Szeptember 28-án lezárult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Akadémiai Bizottsága (KAB) megalakulásának befejező szakasza. Zárt ülésen az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén választották meg a vezetőségi tagokat. Az MTA Kolozsvár Akadémiai Bizottságának elnöke Péntek János, az MTA külső tagja, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének professzora lett. Alelnökök: Kása Zoltán, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Karának professzora, Egyed-Zsigmond Imre, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Patológia Tanszékének professzora, és Kovács András, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Kara Művészettörténeti Tanszékének professzora. Megjelent Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, az erdélyi magyarság következetes pártolója. Az MTA-elnök történelminek nevezte a kolozsvári lépést, amely együttműködési lehetőséget nyit meg az európai uniós elveknek megfelelően. /Ördög I. Béla: Megválasztották az MTA erdélyi fiókjának vezetőségét. Péntek János lett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2007. október 18.
Október 17-én Sepsiszentgyörgyön a Holló Ernő Sajtóklubban a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat szerkesztői-munkatársai tartottak valóságos irodalomtörténeti előadást, s élő bemutatót a folyóiratról. A lapelőd az Igaz Szó volt, a diktatúra idején, Hajdú Győző volt a főszerkesztője. A Látó névválasztás az alapító főszerkesztő, Markó Béla ötlete volt. A folyóirat erőssége szerkesztői szerint az irodalomkritika. Később létrehozták a Látó Irodalmi Színpadot, a Látó-díjat. Vannak túlélési gondjai a Látónak is, jó lenne megoldani terjesztését Erdélyen túl, mondta az esten Kovács András Ferenc (KAF). /Váry O. Péter: Delikatesz (A Látó a sajtóklubban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
2007. október 20.
A 32 oldalas Nevetve Töprengő havi rejtvénymagazin jóval tartalmasabb és hasznosabb kiadvány a többihez hasonlítva. Nagy hangsúlyt fordít a klasszikusok, írók, költők, tudósok, világhírű személyiségek munkásságával kapcsolatos ismeretek bővítésére. A keresztrejtvények mintegy 80–90 százalékban erre összpontosítottak. A magazin egyik legértékesebb rovata a Műveltségi önkontrol, amely már a 13. résznél tart. Ugyancsak érdekes a Törpi klub gyermek oldala című rovat is. Az igaz-e Gyuri? című rovatban anekdoták, tréfás történetek olvashatók. A magazin főszerkesztője a székelyudvarhelyi Korondi Kovács András, akinek immár tíz önálló kötete jelent meg. Elmondta, hogy 2005 óta lát napvilágot a Nevetve Töprengő magazin, 1200 példányban jelenik meg. /László Miklós: A Nevetve Töprengő rejtvénymagazinról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2007. november 9.
Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén november 7-én bemutatták W. Kovács András–Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára című kötetet. A kiadványt Kovács András, az EME kutatóintézetének igazgatója méltatta, aki szerint ez a könyv emblematikus darabja az EME utóbbi fél évszázados történetének. 1941-ben Jakó Zsigmond kidolgozta az EME forráskiadási programját, amely azonban az egyesület erőszakos felszámolásáig csak két kötetet tudott megjelentetni. A sorozat az EME újjáalakulása után folytatódhatott, a mostani harmadik kiadvánnyal. Ez a hatszáz oldalas kötet tanulmányokat, jegyzeteket, a levéltár nem középkori részének áttekintését, a Wass család és Wass Ottilia levéltárát, név- és tárgymutatót tartalmaz. A Valentiny Antal munkáját folytató W. Kovács András elmondta: a kötet megírásához több mint hatszáz középkori oklevelet tanulmányozott át, ami töredéke ugyan az Erdély történetét felölelő kb. 35 ezer oklevélkészletnek, de fontos részt képvisel. /Ö. I. B. : Adatok a cegei Wass családról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ W. Kovács András és Valentiny Antal A Wass család cegei levéltára című könyve az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában, az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára sorozat harmadik köteteként jelent meg, a néhai főkönyvtáros Valentiny oklevélkivonataira épít. A könyv szövege a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról is letölthető. /Rostás-Péter Emese: Oklevelek könyve. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 10.
Képviselőink ott lesznek-e a többi ország delegálta választottak között, vagy kimaradunk az Európa sorsáról tanácskozók nagy testületéből? A választás minden közösség életének felelősséget, józan mérlegelést igénylő pillanata. E felelősség első számú parancsa: élnünk kell a joggal, hogy szavazhatunk. Ami pedig a józan mérlegelést illeti: mindenki számoljon azzal, hogy a választás során esélyek változnak képviselői mandátummá vagy buknak el. Szavazzunk arra, hogy ott legyünk az Európai Parlamentben, hogy érvényesüljön véleményünk európai színekben is! Ezt a felhívást Ágoston Hugó, Csíky Boldizsár, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Szilágyi István és Uray Zoltán írta alá. /Választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2007. november 14.
