Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére tartják szept. 11-13. között Budapesten a környező országok magyar nemzetiségű parlamenti képviselőinek első csúcstalálkozóját. A magyar-magyar csúcson 63 határon túli képviselő vesz részt. Az RMDSZ színeiben 39 fős küldöttség képviseli a romániai magyarságot. Szili Katalin nyitotta meg a parlamenti csúcstalálkozó munkálatait. Beszédében az európai integrációban rejlő lehetőségekről, az ismét együvé tartozás egyre növekvő esélyeiről szólt, valamint a magyar érdekek hatékony érvényesítéséről az EU-ban. 2004 májusától Magyarország is az uniós döntéshozatal tágjává válik, és ezáltal hozzájárulhat a magyarság hatékonyabb érdekvédelméhez - mondta Szili. A házelnök beszédében kitért a kettős állampolgárság kérdésére, amelyről úgy vélekedett: közös felelősség, hogy "a magyarság számára a lehető legjobb döntést hozzuk". Rámutatott: egy olyan bonyolult kérdésben, mint a kettős állampolgárság, "a helyes döntés kialakításának feltétele a következmények mérlegelése valamennyi magyarországi és határon túli parlamenti tényező bevonásával". Kovács László külügyminiszter tartott előadást Magyarország EU tagságának várható hatásairól a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre. Dr. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a magyar kormányprogram megvalósulásáról, illetve a határon túli magyar közösségek helyzetéről tartott előadást, amelyet kötetlen eszmecsere követett. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta a csúcstalálkozó résztvevőit. A köztársasági elnök köszöntőbeszédében a kisebbségi sorsba szakadt határon túli magyarságot képviselő politikai alakulatok tevékenységét méltatta, akik a demokrácia eszközeivel - és nem erőszak révén - folytatják érdekérvényesítő tevékenységüket, és ezáltal jelentős stabilitási tényezővé váltak a Kárpát-medencében. A fogadást követően a parlamentben Szabó Vilmos politikai államtitkár tartott előadást Magyarországról, mint leendő EU-tagnak a kapcsolatairól a határon túl élő magyarsággal. A délután folyamán a parlamenti küldöttségek tagjai a külügyi-, az integrációs-, a gazdasági-, valamint a kulturális és sajtó-, illetve önkormányzati bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A határon túli magyar parlamenti képviselők megállapodtak abban, hogy évi rendszerességgel, intézményesített formában együttműködnek egymással. A képviselők meghatározták az együttműködés fő irányait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással lesz Magyarország európai uniós csatlakozása a szomszédos országokkal való viszonyra és a határon túl élő magyar közösségek helyzetére. A külügyi bizottság ülésén többen részt vettek a határon túli magyar politikusok közül. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar képviselők találkozóját rendszeressé kell tenni, megszervezését és összehívását a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan kell intézni. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja-e, míg Ispánovics István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szakértői viták fontosságát hangsúlyozta. /Magyar-magyar csúcs Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./ Magyarország az EU tagállamaként a határon túli magyarok érdekeivel összhangban kívánja céljait megvalósítani - hangoztatta Medgyessy Péter szept. 11-én Budapesten, a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára érkezett politikusok részére adott fogadáson. A kormány olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik szülőföldjükön való boldogulásukat - mondta a kormányfő. A miniszterelnök és a határon túli magyar képviselők beszélgetésének fő témája a jövő májustól EU-tag Magyarország és a környező országokban élő magyarok kapcsolata volt. Medgyessy Péter megerősítette: kormánya olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A szomszédos országokban élő magyarság országgyűlési képviselői, szenátorai azért érkeztek a magyar fővárosba, hogy részt vegyenek egy olyan, premiernek számító tanácskozáson, amelynek célja a közös ügyek megbeszélése. /Medgyessy Péter találkozója a határon túli magyarok képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Mindannyiunkat foglalkoztató fontos kérdés, hogy miként alakul az összmagyarság kapcsolattartása az uniós csatlakozás után - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök szept. 12-én, amikor hivatalában fogadta a határon túli magyar képviselők találkozójának résztvevőit. Az államfő szerint jó választ kell adni majd erre a kérdésre akkor, amikor két magyar közösség között a schengeni határ húzódik. Mádl Ferenc a jelenlévők előtt úgy fogalmazott, hogy az ingyenes vízum megajánlása fontos lépés ahhoz, hogy az összmagyarság ne legyen vesztese az integrációs folyamatnak. "Önöknek fontos szerepük van Magyarország szomszédságpolitikájában" - szögezte le a köztársasági elnök. /Határon túli magyar képviselők Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./
2003. szeptember 16.
Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2003. szeptember 17.
Az előző két budapesti román bevonulás után (1919 és 1945) a múlt hét végén a harmadik, az Iliescu államelnöké a legsikeresebbnek mondható, írta keserűen Sylvester Lajos. Iliescu elnök a győztes magabiztosságával közölhette, hogy ,,Románia nagyra értékeli a magyar kormány javaslatát arra nézvést, hogy közös magyar-román felügyelet és transzfinanszírozás mellett jöjjön létre a kulturális célú Gozsdu Alapítvány, Gozsdu Manó XIX. században megfogalmazott végrendeletének szellemében, a budapesti Gozsdu udvarbeli székhellyel." Iliescu államelnök azt is kiemelte, hogy a 13 tábornoknak Aradon máris van egy obeliszkje, s a forradalmárok közül 11 emellett van elhantolva. Kovács László külügyminiszter nem utasította el Iliescu javaslatát. Demszky Gábor főpolgármester Iliescut felette szimpatikusnak találta. Iliescunak azokat a jogokat, kellene megadnia Székelyföldön, amelyeket magyarországi hites testvérei számára kér, s rendbe téve adja vissza azokat az egyházi és világi intézményi ingatlanokat, amelyek megfelelőit Magyarországon visszaigényelte. /Sylvester Lajos: Megbékélő meghátrálás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./
2003. szeptember 17.
