„Makfalva történelmében ott van Erdély egész történelme. Elég, ha az elnyomással szembeni lázadást vezető Dózsa Györgyre vagy éppen a községet fölpártoló Wesselényi Miklósra gondolunk” – hangoztatta Markó Béla RMDSZ-elnök a Maros megyei község első írásos említésének 500. évfordulója alkalmából tartott hét végi falutalálkozón. Kakassy Árpád nyugalmazott református esperes igehirdetésében figyelmeztetett: gazdaságilag, erkölcsileg, politikailag és társadalmi szempontból is az emberiség súlyos válságban szenved. „Ebből a válságból csakis a keresztyénség mentheti meg a világot. ” – hangsúlyozta. Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke az összefogást sürgette. „Saját magunkat ne daraboljuk fel, és ne a másikban keressük mindig a hibát” – figyelmeztetett. Az ünnepi istentisztelet után a tömeg a most felállított Wesselényi-szoborhoz /a falu szülötte, Suba László szobrászművész alkotásához/ vonult, ahol Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök méltatta korának kimagasló vezéregyéniségét. „Ha leszakad az ég is, lesz itt magyar mégis” – zárta beszédét Ady soraival az elnök, majd a község polgármesterével együtt július 22-én leleplezték Wesselényi szobrát. /Kosztra Endre: Félezer éves község ünnepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
2007. július 31.
A Soros Alapítvány által kezdeményezett felmérés szerint a romániai egyetemi oktatók 70 százaléka semmi különbséget nem lát a hazai és a nyugat-európai oktatási intézmények között. Ezzel szemben a Traian Basescu államfő által kinevezett egyetemi oktatókból kutatókból álló bizottság kimutatta, hogy a romániai felsőoktatás és tudományos kutatás, néhány kiváló sziget lététől eltekintve, középszerű. A romániai tudományos közlemények számaránya – állítja a jelentés – tizenegyszer kisebb, mint a toplistán szereplő egyetemek átlaga, ötször kevesebb, mint a magyarországi intézményeké, s kétszer kisebb, mint a Bulgáriáé. Az uniós átlagnál is ötször kisebb ez a mutató. Ezt a kritikai hangot érdemes egybevetni azzal az önfényező gyakorlattal, amelyet a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőtestülete folytat. Kónya Hamar Sándor, az EP kulturális és oktatási bizottságának tagja tíz pontba foglalva tárta az EP-képviselők elé a BBTE multikulturalizmusát és többnyelvűségét cáfoló érveit. Az előterjesztést magyar képviselőtársai, Kelemen Atilla és Szabó Károly is aláírták, ami ellen a bukaresti ellenzéki politikusok tiltakoztak, Tariceanu kormányfő lemondását követelték, s a BBTE vezetősége polgári per indítását helyezte kilátásba Kónya Hamar Sándor ellen. Ebben a csetepatéban megkapta a magáét az RMDSZ is. Valójában Kónya Hamar Sándor és társai felerősítették a Bolyai Kezdeményező Bizottság hangját, ami az önálló magyar karok létesítését s a magyar állami egyetem távlati visszaállítását illeti. Új elem viszont, hogy a Salat Levente helyébe lépő Magyari Tivadar rektor-helyettes megpróbálja leszerelni a magyar ,,egyetempártiakat”. Magyari Tivadar közleménye szeint 57 meghirdetett szakra 2100 diák iratkozott be.,,A felvétel közeledtével megerősödött az a kalandor-kampány, amely a BBTE magyar tagozatát válságosnak, alig létezőnek állítja be, de ez nem érte el a szándékát, a magyar fiatalokat sikerült őszintén, vendégszeretettel megszólítanunk” – nyilatkozta Magyari. Álláspontja egybecseng Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztos álláspontjával – egyébként az egyetem román vezetésének egészével –, amely szerint az EU-bizottságnak nincs jogi hatásköre az egyetemek szervezeti rendjét illetően, ez ugyanis a szubszidiaritás és az egyetemi autonómia körébe tartozik.,,A nyelveket nem az európai emberek szétválasztására, hanem éppen ellenkezőleg, egységük megteremtésére kell használni. ” Ezt a tételt hangoztatta Ceausescu is, s ,,az egység megteremtésének nyelve”, természetesen, a román lehet. Magyari Tivadar egy másik közleménye szerint az EP-ben folytatott bolyais akciózás nehezíti a BBTE magyar tanárainak munkáját. Érvelése tökéletesen megegyezik a diktatúra idejéből Furo Iuliu álláspontjával, azzal a különbséggel, hogy Iuliu már a magyaroknak is az állam nyelvén fejtette ki a nyelvi és mindenféle egység felette szükséges voltát.,,Nem valóságszerű – mondja Magyari Tivadar –, amikor például ezekben a napokban 1200 magyar diák ballagott tízezernyi szülő jelenlétében magyar nyelvű szavalatok, imák és egyéb köszöntők közepette. Ezen a héten írják záróvizsga-dolgozataikat ötvenféle profilon, szakon, magyar nyelven, és védik szakdolgozatukat, s két hét múlva már magyar nyelvű »Isten hozott« is köszönti az elsőéves beiratkozókat, várhatóan háromezer fiatalt. ” Ez tulajdonképpen mind szép és jó, írta Sylvester Lajos. Minél többen jussanak be a magyar szakokra, de abban a hitben iratkozzanak be, hogy egy egyetemnek mint önálló entitásnak, autonóm intézménynek megvan, illetve meg kell teremtenie azt a kulturális közeget hallgatói és tanári kara számára, amely a több évszázados erdélyi magyar oktatási jelenlét hagyományaiból fakad. Az Isten hozott felirat szép dolog, de nem pótolja vagy helyettesíti az önálló állami magyar egyetemet. /Sylvester Lajos: Isten hozzon, Magyar Állami Egyetem! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
2007. augusztus 18.
A romániai magyaroknak különös gyengéjük a tábla-állítás-avatás. Az emberek ezzel kompenzálják azt, hogy nem érzik magukat otthon. A Székelyföld bejáratánál elhelyezett 18 négyzetméteres táblák minősége elborzasztó. Nagy, közhelyes, giccses, üres, írta Kelemen Attila Transindexen olvasható blogjában. Székelykapu, a „teteje le van vágva”, dilettáns kivágás, alatta egy népviseletes pár, orbitális közhely. Miért nincs logó? Kelemen Attila ígérte, nem fog erdélyi magyar témákkal foglalkozni a blogjában, ezek elől menekül oda. /Kelemen Attila: Politikai design. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere a városi RMDSZ választmányának döntése értelmében lett Marosvásárhely polgármesterjelöltje a jövő évi helyhatósági választásokon. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök kijelentette, közvélemény-kutatást készítenek majd a jelöltségéről. Csegzi Sándor jelezte, az RMDSZ-ből senki sem vonta kétségbe a városi választmány döntésének korrektségét. Tárgyalt Kelemen Atillával valamint Markó Béla szövetségi elnökkel, ők sem kifogásolták jelölését. Ha kiderül, hogy nincs megfelelő támogatottsága, visszavonul, mondta Csegzi. /A. I. : „Ha nem lesz támogatottságom, visszavonulok”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./
2007. szeptember 4.
