Szept. 21-én a szatmárnémeti Kálvária templomban kerül sor a Páter Godó és jezsuita rendtársai emlékére szervezett hagyományos megemlékezésre, akik 1941 és 1948 között a Püspöki Konviktusban Isten- és emberszeretetre, becsületre és tisztességre nevelték az ifjúságot. Godó Mihály számára hármas évforduló ez a hónap: 1913. szept. 25-én született, 1933. szept. 7-én lépett be a jezsuita rendbe, 1996. szept. 22-én hunyt el. Sokat tett a Szatmár megyei ifjúság neveléséért. A szatmári püspöki konviktus növendéke, 1946-1948 között annak prefektusa volt. Neve a kommunista-ateista hatalommal való bátor szembenállása folytán vált ország- és világszerte ismertté. Scheffler János püspök halála után gyilkosnak nevezte a bírót, aki kimondta az akkor hozott ítéletet. Tizennyolc év börtön, a sokéves magánzárka sem törte meg. Diákjai és tanítványai örökre szívükbe zárták. Minden évben meglátogatják sírját, amelyen a tisztelet virágait helyezik el. Ugyanezen a napon emlékeznek meg Ébner Jenő bazalista szerzetesről, akit 1930. szept. 22-én szenteltek pappá, 1989. dec. 26-án Marosfőn meggyilkoltak. /Emlékezés Páter Godóra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2003. szept. 20./
2003. szeptember 20.
Harminc évvel ezelőtt fiatal énekesnő került a Kolozsvári Magyar Operához: Kirkósa Júlia, aki hamarosan az intézmény vezető magánénekese lett. Jól sáfárkodott tehetségével: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint tavalyi szerepei, hiszen most is sikeres fellépéseket tudhat maga mögött: gondoljunk csak az idei Kriza-gálára. Gazdag pályája nyugdíjasként sem zárult le teljesen: tovább énekel, tanít, doktorál. Kirkósa Júlia elmondta, hogy minden fellépés élményszámba ment. Szinberger Sándor akkori igazgató-főrendező elve a fokozatosság volt: a pályakezdő énekesnek kisebb szerepeket kell adni, nem "mélyvízbe dobni", mert az nyomot hagyhat egész pályáján. Kirkósa csak az 1989-es rendszerváltás után kapta meg első kategóriás minősítését, ez a legmagasabb művészi fokozat. Többször fellépett Bukarestben az ottani Operaházban, többször külföldön. Jelenleg írja doktori disszertációját, témavezetője dr. Angi István, a Gh. Dima Zeneakadémia professzora. Tíz évvel ezelőtt kezdődött tanári pályája Kolozsváron a Zeneakadémián, de ez tőle független okok miatt abbamaradt. Hatodik tanévét kezdi Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kirkósa Júlia az ittmaradás híve, még akkor is, amikor itt mindenért kétszer annyit kell dolgozni. /Hintós Diana: Három sikeres évtized a Kolozsvári Magyar Operánál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2003. szeptember 20.
Nagy Imre miniszterelnök és munkatársainak az 1956-os forradalom után történt Romániába hurcolása ügyében a magyarországi Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ismét megszüntette a nyomozást; a feljelentő Deport- 56 a Legfőbb Ügyészséghez fordult - tartalmazzák a civil szervezet által az MTI-hez eljuttatott dokumentumok. A Deport- 56 feljelentése nyomán 2000 decemberében rendelt el első ízben a nyomozást az ORFK háborús bűntett alapos gyanúja miatt az 1956. nov. 4-ei szovjet megszállást követő deportálások, köztük Nagy Imre és munkatársai elhurcolása ügyében. Tavaly áprilisban az ORFK megszüntette a nyomozást azzal, hogy a korabeli politikai és történelmi helyzetben Nagy Imre és családtagjainak, közvetlen munkatársainak internálása a genfi egyezmény 42. cikke értelmében nem volt jogsértő. A történész szakértő bevonásával akkor elkészített rendőrségi határozat azt állapította meg Nagy Imre elhurcolásával kapcsolatban, hogy erről az akkori szovjet vezetés, elsősorban Hruscsov határozott. A magyar vezetés pedig az ország helyzetéből adódóan nem volt döntési helyzetben. A civil szervezet panasza nyomán a Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy részben hiányos a rendőrségi határozat, és új eljárásra utasított. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az 56-os forradalom résztvevőinek lefegyverzése, elfogása a szovjet állami és pártvezetés döntése volt, a döntést hozó személyek pedig időközben meghaltak. A főügyészség határozata szerint az eljárás során megállapítható volt az is, hogy a forradalomban részt vevők elfogásában, letartóztatásában számos magyar állampolgár vett részt. Azonban személyazonosságukat a tanúként kihallgatott sértettek nem tudták megállapítani, és kijelentették, hogy nem is ismernék fel őket. Az új eljárásban az ORFK ismét megszüntette a nyomozást, amely hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyt Nagy Imre és munkatársai, valamint családtagjaik Romániába internálása ügyében. /Ismét megszüntették a nyomozást Nagy Imre elhurcolása ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2003. szeptember 21.