Szabó Károly szenátor beszámolt a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők szept. 11-13. között Budapesten tartott csúcstalálkozójáról. Azért tartottak megbeszélést, mert a magyar közösségek, illetve az ezeket képviselő személyek felelőssége is, hogy ne jöjjön létre újabb vasfüggöny. A schengeni határ Keletre való költöztetése bizony következményekkel fog járni a Kárpát-medencében élő magyarság szempontjából. A Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában élő magyarság számára a teljes tagság előnyös helyzetet biztosít. Románia vonatkozásában nagyon fontos, és szintén előnyöket kínál a vízummentesség. Horvátország egyelőre szintén nem lesz EU-tag, de az állampolgárai ugyancsak vízummentességet élveznek, tehát éppen úgy szabadon mozoghatnak az EU-n belül, mint a román állampolgárok. Szerbia-Montenegró és Ukrajna viszont az Unión kívül reked. A csúcstalálkozón szó esett a kettős állampolgárságról is. Kovács László külügyminiszter tájékoztatást tartott. "A magam részéről úgy vettem észre, hogy az MSZP a kormánykoalíció vezető pártjaként elég felelősen kezeli ezt a kérdést, annál is inkább hiszen - nem akarják elveszíteni emiatt a következő választásokat. Ezen a téren nagyon gyors, látványos előrelépés mindenesetre nem várható. Magyarországnak be kell tartani bizonyos kötelezettségeket, amelyeket a csatlakozási tárgyalásokon vállalt és aláírt", nyilatkozta Szabó. Az RMDSZ támogatja a kettős állampolgárság intézményének a bevezetését, "ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ez a mindenkori magyar kormány felelőssége, és nem lehet kívülről gyorsítani olyan nyomásokkal, amilyenek mostanában a sajtóban napvilágot láttak." /Boros Ernő: "A magyar közösségek felelőssége is, hogy ne jöjjön létre újabb vasfüggöny". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 17./
2003. szeptember 17.
Szabó Károly nem számolt be a vitáról, sem arról, hogy Kovács László kijelentését megcáfolták: nem igaz, hogy a szerb fél nem támogatja a kettős állampolgárságot.A Nyugati Jelen munkatársa megkérdezte, hogy Aradon a tanács szept. 16-i rendkívüli ülésén a Szabadság-szobor felállításának lefújása ellenére az RMDSZ tanácsosai miért szavaztak a kormánypárt mellett. Horváth Levente tanácsos elmondta: a napokban összeülnek, s megtárgyalják az SZDP-vel kötött protokollum felbontásának lehetőségét. /Irházi János: Az aradi RMDSZ a protokollum felbontását fontolgatja. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./
2003. szeptember 19.
Aradon, a Tűzoltók terén már készen áll a talapzat, és várja a Szabadság-szobor újraavatását. Iliescu Budapesten úgy fogalmazott: "Nem akarjuk a románság indulatait felkorbácsolni". Tudták ezt előre, csak nem közölték a hiszékeny RMDSZ csúcsvezetéssel, hadd játszadozzanak el a gondolattal, hogy milyen ragyogó eredményeket érhet el Romániában egy párt, amely hűségesen kiszolgálja a kormányt. "Nekünk tűrni kell, de nem szó nélkül. Szólni kell arról, hogy milyen méreteket öltött itt a nacionalizmus - írta Plesa Vass Magda. Medgyessy miniszterelnök baráti levelezésbe kezdett kollégájával a szoborért. Azonban sem Iliescu, sem Nastase nem hatódott meg. Kovács László külügyminiszter néhány hete, amikor már úgy nézett ki, hogy nem engedik meg a szobor felállítását, azt nyilatkozta: "Nem kell kiabálni csak, amikor kifutott a tej"! Nos, ez megtörtént. Vajon az RMDSZ ebbe is belemegy?! /Plesa Vass Magda: Talapzat, szobor nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2003. szeptember 23.
Az elkövetkező időkben dől el, hogy Aradon szimbolikusan megismétlődik-e a százötvennégy esztendővel ezelőtti világosi fegyverletétel. Iliescu államelnök budapesti diadalútja arra vall, hogy mindez lehetséges. Iliescu azt is vendéglátói tudomására hozta, hogy a Kossuth-Balcescu megbékélő kiegyezésére azért nem lehet hivatkozni, mert erre post factum került sor, mikor a szabadságharc sorsa már rég eldőlt. Iliescu Budapesten azt is szóvá tette, hogy a tizenhárom tábornoknak Aradon van egy obeliszkje, és a forradalmár tábornokok közül tizenegy e mellé (?) van elhantolva. Vagyis nincs szükség a Szabadság-szobor visszaállítására. Számos, aláírással ellátott megállapodás is született, már az avatóünnepség programját is kifundálták. Azonban mi a szószegések történelmi tapasztalatainak bőségével rendelkezünk írta Sylvester Lajos."Itt állott Árpád vezér szobra, 1916-ban az oláh ledöntötte." Hosszú időn keresztül volt olvasható e felirat a Brassó fölé magasodó Cenk tetején, egy hajdani szobortalapzaton - aztán a talapzatot magát is felrobbantották, széthordták, mint annyi mást. Ennyi maradt a hajdan tíz méter magasan álló, háromméteres Árpád-katonából, amely valamikor a magyar birodalom legdélkeletibb határát jelképezte, emlékezett György Attila. Mert Erdélyben magyar szobornak lenni sem könnyű, tette hozzá. A szimbolikus térfoglalás Romulus és Remus-szobrokban, román hősök emlékművében manifesztálódott. Később kolostorokban, templomokban, egyházi létesítményekben. Nem állhat magyar felirat Mátyás király kolozsvári lovas szobrán. "Ezért kellett rajta táblát elhelyezni, amely a király román származását és a magyarok galádságát hirdeti. Ezért kellett őt román nemzetiszínű zászlókkal körülvenni, és ezért kellett felásni a teret.Ezért nem lehetett Nagyváradon a nagyságos fejedelemnek, Bethlen Gábornak a szobrára felírni magyarul a nevét. Annak a fejedelemnek, aki román nyelvre fordíttatta a Szentírást. Ezért kenik be szinte naponta fekáliával Fehéregyházán a költő síremlékét. Ezért kellett eltávolítani a Wass Albert-szobrokat. És ezért nem állhat újra Aradon a Szabadság-szobor." És fájdalmas a megadás, amellyel e pusztítást fogadja a magyarság. A magyar kormány tehetetlensége, az RMDSZ gyávasága. Kovács László szemforgató álszentsége és Markó Béla szánalmas, ezredik "kiegyezése". És még sincs veszve minden. A lebontott, meggyalázott szobrok helyén mégiscsak ott marad valami, amit nem lehet eltüntetni. Árpád, Mátyás, Bethlen Gábor vagy éppen Wass Albert szelleme. Gyergyóalfaluban fehér márványba vésett felirat áll, hosszú évtizedek óta, és rendszerektől, hazáktól és hazaárulásoktól függetlenül hirdeti az igazságot, országnyi hitet adva: "Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad". /György Attila: Szabadság, szobor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./A ,,megbékélési parkot" Kovács László külügyminiszter nem utasítja el. A román történelemszemlélet szerint berendezett ,,megbékélési emlékparkban" bizonyára helyet kap Avram Iancu, Balcescu és Axente Sever. Nem kellene-e az osztrákokat is a kerítésen belülre bevenni, hiszen ők is tettek ezt-azt 48/49-ben? Sylvester Lajos felidézte, hogy amikor Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokban a parasztvezér számára emlékművet állítottunk, Bukarestben a méretek után érdeklődtek. Közölték, hogy Stefan cel Mare emlékművénál nem lehet magasabb. /Sylvester Lajos: A magyar szabadságharc aradi sírkertje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./
2003. szeptember 25.
