A hét végén véget ért a határon túl élő magyar írók és irodalmárok számára szervezett találkozó Székesfehérváron. Az idei rendezvény két tárgykört érintett: az internet szerepe a határon túli magyar irodalom egységes magyar irodalommá válásában, illetve a megbékélés és ellentét témáinak megjelenése a határon túli magyar irodalmi művekben, kisebbség és többségi nemzet között. A megjelentek a megbékélés helyett az elsüllyedt hajóról beszéltek. A közös irodalmi esten, felolvasáson közel kétszázan vettek részt. Visszatérő vendég a tanácskozáson Ferenczes István, a Székelyföld, Hizsnyai Zoltán, a pozsonyi Kalligram és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a Látótól pedig Gálfalvi György főszerkesztő-helyettes, aki az idén betegség miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. /Antal Erika, Székesfehérvár: Elsüllyedt hajók, romba dőlt hidak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Egésznapos ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek meg Torockón a Tóbiás-ház tízéves fennállásáról: a Brassais Véndiák Alapítvány ifjúsági szabadidő központjában egy évtized alatt többezren megfordultak. Egy héttel korábban megnyílt a Székelykő árnyékában című festészeti kiállítás, Kováts Ildikó rajztanár-festőművész képei Torockó mesebeli világát idézték. Ugyanott Felházi Ágnes képzőművészetis diák kiállítása nyílt meg. Többszáz facsemetét ültetett el a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanári karából álló ünneplők csapata. Szabó Zsolt, a Brassais Véndiák Alapítvány elnöke a ház történetét ismertette. Tíz évvel ezelőtti segítségkérő felhívásukra jelentkezett többek között Tóbiás Károly is, akinek nagyapja Torockóról származott el, ő adta a pénzt a telekre és a házra, nekiláthattak az építkezésnek. Tíz esztendeje ünnepelték a házavatót. Rengeteg programot szerveztek gyerekeknek, felnőtteknek. Szép eredményeket mutathat fel az itteni rajztábor, a néptánctábor, közgazdász hallgatók is évente kijönnek, mintegy 11 ezren látogatnak el ide egy évben. Brassai Sámuel Torockószentgyörgyön született, az utolsó magyar polihisztorként szokás számon tartani, az ő szellemében tevékenykednek. Felolvasták Tóbiás Károly özvegye, Vörös Katalin levelét, majd a Brassai-líceum vezetősége, Kósa Mária igazgató és Sebestyén Éva aligazgató is megosztotta ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Délután a brassais diákok és véndiákok előadása következett. /Sándor Boglárka Ágnes: Tízéves a torockói Tóbiás-ház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2003. szeptember 29.
A múlt nem lehet a feledésé: tanulságait a jövő érdekében a jelenben kell hasznosítani" - írta Tőkés Elek iskolaigazgató a Báthory István Elméleti Líceum fennállásának 425. évfordulója alkalmával megjelentetett emlékkönyv előszavában. "Az örök iskola. Lapok a kolozsvári Báthory István Gimnázium történetéből" címet viselő könyvben volt tanárok és diákok számolnak be azokról az élményeikről, amelyeket a tanintézmény nyújtott számukra. Az emlékkönyv szept. 27-i bemutatóján Tőkés Elek elmondta: a könyv történelmi forrásanyag azok számára, akiket érdekel a romániai magyarság sorsa, az erdélyi magyar kultúrtörténet. Tőkés Elek iskolaigazgató közölte, az iskola fizikai állapotában teljesen megújult, a külső javításokat a helyi önkormányzat finanszírozta, a belső megújulás saját erőből és a szülők hozzájárulásával történt meg. Az elmúlt két-három évben a tanári kar is teljesen kicserélődött, a generációváltásra most került sor. Az iskola tanári kara jelenleg 101 tagot számlál; 84 tanárnak teljes katedrája van, a többiek betanítanak. Az elmúlt években a számítógépparkot is sikerült kialakítani. /Pap Melinda: "Az örök iskola" Emlékkönyv a 425 éves iskola tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Szept. 