Szeptember első hetében Roos Márton temesvári megyéspüspök lelkipásztorok egy csoportjának kíséretében a nagybecskereki (Szerbia) egyházmegye vendége volt. Az ott töltött napok tovább mélyítették a két testvéregyházmegye között fennálló baráti kapcsolatot. Szeptember 14-én újabb látogatásra került sor. Böcskei László általános helynök a Versec mellett emelkedő Kálvária-hegyi Szent Kereszt kápolnában mutatott be ünnepi szentmisét a kápolna búcsúja alkalmából. /Verseci látogatás. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./
2003. szeptember 21.
Tordatúr katolikus temploma a második világháborút követő években erősen lepusztult. Néhai Veres János sinfalvi plébános romokból építtette újra az istenházát. Kádár István kolozsvár-monostori plébános népes gyülekezete mellett elvállalta a tordatúri szórványt is.Kádár István plébános kiérdemelte az építő pap elnevezést. A kolozsmonostori egykori apátsági templom visszaállítása és a plébánia épületének kibővítése után az idén Tordatúron újabb építkezésbe kezdett: a romos plébániaépületből tetőtérbeépítéssel lelkigyakorlatos és zarándokházat, turistaszállást varázsol. A turistaszállás felépülése után jövedelmezni fog, abból pedig hozzá lehet látni a templom felújításához. Kádár István édesanyja mindhárom gyermekét az egyháznak adta, mindhárman papok. /Schuller Mária: Vagyunk, amíg építünk. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./
2003. szeptember 21.
Az utóbbi hetekben országszerte azt beszélik, hogy az erdélyi ferences provincia átadta a máriaradnai pápai kis bazilikát, azaz lemondott volna a híres kegytemplomról. Páll Leó, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója a vele készített interjúban elmondta hogy jelenleg kevesen vannak ahhoz, hogy megfelelő módon el tudjanak látni két kegyhelyet. Máriaradnai templomuk lelkipásztori ellátását egy időre átvállalja tőlük a temesvári egyházmegye. Amikor majd számbelileg növekednek, hivatásunkban erősödnek, akkor szeretnének ismét közösséget küldeni Máriaradnára. /Fodor György: Káptalan után, megerősödés előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./
2003. szeptember 22.
Szept. 22-én véget ért Kolozsváron az a kétnapos Közép-Európai Fórum, amelyet - az Európa Parlament támogatásával - az Erdély-Bánság Liga, a Pro Európa Liga valamint a Provincia Csoport szervezett, és amelynek fő célja a régiósítás összeurópai illetve lokális folyamatainak számbavétele volt. A Regionalizálásért és Európai Integrációért alcímet viselő rendezvényen az Európai Unió tagállamainak regionális törekvésű pártjait tömörítő Szabad Európai Szövetség (EFA) magas rangú küldöttei is jelen voltak. A megjelent szakemberek között volt Drozdik Sándor (Felvidék), Molnár Gusztáv és Bakk Miklós (Provincia), Kolumbán Gábor (Sapientia), Smaranda Enache (Pro Europa), Szilágyi Zsolt (RMDSZ-RT), Gabriel Andreescu (APADOR CH), továbbá a rendezvény ötletgazdája, Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány, a bejegyzés előtt álló Erdély-Bánság Liga és Erdélyiek Pártja elnöke illetve társelnöke. A sajtóértekezleten az EU-EFA küldötte, Bartlomiej Swiderek elmondta: nem idegen számára az erdélyi többnyelvűség problémaköre, ugyanis Sziléziából származik, és a lengyel-német együttélési gondokat jól ismeri. Smaranda Enache jelezte, hogy az új alkotmányból a régió kifejezés is hiányzik, a Gherman által vezetett Erdély Bánság Liga bejegyzését lehetetlenné tették. /Szabó Csaba: Összeurópai tükörben a régiósítás. Véget ért a Közép-Európai Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 21-én Aradra érkezett Razvan Theodorescu művelődési miniszter és bukaresti kísérete. Szakértői csapatában volt Bolborea Ioan, Marius Marcu Lepadat és Vida György szobrászművész. A szoborcsoporton dolgozó művészek közül Kolozsi Tibort és Kocsis Rudolfot is bevették a "csapatba". Az RMDSZ képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György képviselő és a megyei szervezet vezetői. A küldöttség helyszíni szemlére indult. A minorita templom udvarán a restaurált szoborcsoport előtt a művészettörténész miniszter immár nem hozakodhatott elő azzal, amivel két héttel ezelőtt, amikor jobb ötlet híján esztétikai kifogásokra hivatkozott. Most azt hajtogatta, hogy a jövőbe kell néznünk, a közös múltat kell keresnünk, nem azt, ami elválaszt. Márpedig 1848-ban a román és a magyar nép nem a barikád azonos