Az idei tanévben tíz román nemzetiségű egyetemi hallgatónak is ösztöndíjat folyósít a Mecénás Alapítvány - jelentette be Nagyváradon a kuratórium okt. 13-i sajtótájékoztatóján Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, az alapítvány egyik alapítója. A havi kétmillió lejes ösztöndíjat olyan egyetemisták pályázhatják meg, akiknek előző évi, illetve felvételi átlaga nyolcasnál nagyobb, és akik vállalják, hogy tanulmányaik végeztével legalább öt évig szülőföldjükön maradnak. A Mecénás Alapítvány 2000-ben jött létre, a jó tanulmányi előmenetelű, Bihar megyei lakhellyel rendelkező vagy Nagyváradon tanuló magyar egyetemi hallgatók támogatásáért. Eddig az alapítvány javarészt üzletemberek, közéleti személyiségek számára szervezett bálokból teremtette elő az ösztöndíjakat. Az év elején a megyei önkormányzat egyhektáros, a városi strand területéből kihasított telket bocsátott ingyenesen az alapítvány rendelkezésére, hogy ott termálszállót és kulturális központot építsen. A beruházás anyagi fedezetét - 320 millió forintot - a magyar kormány biztosítja. Az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a Mecénás Alapítvány vállalta, hogy ezentúl tíz román egyetemistát is támogat. /Pengő Zoltán: Ösztöndíj románoknak is. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./
2003. október 14.
A Kolozsvár Társaság (KT) ökumenikus lelkésztalálkozót rendezett okt. 13-án a Római Katolikus Nőszövetség székházában. A találkozón mintegy húsz lelkész vett részt. Jakab Gábor plébános, a KT elnökségének tagja bemutatta a Társaság alakulásának körülményeit, valamint célkitűzéseit. Vetési László, a KT elnöke vitaindítójában hangsúlyozta: a magyar történelmi egyházaknak Kolozsváron nemcsak szakrális küldetésükre kell koncentrálniuk, hanem szerepet kell vállalniuk a város "romlása" megállítását célzó, közös tevékenységek sorában is. A jelenlévők bemutatták gyülekezetüket (plébániájukat), felvázolták sikereiket, gondjaikat. Megfogalmazódtak az első tennivalók is: a temető-kápolnák rendbetétele, az árvaházak magyar gyerekeinek felkutatása, a hóstáti földek monitorizálása stb. Elhatározták, hogy negyedévenként találkoznak, és fokozatosan kiépítenek olyan stratégiát, amely szolgálja a kolozsvári magyarságot, illetve a várost. /Szabó Csaba: Lelkésztalálkozót szervezett a Kolozsvári Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2003. október 14.
Egyházmegyei napot szerveztek okt. 11-én Zilahon a Zilahi Esperesi Hivatal és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részvételével. A rendezvény keretében emlékeztek meg a zilahi református Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti kapunyitásáról, a kollégium első igazgatójáról, Kincs Gyuláról, valamint a Rákóczi szabadságharc háromszáz éves évfordulójáról. A nyolcezer református lelket számláló zilahi gyülekezetekből részt vevő viszonylag kis létszámú ünneplő közösség előtt Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök többek között a közösségi rendezvényeink iránti érdektelenségre is kitért, jelezve, hogy tizenhárom évvel a rendszerváltás után szomorú megtapasztalni az emberek elfásultságát, érdektelenségét, amely egyenes összefüggésbe hozható az RMDSZ rossz politizálásával. Az istentiszteletet követően Tőkés László szólt a készülő népszavazásról is, amely, mint mondotta, rafinált módon egy számunkra látszólag előnyös köntösben próbálja bemutatni a román alkotmányt. Az ünneplő gyülekezet átvonult a továbbra is román líceumként működő egykori Wesselényi Kollégium épületéhez, amit sok más ingatlanhoz hasonlóan nem kapott vissza az egyházkerület, megkoszorúzták az iskola udvarán Ady márvány mellszobrát. Az ünnepség a Kálvineumban folytatódott. Szilágyi Zoltán, a mai Zilahi Református Wesselényi Kollégium lelkésze az iskolán belüli áldatlan állapotokról szólt. Az egyház által el nem ismert igazgatóasszonyt továbbra sem lehet elmozdítani beosztásából. Az egyház és az iskola vezetősége közötti súlyos ellentétekre vall az is, hogy noha a kollégiumban számos meghívót osztottak ki, a diákokat nem engedték el a rendezvényre. /Makkay József: Az egykori Wesselényi kollégiumra emlékeztek. Nem közeledett az iskola és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2003. október 14.
