|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 504 találat | lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 | 481-504 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bíró Rozália 2015. január 15.Tavalyi tevékenységéről számolt be Biró RozáliaA 2014. évi tevékenységéről számolt be Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-es szenátor tegnap délelőtt. A szenátor egyszemélyben a Szövetségi Képviselők Tanácsának és az RMDSZ nőszervezetének elnöke is. Az elmúlt évben tíz törvénykezdeményezés közül kettőnek fő-, nyolcnak pedig társkezdeményezője volt a szenátor, többek között az Embertelen Bánásmódot Megelőző Tanács létrehozását indítványozta. Ennek tavaly szeptemberben már működnie kellett volna, de megalakításáról végül decemberben döntöttek sürgősségi kormányrendelettel. Folyik az alkalmazási normák kidolgozása, de az eredeti tervtől eltérően nem független intézményként működik majd a tanács hanem az ombudsmannek alárendelve. Február 10-nek az esélyegyenlőség napjává való nyilvánításáról a képviselőháznak kell még döntenie, de a Bihar megyei Grădinari és Köröstárkány mártír falvakká való nyilvánításának indítványozásában is részt vett Biró Rozália, aki 17 politikai nyilatkozatot adott, többek között az esélyegyenlőség, az oktatás és az egészségügy kapcsán. A szenátor 13 kérdést intézett a különféle minisztériumokhoz, háromra még várja a választ, öt esetben pontosítást kért az illetékes államtitkároktól a semmitmondó válaszok miatt. A felsőház emberi jogi, kisebbségi és egyházi bizottságához, melynek vezetője 264 anyag érkezett jóváhagyásra és tíz jelentés, emellett részt vett több testület munkájában is a szenátor. Sikerként értékelte, hogy a tavaly megtartott országos gyermek-egészségügyi konferencia nyomán intézményközi együttműködés jött létre. Bihar megyében négy szenátori irodát működtet, Nagyváradon, Szalárdon, Bihardiószegen és Élesden. A fogadóórákon például visszaszolgáltatási, pályázatírási és anyanyelv-használati kérdésekkel, problémákkal keresték meg. Sikerként értékelte, hogy az RMDSZ Nőszervezete és Európai Néppárt Nőszervezete együttműködési megállapodást írt alá a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség támogatásáról a helyi döntéshozatalban, illetve a Mosolygó karácsony-akciót, melyben országszerte 36 ezren vettek részt. A szenátor részletesen beszámolt SZKT-elnökként végzett munkájáról is. Fried Noémi Lujza maszol.ro 2015. január 21.Nagyvárad magyar utcaneveiNagyvárad - Kedd este nagy érdeklődés közepette a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) szervezésében bemutatták Kordics Imre Nagyvárad fontosabb utcái 1940-1944 című könyvét. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében zajlott esemény A Magyar Kultúra Hete ünnepségsorozat részét képezte. Sajnos a példaértékű emberi nagyságáról, szaktudatásáról és szerénységéről ismert szerzőnek már nem adatott meg, hogy jelen legyen a Megyei Tanács, az RMDSZ Bihar megyei szervezete és Biró Rozália szenátor által támogatott könyvének a bemutatóján, pedig egy olyan kötetet tett le az asztalra- mint ahogy a rendhagyó, szomorkás hangulatú bemutatón többször is elhangzott-, mely ott kellene legyen minden olyan váradinak a polcán, aki lokálpatriótának vallja magát. A szervező Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság nevében Kupán Árpád köszöntötte az egybegyűlteket, reményének adva hangot, hogy Kordics Imre más kéziratai is megjelenhetnek egyszer majd nyomtatásban. Mielőtt ismertette volna a kiadványt, Dukrét Géza, a PMBET elnöke tisztelgett Kordics Imre emléke előtt. Többek közt felidézte, hogy 1953-ban született Nagyváradon, itt tanult és élte le egész életét. Az 1980-as években kezdett el érdeklődni a pusztulásra ítélt magyar emlékhelyek, műemlékek iránt, az elsők közt felismerve, hogy az olaszi temető felszámolásával két évszázad magyar vonatkozású emlékei tűnnek el. Fényképeket készített, megörökítve a még meglevő értékeket, mely anyagnak egy része 1998-ban megjelent nyomtatásban. 1997-ben lett a Társaság tagja, Dukrét Gézával és Borbély Gáborral közösen óriási helytörténeti kutatómunkát végzett. Neki köszönhető például, hogy 1998. március 15-én a rogériuszi református templomnál új emlékhellyel gazdagodott az 1848-as forradalom emlékezete. Az utóbbi években a Rulikowszki-temető magyar szempontból értékes síremlékeit térképezte fel, a munka 80 százalékával elkészült. Tevékenységét számos díjjal, oklevéllel ismerték el. Nincs biztosítva A Patriumi füzetek sorozatban, gazdag fényképanyaggal megjelent kötet előszavát idézve, Dukrét Géza arra hívta fel a figyelmet: az utcanevek minden esetben az adott település társadalmi és politikai helyzetét tükrözik. Nemcsak a tájékozódás biztosítására szolgálnak, de emlékek felidézői, hagyományt őriznek, és eszmei értékek hordozói. A rendszer- és hatalomváltások esetén a régi utcanevek kicserélődnek, az új vezetés semmibe veszi a kisebbség nemzeti érzéseit. Hagyományos, praktikus utcanevek tűnnek el, az új rendszernek történelmileg és politikailag megfelelőek kerülnek előtérbe. Várad esetében is a 19. század második fele a hivatalos utcanévadás kora volt, amikor a már meglevő hagyományos és praktikus elnevezések mellett a nemzeti érzés került előtérbe. Ekkor az ismert és megbecsült személyiségek és események neveit használták fel. Az utcák egész sorát nevezték el olyan személyiségekről, akik közismertek és tevékenységük révén helytörténetünk megbecsült alakjai voltak. Városunk esetében a román hatalom két esetben szüntette meg a magyar utcaneveket, a trianoni diktátum és a második világháború után. Az 1989-es fordulatot követő 25 év alatt- minden erőfeszítés dacára- Nagyvárad magyar közösségének nem adatott meg az a lehetőség, hogy teljes mértékben éljen a törvény által biztosított jogával, vagyis ma sincs meg a számarányunknak megfelelő magyar utcaelnevezés. A következő fejezetben a szerző rövid áttekintést nyújt a város történetéről, fejlődéséről, illetve bemutatja a főbb utcákat, régi elnevezésüket és az időközben bekövetkezett változásokat. Ezt követően az 1940-es névcsere utáni- mely visszaadta a magyarok önbecsülését, erősítette nemzeti öntudatukat- 93 jelentősebb utcanevet ismertet, összefoglalta a névadó személyiségek életét, munkásságát is. Olvashatunk még a lakók és az utca kapcsolatáról, az elorzott utcanevekről, valamint porladó figurális domborművekről is. Dukrét Géza úgy fogalmazott: míg a néhány évvel ezelőtt Nagy József Barna tollából megjelent Várad lelke- Nagyváradi magyar utcanevek című kötet csupán egy egyszerű statisztikai adathalmaz, felsorolás volt, a Kordics Imre könyve sokkal több ennél, hiszen bővíti helytörténeti tudásunkat, és az emberekről beszél szívhez szólóan. A rendezvény végén többen megemlékeztek Kordics Imréről, két versajándékkal közreműködött S. Németh Katalin. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2015. január 23.Átadták a Magyar Kultúráért-díjakat NagyváradonÁtadták csütörtök este a nagyváradi színházban a magyar kultúra napján tartott gálaesten a Magyar Kultúráért-díjakat. A rendezvény fővédnöke, Kelemen Hunor szövetségi elnök a kultúra fennmaradásában viselt egyéni felelősségről is beszélt. "Egy föl nem lapozott könyv pusztán egy papírtömkeleg, egy el nem hangzó dal mindössze hangjegyek sokasága, egy meg nem látogatott múzeum egy üres tér tele tárgyakkal, egy meg nem csodált festmény csupán festék egy vásznon. Minden dolog mértéke az ember" - jelentette ki csütörtök este Nagyváradon Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke, volt kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából tartott nagyváradi gálaműsor előtt mondott beszédet, amelyben a kultúra fennmaradásában viselt egyéni felelősség fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, valamennyi nemzet kultúrájának a fennmaradása, gyarapodása közösségi, ugyanakkor egyéni döntések hosszú sorát jelenti. "A magyar kultúra mértéke, mércéje mi vagyunk, a magyar közösség tagjai, értékeink bennünk születnek meg és válnak élő, átörökíthető, fennmaradó értékekké" – jelentette ki. Az RMDSZ elnöke szólt arról is, hogy az erdélyi magyaroknak közösségként és egyénként is kötelességük, küldetésük megőrizni, a hétköznapok részévé tenni mindazt, amit nemzettársaik, elődeik vagy kortársaik létrehoztak a kultúra bármely területén. Hozzátette, hogy nagyobb érdeklődéssel, figyelemmel, érzékenységgel és tudással kellene közeledni az értékekhez. "Ez a hozzáállás kizárólag rajtunk múlik. Senki nem diktálhatja ezt kívülről, nem határozhatja meg azt, hogy a kulturális javainkat mekkora értéktudattal építsük be az életünkbe" - hangoztatta. Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy a romániai kommunista diktatúra 25 évvel ezelőtti megbukása után az erdélyi magyarság társadalmi és kulturális téren is újjászületett. Hozzátette, az RMDSZ munkájában mindig kiemelt helyen állt az oktatás és a kultúra, hiszen ezek az identitás megőrzésének fontos elemei. Azt is megjegyezte, hogy az erdélyi magyar közösség számára az értékmegőrzés mellett az értékteremtés is fontos. Az erdélyi magyar alkotók jelentős művekkel gazdagították az egyetemes magyar kultúrát. Kelemen Hunor után Muraközi István, a rendezvénysorozat védnöke, Berettyóújfalu polgármestere mondott beszédet. „A világ egyre jobban hasonlít egy nagyáruházhoz, ahol egy hatosért megkapni mindent, ami az élvezetre vágyó tömeg napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti” – mondta az elöljáró, aki ennek a veszélyeire is felhívta a figyelmet a beszédében. A polgármester szerint Magyarországot és a magyarságot sokszorosan megviselték az évszázadok. „A Kárpát-medencében töltött bő 1100 esztendőt sokszor idegen ajkú uralom alatt töltöttük, ugyanakkor a gazdasági és politikai döntések sok nemzetiséget is beengedtek vagy hoztak az országba, ami egy sokszínű, gazdag kultúrát eredményezett” – jelentette ki Muraközi István, aki beszédét a Himnusz kezdő szavaival zárta. A beszédek után Biró Rozália szenátor és Kelemen Hunor adta át a Magyar Kultúráért emlékplaketteket, díjakat és életműdíjakat. A díjazottak laudációit Szabó Ödön képviselő, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke olvasta fel. Emlékplakettet vehetett át Szabó Amália, a belényesújlaki Rezgő Néptánccsoport vezetője, Brúgós Sándor Csaba néptáncos, a Nagyvárad táncegyüttes tagja és Csorba Sándor érsemjéni muzeológus. A díjakat Gali Teréz nagyszalontai énekes, az X-faktor győztes Tóth Andrea (akinek távollétében szülei vették át a díjat) és Monica Molnar énektanár (Tóth Andrea és a Megasztár-győztes Tolvai Renáta is a tanítványa volt) kapta meg. Életműdíjban Budaházy István főgyógyszerész és Dérer Ferenc újságíró részesült, a Jakobovits Miklós-díjat az Amerikai Egyesült Államokban élő Gerendi Anikó kapta, aki azt egy későbbi időpontban veszi majd át. Fried Noémi Lujza maszol.ro 2015. február 12.Magyar alpolgármestere van NagyváradnakA döntéssel kétharmados többsége lett a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ képviselőinek, így Ilie Bolojan polgármester reméli, hogy fontos döntéseket könnyebben hozhatnak meg. A leváltott alpolgármester pártja, a PSD ellenzékbe vonul. Ilie Bolojan polgármester kijelentette, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ képviselői új többséget alakítottak ki a városi tanácsban. Ezt azért tartotta fontosnak, mert az új, kétharmados többséggel könnyebben meghozhatók a város számára fontos döntések. A polgármester közölte, politikai döntés született, amely nincsen összefüggésben a leváltott alpolgármester városvezetői munkájával. Huszár István alpolgármesteri kinevezését 19 helyi képviselő támogatta szavazatával, egy képviselő ellene szavazott, a Szociáldemokrata Párt (PSD) hét képviselője pedig a szavazás előtt elhagyta a gyűléstermet. Az új alpolgármester mérnöki végzettséggel rendelkezik, harmadik mandátumát tölti a nagyváradi önkormányzatban. A leváltott alpolgármester érthetőnek tartotta, hogy három hónapja tartó tárgyalások elvezettek az RMDSZ és a PNL szövetségéhez. Hozzátette, a PSD ellenzékbe vonul Nagyváradon. Az RMDSZ a 2012-es önkormányzati választások után szorult ki a nagyváradi városvezetésből. Korábban 11 évig Biró Rozália volt a város egyik alpolgármestere. A 2012-es nagyváradi önkormányzati választásokat a PNL és a PSD által alkotott Szociálliberális Szövetség (USL) nyerte. Azóta azonban alaposan átrajzolódott a politikai paletta: felbomlott az USL, a PNL pedig egyesült a korábbi ellenzék legjelentősebb pártjának számító Demokrata Liberális Párttal (PDL). MTI Erdély.ma 2015. március 21.Újrafogalmazza javaslatait az RMDSZA héten újrakezdett alkotmánymódosítási munkálatokról Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-szenátor, az alkotmánymódosító bizottság tagja elmondta: mivel tavaly a szövetség javaslatait is tartalmazó tervezet több pontját alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság, újabb javaslatokat kell megfogalmazni. A bizottság egy alkotmányjogászokból álló tudományos testülettel március 31-ig jelentést készít arra vonatkozóan, hogy a jelenleg alkotmányosnak ítélt és a Velencei Bizottság által elfogadott elvek milyen összképet nyújtanak az alkotmánytervezetről. A politikai alakulatok április 25-ig tehetik le módosító javaslataikat. (Krónika) MÉG A DACIA-KÁRPÓTLÁSOKAT SEM RENDEZTÉK. A képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottsága ezen a héten tárgyalta azoknak az állampolgároknak a követeléseit orvosló törvénytervezetet, akik 1989 előtt a valamikori országos takarékpénztárba (CEC) helyeztek pénzt az akkor csak állami jóváhagyással megvásárolható Dacia személygépkocsira, és mivel ezt nem kapták meg, évekkel később átutalták letétjüket a Román Fejlesztési Bankba (BRD), ahonnan még mindig nem kapták vissza. A készülő jogszabály szerint a kártérítés összegét a letét létrehozásától 2013. december 31-ig számolják ki. Azok számára, akik nem tudták igazolni a betét létrehozását a takarékpénztárban, a kártérítést attól a pillanattól kezdve számítják, amikortól a pénzt átutalták a Román Fejlesztési Bankba. (RMDSZ-tájékoztató) TÖBBNYELVŰ STOPPOLÁS KOLOZSVÁRON. A Musai-Muszáj civil kezdeményezőcsoport felhívására csütörtök délután mintegy harmincan álltak ki stoppolni a kolozsvári városháza elé többnyelvű táblákkal. A villámcsődület résztvevői a multikulturalitás és a többnyelvűség fontosságára kívánták felhívni a figyelmet olyan példákkal, ahol a többnyelvű helységnévtáblákat a hatóságok nem utasítják el. Akadt az alkalmi stopposok között, aki a dél-tiroli Bolzano/Bozenbe akart utazni (sílécet is vitt magával), más a Braşov/Brassó/Kronstadt vagy a Vlaha/Magyarfenes táblával a kezében integetett az elhaladó autósoknak. A civil kezdeményező csoport tagjai a csődület idején kérvényeket töltettek ki az érdeklődőkkel, amelyekben azt kérték Kolozsvár polgármesterétől, hogy a város bejárataihoz kerüljenek ki többnyelvű helységnévtáblák. (MTI) SZÜLETÉSNAPI BÉLYEG A HÍRSZERZÉSNEK. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) megalapításának 25. évfordulója alkalmából jubileumi bélyeget hoz forgalomba Hírszerzés a demokrácia szolgálatában felirattal a Román Posta filatéliai vállalata. A Romfilatelia szerint az RHSZ „a nemzeti igazságért és biztonságért küzd, és a jogállamiság, a román értékek védelmezője”. A bélyegből és kisívből álló 14,50 lej névértékű emlékkiadványon a szolgálat címerén és a román nemzeti színeken kívül a jubileumra utaló 25-ös szám bináris számrendszerben (11001-ként) jelenik meg, a bélyegre pedig egy kizárólag ultraibolya fényben látható nyolcszögű csillagot is nyomtattak, amely a hírszerzők jelvényére utal. (Mediafax) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. április 2.Trend és bajok: mind több az autista nálunk isHatalmassá kezd válni az autizmusban szenvedők aránya a világon, de növekszik nálunk az országban, sőt, a megyében is. Romániában öt éve van törvény, amely legalább segítséget garantálna nekik, de nem alkalmazzák, mert azóta sincsenek meg a végrehajtási utasítások. Nem az a lényeg, hogy ma van az Autizmus Világnapja (bár persze ezt a világnapot is az ENSZ jelölte ki, azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmus zavarra, amely tízmilliókat érint a Földön), hanem az, hogy egészen megdöbbentő mértékben növekszik azok száma, akiket sújt ez az állapot. Globálisan 160 emberből egy volt autista még három éve, ami önmagában is óriási szám, illetve durva arány – ráadásul ez mára villámgyorsan súlyosbodott is: ma már 80 személyből küzd egy ezzel az állapottal. Romániában persze erről sincs pontos, országos kimutatás. Biró Rozália szenátor tegnap csütörtöki tájékoztatóján tért ki a témára, és jelezte: Bihar megyében 100–150 nyilvántartott autista van jelenleg. Tegnap az ő, illetve a Down-kórosok egyesületeivel, szervezeteivel egyeztetett Biró – az ilyen találkozók évente ismétlődnek. A felek kifogásolták az állami segítség hiányát, a politikus pedig jelezte: 2010-ben alkották meg a 151-es számú törvényt, amelynek alapján programok indíthatóak és anyagi segítség nyújtható az e két tünetegyüttesben szenvedőknek – ám nem alkalmazzák, mert azóta sincsenek meg a vérgehajtási utasítások. Azaz a jogszabály öt éve stagnál. A lényegről És, hogy mi az autizmus? Az Autisták Országos Szövetsége meghatározása szerint „Olyan állapot vagy másképpen fogyatékosság, mely eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van. Az autista emberek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, mint a többieké. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. Ez az eltérő működés ráadásul megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Gyakran előfordul, hogy egy autista ember olyannyira érzékeny a hangokra, hogy számára a nagyvárosi közlekedés elviselhetetlen. Előfordulhat az is, hogy bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért neki egy ölelés, vagy akár egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet. Ugyanakkor vannak olyan autizmussal élők is, akik olyan ízeket is megéreznek, amiket mi nem, vagy olyan részletekre is felfigyelnek, melyek fölött az átlagos szem elsiklik. Egy autista emberre az is jellemző lehet, hogy leplezetlenül kimutatja érzelmeit, vagy hogy őszintén megmondja a véleményét másokról”. Mi van most? Nos, mivel a vonatkozó, fennebb említett törvényt máig sem lehet alkalmazni, Biró többször kérte, hogy dolgozzák már ki a végrehajtási utasításokat – mindeddig eredménytelenül. Pedig sürgős lenne. Mivel ha 5 éves korig észreveszik az autizmust, és elkezdik a terápiát, akkor 50%, hogy az érintett teljesen meggyógyul. A nagyváradi Pași Spre Cunoaştere Egyesület Nagyvárad majdnem összes óvodájában megfigyelte a gyermekeket, 13 intézményben 400 gyereknél végezték el az úgynevezett screeninget, és arra jutottak, hogy közülük 70 autizmusgyanús, és további orvosi megfigyelés szükséges, netán terápia elindítása is. Biró Rozália szerint épp ez is mutatja, hogy az önkormányzatnak pénzzel is támogatnia kellene az ilyen szűréseket. Később már csökken a gyógyíthatóság esélye, de amúgy az autistákat nem speciális iskolába kell íratni, hanem pont, hogy normálba, ahol viszont nagyobb odafigyelés szükséges. Biharban még nem működik, de például Nagybányán már van olyan iskola, ahol minden autista gyereket folyamatosan egy-egy mellé rendelt felnőtt felügyel, tanórák alatt és a szünetekben is. Felnőttként aztán javallott folyamatos foglalkozást, rendszeres munkát biztosítani nekik. E tekintetben már nálunk is van valami: Nagyváradon a Wilhelmina központ fogadja őket, munkanapokon 8–16 óra között. Egy autista megfelelő ellátása, kezelése havonta legalább 1000 lejbe kerül egy érintett családnak, és ezt a pluszkiadást jelenleg ők maguk kénytelenek megfizetni. Ezért is sürgős lenne a törvényi keret alkalmazhatóvá tétele és az állami programok elindítása – már öt éve. És az Autizmus Világnapján külön sürgetni is szokták ezt. Mindeddig a vázolt „eredménnyel”… Gyenge védelem A tájékoztató más témái között Biró Rozália elmondta: szeptember óta végre – sok unszolás után – a kormány megteremtette annak keretét, hogy megpróbálják visszaszorítani a börtönökben, menhelyeken, nevelési központokban, menekülttáborokban és egyéb kötelező ott-tartózkodásra épülő intézményekben zajló erőszakot. Márpedig az EU-ban épp Románia harmadik helyezett, ami az ilyen helyeken zajló erőszakos cselekmény, kínzás gyakoriságát illeti. Csakhogy végül nem külön felügyeleti szervet hoztak létre, hanem az ombudsman hivatala bővült egy ilyen ügyekkel foglalkozó részleggel. Victor Ciorbea ombudsman pár napja egy konferencián mutatta be, mit végzetek eddig, és ott volt Biró is. Utóbbi elmondta: az ügyosztály ellenőrzéseket végez, ám sajnos csak ajánlásokat fogalmazhat meg, azaz „a javaslatainak mondjuk 10%-át ha gyakorlatba fogják ültetni az intézményekben”. További gond, hogy a területi kirendeltségeiken még fel sem vették az alkalmazottakat eddig. Minden esetre jó tudniuk az érintetteknek, hogy Bihar megye a Fehér megyében működő területi kirendeltséghez tartozik, ott lehet panaszt tenni. A politikus további témaként elmondta: az RMDSZ nőszervezetének képviseletében pár napja Budapesten vett részt a Robert Schumann Intézet konferenciáján, amelynek célja a nők politikai képviseletének erősítése. Ott a Fidesz nőszervezetével, illetve az EPP nőszervezetének alelnökével erősítették kapcsolataikat, illetve kaptak tanácsokat. Biró elmondta: minden romániai pártban nagyobb szerepet kapnak a nők a döntéshozatalban, mint az RMDSZ-ben, úgyhogy sok még a munkájuk. Nem akarnak az RMDSZ-en belül kötelező kvótát a nőknek, viszont úgy véli, pár év alatt nőni fog a képviseletük. Az ő nőszervezetük a következő időszakban arra helyezi a hangsúlyt, hogy képzéseket biztosítson a közéleti szerepet vállaló hölgyeknek. Szeghalmi Örs erdon.ro 2015. április 18.RMDSZ-kongresszus: Markó Béla: egyelőre Bukarestben dől el, mi lesz Erdélyben (PERCRŐL PERCRE)Meghívott politikusok, egyházi képviselők felszólalásával zajlik Kolozsváron a Diákművelődési Házban az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tizenkettedik kongresszusa. Kovács Péter RMDSZ főtitkára a kongresszus megnyitása előtt a sajtónak elmondta: a kongresszus valós tétje az újratervezés, az RMDSZ prioritásainak átgondolása, új politikai irányzat követése a követelmények feladása nélkül. Az RMDSZ kongresszusán 778 küldött, 150 meghívott és 120 újságíró vesz részt, továbbá a magyarországi és a romániai politikai pártok vezetői. Megszűnik a politikai alelnöki tisztség és a Főtitkárság Ügyvezető Elnökséggé alakul – nyilatkozta Kovács Péter. 11:21 - Biró Rozália, az SZKT elnöke köszöntötte "Emil Boc urat, Nagyvárad polgármesterét" Biró Rozália, az SZKT elnöke a kongresszus munkálatainak megnyitásakor és a meghívottak köszöntésekor Emil Bocot Nagyvárad polgármestereként üdvözölte, a hibát észlelve, azt mondta: soha nem lehet tudni... Az ülésvezető ugyanakkor köszöntötte az Államelnöki Hivatal, valamint a hazai és külföldi pártok vezetőit, képviselőit. 11:22 - Máté András: öröm és büszkeség Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy szövetségünk Kolozsváron tartja az újratervezés kongresszusát, amely arra kíván rávilágítani, hogy újra kell gondolnunk szövetségünk jövőjét. Kívánom, hogy sikerüljön megőrizni azt a tudást, amit az elmúlt 25 év alatt elértünk. 11:23 - Kelemen Hunor: 25 év után komoly partnernek tekintenek bennünket Kelemen Hunor bevezető beszédében köszöntötte a jelenlevőket, hangsúlyozva: nagyon fontos, hogy itt vannak velünk, és 2015-ben elfogadták meghívásunkat. - Az elmúlt 25 esztendőben számtalanszor bebizonyítottuk, hogy amikor nehéz helyzetben volt az ország, ezen belül a magyarság, az RMDSZ össze tudta fogni a közjó érdekében tevékenykedőket, egyensúlyt teremtő tényező tudott lenni, és bebizonyította, hogy rá lehet számítani. Hogy a meghívott vendégeink közül mindenki eljött, azt jelenti, hogy a Kárpát-medencében az RMDSZ szerepe lehet a béke és egyetértés megvalósításában. Az a tény, hogy a romániai politikai pártok képviselői itt vannak, azt üzeni: 25 év után komoly partnernek tekintenek bennünket. Erre rá kellett szolgálni, de rajtunk múlik, hogy ez így marad-e. Erdélyért, Romániáért akarunk és tudunk dolgozni, ez volt és ez a mi feladatunk, ezt kell legfőbb feladatunknak tekinteni – mondta Kelemen Hunor. 11:30 - Klaus Werner Johannis: másféle politizálásra van szükség Gratulált az RMDSZ-nek az elmúlt 25 évben kifejtett tevékenységéért, amelynek során hozzájárult a demokrácia megerősítéséhez. Az összes politikai pártnak azt üzente: másféle politizálásra van szükség a jövőben, amely a demokratikus értékrenden alapul. Ebben szükség van az RMDSZ-re és a romániai magyar közösség támogatására. 11:40 - Victor Ponta: jó napot kívánok! A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta magyarul köszöntötte a kongresszusi küldötteket. „Frunda György tanácsosom mindig emlékeztet, hogy használjam azokat a magyar szavakat, amelyeket ismerek. Hozzátette: az RMDSZ az egyetlen legitim képviselője a romániai magyarságnak. Beszédében kitért arra, hogy a korábbi kongresszusokon való részvételekor mire kérte az RMDSZ-t: egyszer, hogy kilépjen a kormányból, máskor, hogy belépjen, de a szövetség de minden alkalommal másképp, a saját belátása szerint cselekedett. Ezért most nem kért semmit, hangsúlyozva, hogy a szövetség szabadon dönthet bármiben, hiszen a romániai legerősebb nemzetiség legitim képviselője. Azt kívánta, hogy a szövetség az elkövetkezőkben is őrizze meg legfontosabb érdemét a párbeszédkészséget, amivel minden elvásárt, igényt el lehet érni. 11:45 - Emil Boc: A politikai együttműködés modelljének számít ma Kolozsvár A politikai együttműködés modelljének számít ma Kolozsvár – jelentette ki üdvözlő beszédében Emil Boc. A polgármester szerint ennek a példás együttműködésnek köszönhetően Erdély fővárosa ma ismét az ország lendületesen fejlődő városai közé tartozik. Egy olyan multikulturális város, amelyben románok, magyarok, németek és valamennyi nemzetiség otthon érezheti magát. Románia volt miniszterelnöke megköszönte az egykori koalíciós partner, az RMDSZ támogatását a válságos időkben. „Nehéz egyezségre jutni az RMDSZ-szel, de amikor ez végül sikerül, biztosak lehetünk abban, hogy a szövetség maradéktalanul tiszteletben tartja az adott szót, ezért minden elismerésem” – jelentette ki a városvezető örömét fejezve ki, hogy az RMDSZ-kongresszus alkalmával Kolozsvár az ország politikai fővárosának számít, ha csak egy napra is. 11:59 - Sejmén Zsolt: jár az autonómia minden magyar nemzetrésznek Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese kijelentette: minden magyar nemzetrésznek jár az autonómia. Ugyanakkor kiábrándultságát fejezte ki amiatt, hogy még mindig vannak gondok a magyar Himnusz eléneklésével, illetve a kétnyelvű helységnévtáblák biztosításával. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a FIDESZ-KDNP képviselője, Magyarország miniszterelnök-helyettese tolmácsolta. A magyar kormányfő köszönetét és nagyrabecsülését fejezte ki azoknak, akik az RMDSZ 25 éves története során az erdélyi magyarság ügyét képviselték. Az elmúlt 4 évben a nemzeti ügyekben összefogva egymás partnereiként dolgozhattak. Orbán Viktor azt kívánta: az újratervezés legyen sikeres, és az RMDSZ, sorait rendezve, vághasson neki a vészterhes időnek. - Nem csak az udvariasság kötelező, hanem barátok között az őszinteség is. A vészterhes idők Európánkat és a szűkebb Kárpát-medencénket is jellemzi. Szembe kell néznünk azokkal a problémákkal, amelyek megoldására szövetkeztünk. Nem gondoltuk az EU-csatlakozás után, hogy még mindig probléma lehet a kétnyelvű táblák ügye, himnuszunk éneklése, nemzeti szimbólumaink használata. Nem hallgathatjuk el aggodalmainkat a Mikó Kollégium ügyében, amikor nem csak mesterséges bürokratikus nehézségeket és akadályokat látjuk, hanem visszamenőleg is megkérdőjelezik a jogszerűségét. A MOGYE tekintetében a 2011-es törvényt elszabotálják, megfélemlítve a magyar oktatókat. A legnagyobb probléma, amire nem gondoltunk, hogy azokat az autonómia törekvéseket, amelyek minden tekintetben az EU-s példákon alapulnak, hivatalos dokumentum biztonsági veszélyforrásnak nevezheti - jelentette ki a magyarországi politikus. - A kisebbségi jogok emberi jogok, az emberi jogok tekintetében nincs alku. Az erdélyi magyarság soha nem kért, nem javasolt olyat, soha nem tűzött zászlajára olyat, ami ne lehetne elfogadott az EU-ban. Vissza kell utasítanunk mindent, ami az RMDSZ autonómiatörekvéseit összemossa a rasszizmussal, a szélsőségekkel. Mi, magyarok nem vagyunk kevesebbek egyetlen más EU-s nemzetnél sem, az erdélyi magyarság nem kevesebb egyetlen egy nemzetrésznél, kisebbségnél sem. Ami az EU-ban másoknak lehet, nekünk is lehet és szabad. Ha erről lemondanánk, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú EU-s polgárok és állampolgárok vagyunk. Ezt nem fogadhatjuk el, nekünk is jár, ami Európában másoknak jár. A kisebbségi jogok emberi jogok, a közösség szintjén, emberi jogok tekintetében nincs alku - mondta. - Az RMDSZ-nek sajátos helyzetéből kifolyólag kapocsnak kell lennie Románia és Magyarország között. Magyarország számára az alapvető meghatározó az erdélyi magyarság helyzete. Mind a magyar, mind a román nemzeti érdek az együttműködés, és ez az együttműködés rajtunk nem fog múlni. Magyarország Önök mögött áll és bármi történik, mindig számíthatnak Magyarországra - tette hozzá Semjén. 12:05 - Alina Gorghiu: köszönjük a Johannisra leadott szavazatokat - Ha mímeljük a változásokat, akkor ártó, antidemokratikus politikai alakulatok jelennek meg a politikai palettán. A demokrácia fele vezető út nem egyirányú, ezért nagy a felelősségünk – jelentette ki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke. A politikus köszönetet mondott a magyarság által Klaus Johannisra leadatott szavazatok miatt. Beszéde végén az általa ismert egyetlen magyar szót mondta el: szeretlek. 12:10 - Blaga: a kiadott szó szent, nincs helye az árulásnak Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt társalelnöke kijelentette: az RMDSZ politikusai számára a kiadott szó szent, s nincs helye az árulásnak. - Dolgozzunk együtt az életszínvonal növelésén, érjük el az Európai Unió átlagát – jegyezte meg a politikus. – Tegyük le a legalább tíz évre szóló stratégiai partnerség alapjait. Úgy ellenzékben, mint a hatalomban együtt tudtunk dolgozni – tette hozzá. 12:20 - Mario David, az Európai Néppárt (EPP) elnöke: először járok Kolozsváron, Portugáliában a futballnak köszönhetően ismerős a város A portugál eredetű európai politikus kijelentette: az RMDSZ a politikai család, az EPP fontos tagja, sok jelentős hozzájárulása volt a közös projektek kivitelezésében. - Meggyőződésem, hogy sikerül megőrizni az erdélyi magyarság politikai egységét a nemzeti identitás megőrzése érdekében. A magyarság autonómia tervezete az európai uniós példákon alapul, ezt korántsem lehet veszélyként értelmezni. Üzenem azoknak, akik a romániai magyarság autonómia tervezetét veszélynek tekinti: inkább a komoly veszélyekre, ne a békés polgárokra és szervezetekre összpontosítsanak – jelentette ki. Hozzátette: a befektetőknek kiszámítható gazdasági közegre, stabilitásra van szükségük. Az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatása ügyében aggasztó fejleményekről értesültünk. Kitalált kihágások, törvénytelenségekről hallunk, s ez aggodalommal tölt el bennünket – mondta az európai politikus. 12:30 - Tăriceanu: Kolozsváron a kommunizmus kísérteteivel találkoztam - A Kolozsvárra történő mai érkezésemkor összeráncoltam a homlokomat: azt tapasztaltam, hogy a városban a kommunizmus kísérteteivel találkozhatunk, a város neve ugyanis Napoca is. Hogy Konstanca miért lehet Tomis és Brassó miért lehet Kronstadt? Mert ott nincsenek magyarok – jegyezte meg a volt miniszterelnök. Megjegyzését taps fogadta. Călin Popescu Tăriceanu Kolozsvár polgármesteréhez szólva kijelentette: a város térjen vissza arra a névre, használja azt a nevét is, amely elismertté és nevessé tette. 12:40 - Adorjáni Dezső - születésnapra jöttem Adorjáni Dezső, az evangélikus-lutheránus egyház püspöke elmondta: kicsit születésnapra jött, és nosztalgiával emlékszik vissza a szövetség születésének reményteljes pillanatára, amelyen maga is jelen volt. De tanúja volt az álmodozó gyermek és viharos kamaszkornak, illetve része a felnőtté válás időszakának is, amikor el kellene dönteni, hogy miként tovább? A püspök két darab szövetet hozott ajándékba: az egyik egy háziszőttes, kicsit kopottas, szürkés, durva tapintású, de tartós, kézzel alkotott. Mindez arra emlékeztet, hogy a szövetséget is különböző emberek egységes egésszé kötötték össze egy közös cél és érték érdekében. Ehhez képest a másik fajta szövet színes, gép készítette, profitorientált és globalista, s amikor elkezdjük huzigálni, egyszerűen szétmegy, kacattá válik az egész. Ismerős az ilyen szövetség is, és sokan azt mondják, hogy ez a politikában mindenhol így van – fejtette ki a püspök, hangsúlyozva: mi sajátos sors által egybeszőtt közösség vagyunk. Adorjáni Dezső emlékeztetett az 1992. október 22-i Kolozsvári nyilatkozatra, amelyre a képviselőink felesküdtek a Szent Mihály templomban. A püspök szerint, amíg ennek szellemében cselekszik a szövetség, betölti a hivatását. Ha ennek betűjétől eltérünk, akkor létünk kérdésessé válik, és megindulhat szövet bomlása – szögezte le a püspök. 12:55 - Schiffer: Európa egész területén tiltsák be a cianidos bányászatot Schiffer András, a magyarországi Lehet Más a Politika társelnöke a verespataki aranybánya-tervvel kapcsolatban kijelentette: álláspontja szerint Európa egész területén be kellene tiltani a cianidos bányászatot. - Remélem, hogy a szülőföldön maradnak az erdélyi fiatalok. A mindenkori magyar kormánynak az a felelőssége, hogy erősítse a határ menti együttműködéseket, amelyek munkahelyeket teremtenek – jelentette ki. 13:20 - Hans Heinrich Hansen: 100 millió európai polgárt képviselünk A kiegyensúlyozott társadalmak hozzájárulnak az államok, s velük együtt a kisebbségek harmonikus fejlődéséhez. Erdély fővárosának három nevét említve, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke kijelentette: itt, Kolozsváron, s egész Erdélyben a magyarság demokratikus eszközöket választott a célok eléréséért. – Az RMDSZ sok sikert ünnepelhet ma – jelentette ki megemlítve, hogy Európában 100 millió polgár tagja valamelyik etnikai kisebbségnek vagy nyelvi csoportnak, az általa képviselt szervezet őket képviseli. – A FUEN megfelelő keretet teremtett a kisebbségvédelemre – fogalmazott, hozzátéve: a kisebbségi és regionális nyelvek chartája is a FUEN nevéhez köthető. Kijelentette: a FUEN figyelemmel követi az európai kisebbségek, és így a romániai magyarok helyzetének alakulását, és aggodalommal hallottuk, hogy a román belügyminiszter nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a magyar közösség autonómiatörekvését. Ez elfogadhatatlan egy demokráciában. A történelmi nézeteltérések csakis párbeszéd, együttműködés során oldhatók meg. Hans Heinrich Hansen megköszönte Kelemen Hunor hozzájárulását a FUEN működéséhez. 13:33 - Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt elnöke: az RMDSZ a román politikai élet legstabilabb szervezete Az MSZP elnöke elmondta: joggal mondhatjuk, hogy mára egy egész sor olyan dolog valósult meg, amelyet a romániai magyar közösség a szövetség huszonöt évvel ezelőtti alakulásának a pillanatában csak vágyaiban álmodott meg. Mindez nem valósulhatott volna meg a magyarság legerősebb és legnagyobb szervezete, az RMDSZ nélkül – mondta a magyarországi ellenzéki párt elnöke, hozzátéve: a kivívott eredmények megőrzése, valamint a támadások kivédése is a szövetség feladata. Az MSZP elnöke szerint az RMDSZ a román politikai élet legstabilabb szervezete, nem tudták kikezdeni az egységét, és ez mindannak köszönhető, hogy egyvalakihez volt hűséges, éspedig saját közösségéhez. Ugyanakkor az RMDSZ megkerülhetetlen szereplőjévé vált a román-magyar viszonynak, de az összefogás tekintetében példát mutatott az egész kárpát-medencei magyarság számára is. Hangsúlyozta: kiegyezésre, összefogásra lenne szükség a magyar politikában és nemzetpolitikában egyaránt. Szükségesnek tartja a román-magyar kormányüléseket, a nemzeti érdekeket megjelenítő kétoldalú tárgyalásokat. Úgy vélte továbbá, hogy autonómia nélkül nincs kisebbségi jogérvényesítés. 13:40 - Berényi József: egyre nagyobb méreteket ölt az asszimiláció „Amikor idejövünk hozzátok, olyan mintha otthonról hazajönnénk” – jelentette ki köszöntőjében Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke. A politikus a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a kisebbség és többség között, ám szerinte úgy tűnik, hogy a súlypont egyre inkább abba az irányba tolódik el, hogy mit vár el tőlünk a többségi politika. Véleménye szerint az együttműködésnek, a párbeszédnek kétoldalúnak kell lennie. Berényi emlékeztetett arra, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az asszimiláció, az elvándorlás, erre a megoldást az autonómia jelenti. „Ennek érdekében közös fellépés szükséges az uniós intézmények előtt, hogy életbe tudjuk ültetni a számunkra megfelelő autonómia modelleket” – mondta az MKP elnöke. Kifejtette: Szlovákiából irigykedve figyelik, hogy Erdélyben legalább a magyarságon belül konszenzus alakult ki az autonómia tekintetében, ugyanis esetükben ez még nem mondható el. 13:55 - Dézsi Zoltán: megszerzett javaink veszélyben vannak Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka elmondta: megszerzett javaink veszélyben vannak. - Nem lehet tudni, Románia merre tart. Egyértelmű veszteség ér bennünket, ha nem fogunk össze. Közel 100 éve be nem tartott ígéretek, tisztességtelen jogfosztások áldozatai vagyunk. Tükröt kell mutatnunk a román kormánynak és a világnak, hogy tudják: mit vettek el, mit akarnak elvenni. Szükségünk van a román társadalommal folytatott párbeszédre, mert vannak józanul gondolkodó, hozzánk tisztességgel viszonyuló politikusok, akik társaknak fogadnak el. Szükségünk van az anyaország támogatására, jelenlétük megerősíti bennünk azt a tudatot, hogy nem vagyunk egyedül – közölte Dézsi Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. 