|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kelemen Hunor 2007. május 22.„Egy lépést hátra kell lépniük azoknak a politikusoknak, akik az élharcosai voltak a népszavazással kapcsolatos RMDSZ-álláspontnak – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter. – Új arcokra van szükség, akik hiteles politikát tudnak mutatni a magyar közösségnek. Ha józanul végiggondoljuk a dolgokat, csakis ez lehet a megoldás. Új csatába, új emberek kellenek. ” Eckstein nyomatékosan fogja képviselni ezt az álláspontját a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) június 9-ére összehívott ülésén. „Az RMDSZ másodszor áll a rossz oldalra. Ez pedig olyan presztízsveszteséggel jár, amit csak így lehet orvosolni” – jelentette ki a szenátor. Toró T. Tibor is az RMDSZ-vezetést tette felelőssé azért, hogy rossz döntést hozott a népszavazás ügyében, és csak utólag konzultált erről a területi elnökökkel. „A területi elnökök csak duzzogtak, de olyan állapotok uralkodnak a szövetségben, hogy nem mertek nyíltan véleményt nyilvánítani. Azért vettek részt csak tessék-lássék módra a kampányban, mert nem voltak meggyőződve a döntés helyességéről” – nyilatkozta a képviselő. „Nem kell fejek hulljanak az RMDSZ-ben a hétvégi népszavazási eredmény miatt, de új kommunikációs csatornákat kell találni a választók felé” – jelentette Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor kampányfőnök elismerte a népszavazási eredmény miatti felelősségét, de hozzátette, nem tekinti kudarcnak az RMDSZ szereplését. Kelemen Hunor szerint nem volt elhibázott döntés a szövetség vezetése részéről, hogy Traian Basescu menesztésére kell buzdítani az erdélyi magyarokat. A szavazók nem az RMDSZ-ről mondtak véleményt. Frunda György SZKT-elnök szerint a szavazási eredmény miatti felelősséget nem Kelemen Hunor szintjén, hanem a megyei szervezetek szintjén kell keresni. /Gazda Árpád: Eckstein: egy lépést hátra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./2007. május 23.Nem ártana időnként a szakértőkre hallgatni, és az sem, ha egy-egy politikai bukásnak személyi következményei lennének – derült ki Magyari Nándor László szociológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanárának Transindexen közzétett írásából. Eckstein-Kovács Péter szenátor felkérésére a kolozsvári Desire Alapítvány május elején végzett közvélemény-kutatása valós választói szándékot tükrözött, de az RMDSZ vezető politikusai, kampányfőnöke, Kelemen Hunor tévesnek minősítette ennek eredményét. Magyari írásában /A puding próbája a látványos bukás/ kifejtette: „Megszoktam, hogy az uborkafára hirtelen felkapaszkodott, magukat folyton kitüntető politikusok lenézően” nyilatkozzanak. Nehéz elfogadni, hogy a következmények nélküli, kliensrendszerre épített párt katonáinak ilyenfajta magatartása a többség számára természetes legyen. A politikusok elszakadtak az őket megválasztóktól, az RMDSZ elöljáróit többnyire az önérdek és nem a közjó foglalkoztatja. Az RMDSZ vezetői, szembefordulva a választói szándékkal, azt akarták, hogy a választók az államfő ellen szavazzanak. Miből és mennyit költött az RMDSZ erre a kampányra? /A bukás felé vezető út (Véleményt mond a szociológus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./2007. május 25.Azoknak az RMDSZ-es politikusoknak, akik a referendum alkalmával elkötelezték a szövetséget a vesztes oldal mellett, hátrébb kellene lépniük, bár egy lépést – hangoztatta május 24-én sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szerinte elsősorban Markó Béla szövetségi elnököt terheli a felelősség, illetve azokat a politikusokat, akik az államfő felfüggesztése mellett érveltek, köztük a két frakcióvezető, Verestóy Attila és Márton Árpád. Ugyanakkor érthetetlenségének adott hangot amiatt, hogy Markó Béla azt a Kelemen Hunort jelöli az ügyvezető elnökség élére, aki ennek a sikertelen kampánynak az élén állt, és akit képviselői teendői egyébként is Bukaresthez kötnek. Eckstein-Kovács Péter kiemelt fontosságúnak tartja az európarlamenti választások megfelelő előkészítését. Egy felmérés szerint azok közül, akik biztosan elmennek szavazni, 45,1 százalék az RMDSZ-listára, 23,7 százalék pedig a független jelöltként induló Tőkés Lászlóra szavazna, 31,2 százalék pedig még nem tudja, hogy kire adja voksát. Ezekből az adatokból kiindulva nem nehéz kiszámítani, hogy sem az RMDSZ jelöltjei, sem Tőkés nem jut be az EP-be. Eckstein-Kovács emlékeztetett: ő mindig is a közös lista mellett érvelt, ez sokkal jobban mobilizálná az erdélyi magyarokat az őszi EP-választásokon. A szenátor elmondta azt is: mindeddig Tőkés nem adta komoly jelét annak, hogy indulna az RMDSZ-listán. Eckstein-Kovács szenátor kifejtette: Markó Béla bejelentése, miszerint a helyzet stabilizálódását követően lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, azt jelzi, hogy az RMDSZ-nek csillapodott az étvágya, ami a kormányzást illeti. /SZ. K. : Markó Bélát terheli leginkább a felelősség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./2007. május 25.Szorosabb partneri kapcsolatot, hatékonyabb kommunikációt várnak el az RMDSZ megyei szervezetei a szövetség ügyvezető elnökségétől. Némelyikük a leendő ügyvezető elnök személyével is elégedetlen, illetve azt kifogásolja, hogy Kelemen Hunor nem tudja majd „főállásban”, Kolozsváron ellátni a rá váró feladatokat. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke olyan személyt látna szívesen az ügyvezető elnöki székben, aki minimum napi tíz órát áldozna erre a feladatra. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor elítélte a szövetség vezetőinek azt a magatartását, amellyel a megyei szervezeteket hibáztatják a magyar lakosságnak a népszavazáson mutatott alacsony számú részvételéért. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a politikai döntésekben jobban figyelembe kellene venniük a megyei sokszínűséget. Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke is azt szeretné, ha az ügyvezető elnökség visszatérne ahhoz a munkastílusához, amely 2005 előtt jellemezte. Csép Éva Andrea, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke hiányosságként azt vetette fel, hogy a kolozsvári ügyvezető elnökség viszonylag ritkán kopog be a marosvásárhelyi ügyvezető irodába. /RMDSZ: hogyan tovább, szervezetépítés? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./2007. május 28.A politikai alapon történő pénzelosztás volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tisztújítással egybekötött szovátai közgyűlésének visszatérő motívuma. A felszólalók közül többen is bizalmatlanságuknak adtak hangot az Erdély FM rádióadó létrehozásának és támogatásának körülményeivel kapcsolatban. Reagálásában Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány sajtó szaktestületének elnöke többnyire kitérő válaszokat adott. Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke szerint a médiaműhelyek képviseletét nem a MÚRE-nak, hanem a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének (RMLE) kell ellátnia. Ambrus javasolni fogja, hogy a MÚRE lépjen ki a Communitas Alapítvány sajtó-szaktestületéből, és helyét adja át a lapkiadók egyesületének. /Szucher Ervin: A MÚRE kilépne a Communitasból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./ Újabb három évre Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választotta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének a közgyűlés. A szovátai tisztújítás további eredménye: ügyvezető maradt Karácsonyi Zsigmond (Népújság), írott sajtóért felelős alelnök Makkay József (Erdélyi Napló), audiovizuális alelnök László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) lett. A szakmai-oktatási szakbizottságot Simonffy Katalin (Román Televízió), a sajtójogi- és érdekvédelmi szakbizottságot Mózes Edit (Népújság), a gazdasági szakbizottságot Bálint Zsombor (Népújság), a médiapolitikai szakbizottságot Csép Sándor (nyugdíjas), a szociális és tagságkezelő szakbizottságot Vajda György (Népújság) vezeti a következő három évben. /P. L. Zs. : Részben új vezetőség az újságíró egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./ Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elmondta: áldatlan helyzet alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyában. Az RMDSZ-t bíráló romániai magyar lapok kegyvesztetté válnak, sem közalapítványi támogatást nem kapnak, sem az RMDSZ-től függő reklámmegrendelésekhez nem jutnak hozzá. Csép Sándor szintén kritizálta az RMDSZ-nek az audiovizuális sajtót uralni próbáló törekvéseit. /MÚRE-közgyűlés Szovátán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./2007. június 1.RMDSZ-es hírforrások megerősítették: ,,puccs készül a szervezeten belül”, tizenkét év óta először talán szembefordul a szövetség Markó akaratával. Bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek az elnök ellen, és megpróbálják megtorpedózni Kelemen Hunor ügyvezető elnöki kinevezését. E folyamatban határozottan lépnek fel az erdélyi magyar liberálisok, élükön Eckstein-Kovács Péterrel, aki szerint itt az ideje, hogy átvegye a vezetést egy új, még nem kompromittálódott csapat. Eckstein váratlanul határozott fellépésére az RMDSZ részéről meg is érkezett a válasz: a liberális szenátornak megvolt az esélye versenyre kelni a jelenlegi elnökkel az aradi kongresszuson, de nem vállalta a megmérettetést, írta az A 7 című internetes lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./2007. június 8.Kelemen Hunor képviselő lesz az RMDSZ hierarchiájának második legfontosabb pozícióját betöltő politikusa – hacsak a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem dönt másképp. Takács Csaba eddigi ügyvezető elnök leköszön tisztségéről, utódjául pedig Markó Béla szövetségi elnök Kelemen Hunort javasolta. Az ügyvezető alelnökök személyéről is szavaznak. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője nem zárta ki a tárgyalás lehetőségét az MPSZ-szel sem, ha lesz tisztújítás a szervezetben. A nyitással Markó Béla is egyetért. /Cseke Péter Tamás, Simon Judit: RMDSZ-őrségváltás a Majális utcában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./2007. június 8.A közszolgálati tévé vezető tanácsába az RMDSZ rendes tagként Stanik Istvánt, az Új Magyar Szó főmunkatársát jelölte, póttagnak pedig Salamon Márton Lászlót, az ÚMSZ főszerkesztőjét, jelezte Kelemen Hunor képviselő. /Hírek röviden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./2007. június 9.Az RMDSZ nem tartja időszerűnek egy új kormánykoalíció létrehozását célzó tárgyalásokat mindaddig, amíg létezik egy működőképes kormánykoalíció és létezik egy ezt támogató parlamenti többség – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő azt követően, hogy Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel és Winkler Gyula államtitkárral együtt megbeszélést folytatott Traian Basescu államfővel. Az államelnök újabb megbeszélés-sorozatra hívta a parlamenti pártokat, ezúttal egy, a Nemzeti Liberális Pártból (PNL), a Demokrata Pártból (PD) és a Liberális Demokrata Pártból (PLD) álló kormánykoalíció esetleges létrehozása érdekében. /Az RMDSZ szerint nem időszerű az államfői kezdeményezés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./2007. június 9.Volt egyszer egy pártlap Sepsiszentgyörgyön, Megyei Tükörnek hívták, a nyolcvanas évek elején, miután négyoldalas napilappá vált, elvesztette olvasói kétharmadát, mindössze hatezer példány kelt el belőle. A kommunista párt szócsöve volt, nem tetszett a pártbizottságnak, hogy propagandaeszköze ily látványosan népszerűtlenné vált, kiadta a parancsot a községi párttitkároknak, fizessenek elő, s az apparátussal is rendeltessék meg a lapot. Sikeres akció volt, néhány hónap alatt tízezer fölé emelkedett a példányszám, s kúszott rendesen fölfelé. A négyoldalas, jórészt Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeivel, a pártélet rovattal és némi napi információval megjelenő újság meglehetősen magas példányszámmal érte meg a rendszerváltást. 