Két megyei önkormányzat, a Maros és a Kovászna megyei kérte felvételét a Hargita Turisztikai Egyesületbe. A Hargita megyei önkormányzat kezdeményezésére létrejött civil szerveződés közgyűlése jóváhagyta a tagfelvételi kérelmet - tájékoztatott Mátéffy Győző, az egyesület ügyvezetője. Az 1997-ben bejegyzett egyesület 2001-től működik teljes gőzzel - mondta Mátéffy Győző. Az egyesület tagjainak száma elérte a 120-at. A tagság önkormányzatokból és idegenforgalmi vállalkozásokból áll. Az ügyvezető elmondta, hogy a közeljövőben a Brassó megyei önkormányzat társulását szeretnék elérni, hisz a négy megye együtt nagy idegenforgalmi potenciállal rendelkezik. /Sarány István: Hargita Turisztikai Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./
2003. október 14.
Okt. 13-án Bogdándon rendezték meg az idei, tizenharmadik "Hajnal akar lenni" népdaléneklési verseny megyei döntőjét, amelyen kilenc - szatmárnémeti és megyeközpont környéki - versenyző mérte össze énektudását. Hatan jutottak be a Kárpát-medencei döntőbe a megyéből. /(fi): "Hajnal akar lenni" népdaléneklési verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./
2003. október 14.
Aradon okt. 9-én megtartották az új évad első előadását a Kölcsey Egyesületben: Pávai Gyula tanár Csokonai Vitéz Mihály életéről beszélt a költő születésének 230. évfordulója közeledtével. A most indult évadban Mikes Sarolta Fazekas Mihályról tart előadást, Ruja Ildikó Berzsenyi Dánielről, Pávai Gyula Katona Józsefről és Vörösmarty Mihályról, Petőfi költészetének különböző területeit Rudolf Ágnes, Ruja Ildikó, Ujj Ágnes és Pávai Gyula mutatják be, Arany János munkásságát Piroska Katalin (Magyarország) ismerteti. /Benke Tímea: Évadnyitó Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2003. október 14.
Holtmaroson találkoztak a világháborúban szolgált, felső-marosmenti honvédek.Ökumenikus istentisztelettel kezdődött okt. 12-én a holtmarosi honvédtalálkozó, Bartha József holtmarosi lelkipásztor kezdeményezésére. Ott volt Szászrégen, Magyarrégen, Marosfelfalu, Marosvécs, Disznajó, Holtmaros, Magyaró, Fickó és Jód "honvédalakulata". Nemes Árpád magyarrégeni lelkipásztor megjegyezte: "amikor a padsorokra nézek, felelevenedik előttem a semmiből teremtődött honvédhadsereg, és az a csodálatos négy év, amikor Észak-Erdélyben is érezhettük, hogy ismét magyarok lehetünk". Meghurcoltatásuk és megaláztatásuk nem ért véget a fegyverletétellel egy időben. "Ellenségekké nyilvánították őket csupán azért, mert szerették a hazájukat és szülőföldjüket" - mondta a szószékről Nemes Árpád. Előkerültek az emléktárgyak, féltve őrzött zsoldkönyvek és dögcédulák, megsárgult képek. /Szucher Ervin: Légcsavar, zsoldkönyv és brómos tea. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./
2003. október 14.
Okt. 13-án megkezdődött Sepsiszentgyörgyön a Spectaculum Összművészeti Fesztivál. Okt. 18-ig folklórműsorok, táncszínházi produkciók, népzenekoncertek, táncműhely-beszélgetések és -gyakorlatok, valamint esti folkkocsma és élő zenés táncház házigazdája lesz Sepsiszentgyörgy.A néptánc-koreografálás nagy öregje, Novák Ferenc, a Honvéd Táncszínház művészeti igazgatója nyitotta a fesztivált. A Háromszék zenekarának minielőadása, valamint a sepsiszentgyörgyi Fabatka és a kolozsvári Fűszál együttes koncertje voltak az első előadások./(fekete): Néptáncműhely és színpadi spektákulum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./
2003. október 14.
Okt. 13-án Kézdivásárhelyen megnyílt a Sepsiszentgyörgyön élő és alkotó Miklóssy Mária festőművész gyűjteményes kiállítása. A kiállítást Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa méltatta. Közreműködött Kicsid Gizella, a Tamási Áron Színház művésze és Kostyák Előd budapesti csellóművész. /Iochom István: Miklóssy Mária tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./
2003. október 14.
