben is hitet tudtak adni közösségüknek abban, hogy van értelme az építkezésnek. Hitet adtak a legnehezebb időszakban is, akkor, amikor a társadalom nem tudta, milyen irányba szeretne haladni. Azt a munkát végezték, amelyet a legjobb tudása szerint egy magyar ember Bukarestben végezhet” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Díjban részesültek: Kovács Péter leköszönő ügyvezető elnök, Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, Klárik László Attila, Patak Csaba, Végh Sándor és Olosz Gergely leköszönő szenátorok. A kitüntetett leköszönő képviselők között Borbély László, Kelemen Atilla, Bónis István, Kerekes Károly, Kereskényi Gábor, Máté András Levente, Moldován József, Molnár Zsolt, Markó Attila és Antal István szerepel. Szabadság (Kolozsvár) 2017. február 6.Politikai, történelmi időutazásA polgármester-jelöléstől a neolitikumig Soós Zoltán múzeumigazgató tavaly a helyhatósági választásokkor Marosvásárhely polgármesterjelöltjeként a figyelem központjába került. A kampány ideje alatt, majd közvetlenül utána mondtak róla jót, rosszat. Aztán végül, miután lecsengett minden, és visszatért régi beosztásába, nem hallani róla. Megtörtük a csendet. A választás utáni időszakról, a múzeum terveiről beszélgettünk az igazgatóval. – Fölöttébb érdekes időszaka volt életednek a tavalyi választási kampány és a választás, mivel függetlenjelöltként próbáltad meg a szinte lehetetlent, hogy leváltsd a jelenlegi polgármestert. Miután elült a politikai vihar, visszatértél az „eredeti” szakmádhoz és állásodba, úgy, hogy a helyi tanácsban sem vállaltál feladatot. Teljesen visszavonultál a közélettől? – Egyáltalán nem, sőt továbbra is részt fogok venni a közösségépítésben, a Forgatag, a múzeumi rendezvények szervezésében, vagy akár a megye kulturális örökségvédelméért vállalt munkával. A kampányban megtanultam, hogy miként kell folytatni a közösségért vállalt munkát, harcot. Számomra a legnagyobb tanulság az volt, hogy megmutattuk a többségieknek: számolniuk kell velünk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy „leírjanak”. Ha egyesek úgy gondolják, hogy a marosvásárhelyi magyar közösség létszámcsökkenése ellenére visszaszorulóban van, téved. Az engem támogatók szavazataikkal igazolták, hogy van jövőjük a marosvásárhelyi magyaroknak. – Ennek ellenére a helyhatósági választásokat követően a mai napig pesszimista hangulat uralkodik: elvesztettük a választást, a helyi tanács pedig egyelőre szélmalomharcot vív a katolikus iskola ügyében... – Tudjuk jól, hogy olyan városvezetéssel van dolgunk, amellyel, csodák csodája, a sok korrupciós dosszié ellenére nem történik semmi. Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármesterét korrupció gyanúja miatt felfüggesztették, ezzel szemben Dorin Florea több ügyben vádlott, és továbbra is polgármester. Ez is igazolja, hogy nem reális politikai viszonyok uralkodnak Marosvásárhelyen. Valóban egy jól meghatározott üzleti kör összefonódása tartja fenn ezt az állapotot, ahol semmi nem történik az akaratukon kívül, és a város fejlődése jó ideje stagnál. Logikus, hogy ha valaki ennyi terhet visel, nem tudja megfelelőképpen irányítani a várost. Tulajdonképpen nem is törődik vele, mert a holdudvarába tartozók már felélték a város vagyonát. Bízom abban, hogy sikerül ennek az állapotnak véget vetni. Ezért fogott össze Marosvásárhely magyarsága a helyhatósági választásokon. Az elkövetkezendő időszakban ezt az összefogást kell megerősíteni és meggyőzni minél több jóérzésű vásárhelyi románt, aki nem attól fél, hogy magyar lesz a polgármester, hanem aki azt akarja, hogy ennek a városnak legyen jövője, és hozzájárul ahhoz, hogy a jelenlegi állapotokat megváltoztassuk. – Öntsünk tiszta vizet a pohárba: a helyi tanácsban az RMDSZ-frakciót erősítetted, majd a helyhatósági választásokon függetlenként indultál. Most is az vagy? – A polgármesterjelölést el lehet vállalni függetlenként, de mindenképpen szükség van anyagi és humán háttértámogatásra. A kampányban is hangsúlyoztam, a függetlenség lényege egy gesztus volt a konkurens magyar politikai pártok felé, hiszen nem akartam pálcát törni senki fölött, ugyanakkor nyitás volt a román közösség felé is azzal az üzenettel, hogy nemcsak a magyar közösség gondjainak rendezését vállaltam fel, hanem a városnak szerettem volna más jövőképet ajánlani. Jelenleg az RMDSZ Maros megyei szervezetének kulturális alelnöke vagyok. Most lesznek a tisztújítások. Amennyiben arra kérnek, hogy tovább folytassam ezt a munkát, vállalom. A múzeumon keresztül több egyházközséget segíthettem műemlék templomaik felújításában. Ugyanakkor szeretnék továbbra is meghatározó szerepet vállalni a Forgatag, a mikházi fesztivál, a Múzeumok éjszakája, Maros-parti majális vagy akár a március 15-i rendezvények szervezésében. Ezeket a számunkra fontos eseményeket új, a fiatalok számára is vonzó tartalommal kell megtölteni, és úgy érzem, ebben jó úton járok. Ezek azért is fontosak, mert minél erősebben kell éreztetnünk jelenlétünket a városban. Nyilván, ha három év múlva lesz politikai támogatás, akkor újra vállalhatom a polgármesterjelölést. – Ha már visszatértünk a helyhatósági választásokhoz, meg kell említenem, hogy az ígéretek között volt a Bethlen Gábor-szobor felállítása is, amely nagy port kavart, az utóbbi időben viszont nem hallottunk semmit róla. – Tavaly októberben döntött a pályáztató művészi grémiuma, hogy Harmat István marosvásárhelyi születésű, jelenleg Baján élő szobrászművész készíti el a szobrot. Elértük, hogy a város tavalyi költségvetésében megjelent a szoborállítás költsége, és a helyszínt is elfogadta a tanács. A napokban találkoztam a tanács RMDSZ-frakciójával, és ismertettem velük a szoborállítás helyzetét. Előkészítés alatt áll a műszaki terv, aminek költségeit az önkormányzat kellene fedezze az idei költségvetésből. Ezt követően a polgármesteri hivatal szerződést kell kössön a művésszel, hogy meginduljanak a konkrét munkálatok. Sajnos, az eredeti ütemtervhez viszonyítva mintegy féléves csúszásban vagyunk, ami azt jelenti, hogy ha jó ütemben haladnak a munkálatok, valószínűleg 2018-ban lesz a szoboravató. – Nemcsak ezzel a szoborállítási tervvel, hanem számos történelmi, művelődési rendez- vénnyel emlékeztünk a szabad királyi városi cím odaítélésének 400. évfordulójára. Ebben, de az elmúlt időszakban is a múzeum jelentős szerepet vállalt abban, hogy a város kulturális életét emelő, rangos kiállításon elevenítsük fel a város múltját és nem csak. Mire számíthatunk az idén? – Büszkén mondhatom – és ez nemcsak az én érdemem, hanem kollégáimé, illetve a Maros Megyei Tanácsé is –, hogy az elmúlt 10 év alatt a Maros Megyei Múzeum regionális intézménnyé nőtte ki magát, hiszen rangos országos kiállításoknak is a házigazdái lehettünk. Az első ilyen nagy kiállítás két évvel ezelőtt Románia ókori kincsei voltak, majd a Budapesti Szépművészeti Múzeum jóvoltából Dürer, Mantagna, Hogarth és más korabeli alkotók metszeteit mutathattuk be. Az idén, szintén a Szépművészeti Múzeum közreműködésével, a Zichy Jenő-féle gyűjteményt hozzuk el, Németalföldtől Rómáig címmel, ami XVI-XVIII. századi európai festők műveit vonultatja fel. S a mi közvetítésünkkel viszik majd el a tárlat anyagát Bukarestbe, a román Nemzeti Szépművészeti Múzeumba. Hosszú utat kellett bejárnunk ahhoz, hogy országos jelentőségű kiállításokat fogadhassunk, ki kellett alakítani az ehhez szükséges szakmai és műszaki hátteret. Ha így haladunk, elképzelhető, hogy négy év múlva akár világszenzációnak számító kiállítást is Marosvásárhelyre hozzunk. Ezért is jelentősebb rendezvényeinket továbbra is megszervezzük és fejlesztjük. A Múzeumok éjszakája már háromnaposra nőtte ki magát, egyre nagyobb a visszhangja a mikházi Római fesztiválnak is. Előkészületben a Marosvásárhely a XVI-XVII. században című kiállítás, amelyen azt mutatjuk be, hogy miként alakultak ki és működtek a középkori mezővárosok. Ugyanakkor a református egyházzal közösen szervezzük a reformáció 500. évfordulójára a kiállítást, ahol bemutatjuk, hogy mit jelent a reformáció az erdélyi magyar közösségnek, milyen hatása volt az irodalomra, az anyanyelvre, az oktatásra és a nemzettudat kialakítására. – Befejeződött a vár felújítása, amelyet megnyitott ugyan a polgármesteri hivatal, de még mindig üresek egyes helyiségek, és úgy tűnik, hogy nincs kihasználva mind a lehetőség, amelyet kínálhatna akár az idelátogató turistáknak. Más városokban a várakban, kastélyokban a kulturális terek mellett hangsúlyozottan jelen vannak a múltat idéző kiállítások is. Milyen állandó történelmi kiállítások lesznek a várban? – Jelenleg a megyei múzeum kezelésében van a központi épület, ahol berendezzük a reformációról és a város múltjáról szóló kiállítást. Az elkövetkezendő hetekben tárgyalunk a vár igazgatóságával és a polgármesteri hivatal képviselőivel arról, hogy miként hasznosítsuk a várat. Jeleztük, hogy ha a város visszaadja a múzeumnak a kapubástyát, ide a tulajdonunkban levő mintegy 800 korabeli fegyverből egy gazdag állandó kiállítást rendeznénk be. Van elképzelésünk a régészeti park hasznosításáról is. Azt tervezzük, hogy a volt kolostor épületében rekonstruálunk egy könyvmásoló műhelyt. De mindez attól függ, hogy mennyire érdeke a városvezetőségnek, hogy valódi tartalommal töltse meg a várat, vagy a már megszokott olcsó fesztiválok helyszíne lesz. – Tudomásom szerint tavaly a múzeum munkatársai jelentős régészeti ásatásokon, feltárásokon vettek részt, ennek is köszönhetően számos tudományos dolgozat született. Milyen újdonságokat tudhatunk meg a megye múltjáról? – Tavaly több helyszínen voltak régészeti feltárások. A marosvásárhelyi vár felújításakor több izgalmas leletanyag került elő, ezekből a már említett kiállításokon láthatnak néhányat az érdeklődők. Kiemelt helyszín volt a mikházi római vár kutatása is. Itt a római fürdőt és az erődbeli életet bemutató pavilon mellé az idén egy harmadikat tervezünk, ahol helytörténeti anyagot állítunk ki a falu életéről, a Ferenc-rendi kolostor könyvtáráról, a reneszánsz korról. A leglátványosabb eredmény a terelőút leletmentésekor született. Nagyernye határában előkerült egy V. századi gepida temető több mint 100 sírral, ahonnan több ezüstfibulát sikerült kiásnunk. Tófalva határában előkerült egy II. századi római falu, ahol a 11 épületmaradvány mellett feltártunk két hun lovas sírt is, ami ritkaságszámba megy, ugyanis Erdélyben nem telepedtek le a hunok, ők az alföldi legelőkig vonultak. Inkább katonai jelenlétről beszélhetünk Erdélyben, mivel a hunok ellenőrzés alatt tartották az itt élő germán (gepida) lakosságot, így talán a két lelet is összeköthető. Érdemes megemlíteni, hogy Jedd határában őskori (neolitikum, rézkor) kultúrához tartozó falu maradványaira bukkantunk. Nemcsak a földből előkerült leletanyaggal gazdagítottuk a múzeum gyűjteményét, hanem a megyei tanács támogatásának köszönhetően számos értékes műtárgyat is sikerült vásárolnunk a piacról. Egy marosvásárhelyi család eladta a volt városi Teleki-palota XVIII–XIX. századi főúri bútorait, fegyvergyűjteményünk 76 – köztük több egyedi – darabbal bővült, sikerült megvennünk ritkának számító, Erdélyből származó tárgyakat, mint az 1400-as évek elejéről való, gótikus, rézlemezből készült, arannyal borított cibórium, XVI. és XVII századi ón- és aranyozott ezüstkannákat, az alsóporumbáki hutából származó üvegedényeket, térképeket, XVIII. századi néprajzi jellegű kerámiát, amivel majd kiegészítjük az említett, középkori várost bemutató kiállításunkat. – Milyen régészeti ásatásokat tervez az idén a múzeum? – Folytatjuk a mikházi feltárást, visszatérünk a nyárádszentlászlói templomhoz, ahol 12. századvégi nemzetségi monostor alapjait tártuk fel. Ez azért jelentős, mert igazolható, hogy a székelység betelepedése előtt volt egy egyházi szervezet. A 11. század elején a magyar királyság konszolidált katonai jelenléte bizonyítható a határvédő várakkal, ez a feltárás viszont alátámasztja, hogy egyházi szervezet is létezett ebben a korban. A megyeszékhelyhez közeli Malomfalván (Morăreşti) találtunk egy VII–VIII. századi gepida, szláv jelenléthez köthető erődítményt, ami a XI. században is állt. A leletanyag segíthet abban, hogy jobban megértsük Erdély ez időszakbeli betagolódását a magyar királyságba. – Nagyobb felújítási munkálatokat is végzett a múzeum. Tavaly sikerült megszépíteni a néprajzi részleg főtéri épületét, a Toldalagi-palotát. Terveztek újabb beruházási munkálatot? – Két nagy horderejű munkálatot sikerült befejezni. A néprajzi részleg épülete mellett a várban levő volt katonai sorozó is megújult. Mindkét helyen az idénre is maradtak simítási munkálatok. Az idén a Kultúrpalota külső felújítását tervezzük, ugyanakkor két EU-s pályázatot is készítettünk. Az egyik a természetrajzi múzeum épületének a rehabilitációját célozza. Ugyanakkor a görgényszentimrei kastélyt is szeretnénk helyreállítani. Mindkét pályázat túljutott az első szűrőn, folyamatban van a műszaki terv vizsgálata. Bízom benne, hogy legalább az egyik megkapja a támogatást. A görgényszentimrei kastély értékesítése hosszú távú terveink egyike. Sikerült felújítani a tetőszerkezetet, ami fontos, hiszen ezáltal megőrizhetjük az épületek jelenlegi állagát. Nagyon izgalmas épületegyüttes, 1640 körül építtette I. Rákóczi György vadászkastélyát a vár alatt. Ez teljes épségben áll, kibővítve a barokk korban felhúzott szárnnyal. Az idén befejezzük a kapuépület felújítását. Szerettük volna, hogy a munkálatok költségeit uniós alapokból fedezzük, de a terület tulajdonjogi vitája miatt, ami az erdészeti hivatal és a polgármesteri hivatal között folyik, nem tudtuk benyújtani a pályázatot. Ha ennek ellenére jó ütemben halad a felújítás, akkor négy éven belül a görgényi kastély régi fényében teljes kapacitással megnyithatja kapuit a látogatók előtt. Persze a hosszú távú tervezgetéssel óvatos vagyok, mert nem lehet tudni, mit hoz az ország politikai-gazdasági helyzete. Remélünk, és nem ülünk karba tett kézzel. Vajda György Népújság (Marosvásárhely) 2017. február 9.Halasztottak Horváth Anna ügyébenPéntekre halasztotta a bíróság Horváth Anna ügyének tárgyalását - tájékoztatnak a romániai bíróságok honlapján. A politikus elmondása szerint csütörtökön több órás késéssel kezdődött el a perének a tárgyalása, ezért nem sikerült azt befejezni. Horváth Anna beszámolója szerint a bírósági felügyelet kérdésében (ide tartozik a hivataltól való eltiltása is) pénteken születhet döntés. A sajtóban felmerült lemondásával kapcsolatban csak annyit nyilatkozott, csak az után dönt, ha jogerős döntés születik a bírósági felügyelet kérdésében. A holnapra várható döntést még az ügyészség megfellebbezheti. Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolja az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). (hírszerk.) Transindex.ro 2017. február 10.Érvényben marad Horváth Anna kolozsvári alpolgármester eltiltásaA kolozsvári táblabíróság pénteken érvényben tartotta Horváth Anna kolozsvári alpolgármester eltiltását tisztsége gyakorlásától. A táblabíróság sajtóosztálya közleményben tudatta, hogy a végzés ellen a közlés utáni 48 órán belül lehet fellebbezni. A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) befolyással való üzérkedéssel vádolja, és 2016 október elejétől hatósági felügyelet alá helyezte az alpolgármestert, aki fizetés nélküli szabadságot vett ki eltiltása idejére. A bíróságra karácsony előtt benyújtott vádirat szerint az alpolgármester hatvan fesztiválbérletet fogadott el a júniusi választási kampányban tevékenykedő önkéntesei számára egy ingatlanfejlesztőtől, cserében pedig megsürgette számára a városházán egy építési engedély kiadásához szükséges jóváhagyások kibocsátását. MTI Erdély.ma 2017. február 10.Kitart a tanfelügyelőség a Brassai szakosztálya mellettEgyelőre nem hagyja jóvá a tanfelügyelőség, hogy a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban az elméleti helyett a szakosztályt szüntessék meg. Az RMDSZ eközben ötéves oktatási stratégia kidolgozásához lát hozzá. Nem hagyja jóvá a Kolozs megyei tanfelügyelőség a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumba járó diákok szüleinek azon kérését, hogy az egyetlen, elméleti képzést nyújtó osztály helyett a kilencedikes szakosztályt szüntessék meg a következő tanévtől – a kedd esti döntésről szerdán számolt be a Krónikának Török Zoltán. A főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a szülők fellebbezhetnek a döntés ellen, ebben az esetben a vezetőtanács ismét megtárgyalja az ügyet. Török arról is beszámolt, hogy az oktatási minisztérium nem kíván foglalkozni a problémával: szerdán személyesen tárgyalt a Brassairól Bukarestben a szaktárca képviselőivel, akiktől azt a választ kapta, hogy a megyének kell megoldania az ügyet. „Elmondták, ha megyei szinten megoldást találunk, akkor a minisztérium támogatni fogja azt. Mondjuk, ha az érintett felek meg tudnak egyezni, nincs is szükség a szaktárca támogatására” – magyarázta Török. Hozzátette: a szülők vagy a pedagógusok természetesen segítséget kérhetnek a minisztériumtól, de nem valószínű, hogy a szaktárca változtatni fog a tanfelügyelőség döntésén. Török azt is elmondta, hogy amint hazaér Bukarestből, tart még egy megbeszélést Valentin Cuibus főtanfelügyelővel, ezt követően hivatalosan is közlik a döntést a szülőkkel és a tanárokkal. „Ha véletlenül – hangsúlyozom: ha – a beszélgetést követően bármi változik, értesítem erről az érintetteket. Ha minden marad a régiben, szinte biztos, hogy a szülők fellebbeznek, valószínű a pedagógusok is így járnak el” – fejtette ki Török Zoltán. Hozzátette: volt már példa arra, hogy újratárgyalták a beiskolázási tervet, és módosították azt. A főtanfelügyelő-helyettes korábban lapunknak úgy nyilatkozott: azért nehéz teljesíteni a szülők kérését, mert a 2017/2018-as tanév beiskolázási tervében megyeszerte tudatosan a szakoktatás fejlesztésére, bővítésére fektették a hangsúlyt, sehol nem szüntettek meg szakosztályt. Kolozs megyében, illetve a kincses városban a diáklétszám rohamos csökkenése miatt kénytelenek magyar tannyelvű kilencedikes osztályokat megszüntetni. A Brassai diákjainak szülei és a pedagógusok elsősorban azt kifogásolják, hogy következő tanévtől megszüntetnék az iskola egyetlen elméleti osztályát, miután 2010 óta már két osztályról voltak kénytelenek lemondani. A szülők és a tanárok inkább a turisztikai képzést nyújtó szakosztályról mondanának le. Eközben az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a csökkenő gyereklétszám okozta probléma közép távú megoldására készül: ennek érdekében pénteken zártkörű fórumot szerveznek, amelyen egy fenntartható stratégia kidolgozásáról tárgyalnak. A projekt a következő öt évre biztosítaná, hogy minden magyar gyermek anyanyelvű oktatásban részesülhessen a megyében – közölte a szövetség közleményében. Török Zoltán ezzel kapcsolatban a Krónikának elmondta: mindenkinek meg kell értenie, hogy ha 70-80 magyar gyerekkel kevesebb van, az oktatási törvény értelmében nem lehet megtartani a jelenlegi osztályszámot. Szerinte az ideális megoldás az lenne, ha a jogszabályt úgy módosítanák, hogy a kisebbségi oktatásban alacsonyabb létszámmal is működhessenek osztályok. Az RMDSZ tervei között szerepel is egy ilyen javaslat benyújtása. A hatályos törvény szerint viszont egyelőre minimálisan 28 tanuló kell egy osztály működtetéséhez, vannak ugyanakkor kivételek, például a zeneiskolában – amiből csak egy működik Kolozs megyében – 20 gyermek is elég. A pénteki fórumon Török mellett Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, a magyar iskolák igazgatói, aligazgatói, valamint az egyházak képviselői is részt vesznek. Jelen lesz Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke, Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, Ömböli Irma tanfelügyelő, Török Ferenc, a tanfelügyelőség munkatársa, Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke, Balla Ferenc Kolozs megyei tanácsos, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, Tárkányi Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei elnöke, Kiss Tamás és Toró Tibor szociológus, valamint Bethlendi András jogász. Kiss Előd-Gergely | Krónika (Kolozsvár) 2017. február 11.Fontolgatja lemondásátA kolozsvári táblabíróság tegnap érvényben tartotta Horváth Anna kolozsvári alpolgármester eltiltását tisztsége gyakorlásától. A végzés ellen a közlés utáni 48 órán belül lehet fellebbezni. Horváth Anna azt nyilatkozta, fontolóra veszi a tisztségéről való lemondását, de ez ügyben csak azután dönt, hogy a legfelsőbb bíróság elbírálja a fellebbezését a táblabíróság végzése ellen. A korrupcióellenes ügyészség befolyással való üzérkedéssel vádolja, és 2016 október elejétől hatósági felügyelet alá helyezte Horváth Annát. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. február 15.„Előbb-utóbb” lesznek többnyelvű helységnévtáblák KolozsváronEgyhamar nem reménykedhetnek a kolozsváriak többnyelvű helységnévtábla kihelyezésében: a megyei törvényszék alapfokon készül ítéletet hozni, eközben az RMDSZ-szel helyi szintű megállapodást kötött PNL megyei elnöke szerint az ügy „előbb-utóbb” rendeződik. Miközben a Kolozs megyei törvényszéken alapfokon ítélet várható a kolozsvári kétnyelvű helységnévtábla ügyében indított perben, úgy tűnik, hogy a kérdésre egyhamar nem születik politikai megoldás. Noha a február elsejei tárgyaláson még arról volt szó, hogy a törvényszék 14-én hoz döntést első fokon, az ítéletet kedd estig nem közölték. Szőcs Izabella, a felperes Minority Rights Egyesület képviselője korábban a Krónikának úgy nyilatkozott: a pereskedés még további másfél évet eltarthat, ugyanis biztosra lehet venni, hogy bármilyen döntés is születik, a vesztes fél fellebbezni fog. Lapunk megkeresésére eközben Daniel Buda európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezetének elnöke semmilyen konkrétumot nem említett arra vonatkozóan, hogy az RMDSZ-szel a tavaly nyári helyhatósági választások után kötött koalíciós megállapodásnak megfelelően mikor kerülnek ki a többnyelvű helységnévtáblák Kolozsvár bejárataihoz. Buda kedden a Krónikának úgy fogalmazott: az intézkedésről „előbb-utóbb” döntés születik, dolgoznak az ügyön. Az EP-képviselő kifejtette: a törvényes eljárás valamennyi lépcsőfokát végig kell járni, a táblák kihelyezése nem az RMDSZ vagy a PNL megyei elnökének egyszemélyes döntésén múlik. Hozzátette: jelenleg is folyamatban van a városháza által kiírt licit, amely arra vonatkozik, hogy hogyan nézzenek ki a kincses város bejáratai. „Ez nem csak a helységnévtáblákra vonatkozik, átfogóbb projektről van szó. A témában közmeghallgatást is kell tartani, amint ezek lejárnak, a gyakorlatban is megvalósul a projekt” – magyarázta Daniel Buda. Kérdésünkre, hogy a román közösségnek lenne-e kifogása a többnyelvű helységnévtáblák ellen, az EP-képviselő Kolozsvár multikulturalitását hangsúlyozta, amelyet szerinte a kulturális rendezvények sokszínűsége is bizonyít. „A törvény által megfogalmazott szempontokat kell figyelembe venni, nem más jellegű kifogások miatt nincsenek még kihelyezve a táblák” – fogalmazott Buda. Úgy véli: többszörösen is bizonyították, hogy „igazi multikulturális városunk van, ennek a román, a magyar, a német, a szász és más közösségek egyaránt örülhetnek”. Azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ országos szinten a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött a parlamenti együttműködésről szóló megállapodást, a PNL Kolozs megyei elnöke úgy nyilatkozott: természetes, hogy valamennyi politikai párt igyekszik a lehető legtöbbet kihozni a lehetőségeiből. „Szerettünk volna országos megállapodást kötni az RMDSZ-szel, de ez nem jelenti azt, hogy jóvátehetetlen dolgok történetek. Engem kolozsváriként az érdekel, hogy jól működjünk együtt megyei és városi szinten, ami meg is történik” – magyarázta. Az RMDSZ és a PNL által tavaly nyáron kötött megyei és helyi megállapodásban az szerepelt, hogy háromnyelvű, román–magyar–német helységnévtáblákat helyeznek el Kolozsváron és a többi Kolozs megyei településen, ahol a két politikai alakulat alkot többséget a helyi önkormányzatban. Az egyezség értelmében azokon a településeken is el kellett fogadni az erre vonatkozó tanácsi határozatokat, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya nem éri el a közigazgatási törvényben rögzített húsz százalékos küszöböt. Ugyanebben a megállapodásban szerepelt egyébként, hogy Horváth Anna marad a kincses város alpolgármestere, és Vákár István lesz a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Az időközben parlamenti képviselővé választott Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke akkor úgy nyilatkozott: Kolozsvár nagyon sok tekintetben példa az ország települései számára, elérkezett az idő arra, hogy a nyelvi jogok érvényesítése terén is példává váljék. Kiss Előd Gergely Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2017. február 17.Horváth Anna az RMDSZ Belső-erdélyi Önkormányzati Tanácsának új elnökeHorváth Annát választotta elnökének pénteki újraalakuló ülésén az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Brassó, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei önkormányzati küldötteit tömörítő Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács. „Nekünk nem szabad egyik vagy másik oldal utánfutójává válnunk, nekünk mindig olyan demokratikus alapértékeket kell képviselni, amelyek hiányában veszélybe kerülhet egy kisebbségi közösség, veszélybe kerülhet a jogállam. Nem lesz egyszerű feladat, de ez a helyes döntés” – hangsúlyozta a kolozsvári ülésen tartott politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor. „Az utcai tüntetések résztvevői közül csakis azokkal értünk egyet, akik tiszta közéletet akarnak. A legionáriusok, a kisebbségellenesek, a szélsőségesek körével viszont nem szabad azonosulnunk. Aki a közéletben jártas, jól tudja: a tüntetések mögött egy olyan erős hatalmi harc áll, amely arról szól, hogy a következő esztendőkben kik hozzák meg a döntéseket ebben az országban: azok, akiket az állampolgárok választottak, vagy pedig olyan intézmények, amelyeknek semmi közük a politikai döntéshozatalhoz. Az utóbbiak megerősödésével Románia akár oda is eljuthat, hogy hosszú éveken keresztül zárójelbe teszi a jogállamiságot, az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartását ” – idézte az RMDSZ hírlevele az szövetségi elnököt. „Ez a testület annyira lesz hasznos, amennyire mi azzá tesszük, amennyire mi fel tudjuk tölteni tartalommal a működését” - fogalmazott Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke az alakuló ülésen. Szerinte az RMDSZ önkormányzati munkatársainak a mindennapi ügyvitel mellett a politikai felelősségvállalás is feladatuk kell legyen. „Ma már az emberek nemcsak azt várják el önkormányzati vezetőinktől, hogy jó településgazdák legyenek, hanem jó közösségi vezérek is. Ebből pedig más típusú felelősség is származik” - mondta. A résztvevők egyetértettek abban, a mindennapi munkájukat a felesleges bürokrácia lehetetleníti el a leginkább, az, hogy a helyi döntések nagy részét nem lehet helyben meghozni. A találkozó alkalmával leszögezték azt is, hogy több tervezésre és feladatkijelölésre van szükség az önkormányzati munkában, az önkormányzatokat érintő kérdésekben pedig egységes álláspontot kell képviselniük a szervezet különböző testületeinek. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak az önkormányzatokkal közösen kell kidolgozni a helyi közösségeket érintő törvénykezdeményezéseket. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában tartott újraalakuló ülésén a 27 tagú testület elfogadta új működési szabályzatát, valamint megválasztotta elnökségét. Ennek tagjai: Máthé István, Bethlen alpolgármestere, Lőrinc Helga, Nagyenyed alpolgármestere, Géczi Gellért, Négyfalu alpolgármestere részt vesznek a jövő héten Marosvásárhelyen újraalakuló Országos Önkormányzati Tanács ülésén. maszol.ro 2017. február 20.Azokkal értenek egyet, akik tiszta közéletet akarnak„Nekünk nem szabad egyik vagy másik oldal utánfutójává válnunk, nekünk mindig olyan demokratikus alapértékeket kell képviselni, amelyek hiányában veszélybe kerülhet egy kisebbségi közösség, veszélybe kerülhet a jogállam. Nem lesz egyszerű feladat, de ez a helyes döntés” – hangsúlyozta politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor, a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács alakuló ülésén, amelyen az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Brassó, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei önkormányzati küldöttei elnöküknek választották Horváth Annát. „Az utcai tüntetések résztvevői közül csakis azokkal értünk egyet, akik tiszta közéletet akarnak. A legionáriusok, a kisebbségellenesek, a szélsőségesek körével viszont nem szabad azonosulnunk. Aki a közéletben jártas, jól tudja: a tüntetések mögött egy olyan erős hatalmi harc áll, amely arról szól, hogy a következő esztendőkben kik hozzák meg a döntéseket ebben az országban: azok, akiket az állampolgárok választottak, vagy pedig olyan intézmények, amelyeknek semmi közük a politikai döntéshozatalhoz. Az utóbbiak megerősödésével Románia akár oda is eljuthat, hogy hosszú éveken keresztül zárójelbe teszi a jogállamiságot, az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartását”. Nyugati Jelen (Arad) 2017. február 20.Csak a tiszta közéletért tüntetőkkel tud egyetérteni az RMDSZNekünk nem szabad egyik vagy másik oldal utánfutójává válnunk, nekünk mindig olyan demokratikus alapértékeket kell képviselni, amelyek hiányában veszélybe kerülhet egy kisebbségi közösség, veszélybe kerülhet a jogállam. Nem lesz egyszerű feladat, de ez a helyes döntés – hangsúlyozta pénteken az RMDSZ közleménye szerint politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács alakuló ülésén, amelyen az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Brassó, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei önkormányzati küldöttei elnöküknek választották Horváth Annát. „Az utcai tüntetések résztvevői közül csakis azokkal értünk egyet, akik tiszta közéletet akarnak. A legionáriusok, a kisebbségellenesek, a szélsőségesek körével viszont nem szabad azonosulnunk. Aki a közéletben jártas, jól tudja: a tüntetések mögött egy olyan erős hatalmi harc áll, amely arról szól, hogy a következő esztendőkben kik hozzák meg a döntéseket ebben az országban: azok, akiket az állampolgárok választottak, vagy pedig olyan intézmények, amelyeknek semmi közük a politikai döntéshozatalhoz. Az utóbbiak megerősödésével Románia akár oda is eljuthat, hogy hosszú éveken keresztül zárójelbe teszi a jogállamiságot, az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartását” – idézi a közlemény az RMDSZ elnökét. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke az alakuló ülésen úgy fogalmazott: „Ez a testület annyira lesz hasznos, amennyire mi azzá tesszük, amennyire mi fel tudjuk tölteni tartalommal a működését”. A közlemény szerint a résztvevők egyetértettek abban, a mindennapi munkájukat a felesleges bürokrácia lehetetleníti el a leginkább, az, hogy a helyi döntések nagy részét nem lehet helyben meghozni. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában tartott újraalakuló ülésén a 27 tagú testület elfogadta új működési szabályzatát, valamint megválasztotta elnökségét. Ennek tagjai: Máthé István, Bethlen alpolgármestere, Lőrinc Helga, Nagyenyed alpolgármestere, Géczi Gellért, Négyfalu alpolgármestere részt vesznek a jövő héten Marosvásárhelyen újraalakuló Országos Önkormányzati Tanács ülésén – tájékoztat az RMDSZ közleménye. Népújság (Marosvásárhely) 2017. február 25.Okos Károly az MKT új elnökeOkos Károly, Gyalu község alpolgármestere lett a Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) új elnöke, a tisztség Hegedűs Lajos lemondásával üresedett meg. Az MKT Állandó Bizottságába bekerült Antal Géza, a megyei szervezet ügyvezető alelnöke is. A tanácskozás Csoma Botond képviselő, megyei RMDSZ-elnök és László Attila szenátor aktuálpolitikai kérdésekről szóló beszámolójával indult. Elmondták: az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti egyezség a parlamentben elfogadásra kerülő törvénytervezetekre, és nem a kormány által kibocsátott sürgősségi rendeletekre vonatkozott, ezért egyelőre nem indokolt a két párt közötti egyezség felbontása. Ha viszont a PSD nem fogja támogatni azokat a törvénytervezeteket, amelyeket az RMDSZ elő fog terjeszteni, akkor az egyezmény valóban megkérdőjelezhetővé válik. – Mindannyian láttuk, mi történt az elmúlt hetekben a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása kapcsán – mondta felszólalásában az RMDSZ ügyvezető elnökségét képviselő Hegedüs Csilla kulturális alelnök. – Megfogalmazódott bennem, vajon a magyar ügyek mögé miért nem tudunk ilyen nagyszámú résztvevőt felsorakoztatni? Mindenkinek igaza van, aki kiment tüntetni, mert az megengedhetetlen, hogy az éjszaka leple alatt, a törvényhozókkal való konzultálás nélkül a kormány módosítsa a Btk.-t. Az RMDSZ álláspontja szerint a Btk.-t az általunk megválasztott parlamenti képviselőknek kell módosítani, úgy, hogy az vállalható legyen a teljes erdélyi magyar közösség előtt is – vélekedett. Hegedüs Csilla biztosította a jelenlevőket: az RMDSZ országos vezetősége továbbra is egyemberként áll ki Horváth Anna mellett, akit mondvacsinált vádakkal próbálnak ellehetetleníteni, majd kifejezte abbéli reményét, hogy Emil Boc nem támadja meg a kétnyelvű táblák ügyében hozott bírósági döntést. Kifejtette: az RMDSZ továbbra is támogatja a jó közösségépítő projekteket, ezért március második felétől kezdődően minden megyei szervezettel tanácskoznak ebben a témában. Megemlítette az RMDSZ és a magyar kormány által támogatott Szent László örökség-utat, ami a Kárpát-medencei magyar emberek, települések kapcsolatát, turisztikai fejlesztését, munkahelyteremtést segíti. Nagy-Hintós Diana Szabadság (Kolozsvár) 2017. február 28.Halaszottak Horváth Anna perébenAz iratcsomó hiány miatt halasztott Horváth Anna perében pénteken a Kolozs Megyei Ítélőtábla. A következő időpont március 10. Az iratcsomót a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszéktől kellene megkapnia az ítélőtáblának. Kolozsvár alpolgármestere esetében harmadik alkalommal is meghosszabbították a bírósági felügyeletet, amely a hivatala gyakorlásától is eltiltja. Horváth Anna a döntést megfellebbezte, azonban még nem született döntés. Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolja az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) (hírszerk.) Transindex.ro 2017. március 1.Tudatosan csúsztat az ANI Horváth Anna ügyében?Nemcsak megfosztotta Horváth Annát a fellebbezés lehetőségétől, de hatalmasat csúsztatott is a Kolozsvár alpolgármestere elleni vádak megfogalmazásakor a feddhetetlenségi ügynökség (ANI). Így talán már nem is csoda, hogy a vádakat egyértelműen cáfoló iratokat sem vette figyelembe. Mint ismert, az ANI érdekkonfliktus bűncselekményének gyanújával feljelentette Horváth Annát a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA). Ezt a gyanút a keddi közleménye szerint arra alapozza, hogy az alpolgármester önkormányzati képviselőként részt vett annak a tanácsi határozatnak a megszavazásában, amellyel 90 ezer lejt utaltak ki a Horváth Anna által – az ügynökség szerint – elnökölt Claudiopolis Egyesületnek. A polgármesteri hivatal honlapján keresgélve hamar kiderül, hogy városi tanács a 2013/194-es határozatában nem 90 ezer lejt, hanem mindössze 9 ezer lejt utalt ki az egyesületnek. Horváth Anna korábban a Maszolnak elmondta, hogy eljuttatta az ügynökséghez az ANI vádjait cáfoló iratokat. Az alpolgármester bizonyítani tudja, hogy már nem volt a Claudiopolis Egyesület elnöke 2013-ban, amikor a városi tanács elfogadta a szervezetnek pénzt kiutaló határozatot. A politikus 2012 júniusában közjegyző előtt mondott le az egyesület elnöki tisztségéről, és még a közjegyző által kibocsátott számlát is elküldte az ügynökségnek. Horváth Anna azt is bizonyítani tudja, hogy nem szegte meg a törvény Sapientának kiutalt pénzösszeg esetében sem, mert nem munkaszerződése, hanem óraadásról szóló polgári szerződése volt az egyetemmel 2008-2010-ben. Az ezt igazoló iratokat az alpolgármester és a felsőoktatási intézmény is elküldte az ügynökségnek. A Maszolnak nyilatkozva Horváth Anna értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az ANI nem vette figyelembe az általa elküldött dokumentumokat, és azt is, hogy az ügynökség egyenesen ügyészségi feljelentést tett, megfosztva őt a fellebbezés lehetőségéről. Ezt a lehetőségét az ANI működését szabályozó2010/176-os törvény 22. cikkelye írja elő. A fentieket figyelembe véve a Maszol szerdán az ANI sajtóirodájához fordult a következő kérdésekkel: - tudatában vannak-e annak, hogy hamis információkat tartalmaz a Horváth Anna elleni vádakat felsorakoztató közleményük, és szándékukban áll-e pontosítani az adatokat egy újabb közleményben? - miért nem adták meg a törvényben szavatolt fellebbezési lehetőséget az alpolgármesternek? - miért nem ismerték el a vádakat egyértelműen cáfoló bizonyítékokat? Ha az ANI-tól választ kapunk, cikkünket frissítjük. Cs. P. T. maszol.ro 2017. március 1.RMDSZ-állásfoglalás Horváth Anna ügyében: Románia nem jogállam!A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy újabb fejezethez ért a Horváth Anna ellen folytatott lejáratási kampány. Miután tavaly októberben Horváth Annát a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) befolyással való üzérkedés vádjával gyanúsította meg, 2017. február 28-án az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) érdekkonfliktus gyanúja alapján jelentette fel szintén DNA-nál. Az ANI eljárásrendjében kivételesnek számít ez az azonnali feljelentés – amely megfosztja az érintett politikust attól való jogától, hogy előbb bíróságon megfellebbezve az adminisztratív döntést bizonyítsa a vádak alaptalanságát – egyértelműen diszkriminatív jellegű és a visszaélés gyanúját veti fel. A mai vád szerint Horváth Anna alpolgármesterként 2013-ban egy olyan tanácshatározat elfogadásában vett részt, amely által több kolozsvári civil szervezet mellett a Claudiopolis Egyesület, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kulturális pályázatai támogatást nyertek. Horváth Anna az ANI-nak már idén januárban elküldött tájékoztatása szerint, a törvényes előírások betartásával, 2012 júniusában – tehát 8 hónappal a vizsgált tanácshatározat elfogadása előtt – közjegyző előtt lemondott a Claudiopolis Egyesület elnöki tisztségéről. Az alpolgármester arról is tájékoztatta az Ügynökséget, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében, tanácsosi mandátumának elnyerését megelőzően, 2008-ban, 2009-ben, valamint 2010-ben állt szerződéses viszonyban, de nem a törvény által tiltott munkaszerződés vagy kereskedelmi szerződés kötelékében dolgozott, hanem civil szerződéssel, óraadó tanárként, amely által 2008-ban összesen 700, 2008-ban összesen 1100, illetve 2010-ben összesen 1400 lejnyi összeget kapott. Ismét bebizonyosodott, hogy ma Romániában nem beszélhetünk jogállamról. Mint azt többször is hangsúlyoztuk: az országot erőszakszervezetek irányítják, az ügyészek mindent elsöprő hatalma befolyással van a bírák döntésére, ami elfogadhatatlan. Horváth Anna alpolgármesterként, de a Szövetség politikusaként mindig azt bizonyította kiállásával, hogy a nehezen értelmezhető törvénykezés közepette sem szabad meghátrálni, a magyar emberek érdekeiért végzett törekvéseknek nincs alternatívája, ezért minden időben ki kell állni a közösség jogainak érvényesítéséért, bátran, tisztességgel és becsülettel kell politizálni. A Szövetség továbbra is hisz Horváth Anna ártatlanságában. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Szabadság (Kolozsvár) 2017. március 1.Érdekkonfliktussal gyanúsítják Horváth AnnátAdminisztratív jellegű érdekellentétet állapított meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség Horváth Anna kolozsvári alpolgármester esetében, ugyanakkor megállapította, hogy fennáll a büntetőjogi érdekellentét gyanúja is, ennek kivizsgálása érdekében az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez fordult. Az ügynökség által az Agerpres hírügynökséghez küldött tájékoztatás szerint 2012 és 2016 közötti alpolgármesteri mandátuma idején Horváth Anna részt vett azon a tanácsülésen, amelyen 90.000 lej kiutalásáról döntöttek a Claudiopolis Egyesületnek, amelynek Horváth Anna az elnöke. Ugyanakkor 30.000 lejt juttatott a helyi tanács a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, amellyel az alpolgármester tanárként szerződéses viszonyban állt. A feddhetetlenségi ügynökség az Országos Korrupcióellenes Ügyészség Kolozs megyei szervezetéhez fordult annak megállapítására, fennáll-e Horváth Anna esetében az érdekkonfliktus bűncselekménye. A feddhetetlenségi ügynökség közleménye hozzáteszi: az alpolgármestert értesítették a vele kapcsolatban indított kivizsgálásról, aki írásban foglalta össze álláspontját. agerpres.ro Erdély.ma 2017. március 1.Kelemen: lejáratási kampány zajlik Horváth Anna ellen„A Horváth Anna ellen folytatott lejáratási kampány újabb fejezetének" tekinti a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azt, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) érdekkonfliktus gyanúja miatt feljelentést tett a DNA-nál a kolozsvári alpolgármester ellen. „Az ANI eljárásrendjében kivételesnek számít ez az azonnali feljelentés – amely megfosztja az érintett politikust ahhoz való jogától, hogy előbb bíróságon megfellebbezve az adminisztratív döntést, bizonyítsa a vádak alaptalanságát -, egyértelműen diszkriminatív jellegű, és a visszaélés gyanúját veti fel" – áll a Kelemen Hunor szövetségi elnök által aláírt állásfoglalásban. Ez felidézi a Horváth Anna esetében felhozott gyanút, miszerint alpolgármesterként 2013-ban egy olyan tanácsi határozat elfogadásában vett részt, amellyel a Claudiopolis Egyesület, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kulturális pályázatai is támogatást nyertek. „Horváth Anna az ANI-nak már idén januárban elküldött tájékoztatása szerint, a törvényes előírások betartásával, 2012 júniusában – tehát 8 hónappal a vizsgált tanácshatározat elfogadása előtt – közjegyző előtt lemondott a Claudiopolis Egyesület elnöki tisztségéről. Az alpolgármester arról is tájékoztatta az Ügynökséget, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel tanácsosi mandátumának elnyerését megelőzően, 2008-ban, 2009-ben, valamint 2010-ben állt szerződéses viszonyban, de nem a törvény által tiltott munkaszerződés vagy kereskedelmi szerződés kötelékében dolgozott, hanem civil szerződéssel, óraadó tanárként, amely által 2008-ban összesen 700, 2008-ban összesen 1100, illetve 2010-ben összesen 1400 lejnyi összeget kapott' – részletezi a dokumentum. Kelemen Hunor szerint ez az ügy is azt bizonyítja, hogy „Romániában nem beszélhetünk jogállamról", hogy az erőszakszervezetek irányítják az országot. „Horváth Anna alpolgármesterként, de a szövetség politikusaként mindig azt bizonyította kiállásával, hogy a nehezen értelmezhető törvénykezés közepette sem szabad meghátrálni, a magyar emberek érdekeiért végzett törekvéseknek nincs alternatívája, ezért minden időben ki kell állni a közösség jogainak érvényesítéséért, bátran, tisztességgel és becsülettel kell politizálni. A szövetség továbbra is hisz Horváth Anna ártatlanságában" – zárja állásfoglalását Kelemen Hunor. Erdély.ma 2017. március 6.Bírósági felügyelet alatt marad Horváth AnnaElutasította Horváth Anna kolozsvári alpolgármester fellebbezését a hatósági felügyelet meghosszabbításáról a legfelső bíróság, így az intézkedés érvényben marad - derül ki a bíróság honlapján közzétett jogerős ítéletből. Horváth Annát ezidáig nem sikerült megszólaltatnunk. A Kolozs Megyei Ítélőtábla február 10-én meghosszabbította a Horváth Anna ellen kiadott bírósági felügyeletet, amely többek között a hivatalától való eltiltására is kiterjedt. Horváth megfellebbezte a döntést, ezt utasította most el a legfelső bíróság. UPDATE: Horváth Anna megkeresésünkre nem kommentálta a fejleményeket. (hírszerk.) Transindex.ro 2017. március 9.LEMOND HORVÁTH ANNA, KOLOZSVÁR ALPOLGÁRMESTEREAz RMDSZ ügyvezető elnökségén Kelemen Hunor szövetségi elnökkel ezekben a percekben zajló közös sajtóértekezletén Horváth Anna bejelentette: a városi tanács következő ülésén lemond Kolozsvár alpolgármesteri tisztségéről. A politikus továbbra is a helyi döntéshozó testület RMDSZ-es frakciójának tagja marad. A politikus azzal indokolta döntését, hogy október óta hatósági felügyelet alatt áll, a DNA kérésére pedig ezt az intézkedés immár több alkalommal jóváhagyta a bíróság (legutóbb hétfőn), fellebbezéseit pedig sorozatosan elutasították.Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) befolyással való üzérkedéssel vádolja, és 2016. október elejétől hatósági felügyelet alá helyezte az alpolgármestert, aki fizetés nélküli szabadságot vett ki eltiltása idejére. A bíróságra karácsony előtt benyújtott vádirat szerint az alpolgármester hatvan fesztiválbérletet fogadott el a júniusi választási kampányban tevékenykedő önkéntesei számára egy ingatlanfejlesztőtől, cserében pedig megsürgette számára a városházán egy építési engedély kiadásához szükséges jóváhagyások kibocsátását. Kiss Olivér Szabadság (Kolozsvár) 2017. március 10.Székely szabadság napja – Fidesz: Magyarország nem tűri a nemzetiségi jogok lábbal tiprásátA Fidesz szerint a román hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a székelyek autonómiatörekvéseinek ne legyen helyük és a székely szabadság napját se ünnepelhessék meg méltó módon. Magyarország azonban nem tűri az alapvető nemzetiségi jogok lábbal tiprását – mondta Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese pénteken, a székely szabadság napján tartott budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus szerint Romániában – évek óta erősödő módon – jogellenesen vegzálják a magyarságot. Úgy fogalmazott, a román hatóságok által a székelyekkel szemben alkalmazott, „a puha diktatúrát idéző eszközökre” jó példa, hogy Marosvásárhelyen – ahol a Székely Nemzeti Tanács megemlékezést és tüntetést tart pénteken – a polgármesteri hivatal mindössze tíz ember – de nekik is csak a járdán – vonulását engedélyezte. Gulyás Gergely megemlítette a székely zászló használatának tiltását is, valamint a marosvásárhelyi római katolikus teológiai gimnázium igazgatója ellen indult „"koncepciós eljárást”, ami szerinte az iskola ellehetetlenítését célozza. Az intézményért fellépő szülőket is zaklatják a román hatóságok – tette hozzá, úgy értékelve: a Ceaușescu-rendszert idézik ezek a fellépések. A Fidesz képviselője szolidaritásáról biztosította az erdélyi, székelyföldi magyarságot, jelezte, hogy a magyar kormány és a kormánypártok mellettük állnak, majd hangsúlyozta: Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége az autonómiatörekvések támogatása. Arról is beszélt, hogy Romániában „a korrupcióellenesnek nevezett ügyészség, a DNA számos magyar politikus ellen folytat hajtóvadászatot”. Ennek legszomorúbb aktualitásaként idézte fel, hogy ellehetetlenítették a tevékenységét Horváth Anna kolozsvári alpolgármesternek, aki ezért lemond. Gulyás Gergely felháborítónak nevezte, hogy „hatósági zaklatással, koncepciós vádakkal és eljárásokkal teszik lehetetlenné”, hogy egy szabadon választott, magyar nemzetiségű képviselő ellássa feladatát a helyi közigazgatásban. Közölte: tűrhetetlennek tartják, ezért nemzetközi fórumon is tiltakozni fognak az ellen az „általános tendencia” ellen, hogy a román hatalom a székelyföldi magyar politikai vezetők elleni „koncepciós eljárások indítására” használja a korrupcióellenes ügyészséget. MTI Székelyhon.ro 2017. március 10.Inkább a rablók, mint a DNA?Estére halasztottam a Nagytakarítás Romániában (România, marea curăţenie) című film megtekintését, amely – többek közt – az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által az elmúlt időszakban elkövetett túlkapásaira is rávilágít, bár az az érzésem, sok újdonsággal nem kecsegtet. Az utóbbi hónapok ugyanis szolgáltattak jó néhány példát a DNA működésére vonatkozóan. Az egyik mindenképpen Horváth Anna esete. Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, akit október elejétől tartó hatósági felügyelet alá helyeztek – nem gyakorolhatja alpolgármesteri tisztségét, fizetés nélküli szabadságra ment, tehát nincs jövedelme, nem hagyhatja el az ország területét, nem tarthatja a kapcsolatot bizonyos személyekkel, zár alá helyezték a nevén levő ingatlant. Horváth Anna tegnap lemondott alpolgármesteri tisztségéről. Politikai súlyát, emberi tartását, kitartását, munkabírását, őszinteségét tekintve az alpolgármester nem számít tucatpolitikusnak. A városi önkormányzatban megállta a helyét, következetesen és szívósan végezte feladatát, ereje és tudása szerint képviselte a magyar közösséget. Napirenden tartotta a különböző ügyeket, s bár határozottsága, rendíthetetlensége, tántoríthatatlansága miatt gúnynevet is adtak neki a városházi alkalmazottak (Anakonda), ez inkább bóknak számított, hiszen kollégái körében nagy tiszteletnek és elismerésnek örvendett. Az ellene felhozott vád egyszerűen érthetetlen – legalábbis számomra. Mi történik? Csak egyszerűen rájárt a rúd? Boros János és László Attila vádmentes alpolgármesteri tevékenysége után feltétlenül példát kellett statuálni, lám-lám magyar tisztségviselő is lehet korrupt? Éppen eltökéltsége, elhivatottsága és elkötelezettsége okozta a vesztét: egy olyan építkezési engedélyt igyekezett megsürgetni, amelyet a törvény értelmében a közhivatalnak már hosszú-hosszú idő óta ki kellett volna bocsátania. De a városháza el is utasíthatta volna az üzletember kérését, teret engedve ezáltal az igazságszolgáltatásnak. A tótumfaktum hivatal azonban ezt sem tette. S hogy történetesen attól a vállalkozótól kaptak koncertjegyeket a helyhatósági választási kampány során az önkéntesek, akinek az ügyét sürgetni igyekezett? De hát bizonyos értelemben ez a feladata: nyomatékosan képviselni a kolozsvári polgárok törvényes, jogos érdekeit. Valóban: az önkéntesek hozzájárultak ahhoz, hogy ismét alpolgármester legyen, s ezért fizetést is kapjon, de innen a DNA által megfogalmazott vádakig (pénzmosás, befolyással való üzérkedés) nagyon hosszú az út. Beigazolódott az, amit október elején írtam a blogomon: vékony jégen táncolnak a DNA ügyészei. Ilyenkor, ugye, szinte mindenki a legrosszabbra gondol: csúszópénzt fogadott el és/vagy kért, megvesztegették, tetten érés történt, rajtaütésszerű ellenőrzést tartottak, lehallgatták a telefonját, s saját magára nézve inkrimináló dolgokat mondott, miegymás. De hát semmi ilyesmi. Nem kérte a koncertjegyeket, nem szabta feltételként az ügyintézés gyorsítására. Nem kapott vagy adott pénzt, nem ajándékozták meg egzotikus vakációval, világkörüli úttal őt és/vagy családját, senki sem jelentette fel. Igen ám, de a korrupció kapcsán olyanok egyes emberek, mint Pavlov kutyája. Mihelyt azt hallják, hogy DNA és politikus, azonnal beindul a feltételes reflex. Nyálaznak, élvezik a mutatványt, a „bilincsek táncát”, ahogy azt nemrég Dana Gârbovan mondta. Kevesen gondolnak arra, hogy esetleg túlkapás, tévedés. Hogyhogy, hát a DNA is tévedhet? Igen, és most ismét Dana Gârbovant, a Bírók Országos Szövetségének elnökét idézem, aki szerint mihelyt valamely személy vagy intézmény szinte teljhatalmi pozícióban van, és senki sem ellenőrzi, előbb-utóbb óhatatlanok a túlkapások. Tanácsa az: a DNA kapcsán is gyakoroljuk a kritikai szemléletet. Úgy érzem, Horváth Anna több esetben belenyúlt a méhkasba lásd nyelvi jogok, többnyelvűség, műemlékvédelem, kulturális örökségünk védelme, törvénytelen építkezések stb. S a darazsak ellepték. A törvényesség és a tisztesség jegyében ujjat húzott egy olyan kolozsvári személlyel, aki 1989 előtt is a struktúrákban tevékenykedhetett, s ma is igen befolyásos pozícióban lehet. Bosszúhadjárat? Karaktergyilkosság? Lejáratási kampány? Alighanem. Egyébként öt hónap elégséges időnek kellett volna lennie az ügyészeknek arra, hogy bizonyítsák a vádakat. Egyre inkább beigazolódni látszik az éjszaka közepén háza ablakán kinéző, s csuklyásokat közeledni látó politikusról szóló vicc: abban reménykedik, hogy bár csak tolvajok lennének, s nem a DNA álarcosai... A tárgyakról le lehet mondani, de a meghurcoltatást, a minden alapot nélkülöző vádak miatt besározódott közéleti, politikusi hírnevet, tönkretett karriert és magánéletet már sokkal nehezebben. Vagy egyáltalán… Kiss Olivér Szabadság (Kolozsvár) 2017. március 10.Horváth Anna nem tudja tovább vállalni a „kényszerleszállást”Kelemen Hunor: érthetetlen, miért kell eltiltani munkájától A kolozsvári önkormányzat következő tanácsülésén benyújtja lemondását Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármester, akit az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) már öt hónapja eltiltott a tisztség gyakorlásától – tudhattuk meg az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral ma tartott közös sajtótájékoztatón. A politikus elmondta: döntését nem egyedül hozta meg, és az öt hónapi tétlenség – 2016 októberétől eltiltották Kolozsvár alpolgármesteri tisztségének gyakorlásától – arra készteti, hogy tovább harcoljon, és szerezze vissza „jó hírét”. Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ továbbra is bízik Horváth Annában, aki lemondása után, a szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként folytatja majd tevékenységét. Ugyanakkor Horváth Anna továbbra is tagja lesz a kolozsvári tanácsnak, és ellátja az ezzel járó feladatkört. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete később fog nevesíteni új alpolgármester-jelöltet. „Aktív személy vagyok, és miután a tisztségemből való felfüggesztésemre vonatkozó fellebbezésemet március 6-án elutasították, úgy döntöttem, hogy az öt hónapon át tartó »kényszerleszállás« – azaz nem gyakorolhattam alpolgármesteri tisztségemet – tovább nem vállalható, és a következő tanácsülésen benyújtom a lemondásomat. Nincs más lehetőségem, mint az, hogy harcoljak, és védjem meg a tisztességem. Nem vehetik el tőlem eddigi munkám eredményét, s városi tanácsosként, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnökeként tovább folytatom a közösség érdekében eddig is kifejtett tevékenységemet” – jelentette be Horváth Anna az RMDSZ Ügyvezető elnökségén tegnap tartott kolozsvári sajtótájékoztatón. Újságírói kérdésére válaszolva Horváth Anna elmondta: más hasonló ügyben egynapos eltiltást sem rendelt el a DNA. „Az elmúlt öt hónap felért egy karaktergyilkossággal. Érthetetlen, miért kell eltiltani Horváth Annát a munkától, amikor már kihallgattak mindenkit, és nincs olyan racionális érv, ami indokolttá tenné ezt. Horváth Anna ügye tehát ellentmond az alkotmánybíróság 2016-os februári döntésének, miszerint a korrupcióellenes ügyészség nem építhet nemzetbiztonsági dossziét. Továbbra is bízom az ártatlanságában, valamint abban, hogy ezt be tudja bizonyítani a törvényszéken is” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „Elfogadom Horváth Anna ezen nehéz döntését, de neki továbbra is vannak feladatai közösségi vezetőként. Felkértem, és elvállalta az önkormányzati ügyvezető alelnöki tisztséget, ahol az elmúlt húsz év közigazgatási tapasztalatát hasznosíthatja. Az RMDSZ ugyanis több, az önkormányzati világot érintő törvénymódosító javaslatot szándékszik a közeljövőben benyújtani, amelyek az anyanyelvhasználatra és a pénzügyi decentralizációra vonatkoznak” – folytatta a szövetségi elnök. Ami az esetleges új magyar kolozsvári alpolgármester személyét illeti, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tárgyalásokat készül folytatni a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetével, és ha arra a következtetésre jut, hogy a koalíció még működőképes, a Megyei Állandó Tanács (MÁT) és az RMDSZ kolozsvári szervezetének javaslata alapján új alpolgármestert nevesít. Amennyiben az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy értékeli, hogy a liberálisokkal megkötött egyezmény nem működőképes, nem kizárt, hogy felmondják az egyezséget. „Az RMDSZ és a PNL Kolozs megyei szervezetével megkötött egyezménynek nincs semmi köze az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti megállapodásnak” – közölte Kelemen Hunor. Szabadság (Kolozsvár) 2017. március 15.Ismét elhalasztották Horváth Anna perének első tárgyalásátAz iratcsomó hiánya miatt ismét halasztott Horváth Anna perében szerdán a Kolozs Megyei Ítélőtábla. A következő időpont március 24. Az iratcsomót a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszéktől kellene megkapnia az ítélőtáblának. Kolozsvár alpolgármestere március 9-én, sajtótájékoztatón jelentette be: lemond a következő tanácsülésen a kolozsvári alpolgármesteri tisztségről, miután harmadik alkalommal is meghosszabbították a bírósági felügyeletet, amely a hivatala gyakorlásától is eltiltja. Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolja az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). (hírszerk.) Transindex.ro 2017. március 16.Ma is küzdenünk kell jogainkértA romániai magyarok által lakott településeken mindenütt megünnepelték március 15-ét. A rendezvények békésen zajlottak, csak Kolozsváron ismétlődött meg a tavalyi incidens: a csendőrség az Erdély-zászlóval felvonulókat kiemelte a tömegből. A kincses város polgármestere, Emil Boc ezúttal nem vett részt az ünnepségen, és nem is üzent, de a tisztségéből felfüggesztett Horváth Anna alpolgármester sem volt ott. A román politikusok közül csak Sorin Grindeanu kormányfő szólt a magyarokhoz, Klaus Iohannis államfő idén is megfeledkezett rólunk, ahogy tavaly is. Az RMDSZ kiáltványban fogalmazta meg az erdélyi magyarság 12 legfontosabb aktuális követelésének listáját. Az autonómia tételesen nem jelenik meg köztük, csak néhány utalásban. A követeléslista végén az RMDSZ közölte: „A szabadságharc üzenete örök értékű. A 12 pontban megfogalmazott célok évről évre alkalmazkodnak a jelenhez. Hiszen ma is küzdenünk kell jogainkért, szabadságunkért. A végső cél nem változik, az akadályok és eszközök igen.” Az RMDSZ 12 pontja Mit kíván az erdélyi magyarság? Legyen béke, szabadság és egyetértés! 