Az RMDSZ felső vezetőségének nincs ínyére Csegzi Sándor alpolgármester marosvásárhelyi polgármester-jelöltsége. A Maros megyei szervezet elnöke, Kelemen Atilla korábban tett kijelentésére, miszerint a Maros megyei RMDSZ-nek nincs marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Markó Béla választ adott: ”A városi szervezetnek van jelöltje, ez jelenleg Csegzi Sándor. A választásokig szinte egy év van hátra, addig sok minden történhet. Nem hinném, hogy a jelenlegi állapoton ne lehetne módosítani. A felső vezetés semmiképpen nem kíván beleszólni a dolgokba, de jó lenne mielőbb egy közvélemény-kutatást rendelni. ” Markó Béla a június 22-i választmányi döntés vesztesének, Borbély Lászlónak az érdemeit igyekezett kidomborítani. Szerinte az RMDSZ minisztere már bebizonyította, hogy kiváló ügykezelő, és ha kell, erélyesen is fel tud lépni olyan populista ellenféllel szemben is, mint a város jelenlegi elöljárója, Dorin Florea. Markó hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy Csegzit alkalmatlannak tartaná. Borbély László két hónappal korábban még azt nyilatkozta, hogy a polgármester-jelöltség számára lezárt fejezet. Most azonban vállalja jelölést. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem tulajdonít ugyanilyen nagy jelentőséget a 2004-ben megrendelt közvélemény-kutatásnak, Markó Béla közölte, nem emlékszik semmiféle közvélemény-kutatásra. Valójában a 2004-es helyhatósági választások előtt egy sokáig titokban tartott, de a Krónika által felfedezett közvélemény-kutatás eredményei egyértelművé tették, hogy az RMDSZ akkori jelöltjének, Kelemen Atillának semmi esélye nincs Dorin Florea ellenében. A megkérdezett vásárhelyi magyarok közel egyharmada Floreára voksolt volna Kelemen Atillával, az RMDSZ jelöltjével szemben. Ennek a felmérésnek a létezését az RMDSZ egyik vezetője, Nagy Zsolt letagadta, azonban másnap Borbély László egy interjújában rácáfolt kollégájára. Markó most úgy nyilatkozott, mintha a felmérés nem létezett volna. Csegzi Sándor szerint bárki is lenne az RMDSZ marosvásárhelyi jelöltje, sokat segítene rajta a magyar összefogás, különben egy „ilyen fele-fele arányú városban vesztett ügyünk van” – vélekedett a jelenlegi alpolgármester. Csegzi ellen gazdasági vonatkozású támadás is indult. Nagy István, a nyárádtői Ipari Park Rt. igazgatója azzal vádolta az alpolgármestert, hogy a Nokia telekommunikációs vállalat Csegzi elszólása miatt nem telepedett Marosvásárhely mellé. A finnek ugyanis kikötötték, ne hozzák nyilvánosságra az érdeklődésüket. Csegzi Sándor ezt megszegte, ezért a finnek a Kolozsvár melletti Zsukot választották. Csegzi ezt nevetségesnek tartotta. A finn vállalat kommunikációs menedzsere, Simai Anna is cáfolta Nagy István állítását. /Szucher Ervin: Mégis indulna Borbély. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2007. szeptember 5.
Kónya-Hamar Sándor és Kelemen Atilla parlamenti képviselők, az Európai Néppárt és az Európai Demokrata Képviselőcsoport tagjai hívták Brüsszelbe az RMDSZ-es polgármestereket, alpolgármestereket, önkormányzati képviselőket. A hatvannyolc személy közül, akik augusztus 28-29-ét töltötték Európa fővárosában, heten voltak Gyergyó térségéből. /Balázs Katalin: Brüsszelben a helyi választottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./
2007. szeptember 11.
Új ügyvezető elnököt nevezett ki a Maros megyei RMDSZ-szervezet élére a megyei Területi Küldöttek Tanácsa, miután három év után Csép Éva Andrea visszavonult vezetői tisztségéből, feladatát Szabó Árpád veszi át. Saját felmentését kérte ugyanakkor az önkormányzatokért felelős alelnök, Brassai Zsombor is – őt az Erdélyi Református Egyházkerület, amelyben lelkészként szolgál, másodszor szólította fel az RMDSZ-ben vállalt tisztségeiről való lemondásra, fegyelmi eljárást is indítva ellene. Brassai végül úgy döntött, hogy ameddig érvényben van a lelkészek aktív szerepvállalását tiltó egyházkormányzati határozat, nem vállal több politikai szerepet, illetve tisztséget az RMDSZ-ben. Csép Andrea cáfolta, hogy a lemondás mögött Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnökkel való személyes konfliktusa állna. Kelemen Atilla képviselő is megdöbbenésének adott hangot az állítólagos nézeteltérést illetően. /Lokodi Imre, Mihály László: Az ifjakat erősíti Csép Andrea. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2007. szeptember 14.
Június 22-én a marosvásárhelyi RMDSZ szervezet választmánya tartott jelölőgyűlést, amelyen Csegzi Sándor és Borbély László bemutatkoztak a választmány előtt, ennek alapján történt a szavazás, Csegzi lett Marosvásárhely polgármester-jelöltje. Jelen volt Kelemen Atilla a megyei RMDSZ szervezet elnöke is, semmiféle kifogást nem fogalmazott meg. A szavazás után kezdte Kelemen Atilla hangoztatni, hogy felsőbb fórumnak kell döntenie, mivel nem az ő jelöltje győzött, ez Csegzi Sándor véleménye. Az RMDSZ alapszabályzata egyértelmű: a helyi szervezet jelöl. A szavazás után egy hónappal Csegzi találkozott Kelemen Atillával és Markó Béla szövetségi elnökkel. Mindketten kifejtették, hogy személyével szemben semmilyen kifogás nincs. Borbély László azt nyilatkozta, hogy részéről a téma le van zárva, nem az ő problémája. Kelemen Atilla szerint egy felmérés fölülvizsgálná a városi szervezet döntését. Csegzi nem ellenez felmérést. Emlékeztetett, hogy 2004-ben voltak független felmérések, amelyekben az RMDSZ jelöltje /Kelemen Atilla/ kisebbségben volt a választásokon, ennek ellenére ez nem befolyásolt semmiféle utólagos döntést. /Mózes Edith: Csegzi Sándor: A megyei elnök csak az eredményhirdetés után fogalmazott meg kifogásokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./
2007. szeptember 19.
Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke kijelentette: az RMDSZ közvélemény-kutatást rendel arról, hogy a marosvásárhelyiek kit szeretnének legszívesebben a polgármesteri székben látni: Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót. Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatosan Kelemen már előre tudja, hogy az ellenzéki szervezetek, Tőkés Andrással az élen, piszkos kampányt folytatnak majd az RMDSZ ellen. Mint mondta, állandó támadás éri majd az RMDSZ-t, de ők semmiképpen nem fognak lealacsonyodni az ellenfél szintjére. Szerinte Tőkés László választási kampánya nagy zavart fog kelteni a választók soraiban. A cikkíró szerint az utóbbi két helyhatósági választáson valószínűleg tudatosan adta fel az RMDSZ a marosvásárhelyi polgármesteri széket. Sokan kérdezik ma Marosvásárhelyen, hogy valóban Csegzi Sándor lenne az igazi jelölt, akit a helyi román sajtó Florea polgármester nyájas jobb kezeként tart számon. Az RMDSZ csúcsvezetősége üzleti és egyéb okokból nem Csegzit, hanem Borbély Lászlót támogatja, az ő személyére találták ki a legújabb közvélemény-kutatást. /Fazekas Károly Csaba: Ismét magyar polgármester nélkül marad Marosvásárhely? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./
2007. szeptember 24.
