Márc. 14-én zsúfolásig megtelt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc győzelmének százötvenedik évfordulójára meghirdetett ökumenikus ünnepélyen a kolozsvári Szent Mihály templom. A gyülekezet jelentős részét a fiatalság tette ki. A rendezvényen szólásra emelkedtek az erdélyi történelmi egyházak az RMDSZ küldöttei. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvény a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol sor került a Márciusi Fórumra, amelyen megalakították az erdélyi magyar önkormányzati testületet Kezdeményező Bizottságot. A Szent Mihály templomban a házigazda, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, pápai prelátus mondott liturgikus köszöntést. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy rendkívüli fontos a magyarság egységéért folytatott harc. Szabó Árpád unitárius püspök emlékeztetett arra, hogy 1848-at a történelem folyamán sokszor eltérő módon közelítették meg, pedig az "nemzeti önazonosságunk, kultúránk öröksége". Az evangélikus egyházat képviselő Kovács László Attila teológiai tanár után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök bibliai példával érzékeltette, hogy a körülmények fontosak, de nem meghatározóak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy az egység a közös cél hiányában nem jelent semmit. A közös cél az igazság kimondása. Ezután a gyülekezet átvonult a Farkas utcai református templomban tartott Márciusi Fórumra. A fórumot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Mint mondotta, az a tény, hogy a mostani fórumra a református templomban került sor, nem azt jelenti, hogy a református egyház bevonult a politikába, hanem azt, hogy az egyház nem hajlandó a kispadon maradni. A megosztottsággal őszintén szembe kell nézni, orvosságot kell rá találni, amíg nem lesz túl késő, fogalmazott a püspök. Egyre többen hangoztatják, hogy az RMDSZ csúcsvezetői nem a nép érdekeit, hanem saját vagyonukat és hatalmukat védik, mondotta a püspök. Azt várják el az egyháztól, hogy álljon be a sorba, parancsra teljesítsen, mert ha nem, nem kap állami támogatást. A Márciusi Fórum elnökségi asztalánál Czirják Árpád kanonok, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka, Tőkés László püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója foglalt helyet. Tőkés László kiemelte Mózes Árpád evangélikus püspök hozzájárulását a fórum sikeréhez, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Tőkés László is kitért az egyház politikai szerepvállalásának kérdésére, példaként említve László Dezső egykori Farkas utcai lelkészt, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik jeles képviselőjét és Márton Áron püspököt, aki mindig felemelte szavát az elnyomás ellen. Mint mondotta, nem az annyit hangoztatott széthúzás, megosztás a kulcsszó - nem kérünk a pártegységgé degradálódott nemzeti egységből. A püspök jelezte, hogy meghívták az összes RMDSZ-szervezetet. A püspök szerint a veszélyben levő egységet csak széles körű önkormányzati egységgel lehet megmenteni, és most ezt vállalták fel a történelmi magyar egyházak képviselői. Németh Zsoltnak, a Fidesz alelnökének a fórumhoz intézett üzenetét távollétében felolvasták. A magyar politikus a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvésének fontosságát hangsúlyozta, illetve a státustörvény megmentéséért szállt síkra. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy a kedvezménytörvényt egy magyar kormány ellenében kell megvédenie a Kárpát-medencei magyarságnak. A fórumon elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének a megalakításáról szóló határozatot ismertették. Ennek a testületnek lenne a feladata összehangolni a különböző autonómiaformák alapján kialakuló nemzeti önrendelkezést. E tanácsba András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, dr. Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, dr. Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vanek Ferenc és Vekov Károly került be, a 19 tag mellé a későbbiek során további tizenkettőt javasolnak. A fórum tanácsadó testületről és aláírásgyűjtési akcióról is döntött. Dr. Csapó I. József részletesen ismertette a célkitűzéseik megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket. Ennek értelmében Románia jelenlegi alkotmányának első szakasza ez lenne: Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam, hasonlóan sok más nyugati állam alaptörvényéhez. A következő szakaszok módosításával kell törvényes lehetőséget teremteni a különböző autonómiaformák kivitelezésére. Csapó szerint az önrendelkezést külön kerettörvény-tervezetben is le szeretnék tenni a román törvényhozás asztalára. További határozatok születtek a státustörvény védelmében, a kettős állampolgárság megteremtése ügyében, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról, illetve arról is döntöttek a résztvevők, hogy a következő fórum színhelye Szász Jenő polgármester javaslatára Székelyudvarhely lesz. A több mint háromórás fórum a Farkas utcai templom dermesztő hidegében példamutató higgadtságban telt el. Amint Tőkés László fogalmazott, az ellentábor mindent elkövetett, hogy a mostani rendezvényt lejárassa, az embereket megfélemlítse, azonban a kezdet mégis megtörtént. /Makkay József, Ördög I. Béla: A szakadás emberi bűn, az egység Isten csodája. Népes márciusi Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2003. március 17.
Több száz ünnepi rendezvényen emlékeztek meg Erdélyben márc. 15-ről. Az RMDSZ idén Marosvásárhelyen rendezte központi ünnepségét, amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök is beszédet mondott. Markó kifejtette: a leszegényedett Erdélyt fel kell emelni, ehhez pedig befolyásra kell szert tenni a román politikai életben. Ehhez minden itt élő magyarra szükség van, s az Erdélyt elhagyók a maradók esélyeit is gyengítik. Kijelentette: az egységesülő Európában néhány éven belül megvalósulhat az, ami nemrég még hihetetlennek tűnt: magyarok és magyarok között nem lesz határ. - Magyarországtól is azt várjuk, úgy segítsen eljutni a határok nélküli Európába, hogy közben ne tegyen különbséget magyar és magyar között - mondotta az RMDSZ elnöke. Kovács László beszédében leszögezte: Magyarország történelmi lehetőséget kapott az euroatlanti csatlakozással, és ebben osztozni szeretne a határon túli magyarsággal. Hangsúlyozta: a magyar kormány szigorúan tartja magát ahhoz az elvhez, hogy a határon túli honfitársakat érintő döntéseket velük egyeztetve hozza meg. Biztosította az ünneplőket, hogy a kedvezmények köre nem szűkül, s hogy a határon túliaknak nyújtott segítség, az átlátható támogatási politika az uniós csatlakozás után sem változik. Kijelentette: nem szabad megengedni a magyarországi politikai indulatok behatolását a romániai magyar közösségbe. Kovács beszédét helyiek kisebb csoportja próbálta megzavarni. A Fidesz-MPP politikusai a Székelyföldön rendezett ünnepségeken szólaltak fel. Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Kézdivásárhelyen hangsúlyozta: nem igaz, hogy a tavalyi magyarországi választásokon az anyaország elfordult a határon túli magyaroktól. Az anyaország nem fordult el, és nem veszett el, csak súlyos támadás érte - mondta. Kövér László Székelyudvarhelyen mondott a magyar kormány politikáját bíráló beszédet. A Fidesz-alelnök elismerte: Magyarországnak érdeke, hogy a szomszédos államok is az EU tagjai legyenek. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester az ünnepségen bejelentette a székelyföldi polgári körök létrehozását, majd felolvasta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét. A mintegy hatvan romániai városban rendezett ünnepségeken felolvasták Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő üzenetét. /Erdély-szerte méltóságteljesen ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2003. március 17.
