Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 506 találat lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 481-506
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Attila

2015. március 19.

A legfelsőbb bírósághoz fordult Csíkszereda alpolgármestere
Összeférhetetlenségi ügye miatt a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszékhez fellebbezett Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, miután korábbi keresetét a marosvásárhelyi ítélőtábla elutasította. Az alpolgármester ezúttal is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) megállapításának érvénytelenítését kéri.
Több hónapba telt, amíg Csíkszereda alpolgármestere megkapta a marosvásárhelyi ítélőtábla írásbeli közlését az ANI megállapítása elleni fellebbezésének elutasításáról. A döntésről már tavaly novemberben értesült, akkor hozta ezt a határozatot a táblabíróság, de az indoklást nem ismerte. Korábban azt mondta kérdésünkre, hogy szeretné elolvasni az elutasítás indoklását, és azután dönt, hogy a legfelsőbb törvényszéki fórumhoz fordul, vagy sem. Végül megtette ezt a lépést, élt a fellebbezési lehetőséggel.
Antal Attila úgy értékelte, az egész ügy alapja a korrupcióellenes harc és az átláthatóságért folyó állami intézkedéssorozat. „A védekezésemben folyamatosan próbáltam fenntartani és bizonyítani, hogy az én esetem nem az az eset, nem titkoltam el információt, nem is éltem vissza ezzel, és kértem a bíróságot, állapítsa meg, hogy itt egy mulasztásról, tévedésről van szó. Ezért kértem, hogy semmisítsék meg a jegyzőkönyvet. A táblabíróság erre nem volt hajlandó, ők gépiesen mondják a törvény szövegét” – fejtette ki kérdésünkre az alpolgármester.
Antal Attila szerint neki önmagáért nincs, miért harcolnia, de elvi kérdésként kezeli az ügyet. „A polgármester és a képviselőtársak meggyőztek arról, hogy ez egy ilyen süket helyzet, és ebben a helyzetben ilyen módon kell továbbmenni, és fellebbezzek. Ez egy elvi kérdés, ezzel győztek meg a kollégák is, hogy ilyen helyzetben ne hagyjam magam” – részletezte. Hozzátette, a fellebbezésben is fenntartotta, hogy nem követett el visszaélést, sem olyan dolgot, ami az önkormányzat hátrányára válna, és kérte, semmisítsék meg a jegyzőkönyvet. „Tarthatatlanul ellentmondásos és vicces ez az egész. Így mandátum közepén, tizenegy év után úgy gondoltam, nem hagyom, hogy ezt tegyék velem. Ezt még bevállaltam, és ha lehet, megpróbálom a munkámat végezni a hátralevő bő egy évben. Ha nem, úgy is jó” – mondta el az alpolgármester.
Az ANI tavaly februárban adott ki egy közleményt, amelynek értelmében, mivel Antal Attila 2008. június 20. és 2013. december 13. között alpolgármesteri tisztségének betöltésével egy időben egy cég ügyvezetője is volt, megsértette a 2003. évi 161-es törvényt. Az említett jogszabály kimondja, hogy a polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztség összeférhetetlen egy cégnél betöltött ügyvezetői funkcióval. Az alpolgármester a jelentés nyilvánosságra hozatala után közölte, az említett céget pszichológiai rendelő üzemeltetése céljából hozták létre, ő ott nem dolgozott, jövedelmet nem szerzett, és az ügynökség vizsgálatáról értesülve a céget felszámolta.
Kovács Attila |
Székelyhon.ro

2015. március 24.

Kelemen Kálmán az RMKDM régi-új elnöke
A kereszténydemokrata értékek vállalása történelmi szükséglet, mert ezekről bebizonyosodott, hogy érdemes a politika alapjává tenni. Az RMKDM programjának középpontjában az ember egyedisége és megismételhetetlensége, becsületének megőrzése áll, amely jelentős kihívás egy olyan társadalomban, amelynek értékei felhígultak – jelentette ki a mozgalom múlt heti brassói tisztújító kongresszusán Kelemen Kálmán, akit újabb mandátummal bízott meg a testület.
25 év méltóság, becsület és hűség a közjó szolgálatában
A Redut Kulturális Központban magtartott kongresszuson, amely a román, magyar és székely himnusszal, illetve dr. Darvas-Kozma József pápai káplán és Incze Sándor nyugalmazott református lelkész közös imájával kezdődött, jelen volt és beszédet mondott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Bíró Zsolt, az MPP elnöke, George Scripcaru, Brassó polgármestere, Claudiu Coman, a Brassó Megyei Tanács megbízott elnöke, Römer-Ambrus Sándor-Mihály alprefektus.
A kongresszust házigazdaként Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke köszöntötte, Marius Obreja szenátor Alina Ghiorghiu és Vasile Blaga üdvözletét tolmácsolta. A tanácskozáson felolvasták Joseph Daul, az Európai Néppárt elnökének üzenetét, amelyben üdvözölte a kongresszus munkálatait, és a mozgalom eddigi eredményeit méltatta. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese levelében támogatásáról biztosította a kereszténydemokrata elvek híveit, és az európai demokrácia jövőjének zálogaként emlegette a keresztény értékeket.
Jelen volt még Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, Fejér László, Moldován József, Erdélyi-Dolóczki István parlamenti képviselők, Szente László, az RMDSZ Brassó városi elnöke, az RMDSZ önkormányzati képviselői és polgármesterei.
A kongresszuson Wilfried Martens-emlékplakettet nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik a mozgalom partnerei voltak az elmúlt időszakban.
A legbiztosabb, amire támaszkodni lehet, a keresztény értékek
Kérdésünkre Kelemen Hunor hangsúlyozta:
– Az RMKDM egyidős az RMDSZ-szel, a partnerség is 25 éves. A hazai magyar közéletben már a kezdetektől azokat az értékeket vállalta fel, amelyek Európát évszázadok alatt azzá tették, ami ma. Mert az európai kultúrát, civilizációt keresztény hagyományok nélkül el sem tudnánk képzelni. Ezek azok az értékek, amelyek világítótoronyként szolgáltak a morális és gazdasági válságok idején is, és amelyekhez együtt tettük hozzá idehaza a magyar közösség szolgálatát. Az, hogy a szövetség 25 évet megért, azoknak a hűséges embereknek köszönhető, akik kitartottak a szövetség és a kereszténydemokrata értékrend mellett. A választás már a ’90-es évek elején egyszerű volt: az RMDSZ jobbközép alakulat, amelynek vannak különböző platformjai, és amikor az európai politikai pártcsaládok között kellett választani, akkor is nagyon egyszerű volt a választás: a Kereszténydemokrata Unióban, majd az Európai Néppártban képviseljük az erdélyi magyar érdekeket. Azt hiszem, hogy most, amikor a térségben, de általában Európában sok helyen a különböző típusú válságokat élik meg a társadalmak, akkor a legbiztosabb, amire támaszkodni lehet: a keresztény értékek. Ilyen szempontból nagyon fontos az is, hogy erős kereszténydemokrata mozgalom legyen az erdélyi magyar társadalomban, meghatározó legyen akkor is, amikor közpolitikákról, akkor is, amikor társadalmi vagy akár morális értékekről beszélünk. Az RMDSZ ezt a partnerséget akarja erősíteni.
Közös cselekvés csak párbeszéddel lehetséges
Bíró Zsolt a Népújság kérdésére kijelentette:
– Nagy örömömre szolgál, hogy meghívást kaptunk erre a kongresszusra. Azt gondolom, ez a normalitás, nemcsak azért, mert a Kereszténydemokrata Mozgalom, korábban Kereszténydemokrata Párt akár testvérpártjának is tekintheti a Magyar Polgári Pártot. Ha csak a teremben kifüggesztett jelszavakat nézzük – nemzet, haza, család –, mind olyanok, amelyek az MPP programjából is visszaköszönnek. De az is normalitás Erdélyben a magyar politikai szervezetek között, hogy egymás rendezvényeit megtiszteljük, egymást meghívjuk, és próbálunk közös ügyekben közös hangot találni. És hogyan találjuk meg a közös cselekvés lehetőségét, ha nem tartunk fenn párbeszédet egymással? Végig kell gondolni bizonyos dolgokat, mérleget kell készíteni, és vannak dolgok, amiket újra kell gondolni, újra kell tervezni a következő 25 évre, a felelős politika jegyében meg kell találni azokat a válaszokat, amelyekre a közösségnek szüksége van.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

2015. március 27.

Kelemen: a szórvány és Székelyföld szolidaritása jelenti a jövőt
Egymásrautaltságának felismerése és a szolidaritás fenntartása, megerősítése az a két közös érték, amely összekötheti a szórványban és tömbben élő magyarokat egy egységes érdekvédelmi szervezetben – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök Brassóban, az Egyenes beszéd című közéleti beszélgetésen Ambrus Attila újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy melyik az az irányvonal, amely összefoghatja az RMDSZ-t, jövőt biztosíthat a hazai magyar érdekvédelemnek.
„A szolidaritás mellett a kultúrában, oktatásban és vallásban rejlő értékek azok, amelyek egyértelmű közös alapot jelentenek a tömbben, vegyes vidéken és szórványban élőknek. Nekünk ezeket kell hangsúlyoznunk, megerősítenünk, ezekre építhetjük közösségként való összetartozásunk” – jelentette ki az RMDSZ elnöke azon az eseményen, amelynek a brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházközség adott otthont, és amelynek házigazdája Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke és Koszta István evangélikus-lutheránus lelkész volt.
Kelemen Hunor arra is kitért, hogy a különböző régiókban, különböző élethelyzetekben élő magyarok problémáira az eddigiekben sem lehetett, és ezután sem lehet egyforma válaszokat adni, de vannak olyan közös alapok, amelyek az összetartozást megerősíthetik, és ezek között ott van az érdekvédelem is, mint negyedszázados érték.
„Ha elhitetjük magunkkal azt, hogy a közösség megoszolhat az ideológiák mentén, hogy a regionális hovatartozásban felaprózhatjuk erőnket, akkor nem lehetünk sikeresek, jövőnk bizonytalanná válik” – tette hozzá a szövetségi elnök, és arra is utalt, hogy az új választójogi törvény esetében az országos listára való visszatéréssel a szórványban élők beleszólása is megfelelőképpen érvényesülne a parlamenti választásokon, arányos képviseletüket biztosítva a törvényhozásban.
"Kompromittálják a restitúciót"
Az egyházi visszaszolgáltatás kompromittálása az a folyamat, amelyet leginkább nehezményez jelenleg a közéletben, hiszen az illetékes állami intézmények azt a veszélyes látszatott keltik, hogy a történelmi egyházak olyan ingatlanokat kaptak vissza, amelyek nem képezték tulajdonukat.
„A kommunista rezsim igenis az egyháztól kobozta el a Székely Mikó Kollégiumot, és sok más történelmi jelentőségű ingatlant is az egyházaktól vett el. A visszaszolgáltatási folyamat nemcsak hogy nem fejeződött be, hanem intézményi eszközökkel próbálják megakadályozni a további szükséges és természetes lépéseket, ami elfogadhatatlan és kockázatos is” – mondta Kelemen Hunor, és leszögezte: az igazságszolgáltatásnak, az állam elengedhetetlenül fontos, a demokrácia egészségére nézve is jelentős hatalmi ágaként jól kell működnie.
Azonban a jelenlegi közéleti folyamatokat szemlélve felmerül a kérdés: bizonyos vitás ügyekben, büntetőjogi helyzetekben miért kellett egy évtizedet várni, hogy a felszínre kerüljenek? „Szükség van arra, hogy ez a hatalmi ág igazságot osszon, igazságot szolgáltasson mindenkinek, ez nem kétséges. Ezekről az adófizető polgároknak hiteles tájékoztatás révén, és nem valóság-show jellegű műsorokban kellene értesülniük. Az európai társadalmakban a törvényszegők büntetése általában nem a nagy nyilvánosság előtt történik, úgy szolgáltatnak igazságot, hogy a polgárok azt látják, működőképes társadalomban élnek” – tette hozzá a szövetségi elnök.
A beszélgetés moderátorának kérdésére azt is elmondta: jelenleg sem a parlamenti, sem a kormányzati munkában nem érhetők tetten a hosszú távú elképzelések, lelassult a munka, az országnak pedig mielőbb meg kell találnia azt az utat, amelynek alapja egy koherens jövőkép, különben a jelenlegi intézményi bénultság miatt a fejlődés minden szinten stagnálni fog, a hazai társadalom elveszettnek tekintheti a következő éveket.
maszol.ro

2015. március 31.

