Ozsdola és Gelence között van Hilib 300 lelkes színmagyar és római katolikus vallású falu. Itt született Hilibi Gaál János (1779-1891) író, jogász, közéleti személyiség, A székely gazdászat viszonyai című könyv szerzője és Fábián Sándor (1848-1912) gyulafehérvári kanonok, tanár. 1882-84 között ő szerkesztette a Közművelődés című római katolikus irodalmi közlönyt.Messzi földre eljutott a híre a hilibi asszonyok által készített rózsabogyólekvárnak. A falu erdejében van a Szarvaskő nevű sziklaformáció, a település közelében pedig a Luci-fenyves, millenniumi emlékerdő, az egykori majálisok színhelye. Mindezek az eljövendő faluturizmus értékei. /Hilib. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./
2003. október 9.
Bukarestről Marosvásárhelyre költözött A Hét c. lap szerkesztősége. Augusztusban látott utoljára napvilágot - bukaresti hetilapként, és előreláthatólag okt. 23-án kerül ki a nyomdából az első "marosvásárhelyi" lapszám. A régi belső munkatársak közül Ágoston Hugó marad, ő "rontja" majd az átlagéletkort a maga 59 évével. A többi szerkesztő fiatal. A hírek szerint a 27 éves Parászka Boróka lesz az A Hét felelős szerkesztője, aki Bukarestből Marosvásárhelyre költözött. Kelemen Hunor képviselőről az a hír járja, hogy lapigazgató lesz, 35 éves, és körülbelül ugyanannyi a költő Jánk Károly, aki várhatóan szintén belső munkatárs lesz, mint ahogy a laphoz szegődik a 31 éves Papp Sándor Zsigmond író, újságíró és a 28 éves Fazakas Attila is. /(Máthé Éva): Drasztikus fiatalítás A HÉT szerkesztőségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2003. október 9.
A Hepehupa /Zilah/ minden számnál valami újjal meglepi az olvasót. A július-szeptemberi, 3.szám abban különbözik az eddigiektől, hogy az egyén szemével (is) láttat. A Gyökerek rovat szinte kivétel nélkül megélt, egyéni hangvételű írásokat tartalmaz. /Szabó Csaba: Sebességváltás a hepehupán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2003. október 9.
Megjelent Benkő Levente Székely golgota /H-Press Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, Kaláka-könyvek sorozat/ című megrendítő riportkönyve. A szerző feltárta a hírhedett földvári haláltáborba hurcolt székelyföldi magyar foglyok - katonák és civilek - megpróbáltatásait, személyes vallomásokban örökítette meg szenvedéseiket, és hiteles kordokumentumok nyomán nagyívű helyzetképet rajzol az 1944-45-ös kisebbségellenes romániai belpolitikáról, a nemzetközi összefüggésekről. /Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./
2003. október 9.
Okt. 7-én Kolozsváron, a bölcsészkaron bemutatták Ferencz Zsuzsanna Kik és Mik /Jelen Könyvek, Arad/ című kisprózai kötetét. Cím nélküli, a groteszket, az abszurdot és más formákat egyensúlyban adagoló sztorik, csipetnyi életvillanások sorakoznak fel olyan író tollából, aki örök kolozsvárinak vallja magát, de a német-magyar szak elvégzése után nemigen látogatott haza. Sokáig volt bukaresti tévés és rádiós, majd kipróbálta a németországi sajtóvilágot, hogy aztán Erdélybe, annak is egyik csendes zugába, Homoródszentpéterre telepedjék vissza. "Erdélyi magyar író akarok lenni, nem romániai magyar író"- jelentette ki a szerző. /Ö. I. B.: Kolozsvártól, Bukaresten és Lipcsén át, Homoródszentpéterig. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2003. október 10.
Lengyelország támogatja Románia erőfeszítéseit a NATO-integráció, valamint az EU-hoz való 2007-es csatlakozás érdekében, jelentette ki Aleksander Kwasniewski lengyel államfő okt. 9-én Bukarestben, a parlament plénuma előtt mondott beszédében. /Lengyelország támogatja Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
A parlament okt. 9-i együttes ülésén jóváhagyta Ion Iliescu levelét, amelyben az államfő kérte, hogy az Irakban szolgálatot teljesítő román katonai kontingenshez 56 katona és civil csatlakozzék. A döntés szerint a csoportot 30 vezérkari tiszt és altiszt, 6 civil szakértő és 20 egészségügyi szakember alkotja. A katonák és civilek lengyel parancsnokság alatt tevékenykednek majd a nemzetközi erők kötelékében, amelyben Románia egy tűzszerész-osztaggal és hírszerző alegységekkel vesz részt. /Kiegészítik az iraki román csapatokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Adrian Paunescu vezette a tévében a Szabadság-szobor diverziója című kerekasztal beszélgetést, négyen ültek az asztalnál, köztük egy sem volt a magyarság képviselője, jóllehet román-magyar problémáról volt szó. Ott ült többek között Dan Berindei történész. Paunescu nézői véleményeket is felolvasott, melyek kimondták: nem muszáj a magyaroknak itt élniük, hagyják el Erdélyt. Mit akarnak a magyarok, mikor Erdély a románoké? Egyértelműen a gyűlölet uralta ezt a műsort, benne a fasisztákra jellemző kiszólásokkal. Adrian Paunescu a koránypárt szenátora, a parlament kulturális bizottságának elnöke. Sok román néző joggal gondolhatja, hogy amit Paunescu mond, az nem csak az ő véleménye, de az egész SZDP, s általa az egész kormány véleménye. Az utóbbi hetekben a kormányzati megnyilvánulásokból úgy tűnik, egyre inkább az. Borbély László bejelentett, hogy az RMDSZ nem hagyja szó nélkül, s kéri a gyűlölködő műsorvezető eltávolítását az illető adás éléről. De elég lesz-e ennyi, s egyáltalán lesz-e hatása a tiltakozásnak? Nem kellene immár az EU közbenjárását is kérni, s elküldeni Strasbourgba egy-két kazettát a bárd tévés műveiről? /Sike Lajos: Ez már fasiszta hang volt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2003. október 10.
