Március 26-án a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) képviselőit fogadta Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón jelen volt Kelemen Atilla képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke, Klárik László, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, valamint Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szaktanácsadás, szakképzés, uniós tájékoztatás, illetve a technikai segítségnyújtás terén kérte az RMDSZ támogatását. Az egyesület negyven pontban foglalta össze a teendőket. Ezekre reflektálva Kelemen Atilla prioritási sorrend felállítását szorgalmazta. A résztvevők munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, amely a jövő héten jönne létre Kelemen Atilla vezetésével. A testület stratégiát dolgozna ki a romániai magyar gazdák problémáinak megoldására. /Vidékfejlesztési munkacsoport alakul. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2007. március 27.
Hamarosan indul az Erdély FM rádiós produkciós iroda. Egyelőre még nincs meg a saját frekvencia, az Erdély FM ingyenesen átvehető hanganyagokat fog kínálni a többi erdélyi rádió számára. Ez a rádiós produkciós iroda nem „váltja ki” az erdélyi televízió tervét, mint ahogy az egész napos, Erdély-szerte sugárzó romániai magyar rádiót sem, szögezte le Kelemen Attila projektvezető. Az Erdély FM-et azzal vádolják, hogy ez a projekt lényegében az RMDSZ pártrádiójának létrehozását célozza. Kelemen Attila ezt cáfolta, mondván, nem fog engedni a politikai nyomásnak. Takács Csaba Communitas elnöki minőségében kifejtette, amennyiben a projekt szakmailag bizonyít, támogatni fogják. Kelemen bízik benne, hogy két hónap múlva már az első műsorok legalább online hallgathatók lesznek, és aztán fokozatosan beépülnek a helyi frekvenciák műsoraiba. Rostás-Péter István, a kolozsvári rádió alelnöke a sajtóból értesült az Erdély FM projektről. A közszolgálati rádiókra vonatkozó törvények értelmében nem tartja valószínűnek, hogy a kolozsvári rádió hanganyagot vegyen át az Erdély FM-től. /Kiss Bence: Erdély FM – az erdélyi magyar tévé előfutára? Beszélgetés Kelemen Attila projektvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2007. április 3.
Rádiós feladatra készül Stanik István, a Scripta Kiadó és az Új Magyar Szó vezetője. Stanik István lehet az RMDSZ ernyője alatt megalakuló Erdély FM rádió egyik vezetője. Ezt az értesülést az érintett nem kívánta megerősíteni, de sejtette, hogy változások következnek életében. „Ezek csütörtökön válnak nyilvánossá. Akkor szívesen elmondom a részleteket” – nyilatkozta Stanik. A médiaszakember küszöbönálló rádiós megbízatását Verestóy Attila, a Scripta Kiadó többségi tulajdonosa lebegtette meg. A Krónika március 22-i számában számolt be arról, hogy az RMDSZ-közeli Janovics Jenő és Communitas Alapítvány finanszírozásával elkezdődött egy erdélyi magyar rádió szervezése. „Nem tudok arról, hogy Staniknak köze lenne az Erdély FM-hez” – nyilatkozta Kelemen Attila projektmenedzser, aki Stanikot szakmailag bátor és innovatív, politikailag viszont túlságosan elkötelezett kollégának tartja. /Beejtőernyőzik Stanikot? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2007. április 16.
Április 16-án kezdődik meg a hivatalos brüsszeli programja 66 Maros és Kolozs megyei polgármesternek és önkormányzati képviselőnek, akik Kelemen Atilla és Kónya-Hamar Sándor europarlamenterek meghívására kétnapos hivatalos látogatásra érkeztek az EU „fővárosába”. Kónya-Hamar Sándor EU-parlamenti képviselő elmondta, valamennyi európai képviselőnek módjában áll évente 90 embert utaztatni az uniós intézmények, érdekek megismertetése, átvétele céljából. Kelemen Atillával úgy határoztak, ezzel a rendelkezésükre álló pénzzel az önkormányzatokat veszik célba. Olyan kapcsolatteremtésre is lehetőség nyílik, amely további együttműködést, befektetések vonzását, kölcsönös tapasztalatcseréket is eredményezhet. Végh József, Vámosgálfalva (Maros megye) polgármestere elmondta, hogy ettől az úttól eredményeiben is konkrétan hasznosítható kapcsolatfelvételekre számít. „Nagyapáink ügyes-bajos dolgaik intézendő azt mondták: felmegyek Pestre. Mi ugyanazon okból egyre gyakrabban azt fogjuk mondani: Brüsszelbe megyünk” – vélte a polgármester. /Bögözi Attila: Brüsszel-néző önkormányzati hazalátás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2007. április 23.