Ötletbörze a magyar összefogásról
Nem ragadós a marosvásárhelyi hárompárti összefogás példája a nagyobb erdélyi és partiumi városokban, legalábbis egyelőre. A jövő évi helyhatósági választásokon való együttműködés lehetősége több helyen megragadt az ötlet szintjén.
Egyelőre nehezen elképzelhető a nagyobb erdélyi és partiumi városokban, hogy marosvásárhelyi mintára összmagyar előválasztást szervezzen, majd ezt követően közös polgármesterjelöltet vagy tanácsosi listát állítson a három magyar politikai alakulat a 2016-os helyhatósági választásokon.
A Krónika megtudta, Brassó kivételével – ahol a 2012-es megmérettetéshez hasonlóan az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ismét közös jelöltállításban gondolkodik – a legtöbb településen továbbra is méregetik egymást, múltbéli sérelmeket emlegetnek az érintett politikai szervezetek képviselői.
Mint kiderült, Szatmárnémetiben még csak nem is körvonalazódik a marosvásárhelyihez hasonló együttműködés, holott a szatmári megyeszékhely esetében az RMDSZ már bejelentette: fő célja a 2012-ben elvesztett polgármesteri szék visszaszerzése lesz. Hegedüs Pál, a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei szervezetének elnöke érdeklődésünkre megerősítette: összefogásról még nem esett szó eddig. Úgy véli azonban, a tárgyalásokat az RMDSZ-nek kellene kezdeményeznie, hiszen „lényegében tőlük függ, hogy lesz-e együttműködés".
Az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezetője, Seres Ferenc a téma kapcsán csupán annyit nyilatkozott: pártja országos vezetőségének álláspontját várja az ügyben. Az RMDSZ megyeszékhelyi szervezetének egyébként tetszene a hárompárti együttműködés ötlete, Kereskényi Gábor helyi elnök legalábbis azt mondta a Krónikának, hogy már húsvét után megpróbálnak egyeztetni a néppárt és az MPP képviselőivel.
Azt azonban megjegyezte, bár a polgármesteri szék elvesztése miatt a két kisebb alakulatot nem tehetik felelőssé, annyi valószínűsíthető – hozzáadva az MPP és az EMNP által 2012-ben kapott voksokat az RMDSZ szavazataihoz –, hogy egy városi tanácsosi székkel többet tudhatott volna magáénak a magyar képviselet, ha négy évvel ezelőtt öszszezárnak.
Pataki Csaba megyei RMDSZ-elnök ugyanakkor még szélesebb körű magyar összefogást szeretne: amint lapunknak elmondta, bevonná az együttműködésbe a civil szervezeteket is. Az elnök szerint „az RMDSZ ajtaja nyitva áll, várják a potenciális partnerek jelentkezését".
Leveleznek, egymásra mutogatnak a bihariak
Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei elnökének összefogásra szólító felvetése óta a partiumi megyében is találgatás tárgyát képezi az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) esetleges összefogása a jövő évi helyhatósági választások kapcsán.
Bár Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos elnöke ezt a szövetség jelenlegi vezetése mellett nem tartja elképzelhetőnek, a néppárt helyi képviselete lát esélyt az RMDSZ-szel való együttműködésre. „Részünkről megvan a szándék az együttműködésre, de például az első lépés az lenne, hogy végre kapjunk egy választ arra a levélre, amelyben hetekkel ezelőtt kértünk találkozót Huszár István RMDSZ-es alpolgármestertől" – szögezte le hétfőn Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke.
Szerinte közös listaállításról kizárólag egy tárgyalássorozat dönthet. „Bár valóban vannak olyan személyek, akikkel problémás lehet az együttműködés, mi a magyarügyet tartjuk szem előtt" – szögezte le. A néppárti vezető lapunknak elmondta, amióta Kiss Sándor az általuk szervezett városi fórumon ad hoc bejelentette a közös jelöltek indításának ötletét, még nem volt alkalmuk személyesen beszélni róla. „Nagyon jó ez, csak meg kell tölteni tartalommal" – fogalmazott Csomortányi. Az EMNP-s politikus szerint azonban számos kérdés felmerül a téma kapcsán.
„Korrupt személyekkel nem tudjuk elképzelni az összefogást" – hangsúlyozta. Hozzátette azonban, az RMDSZ Bihar megyei szervezete „biztosan tud találni olyan jelölteket, akik nem keveredtek gyanúba". „Az elmúlt időszakban megfogalmazott bírálatoktól eltekintve a közösség érdekében sok mindenben egyet tudnánk érteni, és megtalálhatnánk a működőképes képletet" – mondta a Krónikának Csomortányi.
Azzal kapcsolatban, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára nagyváradi látogatása alkalmával kijelentette, hogy az EMNP-vel nincs amiről tárgyalniuk, Csomortányi rámutatott, „szerencsére nem Kovács Péter hoz döntéseket Bihar megyében", így nem is tulajdonít sok jelentőséget a nyilatkozatának.
Pedig úgy tűnik, Szabó Ödön, a szövetség Bihar megyei ügyvezető elnöke is hasonló véleményen van, lapunk megkeresésére ugyanis úgy fogalmazott: „a mi esetünkben Tőkés László visszautasította a javaslatunkat a néppárt nevében, arról pedig nem kaptunk hírt, hogy a helyi néppárt elhatárolódott volna Tőkés válaszától". „Ennél részletesebben nem kívánok válaszolni, mert nem hiszek az újságon keresztüli üzengetésben, s különben sem mondanám el a sajtónak, ha tárgyalást terveznék Csomortányival" – tette hozzá a szövetség politikusa.
„Ha elkezdünk izmozni..."
Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nem lát fantáziát az összmagyar előválasztás megszervezésében. Mint mondta, hárompárti együttműködésről csak abban az esetben lehet szó, ha a jelöltek vállalják, hogy az RMDSZ színeiben indulnak a helyhatósági választásokon. Emlékeztetett: Kolozs megyében legutóbb 2004-ben szervezett előválasztást az RMDSZ.
Keizer Róbert, a Kolozs megyei MPP elnöke viszont azt tartaná normálisnak, ha nemcsak Marosvásárhelyen, hanem máshol is szerveznének összmagyar előválasztást. Mint kifejtette, Kolozsváron mindenképp tárgyalni kéne az együttműködésről annak érdekében, hogy a helyi magyarság képviselete ne csökkenjen a városi tanácsban.
„Ha elkezdünk izmozni, hogy ki az erősebb és ki a gyengébb, a magyarság további mandátumokat veszíthet a városi és a megyei tanácsban" – szögezte le Keizer Róbert. Hozzáfűzte: „eljött az ideje, hogy leüljünk tárgyalni, hiszen most nincs kampány, ezért nyugodt körülmények között lehetne stratégiát egyeztetni. Ha minket nem keresnek meg, akkor mi fogjuk kezdeményezni a tárgyalásokat" – ígérte meg a polgári párti politikus.
Soós Sándor, a néppárt Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta: még tavaly augusztusban nyílt levelet írt az RMDSZ-nek ez ügyben, de azóta sem kapott választ. Soós úgy véli, Kolozsváron és a megyei tanács esetében közös listát kellene állítaniuk a magyar politikai alakulatoknak. Egyetért abban a polgári párti kollégájával, hogy ideje lenne leülni megbeszélni, hogyan lehetne elkerülni a magyar mandátumok elvesztését.
Mint részletezte: igaz ugyan, hogy a néppárt másfél százaléknál kevesebb szavazatot kapott a legutóbbi választásokon, de ez egy-két magyar mandátummal kevesebbet jelentett a kolozsvári és a megyei tanácsban. Emlékeztetett: az államelnöki választásokon némileg nőtt a néppárt támogatottsága Kolozs megyében. „Meg kell vizsgálnunk, hogy a megye településein hogyan lehet a magyar önkormányzati képviseletet a legjobban megerősíteni, egy-egy mandátum sorsa ugyanis a kisebb településeken gyakran csak 2-3 szavazaton múlik" – mutatott rá Soós Sándor.
„Hozzánk nem érkezett ilyen jellegű megkeresés" – ezt a választ kaptuk Faragó Pétertől, a szövetség Arad megyei szervezetének elnökétől, amikor a helyi szintű együttműködés lehetőségéről kérdeztük. Mint mondta, Arad megyében a néppártnak „csak néhány embere van", az MPP-nek pedig nincs megyei szervezete, így nem valószínű, hogy követni tudják a marosvásárhelyi példát.
Burián Sándor, a néppárt Arad megyei elnöke viszont úgy tudja, az RMDSZ határozottan elzárkózik a közös választási lista állításától. „A 2012-es helyhatósági voksoláson két település esetében merült fel a közös listaállítás ötlete, de a szándék elbukott, mert az RMDSZ csak úgy fogadta volna el a javaslatot, ha a szövetség listáin indulnak a néppártos jelöltek. Ez nyilván nem felelt meg nekünk" – magyarázta Burián. Az RMDSZ egyébként 2012-ben öt községben tudott polgármestert állítani.
Brassóban – ahol a legutóbbi a helyhatósági választásokon példaértékű együttműködést kötött az RMDSZ és az EMNP – egyelőre nem került szóba a közös listaállítás, tudtuk meg Kovács Attilától, az RMDSZ Brassó megyei elnökétől. A politikus azonban közölte: folyamatosan egyeztetnek a helyi magyarságot érintő kérdésekben, s a két alakulat minden bizonnyal közös brassói és megyei önkormányzati képviselői jelöltlistát fog állítani 2016-ban is.
Amint arról beszámoltunk, Marosvásárhelyen közösen szervez előválasztást és közös polgármesterjelöltet indít a három magyar politikai alakulat. A kezdeményezés mindeddig példátlan. Korábban egyébként az is felmerült, hogy az EMNP és az MPP közös jelölteket állít a jövő évi megmérettetésen, a két párt vezetői azonban egyelőre nem tárgyaltak a témáról.
Krónika (Kolozsvár)

2015. április 13.

Bírósági elnöki rendelettel kerültek le az adóhatósági pecsétek
Jóval a 30 napos kényszerszünet lejárta előtt kinyitott az összes, az adóhatóság ellenőrei által korábban bezárt csíkszeredai vendéglátóhely. A működtetők minden esetben bírósági elnöki rendeletet kértek az intézkedés felfüggesztésére, így már múlt héten nyithattak.
gyetlen csíkszeredai étterem vagy kávézó esetében sem tartott a törvényben megállapított ideig az adóhatósági ellenőrök által március 25-én, a bírságolások nyomán elrendelt kényszerbezárás. A razzia után egy héttel már újranyitott az egyik étterem, ezt követte egy kávézó, majd sorban lekerültek a többi bezárt vendéglátóhely ajtajáról is a pénzügyi kihágásra figyelmeztető feliratok és a hatósági pecsétek. Harminc nap lett volna a kényszerszünet, de a bírósági elnöki rendeleteknek köszönhetően egyik esetben sem tartott ez két hétig.
Múlt kedden már kinyitott a Morrison étterem, az üzemeltető kérte a Csíkszeredai Bíróságtól az erre feljogosító elnöki rendeletet, egyúttal pedig a kirótt 8 ezer lejes pénzbírság eltörlését is. „80 lej többletről volt szó, amiből 50 lej volt váltópénz, 30 lej borravaló, és a pénztárgépbe be volt vezetve 1000 lej déli fél tizenkettőkor” – emlékezett vissza az adóhatósági ellenőrzésre Fazakas Ervin, a vendéglátóegység ügyvezetője, aki úgy vélekedett, akkor lehetett volna csalásról beszélni, ha nem lett volna nyoma a kasszagépben a pénznek. Ő azt mondta, nem számít újabb ellenőrzésre, de lehet, hogy egy következő alkalommal más okot keres a hatóság a bírságolásra.
9 ezer lej volt a bírság a Frei kávézó esetében – 11 lej volt a többlet, borravalóként nem volt bevezetve a pénztárgépbe. „Nem értettem az egészet, semmilyen konkrét választ nem tudtak adni. Most is, amikor vették le a pecsétet, megkérdeztem, mondják meg, a borravalóval mit csináljunk, azt mondták, tegyék a zsebükbe” – mondta Lukács József, a kávézó ügyvezetője, aki hasonlóan járt el, a bírósághoz fordult, és elnöki rendelet nyomán ismét fogadhatták a vendégeket. Szintén a múlt héten nyitott újra a Bandidos étterem, amelyet ugyancsak a revizorok akciója nyomán kellett bezárni, a tulajdonos ott is a bírság eltörlését és az intézkedés felfüggesztését kérte a bíróságtól – tudtuk meg. A Kossuth Lajos utcai Nagymama cukrászda és a mellette levő látványpékség sem maradt bezárva, a múlt héten már elkezdtek dolgozni, miután ezt a bírósági elnöki rendelet lehetővé tette – közölte kérdésünkre Fazakas Gergely, a két vállalkozás tulajdonosa.
Amint már beszámoltunk róla, az adóhatóság (ANAF) Szeben megyei területi igazgatóságától érkezett revizorok Csíkszeredában március 23–26. között az 1999. évi 28-as számú sürgősségi kormányrendelet előírásainak betartását ellenőrizték, amely az elektronikus pénztárgépek használatát szabályozza. Az akció során észlelt kihágások miatt 27 esetben róttak ki pénzbírságot, összesen 118 ezer lej értékben. Ugyanakkor egy hónapra felfüggesztették hat csíkszeredai cég működési engedélyét, és lepecsételték a vendéglátóhelyek bejárati ajtajait.
Kovács Attila 
Székelyhon.ro

2015. április 19.

Nagyvárad Széchenyije volt…
Vasárnap délelőtt egy hálaadó ünnepi istentisztelet keretében Sándorffi József (Hegyközújlak, Bihar megye, 1767. április 20. – Nagyvárad, 1824. november 30.) élő hitű presbiterre, kiváló hazafira, művelődésszervezőre emlékeztek a várad-olaszi református templomban.
Hálát adva Istennek, úgymond valamikori önmagukat is ünnepelték az elmúlt vasárnap délelőtti istentiszteleten a nagyvárad-olaszi református gyülekezet tagjai azáltal, hogy az élő hitű presbiterre, kiváló hazafira, vármegyei orvosra és művelődésszervezőre, Sándorffi Józsefre emlékeztek. Az ünnepi alkalmon szószékcsere révén Ráksi Lajos egyetemi lelkész, hegyközújlaki helyettesítő lelkész hirdette Isten megtartó igéjét, hogy elhozza Sándorffi szülőhelyének üzenetét Váradra. Pál apostol korinthusbeliekhez írt I. levele 10. részének 31. versére támaszkodó prédikációjában azt nyomatékosította, miért kell és fontos Isten dicsőségére élni. Hangsúlyozta: a keresztény ember nem csupán örülni szeret a vasárnapnak, és megszentelni akarja e napot, hanem azért is jár templomba, mert tisztában van azzal: Isten közelében, illetve közösségben lenni jó és áldásos dolog. A szinte napra pontosan 250 évvel ezelőtt született, méltatlanul elfeledett Sándorffi Lajos is olyan ember volt, aki életében időt, fáradságot, pénzt és még ki tudja mit áldozott arra, hogy másokon segítsen és szolgáljon, mert tudta, hogy soli deo gloria. Őhozzá hasonlóan a mi kötelességünk, hivatásunk és életcélunk középpontjában is Isten kell legyen, bármilyen területen munkálkodunk, a baj azonban, hogy sokszor kizárjuk és nem igényeljük az Ő hatóerejét, holott ezt a két-központú (szakrális és profán) életet nem lehet sokáig gyakorolni lelki sérülések nélkül. „Lepjük meg a világot azzal, hogy nem a korszellem által elvárt módon cselekszünk, hanem a hétköznapokban is megmutatjuk, Krisztus követői vagyunk!” – tanácsolta a tiszteletes.
Ökumenikus szellemben
Az igehirdetés után Veres-Kovács Attila várad-olaszi lelkész azon meggyőződésének adott hangot: a megemlékezésnek egy mennyei ötlet volt az oka, amikor a presbitérium az egyházközség múltját kutatva rátalált Sándorffi Józsefre, aki nem csupán az egyháznak, a városnak vagy a Partiumnak, hanem az egész magyarság dicsőségére vált Isten áldotta emberként. Úgy fogalmazott: Várad Széchenyije volt, aki annak ellenére hordozta egész életében váradiságát, hogy tulajdonképpen Újlakon született. Enciklopédikus műveltségű személyiségként ökumenikus szellemben ötvözte a lakosság összetételét, és nem kirekesztő, hanem befogadó karakter volt. Sokszínű egyéniségként lefolytatott életét tanítani kellene az iskolákban, hogy a ránk hagyott öröksége által is tovább fejlődjön a város és a református anyaszentegyház.
Emlékműavatás
A templomi rész után a kertben folytatódott az ünnepség, ahol Veres-Kovács Attila és Stretea András főgondnok leleplezték Sándorffi József emlékművét, ezt megelőzően azonban dr. Ritli László igazgató-főorvos és Kardos M. Róbert Jászai Mari díjas-színművész emlékezett vármegyei orvosi, valamint színházszervezői munkásságára. Többek közt elhangzott vele kapcsolatban: kitűnő gyakorlóorvos is volt, nem félt a járványoktól, és az oltásokkal is foglalkozott. Bécsben végzett esettanulmányait hazaküldte, de érdekelték az orvosi technikák is, a nőgyógyászat és a halandóság problémája is. Magyar nyelvű orvosi és gazdasági folyóiratot indított, fogékony volt a szociális munka iránt is, mint mecénás és művelődésszervező pedig a színháztörténet emblematikus alakjaként is meg kell maradjon az utókor emlékezetében.
Ünnepi műsor
A rendezvényen orgonajátékával közreműködött Bódi Mátyás-László, a Művészeti Líceum VI. osztályos tanulója, Popescu Enikő tanítványa. Fellépett a gyülekezet énekara Kiss Huba Ernő kántor vezényletével, Hajdú Géza színművész pedig elszavalta Csokonai Vitéz Mihály Tüdőgyúladásomról című versét, melyet a költő az őt ápoló Sándorffi József tiszteletére írt. Huszár István alpolgármester, illetve az önkormányzat képviseletében Ritli László Csongor RMDSZ-es frakcióvezető volt jelen.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2015. április 21.