Dr. Garda Dezső képviselő, erdőügyi szakpolitikus és történész elégedetlen. Kemény szavakkal marasztalta el a Hargita megyei állami erdészetet, amiért ,,formálisan” tesz csupán eleget a törvény előírásainak.,,Akinek erdeje volt, annak a csutakos területeket adják vissza, akinek legelője volt, az erdőt kap vissza, ráadásul nem, miként kellene, a régi helyén, hanem másutt. ” A zűrzavar nem csökken, mindez hatalmas népi elégedetlenséget szül. Jórészt a közbirtokosságokon belül is klikkek kezébe kerül a hatalom, azok önző módon bánnak a közössel. A legbotrányosabbnak: a tulajdonosok jó része azért esik el a visszaszolgáltatástól, mert nem egy helye „eltüntették az aktákat. Az 1946-os gyergyói erdészeti regiszter például szőrén-szálán eltűnt. Szabályos bűntényről van szó, ellopták. A lopást kinyomozta a rendőrség, de a tettesek felelősségre vonása elmaradt. ” Másik visszaélés az, hogy ,az épületeket, erdészházakat, székházakat nem akarja visszaszármaztatni az állami erdészet. Garda Dezsőnek tudomása van arról, hogy tavaly három ellenőrzést is folytattak a központi szervek, mindhárom esetben ,,hatalmas visszaélésekre derült fény – állítja. – Azoknak adtak úgymond vissza erdőt, akiknek semmi nem járt volna. Az illetők gyorsan kitermelték a fát, és maradt hektárak tucatjain a csutak. A korrupció felmérhetetlen! Ez visszaüt az RMDSZ-re is!” Senki nem vonja felelősségre a famaffia tagjai, védettséget élveznek a rendőrségen, a bíróságokon, a közigazgatásban. A múltat idézi fel A székely közbirtokosság /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002/ című kétkötetes monográfiája.,,Az 1921-es földreform, bármennyire is demokratikusnak tekinti a román történelemtudomány, a romániai magyarság számára a földbirtokok elvesztését, a mintagazdaságok tönkretételét jelentette. Ugyanakkor az erdélyi földreform kétharmad részben a legelő és erdőterület, hangsúlyosabban az erdőterület reformját jelentette, vagyis abban a művelési ágban tördelte szét a nagyobb egységeket, amelyben a kis birtoktípusok gazdaságilag nem életképesek” írta könyvében. /B. Kovács András: A famaffia védettséget élvez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./
2007. november 16.
Egy nappal a hivatalos kampánykezdés után látott napvilágot az a nyílt levél, amely akár a Magyar Tudományos Akadémia támogató nyilatkozata címet is viselhetné. A Temesvártól Brüsszelig című felhívás szinte minden második aláírója az MTA tagja. Az aláírók közt van még Csoóri Sándor, György Attila, Jókai Anna, Lohinszky Lóránd, Makovecz Imre, Neményi Ágnes, Péntek János és Szőcs Géza. A felhívás szerint „az erdélyi magyarok történelmi lehetőség előtt állnak”, ez a történelmi lehetőség pedig nem más, mint Tőkés László független jelölt bejuttatása az Európai Parlamentbe. Az érvek között említik azt, hogy a református püspök „világszerte ismert és megbecsült személyiség”, következésképp nála senki nem jeleníti meg hitelesebben Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. A történelmi esély valóra váltása mellett szóló talán legerősebb érv, hogy Tőkés László már „alakított történelmet” 1989. decemberében – mutatnak rá az aláírók, akik egyúttal hangsúlyozzák, hogy a „nemzet iránti felelősség jegyében” állnak ki Tőkés László mellett, másfelől meggyőződésük, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének „európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen”. A Szabadság november 10-i számában megjelent nyilatkozat nem foglal állást egyik „fél” mellett sem. Az RMDSZ támogatása mellett szól, az abból derül ki, hogy nem „képviselőről”, hanem „képviselőkről” szól. Ágoston Hugó, Csíky Boldizsár, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Szilágyi István és Uray Zoltán felhívásában ez áll: „Még nem voltak a november 25-eihez fogható választások Romániában, nem voltak tehát a hazai magyarság történetében sem. Első ízben nyílik az erdélyi magyarságnak alkalma arra, hogy képviselőket válasszon az Európai Parlamentbe. Az eseménynek ezért nagy tétje van. Mindnyájunk számára kérdés: megfelelünk-e a pillanat követelményének? Élünk-e okosan a nekünk felkínált eséllyel? Képviselőink ott