Tőkés László püspök, független EP-jelölt a Magyar Televízió szeptember 22-i Napkelte műsorában támadta az RMDSZ csúcsvezetőségét, és a szövetség jelenlegi európai parlamenti képviseletét. „Az RMDSZ jelenlegi európai parlamenti képviselőinek Brüsszelben alig hallani hangjukat, alulreprezentálják az erdélyi magyarságot, szinte mérhetetlen a jelenlétük. Sajnos az RMDSZ nagymértékben elbaltázta ezt a kérdést, rákényszerítve a szervezeten kívülieket, hogy önálló jelöltet állítsanak személyemben. Nekünk kell helyrehoznunk azt, amit a képviselőink elrontottak” – jelentette ki a püspök. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő sajnálja, hogy Tőkés László „brüsszeli turizmusa” alapján tudta megállapítani, milyen képviseleti munkát végeznek az RMDSZ-esek Brüsszelben. Kelemen Atilla EP-képviselő a püspök nyilatkozatát sértőnek tartja. /Lokodi Imre: Tőkés bírálja Kónyáékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2007. október 9.
„A marosvásárhelyi polgármester-jelölés nem az RMDSZ városi szervezetének az ügye, de még csak nem is a megyeié. Úgy gondolom, országos ügy, hogy Marosvásárhelyen kit állítunk jövőre a román pártok ellenében” – jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. Az RMDSZ megbízásából készülő felmérés kérdezőbiztosai szeptember 25. és október 2. között kopogtattak be kérdőívvel a kezükben marosvásárhelyi magyar családokhoz. A Közélet Marosvásárhelyen 2007 című nyolcoldalas kérdőív első húsz kérdése vonatkozik a marosvásárhelyi polgármesterjelölt kiválasztására. Közvetlenül is rákérdeztek arra, hogy Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót tartanák alkalmasabbnak a polgármesterségre. – Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök szerint e felmérés eredményei alapján jelölik ki a személyt. Csegzi Sándor úgy látja, bizonyos kérdéseket tendenciózusan fogalmaztak meg. Amikor bizonyos kérdések átírását javasolta, Csegzi azt a választ kapta, hogy a nyomtatványok már elkészültek. Borbély László nem kívánta kommentálni Csegzi megjegyzéseit. Bulyovszky Loránd, a Borbély László által vezetett Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumi titkára meglepődve értesült a felmérés megrendeléséről. Állította, hogy a Bernády Alapítvány nem rendelt semmiféle közvélemény-kutatást. Borbély László tisztázta: a Max Weber Társadalomkutató Központtal végül az RMDSZ megyei szervezete kötött szerződést a felmérésről. A Krónika egyik olvasója jelezte, hogy egy bárban két kérdezőbiztos a közvélemény-kutatás nyomtatványait írta át. A ceruzával beírt válaszokat kiradírozták, és golyóstollal átírták. Veres Valér szerint azonban nincs semmi kivetnivaló abban, hogy az esetleges hibák kiküszöbölése érdekében a kérdezőbiztos előbb ceruzával írja be a válaszokat, és csak később erősíti meg golyóstollal. /Testreszabott kérdőívek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2007. október 26.
Nem sikerült összegyűjteni az Európai Parlamentben (EP) a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazó határozattervezet mellé az elfogadáshoz szükséges 393 aláírást. A dokumentumot az RMDSZ három európai parlamenti képviselője: Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly indította útjára ez év júniusában. A dokumentum elítéli a mindenkori román kormánynak a magyar tannyelvű állami egyetemmel kapcsolatos elutasító és diszkriminatív magatartását. Kéri az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, indítsák el a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát vállalt kötelezettségei betartására, a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. A dokumentum háttérként rögzíti, hogy a másfél milliós őshonos magyar közösség Romániában a lakosság 6,6 százalékát teszi ki, az egyetemi hallgatók sorában azonban csak 4,4 százalékos a magyarok részaránya, a 29 ezer magyar egyetemi hallgató közül pedig csak 10 ezren tanulhatnak anyanyelvükön. Kónya Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő nem érzi kudarcnak a próbálkozást. Az akció jó alkalom volt arra, hogy tájékoztassák az EP-képviselőket a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. Az aláírók között van a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktori címével kitüntetett Bronislaw Geremek lengyel liberális képviselő, volt külügyminiszter és Josep Borell, az EP volt elnöke is. Három román aláírója is van a dokumentumnak, közülük egyik a Nagy Románia Párt, másik a Szociáldemokrata Párt képviselője. Mindez meglepő, mert mindvégig a román lobbi ellenszelében kellett végezniük a meggyőző munkát. Mind a Demokrata Párt, mind a Szociáldemokrata Párt körlevélben arra biztatta a képviselőket, hogy ne írják alá a magyar egyetem követelését. Annyira erős volt a román gáncsolási igyekezet, hogy Kónya Hamar Sándornak egy idő után védelmet kellett kérnie a meggyőző munkát végző munkatársai számára, mert több román képviselő is felelősségre vonta őket. „Az RMDSZ-nek soha sem volt fontos a Bolyai Egyetem. Sajnos, ez alkalommal is úgy viszonyult az ügyhöz, ahogy korábban” – jelentette ki Kónya. Megemlítette, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ-es küldöttség plusz súlyt adhatott volna a brüsszeli közmeghallgatásnak, Markóék azonban csak az esemény estéjén érkeztek az EU fővárosába. Az egész napos közmeghallgatáson Kelemen Atilla képviselő csak futólag jelent meg, Szabó Károly pedig beteget jelentett. A képviselők meggyőzését elsősorban Surján László és Schöpflin György fideszes képviselők által „kölcsönzött” gyakornokok végezték. Kelemen Atilla már a dokumentum elindítása után többször is pesszimistán nyilatkozott az aláírásgyűjtésről. Azt mondta, hogy mindent megtett az ügy sikere érdekében. „Jelentős eredmény, hogy hétszáz EP-képviselő közül több száznak sikerült fölhívni a figyelmét arra, hogy a mindenkori román kormány elnyomja az erdélyi magyarságot: Európa többi kisebbségével szemben nekünk még önálló egyetemünk sincsen” – nyilatkozta Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. Úgy vélte, ezek után a román delegáció már nem söpörheti a szőnyeg alá a problémákat. „Még akkor sem, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetem kollaboráns magyar rektor-helyettesei több ízben az európai tiltakozóakciók beszüntetésére szólítottak fel” – tette hozzá Hantz. Az alelnök megjegyezte, nagyra értékelik Kónya-Hamar Sándor erőfeszítéseit. Hasonló szellemben nyilatkozott Bodó Barna politológus, a BBTE tanára is, hangsúlyozva az RMDSZ felemás hozzáállását. „Amikor arról volt szó, hogy az Európai Néppárt ne támogassa Tőkés Lászlót, Markó Béla azonnal Brüsszelbe tudott utazni, az egyetem kérdése sajnos nem volt ennyire fontos számára” – jelentette ki Bodó. /Gazda Árpád: Bolyai: félig megnyert csata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2007. november 6.
Nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás ahhoz, hogy az EP plénuma elé kerüljön az a nyilatkozat, amelyet az RMDSZ három európai parlamenti képviselője kezdeményezett, hogy szükség van Romániában a Bolyai magyar nyelvű állami egyetem újraalapítására. Az Európai Parlament hivatalos honlapja szerint csak 172 parlamenti képviselő támogatta aláírásával a nyilatkozatot, miközben 373 aláírásra lett volna szükség. A Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly által kezdeményezett nyilatkozat felkérte az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, „ítélje el a romániai hatóságok hozzáállását, és kezdeményezze a törvényes eljárások elindítását annak érdekében, hogy Romániában újraalapítsák a magyar nyelvű Bolyai állami egyetemet”. /Az EU-képviselők nem lelkesednek az önálló magyar egyetemért. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./
2007. november 14.