Markó Béla kijelentette, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén nem fogja javasolni az SZDP-vel kötött együttműködési megállapodás felbontását, noha az RMDSZ képviselői sérelmezik, hogy a Szabadság-szoborral kapcsolatos kérdés rendezetlen maradt. Az elnök ugyanakkor Adrian Paunescut bírálta nacionalista retorikája miatt. Az RMDSZ elnöke szerint Paunescu megsértette a magyar közösséget az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos kommentárjaival, amikor "gyilkosoknak" nevezte a magyar hősöket. "Elutasítjuk, hogy Adrian Paunescu adjon leckét nekünk és ő döntse el, mi a jó és a rossz. Elfogadhatatlan, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját Adrian Paunescu úr irányítsa, aki folyamatosan támad bennünket és uszít ellenünk", fogalmazott Markó. Az RMDSZ elnöke elmondta, a kérdést felvetette az SZDP képviselőivel tartott megbeszéléseken, és Adrian Nastase kormányfővel is tárgyalt erről. /Nem bontják fel a protokollumot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa tájékoztatást hallgat meg az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazás előkészületeiről - áll az RMDSZ sajtószolgálata által szétküldött elektronikus levélben, mely az SZKT okt. 11-i ülésének a tervezett napirendjét tartalmazza. A napirend kidolgozóiban talán nem is tudatosult, mennyire beszédes ez a megfogalmazás.Javában folyik a kampány, az RMDSZ hirdetésekkel, plakátokkal próbálja meggyőzni az erdélyi magyarságot arról, hogy a változások az érdekét szolgálják. Az RMDSZ vezető politikusai csupán a román parlamentnek kívánják a törvényhozói szerepet. Saját kisparlamentjükkel, az SZKT-vel szemben azonban védik hatalmukat. Gondosan vigyáznak arra, hogy e testület nehogy érdemi vitákat folytasson. Az SZKT, az RMDSZ törvényhozása soha nem vitatta meg, mit kellene bevinni az alaptörvénybe, milyen minimális feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy vállalható legyen a módosítás. Ebben SZKT is ludas. 2002 májusában azt szavazta meg, hogy fel se olvassák az RMDSZ alkotmánymódosító csomagját. Szavazatával elfogadta az Operatív Tanács alkotmánymódosításról hozott határozatát. /Gazda Árpád: Kotyvasztott igen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Fodor Imrét a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt fogta vallatóra a hatóság. Felvonult a csendőrség, a rendőrség, az ügyészség, az ügyeletes televíziós stábok is meglepő fürgeséggel teremtek az incidens helyszínén. Fodor Imre cáfolta, hogy Erdőszentgyörgyön plakátot és szórólapot osztogatott volna, s az ezzel kapcsolatos híreszteléseket csúsztatásnak nevezte. Mint elmondta, szabad napot kért, és Szovátára indult. Az erdőszentgyörgyi parkolóban megállt, hogy a csomagtartóban elrendezze a szóróanyagot, amikor odament egy csendőr, és azt kérte, hogy mutassa meg a személygépkocsijában levő plakátokat, megjegyezve, hogy tudja, miről van szó, és már értesítette a rendőröket is. Amikor Fodor Imre bemutatkozott, a csendőr azt mondta, hogy fölösleges, mert azt is tudja, hogy kiről van szó. Rövidesen megjelent két rendőr is, és bekísérték az erdőszentgyörgyi rendőrségre, ahol meg kellett várnia, amíg a Marosvásárhelyen működő táblabíróságról Stefanescu Marius ügyész, valamint a megyei rendőrség parancsnok- helyettese a helyszínre ért. Nyilatkozatot akartak íratni vele, de mivel erre nem volt hajlandó, jegyzőkönyv készült, amelyben úgy szerepelnek az események, ahogy megtörténtek, lefordították a plakát és szórólap szövegét román nyelvre, valamint azt is rögzítették, hogy honnan származik a szóróanyag. Az ügyész végül közölte Fodor Imrével, hogy nincs szó kihágásról, és bűntényről sem. Az alpolgármester hozzátette, hogy meglepő gyorsasággal érkeztek a helyszínre a román nyelvű sajtó képviselői, és véleménye szerint az egész akciónak a megfélemlítés volt a célja. /(bodolai - mózes): Fodor Imrét bekísérték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./ Ovidiu Natea Maros megyei prefektus elmondta: az illetékes hatóságokra bízza az ügy megoldását, Dorin Florea polgármester pedig úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre problémáját csak nyugtatószerekkel lehet megoldani. Az Erdélyi Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete közleménye szerint Szilágyi Zsolt soros elnök aggasztónak tartja azokat a jeleket, amelyek a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának előestéjén a román hatalmi körökből és az RMDSZ csúcsvezetősége részéről érkeznek. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és a gyülekezés szabadságát. Azok, akik részt vesznek a Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek megalakításában, nem tesznek mást, mint alkotmányos, demokratikus jogaikat gyakorolják. A testület tiltakozik a megfélemlítés minden formája ellen, áll a közleményben. /Őrizetbe vették Marosvásárhely alpolgármesterét. Tiltakozik az Erdélyi Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A 74 plakátból 73-at visszaadtak, egyet elkértek tanulmányozás céljából - mesélte el Fodor Imre. Marosvásárhely alpolgármestere nevetségesnek nevezte a híresztelést, miszerint éppen plakátolás közben "csípték" volna el. A rendőr nem tudott válaszolni az újságíró kérdésre, hogy mivel gyanúsítható Fodor Imre. "Én csak annyit tudok, hogy a plakátok valamiféle térképet tartalmaznak, amiről azt beszélik, hogy a Székelyföldet ábrázolja" - mondta a rendőr, aki elárulta: csendőrkollégáit már egy nappal korábban arra figyelmeztették Vásárhelyről, hogy amennyiben "furcsa plakátokat" találnak, azonnal értesítsék a megyei parancsnokságot. Egy Ciprian Airineiként bemutatkozó csendőr volt, aki "felfedezte a plakátokat", de nem nyilatkozott az újságíró előtt. A SZNT népszerűsítő plakátjainak Marosvásárhelyen is meg kellett volna jelenniük. Ennek érdekében éppen Fodor Imre fizette ki még a plakátolási illetéket, de alig két órával később Dorin Florea polgármester telefonon értesítette, hogy menjen a pénzéért, mert visszavonta az engedélyt. "Szerintem nálunk csak azért fújják fel ennyire ezt az ügyet, hogy megfélemlítsék a magyar közösséget" - mondta Fodor Imre. Marosludasi társa, Andrássy Árpád szerint Fodor erdőszentgyörgyi "lefülelése" kitervelt akció volt. "Csak én és a szentgyörgyi Molnár József tudtunk arról, hogy Fodor Imre kiviszi a plakátokat. Az alpolgármester szerdán este tőlem kérte el a Molnár otthoni telefonszámát. Meggyőződésem, hogy beszélgetésünket lehallgatták, különben mivel lenne magyarázható, hogy amint leparkolt, a plakátok felől érdeklődő csendőr jelent meg az autó mellett?" - vélte Andrássy. /Szucher Ervin: Fodor Imrét bekísérték a rendőrőrsre. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Megtéveszti a magyar közösséget a Székely Nemzeti Tanács, jelentette ki tegnap Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó nem tartja jónak az SZNT megalakítását, szerinte a kezdeményezők azt a látszatot akarják kelteni, hogy ezáltal megvalósul a székelyek autonómiája. "Erről szó sincs, a tanácsnak nem lesz semmiféle hatásköre, csupán az RMDSZ alternatívája kíván lenni" - vélte a szövetségi elnök. /Markó Béla: megtévesztő az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának Állandó Bizottsága a csíki RMDSZ-elnökök és RMDSZ-listán megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok figyelmébe ajánlja okt. 9-i ülésén elfogadott állásfoglalását. Ebben felkérik a "címzetteket", hogy ne jelöljenek helyi SZNT-küldötteket mindaddig, amíg érvényes SZKT-, illetve TKT-döntésekre nem kerül sor ez ügyben. "Ezen álláspontunkkal megerősítjük a Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ-elnök 2003. október 6-án megfogalmazott levelét, miszerint RMDSZ helyi vagy területi, esetleg országos álláspontjának kialakulásáig tartsák magukat távol a Székely Nemzeti Tanács alakulási folyamatától" - olvasható az állásfoglalásban. /Állásfoglalás a Székely Nemzeti Tanács ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Magyarország és Románia a XXI. század elején címmel szervezett konferenciát okt. 7-én a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem történelem tanszéke. Az előadó dr. Alexandru Ghisa tudományos kutató, a budapesti román nagykövetség tanácsosa volt, ismertette a jelenlegi román-magyar viszony jellegzetességeit, történelmi és európai megközelítésből egyaránt. Elmondta, a két ország közötti viszony abszolút normális, a közös harcok, a részben közös történelem, a közös átmeneti időszak hasonló célokat, megoldásokat szült. A kapcsolat különösen aktívvá vált az utóbbi időszakban, miniszteri szinten is igen gyakran szerveznek találkozókat, megbeszéléseket. Jók a gazdasági, katonai kapcsolatok, sok közös projekt jött létre. A kisebbségi kérdések terén is együttműködik a két ország. Ghisa azt állította, Románia már megkezdte a történelem demitizálását /!/, Magyarországon ez még várat magára, ott erősödik a nacionalizmus. Fájlalta, hogy a Magyarországon élő román kisebbségnek nincsen parlamenti képviselete, nem élvezik ugyanazon jogokat, amelyeket az itteni magyarság. /Nagy Botond: Érdekes szemléletmód. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2003. október 10.