Hivatalosan is megbízta az erdélyi magyar televízió létrehozása érdekében életre hívott Janovics Jenő Alapítvány (JJA) Kelemen Attilát, a Transindex hírportál volt felelős szerkesztőjét az Erdély FM nevű rádióprodukciós iroda megalapítására. A Nagy Zsolt JJA-elnök által összehívott alapítványi kuratóriumtagok előtt Kelemen a hét végén ismertette tervét. Nagy Zsolt elmondta: a következő 2-3 hónapban megvásárolják a szükséges felszerelést, és elkezdik felépíteni a szerkesztőséget. A kuratórium tagjai egyöntetűen megszavazták a rádió költségvetését. /Nyártól lesz hallható az Erdély FM. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2007. április 27.
Az erdőtulajdonosok érdekeit csorbítaná a vadászati törvény RMDSZ-es kezdeményezésű módosítása. RMDSZ-es kezdeményezésre próbálja a parlament kivenni az erdőtulajdonosok zsebéből annak a pénznek a négyötödét, amelyet a tavaly elfogadott vadászati törvény adott oda, egyelőre csak elméletben. A törvénytervezetet Kelemen Atilla képviselő mellett valamennyi parlamenti frakció egy-egy képviselője aláírta. Benedek Barna háromszéki vadgazdálkodási mérnök felhívta az RMDSZ parlamenti frakcióinak a figyelmét arra, hogy a tervezett módosítás a szegény erdőtulajdonosi réteggel szemben a vadászatnak hódoló keveseknek kedvez. Kelemen Atilla és képviselőtársai arra hivatkoznak, hogy az erdőhasználati díjat Romániában is az európai országokban alkalmazott szinthez szeretnék igazítani. Kelemen Atilla szerint a vadásztársaságok mellett valamennyi tulajdonos is kedvezményezettje lesz a törvénymódosítási javaslatnak. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőnek a lap megemlítette, hogy vadászként és erdőtulajdonosként is érintett a törvényalkotásban. „Egy újságíróval sem tárgyalok, aki abból indul ki, hogy érintett vagyok egy törvényt illetően. A legkevésbé pedig a Krónika újságírójával” – mondta a frakcióvezető. /Gazda Árpád: Bakot lőttek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. május 2.
„Mi az erdőt nemcsak az örökhagyóknak, hanem azok fiainak és unokáinak küzdöttük vissza. A közbirtokossági erdőtulajdon mindig a közösség gazdasági gyarapodását szolgálta, és ennek így kell lennie a jövőben is. ” Így fogalmazott az RMDSZ képviselőházi frakciója 2004. május 4-én abban a közleményben, amelyben a székelyföldi közbirtokossági erdők eladása ellen foglalt állást. A Kelemen Atilla vezette frakció akkor a tulajdonában lévő erdő eladásáról döntő zágoni Bóta közbirtokosság ügyében szólalt meg. Azonban az erdő csak akkor gyarapítja a tulajdonosát, amikor a csemete kivágható fává terebélyesedett. Ez pedig százévente egyszer történik meg. Közben az erdő csak viszi a pénzt. Ezen a helyzeten változtatott a tavaly novemberben elfogadott vadászati törvény, mely az erdőtulajdonosoknak is juttatott a vadászatból származó busás haszonból. Kelemen Atilla egykori frakcióvezető törvénytervezete azonban ellentmond ennek az elvnek. /Gazda Árpád: Ki áll az erdő felől? = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 11.
A romániai magyar felsőoktatás kérdése is szóba került azon a közmeghallgatáson, amelyen Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztost hallgatta meg a Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő elnökletével felállt nemzeti kisebbségügyi csoport Brüsszelben. Tabajdi aktívabb fellépésre sürgette Orbant a többnyelvű felsőoktatás valamint a Babes–Bolyai-ügy kapcsán. A biztos szerint a portfóliója magában foglalja a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy konkrét kérdésekben, így a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében a szubszidiaritás alapján a döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Gál Kinga fideszes képviselő ellentmondásosnak találta Leonard Orban álláspontját, leszögezve: a kisebbségi kérdés nem közösségi kompetencia, de nem is belügy a koppenhágai kritériumok elfogadása óta. A meghallgatáson az RMDSZ három EP-képviselője is részt vett, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem kapcsán az állami magyar egyetem szükségességét hangsúlyozták. /Balogh Levente: Nem belügy a nyelvhasználat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./ Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa közmeghallgatásán részt vett mindhárom RMDSZ-es európai parlamenti képviselő – dr. Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Kelemen Atilla felszólalásában elmondta, hogy egy olyan soknyelvű országban, mint Románia, ahol 18 kisebbségi szervezet van a parlamentben képviselve, és ahol a magyar kisebbség jelentős számarányban él, természetesnek tartaná, hogy létezzen egy állami magyar egyetem, amely a magyar anyanyelvű polgárokat szolgálja. – Leonard Orban a több irányból érkező kényes kérdéseket válasz nélkül hagyta. /Dr. Kelemen Atilla: Romániában szükség van egy állami magyar egyetemre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2007. május 12.