Diszkriminációt emleget Borboly ügyvédje
Nemcsak a halasztási kérelmet, hanem az ügycsomónak az előzetes bírói testülethez való visszaküldését is elutasították kedden Borboly Csaba és tizenkét másik érintett személy büntetőperében a Hargita Megyei Törvényszéken.
Újabb tárgyalás volt kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által korrupciós ügyben való részvétellel megvádolt Borboly Csaba és társai ügyében, amelyről ismét hiányzott az egyik vádlott, a Iaşi-ban élő Daniel Cristian Mandache. A férfi ezúttal azért nem volt jelen, mert korábbi ügyvédje egészségügyi okokból időközben szerződést bontott vele, és másik ügyvédet szeretne magának, ezért kért halasztást. Bár a kéréshez a többi vádlott ügyvédjei is csatlakoztak, a bíró ezt elutasította, azzal indokolva, hogy Mandache a későbbiek folyamán is meghallgatható.
Ezután Sergiu Bogdan, Borboly Csaba védőügyvédje ismertette azt a kifogást, amelyet a büntetőeljárással kapcsolatban nyújtottak be, és amelyben az ügycsomó visszaküldését kérték az előzetes bírói testülethez. A beadványban az Alkotmánybíróság tavalyi döntésére hivatkoznak, amely helyt adott a büntetőjogi perrendtartási törvény egyes cikkelyeivel kapcsolatban általuk benyújtott alkotmányossági kifogásnak, úgy értékelve, hogy az előzetes bírói testületnél lefolytatott procedúra nem biztosította a méltányos eljárást. A bíró ezt a kifogást azzal az indokkal utasította el, hogy az Alkotmánybíróság döntése a jövőre vonatkozik, és a dosszié visszaküldése jelentősen, legalább fél évvel késleltetné a per folytatását. Egy másik kérés arra vonatkozott, hogy vonják be az eljárásba az ügyben érintett, útépítést végző cégeket is, az ezzel kapcsolatos határozatot a következő tárgyalási időpontban, május 19-én ismerteti a bíró.
Borboly ügyvédjét meglepte az elutasítás. „Ez egy furcsa helyzet, úgy tűnik, a törvényszék nem akarja alkalmazni az alkotmánybíróság döntését” − mondta kérdésünkre Sergiu Bogdan a tárgyalás után. Hozzátette, a logika azt diktálná, hogy az Alkotmánybíróság által jelzett törvénytelenséget szüntessék meg, és ennek egyetlen módja, hogy az ügycsomót visszaküldjék az előzetes bírói testülethez. Szerinte diszkrimináció is történik, mert amíg más, folyamatban levő büntetőperekben az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően megváltozott a procedúra az előzetes bírói testületeknél, és lehetőséget adnak minden érintett félnek álláspontjuk kifejtésére, addig ebben az esetben erre nincs lehetőség, holott ők nyújtották be az alkotmányossági kifogást. Azt mondta, most az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak. „Ez hosszabb időbe telik, de fel kell vállalni, mert úgy gondoljuk, hogy igazunk van” − nyomatékosított az ügyvéd.
Mint ismeretes, a korrupcióellenes vádhatóság azért fogta perbe Borbolyt, mert szerintük a Hargita megyei önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket  egy cégnek. Ezzel állítólag ő és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak. Borbolyt, akárcsak több más, az ügyben érintett személyt, 2013 májusában vették 24 órás őrizetbe, ezt követően szabadlábra helyezték, de korlátozták hivatala gyakorlásában, és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene, amelyet később feloldottak. 2013 szeptemberében emeltek vádat ellene és társai ellen. Az ügyet először Marosvásárhelyen, az ítélőtáblánál tárgyalták, majd tavaly tavasszal, a büntetőjogi perrendtartási törvény módosítása miatt visszahelyezték Csíkszeredába, ahol az előzetes bírói testület után a Hargita Megyei Törvényszékre került.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. április 22.

A nyelv hálás a háborgatásért
A Kultika Irodalmi Fesztivál első napján Péntek János nyelvész, egyetemi tanár tartott előadást kedden a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban.
Az első alkalommal megszervezett Kultika Irodalmi Fesztivál megnyitóján, kedden délután Derzsi Ákos a rendezvény alapítója elmondta, hogy Sorbán Attila íróval közösen hozták létre a Kultika kulturális portált, mellyel azt célozták meg, „hogy a világban különböző részekre elszakadt magyarok hogyan élik meg magyarságukat. És az volt a tapasztalat, hogy ami mindegyik magyart összeköti, az a nyelv” – fogalmazott Derzsi Ákos, aki a továbbiakban kijelentette, hogy az első Kultika fesztivál kimondottan a fiatalokra, az általuk beszélt nyelvre fókuszál. A házigazda Veres-Kovács Attila várad-olaszi református lelkipásztor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „kell mennyei segítség ahhoz, hogy a magyar nyelv megmaradjon ugyanolyan szépnek és kifejezőnek, ahogyan és amilyennek azt örököltük.
Digilektus
A köszöntők után Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke tartott előadást Új nyelvi dimenziók a robbanó időben címmel. Elsőként nyelvek, dialektusok és regiszterek meghatározását adta, majd felhívta a figyelmet a legújabb kor nyelvi jelenségére, a digilektusra, ami az elektronikus média nyelvhasználati módja. A továbbiakban kifejtette az írás felmérhetetlen hatását a nyelv alakulására és fejlődésre, majd elmondta, hogy teret hódít a digitális kommunikáció, melynek sajátossága az, hogy az interperszonális kommunikáció helytől és időtől függetlenné válik, illetve felgyorsul. Kifejtette: a nyelvre rendkívüli hatással voltak és vannak a különböző kommunikációs technológiák; amilyen mértékben a könyvnyomtatás elősegítette a kultúra demokratizálódását és a nemzetek kialakulását, ugyanolyan mértékben segíti elő a globalizációs folyamatokat a digitális kommunikációs technológia. Ez az új technológia visszahat magára a nyelvre is, különböző változásokat idézve elő benne, ugyanakkor a társadalmi-politikai életben is nagy hatással vannak az újfajta kommunikációs csatornák. Ez utóbbi vonatkozásban Péntek János példaként említette meg azt, hogy 1996-ban a Pro Tv kereskedelmi tévé, 2014-ben pedig a facebook hatása volt a döntő abban, hogy Emil Constantinescut, illetve Klaus Iohannist államfővé választották Romániában. Az új kommunikációs lehetőségek új dimenziókat nyitnak meg előttünk, megjelennek a másodlagos nyelvek. Hozzátette, hogy a digitális kommunikáció köztes változata az írott-beszélt nyelv, mint amilyen az sms és a csetelés. Mindezeket figyelembe véve még nyilvánvalóbbá válik az a tézis, hogy a nyelvben nincs abszolút helyesség, sokkal inkább helyénvalóságról kell beszélni nyelvhasználati szituációktól függően.
Félelmek
Előadása utolsó részében a nyelv jövőjéről és a félelmekről értekezett Péntek János. Leszögezte, hogy vannak domináns, expanzív nyelvek – legelsősorban az angol –, és vannak a regresszív, visszahúzódó nyelvek. Péntek János kijelentette, hogy a magyar nyelv nincs veszélyben, viszont vannak veszélyeztetett magyar közösségek. Hozzátette, hogy jelenleg még mintegy ötezer élő nyelv van, de a nyelvkihalási folyamat felgyorsul jobbára a digitális kommunikáció térhódítása miatt, és az egyre inkább eluralkodó digitális térben, illetve technológiában a nyelvek száma kétezerre fog csökkenni. A magyar nyelvet nem fenyegeti a kihalás veszélye, hiszen, mint az előadó elmondta, jelenleg nemzetközi szintű a magyar nyelv- és beszédtechnológia (gépi fordítás, gépi olvasás, kivonatolás, beszédfelismerés stb.) de fontos ezt a szintet meg is tartani. A digitális kommunikáció térhódításának jelentős következménye az anglicizmusok megjelenése minden nyelvben, ezért az angolon kívül gyakorlatilag minden nyelv jelenleg az angol kifejezések anyanyelvűsítésével foglalkozik. További következmény az ismeretszerzés megkönnyítése, illetve a tudástermelés növelésének a lehetősége, viszont kevesebb a garancia az információk pontosságára, igazságértékére vonatkozóan. A következmények közé sorolhatók az emberi kapcsolatokban mutatkozó változások, amelyeknek vannak pozitív de negatív vetületei is, ugyanakkor etikai problémák is felmerülnek, hiszen összemosódik a közszféra és a magánszfélra közötti határ, és megjelent immár az online bűnözés is. Az új médium szabadságot és határtalanságot biztosít, de ez is generálhat negatív hatásokat, például a szabadság és a felelősség konfliktusát, a tömegesedést, a globalizálódást, amelyben a közös nevezőt a kulturálisan, nyelvileg alacsonyabb, igénytelenebb szint jelenti. Mindazonáltal Péntek János optimista hangnemben zárta előadását, amikor Szörényi László irodalomtörténész szavait idézte: „a nyelv szereti, ha háborgatják, hálásan felel rá.”
Pap István
erdon.ro

2015. április 30.

Házi őrizetbe helyezték a csíkszeredai elöljárókat
Nem fogadta el a Bukaresti Törvényszék a DNA Ráduly Róbert polgármester és Szőke Domokos alpolgármester előzetes letartóztatására vonatkozó kérelmét, házi őrizetben töltik a következő 29 napot a csíkszeredai városvezetők. A városházán Antal Attila alpolgármester többek közt a szerdai kiszivárogtatások és a valós vádpontok közötti éles különbségekről beszélt.
Házi őrizetbe helyezte a Bukaresti Törvényszék Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokos alpolgármestert, ezt Antal Attila alpolgármester, majd a Bukarestben az ítélethirdetést meghallgató Tánczos Barna is megerősítette telefonon szerkesztőségünknek. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által 24 órás őrizetbe vett elöljárók fogvatartása csütörtökön 21.50-kor jár le, ez után hazaindulnak Csíkszeredába – tájékoztatott a szenátor. A törvényszék határozatát még megfellebbezheti a DNA.
Korábbi, csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Attila a Ráduly Róbert Kálmán polgármester és Szőke Domokos alpolgármester ügyében a sajtó által szerdán megszellőztetett, illetve az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály által csütörtökön nyilvánosságra hozott gyanúsítások közötti különbségre hívta fel a figyelmet.
Csíkszereda másik alpolgármestere azt mondta, szeretné, ha a realitást képviselné a sajtó a két elöljáró ügyében. „ A sajtóban megjelentek olyan vádpontok, amelyeket az ügyészség nem hangoztatott. Nem tudom, ez súlyos vagy sem, de nagy visszhangot keltett. Az ügyészség által közzétett anyagban jórészt más témák szerepelnek, ez nem jelenti azt, hogy nincs gyanúsítás, és nem lehetnek következményei” – közölte Antal Attila. Az alpolgármester szerint a szerdai házkutatás a polgármesteri hivatalban 12 órát tartott, az ügyészek különböző dokumentumokat kértek, másoltak, és vittek el jegyzőkönyv alapján, mintegy 6500 oldalt. Korrektül viselkedtek, szakszerűen jártak el – értékelt.
„Amikor elmentek, a polgármester és az alpolgármester arra kértek, folytassuk a munkát, amit elkezdtünk és beütemeztünk erre az időszakra. Arra is fel voltak készülve, hogy akár pénteken sem tudják folytatni munkájukat” – közölte. Antal Attila szerint nagy erőfeszítést kíván a munkatársak részéről, és biztos benne, hogy nélkülük nem fog ugyanúgy menni a munka. Hozzátette, hivatalos értesítést vár arról, hogy mi lesz az őrizetbe vett városvezetőkkel: ha szabadlábon maradnak, elláthatják-e hivatali teendőiket. Ha nem, valószínű, hogy prefektusi rendelettel adnak át hatásköröket számomra” – vélekedett. Azt mondta, a mocskolódás mellett sok biztatást is kaptak a városvezetők, amely remélhetőleg erőt ad nekik. „Amivel szemben tehetetlennek érzem magam, és a két kollégám is, az a félműveltség, a rosszindulat, a pletyka abban a formában, ahogy ezt itt és most meg kell tapasztalnunk” – mondta az alpolgármester.
„Valószínű, hogy komoly korrupciós problémák vannak az országban vagy a városban, sőt azt sem zárom ki, hogy a városházán is, de azok a vádak, amikkel a napokkal illették a kollégáimat, képtelen dolgok, és úgy látom, hogy ez azért hullámzik. Lehet, hogy később kiderül, hogy van valami probléma körülöttük, de a megszellőztetett információkról egyértelműen látszik, hogy nem újságírók találják ki ezeket otthon” – utalt a központi sajtóban szerdán megjelent információkra. Úgy vélte, lehet, hogy a város lakossága egy részének sikerült örömet szerezni az elmúlt tizenegy év tevékenységével, másik részének pedig a szerdai nap történésével. „Mindenki boldog lehet, a kérdés hogy kik vannak többségben” – fogalmazott.
Antal Attila kitért a saját személyét érintő információkra is, amelyek szerint a Márton Áron Gimnázium felújítását végző cégnek a szülei házánál elvégzett munkálatokért húszezer lejt kifizetett ugyan, de a munkálatok valós értéke eléri a százezer lejt. Elmondta, a gimnázium felújításának licit folyamatát kétszer vizsgálta már a DNA, 2010-ben és 2014-ben, és nem találtak rendellenességet. A cég a szülei házánál végzett munkálatok után két, egyenként húszezer lejes számlát nyújtott be, de ezen kívül más cégek, csoportok is dolgoztak ott, a munkálatok összértéke meghaladja a 200 ezer lejt. „Ha ez kivizsgálás tárgya lesz, állok elébe. Nem egy újságírói invenció az abban a formában megjelent hír, biztos vagyok, hogy benne vannak a jó szomszédaim, jó csíkszeredai polgártársaim is, akik ezzel e kérdéssel foglalkoznak, aminek az a következménye, hogy a tévében így jelenik meg az információ, és meg is áll azon a szinten” – értékelte.
A taplocai borvízforrás környékének parkosításával kapcsolatban elmondta, a Környezetvédelmi Alaphoz pályázott a város, megnyerték a finanszírozást, a közbeszerzési eljárásra egy cég jelentkezett, és mégis az a vád Szőke Domokossal szemben, hogy favorizálta a pályázót. „Nem tudjuk, hogy rosszakarattal vagy sem, egy hiba történt az elszámolásnál, egy táblázatban a mértékegységnél egy esetben 100 négyzetméter volt, és eszerint számoltak százszoros összeget. A hibát a számvevőszéki ellenőrzés észlelte, a céget értesítették, amely a pénzt visszafizette, és az ügy le volt zárva. Most feltűnik” – részletezte. „A szolgálati autó használatának ügye az a banánhéj, amin Domokos el fog csúszni, és ami biztos, hogy védhetetlen” – vélekedett az ügyészség által nyilvánosságra hozott másik gyanúról. A szintén kifogásolt telekkönyvezésekkel kapcsolatban, amelyet a hivatal kifizetett, azt mondta, nem tud érdemben hozzászólni.
A szintén a sajtóban megjelent, a City Parking céggel kapcsolatos információkra is reagált. „Az önkormányzat hozott egy határozatot, kötött egy szerződést, bevezettek egy rendet, ez sok embert kellemetlenül érintett, sokaknak nem tetszett. A szerződéseket elkérték” – mondta. Hozzátette, egyelőre a sajtón keresztül vádolták valakik a polgármestert, és keltettek hangulatot, hogy ebből anyagi hasznot szerzett, nem az ügyészség. „Egy dolgot tudunk, amióta ez a rendszer van, 150 ezer lejjel több pénzből gazdálkodik a város, ebből elindítottuk és fenntartjuk a helyi közszállítást” – mondta.
Arra az újságírói felvetésre, miszerint a polgármester sms-ben azt állította, hogy ez az egész arra megy ki, hogy Csíkszeredát lefejezzék, Antal Attila azt mondta, nem csak csíkszeredai sajátosságról van szó, hanem általános romániai jelenségről. „Azt látom, ha törvénnyel nem tudták megoldani, hogy egy polgármester csak két mandátumot tölthessen le, akkor megoldják másként. Tartok tőle, hogy lezárul az a korszak, amit én reális önkormányzati demokráciának nevezek” – fejtette ki. Szerinte 2016 után nagyon kevés olyan közösség lesz Romániában, ahol a helyi közösség által kinevelt vezetők lesznek. „Sokkal inkább fogunk hasonlítani az amerikai típusú demokráciára, ahol valaki úgy lesz vezető, hogy annak nevelik, de csak látszatember. Többről van itt szó, érezzük azt is, hogy Csíkszereda sok tekintetben az utolsó vár, az RMDSZ, a székelység, a romániai magyarság szempontjából. A szerdai momentum annak a finálénak a kezdete, ami arról szól, hogy más világ lesz” – vélekedett Antal Attila.
Kiállnak Rádulyék mellett „Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, valamint Szőke Domokos, Antal Attila alpolgármestereket becsületes, Csíkszeredáért és a Székelyföldért tenni, küzdeni akaró elöljárókként ismerjük, tudjuk. Döbbenten vettük tudomásul, hogy az ellenük felmerült gyanúsításokat a központi sajtó már kész tényként kezeli, annak ellenére, hogy a jogállam törvényei kimondják, szavatolják az ártatlanság vélelmét, mindaddig, amíg jogerős és visszavonhatatlan bírósági ítélet nem születik az ügyben. Mindezek mellé társult a központi román médiából már jól ismert álarcos, lánccsörgős kíséret, a hajnali órákban elvégzett házkutatások, a »gyanúsítottak« erőfitogtatásos előállítása, elszállítása, mindezt az éberen figyelő, már a vádpontokról is igen korán és jól tájékozott központi sajtó jelenlétében” – foglal állást az őrizetbe vett eloljárók ügyében közös közleményben az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezetének önkormányzati frakciója, az RMDSZ Csíkszereda Városi Küldöttek Tanácsa,  csíkszéki polgármesterek az RMDSZ Csík Területi Szervezete, valamint Hargita Megye Tanácsának csíki RMDSZ frakciója. A dokumentumban példaként hozzák fel az egykori kézdivásárhelyi polgármester, Rácz Károly ügyét, akit csúszópénz elfogadásával vádolt a DNA. „Egy embert bűnösnek kiáltottak ki, pálcát törtek fölötte a bűnüldöző szervek és a közvélemény egyaránt, meghurcolták, derékba törték, majd évek múltán kiderült, hogy mindezt ártatlanul szenvedte el” – olvasható a közleményben. „Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete önkormányzati frakciója és az alulírottak bíznak elöljáróink, Ráduly Róbert Kálmán polgármester, Szőke Domokos és Antal Attila alpolgármester ártatlanságában, jóhiszeműségében és minden körülmények között határozottan kiállnak mellettük. Bízunk egy igazságos, Európához méltó joggyakorlatban. Együttérzésünket fejezzük ki és önzetlen segítségünket ajánljuk fel a családoknak, akik ezeken a meghurcoltatásokon át kellett menjenek” – áll a közös állásfoglalásban.
Kovács Attila, Rédai Attila 
Székelyhon.ro