oldalán állt. A Nyugati Jelennek arra a kérdésére, hogy műemléknek tartja-e a szobrot, hiszen felállításában a minisztérium megvétózta a helyi önkormányzat döntését, kitérő választ adott. A templomudvarból a Tűzoltó térre hajtottak pár perces terepszemlére. Itt Tokay György képviselő arról próbálta meggyőzni a minisztert, hogy a térség akár a másik műemlék, a víztorony felé is terjeszkedhetne. Razvan Theodorescu a vársánc előtti fasor mellett példálózott ideális helynek tartva a közös park számára, ahol a Szabadság szobor is "méltó" és jelképes környezetbe kerülhetne. Ezután a sajtó kizárásával a szakértők a prefektúrán tartottak zártkörű megbeszélést. Ezt megelőzően Takács Csaba foglalta össze a zártkörű szakmai megbeszélés konklúzióját: Jegyzéket fogadtak el, amelyben az RMDSZ képviseletében szilárdan kitartottak Tokay Györggyel együtt a Tűzoltó tér mellett, azzal a kompromisszummal, hogy ott más szobrok is helyet kaphatnak. Theodorescu miniszter úr a váralja mellett kardoskodott. Ezt a két javaslatot fogja az RMDSZ csúcsvezetőségével a kormány megvitatni. /Puskel Péter: Razvan Theodorescu ragaszkodik a szoborparkhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban, tekintettel az RMDSZ és SZDP szervezeteinek országos és Arad megyei 2002-ben és 2003-ban kötött megállapodására, a Krassó-Szörényi Területi RMDSZ Állandó Bizottsága állásfoglalást adott ki. Ebben tiltakozott az aláírt egyezmények egyoldalú semmibevétele miatt és követelte a szobor felállítási munkálatainak azonnali folytatását. Amennyiben okt. 15-ig nem állítják fel a Szabadság-szobrot, javasolják az RMDSZ illetékes csúcsszerveinek, hogy az SZDP-vel kötött együttműködési szerződéseket egyhavi időre függessze föl, illetve - ha a későbbiekben sem születne megegyezés -, november 15-én bontsa azt föl és vonuljon az RMDSZ ellenzékbe. /Állásfoglalás az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos ügyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 20-án ülésezett Kolozsváron a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kónya Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök beszámolója és az elnökségi határozatok megvitatása után az MKT-ülés második napirendi pontját a szakbizottságok megalakulása képezte. A jelenlévők egyöntetűen megszavazták a határozatot, amelynek értelmében a testületen belül hét szakbizottság fog működni: a politikai, gazdasági, közművelődési és egyházi, oktatási és ifjúsági, önkormányzati, szociális és mezőgazdasági bizottság. Határozatot hoztak, eszerint az RMDSZ Kolozs megyei szervezete minden történelmi és kulturális országos szintű rendezvényen képviselteti magát. Kónya Hamar Sándor javaslatára az ülés résztvevői a Szabadság-szoborcsoport visszaállításával kapcsolatos véleményüket is kifejtették. A tanácsosok ellenzik a kormánypárt által javasolt megbékélési emlékpark gondolatát és kitartanak az emlékmű köztéren való felállítása mellett. Határozatuk szerint támogatják az Arad megyei szervezetet és kérik a Szabadság-szoborcsoport záros határidőn belüli, köztéri szoborként való visszaállítását. A legnagyobb vitát a megyei RMDSZ-elnök azon javaslata váltotta ki, hogy a testület foglaljon állást a kettős állampolgárság ügyében. A jelenlévők zöme egyetértett az állásfoglalás szükségességével, voltak, akik ellenezték a javaslatot. Eckstein-Kovács Péter kijelentette: ellenzi a kettős állampolgárság alanyi jogon való bevezetését, mivel ennek biztosítása az erdélyi magyarság még nagyobb arányú kivándorlását segítené elő. Mátis Jenő szerint a határon túli magyaroknak el kell dönteniük, hogy melyiket akarják: a magyar igazolványt vagy a magyar útlevelet. Hosszas vita után a tanács megszavazta az állásfoglalást. Ennek értelmében: a Kolozs megyei RMDSZ szervezete üdvözli a magyarországi Országos Választmányi Bizottság azon döntését, amelyben hitelesíti a Magyarok Világszövetsége magyar állampolgársággal kapcsolatos javaslatát. /Pap Melinda: Politikai jellegű állásfoglalások születtek. Szombaton ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 19-20-án Gyergyószárhegyen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE elnöke a transzszilvanizmusról szólt a sajtó tükrében, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja pedig vitával egybekötött előadásában a romániai magyar média "gyámoltalanságáról" fejtette ki véleményét, arra keresve a választ, hogy