„A vidéki társadalom, a megye magyarságának mintegy kétharmadát képező magyar választók megértették az RMDSZ üzenetét, és kellő józansággal fogják fel a politikai kihívást. Az emberek inkább csodálkozásuknak és felháborodásuknak adnak hangot, ami megerősít azon véleményemben, hogy nem a választók józansága, hanem a felelőtlen politikai kalandorok miatt kell aggódni”, összegezte dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke Maros megyei kampánykörútjának tapasztalatait. Több mint negyven településen jártak. /(mózes): RMDSZ-kampánykörút Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2007. november 14.
Dr. Kelemen Atilla európai parlamenti képviselő személyes meghívására került sor a múlt héten a romániai magyar sajtó képviselőinek és középiskolai diákok csoportjának brüsszeli látogatására. A csoport tagjai Szent-Iványi István magyarországi, Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád felvidéki EP- képviselőkkel is találkoztak. Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint fontos, hogy a romániai magyarságnak képviselete legyen az Európai Parlamentben. Bauer Edit felvidéki képviselő hangsúlyozta: fontos a kisebbségi képviselet európai szinten is. „Nem a mi dolgunk megmondani, kit válasszanak, a legfontosabb, hogy képviseletük legyen” – mondta. Nem jött el az ideje a magyar–magyar versengésnek, nekünk nem egymással, hanem a románokkal kell megküzdenünk – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Kolozs megyei Széken. Szerinte Tőkés László hibázott, amikor nem fogadta el az RMDSZ által ajánlott közös listát. /Mózes Edith: Fontos az európai képviselet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2007. november 17.
Van kivel dolgozzon a marosvásárhelyi RMDSZ a kampány hátralevő napjaiban! – ez derült ki a szavazóirodák biztosai számára szervezett munkamegbeszélésen. Szabó Árpád ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a sorra kerülő EP-választások jelentősen befolyásolják az RMDSZ nemzetközi és hazai társadalmi tekintélyét. Mezőkölpény felújított művelődési otthonában mintegy félszázan fogadták Dr. Kelemen Atilla megyei RMDSZ elnököt, aki ígéretet tett arra, hogy a következőkben nagyobb figyelmet fordítanak erre a kis falura. /Az erdélyi magyarok képesek felismerni érdekeiket. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./
2007. november 19.
Az RMDSZ november 18-án Marosvásárhelyen a helyi sportcsarnokban tartotta eddigi legnagyobb kampányrendezvényét. Felolvasták a közel ezer erdélyi magyarlakta település nevét, amelynek képviselői részt vettek az eseményen. A romániai magyarságnak azért kell összefognia, hogy sokszínűségét megőrizze – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Számos jó verset olvasott már, mondta, de a világ legszebb költeménye ez a településnév-felolvasás volt, amelyet Szent István királytól kezdve, az erdélyi fejedelmek és a magyarság vezetői alkottak ezer év alatt. A politikus hangsúlyozta: jövő vasárnap az erdélyi magyarságnak választania kell egyebek között az egység és a széthúzás, az együttműködés és a viszály, az autonómia és a kiszolgáltatottság, illetve a megmaradás és az elsorvadás között. Rámutatott: az RMDSZ nem párt, nem ideológiai szervezet, hanem egy nép, – mint fogalmazott – „itt Erdély magyar népe van jelen”. Kifejtette: lesz még egy fontos névsorolvasás Brüsszelben, amelyen az erdélyi magyarságnak a dél-tiroliakhoz, a korzikaiakhoz, a finnországi svédekhez és a bulgáriai törökökhöz hasonlóan „jelent” kell válaszolnia. A találkozón közfelkiáltással elfogadtak egy kiáltványt is. A 12 pontos dokumentum Erdély közel ezer településének magyar közössége nevében kinyilvánítja, hogy a romániai magyarságot államalkotó tényezőként kell elismerni, minden kisebbségi közösségnek biztosítani kell a kulturális autonómiát, és át kell szervezni a jelenlegi romániai gazdasági régiókat. A kiáltvány szerint Romániában biztosítani kell az önrendelkezést minden nemzeti közösség számára, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját, helyi vagy regionális szinten hivatalos nyelvként kell elismerni a kisebbségek anyanyelvét, minden korlátozás nélkül biztosítani kell az anyanyelvű oktatást, és vissza kell állítani az önálló állami magyar egyetemet, lehetővé kell tenni a csángók anyanyelvű oktatását és templomaikban az anyanyelvű misézést, ezen kívül meg kell szüntetni Erdély hátrányos helyzetét. Az RMDSZ brüsszeli küldöttei a romániai reformokért, a kisebbségi jogokért, a megfelelő autonómia-modellek romániai alkalmazásáért és a magyar nemzet határok nélküli együttlétéért fognak küzdeni. A rendezvényen Antonio Lopez Isturiz, az Európai Néppárt (EPP) főtitkára is részt vett, aki az RMDSZ-t az EPP teljes mértékű támogatásáról biztosította. /Jelent kell mondanunk a brüsszeli névsorolvasáson. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke kifejtette: „Nehéz kampányt folytattunk, minden városban, településen megtapasztaltuk az összetartozást, miközben ezekben az órákban a megosztás szellemei járják be Erdélyt. A széthúzás először a Vajdaságot, majd Kárpátalját, aztán a Felvidéket érintette, odáigmenően, hogy Újvidéken gátlástalanul hangoztatják: magyarok, takarodjatok! Van tanulság bőven, van érvünk arra, miért kell egységben maradnia az erdélyi magyaroknak. ” Markó Béla hangsúlyozta: „mi nem is politikai áramlatot képviselünk, hanem egy nép vagyunk, Erdély magyar népe. ” Végezetül Markó maga egy táblát emelt a magasba, amelyben ez a szó állt: Erdély. „Erdély az RMDSZ helységnévtáblája, adjatok eszközöket Markó és Sógor kezébe, hogy e földet képviseljék” – tette hozzá. „Jelentem, csapatunk készen áll, hogy elfoglaljuk a nekünk járó brüsszeli parlamenti székeket. Jogokat akarunk, jogi honfoglalást hozni Brüsszelből. Biztos vagyok abban, hogy ott leszünk” – fejezte ki reményét Frunda György szenátor, EP-jelölt. /Lokodi Imre: „Erdély az RMDSZ helységnévtáblája” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./A 12 pont szövege: Kiáltvány. Mi, Marosvásárhelyen összegyűlt romániai magyarok, Erdély közel ezer településének magyar közössége nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk: 1. A Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként kell elismerni. 2. Minden kisebbségi közösségnek biztosítani kell a kulturális autonómiát. 3. Át kell szervezni a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiókat, és közigazgatási önállóságot kell adni ezeknek. 4. Románián belül biztosítani kell az önrendelkezést minden nemzeti közösségnek, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 5. Helyi vagy regionális szinten hivatalos nyelvként kell elismerni a kisebbségek anyanyelvét. 6. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell az anyanyelvű oktatást. Vissza kell állítani az önálló állami magyar egyetemet. 7. Lehetővé kell tenni a csángók anyanyelvű oktatását és templomaikban az anyanyelvű misét. 8. Meg kell szüntetni Erdély hátrányos helyzetét, és ennek érdekében együtt akarunk munkálkodni az erdélyi románokkal, a többségi románság minden demokratikus érzelmű képviselőjével. 9. Együttműködést ajánlunk minden romániai kisebbségnek céljaink közös képviseletére. 10. Küldötteink Brüsszelben a romániai reformokért, a kisebbségi jogokért, a megfelelő európai autonómiamodellek itthoni alkalmazásáért, a magyar nemzet határok nélküli együttlétéért fognak küzdeni. 11. Felemeljük szavunkat a Szlovákiában, Szerbiában vagy más országokban tapasztalt magyarellenes és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 12. Jövőnkért folytatott küzdelmünkben minden magyarra szükségünk van. Felelősek vagyunk egymásért, és visszautasítunk minden megosztó kísérletet, mert amit célul tűztünk ki, csakis egységben valósíthatjuk meg! Itt, Marosvásárhelyen, ahol 1990 márciusának véres eseményei intő jelként élnek ma is bennünk, de ugyanakkor a magyarság összefogása azokban a napokban felemelő példát is jelent mindannyiunk számára, vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk ezután is minden hazai és nemzetközi fórumon. A szórványnak szüksége van a székelységre, a székelyeknek szükségük van a szórványban élőkre. Minden magyarnak szüksége van minden magyarra, mert csak együtt vagyunk erősek. Isten minket úgy segéljen! Marosvásárhely, 2007. november 18./Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./
2007. december 5.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöksége, a kerületi elnökökkel közösen tartott ülésen /november 30-án/ elemezték az EP- választások eredményeit. Maros megyében az RMDSZ-nek sikerült megszereznie a magyar választók háromnegyedének a bizalmát. Az RMDSZ támogatottsága alig néhány településen (Szováta, Nagykend és Mezőpanit) bizonyult alacsonyabbnak, de ezekben az esetekben sem csökkent 50% alá. Dr. Kelemen Atilla egyrészt elégedettségének adott hangot, amiért Maros megyében sikerült több mint 55 ezer szavazót az RMDSZ jelöltjeinek támogatására mozgósítani, másrészt az RMDSZ a megye legerősebb politikai alakulata. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szavazatok 26,6%-a, vagyis kevéssel több mint egynegyede, Tőkés Lászlót, a független magyar jelöltet támogatta. /Maros megyében az RMDSZ a legerősebb politikai alakulat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2007. december 10.