lesznek-e a többi ország delegálta választottak között, vagy kimaradunk az Európa sorsáról tanácskozók nagy testületéből?”A felhívás a „felelősség és józan mérlegelés” mellett azt hangsúlyozza: élnünk kell a joggal, hogy szavazhatunk. „Ami pedig a józan mérlegelést illeti: mindenki számoljon azzal, hogy a választás során esélyek változnak képviselői mandátummá vagy buknak el. Saját közös sikerünk vagy együttes kudarcunk között választunk. Szavazzunk arra, hogy ott legyünk az Európai Parlamentben, hogy érvényesüljön véleményünk európai színekben is!” – áll a felhívásban. Van egy újságírói kezdeményezés is. A Transindex internetes portál akciójához eddig 360-an csatlakoztak. Eszerint a november 25-i európai parlamenti választásokon, a kialakult belpolitikai helyzetben kérdésessé vált, hogy lesz-e a romániai magyaroknak képviselete az EP-ben. A tét – a felhívás szerint – „nem korlátozódik arra, hogy a napi politikai játékban ki kerekedik felül, mert az itt élők mindennapos egyéni boldogulására, sőt hosszú távú közösségi céljaik elérésére is új távlatokat nyithat a hathatós romániai magyar EP-képviselet – még hogyha ez nem is univerzális csodafegyver. Sokan lehetnek csalódottak azért, mert nem jött létre az egységes magyar EP-lista, ezért távolmaradásukat fontolgatják. Mások tanácstalanok, nem tudnak, nem akarnak választani a jelöltek között. Jó vagy rossz, hogy így alakult, egy biztos: már nem lehet kibúvó az sem, hogy nincs, akik közül választani. November 25-e a romániai magyarok politikai erejének, józanságának, tervezni tudásának tesztje is. (...) Felelős vagy magadért, felelős vagy azokért, akik fontosak számodra!” A felhívás a felelosvagy. transindex. ro címen olvasható és írható alá. /”Történelmi esélyek” harca. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2007. november 23.
Közös nyilatkozatban szólítottak fel a választás során az RMDSZ melletti kiállásra több országos hatókörű civil szervezetek személyiségei, köztük Dáné Tibor Kálmán, Gaal György, Guttman Mihály, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kötő József, Könczei Csilla, Szabó Zsolt és Veres Valér. /A választási kampány végére értünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Ugyanez a közös nyilatkozat megjelent a Népújságban is, az aláírók névsora bővült, többek között a következőkkel: Ágoston Hugó, Béres András, Biró A. Zoltán, Bura László, Fátyol Rudolf, Gálfalvi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lányi Szabolcs, Muzsnai Árpád és Szabó Ungvári Zrínyi Imre. /A választási kampány végére értünk. == Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2007. december 8.
Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő gyerekverseiből jelentetett meg gazdag gyűjteményt Hajnali csillag peremén címmel a budapesti Magvető Könyvkiadó. /(nk): Hajnali csillag peremén. Kovács András Ferenc gyerekverskötete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
2007. december 15.
Új kiadványait ismertette december 13-án, a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában tartott rendezvényén a Koinónia Kiadó. Kovács András Ferenc Időmadárkönyv című kötete egy magyar költő és egy japán képzőművész találkozásáról szól. A Tokióban élő grafikus, Kohsei több alkalommal járt Kolozsváron. A költő szimbolikus utazása Japánba, és a japán művész valóságos utazása Kolozsvárra hozta létre a kötetet. Berszán István most megjelent kötete, a Terepkönyv az irodalmat és a performanszt, a cselekvő olvasatot vizsgálja, amelynek alcíme rávilágít a műfajra: Az írás és az olvasás rítusai – irodalmi tartamgyakorlatok. Láng Zsolt ezúttal drámákkal jelentkezett, a Játék a kriptában a kiadó színházi sorozata keretében jelent meg. Tibori Szabó Zoltán Árnyékos oldal című munkájának alcíme: Zsidó identitástudat Erdélyben a holokauszt után. Az Éneklő borz sorozatban jelent meg Demény Péter verseskötete, A fél flakon. A szerzőnek tíz éve nem jelent meg verseskötete. Ruxandra Cesereanu Keresztesasszony című verseskötete Visky Zsolt fordításában jelent meg. /Köllő Katalin: Karácsonyi Koinónia-est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2007. december 17.