A magyar és a román külügyminiszter egyaránt bízik abban, hogy a kedvezménytörvény kérdése április végére lekerül a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről - hangzott el márc. 15-én Marosvásárhelyen, Kovács László és Mircea Geoana közös sajtóértekezletén. A két külügyminiszter abból az alkalomból találkozott az erdélyi városban, hogy Kovács László részt vett a március 15-i erdélyi központi ünnepségen, Mircea Geoana pedig jelen volt a magyar nemzeti ünnep tiszteletére Marosvásárhelyen adott fogadáson. A megbeszélésen szó volt a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről, áttekintették a térség helyzetét, és véleményt cseréltek az iraki válság fejleményeiről. Bejelentették, hogy április végéig összeül a magyar-román kormányközi vegyes bizottság, azt megelőzően pedig az európai integrációs, a gazdasági együttműködési, valamint az igazságügyi és belügyi szakbizottság tart ülést. Mircea Geoana a Gozsdu alapítvány, Kovács László pedig a romániai állami magyar egyetem és a csíkszeredai magyar főkonzulátus ügyét említette a napirenden szereplő kérdések között. Közölték, hogy ápr. 16-án adják át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének azt a levelet, amelyben Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök közösen kér támogatást az Európai Uniótól a Budapestet Bukaresttel összekötő autópálya megépítéséhez. Mircea Geoana elmondta: a IV. páneurópai közlekedési folyosó eredeti terve egy észak-erdélyi leágazással bővült. Ennek megépítéséhez a két kormánynak közösen kell feltárni a finanszírozási lehetőséget. A két külügyminiszter bejelentette, hogy hamarosan közösen tesznek látogatást Belgrádban, ahol a szerbia-montenegrói államközösség külügyminiszterével találkoznak. A sajtóértekezletet követően a két külügyminiszter részt vett és pohárköszöntőt mondott a márc. 15. tiszteletére rendezett marosvásárhelyi magyar fogadáson. Geoana hangsúlyozta: részvétele viszonozza a tavaly december elsejei magyar gesztust, amikor a magyar kormány vezetői megjelentek a román nemzeti ünnep alkalmából adott budapesti fogadáson. /Magyar-román külügyminiszteri találkozó gesztusviszonzással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2003. március 17.
A Marosvásárhelyen rendezett március 15-i központi erdélyi ünnepségen a magyar kormányt Kovács László képviselte. A külügyminiszter a magyarországi jobboldal által "exportált" gyűlölet megnyilvánulásának nevezte a személyét célzó vásárhelyi tiltakozásokat. Kifejtette: "Markó Béla RMDSZ-elnök személyes invitálásának tettem nagy örömmel eleget. Korábban kaptam már meghívást a román kormánypárttól, külügyminiszterként Mircea Geoana kollégámtól, a márciusi rendezvényeken való részvétel azonban egészen más töltetű dolog. Ezért többszöri egyeztetést követően abban állapodtunk meg, hogy a román külügyminiszter meghívásának eleget tevő látogatásomat összekötöm a márciusi ünnepségekkel." Kovács fontosnak tartotta az erdélyi magyarság, az RMDSZ egysége melletti egyértelmű állásfoglalást. Szerinte a kisebbségben élő romániai magyar közösség nem engedheti meg magának a széthúzást. Hangsúlyozta: "a magyarországi jobboldali erők nem elégszenek meg a gyűlölet hazai "fogyasztásra" szánt termelésével, hanem "exportra" is vállalkoznak." Szerinte a magyarországi jobboldal mindenképpen játszott valamilyen szerepet ebben a megnyilvánulásban. "A központi rendezvénnyel egy időben ugyanis több fideszes politikus tartott ünnepi beszédet Erdély különböző városaiban, s az alkalmat arra használták fel, hogy támadást intézzenek a magyar kormány ellen. Én ezt megengedhetetlennek tartom." /Csinta Samu: Testre szabott kedvezmények. Interjú Kovács László magyar külügyminiszterrel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./
2003. március 17.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az egységre hívta fel a figyelmet. Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy bármilyen jellegű tiltakozást nem a nemzeti ünnepen kell kifejezni. Azonban a nemzeti ünnepet nem lehet kisajátítani, választási hadjárat részévé téve megalázni, írta Lukács János. Ezért nehéz megmagyarázni, hogy az egységre szólító díszbeszédekkel ellentétben a hivatalos ünnepeket szervező RMDSZ részéről telefonon "beszóltak" néhány városi szervezethez, és figyelmeztették őket: lehetőleg ne engedjék az ünnepen szóhoz jutni az RMDSZ-szel szembenálló csoportokat, embereket. Megpróbálták ellenőrizni egy Vásárhelyen tanuló egyetemista beszédét, előre elkérték a felolvasandó szöveget, megjegyezve: lehetőleg ne legyen RMDSZ- vagy MSZP-ellenes. Brassóban letiltották Németh Zsolt küldöttét, hogy felolvassa a fideszes politikus beszédét. Aki ugyanarról a forradalomról beszélt volna, mint a többi jelenlevő politikus. Csak éppen nem a hatalom pozíciójából. /Lukács János: A hatalom forradalma. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./
2003. március 17.
Márc. 15-én Marosvásárhelyen, a szövetségi elnöki hivatalban fogadta Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kovács László magyar külügyminisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökét. A találkozót követően Markó Béla elmondta, a magyar külügyminiszter az RMDSZ meghívására jött Marosvásárhelyre, hogy részt vegyen a márc. 15-i ünnepségeken. Hangsúlyozta: a romániai magyarság kivívta magának azt a jogot, hogy a saját ünnepét méltó körülmények között ünnepelhesse. A külügyminiszterrel arról tárgyaltak, hogy a kedvezménytörvény módosítása lassan véglegessé válik. Kovács László kijelentette: március 15. mindenkinek - aki magyarnak vallja magát - ünnepe, bárhol éljen a világban. A romániai magyarság a legnagyobb magyar közösség Magyarország határain kívül, ezért számára megtiszteltetés, ha együtt ünnepelhet velük. Nagyra becsüli azt a politikát, amelyet az RMDSZ évek óta folytat. Az RMDSZ úgy szolgálja a romániai magyarság érdekeit, hogy nem a román többséggel szemben lép fel, hanem azzal egyetértésben. Ezzel a politikával az RMDSZ nagy tekintélyt vívott ki az erdélyi magyarság körében, egész Romániában, Magyarországon és Európában, illetve a világban, mondta Kovács László. A márc. 14-i kolozsvári rendezvény kapcsán kijelentette: Tőkés Lászlót tisztelem, mint a legújabb kori romániai történelem egyik fontos személyiségét, akinek fontos szerepe volt 1989 decemberében a rendszerváltás elindításában, tisztelem, mint egyházi vezetőt. Ami politkai kezdeményezéseit illeti, annak megítélésére nem én vagyok hivatott, hanem az erdélyi magyarság, hiszen az ő sorsukat érinti minden, amit tesz. Az a szervezet, amelynek a véleménye számomra igazán fontos, a legitim Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Neki van arra erkölcsi alapja is, éppen a sikeres tevékenysége okán, hogy minden kezdeményezést, ami a romániai magyarok helyzetére vonatkozik, megítéljen. /(m): A romániai magyarság kivívta magának az ünneplés jogát. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2003. március 17.