27-én tartották Nagyváradon, az Állami Színházban a Rövid Dráma Hetének nyitóünnepségét. A 2001-2003-as időszaknak a rövid dráma műfajába besorolható legjobb előadásait hozták el Váradra. Az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színházban folytatódott a program, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a budapesti Thália Színház közös produkciójával, a Játékkal. Szept. 29-én az Árkádia Színház magyar társulata lép színpadra a Cirkuszkabaré című előadással. Okt. 1-jén a Temesvári Csiky Gergely Színház játssza Ionesco Leckéjét, másnap pedig a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat tart bemutatót, Kincses Elemér Kanális című színművével. /Pengő Zoltán: Mindenki nyertes. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Szept. 28-án Kálvin János nevét vette fel Kézdivásárhelyen a református egyházpalota, melyben üzlet, a helyi rádió, valamint a református kollégium bentlakása található. Pap Géza erdélyi református püspök tartott ünnepi istentiszteletet a városban levő, Erdély egyik legnagyobb, nemrég felújított református templomában. /Bartos Lóránt: Kálvin nevét viseli az egyházpalota. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Szept. 26-án, Kolozsváron a Római Katolikus Szent Gábor Ifjúsági Fórum meghívására dr. Szegedy-Maszák Mihály akadémikus, a budapesti ELTE Összehasonlító Irodalom Tanszékének vezető tanára tartott előadást A magyar nyelv az egységesülő világban címmel. Az irodalomtörténet-írásnak ma már egészen más a feladata, mint egykor volt - mondta a professzor, ma már egyazon eseményt többféle szempontból kell bemutatni. Példaként megemlítette: a magyar történelemnek van Habsburg-párti, illetve törökpárti értelmezése, a múlt is mindig értelmezés eredménye. A magyar irodalmárok többet foglalkoznak bizonyos személyekkel, míg másokat méltatlanul elhanyagolnak. Szó esett a posztmodern irodalomról, a megrögződésekről, arról, hogy egyes műveket időről időre fel kell fedezni, Bánffy Miklós Erdély-trilógiája például komoly sikereket ért el angol nyelvterületen, bizonyos műveket azonban képtelenség más nyelvről vagy más nyelvre átültetni. /S. B. Á.: Az irodalomtörténet-írás távlatairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Szept. 26-án a marosvásárhelyi Cserealji Római Katolikus Szent Kozma és Damján Katolikus Egyházközség megalakulásának tizedik évfordulóján tartott búcsút. A négyezer lelket számláló egyház búcsúján a hívek mellett húsz lelkész vett részt, Csató Béla főesperes misézett. 1992-ben Csató Béla érseki helynök javasolta, hogy a marosvásárhelyi egyházközséget osszák fel több plébániára, mert a nagy plébániákon nem lehet lelki közösséget alakítani. Ennek eredményeként Marosvásárhelyen hat plébánia jött létre. A cserealji egyházközségben 1994-ben fatemplomot építettek, 1996 májusában az érsek megszentelte az új templom helyét, 2001 szeptemberében dr. Jakubinyi György érsek felszentelte az új katolikus templomot. /Mezey Sarolta: Tízéves a Szent Kozma és Damján Egyházközség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2003. szeptember 29.