December 15-én szokatlan szerepben állt a marosvásárhelyi közönség elé Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó főszerkesztője. Mindeddig házigazdaként, kérdezőként vezette a folyóirat Irodalmi Színpadának műsorait, most ő volt a kérdezett. Nyugalomba vonulása alkalmából az a szerkesztőtárs faggatta életéről, aki majd januártól őt követi a Látó élén. Kovács András Ferencnek Gálfalvi György őszintén vallott. KAF a Látó Irodalmi Színpad alapító „örökös tagja” címet adományozta Gálfalvinak. Gálfalvi 42 éven át volt szerkesztő és közismerten a csapatmunka megszállottja. Többen felidézték Gálfalvi Marad a láz? /1977/ című nagysikerű interjúkötetét. Az egykori Ifjúmunkás hetilapnál öt évét töltött, majd az Igaz Szónál szerkesztőként 19 esztendőt, utódjánál, a Látónál tizennyolcat. /N. M. K. : Örökös tag a közös asztalnál. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2008. január 19.
Testvérvárosára is folyamatosan figyel a zalaegerszegiek kulturális folyóirata, a Pannon Tükör. A Zalai Írók Egyesületének kéthavonta megjelenő színvonalas lapja 2007. november-decemberi számának első felét Marosvásárhelyi irodalmi-művészeti élet bemutatásának szentelte. Péntek Imre főszerkesztő a két megyeszékhely kulturális cserekapcsolatait mutatta be. Gálfalvi György személyes hangú, visszatekintő írása, A bennem épülő város szerepel a folyóiratban, továbbá Kovács András Ferenc versei. Szabó Róbert Csaba rövidprózája. Tágra nyílt kapuk című esszéjében marosvásárhelyi műtermekbe, műhelyekbe, galériákba kalauzolja az olvasókat Nagy Miklós Kund. Török Gáspár A marosvásárhelyi fotográfia-fotóművészet múltja és jelene címen írt összefoglalót. A vásárhelyi összeállítás a 70 éves Csíky Boldizsár zeneszerző köszöntésével zárul. /(nk): Marosvásárhelyi összeállítás a Pannon Tükörben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2008. január 23.
Csutak István bírálata Románia jelenlegi regionális felosztásáról alaposan elveri a port. Kijelentette, a megyék mai csoportosítása megváltoztatható, a régiók átgyúrhatók. A székely megyék a Központi Fejlesztési Régióban eleve hátrányosabb helyzetben vannak olyan jóval nagyobb vonzerővel rendelkező központokkal szemben, mint Brassó és Szeben. Az egész központi régió összetákolásának egyik fő célja pontosan a székely kölönrégió-képzés megtorpedózása volt. Az erdélyi régiókat mindenütt a magyarlakta területek gúzsbakötésére találták ki. /B. Kovács András: A régiók átgyúrhatók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8.
2008. január 26.
A Nyugat című folyóiratnak szentelt emlékév televíziós eseményei sorában január 28-án indul a Fogadj örökbe! sorozat, amelyben kortárs magyar szerzők választanak és „fogadnak örökbe” valakit a Nyugat írói, költői közül. A műsornak általában két meghívottja lesz, akik a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban szervezett találkozókon indokolják választásukat. Az első ilyen műsor január 28-án lesz. Ady Endréről Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő és Térey János budapesti költő- drámaíró fog emlékezni. /Nyugat 100 az m1-en. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./
2008. január 28.
A hét végén átadták Marosvásárhelyen a Látó folyóirat 2007-es nívódíjait. Bálint Tamás, Fekete J. József, Lövétei Lázár László és Zalán Tibor vehették át a tizenhetedik alkalommal odaítélt nívódíjat. Ez alkalommal mutatta be Kovács András Ferenc főszerkesztő a folyóirat idei első, januári számát. Kovács András Ferenc az utóbbi másfél évtized legkiemelkedőbb, legkarakteresebb teljesítményei közé sorolta Lövétei Lázár László költészetét. A magyarországi Zalán Tibor otthonosan mozgott az Ariel Bábszínházban, itt volt Mirkó királyfi című, díjazott mesedrámájának tavalyi ősbemutatója. /Király K. László: „Öreg poéta nincs is” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2008. január 30.