a romániai magyar újságíró mennyire van a helyzet magaslatán az úgynevezett kényes témák felgöngyölítése, feltárása terén. Számos hozzászólás az újságírók új etikai kódexének a kidolgozása kapcsán a sajtó emberének etikai, morális hozzáállását feszegette. Makkai János, a Népújság főszerkesztője bemutatta a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesületét. Többen szóvá tették, hogy a Nagyváradon vagy Kolozsváron frissen végzett magyar újságírók román nyelvtudása gyenge, ami érvényesülési lehetőségüket kérdőjelezi meg az erdélyi lapoknál. Az idei nívódíjak kitüntetettjei: Gálfalvi Zsolt (Bukarest) életműdíj, Makkai János (Népújság, Marosvásárhely) írott sajtó nívódíj, Zilahi Csaba (Kolozsvári Rádió) rádiós nívódíj, Borbély Zoltán (Marosvásárhelyi Rádió) rádiós nívódíj, Koczka György (Bukarest) televíziós nívódíj. Tomcsányi Emlékdíjat kapott Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, és Sebesi Imre Emlékdíjjal tüntették ki Maksay Magdolnát, szintén a Kolozsvári Rádiótól. /(m. j.): Újságíróképzés, sajtóetika és nívódíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását nov. 29-re tervezte a tanács felállításával megbízott kezdeményező testület. A szept. 20-án Szilágysomlyón szervezett újabb fórumon bejelentették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberre tervezett megalakulását is, valamint a résztvevők állásfoglalást fogadtak el az októberre tervezett alkotmánymódosítás kapcsán, azt javasolva a romániai magyaroknak, hogy nemmel szavazzanak az alaptörvényre kiírt referendumon. Az EMNT többszáz tagú, területi alapon szerveződő testület lesz, amely az elképzelések szerint a helyi nemzeti tanácsok képviselőiből tevődik majd össze. A tervek szerint minden magyarlakta településnek lesz helyi nemzeti tanácsa, illetve képviselője az EMNT-ben. A SZNT is alulról szerveződik, a testületek székely területi és széki nemzeti tanácsokból tevődnek majd össze. Az SZNT megalakulását október 26-ra tűzték ki. Mindezt a Tőkés László püspök által idén kezdeményezett fórummozgalom ötödik állomásán, a Szilágysomlyón szervezett Szilágysági Fórumon jelentették be. A korábbi találkozókat Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön tartották.A testület az aradi Szabadság-szobor és a Bolyai Egyetem ügyében is állásfoglalást fogadott el, amelyben követelik az aradi emlékmű haladék és feltétel nélküli felállítását, valamint a kommunista hatalom által önkényesen felszámolt kolozsvári Bolyai Egyetem maradéktalan helyreállítását. A testület Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében új ügyvivő elnököt is választott, mivel Toró T. Tibor korábbi elnök negyedéves mandátuma lejárt. Az aradi Szabadság-szobor ügyét illetően Tőkés László megállapította: a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti megállapodás előírja nemcsak az aradi emlékmű visszaállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az önálló magyar karok létrehozását is. "Látnivaló, hogy e minimális érdekeinket sem tudja érvényesíteni az opportunista, elvtelenül egyezkedő RMDSZ-vezetőség" - mondta a püspök, aki szerint a magyarságnak bizonyos kérdésekben nem szabad megalkudnia. Székelyföld esetében területi autonómiáról beszélünk, a Partiumban egyértelműen a személyi elvű autonómia érvényesíthető. A püspök megfogalmazása szerint a román és a magyar sajtó "egyaránt mostohán bánik" a mozgalommal, az RMDSZ pedig "lejárató propagandát" folytat. A mostani találkozót a legutóbbi összejövetelhez képest jóval kisebb érdeklődés övezte: míg Sepsiszentgyörgyön annak idején hétszáz résztvevő jelent meg, Szilágysomlyón mindössze kétszázan gyűltek össze. Tőkés László szerint most azért voltak a szokásosnál kevesebben, mert a szövetség hivatalos vezetése megfélemlítette a mozgalommal szimpatizálókat. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület elnöke a fórumon bejelentette: a szatmárnémeti polgári egyesülethez hasonlóan saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. /Borbély Tamás: Lankad a fórummozgalom iránti érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A szilágysomlyói fórum résztvevői azt javasolják a romániai magyarságnak, hogy az alkotmánymódosításról okt. 19-re hirdetett népszavazáson voksoljanak nemmel. Erre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete tett javaslatot a fórumnak. Tőkés László püspök leszögezte: "Az erdélyi magyarság Trianon óta soha nem fogadta el Románia nemzetállami meghatározását. A mostani igen szavazat áttételesen ezt jelentené". Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő hozzátette: "Az igen szavazattal ráadásul lehetőséget adnánk a kormánypártnak arra, hogy úgy tüntesse fel: az erdélyi magyarság elfogadta az alkotmányt, és benne a nemzetállami meghatározást. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke épp a Krónikának nyilatkozva már a parlamenti szavazást is így állította be."Sárközi Zoltán, a Bihar Megyei Polgári Egyesület elnöke kijelentette, egyesülete mindenképpen jelölteket állít a közelgő helyhatósági választásokon. Tőkés András a bejegyzés alatt álló Maros Megyei Polgári Mozgalom nevében jelentette ki: jelöltjeik a Magyar Polgári Szövetség színeiben mérkőznek meg az RMDSZ-szel az önkormányzati tisztségekért. /Gazda Árpád: Nemet javasolnak az alkotmány népszavazásán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Székelyudvarhelyen a fotósként ismert Bihari Lóránt a tulajdonában lévő kocsmában beszélgetett az általa szervezett I. Székelyudvarhelyi Kamarazenei Fesztiválról. A négynapos fesztivál szept. 20-án ért véget. A G. Egyesületet idén márciusban hozta létre Asztalos Barna barátjával, a fesztivál az első jelentősebb programjuk. Ide sorolhatók a G. Cafféban és a G. pubban időnként rendezett kiállítások is. A kávézóban jelenleg Lakatos Gabriella grafikus-fotóművész munkái tekinthetők meg. /Zilahi Imre: Kocsmai kvartett. Interjú Bihari Lóránt zeneifesztivál-szervezővel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Három napon át szinte egymást érték Kolozsváron a különböző bábelőadások a szept. 21-én zárult V. Romániai Magyar Bábos Találkozó keretén belül. A rendezvényeknek három intézmény adott helyet: a Báthory István és a Brassai Sámuel Gimnázium, valamint a Puck Bábszínház. Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány vezetője, a találkozó főszervezője rámutatott, a rendezvénysorozat zökkenőmentesen zajlott, minden társulat jelen volt a meghirdetett előadással. Esténként részletes szakmai beszélgetések zajlottak. /Köllő Katalin: Nagyarányú részvétel az idei Bábos Találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 21-re virradólag ismeretlen tettesek megrongálták a Kőrösfő Kolozsvár felőli bejáratánál lévő helységnévtáblákat. A kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésekor, néhány évvel ezelőtt több alkalommal megrongálták, színes festékkel bemázolták azokat, ám a mostanihoz hasonló bánásmód akkor sem történt. /(ke): Összegyűrték Kőrösfő helységnévtábláját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 20-án Baróton az unitárus templomban rendezett Erdővidéki Regionális Tudományos Konferencia az egyik főszervező, Fehér János beszédével vette kezdetét. A negyedéves történelem-művészettörténelem szakot végző egyetemista kifejtette: szándékuk szerint egyrészt a fiatal erdővidéki értelmiségnek kívántak bemutatkozási lehetőséget biztosítani, másrészt felmérni, hogy a régiószinten kb. 150 főnyire tehető egyetemista igényeli-e érdekeiket védő diákszövetség létrehozását. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos szólt a jelenlevőkhöz. Dr. Demeter János védnök a konferencia megtartó erejét emelte ki. Dimény János, a Baróti Szabó Dávid Szakközépiskola igazgatója, az egyetemi lépcsőig vezető elemi és középfokú oktatás jelentőségéről szólt. A konferencia megmutatta, hogy az egyetemisták igénylik a diákszövetség létrehozását és működtetését. /Hecser László: Lesz értelmisége a Székelyföldnek (Regionális tudományos konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szentlány alapításának 150. évfordulója alkalmából szept. 20-21-én kétnapos rendezvény színhelye volt az Arad megyei falu. A helybeli iskolában megszervezték a nemzedékek találkozóját, amelyre sokan hazalátogattak. A legnagyobb tanteremben közel 200 fényképből álló kiállítás, illetve eredeti dokumentumok, bibliák szemléltették a falu másfél száz éves történetét. Az utóbbi évtizedben a magyarság létszáma a felére csökkent, tavaly az óvodai csoport, idén pedig a magyar nyelvű összevont elemi is megszűnt. Az ünnepi istentiszteleten a református templom előcsarnokában leleplezték a templomépítő lelkész, Szondy Géza emléktábláját. /(Balta): Szentlány 150 éves. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2003. szeptember 22.