A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
2007. december 11.
Bemutatkoztak az Európai Parlament december 10-i strasbourgi ülésnapján az újonnan megválasztott romániai EP-képviselők. A 35 képviselőből négy magyar nemzetiségű. A Demokrata Párt (PD) listájáról 13, a Szociáldemokrata Pártéról (PSD) tíz, a Nemzeti Liberális Pártéról (PNL) hat, a Liberális Demokrata Pártéról (PLD) három jelölt került be az EP-be. Az RMDSZ két helyet (Sógor Csaba és Winkler Gyula) kapott, függetlenként egy jelöltet (Tőkés Lászlót) választottak meg. Csibi Magor Imre a Nemzeti Liberális Párt színeiben szerzett mandátumot. Románia 2005 októberében küldött megfigyelőket az EP-be, akik a 2007. január 1-jei csatlakozás pillanatától teljes jogú EP-képviselők lettek. Közülük most 22-en elhagyják az Európai Parlamentet. Az ő mandátumuk vasárnap éjfélkor szűnt meg. Eddig három RMDSZ-es képviselő volt az EP-ben: Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Magyarországnak 24, a szlovákiai magyarságnak pedig két képviselője van. Értesüléseink szerint Kónya-Hamar Sándor irodáját Sógor Csaba veszi át, aki valószínűleg „örökli” helyét a kulturális, oktatási és ifjúsági bizottságban, Kelemen Atillát pedig minden bizonnyal Winkler Gyula helyettesíti majd a mezőgazdasági bizottságban. Kónya-Hamar Sándor eredményesnek tekinti a Brüsszelben töltött időszakot. A legfontosabb a Bolyai-ügy volt, az egyetem újraindítására vonatkozó kezdeményezés. Ez az akció elhúzódott, de egyáltalán nem mondható reménytelennek – összegzett Kónya, aki mandátuma lejárta után is folytatni kívánja kezdeményezéseit, például a Verespatak-ügyben. Szabó Károly nem tud különösebb megvalósításokról beszélni. Bevallotta, nem volt nagyon aktív. Kelemen Atilla a mezőgazdasági bizottságban kifejtett munkájáról számolt be. Legutóbb például a borreform kapcsán benyújtott 24 módosító indítványából 18-at elfogadott a bizottság. A 35 képviselőből Románia egyetlen agrárpolitikust sem küldött, ez stratégiai hiba. Olyan országban, ahol a lakosság 50 százaléka vidéki, 38 százaléka pedig mezőgazdaságból él, nagyon fontos, hogy képviselői a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekbe is beleszólhassanak, érvelt Kelemen Atilla. /Átvették hivatalukat Románia új EP-képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2007. december 11.
Az új elnök, Bíró Rozália megválasztása mellett struktúrájában alig alakult újjá a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az RMDSZ politikai döntéshozó testületében a csoportok csak a platformok egy részét képviselik. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör platformvezetője ideológiai alapon szerveződő frakciókban tudja elgondolni az SZKT-t. A megújult Szövetségi Képviselők Tanácsa kilenc frakcióval működik: Keresztény-Demokrata frakció (elnök: Frunda György), Közép-Erdély Frakció (elnök: László Attila), Nemzeti Szabadelvű Kör platform (elnök: Dénes István), Novum Forum frakció (elnök: Kelemen Atilla), Partium frakció (elnök: Lakatos Péter), Szabadelvű Kör platform (elnök: Eckstein-Kovács Péter), Székelyföldi frakció (elnök: Tánczos Barna), Szórvány frakció (elnök: Winkler Gyula), Tulipán frakció (elnök: Borboly Csaba). Nincs frakciója a Demokratikus Új Baloldal, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform, a Nemzeti Szabadelvű Kör, a Nők a Nőkért Szövetség, a Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, a Szociáldemokrata Tömörülés, a Romániai Magyar Vállalkozói platformoknak, viszont Erdély valamennyi régiója frakcióval képviselteti magát. Ellenzéki csoportosulás sincs az SZKT-ban. Az ezt a szerepet betöltő, Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Vekov Károly vezette Nemzetépítő Platform nem alakított frakciót. /Simon Judit: SZKT: platformok, frakciók – képviselet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2007. december 18.
Amennyiben a jövő vasárnap szerveznék a helyhatósági választásokat, az RMDSZ jelöltje képtelen lenne visszahódítani a marosvásárhelyi polgármesteri széket. A város közel 50 százalékos magyarságának egy része ugyanis a jelenlegi elöljárónak, Dorin Floreának szavazna bizalmat. Mindez a kolozsvári székhelyű Max Weber Társadalomkutató Központ felméréséből derül ki. A fenti adatokat a közvélemény-kutatás megrendelője, az RMDSZ Maros megyei szervezete nem kívánta nyilvánosságra hozni. Kelemen Atilla elnök csak részeredményeket mutatott be a sajtó képviselőinek. A marosvásárhelyi magyar nemzetiségű választópolgárok szemében Frunda György népszerűbb a polgármesteri székre pályázó Borbélynál illetve Csegzinél. A második helyezést Borbély László miniszter foglalja el, míg a harmadikat Csegzi, a város jelenlegi alpolgármestere. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmányában Csegzi 23 szavazatot, Borbély 20-at kapott. Borbély egy idő után újra pályázni akart. „Az egy elhamarkodott, szűk körben hozott döntés volt” – indokolta meg kollégája pálfordulását Kelemen Atilla, Maros megyei elnök, hozzátéve, a jövő év januárjában összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa dolgozza majd ki azt a kritériumrendszert, melynek értelmében az RMDSZ a nagyvárosokban polgármester-jelöltet állít. Csegzi Sándor szerint Kelemen csak azokat az eredményeket hozta nyilvánosságra, melyek Borbély fölényét hivatottak kidomborítani. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem hozza nyilvánosságra azt az eredményt is, miszerint a város jelenlegi elöljárója az RMDSZ bármelyik potenciális jelöltjét legyőzné, Kelemen Atilla azzal érvelt, hogy megrendelőként ő dönti el, mit tesz közzé. A Krónika kérdésére, hogy kit tartanak erősebb ellenfélnek, Dorin Florea Csegzit nagyon jó, csapatban gondolkodó embernek nevezte, aki sokat tett a városért. Borbély Lászlót szezonmunkásnak nevezte, aki időnként kirukkol egy-egy új nyilatkozattal. /Szucher Ervin: Vereségre ítélve? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2007. december 18.