Kötelező és díjmentes lesz a tolmácsolás a polgári perekben ezentúl – adta hírül a sajtó a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Románia általi ratifikációja kapcsán. A tizenkét évi huzavona után végre hatályba lépett jogszabály óriási változást hozhat bíróságok tájékán. A bíróságnak ezentúl ugyanis el kell fogadnia a nem román nyelven írott szerződéseket, azonban a sepsiszentgyörgyi bíróságon a bírók zöme nem tud vagy nem ért magyarul, a segédszemélyzet körében sem mindenki. De az ingyenes tolmács megléte a polgári perekben önmagában is óriási változás előidézője lehet. Az új szakmai elvárások közé végre bekerülhet az, hogy vegyes lakosságú vidékeken a bírák, ügyvédek ismerjék a kisebbségi nyelveket is. /B. Kovács András: Perdöntő magyar szó 2008-tól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./
2008. február 2.
Megváltozott külalakkal megjelent a Látó idei első száma. A nyugalomba vonult Gálfalvi György után Kovács András Ferenc a megbízott főszerkesztő, aki a vele készült beszélgetésben kifejtette, megújulási szándék vezeti, közben a lap eddigi karakterét is szeretné megőrizni. Nevezetesen azt, hogy ez egy erdélyi, havi szépirodalmi folyóirat. Frissítésre van szükség, mert ma már más időszakban élnek, mint például a 18 évvel ezelőtti induláskor. Szabó Róbert Csaba szerkeszti a honlapot. A lapszám hátsó borítójának belső oldalára zsebet tettek. A zsebbe poszterek kerülhetnek, a januári számban a Bodor Ádám-poszter szerepel. Olyan írók képeit helyezik oda, akik esetleg a Látó irodalmi színpadán megfordultak. Évente három-négy melléklet is meg fog jelenni, továbbá évi három tematikus szám, néha vendégszerkesztőkkel. – Természetesen a romániai magyar irodalom artikulálási formája ez a folyóirat. Ugyanakkor nyilvánvalóan vannak Magyarországon, vagy máshol élő szerzők is a lapban. Kovács András Ferenc szerkesztőkollégái Láng Zsolt, Vida Gábor és Szabó Róbert Csaba. /N. M. K. : A Látó új ruhája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
2008. február 13.
Nevetségesnek minősítette a román elnök nemrég Brüsszelben a kisebbségek kollektív jogok iránti igényét. /B. Kovács András: Úgy látszik, komoly. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
2008. február 28.
„Máig megválaszolatlan kérdés maradt számomra, hogy miért nem sikerült többet tenni Marosvásárhely magyarságáért – annak ellenére, hogy az RMDSZ csúcsvezetése innen került ki. Nemhogy a színház két tagozatát nem sikerült szétválasztani, de még egy olyan szerződés sem született, amely meghatározná a két társulat egymáshoz való viszonyát, az épülethasználattól kezdve a bevételek és a produkciókra fordítható összegek elosztásáig” – jelentette ki Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója, amikor a Székely Színház Alapítvány létrehozásának fontosságáról beszélt. Az alapítvány az első lépést jelenthetné a magyar társulat önállósodásának útján, megalakításáért március végén jótékonysági bált rendeznek. „A Tompa Miklós Társulat jelenleg csak névlegesen önálló, sem jogi, sem anyagi függetlenséget nem élvez” – mondta a művészeti igazgató. Változtatni kellene azon a gyakorlaton, hogy a színház konyhájára a legtöbbet hozó magyar előadások bevételét szétosztják a két társulat között, viszont a román társulat kizárólag saját igényei fedezésére kér fel szponzorokat. 1996-ban, Kovács András Ferenc igazgatósága idején, a Székely Színház 50 éves évfordulóján újból felmerült a szétválás gondolata. Ekkor kezdeményezték, hogy a társulat vegye fel Tompa Miklós nevét, de az erőteljes anyagi függőség, a közös adminisztráció miatt a különválás nem történt meg. /Antal Erika: Az önállósodás útján. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2008. március 1.
Színészbált rendeznek március 29-én Marosvásárhelyen, jelezte Kövesdy István, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója. A bál célja megteremteni az alapítvány létrehozásához szükséges anyagi bázist. A társulat jelenleg csak névlegesen önálló. Nincsen sem jogi, sem anyagi függetlenségük, ez nagy problémát jelent. Nem véletlenül választották a Székely Színház Alapítvány nevet. A régi Székely Színház halálához nagymértékben hozzájárult az, hogy ráépült egy másik, a román társulat. A színház két tagozatát sem sikerült szétválasztani. Eddig két önállósulási törekvés volt, 1991-ben, illetve 1996-ban, amikor Kovács András Ferenc igazgatósága alatt felvették a Tompa Miklós Társulat nevet. Mindenkinek meg kell értenie: „mások a célok, más a kultúránk, az ízlésvilágunk, a világnézetünk”, hangsúlyozta Kövesdy. /Nagy Botond: Színészbál a leendő Székely Színházért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./
2008. március 17.