Itt járt a magyar miniszterelnök, megállapítható, "hogy a romániai magyarság dolga ezúttal sem ment elébb, sőt." - olvasható a lapban. "Aláírták ugye a kedvezménytörvény alkalmazásának jegyzőkönyvét. Ami maradék kedvezmény még a törvényben benne maradt, azt is csak Magyarországon lehet igényelni". Nem lesz rajta a magyar címer, nem etnikai alapon lehet igényelni stb. Az oktatási támogatás is jár mindenkinek, nemcsak a magyar gyerekeknek. Ezzel az egész ügynek éppen a lényegét vették el, azt, hogy a Magyarország határain kívül rekedt, és a magyar állampolgárságtól megkérdezésük nélkül megfosztott magyarok legalább ezzel igazolhatták, hogy ehhez a nemzethez tartoznak. Mondhatott Medgyessy Péter akármit, "a Szabadság-szobor nem fog állni Aradon sem az eltervezett helyen, sem az eltervezett időpontban - sőt, én megkockáztatom, hogy egyáltalán nem fog állni soha Románia területén." "Szólt ellenben a megállapodásról, a megbékélési szoborparkról, a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetetlenségéről Kovács László külügyminiszter, de olyan szellemben, mintha a román kormányt képviselné. Nagyon sokszor az az érzése az embernek, hogy a külügyminiszter beszél ugyan magyarul, de nem magyar, ráadásul mélységesen utálja ezt a nemzetet." - állapította meg Veres István, a lap főszerkesztője. /(veres): Itt járt Medgyessy? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./
2003. szeptember 25.
A vajdasági magyar pártok és a kormány szakértői tárgyalóasztalhoz ülnek, és megoldást próbálnak találni a délvidéki magyarság kettős állampolgárságának kérdésére - mondta Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szept. 24-én Budapesten, a tárgyalásukat követő sajtótájékoztatón. Kovács László közölte: amennyiben sikerül megállapodni a vajdasági magyar pártok szakértőivel, akkor utána tárgyalóasztalhoz ülnek a szerb kormány képviselőivel, és azt követően a nemzetközi szervezetek, így az Európai Unió és az Európa Tanács álláspontját is meg kell tudakolni a kettős állampolgárság kialakítandó formájáról. /Megoldás a kettős állampolgárságra? = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2003. szeptember 29.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (WMDP) üdvözli a Magyar Demokrata Fórum elnökének, Dávid Ibolyának a bejelentését, miszerint pártja kezdeményezi az állampolgársági törvény módosítását, hogy könnyebbé tegye a kettős állampolgárság megszerzését. A VMDP közleménye szerint ha sor kerülne a törvény módosítására, akkor az igénylő úgy kaphatná meg a magyar állampolgárságot, hogy nem kellene többé bizonyítania, hogy egy éve letelepedett Magyarországon, s rendelkezik a megkövetelt anyagi tartalékokkal. Az Ágoston András vezette VMDP szerint az MDF kezdeményezése kiküszöböli a vízumkényszer által okozott nehézségeket, s alapot ad arra, hogy az a vajdasági magyar, aki ezt óhajtja, személyesen is bekapcsolódhasson a nemzet határmódosítás nélküli integrációjába. A kettős állampolgárság kérdése már túl van tárgyalva, hetek óta ugyanazok az érvek és ellenérvek hangzanak el mindkét oldalon, s ebből kifolyólag minden további "szószaporítás" - a VMDP ez alatt érti a Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke által beharangozott "maratoni" tárgyalássorozatot is - a kettős állampolgárság ügyének már inkább árt, mint használ. /A VMDP üdvözli az MDF tervét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2003. október 7.
Kétmillió forinttal támogatja a Fehéregyházán lévő, múzeumnak is otthont adó magyar ház épületének felújítását a külügyi tárca - jelentette be az erről szóló szerződés aláírását követő budapesti sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője elmondta: márciusi látogatása után született döntés a segítségnyújtásról, amelyet napokon belül átutalnak az intézményt gondozó Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek. Az aradi Szabadság-szoborcsoportról szólva Kovács László azt mondta: "dolgozunk tovább azért, hogy a szobor felállításra kerüljön. A legutóbbi bukaresti tárgyaláson Adrian Nastase miniszterelnök arra tett ígéretet, hogy az RMDSZ-szel együtt ez év végéig megoldást találnak". A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a kölcsönös bizalom erősítését és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését. /Jó hír a fehéregyháziaknak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2003. október 30.
Az újvidéki Magyar Szó napilap azt a gyanút fogalmazta meg, hogy a magyar kormány győzte meg a szerb vezetést arról, hogy baj lenne abból, ha a vajdasági magyarok megkapnák a magyar állampolgárságot. A lap szerint noha Kovács László kételkedik benne, videó- és hangfelvételek tanúskodnak arról, hogy Medgyessy Péter szabadkai látogatása alkalmával Zoran Zsivkovics szerb kormányfő kijelentette: semmi akadályát nem látja annak, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. /Budapest "dolgozta meg" Zsivkovicsot? = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
2003. november 4.
Ceausescu huligánoknak nevezte a temesvári tüntetőket 1989. dec. 20-án, Iliescu "golanoknak" bélyegezte 1990 első felében az Egyetem téren demokráciát követelő fiatalokat, Kovács László külügyminiszter Orbán arroganciájáról beszélt a Benes-dekrétumok felemlítésének ügyében, Markó Béla az autonómia kisajátításával vádolta meg a Székely Nemzeti Tanácsot. Markó Bélának erkölcsi és politikai kötelessége lett volna az autonómia képviselete, hangsúlyozta Borbély Zsolt Attila. Erkölcsi kötelessége, mert esküt tett rá 1992. okt. 25-én a Szent Mihály-templomban, és politikai kötelessége mindmáig, mert elnökként a szervezet programja kötelezi rá. Markó Béla azonban román versenypárttá alakította a nemzeti önkormányzati szövetséget. Amikor megalakult egy közképviseleti fórum, mely végre közbeszéd tárgyává tette az autonómiát, Markó megtámadta a testületet és az autonómia kisajátításáról beszélt. Lehet-e kisajátítani az autonómiát? /Borbély Zsolt Attila: Kisajátítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./
2003. november 7.
A kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról, kisebbségvédelmi kérdésekről és az aradi Szabadság-szoborról folytatott megbeszélést Kovács László külügyminiszter Markó Béla RMDSZ elnökkel nov. 6-án Budapesten. "Az RMDSZ elnöke pozitív fejleményekről adott számot: több mint 38 000 családra nézve született döntés, és mintegy egymilliárd forintos (4 millió euró) támogatás átutalása történt meg, amelynek eredményeképpen több ezer család már hozzájutott az oktatási-nevelési támogatáshoz" - áll a külügyi közleményben. "A kedvezménytörvény ügye hosszabb időszak után lekerült a magyar-román kapcsolatok vitás kérdéseinek listájáról, és mint a legújabb brüsszeli országjelentésből egyértelműen kiderül, megfelel az európai normáknak és a magyar nemzeti érdekeknek is" - olvasható a dokumentumban. "A találkozón szó volt az aktuális kisebbségvédelmi kérdésekről is, így a kisebbségi jogok szerepeltetésére vonatkozó magyar javaslatról az EU alkotmányos szerződésében, amit az RMDSZ a maga részéről üdvözölt, és reményét fejezte ki, hogy a román kormány is támogatja a javaslatot". "Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban elhangzott, hogy Kovács László és Markó Béla reményei szerint az RMDSZ és a kormányzó SZDP év végéig megoldást talál az emlékmű köztéri elhelyezésére" - fogalmaz a szóvivői iroda. "Magyarország fontosnak tartja és a saját eszközeivel támogatja az erdélyi gazdasági központokat is összekötő észak-erdélyi autópálya megépítését a déli nyomvonal mellett, ennek érdekében a román féllel további közös erőfeszítéseket tesz brüsszeli források megszerzéséért" - áll a közleményben. /Kovács-Markó megbeszélés Budapesten. Eddig 4 millió eurót utaltak át. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2003. november 13.
Magyarország uniós csatlakozása következményeiről és a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról kérdezték egyebek közt Kovács László szocialista pártelnököt, külügyminisztert az MSZP honlapján folytatott nov. 11-i online interjú részvevői. "Tényleg vannak vészmadarak, akik csak a várható problémákról beszélnek, és úgy állítják be, hogy nagyon sok lesz a csatlakozás vesztese" - mondta Kovács a www.mszp.hu fórumán. A mindenkori magyar kormányok alkotmányos kötelessége a határon túli magyarok támogatása, segíteni őket a boldogulásban a szülőföldjükön, valamint jogaik érvényesítésében. A kettős állampolgárság ügyében "egy felelős kormánynak körültekintően kell eljárnia". A kormány szakértői tárgyalásokat kezdett a vajdasági magyarok pártjaival, hogy tisztázza, mit kérnek. Figyelembe kell venni az EU és az Európa Tanács, a nemzetközi jog előírásait - tette hozzá, de: "Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a magyar költségvetés teherbíró képességét sem. Elfogadhatatlan az, ha magyarországi ellenzéki politikusok ebből felelőtlen módon belpolitikai kampányt csinálnak, és az is, ha a magyar állampolgárság megadását valaki nem kéri, hanem egyenesen követeli." A magyar kormánytól azok követelhetnek, akik Magyarországon élnek, itt adóztak vagy adóznak, akiknek munkája, tevékenysége hozzájárult Magyarország teljesítményéhez. Mások csak kérhetnek! - mutatott rá Kovács László. /A kettős állampolgárságról. Kik követelhetik a magyar kormánytól? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 18.
Ifj. Hegedüs Lóránd MIÉP-es politikus közösség elleni izgatás vádja alóli felmentése után a rendszerváltozás óta nem tapasztalt politikai támadások kereszttüzébe kerültek a magyar bíróságok. A MIÉP egykori képviselője azért került az igazságszolgáltatás elé, mert a magyarországi zsidó kisebbség önérzetét sértő cikket írt pár éve egy kis kerületi lapba. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős felmentő ítélete után Kovács László MSZP-elnök, külügyminiszter közleményében tudatta: megdöbbenéssel vette tudomásul a bíróság döntését. Újhelyi István, a szocialisták médiapolitikusa hangsúlyozta: a maga részéről "büntetendőnek" tartja Hegedüs kijelentését. Répássy Róbert (Fidesz) képviselő azt a hangnemet tartja "megdöbbentőnek", amellyel a hatalmon lévő politikusok "nekimentek a bíróságoknak". Hozzátette: egy jogállamban kormánypárti politikus nem engedheti meg magának, hogy a független bíróságok ítéleteit bármilyen módon kommentálja. A Magyar Hírlapban Tamás Gáspár Miklós Erdélyből áttelepült filozófus antiszemitizmussal vádolta meg a Hegedüs ügyében ítélkező bírót. Állítása szerint "a bírák jelentős része ahhoz a fölső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket". Ezt követte a balliberális értelmiség egy részének akciója: országos napilapokban fizetett hirdetés formájában fejezte ki nemtetszését a felmentés miatt. A hirdetés szövege szerint az ítélet "azt üzeni a magyar társadalomnak, hogy a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus és az antiszemitizmus legitim, összeegyeztethető eleme a hazai közéletnek". Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke visszautasította a magyar igazságszolgáltatást ért támadásokat. Egyben felkérte a köztársasági elnököt, a kormányt és az Országgyűlést, hogy ítélje el a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilvánulásokat. Az elmúlt időszak jelenségeinek "burkolt célja lehet a bírák megfélemlítése és az ítélkezési gyakorlat befolyásolása. Ez egy jogállamban megengedhetetlen" - jelentette ki a főbíró. /Sz. Á.: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./
2003. november 19.
Spanyolország továbbra sem tartja elfogadhatónak a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyében az Európai Unió kormányközi konferenciáján benyújtott magyar javaslatot, de megígérte, hogy igyekszik hozzájárulni az elfogadható megoldás megtalálásához - közölte nov. 18-án Brüsszelben Kovács László magyar külügyminiszter. Spanyolország számára a baszk kisebbség ügye miatt elfogadhatatlan a kezdeményezés, amely szerint az EU alkotmányos szerződése a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól is említést tenne. Mircea Geoana román külügyminiszter támogatásáról biztosította a javaslatot, azonban tett egy módosító indítványt is. Eszerint a szöveg nem a nemzeti és etnikai kisebbségek, hanem az ilyen kisebbségekhez tartozó személyek jogairól tenne említést. Magyarország egyelőre nem kíván állást foglalni arról, hogy számára is megfelelne-e a román külügyminiszter által javasolt formula. Tény, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak említését nem szorgalmazta, mert az már az alkotmányos szerződés tervezetét kidolgozó konvent vitái során világossá vált, hogy az szinte semmilyen támogatottságra nem számíthat. /Eszmecserék Brüsszelben a kisebbségi javaslatról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2003. november 20.