2015. április 30.

Egy embertelen korszak tanúja: Kelemen Csongor
Lelkésznek készült, fiatal teológus volt Kelemen Csongor, amikor az '56-os forradalom leverése utáni vészkorszakban szembesült a kommunista államhatalom megtorlásával. Megjárta a szekuritáté vallatószobáit, a börtönöket, kényszermunkatáborokat, utána is üldözték, megbélyegezték. Végül Csíkszeredában talált otthonra.
Kelemen Csongor a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és az '56-os bajtársi közösségek által szervezett megemlékező ünnepségek rendszeres résztvevőjeként, felszólalójaként igyekszik emlékeztetni a jelenlévőket a kommunizmus sötét múltjára, bűneire. 1940 áprilisában született Homoródoklándon, édesapja, Kelemen Imre az oklándi unitárius egyházközség lelkésze volt. Az 1940-44 közötti „kis magyar világ” szerinte „egy csodás korszak volt, ahol az akkori fiatalság megkapta, amire vágyott”. Mint mondta, biztosították a haladást, bevezették a szövetkezeti rendszert, Oklándon törvényszék, járásbíróság, kórház is működött. „Igaz, hogy négy év múlva vége lett, és menekülni kellett, mert az apám úgy gondolta, inkább elmenekülünk, amíg rendeződnek a dolgok. Budapest bombázását a budai hegyekben értük, nekem valami csodálatos dolognak tűnt, leszállítottak a vonatról, be egy kukoricásba, a gyermekeket letakarták egy pokróccal, de én felemeltem a pokróc szélét, és néztem a bombázást” – emlékezett a történtekre.
Németország északi részébe, egy, az amerikaiak által létrehozott menekülttáborba került végül a család. „Lipcsében ért a szövetséges repülőszázadok bombázása. Három napig, mint az eső, hullt a bomba, mi egy pincében voltunk, talán annyi Miatyánkot soha nem mondtam el, mint akkor. Két hét múlva a férfiak kiásták a pince oldalát, kimentünk. Nem maradt Lipcsében épület épen, egyedül a Tamás-templom, ami egy olyan értéket képviselt, hogy még a szőnyegbombázások is kikerülték. A bombázás előtt még hallottam ott a gyermekkórust énekelni” – mesélte. A menekülttábort átadták az oroszoknak, a férfiaknak kellett orosz igazolvány, menlevél, az orosz parancsnoktól kaptak. Senki nem tudta, mi van benne, minden állomáson mutogatták a férfiak, az oroszok pedig továbbengedték. „Ezzel a papírral jöttünk haza, volt olyan, hogy napokat, heteket álltunk a vonattal étlen, víz nélkül. Édesapám egyik állomás környékén vasárnap délelőtt meglátott egy udvaron egy fazék moslékot, amit a gazda hátra akart vinni a disznókhoz. Látta, hogy a gazda bement a házba, belépett, elhozta a fazekat, s amikor lépett át a kerítésen, megszólalt a harang. Lelkész létére megkövült, hogy ő, a pap, vasárnap az istentiszteleten kellett volna legyen, és pont akkor lopott. Nem tudom, ki milyen érzelmekkel tudná ezeket túlélni, az apámnak egy életre vezekelni valója lett az Úrral kapcsolatban ezért a dologért. De elhozta, mindenki evett belőle” – elevenítette fel. Az orosz menlevélről később, 1947-ben, amikor egy orosz fogságból hazatért ismerős elolvasta, derült ki, hogy valójában azt írta: „megbízhatatlan, egyenesen Szibériába”.
Hazatérve a család az élet nehézségeivel szembesült. „Részt vettem a mezei munkákban, kezdve a szántástól a vetésig, a kaszálásig, betakarításig. Édesapám azt mondta, sose tudom, mikor lesz szükségem rá. A kenyeret ötödikes koromtól én sütöttem, édesanyám minden étel főzésére megtanított. Megtanultam varrni, és hogy nem haltam meg később a börtönben, azt is ennek köszönhetem: össze tudtam varrni a ruháimat, a pokrócból kihúzott szálakból kesztyűket, zoknikat, vesekötőket kötöttem ételért, s így valahogy átvészeltem azt az időt” – mondta. A fiatal Kelemen Csongor Brassóban, az akkori Sztálinvárosban kezdte a középiskolát, később visszakerült Székelyudvarhelyre, majd Kolozsváron a teológiára felvételizett. Sikerrel, de mivel még túl fiatal volt, azt tanácsolták, egy évig maradjon otthon, ahol az elhalálozott kántort helyettesítette. Az első év elvégzése után nyáron egyházi szolgálatot végzett a környező falvakban.
Édesapját közben letartóztatták, a hatóságok őt is próbálkoztak ellehetetleníteni. „1958-ban egy volt osztálytársam, Orbán Laci bekerült a szekuritátéra, ezt mi nem tudtuk. Miután kiengedték, elindult egy lévita útra, mindenkit beszerveztetett egy olyan szervezetbe, amelyre a végén rámondták, hogy a román állam és a társadalmi rend ellen alakult (EMISZ – Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége). Orbán Laci a titkárával, Lay Imrével érkezett hozzánk, egyedül voltam otthon, fogadtam őket, Mikor kikísértem, a kapuban beszélgettünk arról – ez van benne az én dossziémban –, hogy létezik egy szervezet, ő a főnöke és Lay a titkára, álljak be én is, és szervezzem meg a fiatalságot, ők majd küldenek egy levelet, hogy mikor és hogy” – emlékezett vissza. Visszatért a teológiára, következő év januárjában egy szekus tiszt kereste, hogy Marosvásárhelyen a szekuritátén jelenjen meg. Akkor még azt hitte, tanúnak hívják édesapja miatt, és jelentkezett. „A bátorságom akkor szűnt meg, amikor felszólt a kapus, hogy megérkezett Kolozsvárról a csomag. Várt egy olyan periódus, amit nem kívánok senkinek, volt úgy, hogy két napot is kellett üljek egy széken, mikor addig rúgták, ütötték a vesémet, hogy összecsináltam magam, vagy deszkalapot tettek a talpamra és vasrúddal ütötték, pofonok, tarkón csapások után olyan volt a fejem, hogy amikor visszavittek, a régi cellatársak nem ismertek rám. A társadalmi rend elleni bűntény volt a vád” – elevenítette fel a történteket.
Ő is, édesapja is 15 évet kapott. Júniusban belepréselték a rabokat egy furgonba, hogy vonattal elvigyék, de nem fértek fel, aztán októberben indították el őket egy zárt vagonban, ahol levegőt csak a vécélyukon kaptak. Azt hitték, Oroszországba viszik őket. Leszakítottak egy ingdarabot, valakinek a gallérjában került egy gombostű, azzal addig szurkálták a karjukat, amíg annyi vért gyűjtöttek össze, hogy rá tudták írtni a rongydarabra, lehet, hogy Oroszországba tartanak. „Ezt a rongyot a vécélyukon  kidobtuk, és a jó Isten segítségével ez még az édesanyám kezében is volt. Úgy tudták meg, hogy valahol a Gyimeseken át vittek” – mesélte. Végül a Brăila melletti Duna-szigetre, Salciára kerültek, a sziget gátját építették, sáncokat, árkokat ástak, hogy öntözőberendezéseket lehessen működtetni. „Éjjel nem tudtunk aludni az egerek, patkányok miatt, mert bebújtak a gatyánkba-ingünkbe, meg sem lehetett ütni ezeket, mert megharaptak. Nyáron, a tél folyamán a sáncokba felgyűlt fekáliánkat ittuk, mert más víz nem volt, és olyan hastífuszjárvány tört ki, hogy alig tudták megfékezni. Az állatoktól paratífuszt kaptunk” – emlékezett. A menekülés egyetlen lehetősége volt, ha betegnek tetette magát az ember, így aztán Kelemen Csongor is visszakerült Szamosújvárra. Itt érte a szabadulás híre öt és fél év fogság után, amikor a politikai foglyok amnesztiát kaptak.
Szabadulása után nem mehetett vissza a teológiára, ezt azzal indokolták, hogy az állam nem engedi. „Végül kiderült, hogy az egyház nem engedett vissza. Elmentem Bukarestbe, elvégeztem egy hároméves elektrotechnikai képzést, és azzal kerestem a kenyeremet, amitől a legjobban féltem, mivel tizenhárom évesen magasfeszültség rázott meg Fogarason, és senki nem hitte, hogy életben maradok” – elevenítette fel. Lupényban nősült meg, ott dolgozott a hőerőműnél, de elzavarták, amikor megtudták, hogy elítélt volt, „nehogy a bányászokat berekesszem villany nélkül, és megfulladjanak”. Menekülnie kellett ugyanígy Déváról is, amikor kiderült a múltja, ott attól féltek, nehogy az erőművet felrobbantsa. 24 óra alatt el kellett hagynia a várost, egy bőrönddel jöttek el. „A feleségem Déván az egyéves lányommal, terhesen, három napig ott volt a tömbház előtt a füvön, míg megtudtam, mi történt, és utánuk mentem. Itt Szeredában egy román mérnök fogadott, és azt mondta, ha nem problémázok, kiáll mellettem. Isten adjon békét neki, ő nyúlt a hónom alá, így 1970-től itt maradtam” – emlékezett.
Kovács Attila 
Székelyhon.ro

2015. május 4.

Mindenki fellebbezett
Miután a Bukaresti Törvényszék múlt héten házi őrizetbe helyezte Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokos alpolgármestert, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a két gyanúsított ügyvédjei is fellebbeztek a döntés ellen.
A DNA helyettes szóvivője kérdésünkre azt mondta, a vádhatóság fenntartja az előzetes letartóztatásra vonatkozó kérelmét. A polgármester és alpolgármester ügyvédje eközben a házi őrizet feloldását kérte. A fellebbezéseket a Bukaresti Ítélőtábla tárgyalja.
A büntetőjogi perrendtartás szerint a házi őrizetben levő személy nem hagyhatja el lakását, amiben életvitelszerűen tartózkodik, a kényszerintézkedést elrendelő bíróság engedélye nélkül, és köteles megjelenni az ügyészség, vagy a bíróság előtt, ha erre utasítják. Nem kommunikálhat az ügyében érintett személyekkel, tanúkkal, és mindazokkal, akik nem laknak ugyanabban a lakásban. A házi őrizet szabályainak betartását az ezzel megbízott hatóságok ellenőrzik, ha ezek megsértését észlelik, értesítik az ezt elrendelő bíróságot és az ügyészséget.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. május 5.