Varga Attila a legszegényebb RMDSZ-es honatya, vagyonnyilatkozata alapján egyetlen vagyona nem egészen két hektár mezőgazdasági terület. Kelemen Atillának több hektár mezőgazdasági területe és egy traktora is van, de nem képes kihozni semmit a földből, vagyonnyilatkozata szerint. Olyan honatya is van, aki esetleg hajléktalan maradhat, ha nem fizeti majd a parlament a lakbérét: Kelemen Hunor nem rendelkezik ingatlantulajdonnal. 80 ezer lejes letéttel és 1,8 millió lejes cégrésszel rendelkezik. Több RMDSZ-es képviselőneek nincs gépkocsija, Seres Dénesnek például csak traktora van. Az RMDSZ-es honatyák közül kiemelkedő vagyona Verestóy Attilának és Frunda Györgynek van. /Isán István Csongor: Ki a legszegényebb honatya? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2007. december 19.
„Féligazságok kimondásával nem mondunk igazat, sőt közel állunk a hazudozáshoz. Így járt el hétfőn Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök is velem szemben, amikor kiragadott és a sajtó elé tárt bizonyos részeket az általa és Borbély László által megrendelt közvélemény-kutatásból. Úgy érzem, akciójával nem személyesen engem, hanem a saját szervezetének a jelöltjét szabotálja” – nyilatkozta a Krónikának Csegzi Sándor. Marosvásárhely jelenlegi RMDSZ-es polgármesterjelöltje azok után lendült ellentámadásba, hogy Kelemen a Max Weber Társadalomkutató Intézet készítette felmérésnek csak azokat az adatait hozta nyilvánosságra, amelyek a jelenlegi alpolgármester hátrányát hangsúlyozzák a városvezetésre szintén pályázó Borbély Lászlóval szemben. Csegzi megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-választmány nyári ülésén – még a szavazást megelőzően – mindkét fél megígérte, hogy vereség esetén támogatja a nyertest. Kelemen Atilla nem reagált Csegzi felvetéseire. /Szucher Ervin: Csegzi Sándor úgy érzi, az RMDSZ szabotálja őt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2008. január 22.
A Transindex, az Erdély FM és a Jakabffy Alapítvány által szervezett zártkörű beszélgetésen folytatódott a vita az erdélyi magyarság modernizációjáról, melyet Csutak István Székek földje – Székelyföld? /Szabadság, jan. 8./ című írása „élesztett fel”. A beszélgetésen – többek közt – jelen volt a vitát elindító Csutak István, volt integrációs államtitkár, továbbá Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője, Horváth István szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetője, Kelemen Attila, az Erdély FM igazgatója, Kiss Tamás szociológus, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai kutatócsoportjának vezetője, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Salat Levente politológus és Székely István politológus. Csutak István elmondta: önmagunk átértékelése és újrafogalmazása a cél. Szerinte napjainkban Székelyföldön nem a tudás viszi előre a dolgokat, hanem az úgynevezett „komaság”. Bíró A. Zoltán „a modernizációt életfeltételek változásához szükséges keretfeltételek megteremtéseként” határozta meg. Horváth István úgy vélte, a romániai magyarság cselekvési logikákat sajátított el, a modernizáció pedig éppen ezekről a logikákról, felfogásmódokról szól. A modernizáció a változás folyamatossága. Salat Levente kiemelte: a kisebbség modernizációjának gondolata nem zárható el a környezettől, ez már a többség problémája is. László Attila úgy gondolja, az erdélyi magyarság tekintetében nem igazán beszélhetünk modernizációról. Székely István szerint most kezd felnőni egy olyan generáció, amely tudja, milyen társadalomban akar élni, ugyanakkor felelősségvállalásra képes. Bíró A. Zoltán a felelősség vonatkozásában az intézményteremtés lehetőségének hiányát emelte ki. /Kerekasztal a társadalmi modernizáció kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2008. január 23.
A romániai magyar felsőoktatásért folyó harc egyidős a rendszerváltással. A követelések már a kilencvenes évek derekán zátonyra futottak. Az RMDSZ kész tényként fogadta el: a román politikai elit nem hajlandó elismerni a magyar felsőoktatás autonómiáját. Kónya-Hamar Sándor nemrég leköszönt EP-képviselő ismét a figyelem központjába vonta a Bolyai Tudományegyetem ügyét, amikor az Európa Parlamentben aláírásgyűjtésbe kezdett az erdélyi magyar állami egyetem támogatásáért. Kónya-Hamar Sándor emlékeztetett: a kilencvenes évek derekán, amikor az RMDSZ még nem volt elkötelezve különböző kormányérdekeknek, félmillió aláírás gyűlt össze az önálló magyar felsőoktatás támogatására. Az 1994-es tanügyi törvény figyelmen kívül hagyta a magyar elvárásokat. Akkoriban az RMDSZ kemény ellenzéki politizálással hallatta a hangját, Romániát mégis úgy vették föl az Európa Tanácsba, hogy az erdélyi magyarok követeléseiből semmit nem teljesített. 1996-ban az új kormány programjában tételesen szerepelt a Bolyai Tudományegyetem ügye, amit Victor Ciorbea akkori román miniszterelnök nyilvánosan felvállalt Budapesten. 1997 nyarán egyezség született arról, hogy törvénytervezetet készítenek az állami magyar egyetem létrehozásáról. Azon a nyáron a kormány két sürgősségi rendeletet fogadott el, a 22-est és a 36-ost: az egyik a magyarok irányában tett közigazgatási nyitásról, a másik az oktatásról szólt. Kónya-Hamar szerint ez vezetett el Ciorbea miniszterelnök bukásához. Az akkori államfő, Emil Constantinescu sem állt Ciorbea mellé, de nem talált támogatóra saját pártjában sem. A két kormányrendeletet nem akarták alkalmazni. A Ciorbea-kormány román miniszterei kihátráltak miniszterelnökük mögül, a legvehemensebb támadója a koalíciós partner Demokrata Párt volt, személyesen Traian Basescu... 1998-ban Ciorbea után Radu Vasile kormánya jött. Újra elkezdőzött az egyeztetés a magyar egyetemről. Megállapodás született az új jogszabályról, ami megnyugtatóan rendezte volna a magyar oktatás ügyét. Ősszel, amikor Radu Vasile az Egyesült Államokba készült, értésére adták, hogy meg kell oldania a magyar felsőoktatás ügyét. A szeptemberi SZKT-án ekkor született ultimátum Kolozsváron: ha nem lesz magyar egyetem, ha nem alkalmazzák a két elfogadott kormányrendeletet, az RMDSZ kilép a kormányból. Az RMDSZ az SZKT hatályos döntése ellenére a kormányba maradt. Kónya-Hamar Sándor rámutatott: Annak a több mint háromszáz embernek a sorsa döntötte el a kormányba maradást, akik az RMDSZ révén bekerültek az állami gépezetbe. Ezeket nyilván meneszteni kellett volna, és ezt az RMDSZ csúcsvezetősége nem akarta felvállalni. Inkább feláldozták a magyar egyetem ügyét. Akkor született a Petőfi–Schiller egyetem ötlete. Ez nem volt komoly ötlet, mindenki tudta. A németek nem kértek ilyesmit, az RMDSZ-nek pedig egy indok volt arra, hogy minden áron kormányban maradjon. Akkor született meg RMDSZ-berkekben az azóta is érvényes tézis, hogy kormánypozícióban sokkal többet lehet tenni a magyar ügyért, mint ellenzékben. Ekkor volt az első szakadás az RMDSZ-ben. 1998 őszén került sor az Alsócsernátoni Fórumra, amely új utakat, alternatívát próbált keresni. Ezen többen is kimondtuk, emlékezett Kónya, szükség van a belső reformra. 