Nemrégiben Söjtörön, Deák Ferenc felújított szülőházának megnyitásakor kifütyülték Medgyessy Péter miniszterelnököt, ráadásul tojást, almát, követ dobáltak feléje. Az úgynevezett régi demokráciákban, demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is megtörténik hasonló eset. De ott nem kerítenek nagy feneket az effélének. Az egybegyűltek az október 23-i megemlékezések, koszorúzások alkalmával sem éppen lelkesedéssel fogadják a baloldali kormánypártok vezetőit. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést: miért mindig a jobboldal rendbontó? A baloldal vezetői soha nem gondolkodtak el azon, mi ennek az oka? Hiába vették ki a Magyar Szocialista Munkáspárt nevéből a Munkást, a párt vezetői az 1989. évi cégtáblacsere után ugyanazok maradtak, mint azelőtt. Ugyanazok, akik a forradalom vérbefojtásában részt vettek. Akik a véres megtorlást irányították, támogatták. Vagy azután, az elnyomó rendszert vezérlő párt első vonalbeli vezetői voltak. Akik a kivégzett és titokban elföldelt áldozatok sírját is titokban tartották, majd miután kiszivárgott, hol kaparták el őket, lovas rendőrökkel kergettették el a közelbe merészkedő hozzátartozókat. Horn Gyula karhatalmista, vagyis pufajkás, aki jelen volt a Nyugati pályaudvar előtti, 1956 decemberi sortűznél, aki állítólag szódásüveggel verte szét az áldozatok állkapcsát, akinek nyomtalanul "eltűntek" az e tevékenységére vonatkozó iratai, s aki, mikor 1994 után, miniszterelnöksége idején, mindezt ráolvasva, lemondásra szólították föl, egy cinikus "Na és?"-sel felelt. 1989 októberében, külügyminiszterként ő nyitotta meg az NDK-s turisták előtt a nyugati határt. Nos, 1989 októberében, a cégtáblacsere után Nyers Rezső lett az újsütetű MSZP elnöke, Németh Miklós pedig a miniszterelnök. Ők határozták el a határ megnyitását. De Horn Gyula hallani sem akart erről. Németh Miklós többszöri utasítása ellenére sem. Csak határozott parancsára. Arról sem igen tud a közvélemény, hogy 1989 júniusában, amikor Nagy Imre és társai ünnepélyes újratemetésekor Orbán Viktor a szovjet csapatokat megszállóknak mondta, Horn Gyula dührohamot kapott. Kovács László egy alkalommal kijelentette, nincs miért megkövetnie a magyar népet, mert a forradalom idején gyermek volt. Az persze csekélység, hogy 1989 előtt, Kádár elvtárs keze alatt hosszú évekig az MSZMP élvonalában tevékenykedett. Vagy Medgyessy Péter, ugye, az elnyomó rendszer D209-es titkos ügynöke. Megkövetni a magyar népet? Az áldozatokat? Igaz, Hiller István, a művelődésügyi miniszter, dicséretére legyen mondva, MSZP-s politikusként elsőnek, ezt megtette. A régi párt emberei a magánosítás során megszerezték a gazdasági hatalmat is, és most örök időkre be akarják betonozni magukat a politikaiba. A baloldalnak három nagy országos napilapja van (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap), az ellenzéknek egyetlenegy, a Magyar Nemzet. De nekik ez is sok: hirdetési bojkottot szerveznek ellene úgy, hogy apróhirdetést se közölhessen, a nyomdát, ahol nyomják, ráveszik, az árakat tegye megfizethetetlenné. Megszüntették a közszolgálati tévé vasárnap esti, A Hét című műsorát, nemrég ugyanitt az Éjjeli menedéket. A Kossuth rádió Vasárnapi Újságját már régóta célba vették. Most egyenest a rádió elnökét, Kondor Katalint. Most nincs veszélyben a szólásszabadság. Csak akkor volt, , amikor ellenzékben voltak.. Ellenzékben azzal vádolták a Fidesz-MDF kormányt, hogy fajüldöző, mert menekülésre kényszeríti a zámolyi cigányokat, hogy fasiszta, mert a miniszterelnök a keresztényszocialista bajor miniszterelnökkel barátkozik, hogy zsidógyűlölő, hogy Magyarországon igenis zsidógyűlölet van. Júniusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Szász Károlyt, máig ismeretlen tettesek kis híján agyonverték. Kitört a K&H sikkasztási és pénzmosási botrány, amelyben a jelek szerint több baloldali politikus is érintett. Nemrégiben, persze éjszaka, "kigyúlt" a Terror Háza pengefala. Az októberi megemlékezések alkalmával az 1956-os véres eseményeket megörökítő, az Országház előtt kiállított képeket letépték. A Fidesz-MDF-kormány idején kinevezett főügyészt az MSZP elnöke bűnpártolással vádolja, a Nemzeti Banknak az ugyanazon kormány idején kinevezett elnökét a kormány azzal szorongatta, hogy hígítsa a forintot. A jelenlegi hatalomnak erősen szúrja a szemét a Terror Háza Múzeum. Gondoljuk el, 1989 előtti rendszerük szennyese ott alaposan ki van teregetve. A múzeum évi költségvetését újra meg újra le akarják faragni, hátha sikerül megfojtani. Na és a gyűlöletbeszéd elleni törvény. Egyelőre csak tervezet. De ha meglesz, akkor mindenkinek kuss, aki a jelenlegi hatalom ellen ki akarná nyitni a száját. /Asztalos Lajos: Ó, az a megátalkodottan rendbontó jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 27.
A nemzeti kisebbségek jogainak védelme belekerült az EU alkotmány-tervezetébe. Ezt hivatalosan nov. 26-án jelentették be Rómában, amikor Kovács László magyar külügyminiszter felkereste itáliai kollégáját. /Kisebbségi jogok az EU-alkotmányban? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2003. november 27.
Nov. 25-én Kolozsváron, az unitárius egyház Brassai utcai tanácstermében megnyílt a sepsiszentgyörgyi Kovács László Attila fotókiállítása, Az arany árnyékában címmel. A fotográfus képei a nagy vihart kavaró Verespatak-ügy látható oldalát formálják meg. Vedlett vakolat, málladozó stukkók, kiszáradt fa-elemek, vasak, hordók, gaz. A Magyarországon kiállított képanyag komoly szerepet játszott abban, hogy a Verespatak-ügy felkeltette a Greenpeace figyelmét. A megnyitón Pálfi Árpád is megszólalt, aki 1976-tól Verespatak unitárius lelkésze. Verespatak unitáriusai közül ma már csak a volt harangozó magyar. /Jakabffy Tamás: Egy fém árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2003. december 6.