A Desire Alapítvány felmérése hibás eredményt hozott – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor felkérésére a kolozsvári Desire Alapítvány telefonos közvélemény-kutatást végzett, amely szerint a megkérdezett romániai magyarok 60,5 százaléka nemmel szavazna az elnök felfüggesztésére, és a válaszadók csupán 39,5 százaléka menesztené véglegesen az elnököt tisztségéből. Kelemen Atilla elmondta, az ő felmérési éppen fordított eredményt hoztak. /Kelemen: Az RMDSZ szerint a többség nem Basescu-párti. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2007. május 14.
A brüsszeli politikusok nyílt aggodalommal beszélnek a romániai helyzetről. Kelemen Atilla – egyike az RMDSZ európai képviselőinek – felszólalt Brüsszelben azon az európai parlamenti meghallgatáson, amelyet az EP nemzeti kisebbségügyi frakciócsoportja tartott, bírálta a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét ellátó biztosnak, Leonard Orbannak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kapcsán tett kijelentéseit. Kelemen Atilla elmondta, hogy hozzászólása előtt Gál Kinga képviselő asszony, továbbá egy észt és egy spanyol képviselő bírálta Leonard Orbant, ezután Kelemen hangsúlyozta, hogy a másfél milliós erdélyi magyarságnak joga és szüksége van egy államilag finanszírozott magyar egyetemre. Leonard Orban minderre nem reagált, nem adott választ a meghallgatáson jelen levő képviselőknek. /Lokodi Imre: Nem jó a régi lemezt hallgatni” Interjú Kelemen Atilla európai parlamenti képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2007. május 30.
A képviselőház jogi bizottsága május 29-én vitatta meg a Kelemen Atilla és képviselőtársai által beterjesztett törvénytervezetet, mely átlagosan ötödére csökkentette volna az erdőtulajdonosok vadásztatásból származó bevételeit. A bizottság módosította a nagyvadak listaárait, amelyek a bérleti díj kiszámításának is az alapját képezik. A javasolt értékek immár nem ötödére, hanem csak harmadára csökkentik a vadászati díjat, ez kedvező az erdőtulajdonosoknak. Az RMDSZ-képviselők arra a következtetésre jutottak, hogy a törvénymódosítás során elsősorban az erdőtulajdonosok szempontjait kell szem előtt tartani, de a vadásztársaságok tevékenységét sem szabad megbénítani. /Gazda Árpád: Átírták Kelemen listáját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2007. június 11.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) június 9-i marosvásárhelyi együttes ülésén elemezte a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazást. Mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig a felszólalók többsége azt hangsúlyozta: a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van saját érdekképviseletre, és a népszavazási kudarc tanulságait levonva továbbra is egységben kell tevékenykednie. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten elhibázottnak nevezte az RMDSZ-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla bejelentette, június végéig lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, és teljes figyelmét az elnöki feladatok ellátására fordítja. A magyarság miniparlamentje Kelemen Hunor képviselő személyében új ügyvezető elnököt választott a leköszönő Takács Csaba helyébe. A népszavazással kapcsolatban Markó feltette a kérdést: „Ugyan bizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk?” Basescu elnöki köztársaság megteremtésére törekszik, rendőrállamot akar kiépíteni, és nagy szerepe van abban is, hogy a román pártok ma ki akarják penderíteni a magyarokat a parlamentből és a kormányból. Az RMDSZ elnöke azonban belátta, hogy mindezen érvek ellenére a szervezet hibázott. A politikus szerint együtt kell maradnia az RMDSZ-nek. „Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagoknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását!” – jelentette ki. Markó szerint Európa is, sőt a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre, hogy „minden rendben van velünk, nem kell már idefigyelni”. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel. Eckstein-Kovács ismételten felszólította az RMDSZ vezetőit: e népszavazási kudarc után „tegyenek egy lépést hátra”. A felszólalók nagy része nem tagadta, hogy az RMDSZ hibázott, de helytelenítette, hogy Eckstein-Kovács Péter nyilvánosan szólította fel visszavonulásra az RMDSZ vezetőit. Kelemen Atilla európarlamenti képviselő, Maros megyei elnök úgy fogalmazott: a népszavazási kudarc „hideg zuhanyként” érte a szervezetet, de ez a tanulságok levonására készteti a szövetséget. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke nehezményezte, hogy Eckstein-Kovács a szervezet vezetőinek a leváltását nem „családon belül” kezdeményezte. Lakatos Péter Bihar megyei képviselő elismerte a szervezet hibáit, de hangsúlyozta, hogy ebben a belpolitikai helyzetben, az RMDSZ-nek nagyon sok dolga van a romániai magyarság ügyeinek a megoldása terén. Veres Valér egyetemi tanár kiemelte a miniszterelnök-helyettesi tisztség fontosságát az oktatás szempontjából, hangsúlyozva, nem lenne jó megoldás lemondani erről. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borbély László miniszter is. Toró T. Tibor képviselő „monumentálisan rossz döntésnek” nevezte a népszavazással kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta, a felelősséget nem kell másokra hárítani. Szerinte világos jelt kapott a szövetség a választók részéről arra vonatkozóan, hogy az erdélyi egypártrendszer leáldozott. Toró a párbeszédben látja a megoldást, erre megfelelő keretet teremtene az erdélyi magyar kerekasztal. „Tetszik vagy nem, Tőkéssel ki kell egyezni. Nem szeretetből, hanem mert a helyzet így kívánja’’ – fogalmazott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, nem tartotta korrektnek azt, hogy Frunda György a területi elnököket okolta a kudarcért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felvetette az elnöki szóvivői státus létrehozásának az ötletét. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) több RMDSZ-es tisztségviselővel egyetemben korrupcióval vádolja, mivel „etnikai alapon” támogatáshoz segített magyar településeket. Markó kifejtette: párbeszédet ajánl Tőkés Lászlónak is, akivel az elmúlt időszakban többször is egyeztettek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja ügyében. Az ülésen Markó Béla köszönetet mondott Takács Csaba leköszönő elnöknek az 1993 óta kifejtett munkájáért, amiért Ezüstfenyő díjjal és Bethlen Gábor plakettel jutalmazta. Ezt követően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy Kelemen Hunort javasolja Takács Csaba utódjának. Kelemen Hunor öt főosztály létrehozását javasolta a következő személyekkel az élen: Borbély László, kormányzati kapcsolatokért, Cseke Attila, önkormányzatokért, Kovács Péter területi szervezetekért felelős alelnök, továbbá Lakatos András oktatási és Szép Gyula művelődési alelnök. Ugyanakkor bejelentette a gazdasági és ifjúsági főosztály megszűnését, ezek helyett programirodákat hoznak majd. A testület állásfoglalást fogadott el azoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek az ügyében, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég büntetőjogi eljárást indított. A dokumentumban aggodalommal állapították meg, hogy a DNA egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve vizsgálatot kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen. Az SZKT–SZET határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megválasztásáról és megalakulásáról, valamint az SZKT megválasztásáról. /Papp Annamária: Markó: Szükség van Romániában a magyar érdekképviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ „Mi támogatjuk az erdélyi magyar politikai élet szereplői közötti reprezentatív kerekasztal létrehozását, aminek kétségkívül az RMDSZ is tagja kellene legyen. Én azonban úgy látom továbbra is, hogy az RMDSZ-ben a megújulásnak semmiféle jele nincs” – fejtette ki Szilágyi Zsolt. /Lokodi Imre: Befelé fordul és kifelé nyit az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ „Sem nélkülünk, sem helyettünk nem teszi meg más a munkát” – jelentette ki Verestóy Attila, aki a lemondásra való felszólításra csak azzal reagált, hogy ennek a családja örvendene a legjobban. Antal István képviselő szerint a sajtó nagy mértékben felelős amiatt, hogy a népszavazáson a magyarság kihátrált az RMDSZ mögül. A terem vastapssal állt ki az ügyészek által vizsgált Cseke Attila helyettes államtitkár mellett. /Gazda Árpád: Mérsékelt önvizsgálat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./
2007. június 11.
Borbély László miniszter szerint az a tény, hogy azon a vidéken avatták díszpolgárrá, ahonnan a fekete márciusi pogromot előidéző Görgény-völgyiek beözönlöttek Marosvásárhelyre, azt bizonyítja, hogy túl lehet lépni a feszültségen, a mesterségesen keltett ellentéteken. A minisztert Görgényszentimre község díszpolgárává avatták. „Ugyanezen a vidéken van Görgényüvegcsűr, ahol komoly magyar közösség küzd a fennmaradásért, s az ő megsegítésük az egész völgy fejlődését is szolgálja” – magyarázta a miniszter. Az idei díszpolgári címek leginkább a pénzről szóltak. Laurentiu Boar polgármester ezt be is ismerte. A díszpolgári cím adományozásával az anyagi támogatást jutalmazták, melyhez a kitüntetettek – Borbély László mellett Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke, dr. Kelemen Atilla képviselő, Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter a községet hozzásegítették. /Bögözi Attila: Magyar díszpolgárok a Görgény völgyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2007. június 14.
Elfogadta a parlament a vadászati törvény módosítását. A parlament az RMDSZ-es képviselők által szorgalmazott kompromisszumos változatot fogadta el. Az RMDSZ képviselőinek így Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök és társai törvénymódosítási javaslatát sikerült részben ártalmatlanítaniuk. „Amennyiben hatályba lépett volna a javaslat, a föld- és erdőtulajdonosok lényeges bevételtől estek volna el” – állapította meg Tamás Sándor képviselő. /Gazda Árpád: RMDSZ–Kelemen: 1-0. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./
2007. június 15.