1. Új alkotmányt, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, az erdélyi magyar közösséget. 2. Jogállamot: a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények betartását. 3. Etnikumközi szerződést, amely tartósan biztosítja a békés román–magyar együttélést. 4. Az alkotmány mondja ki: Románia többnyelvű, többkultúrájú ország. 5. A személyi és közösségi jogok intézményének széles körű biztosítását. 6. Legyen a magyar a második hivatalos nyelv Erdélyben. Szabadon használhassuk közösségi szimbólumainkat, jelképeinket. 7. Több tiszteletet a helyi közösségeknek. Nagyobb hatáskört az önkormányzatoknak. 8. Az elkobzott javak visszaszolgáltatásának gyorsítását és befejezését. 9. Anyanyelvű minőségi oktatást minden magyar gyermek számára bölcsődétől egyetemig. 10. Az erdélyi autópályák befejezését, az utak és vasúti sínek korszerűsítését. 11. Jóléti államot, tisztes megélhetést minden korosztálynak. 12. Legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában. Egyenlőség, szabadság, testvériség! Grindeanu üzenete Valósággá válhatnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra – olvasható Sorin Grindeanu kormányfő magyarokhoz intézett március 15-i üzenetében. Grindeanu az „egység a sokszínűségben” európai gondolatra alapozva meggyőződését fejezte ki, hogy a különbségek nem választják el egymástól a románokat és a magyarokat, nem teszik őket egymás ellenfeleivé, ellenkezőleg. A kormányfő szerint a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy és a kölcsönös tisztelet köti össze; egyúttal emlékeztetett arra, hogy a kormány programjában fontos vállalások vannak a romániai kisebbségek iránt, amelyek között a magyar különleges helyet foglal el. Grindeanu arra buzdította a magyarokat, hogy saját meggyőződéseik alapján tekintsenek a világra, és ne fogadják el a másokét, illetve a sztereotípiákat; végül tiszteletét fejezte ki a magyarok történelme, kulturális és szellemi hagyatéka iránt. Zavar az Erdély-zászló Erdély-zászlót vivő ünneplőket emelt ki a csendőrség a kolozsvári felvonulás tömegéből – közölte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A csendőrség Fancsali Ernőnél, az EMNP kolozsvári szervezetének elnökénél és négy másik felvonulónál kifogásolta az Erdély-címeres kék-piros-sárga lobogót. Fancsali közlése szerint arra hivatkoztak: a rendezvényt szervező RMDSZ nem tette lehetővé, hogy a magyar és a székely zászlón kívül más zászlókkal is vonuljanak az ünneplők. Hozzátette: azt kérték tőle, hogy vonja be a zászlót, vagy távozzon a felvonulók közül. Mivel a felkérésnek nem tett eleget, őt és egy másik Erdély-zászlót vivő felvonulót 500 lejes bírsággal sújtották. Az EMNP helyi vezetője elmondta: azt írták a jegyzőkönyvbe, hogy nem vetette alá magát a szervezők kérésének. Megjegyezte, a csendőrök nem kifogásolták a zászló használatát, így továbbra is lobogtathatta Erdély zászlaját Kolozsvár főterén, de csakis az ünneplő tömegtől távol. Hozzátette: már tavaly is kifogásolta a csendőrség az Erdély-zászlókat, de akkor – az ünnepi rendezvény egyik szónoka lévén – engedelmeskedett a felszólításnak, és bevonta a lobogót. Most a bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítését fogja kérni a bíróságon. A szabadság egy kert Az autoriter politika gyomját, élősködőit el kell távolítani a szabadság kertjéből – jelentette ki Kelemen Hunor Nagyszalontán mondott beszédében. Az RMDSZ elnöke úgy véli: a szabadság Romániában nem sziklaszilárd építmény, hanem inkább folyamatos gondozást igénylő kert. „Nem egyszer kell megépíteni, hanem évről évre újra és újra. Vannak göcsörtös, öreg fái, azokat metszeni kell. És újakat telepíteni is szükséges.” Kijelentette: „Romániában ma kemény harcot vív a látható állam a láthatatlan állammal, a választott politikusok az erőszakszervezetek titkos koalíciójával, és míg a látható hatalmat, a politikusokat le lehet váltani, az erőszakszervek titkos koalíciója nem váltható le parlamenti választásokon.” A magyarokat nem lehet beolvasztani A magyarokat beolvasztani sem Brüsszelnek, sem másnak nem sikerül, és nem is fog sikerülni, azonban az együttműködésre mindenkor készen állnak – jelentette ki Soltész Miklós magyar államtitkár az ünnep előestéjén a Magyar Polgári Párt (MPP) által Marosvásárhelyen szervezett gálán. A Bécsből elüldözött Metternich osztrák politikust idézte, aki 1850-ben megállapította: a magyar bajoknak csak a magyarok közreműködésével lehet véget vetni, és a magyarokkal másról, mint kölcsönös együttműködésről, nem lehet tárgyalni. Soltész Miklós szerint a márciusi ifjak 12 pontja közül van néhány, amely ma is aktuális – vagy azért, mert nem valósult meg, vagy azért, mert másképpen alakult, mint ahogyan azt Petőfiék szerették volna. Kijelentette: mindezekért csak összefogással lehet küzdeni. A közelgő fekete március évfordulóján kérni fogja Románia főügyészét, hogy indítsák újra a marosvásárhelyi események kivizsgálását – jelentette ki Biró Zsolt, aki szerint a brutális bukaresti bányászjárások és a marosvásárhelyi véres események azonos tőről fakadnak. Az MPP elnöke úgy látja: a magyarok ma is másodrangú állampolgárok Romániában, de „az MPP szeretné lezárni a posztkommunizmus korszakát, hogy a ’89 előtti rendőrállamból és a jelenlegi ügyészállamból végre jogállammá váljon Románia”. A gálaműsoron adták át az MPP Vasakarat-díját a létében fenyegetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium képviselőjének. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. március 20.Megnéztük, mit tartalmaz a DNA Horváth Anna elleni vádirataA DNA elismeri, hogy az alpolgármester nem okozott anyagi kárt a polgármesteri hivatalnak. Múlt héten sem kezdődött el a korrupcióval vádolt Horváth Anna pere, az iratcsomó hiánya miatt ismét halasztott múlt szerdán a Kolozs Megyei Ítélőtábla. Így új időpontot tűztek ki, péntekre, március 24-re. Horváth Annát pénzmosással és befolyással való üzérkedéssel vádolja az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely egyébként hivatalból indította el az eljárást. Egy titkosszolgálati lehallgatásra alapozva a DNA Kolozs Területi Szolgálata ügyészei tavaly emeltek vádat Kolozsvár alpolgármestere ellen. A DNA vádiratában bűntársként tüntették fel Fodor Zsolt kolozsvári üzletembert, akit befolyásvásárlással és pénzmosással vádolnak. A DNA kérésünkre elküldte szerkesztőségünknek a vádiratot. A hivatalból indított eljárás tavaly május 24-én kezdődött, ekkor iktatták a DNA területi szolgálatánál az erre vonatkozó dokumentumot. A területi ügyész tavaly októberben vádat emelt mind Horváth Anna, mind Fodor Zsolt ellen. A DNA vádirata szerint tavaly február és május között Fodor Zsolt, aki több kolozsvári cég társtulajdonosa és adminisztrátora, arra kérte Horváth Annát, hogy az alpolgármesteri tisztségével járó befolyását használva gyorsítsa fel egy gazdasági érdekeltségébe tartozó ingatlan restaurálásának ügyében az engedélykibocsátási folyamatot. A szóban forgó ingatlan a kolozsvári Karolina tér 4. szám alatti műemléképület, a Mikes-palota. A vádirat szerint tavaly május 13-án egy kolozsvári vendéglőben zajló beszélgetés során Fodor Zsolt ismertette Horváth Annával az ingatlannal kapcsolatos engedélyeztetési folyamat helyzetét. Noha nem szerepel a vádiratban a beszélgetés, mi úgy tudjuk, hogy Fodor Zsolt arra panaszkodott, hogy az ingatlanfelújításhoz szüksége van a városháza részéről bizonyos dokumentumokra, amelyek nélkül nem foghat neki a felújításnak, de a városháza lassan dolgozik. Ezért félő, hogy már második alkalommal is lejárhat a műemléképület restaurálására rendelkezésére álló időszak. A vádirat szerint Horváth Anna vállalta, hogy megsürgeti a felújításhoz szükséges dokumentumok kibocsátását. Az ügyészség összefüggést vél felfedezni aközött, hogy Horváth Anna felajánlotta segítségét az ingatlan ügyében és aközött, hogy azt kérte Fodor Zsolttól, szerezzen be két nyári fesztiválra 30-30, összesen 20 ezer lej összértékű bérletet, amelyeket ösztönzésképpen a választási kampányában dolgozó önkénteseknek akart felajánlani. Horváth Anna a tavaly nyári helyhatósági kampányban Kolozsvár polgármesteri tisztségéért indult. A DNA a vádiratban kimerítő leírást ad a kampányfinanszírozási törvényről, amely megszabja azt is, hogy mekkora a maximális támogatás, amit egy jelölt elfogadhat. Kiemelik azt a törvényes rendelkezést, miszerint nem fogadhat el javakat és ingyenes szolgáltatásokat sem. A vádirat szerint a törvényi előírás ellenére Fodor Zsolt megígérte Horváth Annának, hogy finanszírozza a fesztiválbérletek vásárlását, amelyeket szétoszthatnak az önkéntesek között. A vádirat szerint a bérletek kapcsán kötött szerződés illegális a választási kampány finanszírozására vonatkozó törvénykezés szempontjából. A DNA szerint a vádlottak megállapodtak abban, hogy egy Fodor Zsolt érdekeltségében levő cég által kötik meg a szponzorációs szerződést, így nyoma veszhet a támogatás útjának. A DNA szerint Horváth Anna megígérte az üzletembernek, hogy hamarosan egy jogi személy adatait közli vele, amellyel utóbbi megkötheti a szponzorálási szerződést. A vádirat továbbá úgy fogalmaz, hogy Horváth Anna biztosította az üzletembert, hogy más projektekben is segíteni fogja, mert úgy vélte, hogy a helyhatósági választásokat követően ismét elnyeri az alpolgármesteri tisztséget. Azt is megjegyzik, hogy Horváth Anna egyáltalán nem célozta meg a valóságban a polgármesteri tisztséget, csak egy újabb tanácsosi mandátumot akart elnyerni, hogy további négy évre alpolgármester lehessen. Azonban ahhoz, hogy a többi politikai partner támogatását elnyerhesse az alpolgármesteri tisztség kapcsán, Horváth Anna abban volt érdekelt, hogy minél jobb eredményt érjen el a 2016-os helyhatósági választásokon. A vádirat szerint a beszélgetést követő május 31-én megtartott tanácsülés 25. napirendi pontjaként szerepelt egy ingatlanfejlesztést célzó kérés, amely egy 10 négyzetméteres felület haszonbérleti szerződésére vonatkozik. A tanácsülés 25. napirendi pontjánál szerepelő határozattervezet szerint a Karolina tér 4. szám alatti műemléképület, a Mikes Palota homlokzatának eredeti formában történő visszaállítása azt feltételezi, hogy bejáratánál visszaépítenek egy oszlopokon álló erkélyt. A határozattervezet a Karolina térből 10, egyenként egy négyzetméteres terület leválasztására vonatkozik, ami az erkély alapterületét teszi ki. Ezt kellett haszonbérleti szerződéssel az üzletember rendelkezésére bocsátani, hogy elkezdődhessen az ingatlanfelújítás. A tanácsülésen jóváhagyták az ingatlanfejlesztési dokumentációt, amelyet egy tanácsi határozatban ki is hirdettek. Egy másik, ugyancsak a Fodor Zsolt érdekeltségébe tartozó ingatlanüggyel kapcsolatosan is döntés született a tanácsban, amely egy telekdarab közterületté nyilvánítására vonatkozott. A határozat szerint a város átvette a 150 négyzetméteres területet Fodor Zsolttól és feleségétől, így a terület a városi úthálózat részévé válhatott. Mivel az általános városrendezési terv szerint a részletes és a zonális városrendezési terv tavaly június 22-ig volt módosítható, ezért sürgetni kellett a 150 négyzetméteres terület áthelyezését a városi tulajdonba. Ezt a tulajdoncserét a júniusi tanácsülésen el is fogadta az önkormányzat, az ülést megelőzően (13.06.2016, 10:48:56 órakor) Horváth Anna telefonon kereste meg Fodor Zsoltot, és biztosította az ügy pozitív kimeneteléről a vádirat szerint. Az ügyészség tavaly október 10-én vádat emelt Horváth Anna ellen, majd december 8-án Fodor Zsolt ellen is, ekkor már a pénzmosási vád is szerepel a befolyással való üzérkedés illetve befolyásvásárlási vádpontok között. A vádirat szerzői bizonyítani próbálják az összefüggést a szponzorálási szerződés és a hivatalban történő közbenjárás között. Az ügyészség szerint nem véletlen, hogy tavaly május 23-án készült el a határozattervezet a Karolina téri ingatlannal kapcsolatosan, amelyet Fodor Zsolt készült felújítani, és ugyancsak azon a napon kötötte meg a két cég - a vádiratban kitakarták a cégneveket és a cégadatokra vonatkozó információt - önkéntesség támogatása címen a 20 ezer lej értékű szponzorációs szerződést. Az ügyészség vádirata szerint a valóságban a 20 ezer lejes összeg a május 13-án Horváth Anna által kért fesztiválbérletek ellenértékét képezte. "Egyértelmű, hogy a tanácsi határozat megszerkesztése és az ún. szponzorációs szerződés megkötése között van időbeni összefüggés" - áll a vádiratban. Összefüggést látnak ugyanakkor a Fodor Zsolt érdekeltségébe tartozó ingatlanügyek megoldása és a fesztiválbérletek beszerzésének finanszírozása között is. Korábban Horváth Anna ügyvédje azt nyilatkozta, a DNA-nak azt kell bizonyítania, hogy az alpolgármester anyagi javakért cserébe élt vissza hatalmával. A Kolozsvári Rádió által megszólaltatott Bányai József ügyvéd ezt megerősítette. Szerinte ha nem egyértelmű a kapcsolat a közbenjárás és szponzoráció között, ejteni kell a vádat. A vádirat utolsó részében a DNA elismeri, hogy az általa megállapított bűncselekmények nem okoztak anyagi kárt a polgármesteri hivatalnak. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ügyészei október 11-én helyezték 60 napos hatósági felügyelet alá Horváth Annát, és hivatala gyakorlásától is eltiltották. Ennek következtében, amikor már második alkalommal is meghosszabbították a bírósági felügyeletet, Horváth Anna bejelentette, lemond az alpolgármesteri tisztségről. Kertész Melinda Transindex.ro 2017. március 22.Elfogadta Horváth Anna lemondását a városi tanácsEgyetlen párt sem jelölt új alpolgármestert „Kihívásokkal teli szép időszakot hagyok magam mögött. Szerettem az alpolgármesteri munkát, a közösségért való tevékenykedést. Az elkövetkező időszakban az RMDSZ-es városi tanácsosoknak az lesz a céljuk, hogy a kolozsvári magyarok ne éljék meg visszalépésként ezt az időszakot. Meg kell találnunk azokat az eszközöket és megoldásokat, hogy a kolozsvári magyarok érdekei ne sérüljenek” – jelentette ki Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere a tegnapi tanácsülés után, amelyen a tanács elfogadta lemondását. Sem a liberális, sem a szociáldemokrata párt nem állított új jelöltet Horváth Anna helyére, ezért a leendő alpolgármester megválasztását elhalasztották egy következő tanácsülésre. Gergely Balázs magyarul is megköszönte Horváth Annának eddigi munkáját, a tanácsosok pedig megtapsolták a leköszönő alpolgármestert. Horváth Anna ellen korrupciós vádakkal indított vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, akit öt hónapja eltiltottak tisztségének gyakorlásától, március 9-én jelentette be, hogy visszalép, városi tanácsosi mandátumát azonban megőrzi. Az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári szevezete még nem döntött arról, kit jelöl helyébe, értesüléseink szerint Oláh Emesének jó esélye van arra, hogy átvegye a megbízatást. Úgy tűnik, a szövetség kivár, abban az esetben ugyanis, ha Emil Boc kolozsvári polgármester fellebbez a kétnyelvű táblák ügyében, az RMDSZ-liberális helyi koalíciónak nincs, nem igazán lehet tovább értelme. Román források szerint Boc-éknak nincs szándékában elorozni az RMDSZ által kialkudott alpolgármesteri tisztséget és nem állítanak ellenjelöltet, amennyiben az RMDSZ úgy dönt, hogy megtartja a tisztséget. Azt viszont szinte biztosra vehetjük, hogy a városi tanács szociáldemokrata frakciója pályázik az alpolgármesteri mandátumra, kérdés, hogy sikerül-e megszerezni a liberális tanácsosok támogatását. Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel vádolja a DNA, és 2016. október elejétől hatósági felügyelet alá helyezték az alpolgármestert, aki fizetés nélküli szabadságot vett ki eltiltása idejére. A vádirat szerint Horváth Anna hatvan fesztiválbérletet fogadott el a júniusi választási kampányban tevékenykedő önkéntesei számára egy ingatlanfejlesztőtől, cserében pedig megsürgette számára a városházán egy építési engedély kiadásához szükséges jóváhagyások kibocsátását. Szintén nem világos, hogy a képviselői mandátumot nyert Csoma Botond helyébe ki lép a „várólistáról”. A következő a sorrendben a fiatal Nisztor Dániel építészmérnök, őt Kinizsi Zoltán, a Kolozsvár Arena aligazgatója követi. Szabadság (Kolozsvár) 2017. március 26.Nyilvánosan bocsánatot kért kollégájától Horváth AnnaHorváth Anna, az RMDSZ kolozsvári elnöke nyilvánosan bocsánatot kért kollégájától, Czirmay Zoltán ügyvezető elnöktől mindazokért a támadásokért, amelyeket az elmúlt napokban kellett elszenvednie az Erdély-zászló ügyében. „Tíz napja gyűrűzik Kolozsváron a március 15-i ünnepségen kirobbant zászló-botrány. Bár a főszervező-Kolozsvári RMDSZ elnöke vagyok, mindeddig annak reményében nem szólaltam meg, hogy a forrófejűek lehiggadnak, a szitkozódás elül és sikerül - nem egymás ellen acsarkodva, hanem egységesen fellépni a román állam visszaéléseivel szemben. Közös nyilatkozat, TV interjúk, tájékoztatás, parlamenti interpelláció volt bőven elég ahhoz, hogy a jóhiszeműen hozzáállók tisztán láthassanak ebben a kérdésben: ki mit tett, mit nem tett, ki hol hibázott vagy szegett törvényt” – fogalmaz Horváth Anna. Mint korábban írtuk, a március 15-i ünnepségek alkalmával az Erdélyi Magyar Nemzeti Párt delegációja Erdély történelmi zászlójával jelent meg, amiket a csendőrség közveavatkozására be kellett vonnia. Ezt követően egymásra mutogatás kezdődött a felek - RMDSZ, EMNP és csendőrség - között a történtek miatt. maszol. ro 2017. március 27.Johannisszal, Grindeanuval és Orbánnal is tárgyalt már Kelemen a katolikus líceumrólA politika belülről friss kiadásában a román-magyar kapcsolatokról, az anyanyelvhasználatról, az Erdély-zászlóról és Horváth Annáról beszélgettünk az RMDSZ elnökével. A marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyének nemzetközi közvélemény elé terjesztése volt az Orbán Viktorral folytatott találkozó fő témája – tudtuk meg Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétől, akivel Balázsi-Pál Előd, a Transindex felelős szerkesztője beszélgetett A politika belülről legfrissebb kiadásában. A műsor vasárnap volt látható az Erdély TV-n, kedden ismétlik. Átirata alább olvasható. - Csütörtökön találkozott Budapesten Orbán Viktorral. Miről beszéltek? – Az elmúlt években rendszeresen találkozunk, hogy egyeztessünk a közös dolgainkról, ez is ebbe a találkozósorozatba illeszthető be. Beszéltünk egyrészt arról, ami a romániai magyar kisebbséget foglalkoztatja, a kihívásokról, amelyekkel szembesülünk. Természetesen a legfontosabbról, a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyéről is. Annak a lehetőségét kerestük, hogy hogyan tudjuk a kérdést a nemzetközi közvélemény elé terjeszteni, úgy, hogy abból az áldatlan állapotból, amelyben most vagyunk, kizökkenjünk. Hogy legyen megfelelő figyelmeztetés Románia irányába, hogy az, ami történik, most már túlnőtt minden elviselhető határt. Ugyanis ez már nem politika, ez sokkal több: egy olyan közösségi ügy, amelyre megoldást a román államnak kell adnia. Én egyébként a román államfővel, két miniszterelnökkel, két tanügyminiszterrel beszéltem az elmúlt hónapokban, már nem is tudom, kihez kell fordulni ebben az országban, hogy egy ügyész által okozott problémából tudjunk kimászni. Ez a kérdés, ugyanis nincsen azzal semmi baj, hogy egy ügyész eljárást indít, ezt önmagában nem tudjuk politikailag megkérdőjelezni. De elfogadhatatlan, hogy egy ügyészi eljárás során egy iskolának a létét a megszűnés határáig eltolják azzal, hogy megfélemlítik a közösséget, megfélemlítik az önkormányzati vezetőket, megfélemlítik a tanfelügyelőség vezetőjét, és senki semmit nem mer aláírni, és – ami a legsúlyosabb – megelőlegeznek egy bírósági döntést, és azt a látszatot keltik, hogy törvénytelenül működik egy iskola, hogy korrupció történt – holott semmiféle korrupció nem történt. Négyszáz gyereknek a sorsa még mindig bizonytalan, kérdéses, hogy hol kezdik a következő tanévet, kérdéses, hogy a cikluskezdő osztályokba be lehet-e iratkozni. Már kipróbáltuk az összes lehetséges változatot, és a következő időszakban is kipróbáljuk, ami az adminisztrációban kipróbálható. A pápai nuncius (a bukaresti vatikáni nagykövet) is találkozott már a román külügyminiszterrel, és hasonló találkozókra még bizonyára sor fog kerülni a következő időszakban, mert ez, amit tesznek, amit okoztak, elfogadhatatlan. Orbán Viktorral beszéltünk egyéb kérdésekről is, a romániai politikai helyzetről, a román-magyar államközi kapcsolatokról, és természetesen az előttünk álló kongresszusról, az Európai Néppárt jövő heti máltai kongresszusáról, hisz mind a Fidesz, mind az RMDSZ a Néppárt tagja. Azokról a programokról is beszéltünk, amelyeket a magyar kormány támogat Erdélyben, és amelyeket el fog indítani 2017-ben és 2018-ban, beleértve azt a gazdaságélénkítő programot is, amelyet már a Vajdaságban és Kárpátalján kipróbáltak és kiválóan működik. Erdélyben is be fog indulni 2017 folyamán, előbb egy kisebb területen, aztán 2018-tól Székelyföldtől a Partiumig. - Említette, hogy a román államfővel, illetve a miniszterelnökkel is beszélt a római katolikus iskola ügyéről. Mi az ő álláspontjuk, és mire lehet következtetni abból, ahogy viszonyulnak a kérdéshez? – Különböző árnyalatok lelhetőek fel az álláspontokban. Egyrészt mindenki szeretne megoldást találni, másrészt mindenki ódzkodik, hogy egy ügyészségi eljárásban valamilyen módon véleményt nyilvánítson, mondván azt, hogy ez egy adminisztratív kérdés – ez az államelnök álláspontja. Én ezt teljes egészében el tudom fogadni, de akkor egy adminisztratív megoldást kell erre találni. És valóban, ha volt valahol egy adminisztratív hiba, akkor azt ki kell igazítani, és a dolgok mehetnek tovább, abból nem kell bűnügyet csinálni, és különösen nem kell korrupciós ügyet csinálni. A miniszterelnök és a tanügyminiszter megpróbáltak a tőlük telhető minden egyes lépésben segítséget nyújtani, el egészen odáig, hogy azt a szöveget is egyeztettük a tanügyminisztériummal, ami az önkormányzat elé került, és amely az iskolahálózatot szabályozná, amelyben benne lenne a római katolikus iskola is, mert én azt mondom, hogy amíg nincs egy bírósági döntés – és ez nem az én véleményem, ez egy jogelv – addig a jog szerinti mostani állapotot fent kell tartani. Tehát ha egy bíró kimondja, hogy az iskolát be kell zárni, akkor nincs mit tennünk, az iskolát be kell zárni és újra kell alapítani. De addig, amíg nincs egy végleges bírósági ítélet, addig az ügyész vizsgálatától függetlenül az az intézmény jogilag létezik, működik, és helye van az iskolahálózatban. Ezt az intézkedést próbáltuk végigvinni a közigazgatáson, beleértve a prefektúrát, az önkormányzatot, a tanfelügyelőséget, de azt ma már senki nem titkolja, hogy minden egyes hivatalnok fél. A jóhiszemű, jóindulatú emberek is félnek. Ha ennyiért, ami ott történt, elvihették az iskolaigazgatót, a volt tanfelügyelőt, főtanfelügyelőt, és vád alá helyezhettek több embert, kihallgatták tanúként a szülőket... Hát mi köze a szülőnek az iskola alapításához? Ő az iskola alapítása után került kapcsolatba az intézménnyel, nem közben. Ezek után mindenki azt mondja: döntést hozok, aláírok, holnap jön a DNA, és elvisz. Egy iskoláról beszélek, könyörgöm. - A román-magyar kapcsolatok is szóba kerültek az Orbán Viktorral folytatott megbeszélésen. Milyen jelenleg ez a viszony? - – 2012-től kezdődően ez rohamosan a mélypont fele haladt. A Melescanu idei budapesti látogatása után, bár radikális változás nem állt be, de mégiscsak kimozdultak a holtpontról a román-magyar kapcsolatok. A jövőt illetően úgy látom, ebből a mostani helyzetből csak úgy lehet előrelépni, ha először azokon a területeken, ahol nincs vita a két fél között, megpróbálnak együttműködni, és ez a gazdaság, energetika, mezőgazdaság, kereskedelem, beruházások. A romániai magyar közösség kérdéseit illetően pedig minden egyes kérdésről őszintén, és, ha szükséges, a vegyes bizottságban, ahol ott vannak a romániai magyarok képviselői és a magyarországi románok képviselői is, őszintén beszélünk, és semmit nem seprünk be a szőnyeg alá. És akkor előbb-utóbb előre lehet lépni. A kormány- és államközi kapcsolatokat erősíteni kell, ez elsősorban a mi érdekünk, az erdélyi magyarok érdeke, de nem lesz ez könnyű, nem szabad azt gondolni, hogy egyik napról a másikra fog menni. Ami minket, a Szövetség politikusait meg engem személyesen illet, mi azon leszünk, hogy a tudásunkhoz, tapasztalatunkhoz és a lehetőségeinkhez mérten próbáljuk ezt a kapcsolatot segíteni, normalizálni. De ma úgy érzem, hogy a román fél területén van a labda. Magyarország ebben a kérdésben nyitott, rendezni akarja ezeket a viszonyokat, nemhiába hívták meg Melescanu külügyminisztert Budapestre, nemhiába volt ez a külügyminisztériumi látogatás magas szintre helyezve, hisz a magyar külképviselet előtt még soha nem beszélt román külügyminiszter, és a tavaszi külképviseleti értekezlet előtt előadást tartott Melescanu. Minden bizonnyal ősszel Szijjártó Péter hasonló módon Bukarestben fog előadást tartani, de erről majd nyilván az illetékesek időben tájékoztatják a közvéleményt. A holtpontról kimozdultunk, de hosszú menetelés lesz. - Mi a helyzet a román-magyar viszonnyal a romániai politikában? Mennyire működik jól például az RMDSZ és a kormány viszonya? - Még mindig azt tudom mondani, hogy a puding próbája az evés, és eddig azt tapasztaltuk, hogy volt nyitottság, bár a heti egyeztetések során kibuknak a kényes kérdések – és nemcsak az etnikai értelemben vett kényes kérdések. Nem minden egyes ügyben értünk egyet. A 215-ös, a helyi közigazgatásról szóló törvénynél, amely szabályozza a közigazgatásban a nyelvhasználatot, egy nagyon konzisztens törvénymódosító javaslatot készítettünk el, ezt az utolsó egyeztetésen a jövő héten a kollégákkal még végigbeszéljük, és utána következne az egyeztetés a kormánykoalícióval. Ez lesz a kulcskérdés, és ez lesz a próba, hogy ebben tudunk-e olyan megoldást találni, amely számunkra elfogadható, és a románok is el tudják fogadni. Mi figyelembe vettük azt, hogy milyen ajánlások voltak különböző európai intézmények részéről, beleértve a nyelvhasználati küszöb csökkentését 20 százalékról, és figyelembe vettük azt, hogy milyen bírósági döntések születtek az anyanyelvhasználat korlátozását illetően az elmúlt esztendőkben. Ezeket a tapasztalatokat is beépítettük a törvénytervezetbe, mert ez a 215-ös törvény 2001-ben született, és a kormányhatározat is, amely részletezi a törvény alkalmazását, és azóta eltelt 15-16 év. Ez azért elég sok, és sok gyötrelmes tapasztalatunk van erről a törvényről, és ezt próbáljuk kiigazítani. Az ellenzékkel való viszonyunk – mert amikor a román politikáról beszélünk, soha nem szabad leragadni a kormánypártoknál – ebben a pillanatban gyakorlatilag megfoghatatlan. Nem azért, mint hogyha nem lenne részünkről szándék, vagy esetleg az ő részükről. De a liberális párt éppen kongresszus előtt áll, és a belső problémáival, a belső harcaival van elfoglalva, de nagyon. Egyszerűen nem tudod, hogy kivel tárgyalj a liberálisoktól. Az USR-ben nagyon nyitott emberek is vannak, és egyébként ez egy-egy szavazásnál egészen nyilvánvalóan érezhető, de vannak olyanok is, akikkel azért nem indulnék el a sötét erdőben úgy, hogy ne biztosítsák valakik a kollégák közül a hátamat. Basescu pártja pedig olyan, mint Basescu, egyik nap ilyen, másik nap olyan. Gyakorlatilag ma nincsen egy olyan ellenzék, nincsenek olyan ellenzéki vezetők, akikkel meg lehetne rövid távon valamiben állapodni. - Az anyanyelvhasználat kapcsán két fontos dolog van: az egyik a törvényi keret, a másik az alkalmazás, az, hogy mennyire léptetik életbe ezeket a jogokat abban az esetben, ha ezek adottak. Nagyon gyakran hallani azt, hogy problémás az alkalmazás is, és ennek sokszor pénzügyi okai is szoktak lenni, például egy kisebb önkormányzat nehezen tudja azt megoldani, hogy fordítóberendezést szerezzen be, és megfizessen egy fordítót a tanácsülésekre. Létezik erre megoldás, van terve az RMDSZ-nek ennek a problémának a kezelésére? - Ezt a különböző intézményeknél az állami költségvetésből kell biztosítani. Nyilván egy olyan önkormányzat, mint a kolozsvári, megengedheti, hogy egy fordítóberendezést vegyen, és egy alkalmazottat, egy fordítót megfizessen, míg egy kisebb település, ahol kisebbek a bevételek, nem engedheti ezt meg. Ezért mi azt gondoljuk, hogy az alapeszközöket és az alapszemélyzeti ellátást az állami költségvetésből kell az önkormányzatok számára megteremteni, ez egyszerű, és nem olyan nagy költség, ami megterhelné az állami költségvetést, ne vicceljünk. Az igazságszolgáltatásnál hasonlóképpen. Az igazságszolgáltatásnál van még egy dolog, ami nagyon fontos: úgy, ahogy a bíróságokon vannak olyan szakértők, akik ingatlanszakértők egy-egy perben, vagy a földperekben megmondják, hogy mi a valós helyzet, vannak bűnügyi szakértők, akik különböző