Kovács László külügyminisztere és kísérete, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete, és az RMDSZ Maros megyei vezetősége márc. 15-én délelőtt érkezett Fehéregyházára. A külügyminiszter erdélyi útjáról, kormányának üzenetéről elmondta a Népújságnak: "Fontos, hogy a megemlékezés is szolgálja az erdélyi magyarságot abban, hogy megőrizze nemzeti önazonosságát. A magyar kormány pedig támogatja abban, hogy az erdélyi magyarság megmaradjon szülőföldjén, itt boldoguljanak, ahol születtek, ahol élnek, ahol az őseik is éltek. Azt gondolom, hogy ez a mindenkori magyar kormány feladata, és mi ennek e feladatnak a legnagyobb mértékben eleget kívánunk, és eleget is fogunk tenni." Fehéregyházán, a múzeumkerti obeliszknél Beneffy Sándor református lelkész ünnepi fohászát követően Kovács László, a Magyar Köztársaság külügyminisztere mondott ünnepi beszédet. "Kifejtette: Fennmaradtunk, és ezt annak köszönhetjük, hogy volt bennünk mindig nyitottság az adott kor leghaladóbb értékeinek, eszméinek átvételére és követésére. Így van ez most is a 21. század küszöbén, amikor már más jelenti az előrelépést, a haladást: az egységes Európa igenlése, az integráció, a csatlakozás az Európai Unióhoz. Ma ugyanis ez jelenti az előrelépést és nem a nemzeti elzárkózás." Kiemelte, hogy az RMDSZ az itt élő magyarság érdekében politizál. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke hangsúlyozta, hogy "az egység a legfőbb erőnk. És bárki, aki ide viszályt akar importálni, úgy érzem, bűnt követ el. Ezért is köszönjük a külügyminiszter úr szavait, amivel a kormányának ígéretét hozza nekünk, hogy a kedvezménytörvény, az egyetem, és más támogatásokat tovább is élvezni fogjuk." /Lokodi Imre: Főhajtás Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2003. március 19.
Az erdélyi magyarság nem érzékeli úgy, hogy az anyaország elfordult tőle, ezt legfeljebb azok az erdélyi magyarok gondolják, akiket megtévesztett a Fidesz gátlástalan propagandája, amelyet Erdélyben a magyar kormány ellen folytat - jelentette ki az MTI-nek Kovács László. A magyar külügyminiszter a Krónika Németh Zsolt Fidesz-alelnökkel készített, márc. 18-i számban közölt interjúra reagált. "Mostani erdélyi utam, az RMDSZ vezetőivel és egyszerű emberekkel folytatott beszélgetéseim arról győztek meg, hogy az előző kormányt súlyos felelősség terheli azért, hogy a magyarországi viták Erdélybe is behatoltak, veszélyeztetve a magyarság egységét" - jelentette ki Kovács. Leszögezte, Németh Zsolt állításával ellentétben a kormány nem megszüntette, hanem éppenséggel helyreállította a támogatáspolitika egyensúlyát. Hozzátette, a magyar adófizetők pénzéből folyósított támogatások elosztását a kormány mindenki számára átláthatóbbá tette, a pénzt nem klientúraépítésre, hanem az erdélyi magyarság helyzetének javítására fordítja. "Ez persze fájdalmasan érintheti a Fidesznek azokat a klienseit, akik az előző kormány idején milliárdos nagyságrendű támogatáshoz jutottak, míg az erdélyi magyarság nagy többségének támogatására ezeknek az összegeknek legfeljebb a töredéke jutott" - vélekedett a miniszter.Kovács László hozzáfűzte, azok az erdélyi magyarok, akik hallották vagy olvasták az ő marosvásárhelyi, illetve fehéregyházi március 15-i ünnepi beszédeit, és összehasonlították azokat Németh Zsoltnak, Kövér Lászlónak és más fideszes politikusoknak "a magyar kormány ellen uszító megnyilatkozásaival", le tudják vonni a következtetést: ki az, aki az erdélyi magyarság ügyét, az annak érvényesítésében elengedhetetlen összefogást szolgálja, és ki az, akit pártpolitikai érdekei vezetnek. /G. Á.: Beszédes ünnepi beszédek. Külügyminiszteri válasz a Krónika-interjúra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2003. március 22.
Magyar belpolitikai vita bontakozott ki a határon túli magyarság támogatási rendszere miatt azt követően, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: ha a jelenlegi kormány a határon túli magyarok támogatásában nem látja el az anyaország feladatait, akkor ezek a polgári erőkre hárulnak. A kijelentést Kovács László magyar külügyminiszter visszautasította. - Azt is tapasztaltam, hogy a kormány megszüntette azt a kiegyensúlyozott támogatási politikát, amit a polgári kormányzat valósított meg. Ehelyett zajlik a nemzeti vagy polgári szellemi irányzatok kiiktatása a támogatási politikából, sőt a nemzetpolitikai párbeszéd intézményrendszeréből is. A határon túli egyházi körök például azt érzékelik, hogy nem tekinti megfelelő mértékben partnernek őket a magyarországi kormányzat - tette hozzá. Erre reagált Kovács László. Kifejtette: az erdélyi magyarság nem érzékeli úgy, hogy az anyaország elfordult tőle, ezt legfeljebb azok az erdélyi magyarok gondolják, akiket megtévesztett a Fidesz valótlan állításokra építő, gátlástalan propagandája. Leszögezte: a kormány nem megszüntette, hanem éppenséggel helyreállította a támogatáspolitika egyensúlyát. Hozzátette, a magyar adófizetők pénzéből folyósított támogatásokat, azok elosztását a kormány mindenki számára átláthatóbbá tette, a pénzt nem klientúra-építésre, hanem az erdélyi magyarság helyzetének javítására fordítja. Ez persze fájdalmasan érintheti a Fidesznek azokat a klienseit, akik az előző kormány idején milliárdos nagyságrendű támogatáshoz jutottak, míg az erdélyi magyarság nagy többségének támogatására ezeknek az összegeknek legfeljebb a töredéke jutott - vélekedett a miniszter. /Vita a határon túli magyarság támogatásáról, megosztásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2003. április 3.
A státustörvény módosításának ügyében várhatóan az április 12-i magyarországi EU-csatlakozási népszavazás után hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Jelenleg az érdekelt felek ismertetik álláspontjukat a módosítás tervezetéről- jelentette ki Bársony András, a magyar külügyminisztérium államtitkára. Az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában az államtitkár hangsúlyozta: úgy tűnik, a jelenlegi szöveg elfogadható mind az RMDSZ, mind a román kormány számára. Bársony elmondta: az RMDSZ egyetlen kifogással élt, ragaszkodott ahhoz, hogy az oktatási-nevelési támogatás egyenesen a családokhoz juthasson el. Kovács László magyar külügyminiszter ezt ismertette Mircea Geoana román külügyminiszterrel, aki nem fejtett ki ellenvéleményt. Bársony nem értett egyet azzal a bírálattal, hogy a jogszabályból kikerül az egységes magyar kultúrnemzet kifejezés. Véleménye szerint a tervezett módosítás szövege nagyon is pontosan utal a magyar nemzetre. Az államtitkár elmondta, hogy a tervezett módosítás szerint kikerülne a törvényből a munkavállalás lehetősége, valamint a társadalombiztosítási és az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó részek. Hangsúlyozta: ezeket a kérdéseket a kétoldalú kormány- és államközi megállapodások rendezik. /Népszavazás után ül össze a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2003. április 3.
Postafiók rovatban rendszeresen közöl a Romániai Magyar Szó Tőkés László ellen és a baloldali magyar kormány mellett kiálló olvasói leveleket. A mostani levélíró szerint "Tőkés úr és baráti társasága" azon dolgozik, hogy a "B-liga" vegye át az RMDSZ vezetését. Malaies Mihály levélíró elítélte azt, hogy márc. 15-én Marosvásárhelyen egy ember táblát tartott, amin az állt, hogy: Kovács urat üdvözli 23 millió román. A levélíró megvédte Kovács Lászlót: ez a tábla nem sértheti Kovács Lászlót, hiszen ő és csapata megkísérli azt, ami Kossuthnak nem sikerült, a nemzetiség kibékítését. A levélíró még sietett elítélni Kövér Lászlót, aki "levadássza" az ellenzék képviselőit, sőt kötelet ajánl azoknak, akik nem hívei. A bátor levélíró itt téved. A börtönben levő bűnöző, Tasnádi Péter ígérte meg a levadászást. /Malaies Mihály, Élesd: Egy "táblás" úr. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Postafiók rovat/
2003. április 4.