1989 után egymás után szűntek meg a korábban nagy példányszámú és nem is népszerűtlen lapok, átrendeződött a sajtópiac, a helyzet stabilizálódni látszott. Az RMDSZ kivetette soraiból a másként gondolkodókat, elmosta a platformokat, egy szűk csoport vette kezébe a vezetést. Megvásárolta a már működő lapok, rádiók közül azokat, amelyek erre kaphatók voltak, esetleg újakat alapított. S a támogatásra szánt pénzeket – melyeket a román állam a magyar kisebbségnek, s nem az RMDSZ-hez hű sajtónak, kulturális egyesületeknek adott – szemrebbenés nélkül saját körén belül osztotta el. Sokatmondó tény, hogy Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány elnöke, amikor újságírók szóvá tették e természetellenes helyzetet, így reagált: nincs kommentárom. Az RMDSZ szócsöveit nagylelkűen támogatja. Tulajdonosaik minden létező romániai vagy magyarországi anyagi forrást felkutatnak, és alaposan meg is fejik azokat. A Romániai Magyar Szó két évvel ezelőtt csődbe jutott, most Új Magyar Szó (Maszol) néven jelenik meg, kiadója, többségi tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor. Példányszámgondjai lehetnek, mert a hazai és magyarországi átlagot meghaladó támogatások ellenére, no meg a Nagy Zsolt vezette minisztérium százezer eurós nagyságrendű reklámjuttatásai dacára, most terjesztési hadjáratot indított. Sepsiszentgyörgyi irodájuk vezetője, Király Róbert azzal az ajánlattal keresi fel a községek polgármestereit, hogy fizessenek elő önkormányzati pénzből ötven példányra, ellentételezésképp a 8,9 millió régi lej értékben az év folyamán bármikor hirdetést közölhetnek a lapban. Abban reménykednek, hogy az ötven ingyen példányból néhányat megszeretnek, és előfizetnek rá. Kovászna megye 46 településének felében Király sikerrel járt, máshol nem. Márton Árpád képviselő egy korábbi körlevélben felszólította az RMDSZ tisztségviselőit, vegyék, olvassák a lapot, mert pontosan tájékoztat az RMDSZ politikájáról, a bukaresti történésekről. A kézdivásárhelyi Székely Hírmondó azt ajánlotta, hogy a helyi tanács pengessen le minden hónapban száz eurót a szerkesztőségnek, s ellenszolgáltatásképpen a Hírmondó igen szép cikkeket fog közölni a községről. A Communitas Alapítvány írott sajtónak szánt román kormánypénzéből az átlagot meghaladó 15 000 lejes támogatásban részesült a Székely Hírmondó, de a magyarországi Szülőföld Alapítvány is tavaly bőven csurgatott Tamás Sándor és Antal Árpád képviselő rádióinak, vállalkozásainak. Antal Árpád Pro Regio Siculorum Egyesület fejlesztési központjára kétmillió forintot adtak, az Antal & Tamás Kft. az Aktív nevű tévére (amiről eddig úgy tudták, hogy a sepsiszentgyörgyi Média3 Alapítvány tulajdona) 2,5 millió forintot kapott, az Antal Árpád vezette Pro Regio Siculorum Egyesület a Régió Rádió beindítására 3,5 millió forintot, a kézdivásárhelyi Profi Rádió támogatására, mely közismerten társtulajdonban él a Székely Hírmondóval, 3,5 millió forintot kapott, miközben az Anyanyelvápolók Sepsiszentgyörgyi Szövetsége 700 000 forintot. /Simó Erzsébet: Sajtószabadság, -etika és a mindent fölülíró pénz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./2007. június 11.Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) június 9-i marosvásárhelyi együttes ülésén elemezte a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazást. Mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig a felszólalók többsége azt hangsúlyozta: a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van saját érdekképviseletre, és a népszavazási kudarc tanulságait levonva továbbra is egységben kell tevékenykednie. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten elhibázottnak nevezte az RMDSZ-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla bejelentette, június végéig lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, és teljes figyelmét az elnöki feladatok ellátására fordítja. A magyarság miniparlamentje Kelemen Hunor képviselő személyében új ügyvezető elnököt választott a leköszönő Takács Csaba helyébe. A népszavazással kapcsolatban Markó feltette a kérdést: „Ugyan bizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk?” Basescu elnöki köztársaság megteremtésére törekszik, rendőrállamot akar kiépíteni, és nagy szerepe van abban is, hogy a román pártok ma ki akarják penderíteni a magyarokat a parlamentből és a kormányból. Az RMDSZ elnöke azonban belátta, hogy mindezen érvek ellenére a szervezet hibázott. A politikus szerint együtt kell maradnia az RMDSZ-nek. „Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagoknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását!” – jelentette ki. Markó szerint Európa is, sőt a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre, hogy „minden rendben van velünk, nem kell már idefigyelni”. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel. Eckstein-Kovács ismételten felszólította az RMDSZ vezetőit: e népszavazási kudarc után „tegyenek egy lépést hátra”. A felszólalók nagy része nem tagadta, hogy az RMDSZ hibázott, de helytelenítette, hogy Eckstein-Kovács Péter nyilvánosan szólította fel visszavonulásra az RMDSZ vezetőit. Kelemen Atilla európarlamenti képviselő, Maros megyei elnök úgy fogalmazott: a népszavazási kudarc „hideg zuhanyként” érte a szervezetet, de ez a tanulságok levonására készteti a szövetséget. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke nehezményezte, hogy Eckstein-Kovács a szervezet vezetőinek a leváltását nem „családon belül” kezdeményezte. Lakatos Péter Bihar megyei képviselő elismerte a szervezet hibáit, de hangsúlyozta, hogy ebben a belpolitikai helyzetben, az RMDSZ-nek nagyon sok dolga van a romániai magyarság ügyeinek a megoldása terén. Veres Valér egyetemi tanár kiemelte a miniszterelnök-helyettesi tisztség fontosságát az oktatás szempontjából, hangsúlyozva, nem lenne jó megoldás lemondani erről. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borbély László miniszter is. Toró T. Tibor képviselő „monumentálisan rossz döntésnek” nevezte a népszavazással kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta, a felelősséget nem kell másokra hárítani. Szerinte világos jelt kapott a szövetség a választók részéről arra vonatkozóan, hogy az erdélyi egypártrendszer leáldozott. Toró a párbeszédben látja a megoldást, erre megfelelő keretet teremtene az erdélyi magyar kerekasztal. „Tetszik vagy nem, Tőkéssel ki kell egyezni. Nem szeretetből, hanem mert a helyzet így kívánja’’ – fogalmazott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, nem tartotta korrektnek azt, hogy Frunda György a területi elnököket okolta a kudarcért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felvetette az elnöki szóvivői státus létrehozásának az ötletét. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) több RMDSZ-es tisztségviselővel egyetemben korrupcióval vádolja, mivel „etnikai alapon” támogatáshoz segített magyar településeket. Markó kifejtette: párbeszédet ajánl Tőkés Lászlónak is, akivel az elmúlt időszakban többször is egyeztettek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja ügyében. Az ülésen Markó Béla köszönetet mondott Takács Csaba leköszönő elnöknek az 1993 óta kifejtett munkájáért, amiért Ezüstfenyő díjjal és Bethlen Gábor plakettel jutalmazta. Ezt követően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy Kelemen Hunort javasolja Takács Csaba utódjának. Kelemen Hunor öt főosztály létrehozását javasolta a következő személyekkel az élen: Borbély László, kormányzati kapcsolatokért, Cseke Attila, önkormányzatokért, Kovács Péter területi szervezetekért felelős alelnök, továbbá Lakatos András oktatási és Szép Gyula művelődési alelnök. Ugyanakkor bejelentette a gazdasági és ifjúsági főosztály megszűnését, ezek helyett programirodákat hoznak majd. A testület állásfoglalást fogadott el azoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek az ügyében, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég büntetőjogi eljárást indított. A dokumentumban aggodalommal állapították meg, hogy a DNA egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve vizsgálatot kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen. Az SZKT–SZET határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megválasztásáról és megalakulásáról, valamint az SZKT megválasztásáról. /Papp Annamária: Markó: Szükség van Romániában a magyar érdekképviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ „Mi támogatjuk az erdélyi magyar politikai élet szereplői közötti reprezentatív kerekasztal létrehozását, aminek kétségkívül az RMDSZ is tagja kellene legyen. Én azonban úgy látom továbbra is, hogy az RMDSZ-ben a megújulásnak semmiféle jele nincs” – fejtette ki Szilágyi Zsolt. /Lokodi Imre: Befelé fordul és kifelé nyit az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ „Sem nélkülünk, sem helyettünk nem teszi meg más a munkát” – jelentette ki Verestóy Attila, aki a lemondásra való felszólításra csak azzal reagált, hogy ennek a családja örvendene a legjobban. Antal István képviselő szerint a sajtó nagy mértékben felelős amiatt, hogy a népszavazáson a magyarság kihátrált az RMDSZ mögül. A terem vastapssal állt ki az ügyészek által vizsgált Cseke Attila helyettes államtitkár mellett. /Gazda Árpád: Mérsékelt önvizsgálat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./2007. június 11.Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésével kapcsolatban túlzottak voltak az esetleges személycserékhez fűzött remények. Igaz hogy Eckstein-Kovács Péter több vezető visszalépését követelte, de ezzel az RMDSZ-en belül általánosan elfogadott, tudatos ellenzéképítés-koreográfiába próbált beilleszkedni. A szabadelvűek bírálata betöltötte eredeti szerepét, a közvélemény az eddiginél erőteljesebb belső ellenzéket vélhet felfedezni, ami az RMDSZ megítélésének használ. A kisebbségi közösségek szervezeteiben fokozottabb a megkövesedés veszélye, mint a többségi pártban. Ezzel az RMDSZ nem tud mit kezdeni, írta a lap, hozzátéve, akárcsak ellenzéke, amely képtelen leváltani a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) élén álló Szász Jenőt, „de a közéleti szerepvállalásban alaposan megkopott, sok tekintetben anakronisztikussá vált Tőkés Lászlóval szemben sem sikerült új vezéregyéniséget felmutatniuk. ” Az RMDSZ-ben vitát kell folytatni a belső megújulásról. Ezen az úton az első lépést jelenthetné a Tőkés László független európai parlamenti képviselő-jelölttel való kiegyezés. Az RMDSZ vezetőségének, de főleg a Kelemen Hunor ügyvezető elnök által képviselt „új hullámnak” el kellene gondolkodnia azon, hogy mit kezd a romániai magyar közösséget megillető román állami támogatással, amelynek részrehajló, sokszor politikai szempontok alapján történő elosztásával folyamatos támadási felületet biztosít ellenfeleinek. /Borbély Tamás: A nehezebbik úton. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./2007. június 12.Az erdélyi, romániai magyarság akarategysége az évek múlásával egyre inkább foszladozik, a legalapvetőbb dolgokban sem tudnak megegyezni. Nem lehet a vétket egyértelműen egyik vagy másik politikai irányzat nyakába varrni: a bűn közös. Új pártok, pártocskák létrehívása nem megoldás. A többségi ellenlábasok előszeretettel karolják fel a magyarságot megosztó szándékokat és kezdeményezéseket. Az ügyvezető elnöki személycsere – Kelemen Hunor eddigi ténykedéseit ismerve – nem jelent sokat. Ugyanez vonatkozik az SZKT ,,erős magjának” érinthetetlenségére is. Markó Béla élénkebb párbeszédet ígér. Ilyesmit eddig is tettek, de nem sok foganatja volt. Végre RMDSZ-berkekből is megszólaltak a józanabb hangok: asztalhoz kell ülni Tőkés Lászlóval. Nem elég asztalhoz ülni, a jelöltlista élére kell tenni, mert ő nem fogja méltatlanul képviselni az EP-ben a magyarság ügyét, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: A honi erkölcsi válságról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./2007. június 13.Kelemen Hunor személyében új ügyvezető elnököt választott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A réginek, a tizennégy esztendőt lehúzott Takács Csabának a szövetség vezetősége Ezüstfenyő-díjat és Bethlen Gábor-plakettet nyújtott át. Tibori Szabó Zoltán újságíró várta, hogy a lapok értékelni fogják Takács Csaba teljesítményét. Nem így történt. Véleményére akkor sem voltak sokan kíváncsiak, amikor hosszú éveken át a szövetség második embere volt. /Tibori Szabó Zoltán: A napszámos produkciója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./2007. június 25.Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök a Bihar megyei RMDSZ-szervezethez látogatott el, Cseke Attila, önkormányzatokért felelős alelnök pedig háromszéki önkormányzati képviselőkkel, RMDSZ-es polgármesterekkel tanácskozott. A szervezetépítés ütemtervét mutatta be egyeztetőkörútja második állomásán, Bihar megyében Kelemen Hunor. Cseke Attila államtitkár elmondta, Kovászna megye tavaly három és félszer nagyobb összeget kapott a kormány tartalékalapjából, mint 2005-ben, miután ez utóbbi kiutalás szintén jóval meghaladta a 2004-est. /”Szervezetet épít” Kelemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2007. június 25.Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a lármafa-találkozót, ezúttal a Beszterce megyei Cegőtelkén. Az Árpád-házi Szent László király emléke előtt tisztelgő találkozót 2000-ben a Magyarok Székelyföldi Társasága kezdeményezte, s immár nyolc éve a szórványban élő magyarok helyzetére kívánják felhívni a figyelmet. Az idei rendezvényre egy autóbusznyi résztvevő indult a cegőtelki Cserhalom emlékműtől Felvidékre, bejárva a Szent László emlékét idéző helyeket. A hét végén avatták fel a Brassó megyei Hosszúfaluban az evangélikus közösség vallásos-kulturális otthonát, a Keresztyén Csángó Házat. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke ünnepi beszédében elmondta: a szövetség az egyházak partnere kíván lenni abban, hogy a magyarság számára fontos épületek törvényes úton kerüljenek vissza a közösségekhez. „Azoknak a négyfalusi evangélikus magyaroknak, akik 1938-ban ennek az épületnek a létrehozásán fáradoztak, legsötétebb jövőképei között sem szerepelhetett az, hogy az evangélikus közösségnek vissza kell vásárolnia majd jogos tulajdonát. A Keresztyén Csángó Ház az önök kitartásának és közösségi összefogásának gyümölcse, amely mindannyiunk számára példaértékű” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. /Lármafa-találkozó Cegőtelkén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2007. július 5.A XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a „Tusványos” szervezői nemcsak nyílt fórumra, hanem kétoldalú érdemi párbeszédre hívják Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés kijelentette: találkozna Markóval a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. A találkozó gondolatát Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke is támogatja, aki a Transindex internetes portálnak a következőket nyilatkozta: „Biztos vagyok benne, hogy július folyamán sikerül összehozni egy Markó-Tőkés csúcstalálkozót. ” /RMDSZ-EMNT „csúcstalálkozó” Tusványoson? Tőkés László találkozna Markó Bélával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2007. július 6.Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének két fontos feladatot kell teljesítenie: politikai koordinációs teendői mellett szolgáltatói kötelezettségeinek is maximálisan eleget kell tennie. Mindez csakis partneri viszonyban sikerülhet – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Kolozs megyei önkormányzati tisztségviselőkkel való találkozóján. Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök olyan törvénymódosításokra hívta fel az önkormányzati képviselők figyelmét, amelyek az RMDSZ kezdeményezésére léptek életbe. Az első módosítás értelmében az önkormányzatoknak törleszteniük kell az ingázó tanárok útiköltségeit, függetlenül attól, hogy azok címzetesek-e vagy sem. Ugyancsak az RMDSZ javaslatára a magyar tanítóknak ki kell fizetni a magyar órákért járó plusz órabéreket, a szakképzett tornatanároknak pedig a katedrájába kell iktatni az I-IV. osztályosok tornaóráit is. /Az RMDSZ ügyvezető elnöksége az önkormányzatok növekvő szerepét hangsúlyozza. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./2007. július 9.Az RMDSZ vezető politikusainak hét végi nyilatkozatai arra engednek következtetni: Tőkés László független jelöltnek mindenképpen helyet szorítanának a szövetség európai parlamenti választási listáján. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta: tekintettel arra, hogy a püspök jelezte, hajlandó az RMDSZ-szel párbeszédet folytatni, valószínűsíthető, hogy Tőkés püspök számára is elfogadható helyet kap az RMDSZ EP-választási listáján. „Ha Tőkés László függetlenként kíván indulni az európai parlamenti választásokon, tisztában kell lennie azzal, hogy a romániai magyar közösség brüsszeli képviseletét kockáztatja” – jelentette ki Kelemen Hunor. Borbély László, a szövetség ügyvezető alelnöke viszont úgy fogalmazott, még korai lenne arról beszélni, hogy Tőkés László a szövetség listájának vezető helyét foglalná-e el. Arról egyik RMDSZ-es politikus sem nyilatkozott, hogy a választási lista módosulása során melyik SZKT által megerősített politikus neve tolódna lejjebb, vagyis nem bejutó helyre. /L. I. : EP-lista: melyik hely a Tőkésé? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./2007. július 9.A következő másfél év három választási megmérettetéséről, a hazai magyar európai parlamenti képviseletről, valamint az önkormányzatok pályázati lehetőségeiről tanácskoztak a hét végén Csíkszeredában Kelemen Hunor RMDSZ-ügyvezető elnök, Cseke Attila önkormányzati ügyvezető alelnök és az RMDSZ Hargita megyei szervezetének vezetői. Cseke Attila úgy vélte, 2008-ban az RMDSZ választási sikere attól függ, mennyire elégedettek a választók az önkormányzati képviselők munkájával. /Csíkban tanácskozott Kelemen és Cseke. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./2007. július 12.