Ráduly ügyvédje óvatosságra int
Meg kell óvni Ráduly Róbertet, mert jó és becsületes ember – nyilatkozta a kolozsvári Eugen Constantin Iordăchescu ügyvéd, Ráduly Róbert Kálmánnak, Csíkszereda polgármesterének védőügyvédje, aki a házi őrizet feltételeiről is beszélt szerkesztőségünknek.
Csíkszereda polgármesterének ügyvédje portálunknak azt mondta, a törvényszék döntése alapján Ráduly Róbert Kálmán lakását nem hagyhatja el, nem találkozhat, nem léphet kapcsolatba az ügyészség által meghatározott személyekkel. Látogatókat viszont fogadhat, a már említett személyek kivételével, használhatja telefonját, nem tiltott számára az internet sem. A védőügyvéd szerint a kapcsolattartás lehetséges, de nem ajánlott, amíg a helyzet nem tisztázódik. „Nem jó hangulatot kelteni, jobb az óvatosság, legyen először végleges bírósági határozat” − fogalmazott. Hozzátette, Ráduly egyelőre néhány napig szabadságon lesz, nincs felmentve tisztségéből, továbbra is a város polgármestere, és Antal Attila alpolgármester látja el az ő feladatkörét is.
Kérdésünkre a központi sajtóban az őrizetbe vétel napján megjelent azon gyanúsításokat, amelyeket a vádhatóság közleménye nem tartalmaz, az ügyvéd dezinformálásnak, aljas dolognak nevezte amelyekről nem érdemes beszélni. „Meg kell óvnunk őt, jó, és becsületes ember” – mondta védencéről Iordăchescu. Eugen Constantin Iordăchescu Markó Attilát is védte a volt képviselő egyik perében.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. május 6.

Megbízható értesülés vagy álhír?
Az Evenimentul Zilei napilap szerzője fenntartja, hogy a múlt szerdán közölt, Ráduly Róbert Kálmánt érintő információk megbízható forrásból származtak. A múlt héten a lap az internetes oldalán sorolta, hogy az ügyészek milyen ügyekben vizsgálódnak, a DNA másnapi közleménye azonban nem erősítette meg, hogy az említett ügyek mindegyikében eljárás indult volna.
„Ellenőrzött, megbízható forrásból származó információkról van szó, amelyekért tűzbe tenném a kezem” – ezt mondta megkeresésünkre Virgil Burlă, az Evenimentul Zilei újságírója.
Elsőként írtak
Alig kezdődtek el a múlt héten a házkutatások Csíkszereda Polgármesteri Hivatalában, valamint a polgármester, illetve az egyik alpolgármester lakásában, a román nyelvű országos napilap részletesen taglani kezdte, hogy Ráduly Róbert Kálmánt milyen tettek elkövetésével gyanúsítják. Virgil Burlă és szerzőtársa neve alatt jelentek meg azok a nyomozati anyagként tálalt információk, amelyek szerint Csíkszereda polgármestere havi rendszerességgel fogadott el kenőpénzt a fizetéses parkolási rendszert üzemeltető cégtől, illetve hogy pénzt fogadott el egy nagyáruház építkezési engedélyeinek kibocsátásáért. Ezek mellett más gyanúsításokat is felsoroltak, amelyek több pontja megtalálható az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nyilvánosságra hozott közleményében. A kenőpénz elfogadására vonatkozó ügyekről azonban nincs szó a hivatalos dokumentumban.
Nincsenek dokumentumok
Virgil Burlă szerkesztőségünk érdeklődésére megerősítette, az információik ügyészségi forrásokból, pontosabban a DNA-tól származnak, de hivatalos iratok nincsenek a birtokukban, csak az információkat kapták meg. „Ha lennének dokumentumok, azokat is közzétettük volna” – tette hozzá. Az országos napilap honlapján (Evz.ro) április 29-én megjelent írás ugyanakkor a vizsgálatot végző hatóság dokumentumaira hivatkozik.
Megkérdeztük azt is, hogy szerinte a vádhatóság által nyilvánosságra hozott közleményben miért nem szerepelnek ezek a nagy visszhangot keltett gyanúsítások. „Még folyamatban van a vizsgálat és a DNA által kiadott közlemény nem tér ki minden ügyre. Bizonyára csak a vádemeléskor közlik majd a teljes vádlistát, abban minden bizonnyal szerepelni fognak ezek is” – vélekedett az újságíró.
Dezinformálásnak nevezte Ráduly Róbert Kálmán védőügyvédje mindazokat az információikat, amelyeket végül a DNA sem erősített meg. Mint portálunknak elmondta, ezek aljas dolgok, amelyekről nem érdemes beszélni.
Tagadnak az áruház illetékesei
A Ziarul de Bacău internetes portál a csíkszeredai városvezetőket ért gyanúsítások kapcsán megkérdezte a Csíkszeredában is jelen levő bákói székhelyű barkácsáruház lánc illetékeseit is. A válasz szerint a cég egyáltalán nem érintett a DNA által vizsgált csíkszeredai ügyben, ahogy ez a vádhatóság által kiadott közleményből is kitűnik – írja a portál.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. május 9.

Házi őrizetben marad Ráduly és Szőke
Az összes fellebbezést elutasította pénteken a Bukaresti Ítélőtábla a csíkszeredai polgármester és alpolgármester ügyében, így a két elöljáró továbbra is házi őrizetben marad.
Ráduly Róbert Kálmán polgármester, és Szőke Domokos alpolgármester ügyvédjei fellebbezésükben az elöljárók házi őrizetének feloldását kérték, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) viszont a a két városvezető előzetes letartóztatásba való helyezését kérelmezte.
A fellebbezéseket délelőtt tárgyalta az ítélőtábla, de a döntést nem hirdették ki, ez csak késő délután vált ismertté. Mielőtt a két gyanúsított ügyvédjei hivatalos értesítést kaptak volna erről, az Agerpres hírügynökség már közölte a bíróság határozatát.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. május 10.

Adalékok Siter történetéhez
Péntek este a XXIV. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében bemutatták Dukrét Géza: Adalékok Siter történetéhez című könyvét.
A szervező Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság részéről Dovin Irma köszöntötte a sok érdeklődőt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A házigazda várad-olaszi református egyházközség képviseletében Veres Kovács Attila lelkipásztor hangsúlyozta: a Lorántffy központ felavatása óta a szakralitás és a kultúra olyan otthona, ahol szívesen látják felekezettől és ideológiai állásponttól függetlenül mindazokat, akik az emberséget szolgálják. Hozzátette: ez az újabb könyvajándék a jövőnek reménységgel tölt el, hogy a Gutenberg-galaxist egyelőre nem kell eltemetni.
Gazdag hagyaték
A Partiumi füzetek sorozat 82. kiadványaként Dukrét Géza tollából megjelent Adalékok Siter történetéhez című könyvet ismertető Kupán Árpád helytörténész azt emelte ki, hogy a jól szerkesztett kötet hitelesen és részletgazdagon mutatja be azokat a történelmi, demográfiai, oktatási, közigazgatási és egészségügyi változásokat, melyek sajnos nem mindig vitték előbbre jobb irányba a falu lakosainak sorsát. Dukrét Géza azonban tanárként, illetve iskolaigazgatóként ember tudott maradni az embertelen viszonyok közepette, sőt neki köszönhetően korszerűbb lett az oktatás, megújult az iskola. Külön kiemelést érdemelnek a könyv azon részei, melyek az általa utolsó pillanatban megmentett gazdag szellemi és tárgyi néprajzi hagyatékot, a különféle szokásokat foglalják össze, valamint az értékes képek, ábrák is, illetve figyelmet érdemel még a református templomról szóló tanulmány, mely Emődi Tamás és Lángi József munkája.
Emlékezés
A kiadó Europrint részéről Derzsi Ákos mondott méltató szavakat, majd Dukrét Géza idézte fel a múltat. Többek közt arra emlékezett vissza, hogy 1965-ben lett kinevezve Siterbe földrajz-biológia tanárnak. 1969-ben kezdett el diákjaival népi eszközöket gyűjteni a faluban, s 1970-ben össze is állt egy kis néprajzi múzeum az egyik osztályteremben, melyet azonban 1971 végén fel kellett számoljon. Hogy ne dobja ki a tárgyakat, inkább hazavitte, s mára ezek száma meghaladja az 1600-at. 1972-től elkezdte szisztematikusan járni a falut, illetve az egész országban gyűjtött. 1984-ben készül el első tanulmánya Az ülőrokka vagy gyalogrokka és a vele kapcsolatos szokások a bihari Siteren címmel. Szintén valamikor a nyolcvanas években a néptanácsok utasítást kaptak, hogy össze kell állítani minden falu történetét. Siterét a szomszédos sitervölgyi iskola történelem szakos igazgatója írta meg, aki azt állította, hogy a református templomot a törökök építették. Ezen felháborodva elhatározta, hogy összeállítja ő a falu történetét. Első lépésként Sámi Mihály helyi lelkésszel beszélt, majd tanulmányozta Bunyitay Vince művét is, illetve történelmi adatokat is gyűjtött.
Még nincs befejezve
1989 után minden megváltozott, könnyebb volt forrásokhoz hozzájutni. 1990-ben a Bihari Naplóban jelent meg a siteri református templomról szóló cikke. 1992 januárjától lapunk sorozatban közölte a Hegyközről addig összeállított dolgozatát. Levéltári kutatás után 2005-ben jelent meg nyomtatásban A Hegyköz történeti monográfiája című kötete. Úgy fogalmazott: „azt gondoltam, hogy Sitert, ahol 23 évet tanítottam, csak a Hegyközbe behelyezve és annak összefüggéseiben lehet alaposabban tanulmányozni. Ezzel párhuzamosan tovább gyűjtöttem az anyagot Siterről. Most már megérett annyira az anyag, hogy külön kötetbe kerüljön, de tisztában vagyok azzal, hogy ez még nincs befejezve. Az utánam jövő kutatónak lesz a feladata, hogy elvégezze ezt a munkát, főleg a 20. század hiányos, mivel nem jutottam a forrásokhoz”.
A rendezvényen közreműködött a Stadler klarinét kvartett, volt vetítés, és az elhangzottakhoz hozzászólt Fechete Erzsébet, aki 1950–1968 között volt a siteri iskola igazgatónője, valamint a lánya, Tunyogi Katalin, aki szintén tanított ott.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2015. május 11.

Könyvet hagyományozni a jövőnek
A Varadinum keretében péntek délután a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ múzeumtermében teltház előtt mutatták be Dukrét Géza: Siter, adalékok történetéhez és népismeretéhez című kötetét a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szervezésében.
Veres Kovács Attila tiszteletes a házigazda egyházközség nevében üdvözölte a jelenlévőket, kifejtve örömét, hogy e helyszínen a szakralitás mellett a kultúrának is otthont adhatnak. Olyan otthont, ahová minden felekezet és mindenféle ideológia, amely az embereket érdekli, elfér egymás mellett. Az pedig, hogy könyvet hagyományoznak a jövőnek, előrevetíti azt a reményüket, hogy az internet elterjedése ellenére a jövőben is fontos lesz a könyv, az olvasás.
A Partiumi füzetek sorozatában 82.-ként megjelent helytörténeti kötetet, mely 300 oldala és gazdag illusztrációi miatt inkább könyv, mint „füzet”, Kupán Árpád történész ismertette. „A kötet nemcsak a siterieket érdeklő és érintő történéseket írja le, hanem felidézi gazdag közös múltunk emlékeit is, amelyből mindnyájan tanulhatunk, levonhatjuk a helyes következtetéseket” – fogalmazott Kupán Árpád, hozzátéve, hogy a történelem az élet tanítómestere. A külalakjában is megnyerő, tartalmas könyvben nem csupán a ma már sajnos községi rangját is elveszítő Árpád-kori település, Siter népi hagyományait, szokásait, foglalkozásait, életmódját ismerhetjük meg, hanem azokat a névtelen, ismeretlen személyeket is, akik mindennek alkotó részesei voltak. Dukrét Géza már évekkel ezelőtt közismertté tette a hegyköz-régió elnevezését, és annak újbóli használatát, amikor megírta és megjelentette a Partiumi füzetek 38. köteteként a Hegyköz című átfogó tartalmú monográfiáját. Új könyvében most még több adattal kibővítve ír e kisrégióról, természeti, földrajzi viszonyairól, gazdasági szerepéről, vallási, egyházi, néprajzi értékeiről. Arányosan és jól tagoltan mutatja be a település történetét alapításától napjainkig, kitérve demográfiai viszonyaira, a gazdasági, oktatási, egészségügyi területen végbement változásokra. Kupán azt kívánta, hogy minél több és értő, érdeklődő asztalára kerüljön ez a kötet.
Derzsi Ákos, a kötet kiadójának (Europrint) vezetője is felszólalt, hangsúlyozva, hogy méltó helyszínen mutathatták be ezt a tartalmas kötetet. „Amikor az ember forgatja ezt a könyvet, akkor az az érzése támad, hogy el kell jutnia a helyszínre”– fogalmazott.
Maga a szerző a kötet összeállításával kapcsolatos személyes élményeit osztotta meg a jelenlévőkkel, hangsúlyozva, hogy a Ceauşescu korszakban, sőt a ’90-es évek elején sem lehetett helytörténeti kutatással foglalkozni. „Ez a könyv csak egy töredéke annak az adathalmaznak, amit húsz év alatt összegyűjtöttem, többek között a debreceni levéltárból” – mondta.
Az eseményen, mely vetítettképes előadással és dedikálással zárult, közreműködött a Stadler Klarinét Kvartett.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2015. május 13.

Megkapták a nyomozati anyagot Rádulyék
Védőügyvédjei kíséretében ismét Bukarestben járt szerdán Csíkszereda házi őrizetben levő polgármestere és alpolgármestere, akiknek átadták a nyomozati anyagot. Ez azonban nem nyilvános.
Nem tárgyalásról volt szó, a nyomozati anyagot adták át nekik tanulmányozás céljából – tudtuk meg Szász Ferenctől. Szőke Domokos alpolgármester védőügyvédje kérdésünkre azt mondta, a nyomozati anyag nem nyilvános, és ezzel kapcsolatban semmilyen információ nem adható. Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ügyvédjei ugyanakkor továbbra sem kapták meg a Bukaresti Ítélőtábla május 8-i döntésének indoklását, amellyel elutasították az elöljárók házi őrizetének feloldására vonatkozó kérelmüket.
Szász Ferenc kérdésünkre azt is elmondta, hogy élve a törvény adta lehetőségekkel, indítványozta védence számára annak engedélyezését, hogy naponta bizonyos időszakban, bizonyos feltételekkel elhagyhassa otthonát. Ezt a kérelmet csütörtök délelőtt tárgyalja a Bukaresti Törvényszék.
Ráduly és Szőke április 30. óta van házi őrizetben, a polgármestert kétrendbeli hivatali visszaéléssel, visszaélésre való felbujtással és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert többrendbeli hivatali visszaéléssel és okirathamisításra való felbujtással gyanúsítja az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
Kovács Attila |
Székelyhon.ro

2015. május 18.