1867-ben alakult Marosvásárhelyen az első énekkar, a református Marosvásárhelyi Dalkör. Ma a megyeszékhelyen és környékén csak református énekkar tucatnyinál több működik. A Gecse Utcai Református Egyházközség Evangélium kórusa 1963-ban alakult. Negyven év: három nemzedék és három karnagy munkája. A kórus jubileumára szép füzetet adott ki az egyházközség, 40 év a református karéneklés szolgálatában címmel. Szept. 27-én emlékeztek a múltra a Gecse utcaiak. A Seprődi János Kórusszövetség részéről Nagy Ferenc elnök köszöntötte a dalárdát. /B. D.: Jubilált a Gecse utcai kórus. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Szept. 26-án hivatalosan is megalakult Csíksomlyón a romániai Kalot. A szervezet a nagy előd, a két világháború között eredményesen működő katolikus szervezet szellemiségét felvállalva kíván a katolikus - de nem csak - ifjúság bevonásával, annak érdekében cselekedni. A hét végén a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban szerveték meg a Kalot tanulmányi napokat. A Kalot jelentése: Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága. A mozgalom 1935-ben indult Szegeden, fennállásának tíz éve alatt félmilliós tagsággal rendelkezett és húsz népfőiskolát alapított. Dr. András Imre jezsuita szerzetes, egyház-szociológus vázolta a Kalot eddigi erdélyi kezdeményezéseit. 1941-ben indult el a visszacsatolt Erdélyben a Kalot-mozgalom kiépítése, a csíksomlyói népfőiskola alapkövét 1941-ben rakták le, következő évben pedig már megindultak az első tanfolyamok. A második világháború után Magyarországon és Romániában egyaránt felszámolták a Kalot-mozgalmat. Erdei István csíkszeredai alpolgármester, Sógor Csaba szenátor és Elekes András római katolikus lelkész, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora fejtették ki véleményüket. /Sarány István: Megalakult a romániai Kalot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
2003. szeptember 29.
A gyergyóditrói Szent Gellért-tetőn (közismertebb nevén Cengellér-tetőn) utoljára 1967-ben mutattak be szentmisét. Akkor még 13 család élt a havasok tövében, akik később sorra beköltöztek a közeli településekre. Szept. 24-én, Szent Gellért napján Balázs Károly ditrói plébános mintegy 100 fős zarándokcsapat jelenlétében mutatott be szentmiseáldozatot a hegyen. A megjelentek elhatározták, hogy a jövő évi Szent Gellért-napra, főleg a vállalkozók hozzájárulásával, valamint a hívek segítségével, fakápolnát emelnek a tetőn. /Bajna György: Kápolna épül Cengelléren. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Margittán a városi tanács határozata alapján az Eroilor utcából Petőfi Sándor, a Republicii-ből Arany János, a Primaverii-ből Horváth János lett. További magyar neveket is kaptak a településen egyes utcák: Jókai Mór Ady Endre, Dankó Pista, Bartók Béla, Bethlen Gábor, Kölcsey Ferenc és Kazinczy Ferenc utca is van már. A 18 tagú tanács egyöntetűen szavazott az utacanév-változtatások mellett. Margittán a nyár folyamán fokozatosan kitett új táblákat elkezdték negrongálni. Levakart betűk, s néhol az utcanevek hűlt helye jelzi, hogy a lakosság egy részének mégsem tetszik a dolog. Szeptemberre szinte mindegyik új táblácskának baja esett. A műemlék református templom parkjában kis magyar sziget. Szinte isten házához dőlve, Petőfi Sándor és Ady Endre mellszobra, Horváth János emléktáblája, átellenben Horváth Imre költő szülőházán felirat hirdeti a bölcső helyét. A templomkert kapuja kulcsra zárva, odabent béke. /Balla Tünde: Margittán nem mindenki ismeri... Ki volt az a Bartók Béla? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Lészpeden az iskolában is elkezdődhetett a magyar nyelvtanítás. Kilenc bátor szülő itt is vállalta, hogy kérést nyújtson be a Bákó megyei tanfelügyelőségre: gyerekeik magyar nyelvet tanulhassanak az iskolában. Lészpeden a nagyszülőktől még hall magyar szót a gyerek, de a szülők többsége románul beszél vele a családban. Úgy gondolják, jobban érvényesülhet a gyerek, ha otthon megtanulja az iskola nyelvét. Az idősebb emberek még emlékeznek: egyszer volt magyar tanító a faluban, az ötvenes években magyarul tanítottak az iskolában. Márton Attila tanító egy éve tanítja a magyart. Hargita megyéből való, szentegyházi születésű. /Daczó Dénes: A nagyszülők nyelve lett a magyar. Magyar óra a lészpedi iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Szept. 27-én első ízben szerveztek falunapokat Alsósófalván. Kacsó András táncmesterről is megemlékeztek a falu lakói, a nevét viselő kultúrház előtt, emléktáblát lepleztek le tiszteletére. A szórakoztató és kulturális programok sem hiányoztak: fellépett a kibédi tánccsoport, a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes, a székelyudvarhelyi Kékiringó gyermeknéptáncegyüttes, valamint az alsósófalvi táncegyüttes. Sükösd Ferenc festőművész, Bálint Zsigmond fotóművész és a helyi népművészek alkotásaiból kiállítást is nyitottak a szervezők. /Szász Emese: Falunapok Alsósófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Zenés ébresztővel kezdődött a program Kiskunhalas testvértelepülésről is jöttek vendégek. Bemutatták az Andrási Benedek nyugdíjas tanár által összeállított falumonográfiát. /Fülöp D. Dénes: Alsósófalvi falunapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Heti Tükör címmel szeptemberben megjelent Zilahon Szilágy megye harmadik magyar nyelvű lapja. A 16 oldalas kiadvány a Dialog XXI. Társulat "független hetilapja"-ként tünteti fel magát. Felelős kiadója Dénes Endre, munkatársai: Nagy István, Petkes Lóránd, Breban Mircea, Soica Erika, Marius Avram. A nulladik számban a szilágysomlyói fórumról lehet olvasni, és sorozat indul a Rákóczi-felkelésről. /Heti tükör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2003. szeptember 29.
Sarmasági Hírmondó címmel nyolc oldalas községi, közéleti, közművelődési havilapot jelentetett meg a helyi Pro Sarmaság Alapítvány. Mindeddig a Kraszna című lap tájékoztatta a közösséget. /Sarmasági Hírmondó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2003. szeptember 30.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Strasbourgban zajló őszi ülésszakán szept. 28-án kiemelt téma volt a szélsőségek elleni küzdelem, valamint a rasszista, idegengyűlölő politikai magatartás Európában. Egy államnak az Európa Tanácshoz való tartozása azt is feltételezi, hogy a pluralizmus elve mellett megakadályozzák a rasszizmust, az idegengyűlöletet, az intoleranciát, amelyeket nem lehet a véleménynyilvánítás szabadságával indokolni, hangzott el. A dokumentum szerint a rasszizmus és az intolerancia ellen küzdő európai bizottság külön is kiemelte az ausztriai, belgiumi, dániai, magyarországi, norvégiai, romániai, oroszországi, szlovákiai és nagy-britanniai aggasztó eseményeket. Határozott fellépés szükséges az adminisztratív és igazságügyi hatóságok részéről akkor, ha egy párt hivatalos programjában vagy politikájában rasszista retorikát használ és ilyen propagandát fejt ki. Ha pedig egy rasszista, idegengyűlölő párt bekerül a hatalomba, és folytatja ezt a politikáját, illetve ha egy kormány szabad folyást enged a párt tevékenységének, megkérdőjeleződhet az adott államnak a