Borbély László miniszter és Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester egyaránt pályázik Marosvásárhely polgármesteri székére. Csegzi Sándor a sajtóban emlékeztetett, hogy ő már korábban kinyilvánította hasonló szándékát. 2004-ben az RMDSZ felső vezetősége úgy döntött, hogy Dorin Florea ellenében Kelemen Atillának, a szervezet megyei elnökének kell indulnia. Csegzi meghökkentőnek találta Borbély azon kijelentését, miszerint nem tud arról, hogy az RMDSZ-en belül másvalaki is pályázna az elöljárói székre, hiszen Csegzire vonatkozóan az RMDSZ városi szervezetének 13-as számú körzete már több hónappal ezelőtt megtette a javaslatát. Borbély László, annak ellenére, hogy ismert személynek tartja Csegzit, azt mondta, hogy több érv szól saját jelölése mellett: tizenhét éve különböző döntéshozói és végrehajtói tisztségekben szerzett tapasztalatot, amire hitelét és esélyét is alapozza. Kelemen Atilla megyei elnök szerint nem a sajtóban kell ezt megbeszélni, hanem az RMDSZ-en belül. /Bögözi Attila: Borbély–Csegzi párharc Vásárhelyért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
2007. június 20.
Az állami magyar Bolyai Tudományegyetem újraindításának szükségességéről írásbeli nyilatkozatot nyújtott be június 19-én az Európai Parlamentbe az RMDSZ három megbízott európarlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly. Indoklásuk szerint Románia következetesen megtagadja saját, magyar nemzetiségű adófizető polgáraitól azt a jogot, hogy magyar tannyelvű állami egyetemen tanulhassanak. A dokumentum nehezményezi, hogy az egykori Bolyai Tudományegyetem jogutódjaként működő Babes–Bolyai Tudományegyetem román vezetősége az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasítja a magyar karok felállítására vonatkozó kérést. A lakosság 6,6%-át kitevő 1,5 milliós magyar közösség 4 államilag finanszírozott egyetemre lenne jogosult. Ezzel szemben a romániai egyetemisták csupán 4,4%-át jelentő 29 000 magyar nemzetiségű egyetemista közül csak 10 000 tanulhat anyanyelvén. A képviselők október 25-ig igyekeznek összegyűjteni a képviselők abszolút többségének támogató aláírását, arra ösztönözve ezzel az Európai Bizottságot és Európai Tanácsot, hogy szólítsák fel Romániát a magyar kisebbség jogos igényének teljesítésére. Az írásbeli nyilatkozat kérdésében intenzív egyeztetések folytak az Európai Parlamentben – pártállástól, nemzeti hovatartozástól függetlenül – tevékenykedő, a kisebbségi oktatás ügyét szívén viselő képviselők között, akik teljes támogatásukról biztosították a kezdeményezést. A nyilatkozatot kiegészíti az a beadvány, amelyet romániai magyar akadémikusok, közéleti személyiségek címeztek az Európai Parlament Petíciós Bizottságához a Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult áldatlan helyzet kérdésében. /Kérik a Bolyai egyetem újraindítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./ Első látásra Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly nem tesznek mást, mint végzik a dolgukat. Eddig azonban az RMDSZ kormányzati érdekszférájába nem fért bele a túlzott bolyaizás. Az elmúlt évek tényleges vagy ellenzéki kormánypártisága a Petőfi–Schiller-szerű, álkezdeményezések támogatását engedélyezte, legfeljebb ejnyebejnyézést a Babes–Bolyai magyar oktatói különutas politikájának intézményi megtorlásakor. A kezdeményezés hitelességét az kérdőjelezi meg, hogy az írásos nyilatkozat korábban valamiért nem járta be a többek között az oktatási ügyekért is felelős magyar államminisztert is felvonultató román kormány kabinetjeit. /Csinta Samu: Bolyai Brüsszelben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./
2007. június 22.
Negyvenegy EP-képviselő csatlakozott ahhoz az írásbeli nyilatkozathoz, amelyben az RMDSZ három európarlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Atilla felkérte az EP-t, javasolja a román hatóságoknak, hogy tegyenek lépéseket a magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraalapítása érdekében. A reakciók nem maradtak el. A demokrata EP-képviselők a Tariceanu-kormány lemondását követelték, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig úgy vélte, az RMDSZ-nek távoznia kell a koalícióból, mert a kormány politikájával ellentétes törekvései vannak. A Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) újabb RMDSZ-ellenes jelentést fog küldeni az EP-be a Babes-Bolyai Tudományegyetem kapcsán – fenyegetőztek. /Brüsszelben népszerű a Bolyai Egyetem újraalapításának gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2007. június 22.