Tófalvi Zoltán emlékezett Balogh Zoltánra, akinek a nagyváradi köztemetőben örök nyugalomra helyezték Ulmból hazahozott hamvait. Balogh Zoltánt az Ulmi Magyar Kultúregyesület elnökeként, a Magyarok Világszövetsége Németországi Országos Tanácsának egykori vezetőjeként, az Etikai Bizottság tagjaként, az erdélyi magyarságért oly sokat tevékenykedő közéleti emberként ismerték. Az erdélyi magyarok egyik leghűségesebb, Nyugaton élő szószólójukat veszítették el, aki Nagyvárad szülötteként az Antall-kormány idején Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, a Horn-kormány idején magával a miniszterelnökkel, az akkori és jelenlegi külügyminiszterrel, Kovács Lászlóval perelt és levelezett, hogy a kárpátaljai, romániai, felvidéki magyarság számára a már ismert szövegnél jóval kedvezőbb változatban kössék meg az éppen soron következő alapszerződést. Konok küzdelmet folytatott a Duna Tv fennmaradásáért, anyagi támogatásáért. Tíz év távlatából is igaz, amit 1993. június 22-én Jeszenszky Géza akkori külügyminiszternek írt: "A Népköztársaság évtizedeiben nagy erővel folyt a magyarság egészséges nemzeti öntudatának megtörése, jogos szellemi önvédelmének csírájában való elfojtása. Az utódállamokban pedig a magyar kultúra megsemmisítését és az ősi területeikről való kiűzést célzó etnikai tisztogatást végzik ma is." Akkor még az érintettek válaszoltak leveleire, azután megkezdődött az a lassú, de következetes aknamunka, amelynek eredményeként Balogh Zoltán lemondott nemcsak az Ulmi Magyar Kultúregyesület elnöki tisztségéről, hanem minden más megbízatásról is. Balogh Zoltán kiváló grafikus volt, Marosvásárhelyen, a Bernády Házban 1998 júliusában Tófalvi nyitotta meg gyűjteményes kiállítását. Ez a kiállítás bejárta a világnak azt a részét, ahol magyarok élnek. A marosvásárhelyi kiállítást megelőzte a nagysikerű nagyváradi, kolozsvári, majd követte a sepsiszentgyörgyi és a kovásznai tárlat. Balogh Zoltán 1971-ben telepedett ki Németországba, mindvégig megmaradt Erdély, Várad szerelmesének. A világ orvosi egyetemein veszik kézbe Balogh Zoltán rajzaival illusztrált német nyelvű anatómiai atlaszt. Az anatómiai rajz készítése volt a mindennapi kenyere, harminc éven át az ulmi Természettudományi Egyetem grafikusaként dolgozott. Balogh Zoltánt 61 évesen vitte el a rák. /Tófalvi Zoltán: Megkésett Balogh Zoltán-sirató. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2003. december 9.
Magyarország támogatja, hogy Bulgária és Románia 2007. jan. 1-jén az EU tagjává válhasson, ha addig teljesíti az ehhez szükséges feltételeket - mondta Kovács László külügyminiszter az EU általános ügyek tanácsának Brüsszelben tartott ülésén. Az ülésen nem mindenki értett egyet azzal, hogy Bulgária és Románia esetében a csatlakozási céldátumot ennyire pontosan jelöljék meg. /Budapest támogatja a román integrációt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
2003. december 10.
Magyarországon 1870 óta létezik a kettős állampolgárság intézménye, így nyitott kapukat dönget az, aki ennek elismerését követeli - jelentette ki dec. 9-én Brüsszelben Kovács László magyar külügyminiszter. Kovács László az EU-tagállamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek tanácsülése után beszélt erről. Az utóbbi években több tízezren települtek át a környező országokból Magyarországra és kapták meg a magyar állampolgárságot úgy, hogy közben megőrizték az eredetit. Úgynevezett kedvezményes eljárással pedig 1993 óta lehet magyar állampolgárságot szerezni - mondta. A mostanában folyó viták azonban egyrészt arról szólnak, hogy legyen-e erre lehetőség áttelepülés nélkül is, másrészt arról, hogy pontosan mivel járna ez? Vagyis magába foglalná-e a magyar állampolgársággal járó valamennyi olyan kedvezményt - például a szülési segélyt -, amelyek alanyi jogon járnak? Ha igen, akkor kérdés, hogy ez mit jelentene a magyar költségvetés szempontjából? - fűzte hozzá a miniszter. Vannak emellett jogi problémák is. Ukrajna például nem ismeri el a kettős állampolgárságot, így ha egy Kárpátalján élő magyar kapja meg a magyar állampolgárságot, akkor az ukránt elveszíti. A felelősségteljes döntéshez ezért mindenekelőtt tudni kellene, hogy pontosan mit kérnek a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeknek azok a képviselői, akik a magyar állampolgárság kiterjesztését szorgalmazzák - állapította meg Kovács László. Romániában például elvben nem lenne akadálya egy második állampolgárság megszerzésének, de a román vezetők világosan értésre adták, hogy a gyakorlatban ezt nem tennék lehetővé. Szerbia hajlandó lenne ugyan erre, de csak kétoldalú megállapodás keretében, kölcsönösségi alapon és annak kikötésével, hogy a megállapodás nem tartalmazhatna etnikai alapú megkülönböztetést. Végül, a problémák az EU szintjén is jelentkeznek, mert Magyarország csatlakozása után a magyar állampolgárok automatikusan az unió állampolgáraivá is válnak. Az is kérdés tehát, hogyan reagálna az EU arra, ha olyan országok állampolgáraira is kiterjedne ez, amelyekkel még csatlakozási tárgyalásokat sem folytat. /Nyitott kapukat döngetnek. Kovács László a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2003. december 20.
Minden olyan törekvés, amely veszélyezteti, hogy a romániai magyarság egységesen támogassa a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, könnyen végzetes lehet - mondta Kovács László magyar külügyminiszter az MTI-nek adott interjúban. "A magyar kormánynak nem voltak aggályai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával kapcsolatban. Veszélyesnek tartjuk azonban, hogy ez a két testület bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre" - szögezte le Kovács László. Kovács László reagált azokra a romániai bírálatokra, amelyek annak kapcsán fogalmazódtak meg, hogy Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács múlt hét végi kolozsvári alakuló ülésén a Rompres, a hivatalos román hírügynökség szerint azt mondta: "Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat". "Ha ez az állítás igaz, akkor ez egy nagyon súlyos, szinte jóvátehetetlen hiba volt" - szögezte le Kovács László. Kiemelte: a magyar kormány támogatja az autonómiát, mint a kisebbségi jogok érvényesülésének talán legmegfelelőbb keretét. Mint mondta, Európa több országában is működnek autonómiák. Szerinte azonban nem lehet nem észrevenni azt, hogy a működő autonómiák mindenütt a kisebbség és a kormányzat tárgyalásának eredményeképpen jöttek létre. /Kovács: végzetes lehet az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2003. december 24.