14:01 - Daniel Constantin: sok sikert, Hunor! Néhány magyar szóval kezdte beszédét Daniel Constantin is. A Konzervatív Párt (PC) elnöke a párbeszéd fontosságáról beszélt kifejtve: az RMDSZ-szel való együttműködés során több olyan alkalom is volt, amikor a szövetség részéről nagyobb támogatást, megértést kapott, mint a román pártoktól. Ezt a jó együttműködést köszönte meg az RMDSZ-nek a Ponta kormány mezőgazdasági miniszteri tisztségét betöltő konzervatív párti politikus korrekt partnernek nevezve a Kelemen Hunor vezette politikai alakulatot, amelyről sok román párt is példát vehetne. Emlékeztetett arra is: 2012 decemberében pártja az RMDSZ-szel való szövetkezés ellen foglalt állást, most azonban örül, hogy az RMDSZ mégis megtehette ezt a lépést. Constantin szerint Románia a multikulturalitás példája a térségben, bár még mindig előfordul diszkrimináció, intolerancia. Ennek meghaladására további párbeszéd szükséges, ebben pedig bölcs partner az RMDSZ – jelentette ki. Kelemen Hunor megköszönte Constantin bíztatását, ugyanakkor megjegyezte: neki még mindig komoly fenntartásai vannak, ami Románia „modellértékét” illeti. 14:10 - Biró Zsolt: MPP nem egységbontó A kongresszuson jelen volt Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, aki köszöntőjében hangsúlyozta: a céljaink közösek, még ha eszközeink különböznek is. Elmondása szerint készek lezárni egy korszakot, és új fejezet nyitni: a testvérharcnak tehát vége. Ez a gondolat vezérelte őket, amikor az MPP egy évvel ezelőtt együttműködési szerződést írt alá az RMDSZ-el. „Nem a turáni átoktól kell tartanunk, hanem elfogadni azt, hogy sokan sokfélék vagyunk” – mondta Biró Zsolt, hozzátéve: az őseink mindig tudták, hogy a lényeges dolgokban az egységnek kell érvényesülnie. Úgy vélte: ma nem egymással kell versenyeznünk, egymásnak feszülnünk, egymást legyőznünk. Keményen harcolnunk kell azért, hogy nekünk is kijárjon az, ami az unió napos oldalán nyilvánvaló. „Az RMDSZ nem áruló, az MPP nem egységbontó, aki így gondolkodik, annak nincs helye az új felelősségvállalás korszakában” – hangsúlyozta Biró. Hozzátette: az MPP felelős ellenzékként olyan együttműködésben érdekelt, amely az erdélyi magyar közösség érdekeit szolgálja. 14:17 - Gheorghe Firtzak: az etnikai identitás megerősítését támogatjuk A magyaron kívüli tizennyolc romániai nemzeti kisebbség üzenetét Gheorghe Firtzak tolmácsolta. A parlamenti csoport képviselője magyarul szólt a kongresszushoz, hangsúlyozva, hogy az etnikai identitás megerősítését támogatják. Firtzak elmondta: együttműködnek az RMDSZ parlamenti csoportjaival, amely kiváltságos partnert jelent számukra. Kifejezte reményét, hogy együtt tudnak majd működni az RMDSZ-el egy olyan törvény megalkotásában, amely általonos keretszabályozást biztosit a romániai nemzeti közösségek számára. 14:21 - Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke: Az RMDSZ követendő példa számunkra - Az RMDSZ nekünk, határon túli magyar szervezetek részére igazodási pont, követendő példa, hogyan lehet, hogyan kell megszervezni sorainkat, részt venni a választásokon. Az RMDSZ kormányzati szerepkörben is megállta a helyét, de amikor a közösség érdeke megkívánta, önmérsékletet gyakorolt és visszalépett. Az anyaország is felismerte, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen politikai tényező. Tudomásul kell vennünk, hogy a politikai rivalizálás csakis az országos érdekképviselet csorbulását jelenti. Hatékony, működőképes politikát csak akkor tudunk folytatni, ha a magyar közösség pártjai közös választási platformot hoznak létre, élhető jövőt nyújtunk a fiataloknak, hogy érdemes legyen szülőföldön magyarként megmaradni – mondta a felvidéki politikus. 14:25 - Barta József: először vagyok itt Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: először van itt, és megerősíti, hogy szép város Kolozsvár, Erdély Tündérország. Kárpátalja is gyönyörű, álomország, most rémálom – fejtette ki a politikus, hangsúlyozva: nemzetrészeink közül a kárpátaljai magyarok vannak most a legnehezebb helyzetben. Úgy vélte: a kárpátaljai magyarság megmaradása nemzetpolitikai, stratégiai cél, ezért erősödő nemzeti összefogás létezik. Barta József kifejezte reményét, hogy a helyi és nemzeti összefogásnak köszönhetően sikerül túlélni a nehéz időket, és abból megerősödve kikerülni. 14:27 - Gyerő Dávid: Újragondolni a stratégiai partnerséget az egyházakkal A romániai magyar történelmi egyházakkal való stratégiai partnerség újragondolását javasolta az RMDSZ-nek felszólalásában Gyerő Dávid. A Magyar Unitárius Egyház főjegyzője szerint ennek a partnerségnek a romániai magyar ember szülőföldön való boldogulását kell elősegítenie. „A túlélés, a megmaradás, az itthon maradás célját a boldogulás céljává kellene alakítani, ahol a romániai magyar nemcsak megél, hanem boldogan él szülőföldjén: biztonságban, gazdasági egyensúlyban, lelki és kulturális igénnyel, közösségi felelősséggel. Ehhez a boldoguláshoz sok mindenre van szükség, többek közt olyan feltételekre is, amelyeket az erdélyi magyar társadalmi élet szereplői külön-külön többé nem fognak tudni biztosítani, csak partnerségben, összefogással, együttműködéssel”, hangoztatta. Kifejtette: sokat segítene a helyzeten, ha az RMDSZ méltatná, elismerné, támogatni az egyházak felelősségvállalását a hitélet, a magyar kultúra, az anyanyelvi oktatás, a szeretetszolgálat területén. 14:34 - Horváth Ferenc: a szlovéniai magyarság kulturális autonómiával rendelkezik A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke beszédében reményét fejezte ki, hogy a román parlament is minél előbb elfogadja a kulturális autonómia biztosítására vonatkozó törvénytervezetet. Elmondta: a Szlovéniában élő magyar közösség talán az egyetlen, amely kulturális autonómiával rendelkezik. „Ez több sebből vérzik ugyan, de jelent egyféle biztonságot”, fogalmazott. 14:40 - Juhász Sándor: siralmas a magyarság helyzete Horvátországban A horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke szerint a horvátországi magyarok jelenlegi siralmas helyzete annak tudható be, hogy a magyarországi politikai elitnek az elmúlt 90 évben nem sikerült kialakítania egy igazán jó, hosszú távú kisebbségi politikát, hanem pártpolitika lett. 14:44 - Kelemen Hunor: bíznunk kell egymásban Az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte: bíznunk kell egymásnban, ellenkező esetben nem lehet tovább haladni. - Honnan indultunk, s hova jutottunk? Szinte a nulláról kellett elkezdenünk az építkezést, az egyéni, illetve a közösségi jogok kiharcolása vonatkozásában is – mondta Kelemen Hunor. - Kiszámítható és megbízható partnerek voltunk az euróatlanti integráció minden egyes szakaszában. Sértőnek és megalázónak tartjuk, hogy jogos követeléseinket veszélyforrásnak tekintik - tette hozzá az RMDSZ elnöke. 15:10 - Markó Béla: még nagyobb szükség lesz az RMDSZ-re, mint eddig Az RMDSZ volt szövetségi elnöke elmondta: 1990-ben „már-már lasszóval kellett fogni az embereket”, mert akkor még nem volt világos, mi vár a romániai magyarságra. - Nap mint nap megbizonyosodhattunk, hogy egyelőre Bukarestben dől el az is, mi lesz Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben. Még ma is így van ez, annak ellenére, hogy azóta sokat erősödtek az önkormányzatok, nem kis részben a mi munkánk nyomán is – fogalmazott a politikus. Elmondta: máig érvényes az RMDSZ azon döntése, hogy politikai eszközökkel kívánja változtatni a romániai magyarság helyzetén. 15:35 - Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke hangsúlyozta: az RMDSZ fő célkitűzéseink változatlanok, de ezeket folyamatosan frissíteni kell. Új kihívásokra új válasz szükségeltetik, állandó párbeszéd, többszintű kapcsolat a román társadalommal is – fejtette ki a politikus, hozzátéve: mindezt a szövetség hálóját szőve lehet megvalósítani. Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László úgy vélte: 25 évvel ezelőtt jól választottunk, az alapértékeinket tekintve nem kell újratervezni semmit, ennek tulajdonképpen az eszközöket kell megcéloznia. Borbély László egyben bejelentette, ez volt utolsó felszólalása politikai alelnöki minőségében, de ez nem jelenti azt, hogy nem vesz részt a továbbiakban is a szövetség tevékenységében. Kovács Péter azt hangsúlyozta, hogy meg kell kísérelnünk újragondolni a szövetség politizálását. Az RMDSZ főtitkára szerint ennek receptje egyszerű: céljaink feladása nélkül meg kell változtatnunk prioritásainkat, elsődleges dolgunk pedig a közösség szolgálata kell hogy legyen, amit sok munkával lehet elérni. 16:30 - A kongresszus munkálatai az RMDSZ többi országos testületi vezetőinek felszólalásával folytatódik. [ Lapunk nyomtatott változatában nem szereplő, kizárólag internetes tartalom.] Szabadság (Kolozsvár) 2015. április 18.Kongresszus: programot módosít az RMDSZAz RMDSZ Kolozsváron zajló kongresszusának második napján bemutatják az RMDSZ – 25 éve együtt dokumentumfilmet, átadják az Ezüst Tulipán díjat a szervezet jelenlegi és egykori országos testületi vezetőinek, módosítják a programot, majd kongresszusi dokumentumokat mutatnak és fogadnak el. Percről percre tudósítunk. 9.00: Szinte üres még a terem, a küldöttek "szotyogva" érkeznek a kongresszus helyszínére, a kolozsvári Diákművelődési Házba. – 9.10: Elkezdték az RMDSZ – 25 éve együtt dokumentumfilm vetítését. A Csibi László rendezésében készült filmben Kelemen Hunor, Markó Béla, Takács Csaba nyilatkozatai mellett Kántor Lajos, Varga Gábor, Tokay György, Csiha Tamás, Béres András, Varga Attila, Márton Árpád, Hajdú Gábor, Nagy Benedek interjúk hangzanak el, archív felvételek idézik meg a kezdeteket, az RMDSZ megalakulásának pillanatait, a Fekete Márciust, valamint az első parlamenti és kormányzati éveket. 9.50: A terem lassan megtelt. 10.10: Kelemen Hunor elkezdte az Ezüst Tulipán díj átadását. Az elismerést 65 olyan tisztségviselő kapja a főtitkárság javaslatára, akik az RMDSZ országos testületeit vezették. "Olyan embereknek köszönjük meg a munkáját, akik hitet tettek amellett az érték mellett, amit az érdekképviselet jelent. A köszönet legalább annyira fontos, mint a munka. Munkájukra továbbra is számítunk” – jelentette ki a díjátadás előtt a szövetségi elnök. 10.22: Hegedüs Csilla a programmódosítás alapelveit ismerteti. Szavai szerint ezek kidolgozásába bevonták a civil társadalmat is. A módosított program a szülőföldön való megmaradásra, a gazdasági fejlődésre, a teljes szintű anyanyelvi oktatásra, a magyar kultúra hozzáférhetőségére és a szociális védelemre összpontosít. A legnagyobb mértékben a program gazdasági része módosult. 10.28: Elkezdődött a program fejezetenkénti ismertetése és a módosítások szavazásra bocsátása. A módosításokat elfogadta a kongresszus. 10.35: Elkezdődött a kongresszusi dokumentumok bemutatása. Elsőként a Versenyképes és minőségi anyanyelvű oktatás című dokumentumot ismertette Magyari Tivadar főtitkár-helyettes. A dokumentumot elfogadták a küldöttek. 10.40: Az Állásfoglalás a romániai monetáris és adópolitikai folyamatokról című dokumentumot Winkler Gyula, a Gazdasági Tanács koordinátora ismertette. A dokumentumot megszavazták. 10.48: A Nemzetpolitikai törekvések című dokumentumot Székely István főtitkárhelyettes mutatta be. A küldöttek elfogadták. 10.52: Eckstein-Kovács Péter volt kolozsvári szenátor kér szót ügyrendi kérdésben. "Egyszer nem tette fel a kérdést az elnök asszony, hogy van-e hozzászólás a dokumentumokhoz?" – fordult az ülésvezető Biró Rozáliához. Az SZKT elnöke jogosnak nevezte Eckstein kifogását, de megjegyezte: azért nem hívta fel a figyelmet a hozzászólások lehetőségére, mert úgy érzékelte, hogy "a küldöttek amúgy is türelmetlenek". 10.55.: A magyar családok segítése elsőrendű prioritásunk című dokumentumot Szabó Ödön Bihar megyei képviselő ismertette. 11.10: Vincze Loránt külügyi titkár a külügyi határozatot ismertette, a küldöttek elfogadták. 11.16: Nők a pályán – az RMDSZ Nőszervezetének alapelvei című dokumentumot a Nőszervezet elnöke, Biró Rozália mutatta be. A kongresszus megszavazta. 11.20: Az Új nemzedék, építő és alkotó erőnk című dokumentumot Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke ismertette. A küldöttek elfogadták. 11.27: Biró Rozália lezártnak nyilvánítja a 12. kongresszus ülését. Cs. P. T. maszol.ro 2015. április 20.Agyondicsérték a meghívottak az RMDSZ-t a kolozsvári kongresszusonA politikai újratervezés szükségességének felismerése jegyében zajlik Kolozsváron az RMDSZ 12. tisztújító kongresszusa. A kincses városi Diákművelődési Házban pénteken délelőtt megkezdődött tanácskozás munkálatainak elején – sorrendben – felcsendült a magyar, a román és a székely himnusz, valamint az Örömóda. A magyar Himnuszt diszkréten, a székelyt már tele torokkal énekelték a küldöttek, ez azonban ezúttal valószínűleg nem vált ki szankciót a hatóságok részéről. Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke nagy derültséget keltett, amikor a meghívottak bemutatásakor „Emic" (kicsi – szerk. megj.) Bocként konferálta fel Kolozsvár polgármeserét, akit ráadásul Nagyvárad elöljárójaként említett. Kelemen Hunor megyénként sorolta fel és üdvözölte a küldötteket. A szövetségi elnök szerint az alakulat bebizonyította az elmúlt huszonöt évben, hogy lehet rá számítani, hogy egyensúlyteremtő tényező tud lenni, sőt szerinte kiváló aktor lehetne arra, hogy béke, egyetértés legyen a Kárpát-medencében. A politikus a rendezvény megnyitása előtt tett sajtónyilatkozatában úgy vélekedett: a kongresszusnak az az igazi tétje, hogy ,,megadja azt a lökést", amely szükséges a bizalom megőrzéséhez, megerősítéséhez, esetleg kiterjesztéséhez az erdélyi magyar közösség soraiban. Szerinte nem a célokat, az értékeket, hanem elsősorban a politizálás módját kell megváltoztatni, és sokkal több alázattal viseltetni a közösség és céljai iránt. Emil Boc – „Hunor elnök úrként" köszöntve az RMDSZ elnökét – megtiszteltetésnek nevezte, hogy a szövetség Erdély fővárosát választotta nagygyűlése helyszíneként. Az elöljáró olyan multikulturális városként mutatta be Kolozsvárt, ahol egyetértésben él egymás mellett román, magyar, német és más nemzetiségű polgár. Klaus Johannis államfő üzenetét Laurențiu-Mihai Ștefan elnöki tanácsos tolmácsolta. Az elnök szerint üdvözlendő és értkelendő, hogy a szövetség hozzájárult a romániai politikai stabilitáshoz, a többség és kisebbség közötti példás együttéléshez. „Nemzetiségüktől függetlenül a román állampolgárok teljesítményt, haladást várnak a politikai osztály vezetőitől" – hangsúlyozta túlságosan érdekfeszítő üzenetben nem bővelkedő üdvözletében Johannis. Victor Ponta magyarul is jó napot kívánt az RMDSZ-es tanácskozás résztvevőinek, bevallottan tanácsosa, Frunda György javaslatára. A miniszterelnök újfent a romániai magyarság egyetlen legitim képviselőjének nevezte az alakulatot, amely szerinte a választások alkalmából szerzett jogosítványt erre vonatkozóan. Ponta külön megköszönte az RMDSZ-szel folytatott kormányzás idején a kabinetében helyet foglalt magyar miniszterek munkáját. „Arra kérem önöket, hogy a következő 25 évben is őrizzék meg párbeszédképességüket, hiszen az elmúlt negyed évszázad bebizonyította, hogy a konfrontáció, a szélsőségesség nem vezet sehová. A párbeszéd az út és a megoldás" – hangsúlyozta a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Ponta sokatmondó megjegyzést tett, amikor közölte: a német nemzetiségű Klaus Johannis államfővé választása nyomán senki nem állíthatja, hogy Romániában diszkrimináció éri a nemzeti kisebbségeket. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes első körben Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. A miniszterelnök külön megköszönte Kelemen Hunornak, hogy négyéves elnöki mandátuma idején partnerként dolgozhattak együtt nemzeti ügyekben. Már a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökeként Semjén az erdélyi magyar közösség sérelmeit sorolva bírálta a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar kara létrehozásának akadályozását, valamint azt, hogy a román belügyminisztérium nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az autonómiatörekvéseket. „Nem vagyunk kevesebbek egyetlen más nemzetnél sem, ha másoknak szabad, nekünk is szabad. Ha erről lemondanánk, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú európai polgárok vagyunk" – utalt az önrendelkezési igényre a miniszterelnök-helyettes, a romániai magyar közösség képviselete letéteményesének nevezve az RMDSZ-t. Szerinte nemcsak rendezett, hanem bizalmi viszony van a szövetség és a magyar kormány között. Semjén úgy vélte, az RMDSZ természetszerű kapocs kell legyen Magyarország és Románia között, mivel román és magyar érdek az együttműködés. Különben a Fidesz részéről senki nem tette tiszteletét a kongresszuson. Egyébként a szövetség kongresszusainak forgatókönyvétől kissé eltérve a meghívottakat maga Kelemen Hunor konferálta fel, külön üdvözölve például, amikor a sok férfipolitikus után egy hölgynek is megadhatja a szót. Alina Gorghiu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke meggyőződésének adott hangot, miszerint a román állampolgárok nemzetiségüktől függetlenül másfajta politizálást, mércét várnak a hazai közszereplőktől. Szerinte a PNL-hez hasonlóan az RMDSZ is képes a választók által szorgalmazott változásra. „Amikor a politikai pártok kudarcot vallanak, maga a demokrácia vall kudarcot, és megnyílik a tér a szélsőséges, mérgező alakulatok előtt" – figyelmeztetett, bevallva: Victor Pontától eltérően egyetlen szót tud magyarul, ez pedig a szeretlek. Vasile Blaga, a PNL másik társelnöke először is gratulált az alapítása 25. évfordulóját ünneplő RMDSZ-nek „születésnapja" alkalmából. Az előtte szólókhoz hasonlóan Blaga is lerótta a tizteletköröket a szövetség előtt, megtéve a szokásos dicséreteket az alakulat hagyományos szavahihetősége, megbízhatósága kapcsán, sőt ahhoz is gratulálva, hogy a Kelemen vezette alakulat az egyetemes emberi jogokat tűzte zászlajára. Gorghiuval ellentétben Blaga nem kertelt, hanem felkérte az RMDSZ-t, hogy a PNL-lel közösen helyezzék el egy középtávú, tízéves politikai partnerség alapkövét. Mindez nem volt más, mint „felhívás keringőre", azaz a Ponta-kabinet megbuktatásának kísérletére. Blaga amúgy úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek nem kell kudarcként felfognia, miszerint a tavaly novemberi államfőválasztáson urnák elé járult erdélyi magyarok túlnyomó többsége Johannis neve mellé ütötte a pecsétet. Adorjáni Dezső, az erdélyi evangélikus-lutheránus egyház püspöke nem érkezett üres kézzel a kongresszusra. A 25. születésnapját ünneplő szövetség számára – elsősorban a szójáték kedvéért – szőttest, mégpedig háziszőttest, valamint géppel szőtt szövetet hozott, utóbbit látványosan szét is tépte. „Ne feledjük, mi nem egy politikai érdekszövetség vagyunk, hanem sajátos sorsközösség által öszeszőtt, ötvözött érdekközösség" – hívta fel a figyelmet az egyházi elöljáró. Adorjáni fontosnak tartotta emlékeztetni arra, hogy az RMDSZ képviselői 1992 októberében éppen Kolozsváron, a Szent Mihály templomban esküdtek fel az erdélyi magyar közösség érdekeinek érvényesítésére, az autonómiára. Hozzátette: az akkori eskü nem csupán feljogosítja, hanem kötelezi a szövetség politikusait ezeknek a céloknak a megvalósítására. Mario David, az Európai Néppárt alelnöke beszédében hangsúlyozta, a magyar közösség autonómiaigénye semmilyen formában nem veszélyezteti az ország biztonságát, teljes mértékben tiszteletben tartja az európai törvényeket, európai minát követ és a közösség megmaradását szolgálja. Călin Popescu-Tăriceanu, a nemrég alakult Liberális Reform Párt (PLR) és a bukaresti szenátus elnöke elöljáróban azzal kezdte, hogy odaszúrt Emil Boc polgármesternek, szerinte ugyanis a kommunista szellemiségét idézi, hogy a kincses város román elnevezése még mindig megőrizte a Cluj-Napoca összetételt. „Tudják, miért nem nevezik Konstancát Tomisnak is? Mert ott nincsenek magyarok" – jegyezte meg, felkérve Bocot, hogy a normalitás nevében a megyeszékhely térjen vissza a Cluj megnevezéshez. A volt kormányfő hálát adott annak, hogy a németekkel és zsidókkal ellentétben a Ceaușescu-diktatúrának nem sikerült kiárusítania a romániai magyarokat is, szerinte mindez elsősorban annak tudható be, hogy a Kádár János vezette kommunista Magyarországnak nem volt pénze megvásárolni őket. A politikus a populista, demagóg politizálást ostorozva egyformán bírálta régi ellenfelét, Traian Băsescu volt államfőt és a korrupcióellenes ügyészség hadjáratát is. Tăriceanu végszóként reményének adott hangot, miszerint az RMDSZ-szel közösen sikerül kiépíteni egy olyan Romániát, amelynek valamennyi polgára „ugyanolyan lojalitást tanúsít ama ország iránt, amelyben él." Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke a román politikai élet legállandóbb, legstabilabb szereplőjének nevezte a házigazda alakulatot, amely a román–magyar viszony megkerülhetetlen szereplőjévé is vált. „Az egész Kárpát-medence magyarsága számára mutat példát az RMDSZ összefogást követő politikája" – hangoztatta az ellenzéki politikus, Semjén Zsolthoz intézve szavait a megosztó politika megszüntetését szorgalmazva. Tóbiás szerint autonómia nélkül nincs kisebbségi jogérvényesítés, ennek jegyében fontosnak nevezte, hogy Magyarország és Románia rendezze viszonyát, és induljanak be a kétoldalú tárgyalások. Az anyaországi politikus azt kívánta a szövetségnek, hogy a következő évtizedekben „szervezzen, szerezze és tartsa meg a magyar emberek bizalmát és támogatását". Kelemen Hunor azzal köszönte meg a jókívánságokat, hogy az RMDSZ kész mindenben segíteni az MSZP-nek, „csak szóljon". Az utóbbi időben pártja alapítójával, a börtönbüntetését töltő Dan Voiculescu üzletember-politikussal hűvös viszonyt ápoló Daniel Constantin, a román Konzervatív Párt (PC) elnöke is „megvillogtatta" magyarnyelv-tudását, sok sikert kívánva „Hunornak". Nem szalasztotta el az alkalmat, hogy modellnek nevezze Romániát a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén, ennek kapcsán Kelemen később szkepticizmusát fejezte ki. A többek között Kós Károly Kiáltó szó című kiáltványából idéző Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke szerint az RMDSZ által meghirdetett újratervezés az anyaországi politika számára is követendő példa. Szerinte is összekötő kapocs az RMDSZ a két szomszédos ország között. „Románoknak és magyaroknak be kell látniuk, hogy az európaiság nem jelenti a hagyományok feladását. Az autonómia elemi igénye minden kisebbségnek, eszköz egy nemzeti kisebbség megmaradása szempontjából, éppen ezért az LMP támogatja az RMDSZ tavaly szeptemberben kidolgozott autonómiatervezetét" – jelentette ki Schiffer, aki a sepsiszentgyörgyi incidensre utalva megengedhetetlennek nevezte, hogy Európában bárkit megbüntessenek a magyar Himnusz elénekléséért. A zöldpárt vezetője ugyanakkor arra is megragadta az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a Tisza vízgyűjtő medencéjét is veszélyeztető verespataki ciántechnológiás bányaprojekt jelentette kockázatokra. „Nincs olyan pillanatnyi haszon, amelyért feláldozhatók a természeti értékek a globális társaságok nyomulása kedvéért" – szögezte le az ellenzéki politikus, román–magyar összefogást sürgetve a bányaterv gyakorlatba ültetésének megakadályozása, a ciántechnológia európai betiltása érdekében. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az együttműködés, a közös fellépés fontosságát hangsúlyozta, szerinte ez a titka a „többség fala" áttörésének. A politikus megköszönte az RMDSZ-nek, hogy a szlovákiai magyar pártszakadás – a Most–Híd vegyespárt létrehozása – idején kiállt az MKP mellett. Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy európai ország belügyminisztériuma közbizonsági kockázatnak nyilvánítson egy olyan demokratikus, európai igényt, amelyet egy kisebbségi közösség megfogalmaz. Szerinte az RMDSZ nem csupán a romániai magyar közösség érdekvédelmi szervezete, hanem a Minority SafePack elnevezésű kezdeményezéssel vállalta, hogy harcba száll az Európai Unió valamennyi kisebbségi közösségének jogaiért. „A testvérharcnak vége, készek vagyunk lezárni egy korszakot" – szögezte le felszólalása elején Biró Zsolt. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint lényeges dolgokban az egységnek kell érvényesülnie. „Ma nem egymásnak kell feszülnünk, amikor a megmaradás a tét, amikor a kivándorlás mellett az itthon maradottak egzisztenciális problémákkal küszködnek, amikor jogainkat sárba tiporják" – fogalmazott a pártelnök. Biró szerint az RMDSZ felelős közösségi vezetőként érdekelt az együttműködésben. „Józan ész, magyar szolidaritás és felelősség a magyar közösség iránt – ezek a vezérelvek, melyek mentén dolgoznunk kell. Ebben a munkában az RMDSZ mindig számíthat a polgári pártra" – jelentette ki az RMDSZ-szel stratégiai partnerséget ápoló MPP elnöke. Egyébként a Dan Diaconescu fémjelezte román néppárthoz és a Jobbikhoz hasonlóan az RMDSZ kongresszusára nem hívták meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőjét sem. Krónika (Kolozsvár) 2015. május 6.Alkotmányozó parlamentre van szükségRománia hatályos alaptörvényét nem módosítani kell, hanem újat kell alkotni helyette, ezért a következő parlamenti választást eleve úgy kell kiírni, hogy a választók alkotmányozó jogkörrel ruházzák fel a törvényhozókat – mutatott rá kedden Biró Rozália szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke. A politikus, aki a román parlament alkotmánymódosítást előkészítő különbizottságában képviseli az RMDSZ-t, úgy vélte: most már amúgy sincs semmi esély arra, hogy a jelenlegi parlamentben kétharmados konszenzus alakuljon ki az alaptörvény módosításáról. Rámutatott: most már csak a szocdemek tartják napirenden az alkotmánymódosítást, hogy "kipipáljanak" egy választási ígéretet. A szenátor arra utalt, hogy a 2012-ben kétharmados többséggel megválasztott Szociálliberális Szövetség még rendelkezett az alaptörvény kiigazításához elegendő politikai erővel, de az USL tavalyi felbomlása és a liberálisok ellenzékbe vonulása után Victor Ponta kormányfő Szociáldemokrata Pártjának nincs már ehhez elegendő szavazata a parlamentben. Az alkotmányszövegező bizottság korábban kidolgozott tervezete tavaly elbukta a normakontrollt: az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a tervezet 26 pontját, közöttük azokat a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt. Biró Rozália szerint a – közvélemény- kutatások alapján választási győzelemre esélyes – liberálisok is támogatnák az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy új alkotmányt dolgozzanak ki, ne kísérletezzenek többet a régi alaptörvény módosításával, aminek korlátokat szab maga az alkotmány. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását. Az alkotmánymódosítást a parlament mindkét házában kétharmados többséggel kell elfogadni, és akkor lép hatályba, ha azt érvényes népszavazás is megerősíti. Népújság (Marosvásárhely) 2015. május 7.Filmkockák az RMDSZ huszonöt éves megdicsőülésérőlAki gondolkodásra, önálló ítélethozatalra képes felnőttként megélte a Ceauşescu-korszakot, az valószínűleg egy életre immunitást biztosító eszmei oltást kapott a kommunizmus ellen. A propaganda és a valóság közötti éles szakadék, a privát életbe belevilágító állam, az értelmiség fájó dilemmája a kényszerű megalkuvás és az egzisztenciális bizonytalanság között, az előírt világnézettől való eltérés brutális megtorlása, az egyéni kezdeményezések visszametszése, a közösségi önszerveződés megakadályozása, az ízléstelen személyi kultusz mind olyan mozzanatok, melyek tragikus emlékként egy életen át végigkísérik azokat, akik mindezeket megélték. Beépített vagy hithű kommunisták Amikor a nemzeti autonomista tábor az RMDSZ utódkommunista mivoltáról értekezik, nem árt a distinkció. A minősítés csak egyes elemeiben áll meg. A beszervezés az egyik meghatározó mozzanat. Aligha tagadható, hogy megalakuláskor az RMDSZ soraiban felülreprezentáltak voltak a korábbi „hivatalos” magyarok, akik csak úgy kerülhettek jó pozíciókba, ha megkötötték a maguk kompromisszumát a kommunista rendszerrel vagy egyenesen kollaboránsai, netán őszinte hívei voltak annak. S mint tudjuk Kövér Lászlótól, a kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna. Az exkommunisták nem tudták levetkőzni bolsevik reflexeiket. Elég, ha arra utalunk, miként került szervezeten kívülre minden olyan RMDSZ-es politikus, aki a kommunista rendszerrel való nyílt szembeszegülést választotta, Király Károlytól Szőcs Gézán, Borbély Ernőn, Búzás Lászlón át Tőkés Lászlóig. De nemcsak a kiszorítás ilyen ősbolsevik reflex, hanem a történelemhamisításra való hajlam is. Az RMDSZ tízéves fennállása alkalmából kiadott 1999-es CD kronológiája megannyi példáját hozta a történelemhamisító igyekezetnek: az RMDSZ minden addigi válságát a Hargita megyei listahamisítástól a Neptun-ügyön át a Nagy Benedek-ügyig. Mi más juthat az ember eszébe, miután végignézi azt az egyórás hőseposzt, amelyet a 25 éves jubileumát ünneplő RMDSZ készíttetett a szövetségnek nevezett párt első negyed évszázadáról? Az szinte természetes, hogy a megszólalók majdnem egytől egyig az RMDSZ Markó–Takács-féle fősodrából kerülnek ki, mely tandem közel két évtizeden keresztül meghatározta az RMDSZ politika tartalmát és formáját. Készítettem egy pontosnak szánt statisztikát is a filmben megkérdezettek megszólalásairól. A listát Markó vezeti húsz megszólalással, őt követi Takács Csaba tizeneggyel, majd Kelemen Hunor következik hattal, Varga Attila öttel, Tokay György, Varga Gábor és Csiha Tamás hárommal, Márton Árpád, Hajdú Gábor és Kántor Lajos kettővel, végül Béres András, Nagy Benedek, Borbély László és Bíró Rozália eggyel. Érdekes módon kimaradt Verestóy Attila, Frunda György, a főtitkár Kovács Péter. A „másik oldalon” inkább érthető Tamás Sándor, Antal Árpád és Ráduly Róbert mellőzése. Kincses Elődnek, aki közel negyven százalékot ért el 1999-ben Markóval szemben az elnökválasztás alkalmával, a neve sem hangzik el. Vitatható hitelesség A korabeli bejátszásokon feltűnik Domokos Géza, Sütő András, Verestóy Attila és Toró T. Tibor, valamint többen a felsorolt megszólaltatottak közül. Az RMDSZ egykori főtitkára majd alelnöke, Szőcs Géza, volt szenátora, Király Károly csak említés szinten van jelen, a tiszteletbeli elnök Tőkés Lászlót idézik többször, de vitatható hitelességgel. Csiha Tamás úgy emlékszik, hogy Tőkés László mondta volna, hogy „a brassói kongresszust elvesztettük”, ami nem kizárt, de a volt tiszteletbeli elnök harcostársainak emlékezetében ez a mozzanat nem maradt meg. Egyébként furcsa is lett volna, hogy ilyet mondjon Tőkés László, hiszen ő maga lépett vissza az elnökjelöltségtől, miután a másik tábor – legalábbis a kongresszuson – betartotta a belső egyezséget és megszavazta az autonómiaelvű alapszabályzat- és programmódosításokat. Később, pozícióba kerülve azonban sorra rúgták fel a korábbi egyezségeket. Ide kívánkozik az a megjegyzés is, hogy az autonómiaelvű, magyar érdekekre alapozott magyar egység a szentség, amit bizonyára Tőkés László is így gondolt, a román nemzetstratégia szándékainak elvtelen egységes kiszolgálását azonban aligha tekinthetjük szentségnek. A film lényegében az utóbbi két évtized RMDSZ-propagandájának foglalata. Ismét elhangzik, hogy az egyik út a marosvásárhelyi véres események konfliktusos útja, a másik a parlamenti tárgyalásos, a kormányzati szerepvállalást is megcélzó út. Tokay érvelése –miszerint aki nem látja, hogy a politika a kormányzati szerepvállalásról szól, az ne politizáljon – még a többségi társadalomra sem igaz, hát még egy kisebbségi érdekképviseletre. Ezzel a megközelítéssel ismét horizonton kívülre kerül a törvényes és békés eszközöket igénybe vevő, de politikai konfliktusokat is vállaló stratégia, amely a nyomáskifejtés útján kíván eredményeket elérni. Többen is azt állítják, hogy a magát radikálisnak, kurucnak, autonomistának, nemzetinek nevező tábor nem jelöli meg az utat, amivel az autonómiához kíván elérni. Az sem zavarja a megnyilatkozókat, hogy erről az útról több kötetnyi irodalmat lehetne összeállítani az autonomista szerzők tollából. Hol van a Frunda-féle autonómia? A film demagóg összevetésekben bővelkedik: míg 1990-ben egy kétnyelvű feliratból véres összecsapás robbant ki Marosvásárhelyen, addig 2005-ben maga a román kormány nyújtotta be a kulturális autonómiatervezetet. Többszörös csúsztatás ez, hiszen nem a kétnyelvű gyógyszertárfeliratból lett a halálos áldozatokkal is járó konfliktus, hanem román titkosszolgálati manipulációból, amihez az emlékezetes felirat csak ürügy volt. 2005-ben a kisebbségi törvénytervezet a kulturális autonómiának csak a címszavát tartalmazta, hiszen a Kulturális Autonómiatanács közjogi jogosítványokkal való felruházását kitolta beláthatatlan távolba. A film vége az egységről és az autonómiáról szól. Markó Béla ugyanazt mondja, mint Frunda György sztárszenátor kollegája 2001-ben: az erdélyi magyarság kulturális autonómiáját sikerült megvalósítani. Markó egy tetszetős felvezetéssel próbálja eladni a politikai sikerpropagandát. Az önálló közösség gondolatával egyetérthetünk, és azzal is, hogy ehhez önálló iskolarendszerre, önálló kulturális életre, a nyelvi és identitásmegőrzési jogok teljes körére van szükség. Azzal viszont már nem, hogy mindezeket az RMDSZ „nagyjából kialakította”. Az önálló iskolarendszer megteremtésétől igen távol vagyunk: még azt is Bukarestben döntik el, hogy kiről lehet magyar iskolát elnevezni... Gyermekeink az átideologizált, meghamisított román történelmet kénytelenek tanulni, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kálváriáját ne is említsük. Szép teória az, amit Varga Attila és Varga Gábor kifejtenek a film végén, miszerint az autonómiát csinálni kell. A székely termék védjegye kétségkívül fontos, a létező jogi keretek autonóm cselekvéssel való kitöltése szintén, de az autonómia nem ebből áll, hanem elsősorban önrendelkezés-elvű intézményrendszer, a saját magyar sors alakításának a román állam által elismert jogi kerete, melynek megvalósításához nemhogy közelebb lennénk ma, hanem Románia európai uniós csatlakozása után inkább távolabb kerültünk. De bármennyire is rosszabb a starthelyzet ma, mint volt negyed évszázada, nincs más utunk, mint amit egykoron, huszonkét esztendeje Brassóban megrajzoltunk: államon belüli állam, saját közösségi akaratunkat becsatornázó intézményrendszer és nyomásgyakorló autonómiaelvű politika. Minden más út közösségünk megsemmisüléséhez vezet. Borbély Zsolt Attila | Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2015. május 11.Várad a személyiségei által lett naggyáVasárnap este a Szigligeti Színházban tartott, díjkiosztással egybekötött ünnepséggel ért véget a XXIV. Festum Varadinum. Értékelő beszédek hangzottak el, majd négy entitás részesült elismerésben a 2014-es, illetve a 2015-ös szervezői munkája miatt. Koncsek Zita, a főszervező Varadinum Kulturális Alapítvány vezetője záróbeszédében azon reményének adott hangot: a Festum Varadinum eseményein részt vevők jól érezték magukat, és ismét bebizonyosodott, hogy a magyarság képes összefogni is. Kijelentette: bízik benne, hogy erősebbek lettünk, bátrabbak és összetartóbbak ugyanakkor, és a jövő évi jubileumi, vagyis huszonötödik ünnepségsorozat újból alkalmat nyújt majd arra, hogy találkozzunk egymással, és olyan rangos rendezvények részesei lehessünk, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy kölcsönösen megbecsüljük és tiszteljük egymást. Biró Rozália szenátor, korábbi kuratóriumi elnök szerint annyira a miénk a Festum Varadinum, a váradi, a Bihar megyei és a partiumi magyar közösségé, hogy már szinte elválaszthatatlan tőlünk, minden egyes előadását, összejövetelét a magunkénak érezzük valamilyen módon. Megítélésében visszatekintve az elmúlt huszonnégy év festumjaira, kiemelkedő fontosságúnak bizonyult, hogy a saját értékeinket tudtuk és tudjuk felmutatni általa, és ezt bátran hangoztatnunk kell. Úgy fogalmazott: ha városunk történelmét nézzük, Várad nem attól lett Nagy-várad, mert úgy döntöttek, hogy annak fogják hívni, vagy hozzácsatoltak időnként innen-onnan valamit, hanem attól lett nagy, mert olyan nagyjai voltak, akik olyan közösségi életet folytattak, olyan értékrendet vállaltak fel, és olyan kezdeményezéseket, történéseket tudtak generálni, amelyek következtében Váradból Nagyvárad lett. „Biztos vagyok abban, hogy napjainkban is itt vannak közöttünk azok a nagyok, akikkel együtt írhatunk egy sort a városunk történelmében”- hangsúlyozta, hozzátéve: meggyőződése, hogy tudunk olyan maradandó értékeket teremteni ma is, melyek több évtized múlva is Váradon lényegesek lesznek. „Hiszem azt, hogy van kellő bölcsességünk és elhívatottságunk ahhoz, hogy a következő Festum Varadinumokat is e város magyar közösségéhez méltóan szervezzük és ünnepeljük meg, és töltődjünk fel azzal az erővel, mely szükséges ahhoz, hogy a szürke és dolgos, nehézségekkel teli hétköznapokon is érezzük az ünnepek örömét, szépségét és melegségét”- közölte. Jövőre jubileumi Szabó Ödön programkurátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy gazdag és színes volt az idei Festum kínálata is, ahogy ígérték, méltó előkészülete a jövő évi, 25-ik ünnepségsorozatnak. Azt mondta: annak idején, 1992-ben mert az RMDSZ egy nagyot álmodni közösen a történelmi egyházakkal és a civil szervezetekkel, és ennek beérett a gyümölcse. Felidézte, hogy az 1989-es fordulat utáni első, Várad belvárosában található nagy emléktáblát akkor helyezték ki a Szent László-templom falára, mely azóta is hirdeti talán a Festum Varadinum kezdetét is. Megjegyezte: a jövő évi jubileumi fesztivál egy olyan keretet kell biztosítson, mely méltó kell legyen az elmúlt 25 évhez. „Legyünk büszkék, hiszen Nagyvárad volt az első, az anyaországon kívüli város, ahol a magyar közösség egységesen egy kulturális fesztivál megrendezése mellett döntött. Egyik más település sem indult el korábban azon az úton, hogy a magyar közösségnek egy ilyen jellegű kulturális teret kialakítson”- nyomatékosította. Az idei esztendőben amellett, hogy a különböző programokról szóló képek, beszámolók nyomon követhetők voltak a Facebookon, újdonságnak számított az is, hogy nem csupán a tavalyi, hanem a 2015-ös rendezvényszervezői munkásságuk miatt is díjazták az intézményeket, entitásokat. Emiatt elismerésben részesült a Várad kulturális folyóirat, a Francisc Hubic Művészeti Iskola fúvószenekara, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD), valamint a Nagyváradi Magyar Ifjúsági Szervezet (NAMISZ). Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2015. május 14.Biró Rozália szenátor: mérlegen fél évszázadÉdesanya és politikus: a héten ünnepelte 50. születésnapját Biró Rozália, aki Várad alpolgármesternője, és a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke is volt, jelenleg pedig szenátor, illetve az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke. - Ha elemzi és mérlegeli eddigi életét és munkásságát, mi az első gondolata? - Isten gondviselő szeretetét érzem életem 50 évén. Gyermekkorom, kamaszkorom Marosvásárhelyen zajlott: gyermekkórus, balett és zeneiskola töltötte ki, mindentől óvott egyke voltam. 1984-1989 között egyetemi évek következtek Kolozsváron a Babeş-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakán. 1990. május 14-én érkeztem Nagyváradra férjemmel együtt, vállalkozás indítási szándékkal, bízva Szent László városának nyitottságában, sokszínűségében és felpezsdülő életében. Itt születtek és vállnak lassan kamasszá gyermekeink, Barna és Bernadett. - Milyen elképzelésekkel érkezett Nagyváradra? - 1990-2000 között cégtársammal együtt vállalkozásaink felépítésén, fejlesztésén dolgoztunk. 2000-től RMDSZ-es városi tanácsosként, majd 2001 novemberétől 2012 májusáig Nagyvárad magyar alpolgármestereként tevékenykedtem. Megtiszteltetés volt számomra ez az időszak, amikor az emberek bizalmának köszönhetően tudásom, tehetségem és erőm javát nyújtva, tehettem a magyar közösségért. Óriási felelősségtudattal és alázattal kell azért a közösségért dolgozni, amelyik méltónak tart arra, hogy szavazata által lehetőséget teremtsen az érdek-képviseleti és érdek-megvalósítási feladatokra. - Melyek azok az események amelyek meghatározták ezt az időszakot ? - Sok-sok munkával teli hétköznapok közül kiemelkednek azok a történések, amelyeknek fénye világítja a további utat. Emlékezetes: a 100 éves a városháza-rendezvény 2004-ben, a vár felújítási összegének elnyerése és a munkálatok elindítása 2007-ben, József Attila-szobrának felállítása a Petőfi parkban, a Szent László-iskola épületének visszaszolgáltatása és átadása jogos tulajdonosának, a nyári színház megépítése, minden második osztályos gyerekek úszás oktatási programjának beindítása, az első és ötödikes gyerekek önkormányzat által finanszírozott egészségügyi szűrési programjának beindítása, emléktáblák felállítása, magyar közösségünk kiváló személyiségeivel való együttgondolkodás és cselekvés nagyszerűsége. Természetesen a mérleg másik felébe odakerültek a visszahúzó, próbára tevő nehézségek, különösképpen a közösségünk megosztására, belső feszültségek kialakítására vonatkozó szándékok és cselekedetek, alaptalan vádaskodások, építő, összetartó igyekezet helyett. A román politikai alakulatok szavatartást csak ritkán ismerő sajátossága miatt velük sem könnyű eredményes partnerséget kiépíteni. Az RMDSZ-frakció nagyszerű, lelkes csapatával, a civil élet aktív képviselőivel együtt azonban jelentős eredményeket sikerült elérni. Parlamenti tevékenység - 2012 decemberétől Románia Parlamentjében tevékenykedik, az RMDSZ szenátoraként, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi szakbizottság elnökeként. Hogyan éli meg ezt a feladatkört? - A családom számára és magam számára is új helyzet, új kihívások, új lehetőségek ideje következett. Az első fél évben, az akkor 10 éves lányom, vasárnap esténként becsomagolt saját bőröndjébe, mondva, hogy hétfő reggel jön velem Bukarestbe… Nekem pedig azzal a gondolattal kellett indulni, hogy több, mint 30 ezer ember bízta rám és két képviselő kollégámra azt a feladatot, hogy a Parlamentben érvényesítsük elvárásaikat, érdekeit. Ennek az elvárásnak csak sok munkával, kapcsolati hálózat kiépítésével, a parlamenti eszközök leleményes használatával lehet eleget tenni, miközben állandóan jelen kell lenni a döntéshozatalban és itthon is a közösségben. Igencsak nehezen megvalósítható e kettős, ellentmondásos feladat. Az eddigi parlamenti tevékenységem mintegy 33 országos konferencia és kerekasztal-beszélgetés szervezésében, 17 törvénymódosító javaslat kezdeményezésében, 30 politikai nyilatkozatban, 61 minisztereknek intézett írásos kérdésekben és interpellációkban konkretizálódik. S bár szívem szerint többet szerettem volna a Bihar megyei magyar közösség életében részt venni, a mintegy 290 rendezvényen való részvétel sem mondható kevésnek. - Pályafutása, karrierje lépésről-lépésre előbbre vitte. Az RMDSZ Bihar megyei választmányának elnöke, szenátor, az RMDSZ Nőszervezetének elnöke, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke. Hogyan lehet párhuzamosan ellátni ezeket a feladatokat ? - Meggyőződésem, hogy a siker sohasem egyetlen ember érdeme. Kell hozzá elkötelezettség, kemény munka, de kell hozzá támogató család, és itt a helye, hogy megköszönjem férjem önzetlen szeretetét, gyermekeim megértését, mely szerint „Anya más, mint a többi anyaˮ- ennek minden jó és rossz vetületével. Szükséges egy nagyszerű csapat, és az RMDSZ Bihar megyei szervezete a legfiatalabbtól a legidősebbig, a polgármesterektől az önkormányzati tanácsosokig része ennek a csapatnak. Kellenek azok a „nagy öregek”, akik a nagyváradi, Bihar megyei civil életben példaértékű munkásságukkal köteleznek a pontos, eredményes, következetes cselekedetre. Építeni és szilárdítani kell, együtt a magyar egyházaink lelkészeivel, a pedagógusainkkal. Köszönöm, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek. Díjak - Ön megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, az RMDSZ Ezüst fenyő és Ezüst tulipán díjat, Varadinum-díjat. A mintegy 15 évnyi közösségi vezetői munkásságából mit könyvel el igazi sikernek? - A közösségünk sikere az én sikerem is, amennyiben részfeladatom volt a megvalósításában. A mának és a holnapnak a formálása, ha általam élhetőbb jelent és jövőt biztosíthatunk a szülőföldjükön élő magyaroknak közös siker, melynek jó részese lenni. Egy olyan országban, mely az Európai Unióban a „nemzeti kisebbségek jogainak példaértékű tiszteletben tartásávalˮ dicsekszik, mely állítás igen távol áll a valóságtól, összefogásra, felelősségteljes magatartásra, átgondolt stratégiára és annak következetes gyakorlatba ültetésére van szükség ahhoz, hogy megvédjük közösségünket, megőrizzük elért eredményeinket és újabbakat vívjunk ki magunknak. - Mit üzen az olvasóknak? - Arra bátorítok mindenkit, hogy tudásához és tehetségéhez mérten járuljon hozzá közösségi életünk gyarapításához, szőjük együtt azt a hálót, mely összetartja családjainkat, településeink közösségeit, romániai magyarságunk egészét. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2015. május 18.Jó idő, remek programok – véget ért a Nyíló AkácSzínpompás tűzijátékkal ért véget vasárnap éjfélkor Érmihályfalván a XXIII. Nyíló Akác Napok. A több mint két évtized alatt ritkán történt meg, hogy végig jó idő legyen, idén ennek is örülhettek a szervezők és a résztvevők. A fesztivál vasárnapi programja, ahogyan már a korábbi 10 évben is, a főzőversennyel kezdődött. Erre 25 csapat nevezett be, a zsűri asztalára kora délután több mint 40 féle étel téve, és akkor még nem is beszéltünk az először megtartott pálinkaversenyről – az “étlapra” később külön kitérünk. Ugyancsak később fogjuk részletezni azt az egész napos “kutyás programot”, melyre messzeföldről is elhozták kedvenceiket – talán pontosan családtagokat említeni – a gazdák, tenyésztők. E program keretében adták használatba azt a kutyasétáltatót, melynek építéséről korábban beszámoltunk: az önkormányzat a kutyatartók civil csoportjának kérésére kerített el egy részt a városi parkból, ahol megfelelő körülményeket teremtettek (kukák, padok, folyóvíz). A létesítményt méltatta Biró Rozália szenátor, aki a déli órákban tartózkodott a városban, kijelentve: nem biztos abban, hogy egy hasonló, a kutyatartók kérésének eleget tevő határozatot például a nagyváradi képviselő-testület megszavazott volna. Ugyancsak elismerően szólt Calin Mitrea, a Bihar Megye Ebtartók Egyesületének vezetője. Nyakó József polgármester mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy igyekszenek egy minél jobban élhető várost kiépíteni, ennek részei a kutyatulajdonosok és természetesen a számukra családtagoknak számító kutyák is. Szépségkirálynő A gyerekekről vasárnap sem feledkeztek meg, a kultúrházban interaktív játszóház és a Lilliput Társulat bábelőadása várta őket. Ugyancsak a kultúrház adott otthon a fesztivál könyvbemutatójának. Mint már megszokottá vált, minden nagyobb városi ünnepségen megjelentetnek egy vagy több könyvet, és mindig van is mit. Ezúttal az Érmihályfalváért Egyesület Szilágyi István: Hátrahagyott írásaim című kötetét támogatta, melyben a szerző helytörténeti, dokumentarista, illetve “sztorizó” írásait gyűjtötte egybe, melyek nagyrésze lapunkban, illetve Fáklya című lapelődjében már napvilágot láttak. A könyvbemutatót a kultúrházban az abszurd humor váltotta fel: Laár András, alias Besenyő Pista bácsi mondta meg tutira, hogy mi a hülyeség és mi nem. Hát nooorrmááállis? Há’ de… Mindeközben a főtéri színpadon egymást követték a látványos programok, bemutatót tartott a Good Dragon karatecsoport, majd a székelyhídi Tini Dance Center és a nagyváradi Unique Dance Stúdió. Mindeg nagy tömegeket vonz a Nyíló Akác Szépe megválasztása. Most sem volt másként: több ezer ember előtt vonult fel a hét aspiráns: Turuczkai Henrietta, Gábor Jessica, Gábor Enikő, Sone Gabriella, Schrepler Patrícia, Pusztai Myrthis és Orosz Panna utcai, fürdő- és estélyi ruhában. A zsűri természetesen nem volt könnyű helyzetben, eleve arra ítélve, hogy döntését sokan bírálni fogják, de ez a zsűrik sorsa. A sorrend: második udvarhölgy Gábor Jessica, első udvarhölgy Gábor Enikő, 2015 szépségkirálynője Turuczkai Henrietta. Koncertek Már a szépségkirálynő-választás öltözködési szüneteiben megkezdődött a fesztivált záró eseménysorozat. Ezt a Silver Wings Egyesület tánccsoportjai nyitották, majd a Cs.Nagy &Cserey Akusztik nevű formáció következett. Az idei fesztiválról elmondható – legalábbis a tudósító véleményeként – hogy nagyszerű koncerteket prezentált, főleg azok voltak kiemelkedőek, melyeken az előadók maguk is látható élvezettel muzsikáltak. Utóbbi tükröződött a nevezett nemzetközi csapat előadásán is, miközben Zorán, Koncz Zsuzsa, Piramis, Bergendy, Sting, stb. számokat adtak elő. Bár alulírott nem tartozom a fiatalabb korosztályhoz, be kell valljam: megnyert magának a Punnany Massif együttes! Remek zenészek, igényes szöveggel, magukkal ragadó előadással, és öröm volt nézni, ahogyan a közönség is énekelt velük – na, őket remélhetőleg már nem nyeli el a kommersz műmulatós-örvény. A színpad előtti 10-15 méteren kicserélődött a közönség, amikor a Punnanyt Csepregi Éva és Végvári Ádám váltotta fel, de az egykori Neoton, illetve szólólemezeikről előadott slágereiket is korosztálytól függetlenül mindenki tudta. Éjfélkor különlegesen színpompás tűzijáték zárta a fesztivált, illetve Nyakó József polgármester szavai, aki a résztvevőknek, a fellépőknek, a támogatóknak és nem utolsó sorban szervezőtársainak (akiket színpadra is szólított) köszönte meg, hogy emlékezetes, sikeres négy napot tudhat maga mögött Érmihályfalva, ahol máris megkezdődött a XXIII. és XXIV. Nyíló Akác Napok közötti év visszaszámlálása. Rencz Csaba erdon.ro 2015. június 4.Kiss Sándorra, a bihari "keresztapára" is sort kerített a DNAA romániai Legfelsőbb Bíróság és Semmitőszék mellett működő Ügyészség Korrupcióellenes Igazgatósága, az ún. DNA honlapján megjelent ma a Kiss Sándor Bihar megyei tanácsi alelnök őrizetbe vételéről szóló közlemény, amely semmi újdonságot nem tartalmaz ahhoz a tényálladékhoz képest, amely a nyomozás kezdetekor hónapokkal korábban napvilágot látott. Az egyetlen újdonság, hogy a gyanúsítottak köréből kiemelték és 24 órára őrizetbe vették nevezett Kiss Sándort és feltételezett bűntársát, Beniamin Rus építőipari nagyvállalkozót. Több mint négymillió euró jogosulatlan jövedelem zsebre vágása és a megyei tanácsnak okozott több mint hatmillió eurós kár ügyében folyik a nyomozáskettejük mellett Bojtor Vilmos László, Miklóssy Ferenc, Miklóssy Ferenc László, Gheorghe Ioan Roatiş ellen, mert a társaság egyik főkolomposa, Mudura Sándor időközben elhunyt. Nevezettek nemzetközi hálózatot hoztak létre és működtetek a közpénzek lenyúlása érdekében, az ügyészségi közleményben romániai, magyarországi, angliai és amerikai székhelyű cégek nevei szerepelnek. A nyomozás más, meg nem nevezett személyek ellen is zajlik, mégpedig magyarországi, németországi és hollandiai bűnüldöző szervek közreműködésével. A háttérben nagyrészt ingatlanspekulációk állnak, amelyek nyomán csúszópénz elfogadásával, hivatali visszaéléssel és pénzmosással gyanúsítják Kisséket. A bihari RMDSZ-es sajtó „szemérmesen” elhallgatta a híradásaiban, hogy Kiss személyében nem csupán a Megyei Tanács egyik alelnökét vettét őrizetbe, hanem a szövetség megyei elnökét, aki immár másfél évtizede áll a rendíthetetlenül a szervezet élén úgy, hogy minden választott és kinevezett magyar tisztségviselő vagy rokona, vagy beosztottja, vagy lekötelezettje valamilyen formában. A két bihari RMDSZ-es parlamenti képviselő és egy szenátor is ebből a körből került ki, utóbbi, Biró Rozália egyenesen a több vállalkozást alapított Kiss volt könyvelője, ugyanakkor Marosvásárhelyről származó feleségének a rokona. A Székelyföldről Nagyváradra került Biró család szintén az ingatlanbizniszben érdekelt, de a vendéglátóiparban is, a szenátorasszonyt korábban a város alpolgármesteri székébe is belobbizta a bihari magyar „keresztapaként” emlegetett Kiss Sándor, aki tévészerelőből lett nagyvállalkozó, majd politikus 1989 után, amikor is a városi legenda szerint háttérbe vonult szekus tisztek strómanjaként kezdett el „szabadon” vállalkozni. A titokzatos multimilliomos, Tészári Zoltán kommunikációs- és médiabirodalma is abból a kábeltévéből nőtte ki magát mára, amit Kiss és társai adtak el (vagy át) neki a kilencvenes évek közepén. A román sajtó által is csak „örökös elnök úrnak” becézett Kiss előállítása hírére az RMDSZ Bihar megyei szervezete egy mindenki által várt közleményt adott ki, amelyben „természetesen” egy konspirációs elméletről van szó. A magyar érdekek harcos védelmezőjének beállított politikus úgymond áldozat, akit megillet az ártatlanság vélelme. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete szolidáris Kiss Sándorral. Bízunk ártatlanságában és abban, hogy az ügy mielőbb tisztázódik.” A közösségi hálókon ez ügyben megszólaló polgárok viszont abban bíznak, hogy a korrupció elleni küzdelem nem merül ki abban, hogy egyeseket csak beidéznek, előállítanak vagy őrizetbe vesznek hosszabb-rövidebb ideig, majd pedig börtönbüntetés és vagyonelkobzás nélkül megússzák az egészet. Frissítés: Tegnap este hosszas latolgatás után úgy döntött a Bihar Megyei Törvényszék, hogy nem hagyja jóvá az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) előzetes letartóztatásra vonatkozó javaslatát, és nem küldi fogdába Kiss Sándort és Beniamin Rust, akik időközben haza is mentek, mivel a 24 órás őrizetük délután lejárt. A törvényszék ugyanakkor hatvan napra bírói felügyelet alá helyezte mindkettőjüket, ami számos korlátozással jár, egyebek mellett közfeladatot sem láthatnak el és az országot sem hagyhatják el. A megyei RMDSZ-elnök számára ez azt jelenti, hogy a Bihar Megyei Tanács alelnöki tisztségéből fel van függesztve. itthon.ma//erdelyorszag, 2015. június 6.Elfogadta az új választási törvényt a szenátusElfogadta a szenátus az új parlamenti választási törvényt, amelynek értelmében a román állampolgárok ismét arányos, megyei pártlistás választási rendszerrel küldenek képviselőket és szenátorokat a kétkamarás parlamentbe. A választási reformcsomagot előkészítő különbizottság javaslatát elfogadva a szenátorok megszavazták, hogy 73 ezer állampolgárra jusson egy képviselő, és 168 ezer polgárra egy szenátor. Ez a képviseleti norma 308 fős képviselőházat és 134 tagú szenátust eredményez. Rajtuk kívül 18 nemzeti kisebbség egy-egy képviselője jut kedvezményesen mandátumhoz, valamint a külföldön szavazó román állampolgárok további négy képviselőt és két szenátort küldenek a törvényhozásba. A parlamenti küszöb ötszázalékos marad a listát állító pártoknak. A két pártból álló választási szövetségek számára a küszöb nyolcszázalékos, a három pártból álló koalícióké kilenc, míg a négy vagy több politikai alakulat összefogásával létrehozott választási szövetségnek az országos szinten leadott voksok tíz százalékát kell megszerezniük. A regionális pártok képviselethez jutását alternatív küszöb is könnyíti. Biró Rozália, az RMDSZ szenátora az MTI-nek elmondta: az RMDSZ által kezdeményezett alternatív küszöb lehetővé teszi, hogy azok az országos szinten öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is bejussanak a parlamentbe, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát. Az RMDSZ szenátora szerint a magyarság számára az a legfontosabb a – 2008 előtt is alkalmazott – pártlistás választási rendszerhez való visszatérésben, hogy a közösségnek a leadott szavazatai arányában lesz parlamenti képviselete, és egyetlen szavazat sem vesztődik el, minden voks mandátumot gyümölcsözik. Megjegyezte: ez a rendszer valamivel jobb esélyt biztosít a 2004-ben és 2008-ban alkalmazott egyéni választókerületes rendszernél arra, hogy a szórványmagyarság voksai abban a megyében hasznosuljanak, amelyben leadták őket. Biró Rozália elmondta: az RMDSZ a bizottsági vitában támogatta azt a liberális javaslatot, hogy duplázzák meg a külföldi választókerület képviselőinek és szenátorainak számát, mivel akkor nagyobb esély lett volna arra, hogy a Magyarországon vagy másutt élő, román állampolgársággal rendelkező magyarok saját képviselőt juttassanak a törvényhozásba, voksuk egyébként mindenképpen hasznosul, hiszen az országos kosárból visszaosztásra kerül. Az RMDSZ politikusa szerint kevés esély van arra, hogy a képviselőház bármit is változtasson a törvényen, amelyet szerinte jó eséllyel az alsóházban is még a tavaszi ülésszakban elfogadnak. Népújság (Marosvásárhely) 2015. június 18.A Kiss Sándoroktól a megújítandó RMDSZ-igÚjabb vitatott múltú politikus, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, Kiss Sándor került a DNA hálójába. Tucatnyi cég tulajdonosaként a kilencvenes években színre lépő Kiss korábban sem riadt vissza a törvénytelenségektől. Derzsi Ákos politikustársát is megkérdeztük: milyen jövő várhat a megyei RMDSZ-re? Huszonnégy órára őrizetbe vette június 2-án Kiss Sándort, a Bihar megyei RMDSZ elnökét és a Bihar megyei önkormányzat alelnökét az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). A táblabíróság ugyan elutasította a letartóztatási kérelmet, helyben hagyta viszont az alapfokon elrendelt 60 napos bírósági felügyeletet. Kiss a vizsgálat ideje alatt nem töltheti be a megyei önkormányzat alelnöki tisztségét. Az RMDSZ-es politikus ellen a DNA 2014-ben indított bűnvádi eljárást hivatali visszaélés és pénzmosás vádjával. Az ügyészségi közlemény szerint Kiss Sándor és gyanúsított társai törvénytelen eszközökkel mintegy 4,3 millió eurót kaptak azért, hogy bizonyos cégeket kedvező elbírálásban részesítsenek a közbeszerzési pályázatokon. A forgatókönyv minden esetben azonos. A sikeres pályázatot nyert romániai cégek külföldi gyártóktól vásároltak használt gépeket – angliai és amerikai cégeken keresztül – az eredetileg kialkudott árnál sokkal drágábban. Az ügyészség bizonyítékai szerint a többszörös árkülönbözetet a beiktatott külföldi közvetítő cégek Kiss Sándornak és az ugyancsak nagyváradi üzletembernek, Mudura Sándornak fizették ki. A bűnvádi eljárás beindítása után nem sokkal Mudura Sándor meghalt. A Kiss Sándor előzetes letartóztatását kérő DNA-ügyiratcsomóban többek között szerepel a debreceni Keviép Kft. és a nagyváradi Selina cégcsoport, amelyek összesen 400 ezer euró csúszópénzt fizettek Kissnek, illetve Mudurának, hogy közbeszerzési pályázaton megkaphassanak egy 10 millió eurós munkálatot. A négy pályázó közül az első körben a Keviép a 2. helyen végzett, a bizottság három hónap múlva, 2003 szeptemberében azonban önkényesen felmondta a nyertessel kötött megállapodást, és a háttéralkukat vállaló debreceni céggel írt alá új szerződést. Ezt a Keviép úgy hálálta meg, hogy egy Bojtor Vilmos László nevű vállalkozó Londonban bejegyzett cégén keresztül hozatta be Erdélybe háromszoros feláron az építkezésekhez szükséges munkagépeit. A Keviép a 187 ezer euróért Nagyváradra küldött gépeit saját (!) leányvállalata révén vásárolta meg a közbeiktatott angol cégtől 508 ezer euróért: az ügyészek szerint a különbözet Kiss Sándor zsebében landolt. Botrányos karrier A Ceauşescu-rendszerben tűzoltóként dolgozó Kiss Sándor vállalkozói karrierje 1990-ben kezdődött. Ő építette ki az első nagyváradi kábeltelevíziós hálózatot és az első szinkronstúdiót. Azerdely.atlatszo.hu oknyomozó hírportál szerint tulajdonosa, illetve társtulajdonosa volt a Videovox, a Biolact, a Vetrolux, a Pro Idea, a Bioland Bihor, a Stirea, a Softpartner, a Lancelot, az Alexis, a Pădurea Verde, az Autocord és a Press Online Group nevű kereskedelmi társaságoknak. A nagyváradi Partium Rádió működtetőjeként, majd a Mecénás Alapítvány kuratóriumi tagjaként került szoros kapcsolatba az RMDSZ-szel. 1996–1998 között megyei gazdasági ügyvezető alelnök, parlamenti képviselőjelölt, 1999–2000 között a megyei választmány tagja, a 2000–2004 közötti időszakban a megyei választmány elnöke. 