Ősszel ünnepli a Segesvári Miklós Pál Egylet negyedik születésnapját. A dévai kultúrélet felkarolására, támogatására megalakult egyesületnek eddig sikerült táncházat, színjátszó csoportot alapítani és évről évre megrendezi a szórványtábort. Az idén két részletben rendezték meg a tábort. Az első, júliusi turnusban izményi vendégdiákokkal együtt ismerkedtek Hunyad megye történelmi nevezetességeivel. A tábor második részére az elmúlt héten került sor. Ezen dévai gyermekek vettek részt. Marossólymoson a kirándulás alkalmával lehetőség adódott a játékos tanulásra, történelmi, nyelvészeti fogalmak tisztázására. Nagy élmény volt a hajdani Kisbánya (ma Boica) megtekintése. Ez utóbbi valamikor virágzó helységnek számított. Jelentős számú magyar közösség élt itt. Ma már évszázados temploma elhagyatott, hívei elapadtak. /Gáspár-Barra Réka: Szórványtábor Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./
2003. szeptember 10.
Szept. 9-én Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes jelenlétében Nagy Editet beiktatták a Maros Megyei Pedagógusok Háza igazgatói tisztségébe. Az új igazgató 25 éve társadalomtudomány szakos tanár és az utóbbi években az Avram Iancu Iskolaközpont aligazgatói tisztségét töltötte be. Nagy Edit kifejtette, hogy a pedagógusok módszertani képzése terén vannak a legnagyobb hiányosságok. Ezeket szeretné pótolni. Folytatják a pedagógusok számára szervezett számítógép-kezelési felkészítőket és a menedzsertanfolyamokat iskolavezetőknek. /(mezey): Korszerű pedagógus-továbbképzést szorgalmaznak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./
2003. szeptember 10.
Árkoson, ebben a zömében unitárius faluban 1868-ban 377 református lelket írtak itt össze. Jelenleg 412 lelket pásztorol Makkai Péter tiszteletes. Nemrég zárta kapuit a faluban immár ötödik alkalommal megtartott Gyermek Evangelizációs Napok elnevezésű rendezvény. A nyár folyamán svájci és holland segítséggel, az Illyés Közalapítvány támogatásával elvégezték a református lelkészi lakás belső korszerűsítését. Több mint félszáz férőhelyes gyülekezeti otthon építésébe kezdtek a templom közelében, amely majd helyet ad egy orvosi, illetve fogorvosi rendelőnek is. A pénz egy részét egy holland egyházi alapítvány biztosítja./Kisgyörgy Zoltán: Élő egyház Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./
2003. szeptember 10.
Az Ausztriához tartozó Felsőpulyán (Oberpulendorf) szept. 6-7-én rendezték meg a Kufstein VII. tanácskozást, Az Európai Unió és az etnikai kisebbségek - Diagnózis és prognózis címmel, amelyet az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Felsőpulya városa, valamint a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szervezett, a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával. A háromezer lakost számláló, valaha többségében magyarok lakta Felsőpulya lakosai közül ma alig húsz százalék vallja magát magyarnak. A tanácskozásra a Kárpát-medence minden tájról érkezett több mint 250 résztvevő. Erdélyt Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Antal János, Kőrösfő polgármestere és Péntek László /kőrösfői Rákóczi Kultúregylet/ képviselte. Jelen volt Bálint-Pataki József HTMH-elnök, valamint Pekár István, a Duna TV elnöke is. Szabó Vilmos politikai államtitkár Ernst Kulmann volt felsőpulyai polgármesternek átadta a Magyar Köztársaság Keresztje kitüntetést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök ítélt oda a régió magyarságának támogatásáért, a magyarságtudat ébrentartásáért és megmaradásáért végzett munkáért. Sok érdekes előadás hangzott el, így például dr. Szarka László (Budapest): A magyar kisebbségek napjaink kutatásainak tükrében - Asszimilációs folyamatok és önkormányzati törekvések elemzése. Nagy sikert aratott dr. Chrisoph Pan (Bozen) német nyelvű előadása, amely a dél-tiroli autonómia létrejöttéről és működéséről szólt. Kiderült: több mint harminc évvel Dél-Tirol autonómia kiépítése után valóban el lehet mondani, hogy fő célja, a német és ladin népcsoport védelme jelentős részben megvalósult. Az Európai Tanács Parlamenti Gyűlése jún. 24-én a 133. sz., Autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint a konfliktus megoldás forrása Európában című határozatban fontos alapelveket fogadott el az autonómiát illetően, és a hasonló című, 1609. sz. Ajánlásban felszólította a Miniszteri Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai autonómia-konvenciót. Kudlik Gábor /Szabadka/ Civil kontroll - a szerbiai nemzeti kisebbségeket tömörítő civil szervezetek szerepe rendszerváltásban és az azt követő időszakban címmel tartotta meg előadását, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök előadása követett Együttműködés vagy konfrontáció? Az erdélyi magyar politika dilemmái 1989 után címmel. Az elnök ismertette az RMDSZ politikáját, létrejöttétől napjainkig. Bugár Béla (Pozsony) Kisebbségből kormányzásban - a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalatai Szlovákiában címmel tartott előadásában a "kis lépések" politikájának helyességéről győzködte a hallgatóságot. A tanácskozásokat követő műsorban fellépett a kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport is. Dr. Szabó Vilmos (Budapest) A határon túli magyarok kérdése a magyar kormány kisebbségpolitikájában címmel értekezett, majd dr. Szabó Mátyás (Svédország), Kelemen László (Alsóőr), Dujmovics Déna (Bécs), valamint dr. Elisabeth Hlawac (Bécs) előadása következett. A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogalmaztak meg. /Péntek László: Kőrösfői táncosok Felsőpulyán. Nemzetközi konferencián mutatták be a kalotaszegi táncrendet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./
2003. szeptember 11.