A kalotaszentkirályi iskola idén ünnepli a település intézményesített oktatása első írásos említésének 350. évfordulóját. Szept. 21-26. között nagyszabású ünnepségsorozatra, ezen belül névadóünnepségre, jelképek avatására, emléktáblák leleplezésére, valamint az Iskola Krónikája nevű kiadvány megjelentetésére kerül sor. Szeptember elsejétől az intézmény hivatalos neve Ady Endre Iskola. A hivatalos névadási ceremóniára szept. 25-én kerül sor. Szept. 21-én kezdődött az ünnepségsorozat a helyi református templomban, Pap Géza püspök hirdetett igét. Felavatták a Pécsi L. Dániel által tervezett iskolacímert és iskolazászlót is. Három emléktáblát avattak Kalotaszentkirályon. Az iskola bejáratánál elhelyezett faragott táblát Vincze Kecskés István adományozta, ezen Seneca bölcsessége olvasható (Non scholae, sed vitae discimus - Nem az iskolának, az életnek tanulunk.) Az iskola folyosóján helyezett fehér márványtáblát Lakatos András iskolaigazgató adományozta, rajta az alábbi felirattal: Kalotaszentkirály-Zentelke, 1653-2003, állíttatott az iskolai oktatás első írásos említésének 350. évfordulóján. A vörös márványtábla Pécsi L. Dániel ajándéka, rajta olvasható: Az emléktáblát Ady Endre nevének felvétele és jelképei felavatásának emlékére állíttatták az iskola tanárai és diákjai. /Kismihály Hajnalka: Ady Endre Iskola Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 20-án Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Horváth Szőke Gyöngyvér grafika- és pasztellkiállítása, aki korábban a lap grafikusa volt. /Ö. I. B.: Beérett képzőművészeti kísérletezés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 19-én megnyílt Kolozsváron Szabó Bokor Márta szobrainak kiállítása. A kisplasztikák alapvető emberi karaktereket, tulajdonságokat, részint pedig életpillanatokat rögzítettek. /Jakabffy Tamás: A tükör görbületei. Szabó Bokor Márta kisplasztikái a Szentegyház utcában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 20-án Szatmárnémetiben megnyílt Paulovics László festő és grafikusművész kiállítása. A képzőművész /sz. Szatmárnémeti, 1937. aug. 15./ hosszú időn keresztül volt az Északi Színház jelmez- és díszlettervezője. 1985-ben az akkori NSZK-ba emigrált, azóta is ott él és alkot, alkotásai pedig bejárták a világot Bukaresttől Rio de Janeiróig. A megnyitón Csirák Csaba Paulovics Lászlóval folytatott beszélgetését követhette figyelemmel a sok érdeklődő. Ezzel a kiállítással egy időben nyílt Szentendrén egy másik, melyen a Nagybányán tanult képzőművészek munkáiból állítottak ki, ahonnan természetesen nem hiányozhattak Paulovics László munkái. Ugyancsak most látogatható Tokajban a művész önálló tárlata, melyen az általa alkotott író-portrék tekinthetők meg. /C. L.: Festmények és grafikák. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 20-án ünnepelték Székelyudvarhelyen a Székely Dalegylet férfikórusa fennállásának 135 éves évfordulóját. A Művelődési Ház előcsarnokában az elmúlt 135 év emlékeiből - számos fénykép, tabló, serleg és más emléktárgy felsorakoztatásával - kiállítást is rögtönöztek. A meghívott - magyarországi és hazai - kórusok képviselői megjelentek az ünnepségen. A dalegylet folytonos működésére hívta fel a figyelmet Varga István, a dalegylet elnöke. Jelenleg a Kárpát-medencében 517 kórus mintegy negyvenezer magyar dalost tömörít. Bodrogi Ferencet a kórusban kifejtett 53 éves példás tevékenységéért tüntették ki. Emléklapot kaptak továbbá azok a dalosok, akik több mint harminc éve énekelnek a kórusban, valamint azon kórustagok, akik már nem vállalnak szereplést, de egykor tevékenyen részt vettek a dalegylet életében. /Szász Emese: 135 éves a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./
2003. szeptember 22.
A Kovásznai Napokon jelen voltak Nagykanizsa, Pápa és Csenger testvérvárosok küldöttségei is. Látható volt az ASIMCOV kovásznai fiókja által szervezett Cov-Expo 2003-as kiállítása is. Voltak koncertek, a képtár falán leleplezték Kádár László- (1908-1989) emlékplakettet, melyet a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály szobrászművész alkotott bronzból. A kovásznai származású egykori debreceni professzor életét volt tanítványa, Süri Dakar István tibetológus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára méltatta. A gazdakör óriástermény-kiállítást szervezett. /Bodor János: Városnapok Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./
2003. szeptember 22.
A tervek szerint okt. 31-én avatják fel a Petőfi-szobrot Börvelyben. Az eredeti elképzelés annyiban módosult, hogy az Erdei István által készített mellszobor nem a központi parkban, hanem az általános iskola udvarán fog helyet kapni. /(fi): Börvely. Október végén avatják fel Petőfi szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Egyed Péter A szabadság a filozófiában /Pallas- Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című tanulmányában az európai filozófiai hagyomány szabadságeszményeit ismertette és értelmezte az ókortól napjainkig. A könyv fontos fejezete a jelenkori kisebbségi sors és autonómia, valamint szabadság összefüggésrendszerének elemzése. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./
2003. szeptember 23.