Megnyílt Fazakas Tibor grafikusnak a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében rendezett tárlata. A Vasarely-követőként ismert vajdahunyadi grafikus barcasági, olasz, és német tájakat ábrázoló tusrajzait mutatta be. A megnyitón Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke mutatta be a Barcaújfaluban született alkotó életútját. Tanulmányait a kolozsvári Pedagógiai Főiskolán, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézetben folytatta. Fazakas Tibor elmondta, hogy a kilencvenes évek derekán kezdte el megrajzolni neves emberek portréit. Előbb 16 magyar, aztán 16 román írót, majd 32 zeneszerzőt, 20 magyar tudóst. Művészként 30 országos, 6 nemzetközi kiállításon vett részt és 28 egyéni tárlaton mutatta be alkotásait. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas Tibor grafikus tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2003. október 15.
A szekus dossziékat tanulmányozó bizottság a volt politikai rendőrtisztek névsorát a Hivatalos Közlönynek egy olyan sorozatában teszi közzé, amely nem hozzáférhető a nagyközönség számára, tudósított a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Az APADOR-CH emberjogi szervezet nemzeti kisebbségi ügyekért felelős szakértője, Gabriel Andreescu a sajtóhoz eljuttatott észrevételeiben felszólítja a Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Országos Tanácsot: hivatalból járjon el azok ellen, akik Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét és társait zaklatták a Székelyföld autonómiáját propagáló plakátok miatt. Andreescu felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány és a nemzetközi dokumentumok értelmében bármely népcsoportnak joga van a "belső önrendelkezéshez", ami nem azonos a puszta "önrendelkezéssel", hiszen az első a széles körű kulturális és adminisztratív önrendelkezést, a második a szecessziót jelenti. Andreescu arra is kitér, hogy a romániai magyarság belső önrendelkezésének a megvalósítása az RMDSZ programjában is szerepel, tehát a Székely Nemzeti Tanács létrehozását kezdeményező bizottság pusztán a politikai taktika szempontjából akar mást. Andreescu szerint a modern Romániában első ízben támadnak meg a hatóságok egy olyan kezdeményezést, ami a szabad egyesülés tárgykörbe tartozik. Fodor Imre zaklatását etnikai alapon történő zaklatásnak, hátrányos megkülönböztetésnek minősítette. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács létrehozásához hasonló székelyföldi román kezdeményezéseket nagy tiszteletben tartja Románia elnöke és kormánya. /(Máthé Éva): Gabriel Andreescu megtette észrevételeit... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Dan Petru táblabírósági főügyész okt. 14-én cáfolta, hogy a Táblabírósági Ügyészség bűnügyi eljárást indított volna Fodor Imre alpolgármester, valamint a csendőrség és rendőrség által plakátügyben meghurcolt többi személy ellen, azt viszont nem tudta megmondani, hogy a főügyészségen bűnügyi vagy felülvizsgálati dossziét nyitottak-e a székelyföldi kezdeményezés előmozdítóiról. Nem kezdeményeztek semmiféle eljárást, ez ugyanis a főügyészség hatáskörébe tartozik. Dan Petrut arról tájékoztattak, hogy Fodor Imrét azonosították az erdőszentgyörgyi rendőrőrsön, ezért Stefanescu Marius ügyészt a helyszínre küldte, aki jegyzőkönyvet készített a történtekről, anélkül, hogy nyilatkozatot kért volna Fodor Imrétől. Mindezt jelentették a főügyészségnek, és a plakátokból is felküldtek egy példányt. A táblabírósági főügyész cáfolta, hogy bármilyen utasítást adott volna arra vonatkozóan, hogy Fodor Imrét, Tőkés Andrást és Andrássy Árpádot már a tavasz óta megfigyeljék, azt viszont nem tagadta, hogy a székelyföldi kezdeményezéssel kapcsolatosan nagyon sok "értesítést" kapott mind a helyi, mind pedig a főügyészség. /(b. gy.): Cáfol a főügyész. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2003. október 15.