Az RMDSZ-t 39 fős küldöttség képviseli azon a csúcstalálkozón, amelyet az Országgyűlés rendez szept. 11 -14. között a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők számára. Szept. 11-én Medgyessy Péter miniszterelnök fogadja a résztvevőket a Parlamentben. A csúcstalálkozót Szili Katalin házelnök nyitja meg szept. 12-én a Parlamentben. Négy téma kerül terítékre: az Országgyűlés feladatai az európai uniós csatlakozási folyamatban (előadó Szili Katalin); EU tagságunk várható hatásai a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre (előadó Kovács László külügyminiszter); a magyar kormányprogram megvalósulása és a határon túli magyar közösségek helyzete (előadó Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter); Magyarország, mint leendő EU-tag kapcsolatai a határon túl élő magyarokkal (előadók Szabó Vilmos politikai államtitkár és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke). Minden előadást kötetlen eszmecsere követ. A délután folyamán a csúcstalálkozó résztvevői tárgyalásokat folytatnak az Országgyűlés külügyi, továbbá európai integrációs ügyek, valamint gazdasági bizottságainak vezetőségével, illetve tagjaival. A résztvevők tiszteletére dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök ad fogadást a Sándor Palotában. /Magyar-magyar csúcstalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Szept. 10-én a Szabadság-szobor ügyében közel kétórás, kemény tárgyalás zajlott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Adrian Nastase miniszterelnök között. A megbeszélés végén Markó Béla elmondta: "A miniszterelnök javaslata: Aradon hozzanak létre egy román-magyar megbékélési parkot, amelynek a terve szeptember végéig készülne el egy hattagú szakembercsoport által. Közülük 3-at az RMDSZ, 3-at pedig az SZDP nevez ki. Markó a javaslatot az RMDSZ Operatív Tanácsa elé terjeszti. "Jól tudom, hogy e park ötlete egyszer már zátonyra futott Aradon, az újabb ötlet pedig mindenképp kétségessé teszi az október 5-ére tervezett szoboravatást. További kérdés: ha elfogadjuk a bizottság létrehozását, az ki tud-e dolgozni olyan tervet, amellyel mindkét fél egyetért? A miniszterelnök mereven elzárkózik a visszaállítási munkálatok folytatásától a park tervének az elkészültéig. Érzésem szerint a kormánypárt csúcsvezetőségében az elmúlt napokban felerősödött a Szabadság-szobor ellenzőinek a tábora. Holnap Tokay György és Kelemen Attila társaságában Ion Iliescu államfővel tárgyalunk, aki szept. 15-én Budapestre utazik" - nyilatkozta a szövetségi elnök. /(Balta): Régi-új ötlet: megbékélési park. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Közel háromórányi tárgyalás után sem sikerült szept. 10-én elérni az aradi Szabadság-szobor visszaállítási munkálatainak folytatását. - A teljes elzárkózástól félmegoldásig sikerült eljutni a miniszterelnökkel folytatott tárgyaláson - foglalta össze a megbeszélésen elhangzottakat Markó Béla. /Csinta Samu: Nastase "parkosítani" akar. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója közleményében mély felháborodással vette tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar. A tervezet indoklása oly módon értelmezhető, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségről" beszél, amely a románság "ősellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". E szöveget tehát inkább Románia főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, ennek ellenére mégis a parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált. Mindezek miatt szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, olvasható a frakciónak a szerkesztőségbe eljuttatott közleményében. A közleményt az RMDSZ 12 képviselője írta alá: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek-Garda Dezső, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, dr. Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kovács Csaba, dr. Makkai Gergely, Márton Árpád, Ráduly Róbert, és Tamás Sándor. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2003. szeptember 11.