2004 és 2008 között a Bihar megyei közgyűlés elnöke, majd 2008-tól napjainkig a megyei tanács alelnökeként dolgozik. Tizenegy éve az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke. A kilencvenes években a Bihar megyei volt a legerősebb nemzeti elkötelezettségű hazai RMDSZ-szervezet, Tőkés László királyhágómelléki református püspök és a mai ellenzéki (néppárti) politikusok köré csoportosulva. Ezt a beágyazódást változtatta meg Szabó Ödön, a megyei szervezet mai ügyvezetője: a Megyei Képviselők Tanácsában (MKT) az ifjúsági szervezetek 25–30 százaléknyi szavazatát átjátszotta a háttérből keményen nyomuló Kiss Sándor-féle körnek. Akad, aki a ritka vehemenciával lezajló bihari hatalomátvétel mögött román titkosszolgálati módszereket vél felfedezni, mások szerint az új politikai elit egyszerűen megvásárolta a hatalomátvételhez szükséges ifjúsági szavazatok zömét. A bihari RMDSZ-t az új csapat vezetői egyféle közös vállalkozássá alakították át, és aki ezzel nem értett egyet, távozásra kényszerítették. Korábban is börtönközelben Kiss Sándornak nem most gyűlt meg először a baja a romániai bűnüldöző szervekkel. Először 1996-ban tartóztatták le pénzmosás vádjával: a gyanú szerint az akkori időszakban igen népszerű bizományi üzletekben mosta tisztára a külföldről, vám nélkül behozott nagy mennyiségű csempészáruját. A bűnüldöző szervek végül ejtették az ellene hozott vádakat. A kilencvenes években kiépített nagyváradi kábeltévés hálózatát akkoriban adta el 2 millió dollárért Teszári Zoltánnak, aki mára megteremtette az ország legerősebb kábeltévés hálózatát, az RCS–RDS cégbirodalmat. Másik ügyészségi nyomozás a tévéstúdiójában forgatott, kiskorúakat is foglalkoztató pornófilmfelvételekért indult ellene, bizonyítékok híján azonban ezt is megúszta: egyik alkalmazottja került rács mögé. A közvélemény leginkább a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ kapcsán kirobbant botrányból ismerte meg a nevét. A Tőkés László püspöksége alatt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által elnyert 320 millió forintos magyarországi támogatást a 2002-es kormányváltás után a budapesti szocialista kabinet a Kiss Sándor, Mudura Sándor, Biró Rozália és Szabó Ödön által felügyelt Mecénás Alapítványnak utalta át. Az eredeti tervek szerint az Érmindszentre tervezett vallási, kulturális és turisztikai központ helyett az RMDSZ-alapítvány mintegy 300 ezer euró értékben konferenciatermet épített fel Nagyváradon, amelyet később a városi önkormányzattal cserélt el a Léda-házra. Magyar kormányzati forrásokra hivatkozva Tőkés László nemrég nyilvánosságra hozta, hogy a Mecénás Alapítvány nem számolt el a magyar állam fele az 1,3 millió eurós támogatással: a Bihar megyei RMDSZ holdudvarának átutalt 1 millió eurónyi magyar közpénz sorsáról hivatalosan ma sem tudni semmit. Derzsi Ákos: az RMDSZ-ben sincs visszajelzés Romániában a közvélemény rossz szemmel nézi a vállalkozó politikusokat, hiszen sok esetben megtörtént, hogy az egyszerre üzletember és politikus saját vállalkozói boldogulásához használta fel a politikusi pálya kapcsolatrendszerét. Kiss Sándor esete is azt bizonyítja, hogy RMDSZ-berkekben sem tudják, hol a két hivatás közötti határ. Derzsi Ákos volt RMDSZ-es államtitkár, nyomdatulajdonos, a Bihar megyei RMDSZ tagja szerint a politikusi és a vállalkozói életpálya nem összeférhetetlen: minden a személyi hozzáálláson múlik. „A régi nagy politikusok nem voltak szegény emberek. És nemcsak azért, mert bárónak vagy grófnak születtek, hanem mert jól menő üzleteik is voltak. Aki sokra vitte, az tudta, hol ér véget a vállalkozás, és hol kezdődik a politika” – fogalmaz Derzsi. Hogy valaki ma jó vállalkozó, nem zárja ki, hogy jó politikus is legyen, hiszen vállalkozóként jobban megismerheti az emberek igényeit, amire politikusként más eszközökkel tud választ adni. A két dolgot azonban – főleg anyagi szempontból – nem szabad összemosni, tartja az RMDSZ-es politikus. Derzsi szerint a közvélemény azért nézi rossz szemmel az állam és a vállalkozói szféra közötti kapcsolatokat, mert azt tapasztalja, hogy a politikumhoz közel álló vállalkozók gyarapodnak elsősorban. Elég néhány negatív példa a jelenség általánosításához. Vajon hogyan történhet meg az RMDSZ-ben is, hogy a politikum holdudvarához tartozó vállalkozók egy része gátlástalan üzleti előnyökhöz jut, a pártelit pedig elfogadja ezt? „Ha a vezető erőskezű, karizmatikus személy, nem valószínű, hogy a hozzá közelállók figyelmeztetik. Ha a vezető más típusú, és ezekről a dolgokról őszintén lehet vele beszélgetni, akkor lehet visszajelzés, de ez valójában nem működik sem az RMDSZ-ben, sem a román pártokban. Mi nem vagyunk hozzászokva azokhoz a demokratikus játékszabályokhoz, amelyek ezeket a törvénytelenségeket már a kezdeti fázisban kiszűrnék” – fogalmaz Derzsi Ákos. A szűk környezet valószínűleg tud a politikusok visszaéléseiről, mégsem tesz semmit ellene. Vagy azért, mert maguk is érdekeltek a törvénytelenségekben, vagy mert nem mernek ellentmondani a vezetőnek. Az RMDSZ igazi gondját Derzsi abban látja, hogy a más véleményt képviselők – akik szólni tudnának –, eltávolodtak a szervezettől, a vezető politikusok velük már nincsenek bizalmas kapcsolatban. Az értelmiség hangsúlyos kivonulásával az RMDSZ-ben olyan űr keletkezett, amit a politikusok képtelenek pótolni. „Ha a látszatot nézzük, a vezetés csapatmunka, de minden attól függ, hogy kinek milyen lehetőségei vannak ebben a csapatban.” Derzsi szerint a csapatból leginkább a különböző szakterületek nagy egyéniségei, az értelmiségiek hiányoznak, akiknek a véleménye nélkülözhetetlen volna. Ezen csak a sokat hangoztatott, lassan elcsépelt szólammá váló megújulással lehetne változtatni. „Az igazi kérdés, hogy mindezt hogyan lehet átvinni? Hogyan lehet embereket visszahozni, vagy egyáltalán bevonni a politikába?” Derzsi Ákos azokban a politizálni vágyó fiatalokban látja a megoldást, akik azonban nem nagyon jutnak lehetőséghez. A kapukat a mainál sokkal tágasabbra kellene tárni. Nem vitás, a Kiss Sándor vezette Bihar megyei RMDSZ jelentős válságba került. A kivezető utat Derzsi Ákos a Megyei Képviselők Tanácsának összehívásában látja, ahol ezeket a kérdéseket nyíltan és őszintén meg kellene beszélni. Azzal azonban tisztában van, hogy ez azon múlik, mennyire akarják az RMDSZ Bihar megyei vezetői. Makkay József Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2015. június 22.Borbély László és Biró Rozália tanú a Kiss-ügybenKét ismert RMDSZ-es politikus, Borbély László volt környezetvédelmi miniszter és Biró Rozália szenátor, volt nagyváradi alpolgármester neve is felbukkan a Bihar megyei közgyűlés korrupcióval vádolt alelnöke, Kiss Sándor elleni vádiratban. A dossziéból kiderül: a két politikus tanúként szerepel az ügyben. A dossziéból pénteken nyilvánosságra került egy 2009. november 24-én elhangzott, lehallgatott telefonbeszélgetés jegyzőkönyve, amelynek során Borbély és Biró a Kiss-ügyben érintett debreceni Keviép cég támogatásáról tárgyalt. A beszélgetés során Biró arról tájékoztatja Borbélyt, mindent megtesz annak érdekében, hogy a nagyváradi önkormányzat jóváhagyjon bizonyos kifizetéseket a város hulladéktárolóját üzemeltető Keviépnek. A nyomozati anyag szerint Biró is azon személyek közé tartozik, akik Kissel együtt a Keviép érdekében tevékenykedtek. Borbély és Biró beszélgetése Borbély: Szervusz Rozi! Elfelejtettem szólni. Felhívott ez a Miklóssy Feri, hogy választ kell küldenetek a pénzügyminisztériumhoz bizonyos kifizetésekkel kapcsolatban. Tudod, azok a… Biró: Igen, tudom. Beszéltem vele tegnap délután. És abban maradtunk, hogy pénteken jön, megírjuk… Borbély: Rendben. Biró: És úgy csináljuk, hogy előbb Bolojan orra alá dugjuk (Ilie Bolojan nagyváradi polgármester – szerk. megj.), aki nem akarja aláírni. Ha nem akarja, akkor majd, ha távol lesz, az első napon aláírom én. Hát, ez van. „A nyomozás során arra a következtetésre jutottunk, hogy a debreceni Keviép Kft.-t a vádlotton, Kissen kívül az általa irányított csoport más tagjai is támogatták (…), köztük Biró Rozália Ibolya tanú is, aki 2002 és 2012 között Nagyvárad alpolgármestere volt, Kiss üzlettársa, és politikai alárendeltje” – áll a dossziéban.A vádirat szerint Kiss számos üzleti ügyét Birón keresztül, az akkori alpolgármester támogatásával intézte. Mint arról beszámoltunk, Kiss ellen csütörtökön emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). A politikust négyrendbeli pénzmosással, hivatali visszaéléssel, csúszópénz elfogadásával, és befolyással való üzérkedéssel vádolják. Az RMDSZ Bihar megyei elnöki tisztségét is betöltő politikus-vállalkozó mellett az ügyészség vádat emelt több romániai és magyarországi üzletember ellen is, akiket pénzmosással és egyéb bűncselekményekkel vádolnak. Az ügyészség által leírt bűncselekmények egyikének Magyarországra nyúlnak a szálai. A DNA szerint a debreceni Keviép Kft. Kiss Sándor lefizetésével nyert megbízást 12 évvel ezelőtt a nagyváradi környezetkímélő szemétlerakó megépítésére. A vádhatóság állítása szerint a Keviép egy londoni közvetítőn keresztül adta el a munkagépeit romániai leányvállalatának, az East Bau Construct Kft-nek. A londoni közvetítő cég 187 ezer euróért vásárolta, és 500 ezer euróért adta tovább a munkagépeket. A debreceni cég könyveléséből így kivont pénzből 300 ezer euró készpénzben jutott el Kiss Sándorhoz – állítja a DNA. A DNA közleménye szerint két másik esetben is ugyanezt a sablont alkalmazták. Romániai cégek építkezésben használt gépeket és anyagokat vásároltak nyugat-európai gyártóktól. Noha közvetlenül alkudtak az eladóval, az üzletet angliai és amerikai cégeken keresztül kötötték meg, amelyeknek több százezer euróval többet fizettek a kialkudott árnál. Az árkülönbözetet az ügyészség állítása szerint valamennyi esetben a beiktatott angliai és amerikai cégek tulajdonosa készpénzben vette fel, és fizette ki Kiss Sándornak. A csúszópénz ellenében a bihari politikus kedvező elbírálást biztosított a különböző közbeszerzési eljárásokon. Kiss Sándort azzal is vádolja az ügyészség, hogy 2004 és 2008 között 3,2 millió euró csúszópénzt kért és kapott egy üzletembertől annak a kijárásáért, hogy a nagyváradi hőerőmű az illető cégétől vásárolja a szenet. Ebben az ügyben maga a csúszópénzt fizető üzletember tett feljelentést. Kiss Sándor ügyét évek óta vizsgálja az ügyészség. A politikust június elején 24 órára őrizetbe vették, majd bírósági felügyelet alá helyezték. A bíróság megtiltotta neki, hogy köztisztségeket viseljen, és hogy felvegye a kapcsolatot az ügyekben szereplő többi személlyel. A politikus 2000 óta tölt be vezető tisztséget a Bihar megyei önkormányzatban. 2004 és 2008 között a megyei tanács elnöke, az azt megelőző és azt követő ciklusokban a tanács alelnöke volt. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2015. július 6.Jubilált az Euro Foto Art GalériaNagyvárad - Huszonöt évvel ezelőtt, Tóth István fotóművész kezdeményezésére nyílt meg az első Bihar megyei fotógaléria, ami az eltelt negyedszázadban több helyen működött. Kiállítással ünnepelték az évfordulót. Túl nagy kockázat nélkül kijelenthető: péntek délben a Nagyvásártéri Euro Foto Art Galériában volt a legnagyobb a négyzetméterenként felelhető fotóművészek száma Váradon, s talán az egész Kárpát-medencében, ugyanis ekkor ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a képtár. A jubileumi rendezvényen Tóth István fotóművész, a galéria alapító-vezetője összegezte az eltelt időszakot. Felidézte, hogy több mint 30 évvel ezelőtt álmodott egy merészet, s 1984-ben az akkori városvezetés ki is utalt számára egy kiállítótermet, a Iosif Vulcan utcában. A rendszerváltás után 1991-2009 között a színház háta mögött működött a galéria, majd miután a helyiséget visszakapták az orsolyiták, el kellett költöznie onnan. A véletlen szerencsés összjátéka folytán, illetve Szűcs László, a Várad kulturális folyóirat főszerkesztőjének, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete ügyvezető elnökének, Biró Rozália akkori alpolgármesternek és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnökének köszönhetően a mostani székhelyére költözhetett a galéria, mely a kezdtek óta több mint 500 kiállításnak biztosított otthont, és a világ különböző részeiből származó fotóművészek több mint 45 ezer alkotását tette közszemlére. Említést érdemel, hogy Tóth István munkáját segíti felesége, Magdolna, és önkéntes asszisztense, Gardó Zoltán, illetve a városi és a megyei önkormányzat finanszírozott az évek folyamán rendezvényeket, különféle albumok megjelentetését. Oklevelek, plakettek A kerek évforduló alkalmából díszokleveleket és emlékplaketteket adott át Tóth István azon személyiségek és intézmények számára, akik/amelyik sokszor voltak jelen vagy képviseltették magukat a vernisszázsokon. Felszólalt Huszár István váradi alpolgármester, Szabó Ödön parlamenti képviselő, dr. Ramona Novicov művészettörténész, Ligia Mirişan, a Megyei Könyvtár vezetője, valamint a Megyei Tanács és a Bihar Megyei Hagyományos Nép Kultúrát Őrző és Népszerűsítő Központ részéről Mircea Jacan. Az érdeklődők közül is többen méltatták Tóth István munkáját, a zenei momentumokról pedig a Varadinum vonósnégyes (Costin Éva, Székely Boglárka, dr. Marcu Ágnes, Thurzó Sándor József), Lucian Maliţa hegedűművész, illetve Ariadna Mircescu és Georgiana Mircescu fuvolaművészek, Alexandrina Chelu (ének) és Florin Chelu (gitár) gondoskodtak. A jeles alkalomból ugyanakkor egy retrospektív kiállítás is nyílt, mely 90 képet mutat be. A ingyenes tárlatot július 28-ig lehet megtekinteni hétköznaponként 8–19 óra között. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2015. július 9.Tőkés László korruptmentes RMDSZ-t akarAz RMDSZ-től elvárható, hogy egyértelműen és határozottan a korrupcióellenes küzdelem oldalán álljon – jelentette ki közleményében Tőkés László európai parlamenti képviselő. „Más szóval ne csak az alaptalanul vagy méltatlanul meghurcolt RMDSZ-es közszereplőket védelmezze, hanem saját korruptjaitól is próbáljon megszabadulni. Már csak európai néppárti tagsága is erre kötelezné legnagyobb érdekszövetségünket” – fogalmaz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Tőkés sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának legutóbbi ülésén – amely a romániai helyzetet tűzte napirendre –, Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő „az amúgy jogosan felvetett kisebbségi jogok fedezékéből szólva a korrupcióellenes harc jegyében folyó politikai leszámolásra helyezte a hangsúlyt ahelyett, hogy a nemzetiségre való tekintet nélküli, pártatlan eljárást sürgette volna”. A közlemény rámutat: a román parlament nemcsak Victor Ponta kormányfőnek, hanem Borbély László RMDSZ-es képviselőnek is védelmet nyújtott az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) bűnvádi eljárásával szemben. „Amint az már annak idején is nyilvánvaló volt, a Kiss Sándor vezette bihari RMDSZ kétes gazdasági szerepet játszó nomenklatúra tagjai, nevezetesen Biró Rozália és Szabó Ödön is nem másért, mint a parlamenti mentelmi jog megszerzése céljából választatták meg magukat szenátornak, illetve képviselőnek” – olvasható továbbá Tőkés közleményében. Emlékeztet: Kiss Sándor ellen júniusban többrendbeli pénzmosás, csúszópénz elfogadása, befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a DNA. „Erdélyi magyar közösségünk jól felfogott érdeke volna, hogy az RMDSZ elébe menjen a várható fejleményeknek, de legalábbis elhatárolódjon a feltételezhető vagy vélelmezhető – tényleges – korrupciós ügyektől” – írja Tőkés. Az EP-képviselő szerint örvendetes, hogy „az igen gyakran kettős mércét alkalmazó” uniós intézmények ingerküszöbét is elérte végre a romániai korrupció. Emlékeztetett, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke határozottan felszólította Romániát, hogy az igazságszolgáltatás munkáját ne akadályozza – amint azt a román törvényhozás Victor Ponta miniszterelnök korrupciós ügyében teszi. Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2015. július 26.A 800. születésnapját ünnepelte ÉrkeserűA közigazgatásilag Kiskerekihez tartozó Érkeserű a hétvégén ünnepelte 800. születésnapját. A nyolc évszázados évforduló alkalmából pénteken avatták fel a Kulturális Központot, amely immár hivatalosan szolgálja a település kulturális és társadalmi életét. Az eseményen jelen volt Kiss Sándor megyei RMDSZ elnök, Biró Rozália szenátor, valamint Cseke Attila és Szabó Ödön képviselők. Az avatószalagot Kiss Sándor és Nyíri Sándor polgármester vágta át. Próbarendezvények már voltak benne, de mostantól hivatalosan szolgálja a település kulturális és társadalmi életét. Az avatás után a magyar polgármesterek itt tartották meg közös ülésüket. Érkeserűben ez volt az első polgármesteri találkozó. Évforduló A Számadó Ernő Általános Iskolában felavatták a névadó márvány emléktábláját, majd délután megünnepelték a helyi RMDSZ szervezet megalakulásának 25 éves évfordulóját. Emléklapokat osztottak ki azoknak, akik sokat tettek az eltelt időszakban a szervezetért. Fellépett Bereczki Zoltán magyarországi énekes, itthonról pedig az Ezüstperje és a Nyíló Akác Néptáncegyüttes. Az évfordulós ünnepséget vacsora zárta, melyen kötetlen beszélgetéseken idézték fel az elmúlt negyedszázad történéseit. „A hűséges tagok sokkal többet érdemelnének, de ennyit tudtunk most adni” – mondta a polgármester. Egész napos program Szombaton már egész napos programsorozattal ünnepeltek, több helyszínen. Az iskola udvarán már délelőtt felsorakoztak a bográcsosfőző verseny résztvevői és mindegyik csapat mindent elkövetett azért, hogy ők legyenek a legjobbak. Hat csapat mérte össze bográcsétel főzői tehetségét, mondta Lajter Péter önkormányzati képviselő. Közben az iskola focipályáján elkezdődött a rangadó, melyre öt csapat nevezett be. Mindenki mindenkivel játszott 2X10 perces félidőkben. Szoros eredmények születtek, mely után a végső elszámolásban a helyi csapatok taroltak, mivel az öregfiúk lettek az elsők, a fiatalok pedig a másodikak. A dobogó harmadik helyét az adonyiak foglalták el. Őket a tarcsai és az öcsödi (Magyarország) csapatok követték. A gólkirály is érkeserűi, Bodor Attila személyében. A legjobb kapus Szkirkánics Ákos, a legjobb játékos pedig Balajti Zsigmond volt. A rekkenő hőség ellenére szép játékot mutatott valamennyi csapat. Oklevelet és kupákat (első három) kaptak emlékbe. Ugyancsak az iskolaudvar adott helyet a gyermekfoglalkozásoknak. 12 órakor kezdődött el a Szent Anna templombúcsú (erről külön cikkben számoltunk be, lásd. 6. oldal), melyet követően 14 órakor volt a hivatalos megnyitó a római katolikus templom előtti téren. Bár a nap hetedmagával sütött mégis igen sokan voltak jelen. Hímeshátsziget fesztivál Köszöntő beszédet elsőként Nyíri Sándor polgármester mondott. „Több ez, mint falunap, mivel most először rendezzük meg az első Hímeshátsziget fesztivált. Az elnevezés költőnktől, Számadó Ernőtől származik” – mondta a polgármester. Külön köszöntötte a magyarországi népes vendégsereget, valamint az egyház és a politikum képviselőit. Zárszavában kifejezte azon reményét, hogy a következő 800 évben is sokat fog fejlődni Érkeserű, majd tartalmas, kellemes szórakozást kívánt minden jelenlévőnek. Szabó Ödön beszédében kiemelte, hogy dicséri a keserűieket és az alkalomra hazatérő elszármazottakat, hogy ilyen szépen tudnak ünnepelni. Sok mindent megvalósítottak az elmúlt években és büszkék lehetnek arra, hogy így tudják megünnepelni a nyolc évszázados évfordulót. „A tények azt mutatják, hogy ennek a településnek nemcsak 800 éves múltja, hanem valószínűleg 800 éves jövője is van” – mondta a képviselő. A magyarországi vendégek közül köszöntőt mondott Lendvai Zoltán atya, akit a köztudatban gördeszkás papként ismernek. Kérésre tartott a téren egy bemutatót, majd azok a gyerekek is bemutatták tudásukat, akiknek gyorstanfolyamot tartott. A tisztelendő lenyűgözte bemutatójával a közönséget. Saját bevallása szerint a gördeszkázás, vagy más játék a legbiztosabb kapcsolatteremtő eszköz a fiatalokkal. Már csak ezért is érdemes művelni, de a testmozgás is hasznos, mondta. Együtt ünnepeltek A megnyitó után a Kulturális Központban finom ebéd várta a meghívottakat, melyen a hangulatos zenéről Mihály Balázs plébános gondoskodott. Ugyanott került sor Oroszi Kálmán református lelkész előadására, melynek témája a 800 éves Érkeserű volt. Őt követően fellépett az Öcsödi Népdalkórus, majd a No Cable, a Steel Cross, a Wrong Way és a Play Time együttes. A legnagyobb sikere azonban az ezt követő Piramis Plusz élő nagykoncertnek volt. Az est fellépőit a HabParty With Deejay Lewis zárta. A programok igen sok helybélit mozgattak meg, de sokan érkeztek a közelebbi, illetve távolabbi településekről is, hogy együtt ünnepeljenek az érkeserűiekkel. Szőke Ferenc erdon.ro 2015. augusztus 10.Folytatódott a vidámságsorozatA Félrelépni tilos! című vígjátékot mutatták be pénteken este a váradi várszínházban a Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivál keretében. Rekord számú néző volt kíváncsi az előadásra. Az RMDSZ és a Nagyváradi Magyar Diákszövetség szervezésében, a Mandala Dalszínház produkciójában bemutatott vígjáték kezdése előtt Biró Rozália szenátor, Nagyvárad egykori alpolgármestere szólt az egybegyűltekhez, aki többek között elmondta: „Szűk tíz éve annak, hogy ha itt jártak a nagyváradi várban, akkor nem láttak mást, mint romhalmazt, felhalmozott szemetet és kilátástalanságot. És ma itt vagyunk akkora közönséggel, amely be sem fér. Ily módon kell, lehet, és lehet majd a jövőben is teret nyerni a magyar közösség számára; úgy hogy valamennyien ott, ahol vagyunk, megpróbáljuk maximálisan kihasználni a lehetőségeket, és tenni, építeni, alkotni valamit a közösségünk számára. Ma itt nyerjük ezt a teret, holnap máshol kell teret hódítanunk. És tehetjük ezt akkor, ha mint a láncszemek, egymásba kapcsolódunk, megbecsülve egymás másságát, elfogadva egymás különböző nézetét akár, de «nem félrelépve», hanem egyenesen menetelve előre annak tudatában, hogy nekünk itt múltunk után jelenünk van, és jövőnk kell legyen”. Félre lépni veszélyes A beszéd után kezdődött a várva várt, sztárokat felsorakoztató előadás, melynek alapkonfliktusa sokat ígérő volt: a házaspár mindkét tagja (Timkó Eszter és Harsányi Gábor) házasságtörésre készül abban a hiszemben, hogy a másik fél elutazik otthonról, miközben mindketten otthon tervezik megcsalni házastársukat. Ebben a helyzetben Anna, a házvezetőnő (Esztergályos Cecília) egyfajta megértő, noha erősen kapatos jó tündérként a helyes mederbe tereli a dolgokat, és a darab végére a házastársak visszatalálnak egymáshoz, és Anna a házasságtörési szándékban részt vevő másik két szereplőt (Nyertes Zsuzsa és Magyar Attila) is összeboronálja. A konfliktus kibontása azonban az ígéretes kezdés után elég gyakran szétcsúszik, nem egy jól átgondolt, a komikus szituációkat kellőképpen felépített történetet kapunk, hanem egy jelentekből álló halmazt, amelyben a félrelépésre készülő párok mondvacsinált ürügyek alapján lépnek a színre a szobájukból, hogy egymással (szinte) sose, csak a házvezetőnővel találkozzanak néhány poén erejéig. Szerencsére a színészek vannak annyira rutinosak, hogy elfeledtessék a közönséggel a darab hiányosságait, és kompenzálják a nagyérdeműt játékkedvükkel és nevettető készségükkel. Elmondható, hogy azok, akik kint voltak péntek este a nyári színházban, nagyon jól érezték magukat, hiszen sokat és hangosan nevettek, közkedvelt színészeket láthattak, és elfelejtették azt, hogy az előadás kezdete előtt majdhogynem meg kellett küzdeniük az ülőhelyükért. Péntek este ugyanis rekord számú, több mint kilencszáz néző volt kíváncsi az előadásra. A helyekért folyó vitáknál sokkal nagyobb gondot jelentett pénteken este az, hogy az előadás végeztével a nézőtérre nagyon kevés fény szűrődött a színpadi megvilágításból, ezért a tömeg a sötétben botorkált lefelé a lépcsőkön, ami – különösen az idősebbek esetében – meglehetősen balesetveszélyes volt. Pap István erdon.ro 2015. augusztus 13.Forró László választása – válaszféle a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) újonnan választott főjegyzőjénekFőjegyzővé választása alkalmából adott interjút Forró László, a KREK eddigi előadótanácsosa, nem mellékesen még az RMDSZ Bihar megyei önkormányzati képviselője. A főjegyző – többek között – püspöksége „a magyar pártokkal szembeni egyenlő távolság elvéről” is beszél, sajátosan emlékezve történésekre és a nemzeti táborban igencsak megrökönyödést keltő politikai szerepvállalását próbálja megmagyarázni. Érezhetően felmentést keres egykori döntésére, illetve annak felelősségét szeretné áthárítani. A közvetlen felelőst politikai pálfordulásáért nem saját lelkiismerete környékén, hanem az Erdélyi Magyar Néppárt köreiben és konkrétan szerény személyemben véli megtalálni. Lelkiismeretével folytatott vitában nem kívánok neki segíteni, de az igaz és a hamis harcában mindig érdemes az igazság pártján megszólalni. Forró László ambícióitól soha nem állt távol a politikai szerepvállalás, már Tőkés püspök oldalán, annak bátorító beleegyezésével többször vállalt aktív – bár inkább háttérmunkás – politikai feladatokat. A közvetlen szerep- és felelősségvállalást azonban, bár többször felmerült ennek lehetősége, mindig visszautasította. Azt gondoltam, egyházi feladatköréből eredő erkölcsi megfontolásból teszi ezt és sajnálattal vettem tudomásul, ugyanis az autonómiamozgalom egyik vezetőjeként folyamatosan azon dolgoztam, hogy az ügyet arcukkal és közéleti tisztségük tekintélyével a nyilvánosság előtt is vállaló személyiségek közül minél többet megnyerjek. Forró László mind rátermettsége, mind tisztsége okán alkalmasnak tűnt erre. Annál nagyobb volt a megrökönyödés, amikor a KREK Tőkés László utáni korszakának nagy paradigmaváltása közepette Forró László, a „pártokkal szembeni egyenlő távolság” elvét követve – vékony mentségére szolgáljon, új püspökének rábólintásával – elfogadta az RMDSZ által felkínált megyei tanácsosi mandátumot. Attól a Kiss Sándor, Szabó Ödön és Bíró Rozália nevével fémjelzett RMDSZ-vezetőségtől, amelynek kétes módszerei és szándékai ellen Tőkés László oldalán – legalábbis akkor úgy tűnt – teljes meggyőződéssel harcolt. A Néppárt ajánlata az RMDSZ-ével szemben nem is lehetett „versenyképes”: sem jól fizető tisztséget, sem hatalommal járó előnyöket nem tudtunk ígérni, csak a megfeszített munka lehetőségét és az elvégzése utáni nyugodt lelkiismeretet. Ez utóbbi ajánlatot viszont többször is megtettük. Magam is személyesen, Bihar megyei társaim is. Forró László az előbbi lehetőséget választotta. Lelke rajta. Az egyház „pártokhoz mért egyenlő távolságáról” Személyes meggyőződésem, hogy a magyar történelmi egyházaknak az erdélyi magyar közösség politikai érdekvédelmét felvállaló pártokkal nem értéksemleges – egyenlően távolságtartó – viszonyt kell ápolniuk, amely abban merül ki, hogy az egyházi vezetők által megnevezett emberek kerülnek politikai tisztségbe. A közösségmegtartó egyház és a közösségi érdekvédelmet felvállaló politika viszonyának ennél sokkal összetettebbnek kell lennie. A magyar történelmi egyházaknak elegendő kihívás a politika moralitására és értékelvűségére ügyelni, mintsem a pártok szervezési vagy káderpolitikai feladatait átvállalni. Főtiszteletű Csűry István püspök úrral évekkel ezelőtt a nyilvánosság előtt folytatott eszmecserénk lényege ez volt, nem pedig a jelenlegi püspökhelyettes által elnagyolt, leegyszerűsítő és ezért mind tartalmában, mind formájában igaztalan forgatókönyv. A politikusnak az a dolga, hogy tisztelettel és figyelemmel hallgassa meg az egyház elöljáróinak álláspontját, majd meggyőződése és legjobb tudása szerint építse be azt politikai döntéseibe. A Néppárt ilyen természetes partneri viszonyt szeretne ápolni a közösségmegtartó egyház képviselőivel és természetesen megköszöni, sőt, igényli a munkájára vonatkozó – elismerő vagy kritikai – visszajelzéseket, legyenek azok akár személyre szólóak is. Végezetül, Forró László főjegyző úr megválasztásához gratulálok, kívánok erőt és hitet felelős munkájához. Ígérem, közérdekű ügyekben megfogalmazott véleményét mindig a legnagyobb figyelemmel és alázattal hallgatom. Toró T. Tibor erdon.ro 2015. szeptember 4.Törvénysértő a törvényjavaslatAz alaptörvényen kívül más jogszabályokkal is ellentétes Bogdan Diaconu új törvényjavaslata – véli Biró Rozália. Újabb, ezúttal már a román nyelven kívül minden más nyelv használatát korlátozó törvényjavaslattal élt Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt (PRU) alapítója, aki a kormányzó Szociáldemokrata Pártból (PSD) való tavalyi kilépése óta független képviselőként politizál. Diaconu eddig is a PSD egyik magyarellenes hangadójaként, kommunikátoraként volt ismert, és ezt a politikai szegmenst igyekszik lefedni most is. Mint már megírtuk, a törvénytervezete megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselő testületek üléseit kizárólag románul tartsák, “hivatalos tolmácsolást” biztosítva az “idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező résztvevőknek”. A PRU törvénykezdeményezésének elfogadása esetén “közérdekű feliratot” csak románul lehetne feltüntetni Romániában. Reakció A tervezet indoklása szerint a törvényjavaslat azt célozza, hogy a románok “ne érezzék idegeneknek magukat saját országukban”, a kisebbségek által lakott térségekben – írta a kezdeményező. Romániában múlt héten egy internetes fórumon, majd a médiában is vita alakult ki arról, miért olvasható magyarul is a Helyi Rendőrség felirat a székelyudvarhelyi önkormányzathoz tartozó rendfenntartók gépkocsiján.A magyarellenességéről elhíresült képviselő erre reagálva dolgozott ki törvénytervezetet – ahogy ő írta – a magyar feliratok betiltására. Erre reagált nagyváradi sajtótájékoztatóján Biró Rozália szenátor. Diaconu a tervezete indoklásában azt mondta, ez nemhogy korlátozó, de még segít is abban, hogy a kisebbségek saját berkeikben őrizzék önazonosságokat. Biró szerint márpedig ez ellentétes az alkotmány 6. cikkelyével, amely a kisebbségvédelemről szól. Emellett ellentétes az anyanyelvhasználatot szabályozó 120-as, 128-as, 215-ös és 304-es számú törvényekkel, az 1994-ben ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezménnyel és a 2007-ben törvénybe iktatott regionális és kisebbségi nyelvi chartával is. Sőt, alkotmánybírósági precedens is van: 2001-ben 71 honatya kifogásolta az anyanyelvhasználatot szabályozó 215-ös törvényt, de a taláros tesület a tiltakozást elvetette. Minden esetre amúgysem sok esély van Bogdan Diaconu mostani törvényjavaslatának elfogadására. Sőt, Biró Rozália is jelezte: normális esetben ez a javaslat már a törvényességi előzetes normakontrollon sem megy át, aztán a szakbizottságokon sem, de ha mégis, akkor a plénum vetheti el. Szerinte ugyanakkor ez az egész azt mutatja, hogy a létező jogszabályokat újabbakkal kellene megerősíteni, majd „oda hatni, hogy azokat gyakorlatba is ültessék”. A tájékoztató másik pontjaként azt összegezte, számára milyen prioritásai vannak az új parlamenti ülésszaknak. Mint mondta, gyenge az együttműködés a törvényhozás során a parlament és az érintett civilek szervezetei között. Ezért – főleg emberi jogi, nőszervezeti, szociális kérdésekben – konferenciákat fog szervezni a következő hónapokban, minden hónapban egyet. erdon.ro 2015. szeptember 7.„Sántít az egyenlő távolságtartás elve”Nyolcszázezer forint kártérítést nyert egy peren Tőkés László Budapesten, egy róla szóló könyv miatt – első fokon. Többek között erről is beszámolt hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján, ugyanakkor a Mecénással kapcsolatos feljelentésről is állást foglalt. „Külön gratulálok Csomortányi Istvánnak, aki folytatja azt a harcot, amit püspökként elkezdtem” – mondta hétfőn Tőkés László, aki közleményben is üdvözölte azt, hogy Csomortányi büntetőfeljelentést tett a DNA-nál az Ady-központ ügyében. Mint ismeretes, 2002-ben a Széchenyi Terv keretében az akkori magyar kormányzat a Királyhágómelléki Egyházkerület ama projektjére adott 1,1 millió eurónyi összeget, hogy Adyfalván, Szatmár megyében komplexumot építsenek. Ám közben kormányváltás lett, és a Bihar megyei RMDSZ közbenjárására az új kormányfő, Medgyessy Péter úgy határozott, hogy a pénzt átirányítja a Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítványhoz, amelynek vezetését Szabó Ödönre bízták. A pénzből – a projekt szerint – Váradon építettek volna Ady-központot, azaz konferenciatermet és hotelt, de utóbbi máig sem készült el, a félkész komplexumot pedig végül az önkormányzattal elcserélték egy másik ingatlanra, az Ady-központot pedig nemrégiben a néhai Mudura Sándor családjához kötődő cég szerezte meg, árverésen. Csomortányi István szerint ez is gyanús, és az is, hogy a támogatási összeg jelentős része eltűnt, és azzal a mai napig nem számoltak el – ezért tett feljelentést a DNA-nál. Reakció Az ügyről hétfőn Tőkés közleményt is kiadott, ebben így fogalmaz: „Az egyházkerület vezető képviselői több rendben is a pártoktól való egyenlő távolság elvét hangoztatva próbálták igazolni a korrupció gyanújával vád alá helyezett Kiss Sándor vezette bihari RMDSZ iránti pártos viszonyukat. (…) Az ún. egyenlő távolság elve azonban abban a tekintetben is eleve sántít, hogy nem egyházi irányelv, hanem eredetileg egy, a Markó Béla volt pártelnök nevéhez fűződő RMDSZ-doktrína. (…) jelen összefüggésben nem lehet kérdéses, hogy egyházaink (…) nem lehetnek egyenlő távolságra a Mecénás Alapítvány vezérkarát kitevő bihari RMDSZ-potentátoktól, valamint azoktól, akik egyházunk elorzott tulajdonához fűződő jogát védelmezik. Az Anyaszentegyház éppen úgy nem állhat egyforma közelségben a mentelmi jognak örvendő Biró Rozália szenátor és Szabó Ödön parlamenti képviselővel, mint ahogyan a Gyurcsány Ferenchez és Orbán Viktorhoz viszonyított távolságuk sem lehet azonos”. Újságírói kérdésként felmerült tegnap, hogy mi történik, ha esetleg bírósági eljárás lesz az ügyből, amit ebben az esetben román hatóságok indítanának, de mivel magyarországi közpénz volt a támogatás, a károsult a magyar állam, ezért utóbbinak is be kellene lépnie az esetleges eljárásba. Csomortányi István szerint ez jó kérdés, egyelőre nem tudják, de még nem is tart ilyen szakaszában az ügy, ezért ez később fog kiderülni. Megnyerte Egy másik témáról szólva Tőkés László tudatta: első fokon megnyerte azt a pert, amit Budapesten indított, a Noran Libro kiadó ellen. Ez jelentette meg ugyanis az időközben súlyos betegségben elhunyt Andrassew Iván könyvét, Ne vígy minket a késértésbe címmel. A 2012-ben megjelent kötet Tőkés László életéről szól, bíráló formában, magánlevelezésekből, netes forrásokból is közölve részleteket. Tőkésék Szász Jelnőt, a Magyar Polgári Párt volt elnökét sejtik a kiadvány mögött, valamint az RDMSZ akkori választási ellenkampánya részének gondolják a könyv megjelenését. A tegnapi tájékoztatón jelen volt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Tőkés irodavezetője is, aki emlékeztetett: a könyvet akkoriban sok magyar helyi vezetőnek is megküldte valaki postán, Nagyváradon adva fel a küldeményeket – ők pedig hiába próbálták kideríteni, ki volt a feladó, a posta nem adta ki az információt. Nos, a Tőkés által indított perben első fokú ítélet van: a bíróság 800 ezer forintnyi nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest, azaz a kiadót. A bírák azt látták ugyanis igazolva, hogy a kötetben szereplő adatok megszerzése során a kiadó magántitok- és levéltitok-sértést követett el. A tájékoztató egyéb témáinak során Tőkés László fontosnak látta cáfolni azt, hogy Magyarországon élne, azt hangoztatta, hogy új családjával Váradra költöztek, és bár ő a Fidesz-KDNP listáján lett EP-képviselő, erdélyi képviselőnek tekinti