A Magyar Polgári Szövetség alelnöke, Tőkés András sajtótájékoztatón kijelentette, hogy elhamarkodottan állít polgármester-jelöltet a marosvásárhelyi RMDSZ. Erre az európai parlamenti képviselőválasztás után kellene sort keríteni. Ha az MPSZ-nek sikerül bejegyeztetnie magát mint pártot, saját jelöltet indít és szorgalmazza az előválasztást. Tőkés András elmondta, nem akarják befolyásolni a választmány döntését, de tartanak attól, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének akarata érvényesül, Borbély Lászlót jelölik polgármesternek. Az MPSZ aláírásgyűjtése a szövetség pártként való bejegyzésére július 16-ig tartanak, ha eddig az időpontig nem sikerül összegyűjteni minden megyéből a törvény szabta aláírásszámot, Tőkés András szerint a szervezet vezetése lemond. Az MPSZ nem szeretné, ha megismétlődne a 2004-es választás, amikor Tőkés András szerint Kelemen Atillát jelölték, aki „nem igazán akart nyerni, csak felszínes kampányt folytatott”, és „nem is volt igazán alkalmas jelölt”. /(antalfi): Az MPSZ szerint az RMDSZ elsieti a polgármesterjelölt-állítást Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./
2007. június 23.
Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, az Európai Parlamenthez benyújtott panasz a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kapcsán az utóbbi 17 év mindegyik kormányára vonatkozik, amelyek miatt nem érték el ezt a célt. Az RMDSZ elnöke elfeledte, hogy 1996–2000 között kormányon, 2000–2004 között pedig kormányközelben voltak, az általa vezetett párt jelenleg is kormányozza az országot, ő maga pedig államminiszterként évekig felelt egyebek mellett az oktatásért is! Markó hozzátette, támogatja az RMDSZ EP-képviselőinek kezdeményezését. Az RMDSZ-elnök rámutatott, őt magát is kritikák érték a kollégák részéről amiatt, hogy nem vetette fel ezt a témát Brüsszelben. Ismeretes, az RMDSZ három európai parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Atilla több esztendei semmittevés után felkérte az Európai Parlamentet, küldjön egy levelet a román hatóságoknak, amelyben javasolja, hogy a román állam tegyen lépéseket a magyar nyelvű Bolyai Egyetem újraalapítása érdekében, és panaszt tettek a román kormány „negatív és diszkriminatív hozzáállása” miatt. /Minden kormányra vonatkozó panasz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2007. június 25.
Kisebbségek az Európai Unióban című konferencia zajlott Marosvásárhelyen, a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő brüsszeli tapasztalataiból kiindulva a romániai magyarok sajátos helyzetéről beszélt. Az európai politikusok igen tartózkodóak, amikor tényleges lépéseket kell tenni egyik-másik közösség ügyében. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: „El kell fogadni, hogy egy ország érdeklődik, javítani próbál azok helyzetén, akik kisebbségként egy másik államban élnek. ” /Antal Erika: Közös kisebbségi cselekvésre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./
2007. július 2.
A Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen is megszervezi a belső népszavazást a székelyföldi autonómia tárgyában. A referendumot támogatja az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Dávid Csaba is. Kelemen Atilla az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke közölte: a szervezet nem támogatja a referendumot, de nem is fogja akadályozni ennek megszervezését. /Népszavazás Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
2007. július 3.
Demokráciadeficit van az RMDSZ-ben – hangzott el június 29-én azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelyet a Szabadelvű Kör elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor kezdeményezett Marosvásárhelyen. Alternatívák a magyar érdekképviseletben – ezen a címen meghirdetett megbeszélésre alig húszan jöttek el. A szervezők meghívták Markó Béla szövetségi elnököt, Kelemen Atilla megyei elnököt, Fodor Imre SZNT-elnököt is. Egyikük sem jött el. A politikai élet történéseit 15 éve elemző dr. Magyari Nándor László szociológus szerint a válság az RMDSZ-ben hosszabb idő eredménye. Szerinte ez a jövő évi választásokon az RMDSZ képviselői nem jutnak be a román parlamentbe. Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, az RMDSZ a magyarság szavazatának 50 százalékára számíthat, a Magyar Polgári Szövetség a szavazatok mintegy 8-10 százalékát vinné el. A szenátor feltette a kérdést: mi a valószínűsége annak, hogy létrejöjjön egy román és magyar érdekeket egyaránt képviselő regionális párt? Smaranda Enache szerint a romániai magyar közösségnek már nem lesz elegendő a homogén romániai kisebbségpolitika, ezért regionalizmusra támaszkodó kisebbségpolitikát kell folytatnia. Enache asszony úgy látja, nem az RMDSZ megreformálásban kell gondolkodni, hanem új pártokat kell kitalálni. Eckstein-Kovács Péter rámutatott, aki kritikusabban nyilvánult meg, azt ellenségként kezeltek az RMDSZ-en belül. A platform bejegyzésével az a cél, hogy az RMDSZ sokszínű szervezet legyen. /Antalfi Imola: Alternatívák a magyar érdekképviseletben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./
2007. július 7.