Nagy teret szentelt a magyar média Markó Béla és csapata minapi budapesti látogatásának, s ez vélhetően azért is történt, hogy Kovács László szocialistái újfent bizonyítsák: igenis törődnek a határokon túli magyar közösségekkel. Csak az európai elvárások, csak a szomszédok érzékenysége...! Közben szakadozik a magyar közösség ,,legendás" egysége, egymást követik a magát immáron ,,polgári" mozgalomnak nevező csoportosulás rendezvényei. Sepsiszentgyörgyön a márc. 14-i rendőrségi razziával kapcsolatban lemondott az RMDSZ-frakció elnöke, majd többen ki is léptek e frakcióból. Az RMDSZ hivatalos csúcsvezetése sem munkálkodik az egység helyreállításán, ennek bizonyítéka a minapi budapesti küldöttség összetétele is, mely teljesen kizárta minden számba jöhető ,,belső ellenzéki" jelenlétét. Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriuma szinte tökéletesen leképezi az RMDSZ hivatalos vezetését. Ez pedig öreg hiba, igazi támadási felület, jegyezte meg Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Erdélyiek Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2003. április 9.
Románia NATO-csatlakozása erősíti a régió, valamint egész Európa stabilitását és biztonságát - hangsúlyozta Kovács László külügyminiszter ápr. 8-án Budapesten, amikor fogadta Ioan Mircea Pascu román nemzetvédelmi minisztert. Kovács László gratulált Romániának abból az alkalomból, hogy az ország aláírta a NATO-csatlakozási jegyzőkönyvet. A román miniszter nagyra értékelte a tagságra való felkészülés terén átadott magyar tapasztalatokat. Kovács hangsúlyozta, hogy alaptalanok a román sajtóban Magyarország és az Egyesült Államok eltávolodásáról megjelent hírek. Magyarország változatlanul támogatja az Egyesült Államok vezette koalíciót. /Kovács fogadta Pascut. Stabilitást és biztonságot Európában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2003. április 12.
Sarki Rudolf olvasói levelében reagált arra, hogy Kovács László magyar külügyminiszter a március 15-i ünnepségek megzavarásáért nyilatkozatában /Szabadság, márc. 19./ a Fideszt hibáztatta. Kovács László nem tudja elképzelni, hogy az erdélyiek egy része nem szereti őt. Nem szereti, mert egy posztkommunista, baloldali párt elnöke, és mert Ő volt a "23 millió román munkavállaló" propaganda aktív szószólója. Úgy tűnik, Kovács László allergiás a Fideszre, mert mindenért azt hibáztatja, legyen szó munkanélküliségről vagy gyárak bezárásáról. A kommunista, posztkommunista propaganda egyik jellemzője, hogy a politikusok nem szégyellnek gátlástalanul torzítani, csúsztatni, vagy mindenféle valótlanságot állítani. Vajon lett volna erdélyi magyar egyetem, ha az RMDSZ kezelésébe adták volna az évi 2 milliárd forintot? Valószínű, hogy nem, mert az RMDSZ nem akarta volna megsérteni a többségi románság érzékenységét. Vagy lett volna esetleg 10 év múlva, kis lépésekkel. Most minden rendben van, mert minden támogatási pénzt Magyarországtól az RMDSZ legfelsőbb vezetése oszt el. Ha valaki kritizálja az RMDSZ-t, nem kap semmit, legyen az újság, szervezet vagy egyéb intézmény. /Sarki Rudolf: Magyarország külügyminisztere Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12., Levélbontó rovat/
2003. április 15.
A kedvezménytörvény módosításáról és egy új, magyar-román Gozsdu Alapítvány létrehozásáról tartottak megbeszéléseket ápr. 11-én Bukarestben a magyar és a román külügyminisztérium szakértői. A kedvezménytörvény módosított szövegének tervezetét márc. 15-én adta át Marosvásárhelyen Kovács László magyar külügyminiszter román kollégájának, Mircea Geoananak. A bukaresti megbeszélésen szó volt egy új, magyar-román Gozsdu Alapítvány létrehozásáról. A magyar elképzelés szerint az alapítvány ösztöndíjakat biztosítana, könyvtárat és Gozsdu emlékházat, esetleg kutató intézetet üzemeltetne. A magyar kormány kész Budapesten székhelyet biztosítani az alapítvány számára. Az alapítvány fenntartásához a magyar és a román kormány egyenlő mértékben járulna hozzá költségvetési forrásokból. Magyar részről jelezték, hogy választ várnak arra a jegyzékre, amelyet tavaly decemberben adtak át a román félnek a csíkszeredai főkonzulátus 1996 óta húzódó ügyében. /Román-magyar szakértői megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./
2003. április 17.
Ápr. 16-án Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter Athénban aláírta a Magyarország - és kilenc további állam - Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló okmányt. Magyarországot mintegy 30 fős küldöttség képviselte a csúcsértekezleten. A meghívottak között volt Mádl Ferenc jelenlegi és GönczÁrpád volt köztársasági elnök, valamint a rendszerváltás után hivatalban volt korábbi miniszterelnökök: Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor. Kovács László pártelnök mellett az MSZP-t Lendvai Ildikó frakcióvezető, az SZDSZ-t Kuncze Gábor pártelnök, a Fidesz-MPP-t Orbán Viktor, az MDF-et pedigDávid Ibolya pártelnök képviselte a küldöttségben. /EU-csúcs Athénban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./ Ápr. 16-án Magyarország aláírta az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést. Ebből az alkalomból Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetet intézett a határon túli magyarokhoz. "Az Unió egyenrangú tagjaként Magyarország hallatni fogja hangját minden fontos ügyben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek ügye, a határon túl élő magyarok ügye. Törekedni fogunk arra, hogy egyetlen magyar közösség, egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla. Magyarország mindent elkövet azért, hogy szomszédaink minél előbb csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Megkülönböztetett figyelemben fogjuk részesíteni mindazokat a magyarokat, akik szülőföldjük helyzetéből adódóan egyelőre még nem tartozhatnak az európai közösséghez, annak érdekében, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásuk zavartalan legyen, hogy közösen részesülhessünk a tagság előnyeiből." /Medgyessy Péter üzenete a határon túli magyaroknak. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 16., 2240. sz./
2003. május 26.
A kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) máj. 24-i budapesti ülése. A dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. - A Fidesz nem tudja elfogadni a kormányzat módosító csomagját - közölte Németh Zsolt, hozzátéve, hogy javaslataik felét, köztük azt is, hogy Magyarország uniós csatlakozása után is hatályban maradjon a törvény, sikerült a MÁÉRT-en elfogadtatni. Kimarad azonban a törvény preambulumából az egységes magyar nemzetre való hivatkozás. Németh kifogásolta azt is, hogy az oktatás és a kultúra területére szűkül le a státustörvény, és hogy a magyar igazolványra csak Magyarországon és csak bizonyos kedvezmények esetében lesz szükség, valamint kikerül a jogszabályból a határon túli magyarok vízumelbírálásának kedvezményes elve is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a nyilatkozat aláírását elutasító döntésének indokaként elmondta: a Fideszhez jó politikai kapcsolat fűzi őket, és a zárónyilatkozat aláírásának kérdése is példa arra, hogy lehet és van határokon átívelő politikai együttműködés is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott: azért jöttek ide, hogy megvédjék a státustörvényt, amelynek lényegét az egységes magyar nemzet elvének kimondásában látják, s módosítását a jogszabály "kilúgozásának" tartják. Kovács László külügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón kifejtette: az aláíró határon túli magyar szervezetek vezetői az ottani magyarság 98-99 százalékát képviselik, ezért a kormány nyugodt lelkiismerettel terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatot. Eörsi Mátyás az SZDSZ képviseletében kifejtette: a jelenlegi javaslat kiküszöböli a korábbi hibákat, így azt az SZDSZ nagy örömmel támogatja. Dávid Ibolya, az MDF elnöke hangsúlyozta: pártja a határon túli magyar szervezetek túlnyomó többségének véleményét tiszteletben tartva írta alá a zárónyilatkozatot, azon fenntartással, hogy jobbnak, tartalmasabbnak tartották a MÁÉRT tavaly novemberi ülésén körvonalazódott módosítási javaslatot. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke egyaránt elégedetten nyilatkozott, jelezve, hogy javaslataikat sikerült beépíteni a módosító csomagba. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte: számukra nem volt igazi tétje a módosításnak, főleg azért támogatják, hogy a törvény alkalmazhatóvá váljék a Felvidéken és Erdélyben is, hozzátéve, hogy számos lényegi kérdést nem tudtak megvitatni. Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke a módosító csomag mielőbbi parlamenti elfogadását sürgette, s jelezte: Szili Katalin házelnöknél egy határon túli magyarok ügyével foglalkozó állandó országgyűlési bizottság összeállítását kezdeményezték. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke elmondta: támogatják a kedvezménytörvény módosító csomagját, úgy érzik azonban, hogy a törvény által sugallt erő csorbul a módosítással. Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke azt emelte ki: az elmúlt években először szavazott együtt a három horvátországi magyar szervezet, s ez azt mutatja, hogy van esély az együtthaladásra. A kedvezménytörvényben az egységes magyar nemzetre való utalás megőrzése és a magyar igazolvány megtartása mellett emelt szót Mádl Ferenc köztársasági elnök az ülés megnyitóján. Medgyessy Péter miniszterelnök arra szólította fel a parlamenti pártokat: ne helyezzék a napi politikai érdekeket az összmagyarság érdekei fölé. A miniszterelnök beszélt a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés fejlesztéséért tevékenykedő Apáczai Közalapítvány munkájáról is, amely idén 1,2 milliárd forintos összegből gazdálkodik. Medgyessy Péter örömének adott hangot, hogy végre elérhető közelségbe került az önálló szlovákiai magyar egyetem alapítása, amelyet - mint mondta - a kormány a nemzeti újraegyesítés egyik szimbólumának tekint, s amelynek beindítását támogatni fogja. A kormány ezért támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését. Ezt a célt szolgálja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. alaptőkéjének 2,5-ről 10 milliárd forintra történő emelése is. Kérdésre válaszolva Markó Béla nem tartotta problémának, hogy az "egységes magyar nemzet" kifejezés kikerülne a jogszabályból, mivel szerinte a helyette szereplő "magyar nemzethez való tartozás" ugyanazt a gondolatot fejezi ki. Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese véleményével kapcsolatban, amely szerint a magyarigazolvány szerepe lecsökkenne a módosítással, az RMDSZ elnöke elmondta: az oktatási kedvezményeket, amelyeket a szülőföldön lehet igénybe venni, nem csorbítja a kedvezménytörvény jelenlegi módosítási változata. /Három szervezet nem írta alá a MÁÉRT zárónyilatkozatát. Az RMDSZ elégedett a státustörvény módosításával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26
2003. május 27.
Sajnálatos módon engedett a magyar kormány a külső nyomásnak, s kiherélte a kedvezménytörvényt. És még sajnálatosabb, hogy ehhez a határon túli magyarság szervezeteinek a beleegyezését is sikerült megszereznie. A kilencvenöt százalékáét - fogalmazott Kovács László külügyminiszter úr. Az öt százalékot Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Ágoston András, az egyik délvidéki magyar párt képviselője jelentené. Ők ugyanis ellene szavaztak a módosításoknak, s az eredeti szellem megtartásához ragaszkodtak. Az RMDSZ rábólintott mindenre, amit a magyar kormány kért tőle, állapította meg Gazda József. A kárpátaljai Kovács Miklós fogalmazta meg, hogy vannak kérdések, amikben nincs, nem is lehet kompromisszum. Ilyen az, hogy az egységes magyar nemzet részei vagyunk, olvasható Gazda írásában. Kovács László külügyminiszter a Duna tévé máj. 25-i esti adásában eléggé nem szerencsésen védte ennek a passzusnak a törlését. Hogy - szerinte - ,,mi az, hogy egységes magyar nemzet"? Már Szent István korában sem volt egységes a magyarság, mert hát Koppány... Tehát az MSZP politikusa csak politikában tud gondolkozni. Nem nemzetben. /Gazda József: Nemzet-nemzetiség: Kilencvenöt százalék nevében (Álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./
2003. május 27.
A Benes-dekrétumokat meghaladta az idő. Ebben egyetértünk a volt kormánnyal. Ugyanakkor különbözünk abban, hogy mi nem állítjuk: a Cseh Köztársaság vagy Szlovákia nem léphet be az unióba, ha nem érvényteleníti ezeket a dekrétumokat. Gyakorlati vagy elvi szempontból ez nem lehetséges" - jelentette ki Kovács László abban az interjúban, amelyet máj. 26-i számában közölt a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap. Kovács László elmondta, hogy ismeri Václav Klaus cseh államfőnek a Benes-dektrétumok hatályon kívül helyezésével kapcsolatos elutasító álláspontját is, s leszögezte, hogy ez nem fogja beárnyékolni tervezett magyarországi látogatását. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a magyar külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Szlovákia és Románia elfogadják a módosításokat. Egy másik kérdésre válaszolva Kovács László úgy vélte: Magyarország uniós csatlakozásával a magyarok túltehetik magukat azokon a megrázkódtatásokon, amelyeket az első és a második világháború utáni határmódosítások okoztak számukra. Leszögezte: ő tízmillió magyar állampolgár külügyminisztere, de olyan külügyminiszter, aki felelősséget érez a határon túli magyarokért is. /Kovács a Benes-dekrétumokról és a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2003. május 28.
Budapesten, az Országgyűlés máj. 26-i ülésén, napirend előtti felszólalásokban értékelték a hetedik Máért történéseit. Kovács László külügyminiszter (MSZP) sikerről beszélt, mert megállapodás született a kedvezménytörvény módosításáról. Csapody Miklós (MDF) elégedetlenségükről, mert számos korábbi indítványuk nem került be a módosítási tervezetbe. Németh Zsolt (Fidesz) szerint az elmúlt egy évben a kormányzat cserbenhagyta a státustörvényt. Eörsi Mátyás (SZDSZ) kijelentette: a kedvezménytörvény megbukott, a módosításokat örömmel támogatják. Tabajdi Csaba (MSZP) leszögezte: győzött a józan realizmus, végetér a kedvezménytörvény hányattatása. Kovács László összegezte a módosítás lényegét: kivesznek a jogszabályból minden olyan elemet, amely akadályozza az alkalmazását, többek között kiiktatják az etnikai alapon történő és az unió számára elfogadhatatlan megkülönböztetést, ugyanakkor megerősítik a törvény eredeti céljait és bővítik a támogatásokat. Módosították a hatályba lépés időpontját, így nem Magyarország EU-taggá válásától, hanem a törvény kihirdetésének napjától lehet alkalmazni azt. Csapody Miklós kifejtette, elégedetlenségük ellenére az MDF mégis támogatta a Máért közös nyilatkozatát, mert nem a konfliktust, hanem a megoldást keresték. Nehezményezte, hogy a preambulumból kimarad a magyar nemzet egységére vonatkozó mondat, de reméli, a törvénycsomag módosításának parlamenti vitájában lesz még lehetőség a jogszabály további javítására. Németh Zsolt többek között felrótta a kormánynak, hogy nem biztosította kellő diplomáciai védelemben a jogszabályt, és emiatt "romlott a nemzetközi klíma" a törvény körül, melynek végrehajtása gyakorlatilag elakadt. Kijelentette, nem értenek egyet a magyarigazolvány "leselejtezésével", s ha ez ügyben nem lesz kompromisszum, akkor a parlamentben sem támogatják a módosító csomag elfogadását. Tabajdi Csaba kérte a Fideszt, járuljon hozzá legalább a módosító csomag különleges eljárásban való tárgyalásához, hogy júniusban elfogadhassa a parlament, ne érje emiatt nemzetközi szinten elmarasztalás Magyarországot. /(Guther M. Ilona): Vita a Máértról a magyar Országgyűlésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2003. május 31.