Razvan Theodorescu művelődési miniszter román és magyar szakemberekből álló bizottsággal együtt szept. 21-én, vasárnap számba vette a megbékélési park lehetséges színhelyeit. A látogatás után a miniszter a Duna TV-nek úgy nyilatkozott, hogy az aradi vár falán kívül eső közterületet tartaná megfelelőnek a román-magyar megbékélési park kialakítására, ahol a tervek szerint a Szabadság-szobor is helyet kapna. A szaktárca vezetője szerint a megbékélési park jövőre készülhet el. Ion Solcanu, a kormánypárt szenátusi frakciójának vezetője úgy nyilatkozott tegnap, hogy a megbékélési parkban a Szabadság-szobor elemei mellett más szoborcsoportok kapnak helyet, amelyek az 1848-as szabadságharc személyiségeinek emlékét idézik. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke Solcanu nyilatkozatára reagálva rámutatott: a szövetség határozottan elutasítja a Brüsszelben is díjazott szobor szétdarabolását. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke - aki maga is ott volt Aradon - kijelentette: a szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot a Tűzoltó téren még idén felállítsák. /B. T.: Nincs végleges döntés az aradi szobor ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2003. szeptember 23.
Ion Iliescu államfő aláírta az okt. 19-i alkotmánymódosító népszavazás megrendezéséről szóló törvényt jóváhagyó határozatot. Az alkotmánymódosításról szóló tervezetet a múlt héten fogadta el a parlament mindkét háza, ellene csak a Nagy-Románia Párt honatyái és George Pruteanu kormánypárti szenátor szavazott. /Népszavazás az új alkotmányról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2003. szeptember 23.
Már az Orbán-Nastase megállapodáskor is zavaróan hatott, hogy e kormányfői paktumok közzétett szövegéből nem lehet megtudni, hogy miben is állapodtak meg a felek. Épp a mostani látogatás előestéjén jelentette be a központi státusiroda, hogy Romániában immár több mint 400 ezren igényelték a magyar igazolványt. Ezt a tevékenységet a szept. 23-án aláírandó dokumentum csak Magyarország, illetve a magyar külképviseletek területén engedi meg. Az Orbán-Nastase megállapodásban még odabiggyesztettek egy "elsősorban"-t, de alapjában az a dokumentum is a magyarországi ügyintézést írta elő. A tény, hogy a megállapodás betartását ellenőrző román kormánybizottság végül is rendben lévőnek találta a folyamatot, azt igazolja, hogy nem nyilvános része is volt a megegyezésnek. Vajon minek az árán nézi el a román fél a megállapodások be nem tartását? Mit kap cserében Budapesttől? Mert a Nastase-kabinet mindennek busásan megkéri az árát. /Gazda Árpád: Paktumok titkai. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./
2003. szeptember 23.
A szept. 23-án kezdődő Medgyessy-látogatás előzményei.Medgyessy Péter kormányfő szeptember 23-án Bukarestbe érkezik, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval várhatóan aláírja a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. 2003-ban ez lesz a hatodik Medgyessy-Nastase megbeszélés. A magyar- román kétoldalú kormányfői találkozók a rendszerváltás óta: 1996. szeptember 16. - Temesvárott Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a román-magyar alapszerződést. 1997. március 12-13. - Victor Ciorbea román miniszterelnök a magyar fővárosban Horn Gyula kormányfővel tárgyalt. A román küldöttség budapesti útja során a felek több kétoldalú egyezményt is aláírtak. 1997. október 20-21. - Romániai látogatása során Horn Gyula magyar és Victor Ciorbea román miniszterelnök megvitatta egy önálló romániai magyar egyetem létrehozásának kérdését. A szakminiszterek aláírták a két ország idegenforgalmi megállapodását. 1998. július 25-26. - Orbán Viktor miniszterelnök bemutatkozó magánlátogatása során Bukarestben találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. 1999. február 8-9. - Hivatalos látogatást tett Magyarországon Radu Vasile román kormányfő, s megbeszélést folytatott magyar partnerével, Orbán Viktorral. 1999. július 23-24. - Orbán Viktor kormányfő marosvásárhelyi magánlátogatása során találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. Megbeszélésükön elvi egyetértés született arról, hogy Aradon létrehozzák a magyar- román történelmi megbékélés emlékparkját. 2000. március 18. - A Jugoszláviával szomszédos államok miniszterelnökeinek budapesti tanácskozásán kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. 2000. április 14. - Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben tárgyalt Mugur Isarescu román kormányfővel. 2000. október 20. - Orbán Viktor és Mugur Isarescu ünnepélyes keretek között megnyitotta a Csongrád megyei Kiszombor és a romániai Csanád közötti közúti határátkelőhelyet. 2001. július 28. - Nem hivatalos látogatást tett Romániában Orbán Viktor miniszterelnök. Marosvásárhelyen tárgyalt Adrian Nastase román miniszterelnökkel, majd részt vett a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. 2001. december 22. - Budapesten Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről.2002. július 5-8. - Medgyessy Péter miniszterelnök nem hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel 2002. szeptember 14. - Medgyessy Péter a CEFTA-országok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Andrian Nastaséval. 2002. november 29. - Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a két ország stratégiai partnerségi nyilatkozatát. December 1-jén Adrian Nastase meghívására Medgyessy Péter részt vett a Románia nemzeti ünnepe alkalmából a budapesti Kempinski Hotelben rendezett fogadáson. 2003. január 31. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa alkalmával Szatmárnémetiben találkozott a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Nastase. 2003. április 16. - Az európai uniós csatlakozási szerződést aláíró Medgyessy Péter Athénban kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Adrian Nastaséval. 2003. június 6. - Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök jelenlétében avatták fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csanálos közötti nemzetközi személyforgalmi határátkelőt. 2003. július 1. - Budapesten megbeszélést folytatott Medgyessy Péter és Adrian Nastase, aki a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című tanácskozásra érkezett a magyar fővárosba. 2003. augusztus 17. - Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő. (MTI Sajtóadatbank) /Magyar-román kormányfői találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
2003. szeptember 23.