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Tanügyi Bizottsága elemezte az alkotmány felekezeti oktatásra vonatkozó módosító paragrafusát, amelynek elfogadásáról október 19-én népszavazás dönt. Előrelépés, hogy az állami és magán oktatási szféra mellett megjelenítik a felekezeti oktatást is. Azonban ezt negatívan ellensúlyozza, hogy csupán az állami oktatás ingyenességéről van szó egy másik részen. A Tanügyi Bizottság ezért a felekezeti oktatás létjogosultságának e formában való alkotmányba iktatását elégtelennek tartja, és továbbra sem látja biztosítottnak a felekezeti oktatás kérdésének megnyugtató rendezését. /Látszólagos oktatási esélyegyenlőség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek valamennyi főesperesi hivatalnak címzett levelében azt ajánlotta, hogy az alkotmány módosításával kapcsolatost körlevelelét lehetőleg okt. 12-én, minden szentmisén olvassák fel. "Az 1991-es Alkotmány messze az elvárásaink alatt maradt." A módosított Alkotmány "sem felel meg elvárásainknak. A régihez viszonyítva bekerült néhány olyan módosítás, amely mindenképpen előrelépést jelent." Fontos, hogy a felekezeti oktatás harmadik pillérként elismerést nyert a tanügyi rendszerben. A módosított Alkotmányban az anyanyelv- használati jogok is bővítést nyernek, és a tulajdonjogot is szavatolják. Ez azt fogja jelenteni, hogy az anyanyelv használat biztosítva lesz a közigazgatásban, az állami hivatalokban és az igazságszolgáltatásban. Megszűnik a kötelező katonai szolgálat. Az érsekség felszólít minden katolikus hívőt, hogy szavazzon igennel az Alkotmányra. /A Gyulafehérvári Érsekség körlevele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2003. október 10.
A televízióban Puiu Hasotti liberális (PNL) politikus kijelentette, hogy "a 13 tábornok aradi szobrának Magyarországon a helye..." El lehetne kissé gondolkozni, hogy mi mindent "kellene" tovavinni Erdély egész területéről mindabból, ami a hajdani "Nagyra" emlékeztet (csak itt Kolozsváron például a román Nemzeti Színház épületét, a Babes-Bolyai Egyetem épületét, az Egyetemi Könyvár épületét, a Klinikák épületétnek sorát, Mátyás király születési házát és főtéri szobrát, a Farkas utcából Sárkányölő Szent György szobrát s ugyanonnan mindjárt a református templomot stb.), írta Szabó Gyula . Az emlékművet Aradon kellene hagyni. Ha mégis "muszáj" lenne Magyarországra tenni át a "helyét" a szoborműnek, végső soron az is megoldható egy "egyszerű" határkiigazítással: átcsatolják Párizsban, a csatolások "szokott helyén" Aradot Magyarországhoz, és azzal a "szokványos tollvonással" az időközben felállított Szabadság-szobor "készen" ott lesz Magyarországon. /Szabó Gyula: Legjobb román ötlet a "botránykő"-szoborra nézve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint Romániában a polgármesterek nem támadhatják meg a helyi tanácsok határozatait. Ez azt jelenti, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi közigazgatás működésének akadályozására alkalmas eszköz nélkül maradt. Funar rendszeresen megtámadta a közigazgatási bíróságokon a tanácsi határozatokat, amivel megbénította a helyi közigazgatás működését. 2002. májusa óta minden tanácsi határozatot megtámadott a közigazgatási bíróságon. /Borbély Tamás: Csökken a polgármester hatásköre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Az erdélyi magyarság számára létkérdés, hogy még Románia belépése előtt kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere, amely minden tagállam számára kötelező érvényű lenne, hangoztatta okt. 8-án Tőkés László királyhágómelléki református püspök Sárváron, az Ezredévnyitó beszélgetések elnevezésű rendezvényen. Tőkés László úgy vélekedett: az integráció ügye jelenleg Romániában és Magyarországon is háttérbe szorítja a nemzeti kisebbségek ügyét, a jelenlegi román politika pedig szavai szerint csak addig akar megfelelni az uniós normáknak, amíg a felvételi vizsgán átmegy. Mint mondta az európai integráció a magyar nemzet egésze számára csak akkor jelenthet megoldást, ha ezáltal megoldódnak a határon túl élő nemzeti kisebbségek problémái, ha az integráció keretei között biztosítják önrendelkezésükhöz való jogukat. "Az autonómia egyik legfontosabb eleme az oktatás, hogy az óvodától az egyetemig meglegyenek és működjenek a megfelelő intézmények" - hangoztatta. A püspök kritikusan szólt az RMDSZ-ről. kritikával illette a magyarországi kormányzati politikát is, amikor azt hangoztatta: "Budapest és Bukarest barátságát fontosabbnak tartják, mint az erdélyi magyarság érdekeinek védelmét", mindennek pedig a mozgatórugója szerinte az uniós elvárásoknak való közös "látszatmegfelelés". Tőkés László kijelentette: Magyarország uniós csatlakozása után az erdélyi magyarságnak belülről egy korlátozott önrendelkezés kivívása, kívülről pedig a kettős magyar állampolgárság elnyerése jelentene megfelelő támaszt, és ez szolgálná az egész magyar nemzet érdekeit is. /Tőkés László: Létkérdés, hogy kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./
2003. október 10.