szervezethez való tartozása is. /Jelentés a rasszista, idegengyűlölő politikai megnyilvánulásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Visegrádon, a Médiahajó fórumán bejelentette, a napokban regisztrálták a 700 ezredik magyarigazolvány-kérést, ami értékelésében azt jelenti, hogy nem csökkent a határon túli magyarok magyarigazolvány iránti igénye. A HTMH elnökének értelmezése szerint ez egyben azt is mutatja, hogy a 700 ezer igénylő biztosan nem kérné, hogy élhessen az esetlegesen kiterjesztésre kerülő magyar állampolgársággal, minthogy a törvény szerint csak azok kérvényezhetnek magyarigazolványt, akik nem szándékoznak magyar állampolgárságért folyamodni. /Magyarigazolvány vagy kettős állampolgárság? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./
2003. szeptember 30.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a bihari és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében októberben nagyszabású rendezvénysorozatot szervez az aradi tábornokok emlékére. Tőkés László püspök szept. 29-i nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: azért van szükség a vértanúk emlékének méltó megünneplésére, mert az RMDSZ-politika erre már nem képes. Az aradi rendezvénysorozat október 1-jén kezdődik: ennek keretében az EMNT kezdeményező testületének tagjai és az erdélyi magyar polgári egyesületek vezetőinek közös tanácskozására is sor kerül. Okt. 5-én az ünneplők mind az aradi Tűzoltó téren lévő üres talapzathoz, mind a Minorita templomban lévő restaurált szoborhoz elmennek. A püspök szerint az RMDSZ-nek várnia kellene a szobor köztéren való elhelyezésével, mivel ezt csak elvtelen politikai megegyezés révén lehetne megoldani. Tőkés úgy véli: az RMDSZ vezetősége meghátrált és meghajolt azon mérhetetlen megaláztatás előtt, amely történelmünket és nemzeti közösségünket érte a szobor újraállítási időpontjának elhalasztásával. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT kezdeményező testületének ügyvivő elnöke szerint azáltal, hogy a román kormány semmibe vette az aradi tanács határozatát, ismételten bebizonyította miként viszonyul az alkotmányos törekvésekhez. /Borbély Tamás: Megemlékezés az aradi tábornokokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2003. szeptember 30.
A gyászos kimenetelű Medgyessy-Nastase találkozó kedvezménytörvényestől, szobrostól azt bizonyítja, hogy a kacsa-vadászat, amit Magyarországon megejtettek örömrivalgással, az Bukarestben ért véget erőltetett mosolyok és jókedvnek nem mondható vigyorgások között. , írta Plesa Vass Magda. Engedett a magyar fél, maradt az MSZP-SZDP-RMDSZ által szentesített, megcsonkított kedvezménytörvény. A Szabadság-szobor felállítása elsikkadt a találkozón, mert a román kormány előre döntött a sorsáról. Az RMDSZ állandó kompromisszumban él. Érdemes-e, illik-e vállalni a csicskás szerepét egy olyan SZDP mellett, ahol szabadon garázdálkodhat egy Paunescu a parlamentben, a tévében és mindenütt a médiában, aki állandóan támadja a magyarságot? /Plesa Vass Magda: Nagy fának nagy az árnyéka... Nagy szobornak még nagyobb... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnöke terjedelmes interjúban bizonygatta, hogy az RMDSZ mindig jó úton járt. Vele szemben fellépnek a "különböző okokból az RMDSZ szélére szorultak, netán abból éppen kiszorultak, akik valamiért elégedetlenek, vagy meglehet, csak önös célokból, csoportérdekből" tevékenykednek. Ezek az emberek "arra hivatkoznak, hogy az RMDSZ elárulta a magyarság ügyét, lemondott például az autonómia elvéről." Borbély László szerint ez nem igaz. Az új szerveződésekről is véleményt mondott: "kimondottan káros ennek a szerveződménynek a tevékenysége, ráadásul nem is lehet látni világosan, pontosan mit akarnak." /Gyarmath János: A magunk szabta utat fogjuk járni. Interjú BORBÉLY LÁSZLÓ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Két nap alatt több mint 12 ezer román állampolgárt térítettek vissza a magyar határtól, adta hírül az Adevarul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Több mint 12 ezer román állampolgárt - a határt átlépni szándékozók mintegy egyharmadát - fordította vissza a román-magyar határról a román határrendészet az elmúlt hétvégén. Hatósági indoklás szerint az utasok többsége nem vallotta be "valódi úti célját. /Határstop az átkelőknél. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./ Nem lenne probléma, ha a visszaküldöttek mindegyike valóban szabálytalanul próbált volna meg átkelni. Bebizonyosodott azonban, hogy olyanok is voltak, akiknek minden iratuk rendben volt, és a szükséges pénzzel is rendelkeztek. A hirtelen felbuzdulásra minden bizonnyal az osztrák hatóságok múlt heti felvetése adott okot, amelyben a vízumkötelezettség újrabevezetésével fenyegették meg Romániát, ha továbbra is képtelen lesz kiszűrni az Európai Unióba illegális munkára vagy bűncselekmények elkövetésének szándékával bejutni próbáló állampolgárait. /Balogh Levente: "Kritikus" napok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Tőkés László királyhágómelléki református püspök szept. 29-i sajtóértekezletének a Szabadság-szobor és az október 6-i aradi megemlékezés volt a témája. "Október 6. méltó megünneplését veszélyezteti a Szabadság-szobor körül kialakult áldatlan helyzet. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az önkormányzati mozgalom és a polgári egyesületek az emléknap megmentésére vállalkoznak" - jelentette be a püspök. Tőkés László a Szabadság-szoborral kapcsolatban kárhoztatta az RMDSZ megalkuvó és a román kormány szószegő politikáját. A püspök szerint a kormány által erőltetett román- magyar megbékélési park szükségtelen és elfogadhatatlan. A kormány lábbal tiporta az autonómia elvét, felülbírálva az aradi önkormányzatnak szoborügyben hozott határozatát. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testületének elnöke úgy értékelte, a Szabadság-szobor körül kialakult helyzet a koccintáspolitika és a nem eredményorientált protokollumpolitika következménye. Sárközy Zoltán, a Nagyváradi Magyar Polgári Egyesület elnöke bejelentette, október 4-én Erdélyi Magyar Polgári-Önkormányzati Találkozó lesz Aradon. /Pengő Zoltán: Méltó ünnepet ülnének Aradon. Tőkés László "megmentené" az emléknapot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Még mindig nincsenek magyar helységnévtáblák a vasútállomásokon, holott a szállítási minisztérium szept. 22-ére ígérte, hogy megkezdik a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezését azoknak a településeknek a vasúti megállóin, ahol a nemzeti kisebbségek részaránya meghaladja a húsz százalékot. Borbély László képviselőnek, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnökének közlése szerint a szövetség személyesen Miron Mitrea szállításügyi miniszternél szorgalmazta az állomásoknak a kisebbségek nyelvén történő feliratozását, amibe a tárcavezető beleegyezett. Szeptember 16-án a tárca, a hatáskörébe tartozó országos vasúti igazgatóság, valamint az RMDSZ képviselői újra tárgyaltak. Országszerte több mint 300 állomást érint a rendelkezés. /Benkő Levente: Késnek a táblák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./
2003. szeptember 30.