„Minden elképzelhető” – kommentálta július 11-én Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke azt az elképzelést, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján Markó Béla és Tőkés László kapja meg az első két helyet. E forgatókönyv szerint a szövetségi elnök és a püspök a választások után nem fogadná el mandátumát, hanem átadná a helyét a listán következő jelölteknek. A javaslatot Toró T. Tibor képviselő fogalmazta meg tavaly decemberben, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ párbeszédének elindításakor. Toró szerint a „forgatókönyvtől” nem zárkózik el Tőkés László sem. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta: tekintettel arra, hogy a püspök jelezte, a választások kapcsán hajlandó az RMDSZ-szel párbeszédet folytatni, valószínűsíthető, hogy Tőkés püspök számára is elfogadható helyet kap az RMDSZ EP-választási listáján. /Cs. P. T. : Markó és Tőkés befutó helyeken? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2007. július 12.A MIÉRT által szervezett tusnádfürdői EU-tábor második napján a média és politika viszonyából volt szó. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alenöke szerint a romániai magyar sajtó a piac mérete miatt eleve csak részben szabad, ugyanakkor a médiamunkások hiányos szakmai felkészültségük miatt ezt a részleges szabadságot sem tudják kihasználni. A „képviselők és a szenátorok azt csinálnak a sajtóval, amit akarnak” – hangoztatta Gáspárik. Soós Róbert, a maszol.ro vezető szerkesztője szerint a romániai magyar internetes média legnagyobb problémája, hogy a szerkesztett portáltartalmat fogyasztók száma négy-ötezer egyedi látogatóra tehető, míg a reklámügynökségek ingerküszöbét tízezer látogatóval is alig-alig lehet elérni. /Sajtószabadság, piacosan. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, szemléletváltásra is szükség van a romániai magyar fiatalság körében. Meg kell tanulni helyben megoldani a saját problémákat, nem lehet mindenért Brüsszelbe futni, összegyűjtött aláírásokkal a kézben. Az ügyvezető elnök kitért az erdélyi magyarság körében tapasztalható megosztottságra is, a sajtó alapvető feladatai között pedig megemlítette az elfogulatlanságot és a kritikai látásmódot. A meghívott vendégek (Korodi Attila miniszter, Újhelyi István MSZP-s államtitkár, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke) rövid beszédükkel köszöntötték a résztvevőket. A programban meghívottként szerepelt Markó Béla RMDSZ-elnök is, de ő nem vett részt a megnyitón. /Tötszegi Orsolya. Fodor Tekla: Tusnádfürdői laza Eu-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./2007. július 12.Indoklás nélkül vonják meg a támogatást a magyar kormányt és határon túli szócsöveit bíráló kisebbségi médiumoktól. Nem adnak magyarázatot a kormányzati nemzetpolitika képviselői arra a kérdésre, miért csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezeteknek jut pénz. Az Erdélyben és Kárpátalján is széles körű visszatetszéssel kísért gyakorlat szerint a magyar közösségek túlélése szempontjából kulcsfontosságú területekre nem írnak ki pályázatot. Erdélyi civil szervezetek és lapkiadók az elmúlt években rendszeresen bírálták a Szülőföld Alap (SZA) pályázati politikáját, részrehajló pénzosztogatással vádolva a magyar kormánynak alárendelt intézményt. Álláspontjuk nem változott azután sem, hogy az alap nemrég közzétette a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait, valamint a pályázóknak megítélt támogatásokat. Makkay József, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a kolozsvári Krónika napilapnak úgy nyilatkozott: Magyarországon és Romániában ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja. Makkay sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó rendszeresen kimarad a támogatottak köréből. Ennek megfelelően az idén sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepeltek a nyertesek között, miközben ezeket a kiadókat az SZA kuratóriuma nem tájékoztatta a döntés indokolásáról. Sérelmezi a részrehajló elbírálást Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke is, ismertetve: a MIT-hez tartozó szervezetek alig jutottak támogatáshoz. A Szülőföld Alap kollégiumában Erdélyt képviselő Székely István – történetesen az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja – újságírói kérdésre nem kívánta megindokolni, miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. Két és fél milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, amely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott; az alapítvány mögött a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó húzódik meg, amely kiadja az Erdélyi Riport hetilapot. Bőkezűnek bizonyult a Szülőföld Alap a Kelemen Hunor RMDSZ-es ügyvezető elnöke tulajdonában lévő Transindex hírportállal is, amelynek két pályázata hétmillió forintot kapott. A több mint száz civil szervezetet tömörítő Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége hiányolja, hogy a kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára létfontosságú területekre nincs kiírás és pályázati lehetőség az alap programjai között: az ifjúsági, nem szak-könyvkiadási pályázatokat egyáltalán nem, tudományos és szociális területre vonatkozókat pedig csak bizonyos szűk sávban támogatnak. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az észrevételekre akkoriban úgy válaszolt: azok számára idegen a magyar kormány új, kétpillérű nemzetpolitikája, akik etnobizniszben gondolkodnak, és nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez. Hasonló gyakorlatot követ a Szülőföld Alap Kárpátalján is. Az áttörés még nem következett be a kárpátaljai magyarság és az anyaország kapcsolatában – szögezte le Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Kovács szerint ugyanis a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor is az UMDSZ kapta a Kárpátaljára irányuló támogatások döntő többségét, igen csekély az elmozdulás. A tények önmagukért beszélnek. A határon túli magyarság támogatására létrehozott Szülőföld Alap Kulturális és Egyházi Kollégiuma legutóbbi ülésén 80 millió forint elosztásáról döntött a kárpátaljai pályázatok vonatkozásában. A kulturális célra fordítható keretösszeg – 33,2 millió forint – közel kétharmadát, konkrétan 19 millió forintot az 50 tagot számláló, Horváth Sándorné nevével fémjelzett Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete kapta. A kuratóriumban szavazati joggal Kárpátalját történetesen az UMDSZ által delegált Horváth Sándor képviselte. A könyvkiadásra szánt pénz 80 százalékát az Intermix Kiadó (vezetője Dupka György UMDSZ-alelnök), valamint az UMDSZ tagszervezete, a Lembergi Magyarok Kulturális Egyesülete érdemelte ki. A KMPSZ pályázatait – egy kivételével – szintén elutasították, mivel azok oktatási célt szolgálnak, addig a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülők és Pedagógusok Tanácsa a kulturális keretből is támogatásban részesült, és ezzel együtt megkapta a továbbpályáztatásra kiírt, 8,5 millió forintra rúgó keret teljes egészét. A Szülőföld Alap ukrajnai támogatásainak aránytalanul nagyobb részét továbbra is az UMDSZ holdudvarába tartozó szervezetek kapják. A magyar kormány állítólag azért alakította át a határon túli magyarok támogatásának rendszerét, hogy igazságosabbá tegye az elosztást. /Rostás-Székely: Leplezetlenül részrehajló a Szülőföld Alap. = Magyar Nemzet, júl. 12./2007. július 13.Továbbra sem tudni, mikor találkozik Markó Béla és Tőkés László. „Kommunikációs csata indult be az RMDSZ és Tőkés László támogatói között” – állapította meg Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. Toró elmondta, sem Markó Béla szövetségi, sem Kelemen Hunor ügyvezető elnök nem válaszolt telefonhívásaira. /Gazda Árpád: Kommunikációs versengés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./2007. július 19.A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben szervezett összejövetelt a következő témakörrel: Az RMDSZ – az elvek és a politikai fejlemények között. „... az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot... ” A vitát Radu Filipescu és Armand Gosu vezette, és arra Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett meghívást kapott Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, illetve Anton Niculescu külügyi államtitkár. A megbeszélésen Markó Béla tisztázta: az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot. Nem tagadta, hogy a magyar közösség „mérsékeltje” és radikálisai” közös célt követnek, csupán a kérdésfelvetés tekintetében vannak közöttük különbségek. Markónak azt is meg kellett magyaráznia, miért támogatta az RMDSZ a 2004-es választásokon Adrian Nastasét, illetve miért szavazott idén Traian Basescu államfő felfüggesztésére. A jelenlevők mindkét döntést meggondolatlannak minősítették. Markó az első kérdésre azzal érvelt, hogy az RMDSZ ily módon akarta biztosítani a kisebbségeket támogató, 2000–2004 között hozott intézkedések folytonosságát. A második problémára vonatkozóan hibának mondotta az államfő felfüggesztési folyamatának beindítását, de hozzátette, Basescut büntetni kellett alkotmánysértéseiért. A magyarok pedig azért maradtak távol a referendumról, mert egyrészt nem akartak az RMDSZ ajánlásával ellentétesen szavazni, másrészt pedig nem értettek egyet az RMDSZ álláspontjával. Az RMDSZ döntését azonban egyik esetben sem lehet hibásnak nevezni – tette hozzá. /B. T. : GDS-kérdésözön az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./2007. július 20.A “befutó hely” nem megoldás, legfeljebb egy közös nemzeti lista – ez Tőkés László válasza Markó Béla legújabb ajánlatára. “Erre nézve viszont kételyeink vannak – különös tekintettel a listaállító SZKT-határozat megkötései miatt” – áll még a közleményben, amelyből a Transindex közölt részleteket. A hírportál szerint Tőkés László újból az őt jelölő hat erdélyi szervezettől tette függővé, hogy elfogadja-e az RMDSZ-es ajánlatot vagy sem. “Senkinek nincs istenadta joga eldönteni, hogy egy lista nemzeti-e vagy sem” – replikázott a Transindexnek Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./2007. július 23.Ilyen felállásban nem volt még a rendezvény – vezette fel Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a Bálványosi Nyári Szabadegyetem fő előadásának számító beszélgetést, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével. Az előadás Erős Európa – Erős közösségek főcímmel zajlott. Tőkés László elmondta: gyenge Románia és Magyarország is, itt volna hát az esély a gyengék egyesülésére azért, hogy erőhöz juthassanak. Az európai parlamenti jelölését támogató aláírásgyűjtés kapcsán Tőkés László elmondta: támogatást kapott az egyházaktól, amelyek ellen viszont páratlan támadás indult emiatt. Emlékeztetett arra, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke, ügyvezető elnöke zsarolásnak minősítette az egyházak kiállását, de emellett az egyházon belül is felütötte fejét a sárdobálás. „Le kell küzdenünk az identitásválságot, vissza kell találnunk gyökereinkhez, hitünkhöz, ha erőt akarunk nyerni, és ebben az egyházaknak nagy szerepe van” – jelentette ki a püspök. Önmagunkra találásra, tisztulásra, a nemzeti értékek helyretételére, tudati megújulásra van szükség; rendszerváltásnak kell végbemennie az erdélyi magyar politikában és közéletben egyaránt – és a magyarság nem összetévesztendő az RMDSZ-szel, hangsúlyozta Tőkés László. A püspök szerint badarság az a kommunista felfogás, amely szerint az egyház nem politizál, hiszen mindig is megszólaltak az egyház emberei politikai kérdésekben, és feladatuk volt leleplezni az igazságtalanságokat. „Szégyellem, hogy folyik a nyilatkozatháború, a párbeszéd a párbeszédről. Magyar emberek vagyunk, és meg kellene tudnunk beszélni a dolgainkat” – reflektált Markó Béla RMDSZ-elnök távolmaradására a püspök. „El kell jutnunk Erdélyből Európába, adja Isten, hogy így legyen” – zárta beszédét. Orbán Viktor rámutatott: Európában új politikai és szellemi korszak kezdődött, de