Az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöksége július 7-én ült össze, hogy közös álláspontot fogalmazzon meg a Székely Nemzeti Tanács által Marosvásárhelyen szervezendő autonómia-referendum ügyében. A városi körzetek korábban támogatásukról biztosították az SZNT akcióját. A gyűlés után dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke kijelentette: Az RMDSZ és a Maros megyei szervezet is pontosan tudja, mi a magyar választók kívánsága, mindenkinek fontos az autonómia. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség programjában benne van a háromszintű autonómia elve, a szervezetnek megvannak a maga fegyverei e célkitűzés megvalósításához. Kelemen szerint fontosabb az erőket arra összpontosítani, hogy a program megvalósuljon, mintsem hogy közvélemény-kutatást tartsanak olyasmiről, amiről előre tudjuk, mi lesz az eredménye. Az RMDSZ nem akadályozza a Székely Nemzeti Tanács akcióját. Az RMDSZ-nek nem ez a dolga. „Mi tudjuk, az autonómiát hogyan lehet megvalósítani, nemcsak óhajtani. ” /(mózes): Kelemen Atilla: Minden becsületes magyar ember számára fontos az autonómia. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
2007. július 10.
Borbély Tamás újságíró szerint szappanoperává silányulhat az eddig többnyire kudarc jellemezte romániai magyar felsőoktatás ügye, ha civilek, politikusok, szakmai csoportocskák továbbra is egyeztetés nélkül tűzik zászlajukra ezt a témát. Most kedvezőbb szelek fújnak: nagyrészt a magyarországi európai parlamenti képviselőknek köszönhetően a Bolyai Egyetemről már Brüsszelben is viszonylag sokat hallhattak. A téma széleskörű ismertetésében nagy szerepe volt a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak, főleg Hantz Péternek, akinek végül az állásába került az, hogy megpróbálta a figyelem homlokterébe állítani a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) visszásságait. Az RMDSZ európai parlamenti képviselői konkrét cselekvésbe kezdtek. Azonban maguk a kezdeményezők is kételkednek sikerükben. Kelemen Atilla bevallotta: nem hiszi, hogy sikerül összegyűjteni a téma napirendre tűzéséhez szükséges törvényhozói aláírást. A magyarországi európai parlamenti képviselők is kifejtették, hogy az EU érzéketlen a nemzeti kisebbségek jogai iránt. Feloldhatatlannak tűnő ellentét van a romániai magyar közösségen belül. Az ellentét az önálló egyetemet ellenző BBTE magyar oktatóinak többsége, illetve az új felsőoktatási intézmény mellett síkra szálló politikusok között húzódik meg. A helyzet nem ennyire egyszerű, az oktatók körében is vannak, akik önálló egyetemet akarnak. A BBTE magyar tanárainak többsége a status quo hívei, az intézmény tekintélyéből ők maguk is profitálnak. Azonban a jelenlegi állapot fenntartása veszélyes. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem jelent garanciát az etnikai kérdés megoldására. A 2004-ben csatlakozott Szlovákiában most betiltanák a településnevek magyar használatát. Mindezt Brüsszel passzívan szemléli. Az egyetemi szenátus etnikai összetétele miatt a magyarok véleménye bármikor lesöpörhető az asztalról. /Borbély Tamás: Buktató mulasztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2007. július 14.
A tusnádfürdői EU-tábor második napjának témája a média és politika viszonya volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke elmondta: a sajtószabadság csakis korlátok között működhet. A törvény szabályozhatja azt, hogy mi kerüljön be egy műsorba és mi ne, a műsor megszerkesztésébe viszont már nincs beleszólása. Gáspárik szerint három tényező döntő módon befolyásolja a sajtószabadságot: lényeges, hogy kik állnak a média tulajdonosi körében; fontos ugyanakkor a technológiai, műszaki felkészültség, mint ahogy a szakmai felkészültség is mérvadó. Kelemen Attila az Erdély Fm igazgatója A média mint manipulációs eszköz címmel tartott előadást. Anekdotákkal fűszerezett beszéde a sajtó negatív oldalára mutatott rá: a „féligazságok tőzsdéjének” nevezte a sajtót, amelynek hihetetlen játéktere van. Bár sokan úgy vélik, hogy a politikum befolyásolja a médiát, Tamás Sándor képviselő azt bizonygatta, hogy ez épp fordítva van: a politikusok azok, akik alkalmazkodnak a sajtóhoz, félnek ennek hatalmától, a sajtószabadságtól. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a politikusok és sajtósok egymásra vannak utalva. Kádár Magor, a BBTE oktatója a politikai marketingről, illetve a politikusok arculatáról, imázsáról tartott előadást. /Média és politika viszonya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2007. július 14.