Az elkövetkező időkben dől el, hogy Aradon szimbolikusan megismétlődik-e a százötvennégy esztendővel ezelőtti világosi fegyverletétel. Iliescu államelnök budapesti diadalútja arra vall, hogy mindez lehetséges. Iliescu azt is vendéglátói tudomására hozta, hogy a Kossuth-Balcescu megbékélő kiegyezésére azért nem lehet hivatkozni, mert erre post factum került sor, mikor a szabadságharc sorsa már rég eldőlt. Iliescu Budapesten azt is szóvá tette, hogy a tizenhárom tábornoknak Aradon van egy obeliszkje, és a forradalmár tábornokok közül tizenegy e mellé (?) van elhantolva. Vagyis nincs szükség a Szabadság-szobor visszaállítására. Számos, aláírással ellátott megállapodás is született, már az avatóünnepség programját is kifundálták. Azonban mi a szószegések történelmi tapasztalatainak bőségével rendelkezünk írta Sylvester Lajos."Itt állott Árpád vezér szobra, 1916-ban az oláh ledöntötte." Hosszú időn keresztül volt olvasható e felirat a Brassó fölé magasodó Cenk tetején, egy hajdani szobortalapzaton - aztán a talapzatot magát is felrobbantották, széthordták, mint annyi mást. Ennyi maradt a hajdan tíz méter magasan álló, háromméteres Árpád-katonából, amely valamikor a magyar birodalom legdélkeletibb határát jelképezte, emlékezett György Attila. Mert Erdélyben magyar szobornak lenni sem könnyű, tette hozzá. A szimbolikus térfoglalás Romulus és Remus-szobrokban, román hősök emlékművében manifesztálódott. Később kolostorokban, templomokban, egyházi létesítményekben. Nem állhat magyar felirat Mátyás király kolozsvári lovas szobrán. "Ezért kellett rajta táblát elhelyezni, amely a király román származását és a magyarok galádságát hirdeti. Ezért kellett őt román nemzetiszínű zászlókkal körülvenni, és ezért kellett felásni a teret.Ezért nem lehetett Nagyváradon a nagyságos fejedelemnek, Bethlen Gábornak a szobrára felírni magyarul a nevét. Annak a fejedelemnek, aki román nyelvre fordíttatta a Szentírást. Ezért kenik be szinte naponta fekáliával Fehéregyházán a költő síremlékét. Ezért kellett eltávolítani a Wass Albert-szobrokat. És ezért nem állhat újra Aradon a Szabadság-szobor." És fájdalmas a megadás, amellyel e pusztítást fogadja a magyarság. A magyar kormány tehetetlensége, az RMDSZ gyávasága. Kovács László szemforgató álszentsége és Markó Béla szánalmas, ezredik "kiegyezése". És még sincs veszve minden. A lebontott, meggyalázott szobrok helyén mégiscsak ott marad valami, amit nem lehet eltüntetni. Árpád, Mátyás, Bethlen Gábor vagy éppen Wass Albert szelleme. Gyergyóalfaluban fehér márványba vésett felirat áll, hosszú évtizedek óta, és rendszerektől, hazáktól és hazaárulásoktól függetlenül hirdeti az igazságot, országnyi hitet adva: "Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad". /György Attila: Szabadság, szobor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./A ,,megbékélési parkot" Kovács László külügyminiszter nem utasítja el. A román történelemszemlélet szerint berendezett ,,megbékélési emlékparkban" bizonyára helyet kap Avram Iancu, Balcescu és Axente Sever. Nem kellene-e az osztrákokat is a kerítésen belülre bevenni, hiszen ők is tettek ezt-azt 48/49-ben? Sylvester Lajos felidézte, hogy amikor Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokban a parasztvezér számára emlékművet állítottunk, Bukarestben a méretek után érdeklődtek. Közölték, hogy Stefan cel Mare emlékművénál nem lehet magasabb. /Sylvester Lajos: A magyar szabadságharc aradi sírkertje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./