Több nagyvárosban az RMDSZ együtt ünnepelt politikai ellenzékével. * Nagyváradon először Rulikowsky Kázmér emlékművét koszorúzták meg a lengyel szabadsághősről elnevezett városi köztemetőben, majd Balcescu szobrához mentek az ünneplők. Délután a várad–olaszi református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően Szacsvay Imre szobránál immár több ezren vettek részt az ünnepségen. Tőkés László beszéde után Tempfli József katolikus megyés püspök szónokolt. * Közösen ünnepelt március 15-én a Nyergestetőn az RMDSZ Csík Területi Szervezete és a Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács is. * Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közös ünnepi rendezvényén koszorúzással kezdődött a megemlékezés, majd a rétyi Kovács András Fúvószenekar indulóira a gidófalvi hagyományőrző lovasok, valamint uniós zászlólengető cserkészek vonultak fel. * Bukarestben az emlékezést a Herastrau parkban lévő Petőfi-szobor megkoszorúzásával kezdték március 14-én. A megemlékezés díszvendége Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt. Beszédében hangsúlyozta, a jelenleg is tartó rendszerváltás folyamata csak akkor lehet sikeres a többség számára, ha példát vesz a márciusi ifjakról, valamint az azt követő reformkor nagyjainak politikai stratégiájáról. „Amikor megkérdezik tőlem a tanítványaim, barátaim, hogy kiket is nevezek én magyaroknak, azt mondom, azokat, akik egyféleképpen gondolkodnak Szent Istvánról, a tatárjárásról, a mohácsi csata elvesztéséről, Dózsáról, ’48 márciusáról, Trianonról, december ötödikéről. Én remélem, hogy ez a közös gondolkodás egy pontra állít bennünket és képesek leszünk úgy alakítani a rendszerváltó folyamatot, hogy a többség győztes maradjon” – fogalmazott Lezsák, aki a bukaresti magyar középiskolában történelemórát is tartott. /Közös megemlékezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2008. március 26.
Nagy horderejű kezdeményezés, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács a bukaresti csúcs alkalmából a NATO-tagországokhoz és a szervezethez fordul: tegyék megfontolás tárgyává az autonómiatörekvések támogatását. Tőkés László már ezzel az indítványával megszolgálta a bizalmat, vele ezentúl a nemzetközi színtéren is számolni kell, írta B. Kovács András, a lap munkatársa. /B. Kovács András: Ki a nemzetközi színtérre! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./
2008. március 31.
Március 29-én a hagyományokhoz híven Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismételten elhangzott: alaptalanok azok az aggályok, amelyek a tavaly, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külföldi területi bizottságaként megalapított Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) kapcsán merültek fel, mert az nem osztja meg, inkább kiegészíti a romániai magyar tudományos életet. A közgyűlésen megjelent anyaországi vendégek is megerősítették, hogy az EME a továbbiakban is élvezi az MTA anyagi és erkölcsi támogatását. Az EME 2007-es tevékenységének mérlege tudományos szempontból biztató, de elkobzott javainak visszaszerzésében nem történt előrelépés. Egyed Ákos elnöki jelentéséből kiderült: az EME munkája folyamatos és eredményes maradt. Az MTA által létrehozott KAB és az EME között a legszorosabb partnerséget alakították ki, az előbbi használatára, szerződéses alapon, három évre adták át a Tamás András/Ghica utcai Moll-házat. Az idei tervek között szerepel a projektfinanszírozású tudományos kutatás ösztönzése, az EME és kutatóintézete integrálódásának szorgalmazása a romániai tudományszervezetbe, az együttműködésre való törekvés a Sapientia EMTE-vel, a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel, a Partiumi Keresztyén Egyetemmel, a Kolozsvári Történelmi Múzeummal és az Egyetemi Könyvtárral, a székelyföldi múzeumokkal stb. Követelmény a belső kommunikáció javítása és az egyéni felelősségvállalás érvényesítése. Görömbei András (MTA, Határon Túli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság elnöke) átadta a Vizi E. Szilveszter MTA-elnök által aláírt együttműködési megállapodást, amely 2008-ra 5 millió forintnyi műhelytámogatásban részesíti az EMÉ-t. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) igazgatója és a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke szintén az összefogás fontosságát hangoztatta, kiemelve, hogy 2009-ben az OSZK elkészíti az EME elektronikus könyvtárát. Bitay Enikő EME-főtitkári jelentésében többek közt arról számolt be, hogy 2007-ben 23 előadást és 6 könyvbemutatót tartottak, nagy sikernek örvendett „A magyar tudomány napja Erdélyben” című konferencia, és hogy jelenlegi taglétszámuk 4762 (tavaly 123 új taggal gyarapodtak). Muzsnay Csaba felszólította az EME elnökségét, hogy aktivizálja EP-képviselőket a Bolyai Egyetem és annak a BBTE-ről eltávolított két kezdeményezője ügyében. Garda Dezső erkölcsi támogatást kért az ellene beindult politikai lejáratási kampánnyal szemben, amiért a törvényesség keretein belül segítette a tudományos múlttal rendelkező, idős Demény Lajost, hogy a hatóságok ne tegyék ki bukaresti lakásából. Az alapszabály értelmében megújították az EME választmányának 1/3-át: az 1. szakosztályban Wolf Rudolf, az 5-dikben Prezenszky István és Talpas János jutott ebbe a tisztségbe. Entz Géza díjat nyújtottak át dr. W. Kovács Andrásnak A Wass család cegei levéltára című levéltár-ismertető kötet összeállításáért. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett munkássága elismeréseként Gr. Mikó Imre emléklapot kapott Muckenhaupt Erzsébet csíkszeredai muzeológus, könyvtörténész és Bajusz István zilahi régész, valamint tiszteletbeli taggá választották Kósa Ferencet az erdélyi nyelvészeti kutatások terén végzett tudományos és oktatói munkásságáért. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlést tartott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2008. április 2.
A vita eszmecserévé mélyítésére hívott fel a minap Csutak István, akinek a Székelyföld modernizációja kapcsán közzétett provokatív írása termékenynek bizonyult. Csutak István azt javasolta, a fejlesztési régió fogalmából kiindulva folytatódjék a székely jövőkép felvázolása. B. Kovács András hozzászólásában felvetette, a székely lakta területek és települések összevonása révén olyan, viszonylag homogén közeg és közigazgatási keret alakítható ki, mely kihúzná a méregfogát az etnikumközi konfliktusnak. A mai három megyén kívüli székely és magyar lakta települések csatlakozásával sok mesterségesen szórványhelyzetbe juttatott néptöredék jogi-nyelvi emancipációja is elősegíthető. /B. Kovács András: Nyelv és fejlesztés (Vita a Székelyföldről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./ Az eddigi vitát összefoglalta Csutak István: Székelyföld-vita: Miért „hogyan tovább?” = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18. folyt. 19./
2008. április 3.
Szerzői felolvasással és könyvismertetővel kezdődött április 1-jén a Pallas-Akadémia Könyvkiadó megalakulásának tizenötödik évfordulója alkalmából rendezett kétnapos ünnepségsorozat Csíkszeredában. Markó Béla ezúttal mesemondóként volt jelen, Ki lakik a kertünkben? című meséskönyvét Kovács András Ferenc költő mutatta be, majd részleteket olvasott fel Árkos üzenete egy világpolgárnak. Utak, tájak, emberek, 6. című könyvéből Váli Éva csíkszeredai író. Beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, az erdélyi magyar közösség jövője elsősorban az értelmiség állapotán, közérzetén múlik. Ehhez járult nagyban hozzá a Pallas-Akadémia Könyvkiadó az elmúlt 15 évben – méltatta a kiadót a politikus-költő. A második napon a Kriterion Ház kiállítótermében Márton Árpád csíkszeredai festőművész nyitotta meg a Pallas-Akadémia könyveit illusztráló művészek munkáiból szervezett kiállítást. Délután Páll Lajos festőművész-költő művészalbumát mutatták be, este pedig a színház vette át a szót: a csíki közönség Hanoch Levin Jákobi és Lájdentál című vígjátékát láthatta a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában. /Horváth István: Tizenöt év húzókönyvekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2008. április 5.