„Maros megye odafigyel a városi szervezetre, de a polgármesterjelölt nem csak Marosvásárhely dolga”. Megtaláljuk a módját, hogy megfelelő döntést hozzunk”, válaszolta Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke sajtótájékoztatón, a Népújság felvetésére, amely szerint egyesek úgy látják, hogy a megye nem ért egyet a városi szervezetnek a polgármesterjelölt ügyében hozott döntésével. Kelemen kijelentette: az RMDSZ nem érzi úgy, hogy a választók eltávolodtak volna tőle az államfő felfüggesztéséről szóló referendum után. Kelemen Atilla kijelentette: a marosvásárhelyi polgármester-jelölt választása Maros megye problémája is, akár az országos RMDSZ problémája is. Kelemen elismerte, hogy Csegzi Sándor a marosvásárhelyi RMDSZ jelöltje, de mint mondta, még sok körülményt kell figyelembe venni. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Marosvásárhely polgármesterjelöltje nem csak a városi szervezet ügye. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
2007. július 16.
Dávid Csaba, a marosvásárhelyi városi RMDSZ elnöke nem akart konfliktusba kerülni a sajtótájékoztatón jelen levő Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnökkel, ezért kijelentette: ha a jelenlegi alpolgármester, Csegzi Sándor jelölésének kérdését, (akit a városi szervezet Borbély László miniszter ellenében szavazott meg polgármester-jelöltéjének) a magyarság szempontjából országosnak tekintik, akkor az RMDSZ-hez tartozó szervezeteknek jogukban áll elemezni ezeket a véleményeket. Dávid Csaba elismerte, hogy Csegzi Sándor a marosvásárhelyi RMDSZ polgármester-jelöltje. /Bögözi Attila: Mégsem Csegzi? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2007. július 17.
Marosvásárhelyen a magyarságnak csak akkor lehet esélye a polgármester- választáson, ha egy akaraton lesz mindenki. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök azt mondta, Marosvásárhely polgármesterjelöltje nemcsak a városi szervezet ügye, s hogy a megye (értsd a megyei vezetőség) odafigyel a városi szervezet döntésére. Figyeljen oda, de ne szóljon bele, hangsúlyozta Fülöp Géza hozzászólásában. A beleszólás antidemokratikus. /Fülöp Géza: Oldott kéve? Lesz-e, lehet-e még magyar polgármestere Marosvásárhelynek? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./
2007. július 18.
Leonard Orban, a többnyelvűségért felelős európai biztos ellenzi az RMDSZ három európai parlamenti képviselője azon kezdeményezését, hogy újraalapítsák az 1959-ben megszüntetett magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet. Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly aláírásgyűjtésbe kezdtek az Európai Parlamentben az állami magyar Bolyai Egyetem újralapítása érdekében. A három EU-honatya azzal vádolja Románia mindenkori kormányait, hogy diszkriminatívak voltak a magyar kisebbséggel szemben, és felkérik az Európai Bizottságot és az Európai Miniszterek Tanácsát, hogy ítéljék el a román kormány hozzáállását, és kezdeményezzék azon eljárások elindítását, amelyek megkönnyítenék az egyetem megalapítását. Orban szerint “az Európai Bizottság nem kompetens az ügyben, lévén ez nemzeti vagy regionális, illetve az egyetemi autonómia hatáskörébe tartozik”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./
2007. július 20.
Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, egy hete bejelentette, hogy valószínűleg közvélemény-kutatás alapján állítanak Marosvásárhelyen polgármester-jelöltet. Ezzel szemben az RMDSZ szabályzata szerint a jelöltet a városi szervezetnek kell megneveznie. Előzőleg választmányi ülés titkos szavazásán Csegzi Sándor alpolgármester 23-20-as arányban nyert Borbély László fejlesztési miniszter ellen. Csegzi Sándor kijelentette: számított támadásokra, de különösebben nem zavarja a megyei szervezet által kitalált újabb „vizsgatétel”. „Az RMDSZ-nek tisztán ki kellene mondania: nem ezt vártuk a voksolástól!” – jelentette ki Andrássy Árpád, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jegyzője. Izsák Balázs, a szervezet alelnöke leszögezte, az SZNT nem kíván beleszólni az RMDSZ jelöltállítási módszerébe. Magánemberként viszont Izsák hangsúlyozta, hogy Borbély László jobban tenné, ha visszavonulna a társadalmi és politikai életből. Ezt Borbély népszerűtlenségével és sorozatos kudarcaival indokolta. A város egykori polgármestere, Fodor Imre, az SZNT országos elnöke szerint az lenne a tisztességes, ha az RMDSZ vezetősége tiszteletben tartaná a választmány szabályszerű döntését. Fodor ugyanakkor cáfolta a Népújság által neki tulajdonított kijelentést, miszerint „amennyiben valóban azt akarjuk, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen, s valóban le akarjuk győzni Dorin Floreát, akkor Borbély Lászlóra van szükség”. /Szucher Ervin: Játék közben módosítana szabályt az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./