További értelmezést kér Csíkszereda alpolgármestere a prefektustól
Miután Hargita megye prefektusa felfüggesztette tisztségéből a házi őrizetben lévő Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokos alpolgármestert, az intézkedéssel kapcsolatban értelmezést kért Antal Attila alpolgármester, mivel szerinte a jogkörök átadása újabb kérdéseket vet fel.
„Ha Szőke Domokos fel van függesztve alpolgármesteri tisztségéből, akkor önkormányzati képviselői tisztségét illetően is ugyanez-e a helyzet? Hasonlóképpen, ha a törvény értelmében én átvenném a polgármesteri jogköröket, akkor alpolgármesteri jogköröm megmarad-e, mert a polgármester sok jogkört leosztott nekem? Ha polgármesteri jogkörökkel rendelkezem, akkor önkormányzati képviselői jogköröm megmarad, vagy sem? Nem azért, mert fel lennék függesztve, hanem mert összeférhetetlenség áll fenn” – sorolta a kérdéseket Csíkszereda másik alpolgármestere.
Ezekre a kérdésekre kért értelmezést az önkormányzat részére a prefektustól, és várja a választ. „Én nem vettem át még a polgármesteri jogköröket, ahhoz valószínűleg egy rendkívüli testületi ülés kellene, amelyen tudomásul veszik a felfüggesztést, és megbíznak ezzel az önkormányzati képviselők” – pontosított Antal Attila, aki azt mondta, a napi ügyintézés keretében egyelőre csak a legszükségesebb dolgokat írja alá a polgármesteri hivatalban. Hozzátette, inkább arrafelé hajlik, hogy egy kicsit várni kellene még, mielőtt átrendeznék a város vezetését, mivel amúgy is már több mint két hét eltelt a két elöljáró harminc napra szóló házi őrizetéből. Ezzel kapcsolatban viszont az önkormányzati képviselők álláspontját is meghallgatja.
Az alpolgármester szerint, ha a házi őrizetben levő elöljárók ügyvédjei fellebbeznek a tisztségből való felfüggesztés ellen, az is befolyásolja a további lépéseket.
Kovács Attila
Székelyhon.ro|

2015. május 18.

Vitatja a felfüggesztés jogosságát, fellebbez Ráduly ügyvédje
Jogi úton támadja meg a védence tisztségéből történt felfüggesztéséről rendelkező prefektusi rendeletet Ráduly Róbert Kálmán ügyvédje. Szőke Domokos jogi képviselője hétfő délután még nem kapta meg a rendelet írásbeli közlését.
Az április 30. óta házi őrizetben levő csíkszeredai polgármestert és alpolgármestert május 14-énfüggesztette fel tisztségéből Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa. A polgármester ügyvédje írásban is megkapta az erről szóló dokumentumot, és a rendelkezést a Hargita Megyei Törvényszéken támadják meg – tudtuk meg. Eugen Constantin Iordăchescu, a polgármester ügyvédje kérdésünkre azt mondta, a prefektusi rendelet által hivatkozásképpen megjelölt törvények utalást tartalmaznak erre az intézkedésre, de szerintük ez nem alkalmazható Ráduly Róbert Kálmán ügyében. „Legkésőbb kedden benyújtjuk a fellebbezést” – közölte Iordăchescu. Szász Ferenc, Szőke Domokos jogi képviselője azt mondta, várják az írásbeli közlést, és utána döntenek a fellebbezésről.
A polgármester és alpolgármester tisztségből való felfüggesztéséről kiadott prefektusi rendelet a 2001. évi 215-ös számú, helyi közigazgatási törvényre, illetve a 2013. évi 255-ös számú, a büntetőjogi perrendtartási törvény alkalmazását lehetővé tevő jogszabályra hivatkozik. A helyi közigazgatási törvény azt írja, hogy a polgármester mandátumát csak akkor függesztik fel, ha előzetes letartóztatásba helyezték. A 2013. évi 255-ös számú törvény egy sor jogszabályt módosít, viszont a helyi közigazgatási törvény nincs ezek között.
Módosult viszont a köztisztviselők jogállására vonatkozó 1999. évi 188-as számú törvény. Utóbbi jogszabály 94-es cikkelye arról rendelkezik, hogy milyen okok miatt függesztik fel mérlegelés nélkül a köztisztviselők szolgálati viszonyát. Itt szerepel az előzetes letartóztatás is, amelyet a 255-ös számú törvény úgy egészít ki, hogy a szolgálati viszonyt felfüggesztik, ha az érintett „előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben van”.
A 2013. évi 255-ös számú törvény 22. számú cikkelye szerint ha a büntető törvénykönyv, a büntetőjogi perrendtartási törvény, a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok kivételével bármely törvény az előzetes letartóztatásra hivatkozik, ezt a házi őrizetre is kell érteni.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. május 19.

Hiányzók miatt nem történt előrelépés Borbolyék perében
Már csak egy tárgyalási időpont maradt a nyári ítélkezési szünet előtt Borboly Csaba és tizenkét másik érintett személy büntetőperében a Hargita Megyei Törvényszéken. Kedden ismét halasztottak.
Nem tartott sokáig az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által korrupciós ügyben való részvétellel megvádolt Borboly Csaba és tizenkét társa ügyének keddi tárgyalása a Hargita Megyei Törvényszéken. Ahogy már többször, most sem jelent meg az egyik vádlott, a Iaşi-ban élő Daniel Cristian Mandache, aki ezúttal indoklást sem küldött távollétének okáról. Ugyanúgy hiányzott az elmúlt alkalommal a károkozásért felelősnek tekintett félként a perbe bevont cégek közül a Consunit Kft. képviselője is.
Mint kiderült, a cég képviselőjének távolmaradása eljárásjogi hiányossággal magyarázható. Ahogy ezt a jelen levő ügyvédek jelezték, a cég csődeljárás alatt áll, és az idézést a felszámoló cégnek kell küldeni. A hiányosság miatt a bíró elnapolta a tárgyalást, és június végére tűzött ki újabb időpontot. Erre a következő tárgyalási időpontra minden bizonnyal a rendőrség fogja előállítani Daniel Cristian Mandachet, mivel ezt az ügyész is külön kérte a tárgyalást vezető bírótól.
Borboly Csaba és az ügyben érintett személyek perét 2014 tavaszán helyezték Csíkszeredába, miután először Marosvásárhelyen, az ítélőtáblánál tárgyalták, de a büntetőjogi perrendtartási törvény módosítása miatt vissza kellett küldeni az előzetes bírói testülethez, majd a Hargita Megyei Törvényszékre. Mint ismert, a korrupcióellenes vádhatóság azért fogta perbe Borbolyt, mert szerintük Hargita Megye Tanácsának elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy cégnek. Ezzel állítólag ő és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. május 23.

„Érezzék csángó testvéreink is, hogy a Szűzanya várta őket”
A moldvai csángók számára idén a csíksomlyói kegytemplomban tartották meg a több éves hagyományra visszatekintő liturgiát. A csángó misét, akárcsak a tavaly, ezúttal is Berszán atya celebrálta.
Bár a csángó szentmise helyszíne a Szent Péter és Pál plébániatemplomhoz kötődik, annak néhány éve tartó restaurálása miatt, idén a csíksomlyói kegytemplomban tartották meg a liturgiát. „Imádkozzunk együtt azért, hogy mihamarabb legyen a plébániatemplom újra kultikus hely, hogy újra ott köszönthessük csángó testvéreinket” – kérte Kovács Attila plébános a szentmise kezdetén, majd hozzátette: a perselyes adományokat is erre a célra fordítják, hogy mielőbb befejezhessék a templom felújítását.
Berszán Lajos, a Gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium alapító igazgatója, a szentmise celebránsa elmondta, a világon több Mária kegyhelyen járt, és mindenütt érezte a Szűzanya jelenlétét. „Segített, várt, mint édesanyja a gyermekét” – fogalmazott az atya.
Éppen azért, aki a kegytemplomba jön el, vigasztalást, lelkierőt meríthet a nehézségek elviselésére is. „Köszönjük meg a Szűzanyának, hogy szeret minket. Érezzék meg a mi csángó testvéreink is, hogy vár itt a Szűzanya. Őseik nyomán, ezután is jöjjenek ide, mert itt elmondhatja az ember az örömét, bánatát, elsírhatja a könnyeit és elénekelheti: nem vagyunk árvák, édesanyánk a magas mennyekből , gondot visel ránk” – idézte prédikációjában az egyházi ének sorait a liturgia vezetője.
Az egyházi énekeket a Gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium kórusa adta elő.
A moldvai csángók számára az 1990-es évektől kezdődően kezdtek szentmisét tartani a csíksomlyói pünkösdi búcsú alkalmával, merthogy Moldvában nincs rendszeres magyar nyelvű liturgia.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

2015. május 26.

A Magyarországra menekült romániai magyar államtitkár üldöztetése
A papok keze messzire ér. De az igazi vádak mégis a mohó és gátlástalan egyházi vezetők fejére kellene hulljanak, s a mindenáron a kisebbik rosszat választani akaró RMDSZ-re.
Romániában valami alapvetően megváltozott. Akár alulról szemléli valaki a társadalmi folyamatokat, akár felülről, egy új világgal szembesül; hol félelem tölti el, hol reménykedés. Furcsa módon, ma inkább azok félnek, akik fenn vannak, s azok bizakodnak – nagyon sokszor kárörvendőn szemlélve a politikai-gazdasági elit vergődését –, akik mindig is csak elszenvedői voltak az eseményeknek. A Caţavencu című szatirikus lapban olvastam nemrég, hogy Bukarestben fogadóiroda működik, ahol téteket lehet tenni arra: legközelebb melyik politikust viszi el a korrupcióellenes ügyészség. Lehet, hogy igaz a Caţavencuban leírt, igen szórakoztató történet, lehet, hogy csak élelmes ötlet, de ha valakinek lenne energiája megvalósítani, rövid úton biztosan milliomossá válna.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály – tulajdonképpen egyfajta ügyészség; rövidítése DNA (Direcția Națională Anticorupție) – rövid története a következő: 2002-ben, amerikai nyomásra és európai biztatás mellett, még Ion Iliescu elnöksége alatt jött létre, munkássága azonban elsősorban Traian Băsescu alatt teljesedett ki igazán, aki élt is az alkalommal, így az intézmény elsősorban az ő ellenzékének viselt dolgaira vetette rá magát. 2014-ben Băsescu távozott a hatalomból, s azóta a szövetségesei sem számítanak érinthetetlennek. A jelenlegi elnök, Klaus Johannis vagy nem tud (még), vagy nem akar közvetlen befolyást gyakorolni a DNA-ra, így az az utóbbi időben önálló életre kelt, s immáron nincs az a politikus, aki biztosra veheti: másnap nem épp az ő letartóztatása jön.
A DNA eléggé nagy hibaszázalékkal dolgozik
Úgy tudni, bizonyítottan egyetlen olyan bírósági ítélet született egy lefolytatott nyomozása során, mely teljesen alaptalannak bizonyult. Egy volt miniszter, történetesen magyar, immáron hónapok óta tölti négyévnyi büntetését. De számos más alkalommal állt már elő a DNA olyan abszurd vádakkal, melyeknek valóságtartalma utóbb többé-kevésbé kérdésessé vált. E nyomozások teljes tisztességét az is megkérdőjelezi, hogy az őrizetbe vételek után furcsa és persze alaptalan rágalmak szivárognak ki a legszélsőségesebb médiákhoz. Úgy tűnik, mintha a DNA egyre gyakrabban hagyná figyelmen kívül a rá vonatkozó jogszabályokat.
„Félő – nyilatkozta nemrég egy mérvadó politikus –, hogy a DNA a fürdővízzel együtt kiönti a gyereket is, s az a pozitív yamat, amelyet elindított, megreked, mert egyszer az ügyészségnek is el kell majd számolnia számos olyan tévedéssel – ha nem épp törvénysértéssel –, melyeket maga követett el.” Egy másik – szintén mérvadó és az elszámoltatásokban egyáltalán nem érintett politikus még élesebben fogalmazott, azt állítva: „A DNA egy sor valós korrupciós bűntettben járt már eddig is el, mégis sikerült úgy fellépnie, hogy azok kimerítsék a klasszikus koncepciós perek minden kritériumát. Minden eddigi eljárásban komoly korrupciós ügyek kerültek szóba, mégsem túlzás valamennyi eljárást koncepciósnak minősíteni.”
Az efféle érvelésekkel, ellenzéki és kormánypárti politikusok, románok és magyarok egyaránt a messzemenőkig egyetértenek.
Ugyanakkor egyelőre a DNA-nak nagy nemzetközi és belső, úgymond „köznépi” támogatottsága van, s ez mindaddig meg is marad, amíg a román kormányzat nem vetemedik arra, hogy magyar – azaz fideszes – módra teljesen átszabja a belső játékszabályokat, vagy amíg a társadalom belső fejlődése ki nem kényszeríti, hogy a DNA profibb munkát végezzen, módszereit pedig alárendelje a törvényeknek.
Nagy általánosságban megállapítható tehát: a DNA is a mai romániai rendszer része: a társadalommal szembeni elvárásai immáron egy demokratikus állam feltételeihez igazodnak, módszerei viszont pont olyanok, mint amilyenekkel az általa megvádoltak, eléggé el nem ítélhető módon, élnek. Ha sikerül még idejekorán ez utóbbi vonatkozásban is felzárkóznia a demokratikus normákhoz, úgy a DNA lesz a román demokratikus átalakulás egyik legnagyobb sikere. Ha nem, akkor a korrupcióellenes harc hiábavalónak bizonyul, s minden visszahull arra a balkáni szintre, ahonnan az országot kiemelni szándékozott az ügyosztályt valaha létrehívó politikai és közjogi szándék.
Markó Attila Magyarországon
Ha a DNA-ról beszélünk, nem hagyhatunk figyelmen kívül egy, Magyarországot is közelről érintő aktuális ügyet. Az RMDSZ egyik képviselője, volt államtitkára, Markó Attila jelenleg Magyarországon tartózkodik, s a hírek szerint nem akar eleget tenni a román hatóságok abbéli akaratának, hogy visszatérjen s feleljen a DNA által ellene megfogalmazott vádakra. Már az említett anomáliák miatt is Markó Attilának ezer oka van kételkednie abban, hogy a vele szemben majdan lefolytatandó eljárás minden vonatkozásban tisztességes lesz. Ám a legnagyobb hibát követné el, ha a nemzetközileg elszigetelt magyar kormányzat segítségét kérné.
Azért, mert:
a) e segítségnyújtás nemzetközileg (jogilag és politikailag) tarthatatlan;
b) súlyosbítja, sőt alátámasztja a vele szembeni vádakat, ha nem legális megoldást választ;
c) megtagadva a visszatérést, szerepet vállal egy olyan politikai játékban – Orbán-kormány versus unió és Románia –, amelyben ő nemcsak mellékszereplő, hanem eleve elrendelt áldozat.
A mai magyar nacionalizmusnak pont efféle konfliktusokra s e konfliktusokon rajtavesztő áldozatokra van szüksége, hogy itthon fokozni tudja a szélsőjobboldal felé tolódás, illetve a ki nem kényszerített, de politikailag jól felhasználható konfrontációk dinamikáját.
Egy efféle fordulat megfosztaná Markó Attilát attól a tisztességtől, amelyet eddig senki sem kérdőjelezett meg, leszámítva a – mint tudjuk – gyakran tévedő és olykor alaptalanul rosszhiszemű DNA-t.
A vele szemben megfogalmazott vádak az erdélyi magyar egyházak (katolikus, református, unitárius) egykori ingatlanainak visszaszármaztatásával állnak kapcsolatban. Egyrészt számos, történetileg is súlyos következményekkel terhes jogsértésről van szó, melyeket az egykori kommunista állam követett el, másrészt olyan eljárásbeli hibákról, melyek a visszaszolgáltatás során történtek, s amelyek alapján a DNA ma gátolni próbálja a történeti igazságtételt, egyben rács mögé kívánja juttatni az eljáró – és adminisztratív hibákat elkövető – köztisztviselőket. Ám, amikor ezekről az adminisztratív hibákról beszélünk, nem feledkezhetünk meg arról a politikai nyomásról sem, mely ezekre a köztisztviselőkre nehezedett. Az erdélyi magyar egyházakat érintő eljárásokban az RMDSZ Markó Attilát bízta meg az ügyintézői feladatokkal, aki – mint tudjuk – már csak ezért sem térhetett ki ezek elől az ügyek elől, még ha a lefolytatott eljárások olykor vitatható vagy eltérő módon értelmezhető jogalapra épültek is.
A vádak kereszttüzében
Mi is történt ezekben az ügyekben? Az adott egyház vezetői rátelefonáltak az RMDSZ-re, hogy „intézze el” nekik ennek vagy annak az ingatlannak a visszaszármaztatását. Ha a párt vonakodott, akkor emlékeztették rá: ne akadékoskodjanak túl sokat, mert papjaik keze messzire elér. Az RMDSZ tehát nem tehetett más, mint felszólította Markó Attilát: intézze el az adott ügyet. Minthogy Romániában a háttéralkuknak igen nagy hagyománya van, az államtitkár mind közösségének, mind pártjának, mind pedig az igazságosságnak tett szolgálatként értelmezve az eljárást, megkötötte ezeket az alkukat. Többnyire egy olyan múlt örökségét dolgozva le ezzel, melynek közel sem döglött aknái még ott maradtak szerteszét, amerre csak az államtitkár megfordulni kényszerült.
Már emiatt is az igazi vádak tulajdonképpen a mohó és gátlástalan egyházi vezetők fejére kellene hulljanak, nem kevésbé a mindenáron a kisebbik rosszat választani akaró politikai pártra, s természetesen a román politikai elitre, mely képtelen túllépni saját múltján. De nem ez történik. Helyettük ma Markó Attila áll e vádak kereszttüzében.
Ara-Kovács Attila
A szerző a DK elnökségi tagja.
Magyar Narancs (Budapest)