Magyar tanítóképző főiskolai csoport indult Temesváron. Az aradi Vasile Goldis Egyetem keretében működik a kihelyezett temesvári tagozat. A 23 magyar fős tanítóképző főiskolai csoport távoktatás keretében tanul. Tácsi László köszöntötte a hallgatókat, akik hetente egyszer járnak előadásokra. /Jantó-Petneházi István: Magyar tannyelvű tanítóképző főiskola Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 10./
2003. október 10.
Szabó Csaba újságíró megkérte egyik kollégáját, hogy egy cikk erejéig szálljon be az egyik szórványakcióba, időnként be kell segíti közmagyar ügyekben egymásnak. A pályatárs azt mondta, hogy őt nem érdekli semmi szórvány, semmi közmagyar ügy, azaz csak akkor érdekli, ha azért megfizetik. Ha mindenki azt mondaná, hogy közmagyar ügyekben nem dolgozunk ingyen, akkor szép csendesen leépülne az a fél-földalatti szórványmentő hálózat. Az is igaz viszont, hogy ezt a fél-földalatti hálózatot el kellene tartania a társadalomnak. Azokat, akik bizonyított módon tevékenykednek a szórvány, vagy a közösségépítés, kapcsolatfejlesztés terén. /Szabó Csaba: Ingyenmunka turul változatra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Okt. 11-én készül a marosvásárhelyi Studium Alapítvány a három év alatt épített "birodalom" felavatására. Dr. Jung János egyetemi tanár a Studium kuratóriumának elnöke, dr. Vass Levente egyetemi gyakornok az alapítvány igazgatója, dr.Gergely István egyetemi gyakornok pedig a Studium gazdasági igazgatója. Dr. Jung János professzor emlékezett: már a 90-es évek kezdetén felmerült, hogy szolgálati lakásokat kellene vásárolni az egyetemi oktatók számára. Szükséges volt létrehozni egy olyan jogi státussal rendelkező szervezetet, amely az állami magyar felsőoktatás háttérintézmény- rendszerét kialakítja és működteti, ezért 1999-ben megalakult a Studium Alapítvány. Dr. Vass Levente igazgató hozzátette: a szervezésben fontos lépés volt a Marosvásárhelyen működő oktatással és tudománnyal foglalkozó szervezetek összevonása (Bolyai Társaság, MMDSZ, Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, a Szent Balázs Alapítvány, Prospero Alapítvány, Keresztény Orvosok Szövetsége). A felsorolt szervezeteket egyesítő Studium Alapítvány a Sapientia párjává vált az állami magyar felsőoktatás területén. A legnagyobb projekttel, amelyet az Apáczai Közalapítványnál a tanári lakások - szakkollégium építésére nyertek el, az volt a cél, hogy hozzáférhető áron szolgálati lakást biztosítsanak elsősorban a fiatal oktatóknak, szakképzésen, továbbképzésen részt vevő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Felépült az 1065 négyzetméter hasznos felületű 19 szobából és 9 összkomfortos lakóegységből álló épület, amelyben egy 57 négyzetméteres számítógépes és egy 75 négyzetméteres előadóterem is van. Az épületet bebútorozták és a szükséges oktatástechnikai felszerelésekkel látják el. A leendő lakóknak biztosítják a számítógép- használatot, a kábeltévés adásokat, s ha adott lesz az anyagi háttér, az internetre való csatlakozást is. Dr.Gergely István gazdasági igazgató a könyvtárról beszélt. A cél egy modellértékű tudományos műhely létrehozása volt, egy számítógépes hálózattal felszerelt szakkönyvtár. Marosvásárhely központjában egy családi házat vásároltak meg 360 négyzetméter telken 280 négyzetméter hasznos felülettel. Az átalakítás után 100 négyzetméteres könyvtárat és olvasótermet, számítógépes termet, valamint egy társalgást biztosító teakonyhát alakítottak ki. Az olvasóteremben 30-35 személy fér el, s az állomány jelenleg 7000 kötetből, szakfolyóiratokból, CD-kből áll. A könyveket a Studium Alapítványt alkotó szervezetek könyvtárának az egyesítése révén alakították ki, s ezt az anyagot egészítettük ki az 1998 után Magyarországon megjelent értékes szakkönyvekkel. A könyvtár okt. 13-ától kezdi meg működését Ugyanebben az épületben alakították ki a Studium Kiadó székhelyét is. A kiadót 2002 decemberében hozták létre azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi magyar oktatók kéziratait a megfelelő minőségben, egységes arculattal tudjuk megjelentetni. Ez az iroda szolgálná a magyar nyelvű oktatáshoz szükséges különböző anyagok, poszterek, tudományos dolgozatok elkészítését, amihez csúcsteljesítményű személyi számítógép, laptop, digitális kamera és fényképezőgép, nagy teljesítményű fénymásoló, poszternyomtató, CD-író és -másoló áll majd az oktatók és diákok rendelkezésére. Az alapítvány egy nemrégiben megvásárolt területen szeretne felépíteni egy központot oktatásszervezéssel és az egészségügy menedzselésével foglalkozó szakemberek képzésére. /Bodolai Gyöngyi: Jövőalapozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2003. október 10.