A közlemény helyett mindezt a parlamentben kellett volna elmondani!Bársony András, külügyi politikai államtitkár a vele készült interjúban leszögezte: Magyarország csak 2004 májusától vethetné fel az Európai Unióban az állampolgársági rendszer megváltoztatását. Addig nem időszerű a kérdés tárgyalása. A Külügyminisztérium szakértői elemzik a kettős állampolgárság európai gyakorlatát. Elkészült a 15 európai uniós és a 9 velünk együtt csatlakozó ország erre vonatkozó jogszabályainak összesítése. Elemezték a szomszédos országok gyakorlatát is. A Krónika munkatársa emlékeztetett: a magyar kormány tisztségviselői eltérő válaszokat adtak az állampolgárság kérdésére. Kovács László külügyminiszter gyermeteg dolognak tartotta az igényt, Szabó Vilmos államtitkár viszont többször is nemzeti ügynek titulálta. Bársony erre kifejtette: A kettős állampolgárságra vonatkozó igény megfogalmazása egyszerre volt tárgyszerűtlen és információhiányt tükröző. A vajdasági magyar szervezetek első nyilatkozatai abban merültek ki, hogy Magyarország adja meg a kettős állampolgárságot valamennyi vajdasági magyar számára. Mára világossá vált, hogy otthon szeretnének maradni. Bársony szerint "nem lehet feltétel az, hogy valakik a szülőföldön való maradás alapján kapják meg az állampolgárságot, amiként nem feltétel az sem, hogy a magyarságuk alapján kapják meg ezt a jogot, mert a magyarság jogi értelemben nem definiálható." Bársony szerint akik 1918 előtt az Osztrák-Magyar Monarchia polgárai vagy 1940 és 44 között Magyarország polgárai voltak, azokat nemzetközi egyezmény zárja ki, hogy az akkori állampolgárságuk alapján bármilyen pozitív jogkövetkezményt igénybe vehessenek. Bársony a határon túli magyar újságírók számára szervezett médiatalálkozón kijelentette, Brüsszel rossz szemmel nézné, ha Magyarország a hátsó ajtón próbálná becsempészni a szomszédos országok állampolgárait az Unióba. Milyen formában érkezett ez a brüsszeli jelzés?- hangzott a kérdés. "Az Európai Tanács által elfogadott állampolgársági keretegyezmény kizárja az ilyenfajta általános rendezést." /Gazda Árpád: Szerződések kényszerpályája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Bársony András magyar külügyi államtitkár szept. 8-án, a Kárpát-medencei magyarok médiatalálkozóján egyszerűen "levelezői állampolgároknak" titulálta a kettős állampolgárságot kérő külhoni magyarokat. Akik úgy képzelik, küldenek egy faxot Budapestre, s postafordultával kapják a magyar útlevelet, magyarázta az államtitkár. Fájó volt Bársony András arroganciával átitatott stílusa, állapította meg Irházi János, a lap munkatársa. Sajnos, Budapest egyszerűen képtelen kezelni a határon túli magyarság húsbavágó ügyeit- tette hozzá. A szabadkai magyar politikusok a lengyel példára hivatkoztak, ugyanis Varsó, kétoldalú megállapodás keretében, a napokban kiegyezett Kijevvel, hogy ingyen adja a beutazási vízumokat. Végül Kovács László külügyminiszter kiegyezett a déli szomszéddal a vízum ingyenességéről. Bántó, hogy Bársony András tudta, mi vár a kárpátaljai és vajdasági magyarokra, tehát már akár tavaly kötelezően léphettek volna ez ügyben. A szept. 8-i médiatalálkozón a külügyi államtitkár, a hallgatóság megdöbbenésére, azzal "vigasztalta" a vajdaságiaknál sokkal nyomorultabbul élő kárpátaljaiakat, hogy ott a magyar lakosság felének nincs útlevele, tehát: ugyan mibe üssék a beutazási vízumot? Ne várják Budapesttől, hogy útlevelet is vegyen nekik. /Irházi János: Sorompó és pofon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2003. szeptember 11.