Magyarországon továbbra is kisszerű, dogmatikus politika van életben. Az új európai korszellemet meghatározó alapgondolatok: csak Isten tud a semmiből valamit teremteni, az ember csak párban képes erre; a kultúra mindenkié, az élőké, a holtaké és az utánunk következőké egyaránt; az ember alapvetően közösségi lény. Ma már erkölcsi relativizmus helyett fogódzókat, erkölcsi normákat várnak az emberek politikai vezetőiktől – mindezt Merkel és Sarkozy győzelme is igazolja /Farkas Imola: Erős Európát, erős közösségeket! Orbán Viktor és Tőkés László előadása Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán szerint a mai kereszténydemokrata, konzervatív politikusok választási sikerei is jelzik a korszellem megváltozását, azt, hogy az emberek erkölcsi relativizmus helyett biztos pontokat keresnek. Az új jobboldalnak harcolnia kell a nemzeti érdekvédelem jegyében, hogy a Kárpát-medencei magyarok érdekegyeztető fórumai ismét létrejöjjenek, szögezte le Orbán Viktor. Ilyen a Magyar Állandó Értekezlet, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a határok feletti nemzetegyesítés, az állampolgárság kérdése. Hozzátette, meg kell teremteni azokat az alkotmányos intézményeket, amelyek segítségével a magyar demokrácia meg tudja védeni önmagát. Emellett a versenyhelyzet kialakulását elősegítő, monopóliumellenes szabályokat is ki kell dolgozni, és fel kell venni a harcot a szegénység ellen. Mint hangoztatta, történelmi megállapodásra van szükség a középosztály és a szegények 2-3 milliós világa között. „A Fidesz küldetése, hogy ezt a szövetséget létrehozza” – szögezte le Orbán Viktor. /Balogh Levente: Kinek hisznek a szegények? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke július 21-én a Bálványosi Szabadegyetemen egy új jobboldal kialakításának szükségességéről szólt. Ennek a jobboldalnak fel kell vállalnia a magyarországi, három milliónyi szegény lakosság érdekében a küzdelmet. A mostani baloldalinak nevezett kormány ugyanis reform címén olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek kifejezetten a szegény réteget sújtják. Ilyen a tandíj bevezetése, az ún. vizitdíj az orvosnál, a tervezett ingatlanadó, a betegbiztosítás piaci alapokra való helyezése stb. Mindezek sokmindenről szólhatnak, de a társadalmi szolidaritásról semmiképpen, pedig a klasszikus meghatározás szerint a baloldal politizálásának ez lenne a legfőbb alapja. /Veres István: Hol van a baloldal mostanában? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 23./ Az Új Magyar Szó szerint a zárórendezvény: lelkigyakorlat mindenkinek. A lap szerint Tőkés László püspök záróelőadása metafizikai távolságban volt egy EP-képviselő-jelölttől elvárt politikai megnyilvánulástól. Orbán Viktor „megkritizálta az erdmagyarokat”, mert kevesen mentek el a választásra. A lap gunyoros, lenéző hangon számolt be Orbán Viktor előadásáról. /Szabó Tünde: Tusványos-vég: Tőkést az RMDSZ-be, Orbánt az egyetemre! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2007. július 23.Csak akkor lehetséges az RMDSZ megreformálása, ha beismerik hibáikat, stratégiai mulasztásaikat – nyilatkozta Tőkés László püspök Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor felvetésére a Szabadegyetemen. A szenátor azt javasolta Tőkésnek, fogadja el az RMDSZ európai parlamenti listáján a felajánlott befutó helyet, mert ez kötelessége, de kérje, hogy az az RMDSZ, amelyet ő is képvisel, legyen egy demokratikus szervezet, amelyben véghezviszik az aradi kongresszuson elmulasztott szerkezeti reformokat és személycseréket. Eckstein-Kovács felvetésére válaszolva Tőkés László kijelentette: amikor megpróbálta belülről reformálni az RMDSZ-t, akkor kipenderítették. Tőkés egyébként szkeptikus az RMDSZ megújulását illetően. A püspök sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ elnök nem jelent meg a rendezvényen. Tusványos többet érdemel – fogalmazott. A közös EP-képviseletről szólva kifejtette: meg kell előlegezni a bizalmat a tárgyaláshoz, főleg miután az RMDSZ válságban van. Segíteni kell rajta – hangoztatta a püspök, hozzátéve: nem pártlistáról, hanem magyar érdekekről kell egyeztetni. Rendszerváltásra van szükség az erdélyi magyar közéletben, elsősorban a közpénzek elosztását illetően – vélte az egyházfő. Az Iskola Alapítványt ki kell ragadni Kelemen Hunor kezéből, és át kell adni a társadalmi szervezeteknek, a Communitas Alapítványt pedig Takács Csaba kezéből, és át kell adni az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE) – fogalmazott Tőkés. /Tőkés: az RMDSZ reformjára van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./2007. augusztus 4.Augusztus 9-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalában ül össze a két munkacsoport egyeztetni az együttműködési feltételekről. A Markó–Tőkés-találkozón kicserélt dokumentumok tartalmát igyekeznek közelíteni egymáshoz. Markó Béla és Tőkés László augusztus 24-ét szabta meg határidőként, eddig kell a munkacsoportoknak egyezségre jutniuk. Tőkés csapatát Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviseli majd, nem nevesítették a független jelöltként indulni szándékozó püspököt támogató szervezetek képviselőit. Az RMDSZ részéről ugyanazok vesznek részt az egyeztetésen, akik elkísérték Markót, a küldöttséget Kelemen Hunor ügyvezető elnök fogja vezeti. /Farkas Réka: Alsóbb szinten folytatják a tárgyalást (Egyeztet az RMDSZ és ellenzéke). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./2007. augusztus 7.Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban kifejtette, az RMDSZ területi szervezetek nagy része a közelgő tisztújításokra, az SZKT képviselőinek, a kulturális autonómiatanács tagjainak megválasztására készül. Kelemen Hunor szerint a területi szervezetek véleménye: egységre kell törekedni, ki kell egyezni Tőkés Lászlóval. Nagy Zsolt felvetette: legyen előválasztás. Kelemen Hunor ennek nem sok értelmét látja. /Gazda Árpád: Kiegyezést várnak tőlünk. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||