A Székely Nemzeti Tanács nem politikai alakulat, hanem civil szerveződés kíván lenni, megalakításának célja pedig az autonómiaigény kinyilvánítása - hangzott el újra a Székely Nemzeti Tanács háromszéki kezdeményezőinek okt. 14-i sajtótájékoztatóján. Horia Grama Kovászna megyei prefektus elítélte a tanácsok megalakítását. A többségükben magyarok lakta háromszéki települések több mint felében okt. 12-én, vasárnap megalakultak a települési tanácsok. A hét végéig további 10-12 tanács megalakulása várható. Tulit Attila, az SZNT Kezdeményező Tanácsának tagja szerint az okok összetettek, egyes régiókban hatásos ellenkampány is kibontakozott. Orbaiszéken például Bukovinszky Miklós református lelkész összehívta a környék papjait, s igyekezett megfélemlíteni őket. A lelkész kifejtette: visszaüthet, ha részt vesznek a települési tanácsok megalakításában. A pénz és emberhiány miatt a szervezők 80 százalékban a lelkészek segítségére támaszkodtak, Bukovinszky gesztusa viszont sok helyen meghiúsította az alakuló ülések megszervezését. "Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az RMDSZ ilyen megosztó álláspontra helyezkedik - hangsúlyozta Tulit Attila. Horia Grama prefektus kijelentette: "Figyeltük és figyeljük a történéseket, és ha kiderül, hogy törvénytelen dologról van szó, azonnal jelezzük az ügyészségen, rendőrségen". /L. P., Farkas Réka: Nem politizálni akarnak. Háromszéki kereszttűz a Székely Nemzeti Tanácsra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./
2003. október 15.
Több évtized után kivonják a forgalomból a határ mentiek különleges úti okmányait.Román-magyar kormányközi megállapodás értelmében okt. 16-tól nem lehet kishatárátlépővel Magyarországra utazni. Szatmár megyében még közel 3000 ilyen dokumentum van a határzónában élők birtokában. Az 1969 óta érvényes kisútlevél "intézménye" elsősorban a kommunista rendszerben élte virágkorát, az iratok tulajdonosai havonta egyszer látogathatták meg a határ túloldalán élő ismerőseiket. A kishatárátlépő eltörlése a kispénzű állampolgárokat érintheti érzékenyebben, hiszen használatakor nem kellett valutát felmutatni. A határtól alig pár kilométerre található Pusztadaróc község munkaképes lakosságának nagy része (becslése szerint mintegy 7-800 személy) Magyarországra jár át napszámra dolgozni. Mivel a rendszeres, napi átkelésekhez nem használható a kishatárátlépő, mindenki rendelkezik útlevéllel is. /Erdei Róbert: Holnaptól érvényét veszíti a kisútlevél. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./
2003. október 15.
A romániai történelmi magyar egyházak Kolozsváron találkoztak okt. 14-én. Egyeztetésük nyomán felhívták híveiket: szavazzanak a hétvégén. A szatmári és erdélyi római katolikus híveket arra biztatják, támogassák az alkotmány módosításait, a királyhágómelléki reformátusoknak azt ajánlják, ne fogadják el azokat. Tempfli József katolikus püspök bejelentette, egyetértettek abban, hogy mindegyik felekezet részvételre biztatja híveit, és mivel a szavazás lelkiismereti kérdés, nem szólnak bele abba, ki hogyan voksol. Az egyházi főméltóságok egyeztetése nyomán kialakult álláspontokat tehát csak ajánlásként továbbítják a híveknek. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a kerület elnökségének álláspontját tolmácsolva elmondta: azt ajánlják a híveknek, hogy vegyenek részt a hét végi referendumon, és lelkiismeretük szerint szavazzanak. Ugyanezt fogalmazta meg az evangélikus egyház püspöke, Mózes Árpád is. Értékelése szerint egyértelműen negatívum, hogy az alkotmány első szakasza továbbra is kimondja: Románia egységes nemzetállam, de pozitívum az, hogy "a felekezeti iskolák létesítését az alkotmány magába foglalja, habár nem teljesen tiszta az, hogy az állam ezeket anyagilag hogyan fogja támogatni". Az unitárius egyház álláspontját megfogalmazó Szabó Árpád püspök elmondta, a módosítások mind nemzetiségi, mind egyházi szempontból értéket jelentenek abban az alkotmányban, amellyel azonban "teljes mértékben nem tudunk egyetérteni", ezért azt ajánlja a híveknek: okt. 18-19-én ki-ki saját lelkiismerete szerint szavazzon. Az unitárius püspök reméli, lesz még alkalom az alkotmányt az európai normák szerint módosítani.A távlatokat illetően hasonlóképpen vélekedett Tőkés László. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének álláspontját ecsetelve a püspök három kardinális hiányosságként említette, hogy továbbra is megmaradt az első szakasz, mely szerint Románia nemzetállam, továbbá az alaptörvényben nem kaptak helyet a romániai magyarság társnemzeti státusára és az autonómiára vonatkozó javaslatok. Tőkés szerint tehát "azért kell nemmel szavazni, mert a pozitívumoknál jóval többet nyom a latban mindaz, ami a jogszabályból hiányzik." "Nem akarjuk szentesíteni ezt az alkotmányt. Így tehát a nemmel való szavazást ajánljuk híveink figyelmébe, de ez nem zárja ki a választó lelkiismereti szabadságát" - fogalmazott Tőkés László. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek kiemelte: nem a teljes alkotmányról, hanem annak módosításairól van szó, ezek pedig előrelépést jelentenek. "Két rossz körül a kisebbik rosszat kell választanunk, ezért szavazzunk igennel, bár a lelkiismeret szabadságát mindenkinek meg kell adni" - fejtette ki az érsek. /Benkő Levente: Püspöki nem, érseki igen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./
2003. október 15.