A Román Hírszerző Szolgálatnál (SRI) sérül a folyamatosság elve amiatt, hogy az intézményt nem kellő szaktudással vezetik - jelentette ki szept. 10-én a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan képviselő. A testület tagjai a tartalékba vonuló tisztek, elsősorban a SRI igazgatóhelyettese, Vasile Iancu távozásának okairól hallgatták meg Radu Timoftét, a hírszerző szolgálat vezetőjét. Ioan Stan ismertette az általa vezetett bizottság véleményét, amely elmarasztalja a SRI vezetőinek tevékenységét. "A hírszerző szolgálatban a folyamatosság elve sérül meg azáltal, hogy az intézményben jönnek-mennek a tisztek, akár a központi egységekről, akár a vidékiekről van szó" - állapította meg Stan. A bizottság bírálta a SRI-t amiatt is, hogy nem ellenőrzi megfelelő módon a titkosított információk kezelését szabályozó törvény alkalmazását, ugyanakkor sok esetben megtörtént, hogy minősített adatok szivárogtak ki az intézményből. /Cs. P. T.: Bírálják a SRI-t. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Temesvári sajtótájékoztatóján az alkotmány-módosításról és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozását célzó folyamatról fejtette ki álláspontját Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Pozitívan értékelte azt a három alkotmánymódosítást - a felekezeti oktatás törvényesítéséről valamint a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a kisebbségek számára biztosított anyanyelvhasználati jogról van szó -, amelyeket az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak sikerült elfogadtatni. Toró T. Tibor ezért igennel szavazott az "EU-csatlakozás előtti" alkotmányra, amely reményei szerint 2007 előtt még módosul, ugyanakkor elégedetlenségét fejezte ki az egyik RMDSZ-javaslat szenátusi változata miatt: az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhaszálatra vonatkozó kiegészítő mondat ("a jog gyakorlásának módozatait, tolmácsok vagy fordítások igénybevételének esetén is, úgy kell megállapítani, hogy az igazságszolgáltatás jó ügymenetét ne akadályozzák, és ne okozzanak többletkiadásokat az érdekelteknek") korlátozza, sőt, sok esetben semlegesíti a polgár jogát ahhoz, hogy anyanyelvén védje meg az igazát. Ismertette azokat az alkotmány-módosítási javaslatokat, amelyeket személyesen nyújtott be az RMDSZ Polgári Szárnya nevében a kulturális és a regionális autonómiáról. Ezeket a javaslatokat nem szavazták meg, de Toró eredményként könyveli el, hogy elkezdődött a párbeszéd erről a kérdésről, s európai viszonylatban pozitív trendről lehet beszélni az autonómia vonatkozásában. Ezt igyekszik kihasználni az alakulófélben levő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is, amely a szórványmagyarság számára a kulturális autonómiát, a tömbmagyarság számára pedig a regionális autonómiát akarja kiharcolni az elkövetkező időszakban. Toró T. Tibor elmondta: az autonómiát még Románia EU-csatlakozása előtt kell megvalósítania a romániai magyarságnak, megteremtve hozzá a törvényes kereteket is, mert "amilyen státussal kerülünk be az unióba, belátható időn belül azzal is maradunk". /Pataki Zoltán: "Az autonómiát még az EU-csatlakozás előtt kell megvalósítani". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2003. szeptember 11.
December 31-éig kérhetnek kárpótlást az etnikai alapon meghurcolt emberek. A második bécsi döntés nyomán a Romániában maradt országrészekből a visszatért Észak-Erdélybe menekült magyarok közül csak kevesen kérték a kárpótlást. Szakemberek szerint a magyar nemzetiségűek kárpótlását nehezíti, hogy még nem kerültek elő azok az iratok, amelyek a menekülő magyarok adatait rögzítik. Történeti források szerint az 1940. aug. 30-ai második bécsi döntést követően Dél-Erdélyből közel 200 ezer magyar menekült a Magyarországhoz visszatért Észak-Erdélybe, ahonnan viszont legalább annyi román távozott a Romániában maradt országrészbe.A kárpótlást igénylő román nemzetiségű állampolgárok legnagyobb része azzal igazolja etnikai alapon történt meghurcoltatását, hogy amikor 1940 őszén Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekült, a román hatóságoknál jelentkezett, ahol nyilvántartásba vették, és segélyben is részesítették őket. Kolozsváron az utóbbi időben egyre többen keresik fel az állami levéltárat, amely kiállítja a kért dokumentumot. Kiss András kolozsvári nyugalmazott főlevéltáros szerint a Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekült magyarokat is minden bizonnyal nyilvántartásba vették a magyar hatóságok, a baj csak az, hogy erről még nem került elő irat. A nemzeti hovatartozása miatt 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a közötti időszakban meghurcoltak kárpótlásáról törvény rendelkezik. Valamennyi román állampolgár, akit a vonatkozó időszakban külföldi gettókba és koncentrációs táborokba hurcoltak, koncentrációs lágerekben vagy más helyeken fogva tartottak, kitelepítettek, kiutasítottak vagy menekülésre kényszerítettek, kárpótlásban részesül. Hasonlóan kárpótlásra jogosultak, akiket kényszermunkaosztagokba hurcoltak el, akik túlélték a "halálvonatot", akiknek férjét vagy feleségét nemzetiségi hovatartozása miatt kivégezték, és utólag nem házasodott újra. Az érintettek a besorolásuktól függően havi 300 ezer lejes juttatást kapnak a fogságban töltött minden hónapra, továbbá ingyenes gyógykezelésben és gyógyszeres ellátásban részesülnek, a városi közszállításban mindig, vasúton első osztályon, autón vagy folyami eszközön kísérőjükkel együtt évi 6 alkalommal ingyen utazhatnak. Emellett jár még évi egy ingyenjegy gyógyfürdőre, díjmentes rádió-, telefon- és televízióbérlet, elsőbbség telefonbeszerelésre, igénylésre pedig ingyenes nyughely.A nemzetiségi alapon történt meghurcolást kérésre az illetékes intézmények által kibocsátott hivatalos papírokkal lehet bizonyítani. Ilyen okmány lehet például a katonakönyv vagy a kényszermunkára hurcoltak esetén a pitesti-i 02405. számú katonai egység által kibocsátott bizonylat, de a tanúsító okmány származhat a Nemzetközi Vöröskereszttől vagy bármelyik koncentrációs táborból is. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő elmondta: Maros megyében a Tg. Jiu-i lágert megjárt magyarok már kapják a kárpótlást. Kovászna megyében több mint 500 kérvényt tárgyaltak eddig, az esetek több mint 90 százalékában pozitív döntés született.Háromszéken több olyan egykori fogoly nyújtotta be kárpótlási kérelmét, akit 1944 őszén a barcaföldvári haláltáborba hurcoltak a román hatóságok. Az elbíráló testület azzal utasította el kérvényüket, hogy bár a benyújtott papírokból egyértelműen kiderül, hogy Földváron tartották őket fogva, nem igazolt az etnikai meghurcoltatás ténye. A kézdialbisi Bod András szerint igazságtalanság történt akkor is, amikor 1944 őszén otthonából sok társával együtt magyarságuk miatt Földvárra internálták, és most is, amikor kérvényét elutasították. /Benkő Levente: Csak a magyarok nem szenvedtek? = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2003. szeptember 11.