Válságos helyzetbe került kisgyermekes anyákon kíván segíteni a néhány hét múlva megnyíló otthon létesítésével a sepsiszentgyörgyi Talita Kumi Egyesület. Háromszéken nyolcszáz gyermeket hagytak el szüleik az utóbbi tizenhárom évben. A Talita Kumi Egyesület legújabb kezdeményezése azt a jelenséget igyekszik visszaszorítani, hogy a válságos helyzetbe került anyák lemondjanak gyermekükről. A városi tanács vállalta az ingatlan bérleti díjának kifizetését. A Talita Kumi vezetője, Vidor Alíz közölte, tíz anyának és gyermekének tudnak majd otthont biztosítani. Igyekeznek munkalehetőséget biztosítani az anyukáknak: a Máltai Szeretetszolgálat kötő- és varrógépet adományozott az intézménynek. Vidor Alíz hangsúlyozta, az új otthont helyi összefogásból hozták létre. Ügyvédek és orvosok egy-egy csoportja havonta juttatja el az egyesülethez anyagi támogatását, de többen mosógépet is adományoztak. /Farkas Réka: Helyi összefogásból jöhetett létre a hiánypótló intézmény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Gazdag programmal kezdték az új évadot a romániai magyar színházak, azonban a tervek megvalósítását az anyagi gondok gátolják. Kovács Levente, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának vezetője emlékeztetett arra, hogy a színház költségvetését nem a román művelődésügyi minisztérium, hanem a Maros megyei tanács és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal biztosítja. A megyei hatóságok azonban még nem rendelkeznek a színházvezetéshez szükséges tapasztalattal, emellett a költségvetés egyötödének megfelelő, nemrégiben a helyi tanács által jóváhagyott támogatás folyósításával is gondok voltak. Magyarországi támogatások nélkül az utóbbi négy évben egyetlen darabot sem vihettek volna színre. A helyi költségvetés csak a fizetéseket és az épület állagának megőrzését képes biztosítani. "Nem tisztességes, hogy egy kéttagozatos - román és magyar - színház keretében a magyar társulat csak a magyarországi támogatásoknak köszönhetően létezhet, míg a román társulat költségeit teljes mértékben a helyi költségvetésből fedezik" - mondta a társulatvezető. A kolozsvári Magyar Opera legnagyobb gondját a nagymértékű kivándorlás jelenti, ami akár az intézmény megszűnésével is járhat. Simon Gábor igazgató szerint 1950-től kezdve több mint száz művész hagyta el a kolozsvári művészeti intézményeket. Ennek az a fő oka, hogy a művészek Kolozsváron rendkívül rosszul keresnek. A Csíki Játékszín éppen az anyagi gondok miatt főleg "befogadó" színházként működik, nincs annyi pénze, hogy csak önálló produkciókat készítsen. Így az idei évad három nagy előadásából egy, a három gyermekelőadásból pedig kettő vendégelőadás. A művészek bérét és a produkciós költségek egy részét a helyi önkormányzat biztosítja. Emellett a színház vezetése infrastruktúra-fejlesztésre, illetve egy-egy produkcióra szóló pályázat útján próbál pénzeket előteremteni. A pályázatok többségét a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól nyerték. A Tomcsa Sándor Színház fenntartója Székelyudvarhely önkormányzata, költségeinek fedezéséhez azonban más anyagi támogatókra is rászorul. Itt is elsősorban a magyarországi források jelentik a mentőövet. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház számára is kevés a megyei tanács által adott pénz. A magyarországi támogatásból fedezhető a vendégrendezők honoráriuma, a díszlet- és jelmezköltségekhez szükséges összegekhez különböző pályázatok útján jutnak. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata is csak "vegetálni" tudna a helyi önkormányzat pénzéből. Az idei ötvenedik évfordulóra azonban a megyei tanács külön keretet szavazott meg az intézmény számára. Ebből a színház szeretné felújítani a stúdióját, felújítani és bővíteni tervezi néhány helyiségét, így az öltözőt is. /Garzó Ferenc: Romániai magyar színházak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./
2003. október 10.