A Magyar Hírlap szept. 23-ai számában Kopátsy Sándor Az aradi emlékmű című cikkében ilyesmiket írt: "A magyar közvélemény nem érti a román álláspontot a Trianon után lerombolt aradi emlékmű elhelyezése körüli vitában. Azért nem, mert a magyar történelemírás máig nem őszinte, sőt félrevezető a szabadságharc Erdély sorsát érintő értékelésében. (...) Az erdélyi szászok és az akkor már román többség hallani sem akart az unióról, a Magyarországhoz való csatlakozásról." Hogy miről mit nem akartak hallani a magyarok után érkezett "honfoglalók", arról folyhat történészi vita, de hogy a románok 1848-ban még nem voltak többségben sem a "történelmi" Erdélyben, sem a ma Erdélynek mondott újkori román tartományban, az tény. /Csúsztatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Új választmánya van az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezetének címmel közölt valótlanságot az RMDSZ hivatalos közlönye, az RMDSZ Tájékoztató nevű elektronikus hírlevél szept. 22-én. "Szeptember 20-án jelölte ki a Történelmi Máramaros területi szervezet küldöttgyűlése a 83 tagú területi választmányát, amelyben a helyi szervezetek képviselői mellett helyet kaptak az ifjúsági szervezetek és az RMDSZ társszervezetek képviselői is." A megjelentek szerint csak arról született határozat Máramarosszigeten, hogy 83 tagú lesz (!) a választmány, amit egyébiránt másutt Területi Küldöttek Tanácsának neveznek. Ez a testület tehát nem lett se megválasztva, se kijelölve, a teremben nem volt 83 ember, a falusi szervezeteket senki sem képviselte. /T. P.: Ki hazudik még? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Az erdők jogos tulajdonosainak visszaadása nem halad úgy, ahogy kellene, sem az állami, sem a magánerdők kitermelése nem történik mindenütt a törvényes előírások szerint. Nemrégiben parlamenti kivizsgáló bizottság járta be Hargita megye északi tájainak erdőit. Garda Dezső képviselő, a bizottság tagja összegezte a tapasztalatokat. Jelentősek az erdőlopások. Az egykori tulajdonosoknak legtöbbször nem az ősi helyen osztották ki a fás területeket, hanem kimértek nekik egy csutakos részt, és amikor nem voltak megelégedve mindezzel, a helyi rendőrséggel megfenyegették őket. Ugyanakkor egész erdőrészeket irtottak ki, s e törvénytelenségek fedezésére az állami erdőgazdálkodás számlatömbjeit használták. E vidéken egy szűk csoport tartja kezében a hatalmat, s nemegyszer megtörtént, hogy a fatolvajok kiirtották mások erdeit, s legjobb esetben a tulajdonos az érték alig néhány százalékát, zsebpénzt kapott. És azt állították a kárvallottak, hogy ha mertek emiatt szólni, a kivizsgálást végző intézmények - rendőrség, ügyészség, bíróság - azoknak adtak igazat, akik gazdagabbak és hatalomközelben voltak. Gyergyó vidékén a helyi földosztó bizottság tagjai - többségben RMDSZ-es magyarok - nem akarják birtokba helyezni a jogos tulajdonosokat. Megsokasodtak az erdőlopások.A helyi rendőrparancsnok Garda képviselőről azt állította, hogy szélsőséges nacionalista, fasiszta, ezért a 90 százalékban románokból álló parlamenti bizottság a további kivizsgálást leállította. Garda nem hagyott fel az igazság kiderítésével, az idén újból parlamenti bizottság járhatott a vidéken. Ők újra elkaptuk a fatolvajokat, a rendőrség nem volt képes erre. Azért, hogy eltüntessék a lopás nyomait, meggyújtották a csutakokat. Azonban a friss ültetvények is a lángok martalékaivá lettek az idei tavaszon. A tetteseket a rendőrség nem tudta azonosítani, annak ellenére, hogy az emberek tudják a tolvajok nevét. A helyi vezetők megígérték, hogy egy hónapon belül megoldják azoknak a helyzetét, akik csutakot kaptak vissza. Azóta eltelt több hónap, de eddig minden maradt a régiben, hallani sem akarnak arról, hogy a kárvallottakat kártalanítsák. /Román Győző: Fa helyett csutak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Zilahon is megalakult a Reform