2002. júliusa óta Teller Ede a Sapientia - EMTE Nemzetközi Tanácsadó Testületének tiszteletbeli elnöki tisztségét töltötte be. "Kérem Önöket: támogassák az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügyét. Reményeim szerint gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki Önök és a Sapientia Egyetemen oktató magyar kollégák között" - áll abban a tavaly július 5-én keltezett levélben, amelyet Teller Ede a nemzetközi tudóstársadalomhoz intézett. A tisztségre a tudóst a Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke, Hámos László kérte fel. "Teller Ede nagy érdeklődést tanúsított az erdélyi magánegyetem kérdése iránt, nagyon érdekelte, milyen tanárok oktatnak ott, melyek a demográfiai viszonyok az oktatási helyszíneken. Végül hajlandónak mutatkozott a tudóstársaihoz intézett levélbe foglalni a támogatásösztönzést" - számolt be annak idején a Krónikának Hámos László arról, ahogyan Teller Ede az erdélyi magyar egyetem ügyéhez viszonyult. /S. M. L.: Teller Ede és az erdélyi magyar felsőoktatás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Elszigeteltséggel és szegénységgel küszködik a Homoródmente. Oklándon az 1998-as tűzvész után felújított községi könyvtár falán Beke Gyula Múzeum feliratú tábla árulkodik a kis néprajzi gyűjteményről, amelyet a kiállítás névadója hagyott hátra három évtizedes oklándi tanítóskodása után. Tette nem egyedüli magyar nyelvterületen, hiszen például Zathureczkyné Cserey Emília gyűjteményéből született a Székely Nemzeti Múzeum, a háromszéki Csernátonban idős Haszmann Pál kollekciójából jött létre a ma már híres falumúzeum, Baróton Kászoni Gáspár néhai órásmester adományából készül újraindulni az Erdővidéki Tájmúzeum. Gondot jelent, hogy tárlók és vegyszerek hiányában Oklándon a gyűjtemény faanyaga szemmel láthatóan pusztul. A valamikori 22 500 kötetből 2002. decemberére 10 004 maradt, miután több ezer könyvet kiselejteztek. A három faluból, Oklándból, Homoródújfaluból és Homoródkarácsonyfalvából álló 4000 lelkes községből főleg a gyermekek és fiatalok, télen inkább a felnőttek keresik fel a könyvtárat. Mostanában évente alig 1-1 millió lejből vásárolhatnak, ebből legfeljebb 4-5 kötetre futja. Legutóbb 2000 decemberében szereztek tekintélyesebb mennyiségű olvasnivalót, amikor a Pro Hungaris Alapítvány 200 kötettel ajándékozta meg az oklándi tékát. /Benkő Levente: Gondolatok az oklándi könyvtárban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Székesfehérváron idén immár harmadik alkalommal rendezik meg a határon túli irodalom hetét, szeptember 23. és 28. között. A rendezvénysorozaton mintegy harminc-harmincöt anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész és szerkesztő vesz részt. A rendezvényt Kalász Márton, az Írószövetség elnöke, valamint Spányi Antal megyés püspök és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke - a konferencia védnökei - nyitják meg. A konferencia visszatérő erdélyi vendégei: a Látó folyóirat helyettes főszerkesztője, Gálfalvi György Illúziók és önámítás, Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője Van-e magyar jövő Kolozsváron?, Sebestyén Mihály író Egy romániai magyar író románságképe címmel tartanak előadást. A meghívottak író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon vesznek részt a megye településein. A konferencia második vitaindítója Balla D. Károly ungvári költő, az UngParty virtuálé "építője". Az információs társadalom és a nemzeti identitás. Hozzájárulhat-e a Világháló a határon túli magyar kultúrák (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? témakör erdélyi előadói Gergely Edit költő és Szabó Géza Korunk-szerkesztő. A tanácskozás további erdélyi meghívottjai: Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője, Gál Éva Emese költő, grafikusművész és Antal Erika újságíró, a Krónika munkatársa. Az előző években felvetett témakörök: Az irodalom szerepe a nemzeti önazonosság megtartásában; Hagyomány és újítás a határon túli magyar irodalmakban; Vallás és Isten-élmény az 1945 utáni határon túli magyar irodalmakban; A történelem mint metafora a határon túli magyar irodalmakban. /Illúzió és virtuália. A határon túli irodalom hete Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Az Aradi Magyar Színház Stúdió Színpada szept. 10-én Szép Fehér Annácska című balladajátékkal tartotta évadnyitó előadását. Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín művésze sikert aratott. Ezután könyvbemutató volt. - Aradon ritkán születnek költők - kezdte Karácsonyi Zsolt Sárgapart című verseskötetének bemutatását a Jelen Házban Nagyálmos Ildikó. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötet immár a második a költő életművében, aki egész fiatalon bekerült az erdélyi és magyarországi irodalmi élet körforgásába. /(Irházi): Az Aradi Magyar Színház Stúdió Színpadának évadnyitója a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2003. szeptember 11.