2015. május 28.

Bunkó cikk a Mikó-ügyről
Biztosítjuk a napi idegesség-adagot
A Budapesten megjelenő Magyar Narancsban Ara-Kovács Attila, az Erdélyből elszármazott, jobb napokat megélt filozófus, a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció jelenlegi elnökségi tagja mondja el eget rengető, harminc év témán kívüliségével fűszerezett gondolatait, méghozzá a Mikó-ügyről.
Ara-Kovács egy viszonylag elfogadható helyzetelemzéssel kezdi, rámutat, hogy az utóbbi időben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) elkezdett dolgozni, önálló életre kelt, s immáron nincs az a politikus, aki biztosra veheti: másnap nem épp az ő letartóztatása jön. Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a DNA eléggé nagy hibaszázalékkal dolgozik, számos alkalommal állt már elő olyan abszurd vádakkal, melyeknek valóságtartalma utóbb többé-kevésbé kérdésessé vált. E nyomozások teljes tisztességességét az is megkérdőjelezi, hogy az őrizetbe vételek után furcsa és persze alaptalan rágalmak szivárognak ki a legszélsőségesebb médiákhoz.
Most jön az érdekesebb. Szerinte Markó azonnal hagyja el Magyarországot, mert csak rosszat tesz az országnak, ha meg kell tagadni Markó kiadatását. Szerinte az erdélyi magyar egyházakat érintő eljárásokban az RMDSZ Markó Attilát bízta meg az ügyintézői feladatokkal, aki nem térhetett ki ezek elől, még ha a lefolytatott eljárások olykor vitatható vagy eltérő módon értelmezhető jogalapra épültek is. Mi is történt ezekben az ügyekben? Az adott egyház vezetői rátelefonáltak az RMDSZ-re, hogy „intézze el” nekik ennek vagy annak az ingatlannak a visszaszármaztatását. Ha a párt vonakodott, akkor emlékeztették rá: ne akadékoskodjanak túl sokat, mert papjaik keze messzire elér.
Erre mondják: ilyen barátok mellett kinek van szüksége ellenségre?
Kiegészítés: Ara-Kovács Attila cikkének címe: A Magyarországra menekült romániai magyar államtitkár üldöztetése, Magyar Narancs, 2015. máj. 26.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. június 3.

Mezei János ártatlannak vallotta magát
Gyergyószentmiklós tisztségéből felfüggesztett polgármestere, Mezei János ügyében a házi őrizet meghosszabbítását kérte az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), a vádlott ügyvédje pedig ennek feloldását. A kéréseket szerdán tárgyalta a Hargita Megyei Törvényszék, de az ítélethirdetés csütörtökre maradt.
A törvényszéken a vártnál később kezdődött a tárgyalás, mivel Mezei egyik ügyvédje késett, ezért és a vádirat tanulmányozása érdekében halasztást kértek, amit a bíró el is fogadott. A tárgyaláson a vádhatóság képviselője a polgármester házi őrizetének újabb harminc nappal történő meghosszabbítását kérte a vádiratban szereplő cselekmények súlyosságára és a bírói felügyelet korábbi megsértésére hivatkozva. Vasile Ghere, Mezei ügyvédje viszont a DNA kérésének elutasítását és a házi őrizet bírói felügyeletre történő enyhítését kérte, egyúttal azt, hogy védence ismét betölthesse polgármesteri tisztségét.
Az ügyvéd közel kétórás védőbeszédében kifejtette, a vádiratban nem jelentek meg új elemek a korábbiakhoz viszonyítva, és nincs bizonyíték, sem alapos gyanú arra, hogy Mezei elkövette volna mindazt, amivel vádolják, ezért alaptalannak tartja a DNA indítványát. Úgy értékelte, az, hogy Mezei a város polgáraként arra kérte a titkárnőt, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét, és ez megtörtént, nem tekinthető sikkasztásra való felbujtásnak, és ennél is érthetetlenebb a titkárnő megvádolása sikkasztással. Kiemelte, a DNA által hivatkozásként használt városházi szabályzat ilyen esetre nem tér ki, ezért azt megsérteni sem lehet.
Kitért a hivatali visszaélésre is, amelyet szerinte a polgármester nem követett el, mert egy önkormányzati képviselő-testületi határozatot hajtott végre a 400 négyzetméteres telek eladásával, és ez ellen a prefektusi hivatal sem emelt kifogást. Az ügyvéd szerint zsarolás sem történt, mivel Mezei azt jelentette ki a Monturist ügyvezetőjének, hogy korábbi törvénytelenségek nyilvánosságra hozatala vezethet oda, hogy nem talál majd munkát Gyergyószentmiklóson. Az ügyész fenntartotta a vádakat. Mezei János kifejtette, ötödik hónapja már, hogy kénytelen elviselni a házi őrizetet, illetve korábban az előzetes letartóztatást olyan bűncselekmények gyanúja miatt, amelyeket nem követett el.
„Nem károsítottam meg a céget, a határozatban senki nem talált törvénytelenséget, kétharmados többséggel fogadta el a testület” – közölte, hozzátéve, nem jelent közveszélyt, és vissza akar térni a város élére, de aláveti magát az igazságszolgáltatás döntésének. A tárgyalás végén a bíró közölte, csütörtökön délelőtt hirdetik ki az ítéletet.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. június 9.

Ismét kihallgatták Rádulyt és Szőkét
Bukarestbe idézték be kedden Csíkszereda házi őrizetben levő, tisztségéből felfüggesztett polgármesterét és alpolgármesterét.
Ráduly Róbert Kálmánt és Szőke Domokost az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynál (DNA) hallgatták ki – tudtuk meg Eugen Constantin Iordăchescutól. Ráduly ügyvédje elmondta, rutinkihallgatásról van szó, az ügyben egyelőre semmilyen újdonság nem történt. Miután a Bukaresti Törvényszék május 22-én újabb harminc nappal, június végéig meghosszabbította az elöljárók házi őrizetét, és a kényszerintézkedés ellen benyújtott fellebbezéseket a Bukaresti Ítélőtábla elutasította, Hargita megye prefektusa még nem adott ki újabb rendelet Ráduly és Szőke hivatali tisztségéből való felfüggesztésére vonatkozóan – a polgármester ügyvédjéhez nem jutott el ilyen dokumentum. Kerestük Jean Adrian Andrei prefektust is az ügyben, hogy megkérdezzük, a tisztségből való felfüggesztés érvényes marad-e, de telefonhívásainkra nem válaszolt.
Miután Hargita megye kormánymegbízottja május közepén felfüggesztette polgármesteri tisztségéből, Ráduly Róbert Kálmán jogi úton támadta meg az erről szóló prefektusi rendeletet a Hargita Megyei Törvényszéken, kérve ennek felfüggesztését. A keresetet május 19-én nyújtották be, a törvényszék kedden tárgyalta az ügyet, de a döntés kihirdetését június 16-ra halasztották. Szőke Domokos nem támadta meg a törvényszéken a felfüggesztésre vonatkozó prefektusi rendeletet.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. június 9.

Nem derült ki, miért nem nyilvános Rádulyék ügye
Kikerülte kérdéseink egyértelmű megválaszolását a Bukaresti Törvényszék a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos, Csíkszereda tisztségéből felfüggesztett polgármestere és alpolgármestere elleni eljárással kapcsolatban. A törvényszék elnöke levelében a törvényes előírásokra és az illetékes bíróra hivatkozik.
A Bukaresti Törvényszékhez múlt héten több kérdést küldtünk írásban, miután a Bukaresti Ítélőtábla szóvivője kérdésünkre azt közölte, a házi őrizetben levő, tisztségéből felfüggesztett polgármester és alpolgármester ügyében eddig hozott bírói intézkedések dossziéit a törvényszéken bizalmasnak nyilvánították, ezért nem jelenhetnek meg információk ezekről az igazságügyi intézmények weboldalain. Így nem ismert, hogy a házi őrizet mellett még milyen korlátozó intézkedéseket rendeltek el a gyanúsítottakkal szemben, például hogy kikkel tilos felvenniük a kapcsolatot. Kíváncsiak voltunk, ki és miért rendelte el a dossziék bizalmassá nyilvánítását, továbbá rákérdeztünk, hogy talán nemzetbiztonsági okok indokolják-e ezt a lépést. Arról is érdeklődtünk, meddig tart ez az intézkedés.
A Bukaresti Törvényszék elnöke, Laura Andrei válaszának bevezetőjében a büntetőjogi perrendtartás 285. cikkelyének 2. bekezdésére hivatkozik, amely szerint a nyomozási szakaszban az eljárás nem nyilvános. Ugyanakkor idézi a büntetőjogi perrendtartás 53. cikkelyét, ebben az olvasható, hogy a nyomozás ideje alatt az illetékes bíró dönt a megelőző és az ideiglenes biztonsági intézkedésekről, a házkutatásokról vagy más, különleges megfigyelésekről, az ügyben érintett javak megóvásáról is. Hozzáteszi, hogy az igazságügyi intézmények döntéseit is közlő közös honlapon, illetve a törvényszék saját honlapján a tárgyra és az eljárásra való tekintettel nincsenek adatok a nem publikus ügyekről, ilyen esetben pedig az ügy nyomozási szakaszában illetékes bíró intézkedése a mérvadó.
A válaszlevél végén Laura Andrei megjegyzi, a nyomozási szakaszban az illetékes bíróhoz tartozó bűnügyekkel kapcsolatos eljárások nem kapnak nyilvánosságot, ezért az ügyeket nem lehet követni az igazságügyi intézmények közös honlapján vagy a Bukaresti Törvényszék hivatalos honlapján. A leírtaknak viszont ellentmond például a Maros Megyei Törvényszék vagy a Hargita Megyei Törvényszék gyakorlata, amelyek a Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen indult büntetőeljárás során a gyanúsított ellen hozott eddigi bírói döntéseket (előzetes letartóztatás, házi őrizet elrendelése stb.) részletesen közölték.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. június 16.

Nincs pénz árvízvédelemre Csíkszéken
A központi költségvetési finanszírozás hiányában idén sem tudják folytatni az évekkel ezelőtt elkezdett árvízvédelmi munkálatokat Csíkban. A Suta-tó esetében kivitelezési terv készül, de a megvalósításhoz szükséges pénz még nem áll a Râmnicu Vâlcea-i központú Olt Vízügyi Igazgatóság rendelkezésére.
Hiába várt, nem kapott pénzt egyetlen csíki árvízvédelmi beruházás folytatására vagy elkezdésére sem ebben az évben az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnöksége. Pedig olyan, évek óta elkezdett munkálatokat is kellene folytatni, amelyekre nagy szükség van – közölte kérdésünkre Miklós Géza, a szakaszmérnökség igazgatója. Más beruházások elkezdése évek óta tolódik.
Az igazgató szerint a Csíkszereda melletti Suta-tó helyreállításának és a Fitód-patak szabályozásának kivitelezési terve befejezés előtt áll, de finanszírozás még nincs a beruházásra. Ezt világbanki kölcsönből tervezik biztosítani – tudtuk meg. A korábbi elképzelések szerint itt felújítanák a gátat és kitakarítanák a tavat, a három kisebb tó pedig biztosítaná a hordalék felfogását, megelőzve a nagy tó újbóli feltöltődését. A csíkszeredai Suta-tóból 2007-ben biztonsági okokból engedték le a vizet, a mederben azóta nagy bozótos alakult ki.
Hasonló módon késik a Suta 2-ként ismert helyszínen, Csíkszentléleken a Kerekfenyő-domb alatti területre tervezett vízgyűjtő gát elkészítése a Mindszent-patakán, amelyre ismételt ígéreteket igen, de pénzt nem kapott az utóbbi években a szakaszmérnökség. Az igazgató szerint ennek a beruházásnak a tervezése is akadályokba ütközik, mert a terület egy része Natura 2000-es védettséget élvez, és környezetvédelmi engedélyeztetése nem egyszerű. Az ide elképzelt mesterséges tó 400 ezer köbméter vizet tárolna, amely egyrészt a környékbeli csapadékot fogná fel, ugyanakkor megfelelő szinten tudná tartani a vízhozamot, és Csíkzsögöd sem lenne kitéve az áradás veszélyének.
Nem folytatódik idén a Csíkszentmihály községet is átszelő Rákos-patak szabályozása sem, amelyet 2011 őszén kezdtek el, miután többször végigsöpört a környező településeken az ár. Akkor Csíkvacsárcsiban és Ajnádon kisebb szakaszon támfalak készültek, majd az építkezés leállt, és azóta sem folytatódott. A beruházás során Göröcsfalva Vacsárcsi felőli határában egy kisebb vízgyűjtő gát is épülne. Szükség van a Kászon-patak Hargita megyei szakaszain a partvédelemre, illetve a Tusnád-, Madaras- és Kozmás-patak szabályozására is, és ugyanezt kellene elvégezni az Olton Verebes és Csíkszentkirály között.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. június 18.