Máj. 30-án Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter közösen utazott Belgrádba. Magyarország és Románia teljes mértékben támogatja azokat az erőket, amelyek békés, demokratikus és virágzó európai országgá kívánják változtatni Szerbia-Montenegrót. Kovács László magyar külügyminiszter szerint ez az egyik fő üzenete látogatásuknak. A magyar és a román külügyminiszter Belgrádban tárgyalt Goran Svilanovics szerbia-montenegrói külügyminiszterrel. A találkozó után Kovács László úgy fogalmazott, hogy a közös látogatás egyben üzenet a térségbeli országoknak és az Európai Uniónak is: a három országnak sok a közös érdeke, s noha különböző szakaszban vannak az európai integráció folyamatában, céljuk mindenképp közös. Mircea Geoana szerint az európai újraegyesítés folyamata nem ér véget, amíg nem zajlik le a nyugat-balkáni térség teljes és gyors integrációja az EU-ba és a NATO-ba. A két külügyminiszter közösen helyezett el koszorút a meggyilkolt Zoran Djindjics sírjánál.Geoana és Kovács a koszorúzás előtt Belgrádban rövid megbeszélést folytatott Szvetozar Marovics szerbia-montenegrói államfővel és Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnökkel.Kovács László tájékoztatta a szerbia-montenegrói és a román partnerét arról, hogy a módosítások révén a kedvezménytörvény alkalmazhatóvá vált. Kovács közölte: a román és a szerbia-montenegrói külügyminiszterrel elköltött ebéd idején, kötetlen eszmecsere keretében szóba került a kedvezménytörvény módosítása is. /Kovács és Geoana Belgrádban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./
2003. június 2.
Máj. 31-én Sepsiszentgyörgyön tartottak fórumot. Szatmárnémetiből kiindulva, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen keresztül, átívelve szinte egész Erdélyt, a Partiumot és a Székelyföldet, Sepsiszentgyörgyre érkezett a fórummozgalom, jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli. A tanácskozáson közel hétszázan vettek részt, az eseményre egész Erdélyből érkeztek küldöttek. A fórumon ismertették az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot Kezdeményező Testület feladatait és prioritásait, határozatot fogadtak el a kedvezménytörvény, a székelyföldi területi autonómia megvalósításának ügyében, javaslatot tettek a kommunizmus áldozatainak emléknapjára vonatkozóan, és eldöntötték, hogy a következő fórum Zilahon lesz. Megnyitó beszédében Tőkés László rámutatitt: joggal tekinthető a tömbmagyar Székelyföld Erdély belső anyaországának. Székelyföld ma is különleges helyet foglal el az erdélyi magyarság életében. A fő cél az erdélyi önkormányzat megvalósítása. A státustörvényről szólva Tőkés László feltette a kérdést: kinek a nevében írta alá Markó Béla a státustörvény módosítását, illetve mi alapján jelenti ki Kovács László magyar külügyminiszter, hogy a határon túli magyarság 98 százaléka támogatja a jogszabály módosítását? Mint fogalmazott, rólunk ne nélkülünk és ellenünk döntsenek, nevünkben ne politizáljanak, a polgári körök pedig ne nézzék tétlenül ezt a csúfságot, ami a romániai magyar közösséggel történik. Toró T. Tibor, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában tájékoztatott a testület máj. 30-i sepsiszentgyörgyi üléséről, amelyen elhatározták: a testület alapvető feladata az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozása. Ennek érdekében létre kell hozni az elméleti-jogalkotói munkacsoportot, amelynek feladata az a statutúmtervezetek, valamint a székelyföldi területi autonómia statutúmának előkészítése. A dokumentumokat a román parlamentnek is el kell törvény formájában fogadnia. A fórumra elküldte üzenetét Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, majd Bayer Zsolt magyarországi újságíró kapott szót, aki beszédében hangsúlyozta: a cél a magyarságot megillető jogok kikövetelése, kiharcolása mindenféle megalkuvás nélkül. Király Károly volt RMDSZ-es szenátor előadásában elmondta: a legnagyobb tragédia szerinte az, hogy a nemzetközi közvélemény előtt Romániát modellértékűnek könyvelték el a kisebbségi kérdés kezelésének tekintetében. Hangsúlyozta: a baj az, hogy a magyar elit egy részét sikerült a román hatalom szolgálatába állítani. Elfogadott határozattervezetük szerint felkérték az Országgyűlést, hogy az alábbi elveket és szándékokat érvényesítsék a kedvezménytörvény módosítása kapcsán: a törvény preambulumában tételesen maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás; a kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. Továbbá a törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgársággal azonos jogok illessék meg; illesen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányt folyató személyt diákkedvezmény, a határon túli pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagóguskedvezmény. A jogszbály biztosítsa minden magyar nyelvű oktatásban vagy nevelésben részesülő kiskorú gyermek azon jogát, hogy oktatási-nevelési, illetve tankönyv- és taneszköz támogatást kaphasson. A fórum állást foglalt a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében is. Székelyföld fejlődésének alapvető politikai eszköze az önkormányzás elvének érvényesítése a Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács felállítása révén. Javasolták, hogy Románia parlamentje november 15-ét az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Ennek támogatására felkérik az RMDSZ-t, az egész romániai társadalom demokratikus erőit és Constantin Ticu Dumitrescut, a volt politikai foglyok szövetségének elnökét. /Papp Annamária: Megkezdik az erdélyi autonómia felépítését. Az úticél nem Bukarest, hanem Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2003. június 2.
A külügyminisztérium tanulmányozza a magyar kedvezménytörvény módosított változatát és az elkövetkező napokban közli véleményét a jogszabályról a magyar féllel és az európai intézményekkel - jelentette ki Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana közölte: a munkaebéd keretében Kovács László magyar külügyminiszter tájékoztatta tárgyalópartnereit a szomszédos országok magyar közösségeinek képviselőivel lezajlott tanácskozásról. Ennek keretében a környező országok magyar közösségeinek képviselői megismerhették a kedvezménytörvény módosításának szövegváltozatát, amit megkaptak a jogszabály által érintett országok budapesti nagykövetei is. /Geoana még konzultálna a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2003. június 5.