Új kiadvánnyal gazdagodott a magyar kulturális sajtó. A budapesti Alexandra Kiadó gondozásában negyedévenként megjelenő Hungaricum célja a határon túli magyar irodalmi, művészeti, tudományos értékek és alkotóik bemutatása. A 196 oldalas, nagyformátumú, színes kulturális magazin első száma a múlt évben látott napvilágot és melléklete az olasz–magyar kulturális kapcsolatok történetét, az Olaszországban élő magyar alkotókat mutatja be. A 2008/1-es szám Erdély-központú, melléklete az Erdélyi szőttes címet viseli. „Az erdélyi magyarság szellemi – kulturális, irodalmi, művészeti, tudományos – értékeit hiánytalanul bemutatni egyetlen mellékletben nem lehet. Csak hozzákezdtünk, remélve, hogy lesz erőnk és lehetőségünk e fantasztikusan gazdag forráshoz még sokszor visszatérni” – olvasható a bevezetőben. Képet ad a folyóirat az erdélyi magyar irodalomról, az irodalmi műhelyekről, a kolozsvári Helikonról és Szilágyi Istvánról, a marosvásárhelyi Látóról és Kovács András Ferencről, az aradi Irodalmi Jelenről és Böszörményi Zoltánról, a kolozsvári Korunkról és Kántor Lajosról, a csíkszeredai Székelyföldről és Ferenczes Istvánról. A Hungaricum bemutatja a kolozsvári színházat is, a képzőművészet képviselőjeként Kós András szobrászművészt, de szó esik a marosvásárhelyi Teleki Téka kincseiről is. /Németh Júlia: Hungaricumként Erdélyi szőttes. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2008. április 10.
Tisztségéről való leköszönése küszöbén osztotta meg egyik legfőbb gondját Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a nyilvánossággal. Négy mandátumán végighúzódó célja volt, hogy a fejlesztés elfogadható útjait kutassa fel szülővárosa számára. El kellett kerülni az erőszakos betelepítés folytatását, ez megváltoztatta a település arculatát a hetvenes és nyolcvanas években. Az integráció jelenleg előrehaladott, sok háromszéki kis- és közepes vállalkozó kimondottan a brassói piacra, megrendelésre termel. A választott helyhatóságnak nem kell a kezdeményező szerepkörtől idegenkednie, állapította meg a cikkíró. Egyetemet végzett fiataloknak kellene munkahelyet teremteni itthon. /B. Kovács András: Ne titkolózzunk, ha nem muszáj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./
2008. április 11.
Április 6-ára a XXXII. Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvénysorozat nyitóhangversenyére, Budapestre hívták meg a szervezők a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kart. Kovács András karnagyot megtiszteltetésnek tartja a meghívást. Az együttes most énekelt negyedszer Budapesten. A Mátyás-templomban a szentmisén énekeltek a vendégkórusok társaságában, majd a Farkasréti temetőben megkoszorúzták Bárdos Lajos sírját és ellátogattak Kodály Zoltán, Bartók Béla síremlékeihez is. Este a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében a nyitóhangversenyen is nagy sikert arattak. /b. d. : Budapesten énekelt a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./
2008. április 12.
A Hungaricum a budapesti Alexandra Könyvkiadó újabb vállalkozása. Negyedévente magyarul illetve angolul megjelenő folyóirat igényes kiállításban, hasonló a kiadó Könyvjelző című, havonta közzétett ingyenes kulturális magazinjához. A mostani lapszám erdélyi súlypontú, melléklete az Erdélyi szőttes címet viseli, megszólaltatja Tompa Gábort, Visky Andrást, Senkálszky Endrét, Kézdi Imolát, Kányádi Sándort, Sütő Andrást, Szilágyi Júliát, Bogdán Lászlót, Farkas Árpádot, Anavi Ádámot, Szilágyi Istvánt, Kovács András Ferencet, Böszörményi Zoltánt, Kántor Lajost, Ferenczes Istvánt, Kós Andrást, Páll Lajost, Léstyán Csabát és Ferencz S. Aport. A kiadvány rendszeresen hírt ad a határokon túli magyar írók, festők, szobrászok, zenészek, valamint a tudomány külföldön élő magyar művelőinek tevékenységéről. /N. M. K. : Erdélyi szőttes a Hungaricumban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./
2008. április 14.
„Több mint tucat”, avagy hová-hová, szépírók? címmel ünnepelte szerzőit a tizenöt éves marosvásárhelyi Mentor Kiadó a hét végén. A Művelődési Palotában rendezett irodalmi estre eljött Bogdán László író Sepsiszentgyörgyről, Simonfy József költő Szatmárnémetiből, Vári Attila költő-prózaíró Budapestről, és ott voltak a kiadó vásárhelyi szerzői: Kovács András Ferenc, Sebestyén Mihály, Kincses Elemér, Király Kinga Júlia, Nagy Attila, Szabó Róbert Csaba és Vermesser Levente. A szerzőket Láng Zsolt író, a Látó szépirodalmi folyóirat esszérovatának szerkesztője faggatta műhelytitkaikról, az írás értelméről. /Lokodi Imre: Ünnepelt a Mentor Kiadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