A múlt héten nyílt meg a sófaragó tábor Parajdon. Immár harmadik alkalommal érkeztek hazai és külföldi művészek Parajdra, hogy ittlétüket egy-egy alkotással - lett légyen falfestmény vagy sószobor - tegyék emlékezetessé. idén már 14 alkotó jár(t) le naponta a bányamélyre rávésni, ráfesteni egy-egy alkotását a sófalakra - mondta Seprődi Zoltán, a Salina bányavállalat igazgatója, aki egyik kezdeményezője és védnöke is e tábornak. A csíkszeredaiak: Botár László, Ferencz S. Apor és Léstyán Csaba befejezték munkájukat, két kolozsvári művész, Dobribán Emil és Andra Predescu még dolgozik. /Kristó Tibor: Művészek a bánya mélyén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./
2003. szeptember 11.
A református egyház és a tanfelügyelőség közötti hosszas egyeztetés után a főtanfelügyelő Pethő Máriát nevezte ki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium új igazgatójának. Új igazgató kinevezésére azért került sor, mert lejárt az intézményépítő Bustya János lelkészigazgató mandátuma. Pethő Mária kinevezésével minden fél elégedett. /(fekete): Pethő Mária az új igazgató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Szept. 7-én Marosvásárhelyen a Szabadi úti református egyházközség Dr. Juhász András Gyülekezeti Központjában öt új taggal gyarapodott a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány által díjazottak "családja". Az elismerő oklevelet dr. Verrasztó Zoltán, a kuratórium elnöke valamint Aszalós János alapító látott el kézjegyével. A díjazottak: Buzsa Mária matematika szakos tanár /Marosvásárhely/, akit sokszor elgáncsoltak, de minden vereség után talpra állt és folytatta munkáját, Hunyadi Irén nyugalmazott tanítónő Gyergyóalfaluból, aki a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület eszmei megálmodója, Littasi Csilla Mária tanár /Székelyudvarhely/ , aki vagont vámoltat, áraz, számlákat fizet, köszönőleveleket fordít, árva gyerekek gyámságát vállalja fel, tanít, nevel, Serfőző Levente újságíró, aki a szórványmagyarság számára fogott lapszerkesztésbe Nagyszebenben, 2002 őszén magyar nyelvű újságot (Szebeni Újság) indított, végül a 75 esztendős nyugdíjas Wielland Ferenc, aki Szatmárnémetiben a Máltai Segélyszolgálat önkéntese. /Járay Fekete Katalin: Elismerés a szolgálatvállalóknak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Az idén is, miként több mint egy évtizede minden évben, szept. 7-én összegyűltek a gyergyószentmiklósiak a Gac oldalon álló emlékmű keresztjénél, hogy megemlékezzenek 159 ártatlan élet kioltásáról, az 1944. szept. 7-én ezen a domboldalon álmukban legyilkolt székesfehérvári kiskatonákról, kiknek maradványit itt hantolták el a gyergyóiak. Az egybegyűltek idén először emlékeztek meg arról is, hogy az orosz hadsereg bevonulásakor 384 felszegi gazdaság égett le, 10 civil gyergyói halt meg. /Megemlékezés a kiáltó keresztnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Az erdélyi magyar történelmi családok nemrég tartott gernyeszegi találkozóján az egyik előadás címe így szólt: A magyar nemesség elmúlt másfél évtizede. A lap munkatársa megkérdezett néhány résztvevőt, milyen erkölcsi és anyagi rehabilitációt hozott az 1989-es fordulat óta eltelt időszak az 1949-ben teljes vagyonvesztéssel sújtott történelmi rétegnek, a kényszerlakhelyre hurcolt birtokos nemességnek, illetve leszármazottaiknak? Bethlen Anikó (Marosvásárhely) szerint családja esetében (is) csak fordulatról lehet beszélni, ugyanis nem nevezhető igazi rendszerváltozásnak a szó komoly értelmében, ami Romániában történt 1989 óta. Folyik a jól ismert porhintés Nyugat felé a hatalom részéről. Két súlyos megalázás érte a történelmi elitet: az egyik a teljes vagyonelkobzás és az azzal járó hátrányos megkülönböztetés volt évtizedeken át. A másik ma zajlik: végignézhetik, miként gazdagodnak egykori kifosztóik vagy azok hozzátartozói. Kerekes József (Kolozsvár) szerint egyes megemlékezéseken a leszármazottak jelen lehetnek, ez a változás. Klebelsberg Éva (Budapest): Magyarországon az arisztokráciával szemben megnyilvánuló ellenséges magatartás szépen kibontakozott a tavalyi választások óta. Ilyen felemás helyzetben a leszármazottak nem hajlandók politikai, közéleti szerepet vállalni. Tisza Kálmán (Marosvásárhely): 1949-ben egy tollvonással és tíz perc alatt elintézték ingó és ingatlan vagyonok elkobzását, a fordulat után másfél évtizednyi idő sem volt elég a vagyontöredék, a morzsák visszaszolgáltatására. A bírósági úton visszaszerzett kastélyok vagy udvarházak java része gyatra állapotban van. 1989 után egyetlen kormány vagy politikai párt sem ítélte el a 83/1949-es kitelepítési rendeletet. Ugron Ferenc (Marosvásárhely):. Sajnos a polgári oldal sem érzi igazán, mit jelentett a történelmi Magyarország és benne a történelmi családok szerepe. /Komoróczy György: Részt vehetünk évfordulókon, megemlékezéseken. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Roman Doina 1992-ben került az erdőszentgyörgyi könyvtárba. Nincs pénz a könyvtár állományának bővítésére. Legutóbb a svájci testvértelepülés adományozott könyvet az intézménynek. Jelenleg a könyvtárban 13300 magyar, 10200 román és 100 francia, német valamint angol nyelvű kiadvány kölcsönözhető. /kk: Könyvre nem jut pénz. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2003. szeptember 11.
A temesvári magyarság közgyűlésein, összejövetelein egyik leggyakrabban felmerülő téma a belvárosi református templom melletti téren emelt Mária-szobor sorsa. Emlékmű, amely Dózsa György parasztvezér kivégzésére emlékezteti az utókort. A Mária-szobrot carrarai márványból Kiss György szobrászművész faragta. Előbb az eredeti feliratot, néhány évtizeddel ezelőtt az arcot is megrongálták. Újabban táblákat szereltek az oszlopokra, a kerítést rikító kékre festették, perselyt szereltek rá, és gyertyákat égetnek a márványszobor lábánál. A műemléknek kijáró védelmet hiába kéri a lakosság egy része a Városházától. A Temesvári Magyar Nőszövetség aláírásgyűjtéssel annyit elért, hogy az adakozásra felszólító táblákat lejjebb szerelték, a szoborról a kerítésre, de többet nem sikerült elérni. A szoborra felmászó gyermekeket nem fékezik meg. /Szekernyés Irén: Ismeretlen kezek "szépítik" a Mária-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Szept. 8-án Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedben felszentelték a felépült impozáns apácakolostort és kápolnát. A szertartást Lucian Muresan, a romániai görög katolikus egyház érsek-metropolitája együtt végezte Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári és Virgil Bercea nagyváradi megyéspüspökkel, valamint George Gutiu nyugalmazott érsekkel. A római katolikus egyházat dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus és Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára képviselte. Jelen volt Laurentiu D. Tanase vallásügyi államtitkár, a Kolozs megyei tanács és prefektúra küldöttei, számos kül- és belföldi, egyházi és világi meghívott és adományozó. /Görög katolikus apácakolostort szenteltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2003. szeptember 12.
Valóságos nyilatkozatháború dúl a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke és az intézményt felügyelő parlamenti bizottság vezetősége között. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója szerint a testület sajtóközleményében elferdítette a meghallgatásán elhangzottakat. Ion Stan bizottsági elnök pedig azzal vádolja Timoftét, hogy nem ismeri a házszabályokat. Radu Timofte tájékoztatta Ion Iliescu államfőt a SRI és az intézmény működését felügyelő parlamenti bizottság között támadt nézeteltérésekről. A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Radu Timofte sérelmezte, hogy a bizottság által szétküldött sajtóközlemény ferdítően tájékoztatott az ülésen elhangzottakról. Ion Stan parlamenti bizottsági elnök viszont úgy nyilatkozott, kész bármikor átnyújtani a két ház elnökének az említett ülés jegyzőkönyvét. Ugyanakkor elmondta, a SRI-nek nem áll jogában a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé citálni őt. A honatyákat csupán a parlament jogi bizottsága hallgathatja meg. "Úgy tűnik, hogy Radu Timofte nem ismeri a parlament házszabályát és a Legfelsőbb Védelmi Tanács megszervezésére vonatkozó törvényt" - jelentette ki a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, aki "fenyegetőzőnek" minősítette a SRI közleményének hangvételét. Stan azt is fontolgatja, hogy értesíti a SRI vezetőinek hozzáállásáról a NATO-tagországok parlamentjeit. /Cseke Péter Tamás: Timofte és Stan kiásták a csatabárdot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./
2003. szeptember 12.