1998 nyarán egy igen jelentős értelmiségi fórum tárgyalta a Bolyai Egyetem ügyét. Ez bízta meg a Kolozs megyei RMDSZ-t, hogy amennyiben Radu Vasile kormánya nem lép határozottan az egyetem ügyében, nyújtsanak be új törvénytervezetet. Ezt elkészítették. Sajnos hosszú, áldatlan vita alakult ki az egyetem körül: többen is megkérdőjelezték az egykori Bolyai szakmai teljesítményét, mások az egyetem szétválásától a színvonalat féltették. Akkor gyűrűzött be Magyarországról a liberális szólam. Makkay József, a lap főszerkesztője emlékeztetett „Törzsök Erika „határon túli szakértő” vérlázító cikkére, amelyben úgy fogalmazott: Erdélyben boldog-boldogtalan magyar egyetemet akar. A román politikai elit magyarellenessége találkozott a magyarországi és erdélyi liberális körök magyarellenességével. ” Az erdélyi liberális kör prominensei álvitákat kezdeményeztek az egyetem körül, amelyek megosztották a közösséget. Az SZDSZ Erdélybe is átgyűrűző neoliberális nézetei, illetve az RMDSZ már akkor jól látható tétovasága miatt a szellemi elit megosztottá vált egyetemügyben. 1999. június 18-án négyen nyújtották be az új törvénytervezetet. Kónya-Hamar Sándor volt a kezdeményező, sokat segített Csapó I. József szenátor volt. Négyen vállalták a benyújtását: Szilágyi Zsolt, Mátis Jenő, Nagy István és Kónya-Hamar Sándor. Az RMDSZ-csúcsvezetőség kihátrált mögüle, az egészet amolyan partizánakcióként kezelték. Az RMDSZ csúcsvezetősége összehozott egy másik tervezetet, amely gyakorlatilag az övékéhez hasonlított, és azt is benyújtották. 2002-ig azonban egyik sem került napirendre. 2000-ben a szociáldemokrata Nastase-kormánynak szüksége volt parlamenti támogatottságra és egyféle kirakatszerepre Nyugat fele, hogy a magyarság ügye rendeződött. Erre a szerepkörre az RMDSZ tökéletesen megfelelt. A kormánypárt egyik prominense, Hrebenciuc mindig azt mondta, hogy az RMDSZ állítson össze listát a követeléseiről. Azonban ez a lista nem készült el. Születtek eredmények: például a Szabadság-szobor visszaállítása, a restituciós folyamatok felgyorsulása, azonban a magyar felsőoktatás ügyében nem történt előrelépés. 2002-ben volt a Bolyai Egyetemről szóló törvény szakbizottsági vitája, amit azonban megbuktattak. Többé nem is hozták szóba. 2004-ben új kormánykoalíció jött, új ígéretekkel. De maradt a régi RMDSZ-csapat. RMDSZ-berkekben nem esett szó arról a feltételrendszerről, amivel Traian Basescu meggyőzte őket, hogy átálljanak. Az államfővel történő akkori egyezkedéseket ma is homály fedi. Tény, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettesként megkapta az oktatási szakterületet is. Közben kialakult az a nézet, hogy az egyetem sorsát rá kell bízni az egyetemi szakemberekre. Salat Levente rektor-helyettes kimondta, hogy a politika ne avatkozzék bele az egyetemépítésbe, ami Markó Bélának kapóra jött. Valójában az egyetem létesítése politikai döntés, azt a szakma egymagában nem tudja megvalósítani. Hantz Péterék akciója ismét felkavarta az állóvizet. A Bolyai Kezdeményező Bizottság ismét ügyet teremtett a magyar felsőoktatás megoldatlan helyzetéből. Amikor tavaly novemberben a két tanárt kizárták az egyetemről, Kónya-Hamar Sándor tiltakozást fogalmazott meg, és ezt eljuttatta az Európa Parlament valamennyi szakbizottságához. Szokatlan módon Pöttering néppárti frakcióvezető azonnal elküldte megbízottját az egyetemre, hogy jelentést készítsen az ügyről. Ekkor történt meg az az elképesztő eset, hogy az egyetemen tanító magyar tanárok közleményben hozták ország-világ tudomására, hogy őket a Bolyai Kezdeményező Bizottság nem képviseli. A Bolyai-ügyben Kónya gyakorlatilag magára maradt. Igaz, a szöveget Kelemen Atilla és Szabó Károly EP-képviselők bevonásával közösen szerkesztették meg, de a néppárti lobbi szempontjából hiányzott Markó Béla személyes brüsszeli jelenléte. Strasbourgban az Európa Parlament időközben megszavazta az Olli Rehn-féle jelentést, amiben tételesen szerepelt néhány magyar jogsérelem. A strasbourgi szavazást követően Olli Rehn EU-biztos Bukarestbe látogatott. Nem lett eredménye. A román politikusok, bevált szokásuk szerint, minden megígértek az európai fórumoknak, később semmit nem teljesítettek. Az Európa Parlament legnagyobb baja, hogy nincs eszköze a számonkéréshez és a végrehajtáshoz. A Kónya-Hamar Sándor által kezdeményezett írásbeli nyilatkozatot végül is 174 képviselő írta alá. Közben a román parlamenti képviselők ellenlobbijával kellett szembenézniük. Az RMDSZ nem mozdult az elvárt módon. /Makkay József: Az elárult magyar felsőoktatás nyomában. Kónya-Hamar Sándor leköszönt EP-képviselő a Bolyai Egyetem tizennyolc éves Kálváriájáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 23./
2008. január 30.
Hosszas huzavona után bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. A Magyar Polgári Szövetség – amely azt követően alakult meg, hogy a Reform Tömörülés Platform 2002-ben kivált az RMDSZ-ből és több részre szakadt – 2005-ben kezdte gyűjteni a bejegyzéshez szükséges szignókat, de csak 2007 augusztusában sikerült elegendő számú aláírást csatolni a bejegyzéshez szükséges iratokhoz. Az MPP az RMDSZ alternatívájaként kíván szerepelni a helyhatósági és a törvényhozási választásokon. Elődje, az MPSZ 2004-ben is indított jelölteket – függetlenként, illetve román pártszínekben –, de értékelhetetlen eredményt ért el. Előzőleg nyilatkozatháború folyt Szász Jenő MPSZ-elnök, illetve Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke között arról, hogy ki legyen az alakulófélben levő politikai párt vezetője. Gazda szerint erre a funkcióra – és egyben az RMDSZ ellenzékének összekovácsolására – Tőkés László a legalkalmasabb. Szász Jenő ellenben úgy nyilatkozott, hogy az EP-képviselői mandátumot nyert püspök számára „lealacsonyító” lenne egy párt ügyvezetői tisztsége. Toró T. Tibor képviselő arra figyelmeztetett, hogy egyelőre nem világos, milyen programmal és milyen csapattal vesz majd részt az MPP a választásokon. Szerinte a Tőkés-féle politikai filozófiára kell majd építeni. 1991-ben megjelent a magyar politikai palettán a Magyar Független Párt, de esélytelenül indult az RMDSZ ellenében. Az 1996-os választások előtt ugyanaz a Kiss Kálmán vezette alakulat a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártként (RMSZDP) jelent meg az erdélyi magyar politikai palettán, nem több eséllyel, mint korábban. Az akkori sajtó szerint az alakulat a román kormánypárt segítségével „éledt újra”, és az RMDSZ „szavazóinak elhódítását” fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. A 2000-es helyhatósági választásokon nyolcszáz szavazatot szerzett Marosvásárhelyen, amennyi „éppen elég” volt ahhoz, hogy az RMDSZ ne nyerje meg a polgármester-választást. 2004-ben, már nem RMDSZP, hanem az MPSZ által elvitt szavazatok miatt nem lett magyar polgármester Marosvásárhelynek. /Simon Judit: MPP: új párt, sokadik próbálkozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Megjegyzés: Simon Judit állításával szemben 2004-ben Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester a 85. 892 leadott érvényes szavazatból 48. 556-ot szerzett meg. Kelemen Atillára 34. 625-ön szavaztak. /(antalfi): Marosvásárhelyi polgármester-választás. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. jún. 8./ Az MPSZ nem indított jelöltet.