szakvéleményeket tesznek az ügyész vagy a bíró asztalára, azt gondoljuk, hogy meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a bíróságok olyan szakértőkhöz fordulhassanak nyelvi ügyekben, akik meg tudják mondani például, hogy a városháza vagy a községháza és a polgármesteri hivatal szinonima-e, vagy nem. Mert nagyon sokszor azzal utasította el a bíróság a feliratokat, illetve kötelezte az önkormányzatokat, hogy levegyék, hogy a román fordításnak nem felel meg. Ők tükörfordítást keresnek, ami hülyeség. Ha felütik a közigazgatási szótárt – már azt is mutattunk be, régieket és újakat is – ott egyértelmű, hogy ezek szinonimák, ott nincsen semmi probléma, és nem szabad ahhoz ragaszkodni, hogy tükörfordítással használjunk egy-egy intézménymegnevezést, mert abból aztán hatalmas butaságok, vicces helyzetek alakulhatnak ki. Kötelezni kell a bíróságokat, hogy nyelvi, fordítói szakértőket is vegyenek igénybe egy-egy ilyen perben, amikor egy agyament ember bepereli sorban az összes önkormányzatot, hogy milyen feliratot használ az épületeken. Ilyen jellegű megoldásokra gondoltunk, illetve ehhez költségvetési keretet az állami költségvetésből kell biztosítani, mert az állam az, aki garanciát vállal a nemzeti kisebbségeknek nyelvi joga érvényesülésére, illetve az identitásuk megőrzéséhez szükséges feltételek kereteinek megteremtésére. Ha már pénzügyi háttér: a kormány döntése és egy alkotmánybírósági döntés nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat, mind a megyeieket, mind a helyieket. A béremelésről, illetve arról a döntésről van szó, hogy azonos munkáért azonos bérezés jár. - Megnőttek a kiadások, viszont a béralap nem nőtt, így Hargita és Kovászna megyében elbocsátások történnek, de más megyékben, és helyi önkormányzatoknál is gondok vannak. Mi erre az RMDSZ megoldási javaslata? - Kétféle megoldás lehetséges, az egyik az, hogy az állami költségvetésből, a visszaosztásból kell a hiányt megoldani, mert vannak önkormányzatok, nagyobb megyék, nagyobb települések, ahol meg tudják ezt oldani, máshol a teljes költségvetés rámenne ezeknek az alkotmánybírósági döntéseknek az életbe léptetésére, és én azt gondolom, hogy ez nem a jó megoldás. Ha az alkotmánybíróság döntéseit kötelezőnek vesszük, és kötelezőnek kell vennünk, akkor ismét csak a költségvetés az, ahol a forrásokat keresni kell. Nem az önkormányzatok rontották el a problémát a kezdet kezdetétől, hanem az volt a gond, hogy nem volt egy egységes bérezési rács. És ez a kormánynak, parlamentnek, a központi kormányzatnak a problémája elsősorban, nem az önkormányzatoké. Ilyen szempontból Románia már számtalanszor bebizonyította, hogy nem képes egy-egy területet úgy leszabályozni, hogy méltányos legyen, de egységes is legyen ugyanakkor, hogy a bérezésben például a teljesítményt is lehessen külön honorálni, és ne úgy tűnjön, hogy egy-egy közalkalmazott ösztöndíjasa az államnak, és a nyugdíjig mindegy, hogy dolgozik vagy sem, a munkahelye biztosan garantálva van. Rengeteg olyan kérdés van, amit tisztázni kell, tisztázni lehet. Az egységes bérezési rács lenne az egyik megoldás, de ugyanakkor az önkormányzatoknál mi azt javasoltuk, régebben és most is, hogy a polgármester, az önkormányzat dönthesse el, hogy a fizetési kereten belül hogyan mozog. Legyen egy alsó és egy felső határ, azért, hogy annak, aki jobban dolgozik, aki teljesít, a teljesítményét tudják megfizetni. Ne legyen beszorítva egy nagyon fix, nagyon merev rendszerbe. Ez a minisztériumokban is jó lenne. Egyébként ez nem csak az önkormányzatoknak a problémája, hiszen ugyanazt a munkakört ellátó hivatalnok, aki a kulturális vagy az oktatási minisztériumban sokkal kevesebbet kap, ha nem tévedek, akkor szinte 50%-kal kevesebbet, mint egy olyan alkalmazott, aki az igazságügyi minisztériumban, a belügyminisztériumban vagy a pénzügyminisztériumban dolgozik. Én nem mondom, hogy nem kellene egy kis különbségnek lennie, a pénzügyminisztériumban még inkább elfogadható, hiszen náluk összpontosul minden, viszont az igazságügynél és a belügynél egyáltalán nem tartom indokoltnak. Elfogadhatatlan, hogy ekkora különbség legyen. Az egységes bérrács hiánya az az egész rendszert feszíti tulajdonképpen, és akkor még van egy olyan probléma, hogy a polgármesterek bérezése nagyon alacsony. Elmaradt rettenetesen, mert ebben az országban soha nem lehetett úgy bért emelni, hogy az méltányosan, a felelősségnek, a munkának megfelelően történjen. Mert a polgármestereknek nincsen szakszervezetük, nem tudnak nyomást gyakorolni a kormányra, míg a közhivatalnokoknak van szakszervezetük. A polgármester nem engedheti meg magának azt, hogy ne menjen be dolgozni, és sztrájkot hirdessen, mert akkor rögtön beperelik, hogy visszaél a hatalmával, és nem végzi a feladatát, és rögtön jön a DNA, és elviszi. És akkor abban a helyzetben vagyunk, hogy vannak olyan köztisztviselők, akik kétszer annyit keresnek, mint egy polgármester, és közben a felelősségük szinte semennyi, mert a polgármester ír alá, és ha baj van, a felelősséget a polgármesterre vetítik vissza. Tehát ilyen értelemben ezt az egész rendszert újra kellene gondolni az alkotmánybíróság döntésén innen vagy túl, és egy olyan bérezési rendszert kellene kitalálni, ahol a méltányosság a teljesítményorientáltsággal találkozik, és van benne egy annyi rugalmasság, amennyit egy vezető a magánszférában is saját magának megteremt, hogy azt, aki többet dolgozik, jobban teljesít, tudja megfelelőképpen megfizetni. - Miután Horváth Annát már 5 hónapja felfüggesztették az alpolgármesteri tisztségből, hivatalosan is bejelentette a lemondását, és ezzel párhuzamosan az RMDSZ bejelentette, hogy az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke lesz a szervezetnek. Mit vár az RMDSZ Horváth Annától ebben a pozícióban? - Egyrészt az önkormányzati munkát jól ismeri, és tekintélye van az önkormányzati világban. Ő volt még egyébként önkormányzatokért felelős alelnök, mielőtt alpolgármester lett volna Kolozsváron, sok évvel ezelőtt, amikor én voltam az ügyvezető elnök. Úgy gondoljuk, hogy ezt a területet ő a legjobban el fogja tudni látni, össze fogja tudni hangolni azokat a kezdeményezéseket, azt a munkát, amelyet ezen a területen végzünk. Sok olyan törvénynek a módosítására sor kerül, amely az önkormányzati szférát érinti, és itt neki kell a konzultációkat lefolytatnia, koordinálnia kell ezt a munkát a mi önkormányzatainkkal. Meg kell jelenítenie az önkormányzatok érdekeit a mi belső politikai döntéseinkben. És Horváth Anna erre kiválóan alkalmas. Nyilván én azt mondom, hogy jobb lett volna, ha alpolgármester marad, de mi nagyon sokat beszélgettünk, mielőtt ezt a döntését meghozta. Minden oldalról végiggondoltuk, elemeztük. Még a polgármesterrel is leültünk, és vele is beszéltünk erről az év elején. Végül is Horváth Annának az a döntése, hogy ilyen körülmények között nem kell neki ehhez a székhez ragaszkodnia, ha nem engedik dolgozni, azt gondolom, hogy egy elfogadható döntés, egy jó döntés. Persze az egy másik kérdés, hogy itt megint egy ügyészi túlkapással állunk szemben. Miért nem engedik Horváth Annát dolgozni? Itt olyan károkozásról nem beszélünk, maga az ügyész sem beszél, ami az alpolgármesteri munkáját meg kellene, hogy akadályozza, vagy lehetetlenné tenné. Hadd ne mondjak olyan példákat, ahol a polgármestereknek több millió eurós vagy több százmillió lejes károkozás van a dossziéjában, és eljárás van ellenük, de köszönik szépen, végzik a munkájukat, szintén nagyvárosokban. Ez megint egy aránytalan és egy teljesen elfogadhatatlan eljárás az ügyész részéről. Arról nem is beszélve, hogy ennek a bűnügyi dossziénak a hátterében az a fajta nemzetbiztonsági mandátum alatt szerzett információ van, amire nem lehetne ma bűnügyi dossziét építeni az alkotmánybíróság múlt évi döntését követően. Tehát itt van egy alkotmányossági probléma is, de ezt az ügyvédnek kell majd a bíróságon fenntartania. Egyértelmű, hogy arra hajtottak rá valakik, valahonnan, és innen Kolozsvárról, gondolom, hogy Horváth Annát az önkormányzattól eltávolítsák. Látszott, ahogy az ANI-kivizsgálás során eljártak. Amikor ő januárban beszélt az összeférhetetlenségi ügynökség inspektorával, aki az ő ügyét vizsgálta, és mondta, hogy elküldte a papírokat, és, hogy nincsen összeférhetetlenség, hiszen ő jóval azelőtt közjegyzőnél regisztráltan lemondott a Claudiopolis Egyesület elnöki tisztségéről, akkor pökhendien, arrogánsan azt mondta a nő, hogy ez a maga problémája, ezt majd a bíróságon kell bebizonyítania, mi oda fogjuk küldeni a dossziét. Tehát teljesen mindegy, hogy te milyen tényállást mutatsz be nekik, ők eleve eldöntötték, valahol, valakik, valamiért, hogy majd a bíróságon az igazadat bebizonyíthatod. És ezzel azt a látszatot keltik, ebben az esetben is, de sok más esetet is fel tudnék sorolni, hogy az illető személy hibát követett el, bűnt követett el, törvényt sértett. - Horváth Anna helyére nem jelölt más személyt egyelőre az RMDSZ-frakció a helyi tanácsban. Tud ön arról, hogy miért nem született még döntés arról, hogy ki lesz Horváth Anna utódja alpolgármesterként? - – Ez a városi szervezetnek a problémája, én velük nem egyeztettem erről, ők sem velem. Nem is létezik ilyen jellegű kötelezettség. Mondhatnám azt is, hogy helyi ügy. Nyilván, ez azért több, mint egy helyi ügy. Nem azért, mert az alpolgármestert országos szinten kellene kijelölni, hanem azért, mert a Horváth Annával szembeni eljárás nem egy helyi, hanem egy ennél sokkal komplexebb ügy. És az ő helyére kell alpolgármestert jelölni. Azt gondolom, hogy amit elmondtak a kollégák, az teljesen észszerű volt, meg akarják várni Emil Bocnak a döntését a kétnyelvű feliratok ügyében, és azt követően döntenek arról, hogy jelölnek, vagy nem jelölnek, illetve, hogy kit jelölnek. De ez a kérdés, gondolom, hogy néhány napon, egy-két héten belül megoldódik. - Elképzelhető az is akár, hogy nem jelöl senkit az RMDSZ? - Voltak olyan vélemények is a szervezeten belül, hogy amennyiben Emil Boc megtámadja a bírósági végzést, akkor a rosszhiszeműségét bizonyítja a kétnyelvű feliratokkal kapcsolatban. Már megjelent a bírósági indoklás is, ismeri mindenki, és lehet lépni, hogyha szükséges. Mi azt mondtuk Emil Bocnak, hogy ne támadja meg, mert politikailag a történet tiszta sínen van: kiált a kétnyelvű feliratok mellett a bírósági döntést követően Kolozsváron elsőként a PSD, és utána az USR. Tehát Emil Bocot politikailag ezért nem fogják támadni. Ha ő politikusként attól félne, hogy gesztust tesz a magyaroknak, és akkor majd az ő ellenzéke támadni fogja, nem. Hiszen mind a PSD, mind az USR kiálltak a kétnyelvű feliratok mellett azonnal, ahogy a bírósági döntés nyilvánosságra került. Másrészt nem egy patrimoniális kérdésről van szó. A patrimoniális kérdések, a vagyoni kérdések esetében a polgármesterek és a miniszterek, az intézményvezetők a bíróságon a fellebbezési lehetőségeket mindig kihasználják, hogy később se a Számvevőszék, se a DNA ne tudja őket azzal vádolni, hogy nem védték a közvagyont. Itt nincsen szó vagyoni kérdésről, tehát ilyen problémája sincs Emil Bocnak, és ezt elmondtuk neki. Tulajdonképpen kizárólag az ő személyes opciója, hogy megtámadja, vagy nem támadja meg ezt a bírósági ítéletet. Az én véleményem szerint nem kellene megtámadnia, hanem nagyon gyorsan ki kellene tennie a kétnyelvű helységnévtáblákat, úgy, ahogy azt egyébként kértük és kérjük évek óta. - Kolozsváron egy másik húzós ügy a március 15-ei incidens, a csendőrség részéről az Erdély-zászló kapcsán történt egy közbelépés. És azóta is tart ez a huzavona, hogy ki volt a hibás, miért történt ez az egész. Ön szerint mi van a háttérben, miért zavar valakit az, ha Erdély-zászlókkal vonulnak Kolozsváron? - Ezt a csendőrségnek kellene megmondania, mert bennünket nem zavar. Sőt, mi a regionális indentitások megerősítésének vagyunk az elkötelezett hívei évek óta. Én többször elmondtam, nem csak Erdéllyel, hanem az egész országgal kapcsolatban, hogy ez az ország különböző régiók identitásaira kellene, hogy épüljön, és akkor lenne versenyképes. Mert olyan régiókból állt össze 100 évvel ezelőtt, amelyeknek erős identitása volt. És ezt nem eltörölni kellene, hanem megerősíteni. Nekünk, erdélyieknek az Erdély-zászló, az erdélyi identitás és szimbólumok, mind hozzátartoznak a történelmünkhöz, jelenünkhöz és jövőnkhöz, az identitásunkhoz. Bennünket ez nem zavar. Azt hiszem, hogy az erdélyi román embereket sem zavarja, hiszen ők is használják nagyon sokan. Hogy a csendőröket ez miért zavarja, nem tudom. Mi következetesen azt mondjuk, hogy a helyi, regionális identitásokat erősíteni kell. Mindegy, hogy az egy kisebb régióé, vagy, ahogy ebben az esetben, egy erdélyi identitás. Elfogadhatatlan az, amit a rendőrök tesznek, tavaly is, idén is. És azt is egyértelműen látni kell, hogy megpróbálják a magyar közösséget összeugrasztani. Az RMDSZ-ben nem volt és nincs olyan politikai vezető, aki ezt a kérdést másképpen közelítené meg, és azt mondaná, amit a csendőrök állítanak. Ilyet nem fogadunk el, nem fogadnék el én magam sem. Tehát a diverziónak, az egymásnak ugrasztás ideájának azért ott van a csírája, onnan kell keresni, és vehemensen vissza kell utasítani. Ezt a kollégák meg is tették, itt helyben közös nyilatkozatot is adtak ki az RMDSZ helyi vezetői a Néppárt helyi vezetőivel. - A parlamentben létrejött egy olyan albizottság, ami kifejezetten a magyarság ügyeivel is foglalkozik. Várható az, hogy ez az albizottság valamilyen szinten befolyásolni tudja a parlamentet abban, hogy kicsit másként viszonyuljon a politikai elit a jelképek használatához? - A kisebbségjogi és vallásügyi bizottságban jött létre egy ilyen albizottság, és azt gondolom, hogy hosszú távon befolyásolni tudja. Vitákat kell kezdeményezni, érveket kell felhozni, észszerűen kell tudni viszonyulni ezekhez a kérdésekhez, és a higgadtságunkat megőrizve kell érvelni. Azt láttam, hogy például most az egészségügyi és szociális intézményekben a nyelvhasználati kérdésnél (ugyan nem jutottunk még a történet végére a szakbizottságban sem), hogyha külön leülsz mindenkivel, és elmagyarázod, hogy miért van szükség arra, hogy egy öregotthonban legyen, aki magyarul tud, miért van szükség arra, hogy egy kórházban legyen olyan orvos, olyan ápoló, aki tud magyarul, és a beteggel szóba tud állni az anyanyelvén, akkor mindenki megérti ezt. Amikor nagyobb tömegben vagyunk, és főleg ha a román média is figyelemmel követi, akkor rögtön érezhető, ahogy a román politikusok jelentős része elkezd másképp viselkedni, igazodni a vélt elvárásokhoz. Nem biztos, hogy ezek az elvárások a társadalom részéről valós elvárások, de ők úgy gondolják, hogy létezik ez, és akkor rögtön másképpen viselkednek. De amikor külön-külön beszélgetünk velük, akkor mindenki megérti: ha egy idős ember bekerül egy öregotthonba, szociális gondozásban részesül, és mondjuk nem tud románul, mert nem tud, akkor mégis valakinek szóba kell állnia vele, és a problémáira válaszolni egy intézményben, és ez az egészségügyben is hasonló módon kell történjen. Azt hiszem, nem marad más hátra, mint érvelni, meggyőzni azokat a román politikusokat, azokat a kollégákat, akik szavaznak, akik döntést hoznak, hogy ez nem az ördögtől való, ebben nincs semmi rossz, nem akarsz elvenni senkitől semmit, nem fosztod meg a románokat semmitől azáltal, hogy a nyelvi kompetenciákat kiterjeszted egy-egy olyan intézményre, ahol magyarok is vannak, és mások is odakerülhetnek. Transindex.ro 2017. március 28.