Rádulyék házi őrizetének feloldásáról döntött a törvényszék
Szabadlábra helyezte Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda szerdán lemondott polgármesterét a Hargita Megyei Törvényszék csütörtökön. A tisztségéből felfüggesztett Szőke Domokos alpolgármestert hatósági felügyelet alá helyezték, de egyelőre megtiltották, hogy visszatérjen munkájához.
Az előzetes eljárás során alkalmazott kényszerintézkedések felülvizsgálata érdekében tartott zárt tárgyalást csütörtökön a két elöljáró ügyében a Hargita Megyei Törvényszék. „Hivatalból kell ellenőrizni az előzetes eljárás megalapozottságát, törvényességét minden ügyben, amikor vádemelés történik. A döntést egyértelműen befolyásolja a házi őrizetre vonatkozó, május 7-én hozott alkotmánybírósági döntés, amely meg is jelent a Hivatalos Közlönyben” – közölte kérdésünkre a tárgyalás után Szász Ferenc, Szőke Domokos védőügyvédje, aki valószínűnek tartotta, hogy a házi őrizetet feloldják. Az ügyvédek mindkét vádlott esetében a szabadlábon való védekezés biztosítását kérték, az ügyészség pedig azt, hogy a házi őrizetet hatósági felügyelettel helyettesítsék.
Szőke nem dolgozhat
Az ítélethirdetésre egy órával később került sor, a döntés értelmében Ráduly Róbert Kálmánt szabadlábra helyezték, Szőke Domokos esetében pedig a házi őrizetet hatósági felügyeletre enyhítették. Szász Ferenc közölte, az alpolgármester a törvényszék döntése értelmében nem mehet vissza dolgozni a hivatalba, nem találkozhat a tanúkkal, de Ráduly Róbert Kálmánnal sem. „Ha a fellebbezés után szabadlábra helyezik, ez nem feltétlenül vonja maga után jogilag azt is, hogy visszamehet dolgozni, ennek feltétele az, hogy ne legyen semmilyen előzetes eljárás alatt. De módosíthat a táblabíróság olyan értelemben is, hogy marad a hatósági megfigyelés, de bejárhat dolgozni. A megfigyelési időszak alatt mozgási szabadsága lesz az ország területén, a már említett kötelezettségekkel, ehhez meg kell várni hogy az ítélet jogerőre emelkedjen” – magyarázta Szász. Az alapfokú döntés ellen a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál lehet fellebbezni, Szőke ügyvédje elmondta, ők ezt meg is teszik, a felügyelet megszüntetése érdekében.
Alkotmányellenes törvénycikk
Az Alkotmánybíróság még május 7-én helyt adott a büntetőjogi perrendtartásnak a házi őrizet alkalmazására vonatkozó 222. cikke ellen benyújtott kifogásnak, alkotmányellenesnek minősítve ezt. Az alkotmánybíróság szerint a törvényhozó elmulasztotta szabályozni a a törvénycikkben az előzetes eljárás során elrendelt házi őrizet időtartamát, és maximális terjedelmét, ezzel megsértette a személyes szabadságra, a szabad mozgásra, a gyülekezési szabadságra, a családi és magánéletre, illetve a munkára vonatkozó alkotmányos jogokat, illetve korlátozta az alapvető szabadságjogok gyakorlását.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. június 19.

Ráduly még nem tudja, mihez kezd, Szőke dolgozna
Ráduly Róbert szerint a lemondási nyilatkozatában említett szekus világot a parlament tudja megszüntetni. A tisztségétől megváló csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos alpolgármester a csütörtöki tárgyalás után nyilatkozott a Csíki Hírlapnak.
„Nehéz döntés volt, amikor a népszerű, mondhatjuk azt, hogy könnyed képviselőséget városvezetői minőségre váltottam, de a közösséggel szemben tartoztam azzal, hogy megmutassam, nemcsak a szavak szintjén értek a dolgokhoz, hanem a gyakorlatban is, és városvezetőként is, gyakorlatilag a Székelyföldön létező legkomolyabb tisztségben is helyt tudok állni. Az elmúlt másfél hónap visszajelzései, bátorításai, amit ezúton is nagyon köszönök, igazolták az elmúlt tizenegy év munkáját. Az a tény, hogy a hazug kiszivárogtatások ellenére sem tudták a közvélemény szimpátiáját megtörni, ez mindent elmond, és a legnagyobb fizetség, amit kaphattam" – értékelt Rádult Róbert.
A város számára fontosnak nevezte Szőke Domokos visszatérését. „Ahhoz, hogy az elmúlt tizenegy év kiteljesedjen, nagyon kellene a polgármesteri hivatalban levő embereknek dolgozniuk, és Szőke Domokos alpolgármester nagyon gyorsan vissza kellene kerüljön a polgármesteri hivatalba, hogy folytathassa munkáját. A legfontosabb feladat ez, arra a rendkívül intenzív és részletes tevékenységre, amit ő kifejt, most nagy szükség van" – vélekedett.
Ráduly: egészség legyen, a többit majd meglátjuk
Ráduly szerkesztőségünkhöz is eljuttatott lemondólevelében ártatlannak vallotta magát, de becsületbeli ügynek tartotta a lemondást. „Ráduly Róbertet meg lehet, és amint azt az utóbbi hetek, hónapok eseményei mutatják, meg kell hurcolni elveiért és kiállásaiért, Csíkszeredát és annak polgármesterét azonban nem. (…) Azzal a meggyőződéssel búcsúzom, hogy a felelősen gondolkodó polgároknak köszönhetően a szekusvilágnak is vége lesz egyszer” – utalt arra, hogy az ellene folyó eljárást a Szekuritáté kommunista politikai rendőrség eljárásaival rokonítja.
Csütörtökön munkatársunk arra is rákérdezett, szerinte mikor lesz vége a lemondási nyilatkozatában említett szekusvilágnak. Ráduly azt mondta, rajta eddig sem múlt, és ezután sem fog múlni, de ehhez még egyre több embernek dolgozni kell, és a kérdés kulcsa a parlamentben van. „Remélem, hogy nagyon gyorsan lesz egy olyan parlament, amely a sarkára áll, és ezt a visszaélésekkel és karhatalmi kiskirályokkal teletűzdelt, egyre jobban elburjánzó világot visszanyesik, és visszaadják az embereknek" – mondta. Arra a kérdésünkre, hogy mihez kezd ezután, azt válaszolta, még nem tudja, de „egészség legyen, és a többit majd meglátjuk".
„Azért kértem korábban többször is, hogy engedjenek vissza dolgozni, mert európai uniós finanszírozású beruházások vannak folyamatban a városban, amelyeket határidőre el kell végezni. Erre a válasz az volt egyik esetben, hogy osszák le a hivatalon belül, utoljára pedig visszakérdeztek: azt hiszem, hogy ezt csak egyedül én tudom megoldani?” – részletezte Szőke Domokos a tárgyalás után.
Az alpolgármester csütörtökön a törvényszéken kapta vissza az otthonában tartott házkutatás során lefoglalt számítógépet és mobiltelefont, amelyeket meg is mutatott nekünk – a telefont tartalmazó lepecsételt csomag például teljesen érintetlennek tűnt.
Elítéli az RMDSZ az elöljárók „meghurcoltatását”
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Krónika kérdésére csütörtökön azt mondta, nem ért egyet Ráduly lemondásával, s a volt csíkszeredai polgármestert, mint mindenki mást, az ítélethirdetésig megilleti az ártatlanság vélelme.
Kelemen Hunor kifejtette: Ráduly Róbert hetekkel ezelőtt kilátásba helyezte lemondását, ő azonban nem támogatta ezt az elképzelést, és Kiss Sándortól, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es alelnökétől sem várja el, hogy lemondjon. Elmondta: reméli, rövid idő alatt lezajlik a bírósági eljárás és a volt csíkszeredai polgármester tudásának, tapasztalatának ismét hasznát veszik, ugyanis számítanak rá.
Az RMDSZ székelyföldi önkormányzati tanácsa egyébként csütörtökön közleményben ítélte el a Ráduly Róbert és Szőke Domokos „több hónapja tartó meghurcoltatását”. A tanács meggyőződését fejezte ki, hogy „Ráduly Róbert félreállításával, a Székelyföld egy kiváló polgármesterrel és közösségi vezetővel lett szegényebb”.
EMNP: követendő példa
Ráduly Róbert lemondása kapcsán az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei vezetői is közleményt juttattak el szerkesztőségünkhöz. A Követendő példa címmel ellátott dokumentumban üdvözlik az elöljáró bátorságát, ugyanakkor felszólítanak minden olyan magyar közéleti személyiséget, aki hasonló helyzetbe kerül, hogy „kövessék példáját, helyezzék magukat a választópolgárokkal egy szintre a törvény előtt”.
„Meggyőződésünk, hogy csak egy hiteles, nem zsarolható, erkölcsi- és törvényi támadási felületektől mentes, átlátható politikai képviselettel folytathatjuk eredményesen magyar nemzeti közösségünk útját az önrendelkezés felé. Mert végső soron ez a cél, amelyet egyetlen pillanatban sem téveszthetünk szem elől” – fogalmaz a dokumentum.
Amint arról beszámoltunk, szabadlábon védekezhet az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vádjai ellen Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere – döntötte el a Hargita megyei törvényszék csütörtökön. A törvényszék ugyanakkor 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ügyében. A végzés még nem jogerős, fellebbezhetnek ellene a felek.
Ráduly Róbertet háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, Szőke Domokos alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. A vádhatóság azt tekinti hivatali visszaélésnek, hogy a vádlottak jogtalan hasznot szereztek maguknak vagy másnak. Az elöljáróknál április 29-én tartott házkutatást a DNA, majd korrupciós bűncselekmények gyanújára hivatkozva őrizetbe vette őket.
Sértett fél az ortodox püspökség
A hivatali visszaéléssel vádolt csíkszeredai elöljárók büntetőperében egyébként sértett félként szerepel a Hargita és Kovászna Ortodox Püspöksége is – derül ki a dosszié interneten elérhető adataiból. A püspökség perbeli minősége azzal a vádponttal hozható összefüggésbe, hogy a polgármester a műemlékvédelmi szempontok mellőzésével állított ki építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai épülete felújítására.
A Sapientia épülete ugyan nem műemlék, de a szomszédságában áll egy 1930-ban épített görög katolikus kis templom, melyet jelenleg az ortodox egyház használ.
Babos Krisztina, Kovács Attila
Krónika (Kolozsvár)

2015. június 22.

Hatósági felügyelet alatt van Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos
Hatósági felügyelet alá helyezte Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda múlt szerdán lemondott polgármesterét június 22-én, hétfőn a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, helyt adva az Országos Korrupcióllenes Ügyosztály (DNA) fellebbezésének. A tisztségéből felfüggesztett Szőke Domokos alpolgármester hatósági felügyelet elleni fellebbezését ugyanakkor elutasították, így egyelőre nem térhet vissza a polgármesteri hivatalba.
Két fellebbezést is tárgyalt a Marosvásárhelyi Ítélőtábla hétfőn délelőtt a Csíkszereda lemondott polgármestere és tisztségéből felfüggesztett alpolgármestere ellen indult büntetőeljárás kapcsán. Miután a Hargita Megyei Törvényszék csütörtökön, az előzetes eljárás során alkalmazott kényszerintézkedések felülvizsgálatakor Ráduly Róbert Kálmán szabadlábra helyezéséről döntött, a korrupcióellenes vádhatóság az ő esetében a hatósági felügyelet elrendelése érdekében nyújtott be fellebbezést. Szőke Domokost ugyanakkor hatósági felügyelet alá helyezte az említett törvényszék, így az ő ügyvédje ennek feloldása és védence szabadlábra helyezése érdekében fellebbezett.
A tárgyalás kora délelőtt megtörtént az ítélőtáblánál, de ítélethirdetésre csak később került sor. Mint kiderült, a táblabíróság elutasította Szőke Domokosnak az alapfokú ítélet elleni fellebbezését, így a Hargita Megyei Törvényszék döntése hatályossá vált. Szőke 60 napos időtartamra hatósági felügyelet alá került, hivatali tisztségét nem láthatja el. Az ítélőtábla ugyanakkor elfogadta a DNA fellebbezését a Ráduly szabadlábra helyezésére vonatkozó döntés ellen, és a volt polgármestert is hatósági felügyelet alá helyezte 60 napos időszakra.
Az ítélet ismertetőjéből kiderül, a büntetőjogi perrendtartás 215. cikke 1. és 2. bekezdése értelmében Rádulynak a hatósági felügyelet időszakában idézés esetén meg kell jelennie a törvényszék vagy az előzetes szakaszban eljáró bíró előtt, jeleznie kell, ha megváltoztatja lakóhelyét, és a felügyeleti program alapján vagy a hatósági idézésre rendszeresen meg kell jelenjen a csíkszeredai rendőrségen. Ugyanakkor nem hagyhatja el az ország területét, és nem találkozhat, illetve nem léphet kapcsolatba sem Szőke Domokossal, sem a következő, tanúkként megnevezett személyekkel: Elena Glodeanu, Sorin Nicolae Truţă, Mihály Tünde, Kósa István, Makó Zoltán, Albert Sándor, Meckl Ilona Tünde, Balog Melinda, Koncsag Károly, Antal Attila, Mihály Zita, Salamon Ildikó, Bakos László, Benedek Árpád és Ion Olteanu. A felügyeletről a csíkszeredai rendőrség gondoskodik, ugyanakkor a kötelezettségek megszegése esetén a hatósági felügyelet előzetes letartóztatásra módosulhat.
Eugen Constantin Iordăchescut, a lemondott polgármester ügyvédjét is megkérdeztük. „A mi véleményük változatlanul az, hogy Ráduly Róbert Kálmán nem követte el azokat a cselekedeteket, amelyekkel vádolják, így nem lett volna szükség ilyen előzetes, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések alkalmazására. De egyelőre a táblabíróság hatásköre erről dönteni” – értékelt. Az ügyvéd kérdésünkre hozzáfűzte, a 60 napos hatósági felügyelet időtartama június 18-tól, a Hargita Megyei Törvényszéknek a házi őrizet feloldásáról rendelkező határozata kihirdetésétől kezdődött.
Kovács Attila
Székelyhon.ro



lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 481-506




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998