2008. február 5.
A külföldi krumpli térhódítására panaszkodnak a háromszéki termelők. A törvénytelenül behozott, olcsó külföldi krumpli ellehetetleníti a helyi termelőket, és ezért a román hatóságok is felelősek – vélte Fazakas Tibor sepsiszentgyörgyi közgazdász. Adatai szerint a szárazság miatt Romániában tavaly összesen 2,3 millió tonna burgonya termett, egymillió tonnával kevesebb, mint a korábbi években. Ezért a termelők arra számítottak, hogy a piac átveszi a krumplit, de a székelyföldi termelők hiába várták a korábbi rendszeres felvásárlókat, azok inkább a behozatalból származó olcsó krumplit forgalmazzák. A krumplitermesztők szövetsége már tavaly ősszel meghúzta a vészharangot, amikor a parlament mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-ipari szakbizottságának elnökéhez, Kelemen Atilla képviselőhöz intéztek beadványt. Fazakas Tibor szerint az állami intézmények nem teszik a dolgukat, hogy megvédjék a helyi termelők érdekeit. /Kovács Zsolt: nem védik az őshonost. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2008. február 9.
Szórólapot terjesztenek Marosvásárhelyen: "Egységes akaratnyilvánítással magyarságunk sorvadása megállítható”. Az is olvasható rajta, hogy Marosvásárhely Székely Tanácsa és az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete együtt szervezi meg a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó népszavazást Marosvásárhelyen. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint ez politikai kalózkodás, visszaélnek az RMDSZ nevével. Kelemen hangsúlyozta: „A megyei RMDSZ ilyesmit nem kért. Mi az erdélyi autonómiáról nagyjából tudjuk az emberek véleményét. Ezért is minősítettem ezt az akciót politikai kalózkodásnak. ” /(mózes): Kelemen Atilla: Politikai kalózkodás az MSZT akciója. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
2008. február 13.
Kelemen Attila Ármin a Transindex.ro interneres portálon értékelte a Csutak István által indított modernizációs vitát /Csutak István: Székek földje – Székelyföld?, Szabadság, 2008. jan. 8./. Arra számított, hogy a modernizáció liberális téma: azok akik magukat liberális-kozmopolita rommagyarokként pozícionálták, mindent elkövetnek majd annak érdekében, hogy valamilyen módon intézményesítsék a vitát. Nincs önmagát véleményformálóként számon tartó és akként cselekvő rommagyar magyar liberalizmus? – kérdezte Kelemen Attila, aki „premodern felvilágosultaknak” nevezi a rommagyar csúcsértelmiségieket, akik a nem-nacionalista rommagyar establishment legbefolyásosabbjai. Alig vállalnak szerepet a nyilvánosságban. Kelemen Attila Ármin esettanulmányként emlékezett A Hét hetilapra: a hetilapot „egy fiatal, dinamikus, innovatív és deklaráltan tabudöngető csapat vette át. Az értelmiségiek azt nehezményezték, hogy egy vezető romániai magyar politikus olyan szerkesztőségi státust kapna, ami akár valamiféle politikai kontrollra is felhasználható lenne. Az értelmiségiek felelősséget vállaltak az intézményért és civilként állást foglaltak a politikai kontroll ellen. Azokban a hetekben jó dolog volt rommagyar értelmiségiekként gondolni magunkra. ” – állapította meg. A politikus kilépett a szerkesztőségből és „a legfontosabb kozmopolita romániai magyar értelmiségiek mind ott voltak A Hét körül. Ma már nincs A Hét, amely működése utolsó időszakában nyíltan elkötelezte magát pár magyarországi politikus mellett”. Ezek a kozmopolita értelmiségiek nem törődtek vele, hogy a hetilap nyomtatásban megszűnt. Kelemen Attila szerint az „A Hét megszűnésének okai és körülményei értelmiségi tabutémának számítanak. ” „Talán jobban kellett volna vigyázni A Hétre” – intett a cikkíró. /Kelemen Attila Ármin: HOME JOGOK. Rommagyar 2. 0. = Transindex.ro, 2008. febr. 12./ Parászka Boróka, A Hét szerkesztője válaszolt Kelemen írására. Kijelentette, „előre megfontolt és sikeres öngyilkosságot hajtottam végre, mint erdélyi magyar újságíró”, hozzátette: senki sem nem érzékelte drámaként ezt. Öngyilkossága abban állt, hogy egy éve nem jelent meg a hazai sajtóban publicisztikája. Most azonban visszaszólt a sírból. Kelemen Attila (már megint) taktikus szöveget írt. Nem ő az egyetlen aki ilyen „egyre vontatottabb önpozicionáló programbeszédet ír”. A modernizációs propaganda Parászka szerint ürügy. Jönnek a választások, erre hirtelen felélénkül a modernizációs-vita. Csutak István „írt egy ilyen kedves bumburnyák szöveget, be is szopta rendesen a reformra oly éhes ifjú nemzedék”. „Ahelyett, hogy végre radikálisan átértékelődne, kicserélődne az egész erdélyi magyar közösségkép, sőt: úgy általában a magyar nemzet-kép, a modernizációs vita konzerválja és legitimálja az eddigi torzulásokat. ” A modernizációs stratégiák dallama: „Édes Erdély itt vagyunk", és ez a 1940 óta semmit sem változott. Parászka leszögezte, amíg „kiindulópontunk, érdekközösségünk az etnosz, addig nincs elmozdulás. Nem elég az anyaország gyilkosság, a fiú-országot is ki kellene nyírni. ” Parászka ítélkezett: „A teljes magyar sajtó válságban van, nem csak az erdélyi magyar. ” „Van markóista lapunk és rádijónk, van tőkésista weblapunk és hetilapunk, hát nem kiegyensúlyozott ez a kis magyar erdélyi médiavilág? Hurrá!” És jönnek a Parászka szerinti egyedüli értékek, köztük Selyem Zsuzsa /a Korunk vagy A Hét teljes évfolyama sem elég ahhoz, hogy annyit mondjon el a közelmúltunkról, mint Selyem Zsuzsa regénye/ és Cs. Gyimesi Éva. Parászka kimondta: „a sajtó (a politika) vált butává, műveletlenné, érzéketlenné, tájékozatlanná. ” /Parászka Boróka: Köpök a síromra. = A Hét – ahet. ro, febr. 13./ A Kelemen Attila által jelzett vezető romániai magyar politikus A Hétnél: Kelemen Hunor. Parászka Boróka rendszeresen publikál a budapesti Magyar Narancs hetilapban.