Kövér László az MTI-nek megerősítette, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) dec. 13-i kolozsvári alakuló ülésén elmondott beszédének részét képezik a Népszabadságban megjelentek. A fideszes politikus nem kívánt reagálni Kovács László korábbi, a beszédét érintő nyilatkozatára, mondván, a külügyminiszter a sajtóban megjelent információk alapján nem ismerhette pontosan az ő Kolozsváron elhangzott beszédét. "150 évig küzdöttünk a törökkel, és pontosan tudjuk, hogy Trianon nem következett volna be a 150 éves háborúskodás okozta tragikus elnéptelenedés nélkül. És ma azt látjuk Nyugat-Európa bármely országában, hogy milliós muzulmán kisebbség építi a maga konklávéit, be nem illeszkedve az európai civilizáció keretei közé" - idézte a Fidesz választmányi elnökének beszédét a hétfőn a Népszabadság dec. 22-i száma. "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi. S mi pedig tűrünk. Megint csak: Megérte? Miért?" - fogalmazott Kövér László kolozsvári beszédében. "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulása a kezdete lehet az erdélyi és partiumi magyarság újra magára találásának. (...) Az autonómia a határon túli magyarság számára a lét vagy nemlét kérdése" - mondta Kövér László beszédében. Kövér László a Rompres, a hivatalos román hírügynökség szerint azt mondta: "Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat". Erre reagált Kovács László külügyminiszter: "Ha ez az állítás igaz, akkor ez egy nagyon súlyos, szinte jóvátehetetlen hiba volt". /Kövér László kolozsvári beszédéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2003. december 24.
Kovács László külügyminiszter dec. 23-án a kettős állampolgárságról elmondta, nemcsak arról szól a vita, lehet-e honosítani valakit anélkül, hogy Magyarországra települ. "Elengedhetetlen dolog tisztázni, milyen állampolgárságról beszélünk. A vajdasági magyarok többsége teljes körű magyar állampolgárságra gondol, az azzal járó kötelezettségek nélkül. Világossá kell tenni azt is, mihez járulnak hozzá az érintett szomszédos országok" - fogalmazott Kovács László. A külügyminiszter szerint a magyar állampolgárság esetleges kiterjesztésekor az EU álláspontja is kikerülhetetlen, valamint az is, mibe kerül annak bevezetése a magyar költségvetésnek. Az MSZP elnöke Kövér László múlt heti, erdélyi kijelentéseivel kapcsolatban elmondta, rendkívül felelőtlen magatartást tanúsít, aki azt gondolja, hogy célszerű fegyverekkel fellépni az autonómia kialakítása érdekében, és ezt nyilvános fórumokon mondja is. /Balogh Levente: Kovács László: tisztázni kell, milyen állampolgárságról beszélünk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./
2004. január 6.
Mádl Ferenc köztársasági elnök újévi beszédének kulcsfogalma a felelősség volt. Felelősség sorsunkért, azért, hogy az EU nyújtotta lehetőségeket ki tudjuk használni, hogy "nyertesei lehessünk a csatlakozásnak", a felelősség családunkért, szűkebb közösségünkért, nemzetünkért. "Befolyásolhatjuk a politikai döntéseket, segíthetjük az ország és a határon túli magyarság, hazai kisebbségeink, nehéz helyzetben lévő embertársaink anyagi és szellemi-lelki felemelkedését" – hangsúlyozta az elnök. A balliberális média élvonala által működtetett Tilos Rádióban közfelháborodást keltő példátlan mondatok hangzottak el karácsony este. Az egyik műsorvezető trágár szavak kíséretében kijelentette, hogy minden keresztényt kiirtana. A Tilos Rádióban nem ez az első ilyen jellegű megnyilvánulás, gyalázták már ott a Szent Koronát is, legutóbb, december elején pedig a Jobbik által felállított keresztek tűzifának való felaprítását javasolta az egyik műsorvezető. Több szervezet, közöttük a Fidesz, a Jobbik és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tiltakozott s kérte az Országos Rádió és Televízió Testületet, hogy szüntesse meg "a gyűlölet rádióját". A Tilos elbocsátotta a keresztények kiirtásának belső indulatával dicsekvő munkatársát. "Az általam elmondattak megértéséhez csak egészséges magyar lélek szükséges. Ezért aztán nem is véletlen, hogy a Kolozsváron megjelent több száz erdélyi küldött nem értette félre, mert nem akarta félreérteni mondandómat. De nem véletlen, hogy a román politikusok, akiknek minden autonómiatörekvés szálka a szemében, akik azt szeretnék, ha Erdélyből egyszer és mindenkorra eltűnne a magyar szó, azok félreértették, mert félre akarták érteni. Az már viszont nem természetes, bár nem is meglepő, hogy Kovács László – egészséges magyar lélek híján – ismét a román többségi politikusok oldalára áll ahelyett, hogy az erdélyi román autonómiatörekvéseket támogatva a magyar nemzeti érdeket képviselné úgy is mint pártelnök, de különösen mint külügyminiszter" – nyilatkozta Kövér László azzal kapcsolatban, hogy a szocialista Kovács László elítélte az általa az EMNT alakuló gyűlésén mondottakat. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 6./
2004. január 13.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kinyilvánítja igényét, hogy Románia EU-csatlakozásának előzetes feltételeként kezeljék Székelyföld autonómiájának kérdését – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke január 12-én Budapesten, miután Németh Zsolt fideszes képviselővel tárgyalt. Az SZNT autonómiatörekvései nem különböznek az RMDSZ 1993-ban megfogalmazott hármas autonómiakoncepciójától – mondta Csapó József. Hozzátette: amióta az RMDSZ 1996 nyarán kormányzati szerepet vállalt, az autonómiatörekvéseket nem tudta kellőképpen képviselni. Mint elhangzott, legkésőbb február közepéig a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közölte: támogatja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következő ülésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT képviselőit is hívják meg. "Január 17-re összehívtam a Székely Nemzeti Tanácsot a módosított és kiegészített autonómiastatútum jóváhagyására" – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó József elmondta: a román szenátus és képviselőház frakcióvezetői mellett a magyar parlament frakcióvezetőit egyaránt megkeresték az autonómia ügyének támogatása érdekében, és utóbbiak közül egyelőre csak a Fidesz reagált erre. "Az SZNT alkotmányos, a demokráciákra jellemző eszközöket használ és csakis azokat" – szögezte le a szervezet vezetője. Csapó József közölte, hogy az SZNT vezetői az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőivel is találkoztak, és ismertették álláspontjukat az autonómiáról. Azzal kapcsolatban, hogy Kovács László külügyminiszter egy néhány héttel ezelőtti nyilatkozatában "veszélyesnek" tartotta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az SZNT "bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre", Csapó József azt mondta: ha valaki meg akar maradni szülőföldjén őshonosként, tényleges egyenlőségben, akkor nem mondhat le arról, hogy saját kebeléből választott elöljárók révén saját sorsáról döntsön. "Az autonómiáért való küzdelmet nem szabad olyan politikai eszközként felhasználni, ami megoszthat egy közösséget" – fűzte hozzá. Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar kormányzat "világosan és egyértelműen kötelezze el magát az autonómia támogatása mellett". Egyben felajánlotta, hogy a Fidesz nemzetközi kapcsolatain keresztül támogatni fogja az autonómia ügyét. A fideszes képviselő azt is rendkívül lényegesnek tartja, hogy "a román hatalom szüntesse be mindazok zaklatását, akik Erdélyben kiállnak az autonómia mellett". Kitért arra, hogy az SZNT tavaly októberi megalakulását "olyan atrocitások kísérték, amelyek ellentétben állnak az alapvető európai normákkal". "Támogatjuk Románia EU-csatlakozását, Bukarestnek pedig meg kell felelnie az alapvető demokratikus európai normáknak, így például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának" – mondta Németh Zsolt. Megjegyezte, hogy az SZNT az európai szervezetek ajánlásai alapján jár el. Ennek kapcsán arra is kitért, hogy az Európa Tanácsban nemrég az európai autonómia charta kidolgozására tettek javaslatot. /Németh–Csapó megbeszélés Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2004. január 13.
Kovács László külügyminiszter néma maradt, amikor a kolozsvári magyar konzulátus zászlaját minősíthetetlen módon eltávolították, aki a magyar–román alapszerződés idején kijelentette, nem hajlandó feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát a határon túli kétmilliós magyarság vélt érdekeiért, az idén viszont, amikor ismét fölmerült a kettős állampolgárság kérdése, meglepő módon előbb hárommillióra, majd gyorsan három és fél millióra emelte a határon túli magyarság számát! A magyar gazdaság nem bírná el, ha ezek, úgymond, mind Magyarországra telepednének át. Árva szót sem szólt, amikor 2001 decemberében az MSZP 23 millió román Magyarországra özönlésével rémisztette a hiszékeny polgárokat. Kovács aggódva óvta az erdélyieket az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) önkormányzati elképzelésétől, amelyek, úgymond, veszélyesek lehetnek. Amikor Kolozsvárt, az EMNT alakuló ülésén Kövér László arról szólt, hogy "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi.", Kovács támadásba lendült: a Duna Tv Heti Hírmondó című adásában arról akarta meggyőzni a nézőket, hogy Kövér László nyilván az északírekre, a baszkokra, a korzikaiakra utalt, akik terrorista módszerekkel akarják elérni céljaikat, hogy ezzel nyilván hasonló cselekedetekre bujtogatja az erdélyi magyarságot. A külügyminiszter módszere pártja cégtáblacseréje előtt alkalmazott kommunista módszerével azonos: a lejáratásra kiszemelt szájába olyasmiket ad, amiket az soha nem mondott. A szélsőséges rendszerek, a fasiszta, a náci és a kommunista évtizedekig ezzel dolgoztak, ezt alkalmazták a koholt vádak alapján folytatott perekben. /Asztalos Lajos: Bolhából elefánt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2004. január 16.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke január 15-i sajtótájékoztatóján kijelentette: kisebbségpolitikai és magyar szempontból áttörésre számít, és szerinte a tavalyi behódolás után az idei esztendő az autonómia éve lesz. Ezért kezdeményeztek dialógust a megosztottság leküzdésére. "Az erdélyi magyarság sorsa és jövője iránti aggodalomtól és felelősségtől indíttatva az EMNT Állandó Bizottsága párbeszédet kezdeményezett az RMDSZ vezetőségével. Megítélésünk szerint a romániai magyarság képviseletét egyoldalúan kisajátító, totalitárius párttá torzult szövetségünk kudarcpolitikájából egyedül az 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott közösségi önrendelkezés jelenthetne kiutat."– állapította meg az EMNT elnöke. A három szintű autonómia része az RMDSZ-programnak. Tőkés László sajnálatosnak tartja azt, hogy Markó Béla visszautasította a párbeszédet /Péter I. Zoltán (Bihari Napló): EMNT: 2004 az autonómia éve lesz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Tőkés László emlékeztetett, egyik nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette, hogy: "Csak robbantásokkal lehet egyik napról a másikra autonómiát kivívni!" Markó Béla elnök a szerbiai választások rémképével igyekszik sokkolni az erdélyi magyarságot, nem kevesebbet állítva, mint azt, hogy "az ottani magyarság elsősorban azért veszítette el parlamenti képviseletét, mert nem lépett fel egységesen a választásokon". A valóság az, hogy a szerbiai választások elvesztése a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség hatalombarát politikájának a csődjét jelenti. Tőkés László kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az RMDSZ vezetősége jobban szót ért és inkább hajlandó tárgyalni az utódkommunista román Szociáldemokrata Párttal, mint saját nemzettársaival – az EMNT-vel. Hozzátette: érthetetlen, hogy az MSZMP jogutódjának, az MSZP-nek a pártelnöke, Kovács László miért fogja vissza a párbeszédtől az RMDSZ-t. Tőkés László kérte a magyar kormányt, hogy az RMDSZ-t ne tekintse a romániai magyarság "egyedüli legitim képviselőjének", hanem az EMNT képviseletét is hívja meg a Magyar Állandó Értekezlet rövidesen sorra kerülő tanácskozására. /Az EMNT nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./ Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd és összefogás megvalósulására szólította fel Tőkés László püspök, az EMNT elnöke az RMDSZ tagságát és választóit, valamint a helyi és területi RMDSZ-szervezeteket január 15-i sajtónyilatkozatában. Erre azt követően került sor, hogy Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: csakis az RMDSZ-en belül képzeli el a párbeszédet. /Papp Annamária: Egyedüli megoldás: az RMDSZ keretében párbeszédet folytatni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