Romániában "totalitarista restitúció" folyik, amelynek az RMDSZ csúcsvezetősége is képviselője és lojális kiszolgálója - áll Tőkés László püspök nyilatkozatában. A püspök ennek alátámasztásaként a Szabadság-szobor körül kialakult huzavonát, Tonk Sándor végrendeletét, a magyar egyetemi oktatás ügyét, az oktatás támogatására szánt pénzek és a magyar igazolványok kisajátítását említi. Tőkés László szerint Tonk Sándor végrendelete "megrendítő vádbeszéd a román hatalmi politikával összefonódott magyar vezető politikusok ellen", és a Tonk által említett "mihaszna senkik" között az RMDSZ alelnöke is szerepel. A nyilatkozat szerint "az erdélyi magyarság képviseletét kisajátító, kormányfüggő pártszervezet" az Erdélyi Magyar Tudományegyetem életébe is beleavatkozott, amikor "Borbély László alelnök személyében politikai komisszárt rendelt a Sapientia-EMTE felülvigyázatára". Az érdekvédelmi szervezet csak a saját politikai színeiben tevékenykedő embereket tűri el mind a civil szférában, mind az oktatás területén, és az erdélyi magyar élet minden vonatkozásába beleavatkozik - áll a nyilatkozatban. Az RMDSZ-nek az oktatási támogatások szétosztására vonatkozó előjogát a nyilatkozat "politikai megalkuvás árán szerzett kampánypénznek" tekinti, hiszen az RMDSZ kezdetben ellenezte a státustörvényt, most pedig "választási tőkét kovácsol magának belőle". A szövetség "pénzügyi monopóliumának élén Markó Béla pártelnök" áll, aki egyben az Illyés Közalapítvány Erdélyi Alkuratóriumának és a Communitas Alapítványnak is elnöke - olvasható a nyilatkozatban. /Tőkés: az RMDSZ választási célra használja a támogatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2003. szeptember 12.
A szatmárnémeti RMDSZ-szervezet előtt kell magyarázatot adnia Pécsi Ferenc képviselőnek, amiért az általa vezetett Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület (MPE) saját jelölteket kíván indítani a helyhatósági választásokon, jelezte Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke. Szerinte amennyiben Pécsi nem áll el szándékától, kizárható az RMDSZ-ből. Pécsi Ferenc úgy látja, hogy az MPE fogja visszahozni a magyarság számára azokat a tömegeket, amelyek elfordultak az RMDSZ-től. "Becsléseink szerint az emberek 30-40 százaléka nem megy el a választásokra, ha csak az RMDSZ-re lehet szavazni. Ha mi is állítunk jelölteket, a jelenlegi helyzethez képest kevesebb RMDSZ-es, de több magyar képviselő lesz az önkormányzatokban" - jelentette ki Pécsi, hozzátéve, a parlamenti választásokon nem kívánnak indulni. /Erdei Róbert: Saját jelölteket indít a szatmári MPE. Tisztáznia kell helyzetét Pécsi Ferencnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./
2003. szeptember 12.
A Magyar Demokrata Fórum örömmel vette tudomásul az ingyenes beutazási vízum bevezetését Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben, de felszólítja a kormányt, hogy a határon túli magyarok jogos igényének megfelelő kettős állampolgárság bevezetését tekintse végcélnak. Almássy Kornél, az MDF elnökségének tagja szept. 11-i sajtótájékoztatóján Budapesten kijelentette: Kovács László és Bársony András "álhírekkel tudatosan hiszterizálja, megtéveszti a közvéleményt" a kettős állampolgárság intézményével kapcsolatban, és szembefordítja az anyaországi magyarokat a határon túliakkal. Emlékeztetett arra, hogy a kormánypárti politikusok a többi között arra hivatkoznak, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével Magyarország megsérti az európai jogszabályokat, az európai normákat, valamint szembe megy a szomszédos országok gyakorlatával. Almássy Kornél felidézte, hogy Horvátország már évekkel ezelőtt megadta az állampolgárságot a határaikon túl élő horvátoknak, Románia pedig mindenkinek megadja az állampolgárságot, akitől 1989. december 22. előtt, neki fel nem róható okok miatt vonták meg román állampolgárságát. "Hasonló példát láthatunk más EU-tagország, így Portugália és Spanyolország esetében, mely országokban milliós nagyságrendben adnak állampolgárságot az egykori gyarmataikon élőknek" - mondta. /Vélemények, nyilatkozatok a kettős állampolgárságról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./