A román kormány szóvivője által nyilvánosságra hozott közleménye szerint a legtöbb diszkriminatív és területen kívüli vonatkozás kikerült a magyar kedvezménytörvényből, de a magyar kormánynak és törvényhozásnak tovább kell gondolkodnia a jogszabályban megmaradt nem eurokonform aspektusokon. Románia kormánya tudomásul vette, hogy a magyar kormány benyújtotta a magyar parlamentnek a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény újabb, harmadik módosító indítványát. A közlemény szerint a román kormány úgy ítéli meg, hogy e módosítás révén a kedvezménytörvény legtöbb diszkriminatív és területen kívüli vonatkozása - a munkaerő-áramlás területén történő diszkrimináció, a magyarigazolvány megadásának területen kívüli eljárása, a szomszédos államok gazdasági vállalkozásai számára kilátásba helyezett támogatások folyósításával kapcsolatos diszkrimináció és más vetületek - megoldást nyert a román fél által a velencei bizottság, az Európai Bizottság, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosának, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Jürgens-jelentésének, valamint a szomszédos államok "konvergens álláspontja" alapján megtett román javaslatok révén. Ugyanakkor Románia kormánya továbbra is szükségesnek tartja, hogy a magyar kormány vegye fontolóra a szóban forgó jogszabálynak "azokat az aspektusait, amelyek nem eurokonformok". Ezzel egyidejűleg Románia kormánya folytatni fogja diplomáciai erőfeszítéseit a jelenlegi magyar igazolványoknak modern, egyszerűsített okmányokkal történő helyettesítése érdekében. Romániában a magyar kedvezménytörvényben előirányzott pénzügyi segély, valamint a magyar kormány által nyújtandó kedvezmények folyósítása az előzőleg a román-magyar vegyes bizottságban ajánlás formájában kidolgozandó módon történik. A segélyekben és a kedvezményekben pedig kizárólag az iskolák részesülnek, diszkriminációtól mentesen. /Román kormányközlemény a kedvezménytörvényről. Kiiktatni a maradék nem eurokonform aspektusokat is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Kovács László külügyminiszter a kedvezménytörvény folyamatban lévő módosításával kapcsolatban tett román külügyi nyilatkozatban azt tartja a legfontosabbnak, hogy a román kormány a jelek szerint tudomásul vette a törvénymódosítást. Az MTI-nek nyilatkozva a külügyminiszter kijelentette: ,,Valamennyi tárgyalásomon, amit a szomszédos országok vezetőivel erről a kérdésről folytattam, azt hangsúlyoztam, hogy a kedvezménytörvény nem kétoldalú szerződés, teljesen más természetű, mint például az alapszerződés, ahol minden egyes szóhoz kellett a két fél egyetértése. Itt tehát nem az egyetértést igényeljük, hanem a tudomásul vételt. Annak elfogadását, hogy ez a törvény nem sérti egyetlen szomszédos ország szuverenitását, érdekeit, érzékenységét sem. Ez a Magyar Köztársaság törvénye, tehát nem azt várjuk, hogy örvendezzenek neki, de azért fontos, hogy reagálásuk mégis pozitív legyen, elvégre az ő állampolgáraikról szól." Ami azt a megjegyzést illeti, hogy vannak még a törvényben nem eurokonform részek, ,,mi nem látunk benne ilyen részleteket, de a magyar kormány kész erről baráti hangú véleménycserét folytatni a román külügyminisztériummal". /Kovács László a román nyilatkozatról. A jelek szerint tudomásul vették a törvénymódosítást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2003. június 5.
Külső nyomásnak engedve a magyar kormány kiherélte a kedvezménytörvényt. És ehhez a határon túli magyarság szervezeteinek beleegyezését is sikerült megszereznie. A 95%-ét - fogalmazott Kovács László külügyminiszter. Az 5%-ot Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Ágoston András, az egyik délvidéki magyar párt képviselője jelentenék. Ők ugyanis ellene szavaztak a módosításoknak, s az eredeti szellem megtartásához ragaszkodtak. "A 95%-ban benne lennénk mi, erdélyi magyarok, és benne szlovákiai testvéreink is. Benne még azok is, akik aláírásunkkal tiltakoztunk a megcsonkítás ellen" - írta Gazda József. Vannak kérdések, amelyekben nem lehet kompromisszum. Ilyen az, hogy az egységes magyar nemzet részei vagyunk, szögezte le. A Duna Tévé jún. 1-jei, vasárnap esti adásában Kovács László külügyminiszter így érvelt: "mi az, hogy egységes magyar nemzet"? Már Szent István korában sem volt egységes a magyarság, mert hát Koppány... Az MSZP politikusa csak politikában tud gondolkodni. Nem nemzetben. /Gazda József: A 95 százalék nevében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2003. június 18.
Az Országgyűlésben vita folyt a kedvezménytörvényről. A kormány és az MSZP képviselője s támogatásra javasolta a kedvezménytörvényt módosító előterjesztést, a Fidesz vezérszónoka viszont úgy vélte: káros és önveszélyes a javaslat, emellett a határon túli magyarságra nézve méltatlan, hogy éjjel folytatják le az általános vitát. Kovács László külügyminiszter jún. 16-án éjjel a parlamentben azt mondta, a kedvezménytörvény-módosítási javaslat teljes mértékben megfelel az európai normáknak, szövegét elfogadták a határon túli magyarság 98 százalékát képviselő szervezetek, és a törvény nem fog feszültséget okozni Magyarország és szomszédai között. Kovács László közölte: az "egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazása az eredeti törvény preambulumában ellentétes az EU normáival, az azt felváltó "magyar kulturális örökséghez való kötődés" ugyanakkor jól kifejezi a jogszabály szellemét. Tabajdi Csaba, az MSZP vezérszónoka szerint "több európaiság nem jelent kevesebb magyarságot". Szólt arról, hogy a módosítással pontosítják a kedvezményeket és a támogatásokat, egy szomszédos ország kivételével teljes körű lehet az alkalmazás, és végre az autonómia-szigetek önszerveződésének segítésével lehet foglalkozni. Az "egységes magyar nemzet" kifejezés kapcsán megjegyezte: a "nation" angol és francia nyelven elsősorban államot jelent, ami félreértésekre adhat okot. Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka viszont azt mondta, hogy az egységes magyar nemzetre utalás a nemzeti újraegyesítés folyamatának hivatkozási alapja a törvényben. "Mint közösség, egységes az egész kárpát-medencei magyarság, ez a legfőbb politikai és jogi hivatkozásunk, erről nem tehetünk le akkor sem, ha Verheugen és Jürgens urak ezt javasolják" - fogalmazott Németh Zsolt, az EU bővítési biztosára, illetve az Európa Tanács jelentéstevőjére utalva. Az ellenzéki politikus szavai szerint a módosítás a magyarigazolvány visszanyesésével jár, a támogatások nyilvántartásának anonimmá tétele pedig a határon túli magyar közösség önszerveződése terén indokolatlan, érthetetlen visszalépés. A támogatási rendszert a csomag átláthatatlanná és finanszírozhatatlanná teszi. Németh Zsolt arról beszélt, hogy "az írmagját is kiirtják az oktatáson és kultúrán túlmutató támogatásoknak", de ezeken belül is jelentős a visszalépés, mert az oktatási-nevelési és taneszköz-támogatást nemzetközi szerződésektől teszik függővé. Sajnálatosnak nevezte továbbá, hogy a kormány semmilyen perspektívát nem nyújt a vajdasági és kárpátaljai magyarság számára. A határon túli magyarok a Fidesz álláspontja alapján jogfeladásként élik meg a módosítást, ami "komoly kiábrándulásukhoz vezethet az anyaországból". Közölte azt is, hogy ebben a témában nincs európai norma, mert ha lenne, az benne lenne a csatlakozási szerződésben. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka úgy vélte: "a státustörvény a földön fekszik", az eredeti törvényjavaslat megfontolásai között a belpolitikai előny elérése szerepelt, azaz a jogszabály elfogadásakor kialakított konszenzus nem jelenti azt, hogy a törvény jó. - Egy politikai nyilatkozatban lehet mondani, hogy egységes magyar nemzet, a papír mindent elbír - jelentette ki Eörsi Mátyás. Dávid Ibolya (MDF) hangsúlyozta: a kedvezménytörvény korszakos jelentőségű, ugyanis a nemzeti szolidaritás első "közjogias formája" volt. Szólt arról, hogy az Európai Unió intézményei közül sem a tanács, sem a parlament nem foglalkozott a kedvezménytörvény kérdésével. Kifogásolta, hogy a jelenlegi kormány nem kért fel szakértői bizottságot, nemzetközi jogi szakértőket a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos "tévhitek" eloszlatása érdekében. Dávid Ibolya közölte, hogy az MDF-frakció módosító javaslataik elfogadása esetén tudja támogatni az előterjesztést. Révész Máriusz (Fidesz) a szomszédos országokkal való egyeztetésről megjegyezte: egy évnyi egyezkedés után Szlovákia a módosító javaslatot sem fogadja el, és Románia is több aggályt vet fel, mint az eredeti törvénnyel kapcsolatban. Horn Gyula (MSZP) elmondta: meglepődött azon, hogy a Fidesz elutasítja a módosítást. Hozzátette, a szomszédos országokkal jelentkező feszültségeket az ott élő magyarok fizetik meg. A volt miniszterelnök úgy vélekedett: az 1994 és 1998 között kötött alapszerződések sokat segítettek a határon túli magyarságnak. Megfogalmazása szerint nincs vita abban, hogy a trianoni és a párizsi békeszerződés katasztrofális, rosszindulatú és igazságtalan volt. Amit azonban ma a szélsőséges erők megfogalmaznak megoldásként, például a visszacsatolások, az egy "nemzetveszejtő politika". /Budapesti vita a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2003. június 19.