Trianon előzményei és következményei a címmel volt okt. 3-án előadás és könyvbemutató Nagybányán a Teleki Magyar Házban. A rendezvény meghívottja Ádám Sándor Budapestről, aki a "Trianon bűne", "Trianon jogszerűsége" és hasonló könyveit ismertette. Többféle aktualitása is lehet manapság Trianonnak, írta Vásárhelyi D. Miklós. Történelmi szempontból az elmúlt másfél évtized a nagy változásoké volt Kelet-Európában. Korában örökkévalónak vélt (hirdetett) politikai rendszerek bomlottak fel, mesterségesen létrehozott országok hullottak darabjaikra, más országok egyesültek, állam- és katonai szövetségek omlottak össze. Sokakban felmerülhetett a kérdést: vajon nem lehetne a kedvező politikai konjunktúrát a javunkra fordítani? Miért épp a magyar nemzet várja tehetetlenül, karbatett kézzel, hogy elmúljon a talán soha vissza nem térő alkalom? Ludwig von Lang, a Vatikán kezdeményezésére 1984-ben létrehozott emberjogi intézet, az Institutum Pro Hominis Juribus főtitkára által 2001 februárjában megfogalmazott, s az ENSZ Háborús Törvényszékéhez eljuttatott levelében többek között a következőket írta: "...a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. [...] Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye akkori közömbösségét." Az egyetlen gondolat, amely az elmúlt másfél évtizedben reálisnak látszó kiutat kínált a tudati-történelmi zsákutcából, az a nemzetprogram, amelyet a magyar polgári kormány a Kárpát-medencei magyarság szellemi-gazdasági egyesítésében, a magyarságtudat erősítésében jelölt meg, s amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök röviden csak így foglalt össze: "Merjünk magyarok lenni". Nagybányai magyar középiskolás diáklányok FÉLNEK román társaságban magyarságukat elárulni. Tartanak attól, hogy még el is verik őket. Ezt a félelmet úgy látszik genetikailag hordozunk magunkban, ez ijesztő. Ránkfér tehát a biztatás: merjünk (és akarjunk) magyarok lenni. És beszélni KELL Trianonról. Ahogyan 1848-ról is, Nagyenyedről is, a Don-kanyarról is, Recskről is, a Gulágról is, Szárazajtáról is. Meg az aradi Szabadság-szoborról. Csak így, magyarságunk vállalásával oldhatjuk fel Mohácstól, Trianontól eredeztethető görcseinket. /Vásárhelyi D. Miklós: Merni és nyerni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 10./
2003. október 10.
Nagybányán elkészült a város neves szülötte, a középiskola névadója, Németh László mellszobra. A gimnázium által kiírt pályázatot megnyerve Kása Dávid szobrászművész kapott megbízást a mű elkészítésére. A szobor az iskola épületében fog állni. Kása Dávid a márványt választotta. Az alkotó várja, hogy elkészüljön a talapzat, s végre helyére kerüljön a műalkotás. /(déel): Elkészült Németh László szobra! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 10./
2003. október 10.
A Madách Irodalmi Társaság szept. 26-án és 27-én tartotta tizenegyedik szimpóziumát. A Balassagyarmat melletti Szügy művelődési házában Andor Csaba elnök nyitotta meg a rendezvényt. Az elnök beszámolt a Társaság éves tevékenységéről, és közölte, az idén első ízben nem kaptak kormánytámogatást. Asztalos Lajos elemezte Neuschloss Károly Marcel, a chilei egyetem tanára által föltehetően az 1940-es, 1950-es években spanyolra ültetett Tragédia-változatot. A megjelentek Balassagyarmaton részt vettek a költő szobránál tartott koszorúzási ünnepségen. Több előadás hangzott el, köztük Kozma Dezsőé (Kolozsvár) A Madách-kultusz kezdetei Erdélyben címmel. Másnap a szimpózium résztvevői a felvidéki Alsósztregovára utaztak és megtekintették a Madách Imre szülőházában berendezett emlékmúzeumot. A szimpózium munkálatai az épületben Madách Tanulmányi Nap címen folytatódtak. Az egyik előadó, Bíró Béla (Sepsiszentgyörgy) Gnosztikus gondolatok a Tragédiában címen beszélt. /Asztalos Lajos: XI. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Megjelent Sepsiszéki Nagy Balázs Székelyföld falvai a 20. század végén. Udvarhelyszék, Hargita megye /Nap Kiadó, Budapest/ című könyve. Ez a Székelyföld falvainak jelenkori helyzetét bemutató, négykötetesre tervezett könyvsorozat harmadik kötete. A 2000 júniusa és 2002 májusa közötti egyszemélyes terepmunkán alapuló faluleírások 128 udvarhelyszéki településre kalauzolnak el. Sepsiszéki Nagy Balázs a 90-es évek második felében Orbán Balázs leírásának megismétlésére vállalkozott. Könyve az idők múlásával történeti kútfő értékű lesz. Ki tudja, lesz-e még valaki, aki ötven vagy száz év múlva ismét bejárja ezt a vidéket, a Székelyföldet, és mit talál. Mi jellemzi a kötetet? A személyes emberközelség, az élő kapcsolat a tájjal, a településsel, szellemi, gazdasági, polgári vezetőivel, a csordapásztortól a lelkipásztorig. A Sepsiszéki Nagy Balázs így vallott könyvéről, megírásának szükségszerűségéről: "Ez a könyv egy nemzetmentő stratégiának is részét kívánja képezni. Bajban van az erdélyi magyarság, szerintem az egész magyarság, és ahhoz, hogy jövőstratégiát közösen építsünk, szükség van ilyen munkákra. A IV., a marosszéki kötet befejezése után tervezek egy olyan tanulmányt készíteni, amelyet el fogok juttatni felelős magyar politikusokhoz. Vázolnám, mit tehetnénk a gazdaságilag hátrányos helyzetű vidékek megmentéséért. Eszembe jut a Homoródmente, ahol olyan falvak vannak, amelyekben a lakosság átlagos életkora 60 év fölötti. Hogy lehetne megmenteni a magyar jövő számára?" A kötet külön értéke, hogy a faluleírások után a kötetben szereplő, Udvarhelyszékhez kötődő neves személyiségek rövid életrajzai, majd a tájszavak és a rövidítések magyarázatai, végül a magyar-román és román-magyar helységnévtár következik. /Bán Péter: Udvarhelyszék falvai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./
2003. október 11.