Mozgalomnak egy sejtje: a Zilahi Együtt Megmaradásunkért Mozgalom (ZEMM). A ZEMM 66 fős csapata támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzatának létrehozását. A ZEMM szerint az RMDSZ minden alkalmat megragad arra, hogy a belső ellenzéket és ezek támogatóit lejárassa. Rövid időn belül meg fog kezdődni a Reform Mozgalom vezetőink kirekesztése-kizárása az RMDSZ-ből, az anyagi támogatások megvonása. A ZEMM szerint minden magyarlakta megyében önálló listával kell indulnia a Reform Mozgalomnak. /A ZEMM a Szilágysomlyói Fórumon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Sütő András az erdélyi magyar közéletben ritkán van jelen mostanában. Az író elmondta, hogy néhány prózai munkája van, amiket be kellene fejezni. Azonkívül naplója és krónikás könyve is "félbe-szerbe". Az erdélyi magyar közéletről, politikumról kifejtette, hogy elismerés mindazok számára, akik tíz esztendőnél több ideje iszapbirkózást folytatnak Bukarestben, a parlamentben és más törvényhozó testületekben azért, hogy valamit visszaszerezzenek abból, amitől 40 esztendőnél több ideig megfosztottak. "Hol vagyunk még attól, hogy a javainkat teljes egészében visszakaptuk volna, hol vagyunk még attól, hogy a Székelyföld autonómiáját valóságos jogként élvezhessük? Hol vagyunk még attól, hogy megmentsük a szórványvilág majdnem félmilliós magyarságát, az úgynevezett szórványmagyarokat." A szórványmagyarság mai állapota valójában nem az elmúlt 30-40 esztendőben változott válságosra. "Ez már a 17-18. században kezdődő asszimilációs folyamat volt. Ezt nyilvánvalóan felgyorsította a román diktatúra, sőt az utóbbi tíz esztendő története is. Az elvándorlás, a gyerektelenség, a bezárt iskolák." Sütő egyetért Markó Bélával, aki azt mondja, hogy a romániai magyarság képviseletének a mindenkori törvényes magyar kormányzattal kell együttműködnie. "Ez Antall József óta valóban így is alakul, tehát azt mondom, hogy helyes az az elgondolása az RMDSZ-nek, hogy egyenlő közelségben és egyenlő távolságban kell a magyarországi jobb- és baloldali erőkkel együttműködni, hiszen a mindenkori legitim, szabadon választott magyar kormánynak a határon túliakkal való törődés alkotmányos kötelezettsége." /F. T.: Szórványmagyarok az asszimiláció torkában. Beszélgetés Sütő Andrással. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30. - Elhangzott az Agnus Rádióban/
2003. szeptember 30.
Elkezdődött az új egyetemi tanév. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora tanévnyitó beszédében elmondta: az egyetemen idén mintegy 45 ezer diák tanul, az intézményben román nyelven 88, magyar tagozaton 52, német vonalon pedig 13 szakon folyik az oktatás. Néda Árpád rektor-helyettes a Szabadságnak elmondta: a magyar nyelvű oktatás területén több újítást is megvalósítottak. A Református Teológia Kar keretében beindult a didaktikai teológia - kántorképző szak, ami hiánypótló e téren, és lehetővé teszi, hogy a vallástanárit végzett diákok kántorként is dolgozzanak. Ugyanakkor a Közgazdasági Tudományok Karon és a Jogi Karon tovább nőtt a magyar vonalon tanuló egyetemi hallgatók száma. A BBTE-n jelenleg 9511 magyar anyanyelvű diák tanul, ebből mintegy hatezer a magyar tagozatra járó egyetemi hallgatók száma. A Bölcsészkaron a román hallgatók kérték egy magyar nyelvű előadás beindítását nem magyar anyanyelvű egyetemisták számára. A mester- és doktoranduszképzésre vonatkozóan a rektor-helyettes kifejtette: idén több karon is indult magyar mesterképzés, és az itt oktató tanárok száma is megnőtt. Az elmúlt évben több magyar professzor is megkapta a mester- és doktorandusz vezetés jogát, ami lehetővé teszi, hogy a magyar hallgatók anyanyelvükön vizsgázhassanak, és magyar nyelven írják doktoranduszi téziseiket. /Pap Melinda: Elkezdődött az új egyetemi tanév. Idén mintegy 45 ezer hallgató tanul a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