Örökségünk Őrei: a Purjesz-Óváry Ház és a Sétatér csapata nyerte a kolozsvári vetélkedőtHétfő este a Kolozsvári Magyar Operában zárult az Örökségünk Őrei − Fogadj örökbe egy műemléket! kolozsvári vetélkedője. A zsűri, figyelembe véve a csapatok több hónapos tevékenységét, illetve a döntőre összeállított szkeccseket, eredményt hirdetett: a Református Kollégium, illetve a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának csapata megosztva kapta az első díjat. A kolozsvári vetélkedőbe 13 csapat nevezett be szeptember végén, közülük hat iskola hat csapata jutott a döntőbe. Rajtuk kívül még húsz csapat őrködik műemlékek felett Erdélyben a program keretében. A szakmai zsűri tagjai Benkő Levente, a Művelődés kulturális folyóirat szerkesztője, Gaál György irodalom- és művelődéstörténész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Kádár Magor, kommunikációs szakértő, a BBTE tanára, Kozma Eliz, az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum diákja, Makkai Bence reklámgrafikus, Maksay Ágnes, a kolozsvári Video Pontes stúdió vezetője, Tamás Ágnes, az RMDSZ kommunikációs szakértője, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke voltak. Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke üdvözölte, hogy a versenyző fiatalok nem a romos épületeket látják csupán a műemlékekben. „Ha merünk nagyot álmodni, és egész életünket feltenni rá, ha megértjük azt, hogy mindenkire szükség van, idősre, fiatalra, civilekre, politikusokra, mindenkire, aki műemlékeinkért tenni tud és akar, akkor hiszem, hogy a ti erőfeszítésetek, a mi közös mozgalmunk sem lesz hiábavaló!”− fogalmazott. Winkler Gyula EP-képviselő, az Örökségünk Őrei lelkes támogatója szerint a program megérdemelné, hogy európai szinten bevált jó gyakorlatként népszerűsítsék, amit ő már kétszer meg is tett Brüsszelben, az Európai Régiók Tanácsában, majd Strasbourgban a FUEN elnökség előtt. „Meggyőződésem, hogy tájékozott, céltudatos európai fiatal és tájékozott, céltudatos erdélyi fiatal ugyanazt jelenti”- fogalmazott, majd javasolta, hogy a csapatok ezután több nyelven készítsék el a műemlék-ismertetőket. „Az, ami fontos nekünk, azt senki más nem fogja helyettünk megvédeni. Mi vagyunk ma felnőttek, akik ezzel tudunk foglalkozni, és holnap, akik ma az Örökségünk Őreiben vesznek részt” – figyelmeztetett Hegedüs Csilla, majd megköszönte a diákokat támogató tanárok, szülők munkáját. A színpadon dübörgött a történelem Ezután következtek a produkciók, többnyire dramatizált időutazások, amelyek során az örökbefogadott műemlékek vagy lakóik történetével ismertették meg a közönséget a diákok. Konkrét adatokat is megtudtunk, például azt, hogy a Marianum épületében működő leánynevelő intézet diákjai nemhogy csecsebecséket, de még rövid ujjú ruhát sem viselhettek, vagy hogy a Purjesz-Óváry Házban szovjet katonák rejtélyes parancsra lemészárolták a vacsoravendégeket, de azért előzetes készülés nélkül nem mindig volt követhető a tartalom, sokkal inkább a kreatív és bájos színpadi megoldások vonták el a figyelmünket. A Státus paloták őrei, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum csapata remekül válogatott zenékkel érzékeltette az időutazást. A Báthory István Elméleti Líceum csapata a Mauksch-Hintz-házat, azaz a patikamúzeumot fogadta örökbe. Előadásukban élő hegedűjáték is volt, de a legjobban mégis a kis Johann Martinon és tanulótársán mosolyogtunk, akik a gyógyszerésztudomány, illetve a matematika elsajátítása közben egymásba szerettek. A Purjesz-Óváry ház örökbefogadói, a Református Kollégium csapatának tagjai bátran, minden „playback” nélkül dalra fakadtak és Szilvássy Karolájuk is legalább annyira megkerülhetetlen jelenség volt, mint amilyen az eredeti grófnő lehetett az Óváry-szalon híres vacsoráin. A Sétateret örökbe fogadó Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának csapata megmutatta, hogy milyen erős, amikor egy csomó fehérkesztyűs gyerek jelel élőzenére, a Marianumot (ma a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának épülete) örökbe fogadó Brassai Sámuel Elméleti Líceum csapatának előadása pedig a dokumentum és fikció keverésével lepett meg: kosztümös előadásukba egy visszaemlékező hangját szőtték bele. Utolsóként lépett fel a János Zsigmond Unitárius Kollégium csapata, a tavalyi első díjasak, akik most a Tűzoltótornyot fogadták örökbe. Így a dramaturgiailag és színészileg legkiforrottabb előadás zárta a döntőt, az egykori Takácsok tornya történetét a jól ismert magyar népmesei keretbe helyezték, voltak benne „meg nem erősített krónikákból” merített poénok is, illetve Bogdán Farkas tavalyi, New York-szállós sikerre emlékeztető intermezzója. Ez volt az egyetlen előadás, amelybe beleszőtték az aktuálpolitikát: bár a Tűzoltótorony épp felújítás előtt áll, Kolozsvár polgármesterét irgalmatlanul kifigurázták. Megemlítették a kétnyelvű táblák ügyét, a vésővel megtámadott műemlékeket vagy azt, hogy senki sem tudja, hogy mi történik a felállványozott New York szállóval. Megosztott első díjat adott a zsűri A zsűri tanácskozásának idejét helytörténeti kvízzel töltötték ki a szervezők, a közönség pedig – bár nem sikerült bevonni – türelmesen várt. Valóban éles vita folyhatott a háttérben, ugyanis az est házigazdája, Szilágyi Szabolcs legjobb rádiós tudását latba vetve tartotta szóval a közönséget, míg megérkezett a színpadra Hegedüs Csilla, aki a zsűri értékelését tolmácsolta. „A legjobban azt az embert tisztelem, aki túllépi a saját határait, és ti ezt ma este is és az elmúlt hat hónapban is megcsináltátok”, mondta Hegedüs Csilla a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájából érkezett első díjas csapatnak, akik a Communitas Alapítvány Bölcs Diákok táborában való részvételt nyertek (vezető tanárok: Blaga Júlia és Albert Nagy Erika). Ugyancsak első díjat nyert a Református Kollégium csapata, a Purjesz–Óváry-ház őrei (vezető tanár: Antal Andrea), ők Winkler Gyula EP-képviselő jóvoltából Brüsszelbe utazhatnak. „Meglepetés-házzal, slammel, takarítással – hozzák mindazt, amit számomra az Örökségünk Őrei jelent” – dicsérte meg a csapatot Hegedüs Csilla. A Transylvania Trust Alapítvány felajánlásának, az Electric Castle fesztivál jegyeknek a János Zsigmond Unitárius Kollégium csapata, a Tűzoltótorony őrei (vezető tanár: Solymosi Zsolt) örülhettek. Szintén ők a döntő kvízjátékának nyertesei is, így az április 3–9. között megrendezendő Humorfeszten is részt vehetnek. Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének, Csoma Botond képviselőnek és László Attila szenátornak köszönhetően az Apáczai Csere János Elméleti Líceum csapata, a Státus paloták őrei (vezető tanárok: Antal Orsolya és Adorjáni Mária) Vibe Fesztivál belépőjegyekkel lettek gazdagabbak. A MIÉRT EU-táborába a Báthory István Elméleti Líceum csapata, a Mauksch-Hintz-ház őrei (vezető tanár: Vincze Csilla) mehetnek. Az IDEA Könyvtér könyvjutalmát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum csapata, a Marianum őrei (vezető tanárok: Szász Enikő és Vajnár János Zsolt) vihette haza. A döntős csapatok mindegyike részt vehet az Örökségünk őrei nyári táborában. Zs. E. maszol.ro 2017. március 30.Örökségünk őrei: divatossá vált a műemlékvédelemA Kolozsvári Református Kollégium és a Hallássérültek Speciális Iskolájának diákjai nyerték meg az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű mozgalom és vetélkedő hétfő esti, a Kolozsvári Magyar Operában tartott döntőjét. A kincses városbeli magyar iskolák csapatai mutatták be az általuk örökbe fogadott műemlékeket. Látványos és izgalmas kiselőadásokat tartottak a kolozsvári magyar középiskolák diákjai az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű vetélkedő hétfő esti döntőjében. A Kolozsvári Magyar Operában tartott rendezvény végén a legjobban a Kolozsvári Református Kollégium diákjai – a Purjesz–Óváry-ház őrei – örülhettek, ők nyerték el a vetélkedő fődíját: a brüsszeli utazást. A versenyen részt vevő többi kincses városbeli gimnáziumnak sem kellett szomorkodnia, mert mindenkinek jutott díj. A rendezvény idén is a hivatalos ünnepi köszöntőkkel kezdődött. „Mindenkire szükség van, idősre, fiatalra, civilekre, politikusokra, mindenkire, aki műemlékeinkért tenni tud és akar” – mondta Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke. Ezt egy, az aktuális élsportból vett párhuzammal szemléltette: az FC Barcelona és a Paris Saint Germain által a labdarúgó-Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében megvívott párharcot hozta fel példának. Mint ismeretes, a Barcelona előbb 4-0-ra kikapott Párizsban, majd hazai pályán 6-1-re győzött, és továbbjutott. „Hiszem, hogy a ti erőfeszítésetek, a mi közös mozgalmunk sem lesz hiábavaló!”− hívta fel a diákok figyelmét Horváth Anna. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a megnyitón elmondta, az Örökségünk őrei mozgalom és vetélkedő megérett arra, hogy európai szinten is népszerűsítsék mint jól bevált gyakorlatot. A politikus azt javasolta, a vetélkedő soron következő kiírásaiban a műemlék-ismertetők több nyelven készüljenek el, az Unió többi országának is javára válna, ha honosítaná az Erdélyben jól működő örökségvédelmi programot. A középiskolások számára meghirdetett vetélkedő döntőjében hat kolozsvári gimnázium egy-egy csapata mutatta be látványos, színpadi előadásszerű vagy éppen történelmi információkat felsorakoztató produkció keretében azt a műemléket, amelynek népszerűsítésére vállalkozott. A Brassai Sámuel Elméleti Líceum csapata, a Marianum (a BBTE jelenlegi bölcsészkarárnak otthont adó) épületét vette pártfogásába, előadásukban ízelítőt nyújtottak a hajdani katolikus leánynevelő intézet életéből. Ötödik helyezésüket az IDEA Könyvtér könyvjutalmával ismerték el a vetélkedő szervezői. A Báthory István Elméleti Líceum csapata, a Mauksch–Hintz-ház őrei az egykori gyógyszerész család mindennapjaiba engedtek bepillantást. Negyedik helyezésük jutalma, hogy ott lehetnek a Miért nyári EU-táborában. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákjai a Státus-palotákat „fogadták örökbe”, és ötletesen mutatták be a műemlék épületek történetét. Jutalmul VIBE Fesztivál-belépőket nyertek, kreatív produkciójuk a dobogó harmadik fokára juttatta őket. A tavalyi győztes, a János Zsigmond Unitárius Kollégium csapata a Tűzoltótornyot fogadta örökbe, dramaturgiailag és „színészi” alakítás szempontjából is a legnívósabb előadást mutatta be. A pörgő ritmusú, nemcsak a történelmi eseményeket, de a jelenkori gondokat is felvillantó produkciót második díjjal jutalmazta a zsűri. A Transylvania Trust Alapítvány felajánlásának köszönhetően már az Electric Castle fesztiválra szóló jegyek birtokosai. A Kolozsvári Református Kollégium diákjainak, a Purjesz–Óváry-ház őreinek történelmi előadása első helyezést és brüsszeli kirándulást ért. Idén a zsűri még egy első díjat kiosztott a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája csapatának, a Sétatér őreinek, akik sajátos előadással jelentkeztek, jutalmuk a Communitas Alapítvány Bölcs Diákok táborában való részvétel. A zsűri tagja volt Benkő Levente, a Művelődés kulturális folyóirat szerkesztője, Gaál György irodalom- és művelődéstörténész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Kádár Magor kommunikációs szakértő, a BBTE tanára, Kozma Eliz, az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum diákja, Makkai Bence reklámgrafikus, Maksay Ágnes, a kolozsvári Video Pontes stúdió vezetője, Tamás Ágnes, az RMDSZ kommunikációs szakértője, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2017. április 3.Oláh Emese: csapatban tudunk érvényt szerezni a kolozsvári magyarok érdekeinekOláh Emesét jelöli a következő tanácsülésen az alpolgármesteri tisztségre az RMDSZ Kolozsvári szervezete – tudatja az RMDSZ helyi szervezetének szombati közleménye. A döntést a március 31-én tartott választmányi ülésen hozta meg a kolozsvári szervezet, ezt követően az RMDSZ Megyei Állandó Tanácsa egyhangúan hagyta jóvá a javaslatot. Március 31-én, délután ült össze az RMDSZ Kolozsvári Szervezetének választmánya. Az ülést a kolozsvári szervezet elnöke, Horváth Anna hívta össze, azt követően, hogy március 21-én hivatalosan is benyújtotta lemondását Kolozsvár alpolgármesteri tisztségéről. A kongresszusi küldöttek megválasztása és a jelenlegi politikai helyzet kiértékelése mellett, a harmadik napirendi pont az alpolgármester-jelölt nevesítése volt. Ugyancsak ezen gyűlés keretében nevesítették a városi RMDSZ-frakció új tagját is, hiszen Csoma Botondnak képviselővé történt megválasztása után le kellett mondania városi tanácsosi tisztségéről. „Horváth Anna munkabírásának és városvezetői képességeinek köszönhetően a kolozsvári magyarok visszanyerték a városvezetésbe vetett bizalmukat. Ezt a bizalmat továbbra is meg kell őriznünk. A tisztség, melyre ma megbízást kaptam, hatalmas felelősséggel és sok munkával jár. Az elmúlt öt év városházi tapasztalatai segítenek a felelősség felvállalásában és az öt tagú frakció, Horváth Annával az élen segít majd a munkában. Csak így, csapatban tudunk érvényt szerezni a kolozsvári magyarok érdekeinek” – nyilatkozta Oláh Emese az ülést követően. Döntés született arról is, hogy Csoma Botond parlamenti képviselő helyét a városi tanácsban Nistor Dániel, a tavaly júniusi választási lista hatodik helyén szereplő fiatal építőmérnök veheti át. A városi választmány nevesítéseit a soron következő városi tanácsülésen kell jóváhagynia a megyeszékhelyi tanács testületének. Szabadság (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