Magyar Bálint magyar oktatási miniszter négynapos erdélyi körútra indult. Az önálló karok létrehozására vonatkozó fogadókészség nem teljes, ezért nehéz az előrelépés ebben az ügyben - jelentette ki Magyar Bálint magyar oktatási miniszter okt. 10-én Kolozsváron, Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával folytatott megbeszélés után. A találkozón Andrei Marga vázolta az önálló magyar karok létrehozása körül kialakult bonyolult politikai és szakmai helyzetet, és felvetette egy új, társadalomtudomány fakultás létrehozásának lehetőségét, mivel - véleménye szerint - sokkal könnyebb egy új kar létrehozása, mint a meglévők megosztása. Magyar Bálint kifejtette, a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás csak abban az esetben tud megélni a Magyarországról érkezett állami támogatással, ha az valódi versenyhelyzetben minőségi oktatást tud nyújtani. A magyar kormány az anyaország határain túli magyar nyelven oktatók támogatása és a romániai magyar közoktatás megőrzése érdekében ütemezett kollégiumi program, illetve a romániai magyar oktatási informatikai fejlesztés területén tervez jelentős előrelépést elérni. A miniszter bejelentette, hogy a határon túli politikában újdonságként jövő év szeptemberétől átlagosan 10 ezer forint értékű ösztöndíjjal tervezik támogatni a magyar nyelven tanító oktatókat. Ezzel szeretnék ösztönözni a felsőoktatási rendszerben oktatókat arra, hogy magyar nyelvű kurzusokat indítsanak, magyar nyelven tanuló diákokat - beleértve a nem magyar nemzetiségűeket is - toborozzanak. A kollégiumi program keretében minden évben egy-egy kollégium átadását tervezik, a szórványterületen élő romániai magyarság iskoláink megmaradása érdekében. Emellett a magyar kormány a magyarországi oktatási fejlesztési programhoz kapcsolva Romániában is olyan technikai fejlesztéseket tervez támogatni, amelynek révén a legeldugottabb romániai magyar nyelvű iskolában is hozzáférhetővé válik a magyarországi diákok által elérhető tananyag. Magyar Bálint szerint a magánegyetem szakmai felügyeletének a magyar miniszterelnöki hivataltól az oktatási tárcához kellene átkerülnie. /Borbély Tamás: Nehéz az előrelépés a magyar karok ügyében. Kolozsváron Magyar Bálint oktatási miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette a sajtó képviselőivel az okt. 11-én Marosvásárhelyen sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) fontosabb napirendi pontjait. Tájékoztatja kollegáit az elmúlt időszak politikai eseményeiről, különös figyelmet szentelve a kormánypárttal való együttműködés kérdésének, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása körül kialakult helyzet szemszögéből, amely miatt az SZDP és az RMDSZ közötti viszony megromlott. Ugyanakkor megvitatják a jövő évi helyhatósági választások kérdését, a jelöltállítás alapelveit, illetve kritériumait. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazásról szólva Markó kifejtette, az RMDSZ igyekszik minél hatékonyabb kampányt kifejteni a referendum kedvező kimenetele érdekében. A Szabadság-szoborról az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: ez a probléma nem oldódott meg, emiatt romlik a kormánypárttal való viszony. A szobor-vita tulajdonképpen magyarellenes kampány része - fejtette ki az elnök, s az RMDSZ álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját egy olyan valaki irányítsa, mint Adrian Paunescu. Az aradi szobor ügye ártott a román-magyar viszonynak is. Markó Béla a miniszterelnökkel, kormánypárti kollégáival folytatott megbeszélései alkalmával több ízben is kérte azt, hogy Adrian Paunescut vagy állítsák félre, vagy korlátozzák szerepét a párt kultúrpolitikájában, azonban mindig kitérő választ kapott. Pete István szenátor arról mezőgazdasági kerettörvényről szólt, mely átláthatóan meghatározza a mezőgazdasági támogatási rendszerek törvényes kereteit. A Büntetőtörvénykönyv nem felel meg az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó állam követelményeinek, ezért új Büntetőtörvénykönyvet dolgoznak ki. /Szobor-vita és romló viszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