Az 1989-es változások után jelentkezett az igény: újrafogalmazni az evangélikus egyház szervezeti szabályzatát, amely fél évszázaddal ezelőtt készült - hangzott el jún. 18-án a kolozsvári evangélikus templomban, ahol ünnepi istentisztelet után kihirdették és életbe léptették az új kánont. Mózes Árpád püspök felelevenítette az evangélikus egyház meggyalázásának történetét, kiemelve a kettős kisebbségi sors gyötrelmeit, amelynek következményeképpen emberek százai menekültek el a nagyvilágba. 1921-ben megalakították az Erdélyi Magyar Evangélikus Egyházkerületet. Dr. Kovács László Attila ismertette a gyülekezettel az új szervezeti szabályzat megalkotása során szem előtt tartott szempontokat, valamint ismertette a kánon néhány részletét. A püspököt mostantól tizenkét éves mandátummal választják meg, és egészen 71 éves koráig töltheti be tisztségét. Az ismertetőket követően a zsinati elnökség életbe léptette az új kánont. Romániai evangélikus-lutheránus egyház az új megnevezés az eddigi Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház helyett. /Sándor Boglárka Ágnes: Élet belépett az evangélikus egyház új kánonja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2003. június 25.
A magyar parlament 195:173 szavazattöbbséggel elfogadta a kedvezménytörvény módosítását. Megállapítható, hogy az ellenvetéseket, a szlovákiai reagálásokat kivéve a jelenlegi magyar kormányzat túlméretezte, és a szomszédok műfelháborodásához maga szállította a muníciót. A magyar kormányzat bizonyos személyei többet koslattak Európán keresztül-kasul azért, hogy a törvény a jó szomszédság számára legyen kedvező, mintsem az elszakított nemzetrészek tagjai részére, szögezte le Sylvester Lajos. A saját népének maradék patriotizmusát nacionalizmussá alacsonyító politikai kurzus a két vesztett világháborúból örökölt ,,bűnös nemzet" magyarságra alkalmazását éltette tovább egy kimondottan nacionalista nemzetállami hóbortoknak hódoló környezetben. A magyarság önképének módszeres eltorzítása országos méreteket öltött, és ennek kitalálói és fenntartói az olyasmiktől sem riadtak vissza, miszerint a kedvezménytörvény Magyarországot veszélyeztető egyik következménye az lesz, hogy 22 millió ,,,román" munkavállaló árasztja el az országot. Valakik felelősek azért is, hogy a határon kívüli magyarsággal szemben negatív érzelmeket sugalltak, a munkahelyi konkurencia érzetét keltették. A ,,22 millió román" magyarországi beözönléséhez hasonló nemzeti egységet romboló kalkulus eredménye Kovács László külügyminiszteri számításának szüleménye is, ami szerint a határokon túli magyarság 98 százaléka támogatja a kedvezménytörvény kormány által előterjesztett és megszavaztatott változatát. Valójában a romániai magyar történelmi egyházak vezetői néhány napja írásban tiltakoztak híveik nevében a kedvezménytörvény javasolt formában történő elfogadása ellen. Az elfogadott törvény magyarságra nézvést legsúlyosabb elvi öncsonkítása ,,az egységes magyar nemzethez tartozás" formula törlése, és ehelyett a ,,magyar kulturális örökséghez való kötődés" beiktatása. /Sylvester Lajos: Nemzet helyett kultúrához kötöttek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./
2003. július 3.
A Külügyminisztérium a leghatározottabban cáfolta a sajtóban megjelent, minden alapot nélkülöző híreszteléseket, amelyek szerint Kovács László külügyminiszter olyan nyilatkozatot tett volna, hogy lekerül a magyar igazolványokról a magyar korona - közölte a magyar külügyi szóvivő júl. 2-án MTI-vel. Tóth Tamás arra reagált, hogy napilapokban olyan cikkek jelentek meg, amelyek szerint a külügyminiszter felvetette a magyar igazolvány küllemének esetleges megváltoztatását a jövőben. Hangsúlyozta, a külügyminiszter nevét a magyar igazolványokkal mindössze olyan értelemben lehet egy cikkben érinteni, hogy az elmúlt időkben folytatott nemzetközi megbeszéléseken Kovács László határozottan azt mondta: nincs lehetőség arra, hogy a kiadott mintegy 700 ezer magyar igazolványban bármilyen változás történjék. /Marad a korona a magyar igazolványokon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 4.
Dr. Sasi Nagy Béla keserű iróniával összegezte a kedvezménytörvény alakulását: " ott volt a kovács, aki a sarló mellől lehullott kalapáccsal átkovácsolta egy schengeni üllőn a Törvényt. Azt, amit az egységes magyar nemzet szomszédban élő fiaiért alkottak nemrégiben. Csakhogy az ország új urai nem néztek jó szemmel senkit és semmit abból, ami előttük létezett és minden idejüket és erejüket arra összpontosították, hogy leváltsanak és változtassanak." Kovács László külügyminiszter a státustörvényről kisütötte, hogy ez sérti a szomszédok érzékenységét is, tehát meg kell változtatni. A törvény régebbi formájában kimondta: egységes magyar nemzet. Azonban Kovács "a kalapácskezelő főguru" szerint a nemzetközi konszenzusok előbbrevalók és az egységes magyar nemzet kifejezés nemigen fedi a realitásokat. "Mondták, hogy az Unióban nem lehet az egységes magyar nemzetet emlegetni. Van ellenben egy egységes nemzetállam" amivel szemben nincs kifogásuk. A benes dekrétum sem zavarja. "Megszólalt Détata is. (Ismertebb nevén D 209)" Ő gondol a határon túliakra. - "Volt egy Antall József is, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tartotta magát. Vajon nem forog a sírjában?" /Dr. Sasi Nagy Béla: Megszűnt az egységes magyar nemzet. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 4./A D-209 Medgyessy Péter miniszterelnök