magát. Néhány kontextusban felmerült a migránsügy is. Erről Szilágyi Zsolt többek között azt mondta, szerinte „nemsokára Romániában, Erdélyben is szembesülni fogunk vele”. Tőkés László szerint pedig „A migránsok inváziójának jelenlegi körülményei között meg kell védenünk Európát, értékeinket és országainkat.” Hozzátette: szolidárisnak kell lennünk a menekültekkel, üldözöttekkel, de ez nem jelenthet önfeladást. Azt jelezte, hogy Orbán Viktor politikáját támogatja. Váltás Belső szervezési ügyről is szó esett a tájékoztatón. Mint kiderült, eddig tartott Orbán Mihály tevékenysége, mint Tőkés László itteni irodavezetője. Helyette mostantól Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke lesz egyben Tőkés irodavezetője is. Szilágyi Zsolt jelezte: ezért ismét többet lesz Váradon, bár brüsszeli feladatainak is igyekszik megfelelni, valamint a pártvezetéssel kapcsolatos, sokszor utazásokkal járó munkájának is. Szeghalmi Örs erdon.ro 2015. szeptember 10.Sértő törvényterezvezetBiró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei szenátora tegnap sajtótájékoztatón reagált Bogdan Diaconu független bukaresti képviselő – az Egyesült Románia Párt (PRU) alapítójának – hétfőn benyújtott törvénytervezetére, amely a magyar, illetve minden idegen nyelv használatát korlátozná Romániában a közintézményekben mind szóban, mind írásban, illetve arra is kitér, hogy az alkalmazottaknak egymás között is kötelezően az állam hivatalos nyelvét kell használniuk, ellenkező esetben felbontható velük a munkaszerződés, sőt többé nem is alkalmazhatók közalkalmazottként. „Nagy méretű instabilitás érzékelhető a parlamentben. Mindenki a maga problémájával van elfoglalva. Legalább három lépéssel előre kéne gondolkodni, milyen következménnyel jár egy-egy törvénytervezet jóváhagyása” – fogalmazott Biró Rozália. Mint hozzátette, a hétfőn Bogdan Diaconu által leadott törvénytervezet azt szabályozná, hogy tiszteletben kell tartani a román mint hivatalos nyelv használatát. Azaz előirányozná, hogy hivatalos környezetben a román nyelven kívül egyéb nyelv nem használható, és egymás között a román állam alkalmazottai sem használhatnak egyéb nyelvet. Amennyiben valaki nem román állampolgár, az kérheti a tolmácsolást. A törvénytervezet például megtiltaná az utcák neveinek stb. más nyelvű feliratozásait, illetve 30 napot ad az „idegen nyelvű” feliratok eltüntetéseire a törvénytervezet. A közérdekű információk feltüntetése is kizárólag az állam nyelvén, azaz románul lenne lehetséges. Ezzel kapcsolatban Biró szenátor több ellentmondást is felsorolt. „Ezen a héten nem lehetett politikai nyilatkozatot tenni, de amikor lesz rá alkalmam, megteszem” – fogalmazott. Pontokba szedve próbálta cáfolni e törvénytervezet indoklását, mely Diaconu szerint nem alkotmány- és nem törvényellenes. De az Alkotmány 6. cikkelyét sérti, ugyanis e szerint biztosítani kell a nemzeti kisebbségek jogát ahhoz, hogy megőrizzék, fejlesszék és kifejezzék etnikai, nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási hovatartozásukat, értékeiket. Ennek pedig eleve ellentmond, hogy a közszférából kitiltaná a magyar nyelv használatát. Ezen kívül az Alkotmány 20. cikkelye, amely az emberi jogok nemzetközi keretegyezményére vonatkozik, határozottan leszögezi, hogy mindazon egyetemes emberi jogok kitételeit, amelyeket elfogadtak az emberi jogok egyetemes nyilatkozata keretében, tiszteletben kell tartani, illetve ugyanitt a 2. bekezdésben kimondják, hogy amennyiben az ország törvényei korlátozóbbak, akkor a nemzetközi egyezményeket kell használni. „Nem szabad elvonatkoztatnunk attól, hogy ilyen és hasonló szemléletű törvényhozók dolgoznak Románia parlamentjében. Szükséges a továbbiakban az, hogy együtt, mint magyar közösség, Romániában élő kisebbségek őrködjünk a már megszületett törvények fölött, amelyek az elmúlt 25 év következetes, a nemzeti kisebbségek frakciója révén elért érdekképviseleti munkának eredményei” – hangsúlyozta a szenátor. Hozzátette, nem a román közösség ellen és nem az állam hivatalos nyelve ellen szól a politikai nyilatkozata, hanem a magyar közösségért és a nemzeti kisebbségi közösségekért annak érdekében, hogy betartsák azt, amire ígéretet tettek, amikor aláírták a keretegyezményeket. „Romániának szavahihető kötelezettségvállalása kell legyen az EU-ban” – fogalmazott a szenátor. Sükösd T. Krisztina Reggeli Újság (Nagyvárad) 2015. szeptember 14.A Néppárt Bihar megyei szervezete elnökének közleményeCsomortányi István: „A harcot az igazságért és a közösségünk bizalmával sorozatosan visszaélő magyar tisztségviselők felelősségének megállapításáért nem hagyom abba.” A kisiklatott nagyváradi Ady-központ ügye az elmúlt másfél évtized erdélyi korrupciós botrányainak egyik legsúlyosabbika. Miután 2002-ben az RMDSZ és a magyar szocialisták közreműködése nyomán, történelmi egyházaink megkárosításával, egy tulipános pártalapítvány segítségével, bihari RMDSZ-es politikusok közreműködésével eltüntettek közel egy millió euró közpénzt, azt kell látnunk, hogy a felelősök megnevezése és a tisztességes elszámolás bemutatása helyett a szégyenletes ügy kapcsán Kelemen Hunor nem csupán a tolvajok nevében kiált segítségért, de a teljes Kárpát-medencei magyar közvéleményt is félrevezeti. Az Ady-központ és a nagyváradi Mecénás Alapítvány ügyében ez év augusztus 31-én tettem feljelentést ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) nagyváradi területi szolgálatánál. A feljelentés kezdeményezője és aláírója nem más, mint jómagam, Csomortányi István. Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökeként én ismerem a legjobban az ügyet, hiszen az eredeti, az érmindszenti Ady-központ fejlesztésére vonatkozó pályázatot kezdeményező Tőkés László, a KREK egykori püspöke mellett egy évtizede harcolok az igazság feltárásáért és a felelősök megnevezésért. A feljelentés megtételéhez az ügy helyi jellege miatt nem tartottam szükségesnek az országos jóváhagyást, úgy gondoltam, hogy ez az ügy ránk, nagyváradiakra tartozik, itt kell megoldanunk. Méltatlan és példátlan Elfogadhatatlan és méltatlan, hogy miután az Ady-központ körüli korrupciós ügy részleteit pártelnökként pontosan kell ismernie, párttársai számonkérése és a botrány tisztázása helyett Kelemen Hunor a nyilvánosság előtt úgy állítja be a történteket, mintha néppártos gyakorlat lenne tisztességes RMDSZ-es politikusokat feljelenteni. Elfogadhatatlan és példátlan, hogy Kelemen Hunor mindezt úgy teszi, hogy közben az egyik korrupciós botrányból a másikba bukdácsoló bihari párttársai ügyét összemossa az erdélyi magyarság egyik legfontosabb ügyével, a marosvásárhelyi magyar polgármester-jelöltállítással. Az, ahogyan a saját tulajdonában lévő Transindex.ro hírportálon, gyakorlatilag önmagával készített interjúban próbál összefüggést tákolni pártja nagyváradi korrupciós botránya és a marosvásárhelyi nemzeti ügy között, az erdélyi magyar közéletben eddig ismeretlen és példátlan, sőt, magyar szocialista szövetségesei módszereit túlszárnyaló félrevezetés és manipuláció. Elfogadhatatlan és tisztességtelen az, ahogyan a csúsztatás kedvéért a Bihar megyei szervezetünk bélyegzőjével és nevében iktatott dokumentumot az országos szervezet által megfogalmazott anyagként mutatják be, kihasználva azt a tényt, hogy a pártok megyei szervezetei nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel. Következmények nélkül Fontos tudni, hogy csupán az elmúlt időszakban kénytelen voltam kétszer is nyílt levélben kérni segítséget Kelemen Hunor pártelnöktől bihari társai botrányai kapcsán. Sajnos eredménytelenül – írja közleményében Csomortányi István. – A bihari RMDSZ élén háborítatlanul folytathatja munkáját az a Kiss Sándor megyei elnök, akit 4,3 millió euró kenőpénz elfogadása miatt vittek el bilincsben éppen a DNA nyomozói, vagy az a Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök, aki mai napig nem tisztázta, hogyan jutott családja tulajdonába a nagyváradi Szent László plébánia nagy értékű belvárosi kántorlakja, és aki képviselőként alig pár hete iktatott törvénymódosító javaslatot a „csak” felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek újraválaszthatósága érdekében. De következmények nélkül politizálhat Bihar megyében az a Biró Rozália is, aki mosolyogva szavaz korrupt román szocialista szenátortársai mentelmi jogának felfüggesztése ellen. És folytathatnánk a sort. Zaklatássorozat Bihar megyében másfél évtizede folyik a küzdelem a helyi magyar közélet tisztességének visszaadásáért, melynek legnehezebb időszaka éppen a magyarországi szocialisták kormányzására esett. A helyi RMDSZ-hez majdhogynem haza jártak Medgyessy Péter, Kuncze Gábor, Gyurcsány Ferenc, Demszky Gábor, Nyakó István vagy Újhelyi István. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tétlenségében mégis cinkosságot vállalt bihari párttársaival akkor is és most is. Abban, hogy Kelemen Hunor magyarok elleni feljelentésekről beszél, mégis az a legvisszatetszőbb, hogy éppen embereinek az Erdélyi Magyar Néppárt bírósági bejegyzése kapcsán tett feljelentése után zajlott az utóbbi negyed század legnagyobb hazai zaklatássorozata azzal, hogy a román hatóságok Szatmár, Beszterce és Hunyad megyékben több ezer (!), a Néppárt bejegyzését támogató magyar embert idéztek be kihallgatásra és vegzáltak hónapokon át. Tették ezt úgy, hogy közben az RMDSZ nagyrészt kormánypárt volt. Azóta is példátlan súlyú magyarok által magyarokkal szemben elkövetett tett ez. Fentiek tükrében, a félrevezetés és manipuláció megakadályozása érdekében, hogy a Bihar megyében folyó korrupció elleni harcot ne lehessen összemosni semmilyen más üggyel, a mai napon az Ady-központ ügyében az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének pecsétjével és megyei elnöki minőségemben tett feljelentésemet visszavonom és magánszemélyként, a saját nevemben újraiktatom a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) nagyváradi területi szolgálatánál. Ezzel is világossá kívánom tenni, hogy szigorúan helyi, Bihar megyei ügyről és kezdeményezésről van szó, de meggyőződésem, hogy a korrupció elleni küzdelem sikerre vitele közös, összmagyar érdek. A harcot az igazságért és a közösségünk bizalmával sorozatosan visszaélő magyar tisztségviselők felelősségének megállapításáért nem hagyom abba. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke Nagyvárad, 2015. szeptember 11. erdon.ro 2015. szeptember 19.Thália újabb otthonra talált NagyváradonÜnnepeltek a nagyváradi Szigligeti Színház társulatai pénteken délután – másfél év munka után hivatalosan is átadták a Sonnenfeld-palota udvarán kialakított Szigligeti Stúdiót. A hivatalos megnyitó és szalagvágás előtt és után is lehetőség nyílt a közel ezer négyzetméteressé bővített stúdió bejárására. Az úgynevezett fekete stúdióteret már jól ismeri a közönség, hiszen ott már több előadást is tartottak. Közösségi összefogással és támogatásoknak köszönhetően jelentősen bővült a stúdió. Elkészültek a mosdók, a díszlet- és a jelmezraktár, a kelléktár és az úgynevezett fehér stúdiótér, amelyet próbateremnek, esetleg játéktérnek, de akár kiállítások, könyvbemutatók megtartására is használhatnak majd. Az udvaron léggömb-csokrok fogadták az érkezőket, a fekete stúdióba vezető folyóson pedig alkalmi fényképkiállítás mutatta be a felújítás menetét. A kisebbeket arcfestéssel, léggömb-hajtogatással szórakoztatták a Lilliput Társulat tagjai, a Nagyvárad Táncegyüttes zenekara és a felnőttek pezsgővel koccinthattak a megnyitó után, és bográcsgulyással is megvendégelték a megnyitóra érkezőket. A jó hangulatú, estébe nyúló ünnepségen többen táncra perdültek, és egy emeletes tortával is kedveskedtek a vendégeknek. „Nagyvárad színházkedvelő közönsége, önkormányzata, valamint vállalkozók, művészek, alkotók, színházunk munkatársai fogtak össze, így lett kész másfél év alatt a Szigligeti Stúdió” – kezdte rövid beszédét Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház menedzserigazgatója, aki elmondta: egy közösség életében mindig nyitva áll a lehetőség a cselekvésre. A színház közössége cselekedett, és erre pozitívan reagáltak a körülöttük lévők. Ipari létesítményt alakítottak át kulturális térré, ahogy teszik ezt Európa-szerte, és rendeltetésének megfelelően átadják a Szigligeti Stúdiót, mondta Czvikker Katalin, aki azzal zárta beszédét: „A Szigligeti Stúdió a tiétek.” Ezt követően a Szigligeti Társulat művészei kisebb emléket adtak át azoknak, akik segítették a stúdió kialakítását, majd Biró Rozália szenátor beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy „ha mindegyikünk vállalja a ráeső terhet, mindazt, amit el tud vinni, és annál talán egy kicsivel többet is, akkor meg tudjuk valósítani, és akkor van terünk, van helyünk, van lehetőségünk, van életünk, és van jövőnk”. Huszár István alpolgármester maga mellé invitálta Kis Gábort, a színház gazdasági-műszaki igazgatóját, ő volt az, aki két évvel ezelőtt meglátta a potenciált a stúdiónak ma otthont adó épületben. Az alpolgármester elismerését fejezte ki a szép eredményért, és támogatásáról biztosította a színházat, még akkor is, ha – mint mondta – most csak az építési engedélyek kibocsátásával járult a váradi önkormányzat a stúdió létrejöttéhez. Végezetül Csíky Ibolya színművész olvasta fel Petőfi Sándor Levél egy színészbarátomhoz című versét, majd Czvikker Katalin menedzserigazgató, Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője, Botházy-Daróczi Réka, a Lilliput Társulat vezetője, Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes igazgatója és Nagy Károly, a Sonnenfeld palota tulajdonosainak jogi képviselője vágta át a stúdió bejárata előtt a szalagot. A stúdió felújítására és berendezésére összesen 267 ezer lejt fordítottak, tudtuk meg Czvikker Katalintól. Az összeg 14 százaléka a Szigligeti Alapítványon keresztül érkezett magánemberek és vállalkozások adományaként, 33 százalékát a színházat fenntartó Bihar megyei tanács jóváhagyásával az intézmény saját bevételeiből fordították a stúdió rendbetételére, 23 százalékát szintén önkormányzati jóváhagyással saját büdzséjükből szánták a célra, 30 százalékát pedig a Sonnenfeld-palota tulajdonosai ajánlották fel, oly módon, hogy lemondtak a nekik fizetendő bérleti díjról. Nagy Károlytól, Sonnenfeld Gábor és az idén áprilisban elhunyt Friedlander Ádám családjának jogi képviselője elmondta: 2013-ban kezdtek tárgyalni a stúdió kialakításának lehetőségéről, a tulajdonosok pedig mintegy mecénásokként mondtak le a bérleti díjról. maszol.ro 2015. október 31.Az Európai Néppárt Nőszervezetének alelnökévé választották Biró RozáliátAz Európai Néppárt Nőszervezete alelnökévé választotta pénteki, müncheni tisztújító kongresszusán Biró Rozáliát, az RMDSZ Nőszervezetének elnökét – közölte szombati hírlevelében az RMDSZ. „Az RMDSZ sokévi, az Európai Néppárton belül kifejtett tevékenységének, a Nőszervezetünk eredményes munkájának, valamint az európai parlamenti képviselőink elismerésének fontos szerepe volt abban a nyitottságban, amellyel jelölésemet fogadták, és bizalmat szavaztak számomra e tisztségben. Célom, hogy a romániai magyar nők érdekeit képviselve, a szülőföldön való érvényesülés és a nők hangsúlyosabb szerepvállalási lehetőségeiért, továbbá a nemek közötti egyenlőség megvalósításáért munkálkodjak a hároméves mandátumom során” – fejtette ki Biró Rozália. A Nőszervezet kongresszusa állást foglalt a nők és az európai digitális menetrend témakörben, ezáltal is szorgalmazva a nők hangsúlyosabb részvételét az információs és kommunikációs technológia ágazatában. Bálint Margit külügyi titkár kezdeményezésére az RMDSZ Nőszervezete javaslatokat tett az állásfoglalás szövegének módosítására, amelyeket elfogadott a kongresszus. E módosítások értelmében a tagállamoknak és a helyi önkormányzatoknak támogatniuk kell az alulról építkező kezdeményezéseket, mint például saját nyelven történő képzés, társulások, illetve inkubátorházak létrehozása, a helyi oktatási és üzleti szférával partnerségben bátorítva a nők részvételét ebben a legdinamikusabban fejlődő ágazatban. Az Európai Néppárt Nőszervezete mintegy harminc államból több mint ötven nőszervezetet tömörít és a néppárti család politikai ideológiája mentén biztosít keretet a nők érdekképviseleti tevékenységének. maszol.ro 2015. november 7.Biró Rozáliát választotta elnökévé az RMDSZ kisparlamentjeÚjraválasztotta Biró Rozália Bihar megyei szenátort az elnöki tisztségbe a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A megújult SZKT-ban Biró Rozália 98, ellenjelöltje, az RMDSZ bukaresti szervezetét vezető Budai Richárd pedig 38 szavazatot kapott. Biró Rozália elnökjelölti beszédében a tematikus SZKT-ülések bevezetését, a nők és a fiatalok hangsúlyosabb szerepvállalásának a biztosítását ígérte, míg Budai Richárd az RMDSZ belső demokráciája visszaállításának az ígéretével szerzett támogatókat. A tanácskozáson elfogadták a jövő évi önkormányzati választások jelöltállítási szabályzatát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az SZKT-t záró sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, a szabályzat „nyitva hagy minden kaput", nem zárja ki az együttműködés semmilyen formáját a többi pártokkal. A szabályzat értelmében minden helyi szintű együttműködési megállapodást a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) kell jóváhagynia. A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ-nek attól függetlenül is szüksége van a megújulásra, hogy az utcai tüntetéseken a politikai elit megtisztulását követelik. Az MTI-nek nyilatkozva hozzátette, az elfogadott szabályzat nem tiltja meg, hogy olyan politikusok legyenek a szövetség jelöltjei, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, de minden egyes ilyen esetet külön meg fognak vizsgálni. „Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármestert például nem korrupcióval vádolják. Ha felmenti alapfokon a bíróság, miért ne indulhatna?" – említette példaként Kelemen Hunor. Hozzátette: azoknak azonban mindenképpen vissza kell lépniük, akik ellen korrupció miatt emelt vádat az ügyészség. A jelöltállítás újdonsága, hogy valamennyi RMDSZ-jelöltnek olyan nyilatkozatot kell tennie, amelyben vállalja, hogy hatáskörének megfelelően érvényesíti a nyelvhasználati jogokat az önkormányzatában, a magyar oktatási hálózat struktúrájának az esetleges módosításáról pedig tanácskozik az RMDSZ megyei és országos illetékeseivel. Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta, Románia leendő technokrata miniszterelnökének olyan szakmai múlttal rendelkező hiteles embernek kellene lennie, mint például Dacian Ciolos volt mezőgazdasági európai biztos, vagy Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank alelnöke. Hozzátette, olyan személyt látna szívesen a miniszterelnöki tisztségben, akinek szolid szakmai karrier van a háta mögött, nem kötődik egyik politikai párthoz sem, és semmilyen párt színében nem száll versenybe a 2016-os választásokon, így tehát nem használja a kormányzati eszközöket a választási kampányban. Nyomatékosította: a két személy nevesítése nem jelenti, hogy az RMDSZ őket javasolná a miniszterelnöki tisztségre. MTI Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