Négynapos erdélyi körúton járt az RMDSZ meghívására Magyar Bálint oktatási miniszter. Okt. 12-én az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör vezetőivel találkozott. A miniszter a vele készült beszélgetésben kifejtette: "Meg szerettem volna a helyszínen nézni, hogy az erdélyi magyar nyelvű oktatásnak, kutatásnak, kulturális tevékenységnek milyen igényei vannak." Felvidéken az erőket Révkomáromra összpontosítják. Erdélyben át kell tekinteni, melyek azok a területek, amelyeken a felsőoktatás fejlesztése nem pusztán a magyar nyelvhez tradicionálisan-kulturálisan kötődő szakokra terjed ki - mint pedagógusképzés, néprajz, történelem -, hanem a reálterületekre is, amelyek ugyancsak sikeres életpályákat ígérnek. Erdélyben bonyolítja a helyzetet, hogy folyamatosan bővülő állami magyar felsőoktatási szféra létezik. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen egyre több tanár egyre több diákot tanít magyar nyelven, ugyanakkor a magyar nyelvű oktatás autonómiája kari szinten nem biztosított. Magyar Bálint az első magyar vezető politikus, az SZDSZ vezetői között van, aki a magyar egyetemről kedvezőtlenül nyilatkozott: a Sapientia Egyetem struktúrája az "egyetem alakításának a gyermekbetegségeit magán hordja: kis létszám, nem teljesen világos minőségbiztosítás minden területen, egyenetlen színvonal, s nem teljesen érthető stratégia az egyes területeken." A távlatokat illetően hasonlóképpen vélekedett Tőkés László. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének álláspontját ecsetelve a püspök három kardinális hiányosságként említette, hogy továbbra is megmaradt az első szakasz, mely szerint Románia nemzetállam, továbbá az alaptörvényben nem kaptak helyet a romániai magyarság társnemzeti státusára és az autonómiára vonatkozó javaslatok. Tőkés szerint tehát "azért kell nemmel szavazni, mert a pozitívumoknál jóval többet nyom a latban mindaz, ami a jogszabályból hiányzik." "Nem akarjuk szentesíteni ezt az alkotmányt. Így tehát a nemmel való szavazást ajánljuk híveink figyelmébe, de ez nem zárja ki a választó lelkiismereti szabadságát" - fogalmazott Tőkés László. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek kiemelte: nem a teljes alkotmányról, hanem annak módosításairól van szó, ezek pedig előrelépést jelentenek. "Két rossz körül a kisebbik rosszat kell választanunk, ezért szavazzunk igennel, bár a lelkiismeret szabadságát mindenkinek meg kell adni" - fejtette ki az érsek. /Benkő Levente: Püspöki nem, érseki igen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./
2003. október 15.
Borbély László RMDSZ-képviselő okt. 7-én beadványban kérte az Országos Audiovizuális Tanácstól (OAT), valamint a Realitatea TV csatornától Adrian Paunescu kormánypárti szenátor adásainak felfüggesztését, mivel ezek véleménye szerint rossz szolgálatot tesznek a román- magyar kapcsolatoknak. Az OAT okt. 14-én a képviselő beadványát jogosnak ítélte, ennek következményeképpen nyilvános megrovásban, figyelmeztetésben részesítette az említett tévécsatornát egyoldalú tájékoztatás és feszültségkeltés vétségével. /Figyelmeztetés a Realitatea TV-nek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2003. október 15.
Okt. 10-én ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. A 31 elfogadott határozatból 21 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok száma a következőképpen oszlik meg a magyar történelmi egyházak között: a Kolozsvári Unitárius Püspökség tulajdonába négy (Hármasfalu, Nagyajta, Kökös, Bölön), a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába három (Nagyszeben 2, Csíkszereda - a Márton Áron Gimnázium épülete), az Erdélyi Református Egyház tulajdonába három (Angyalos, Kolozsvár - a Metropol palota épülete, illetve a Mócok útja 84. szám alatti református parókia épülete), a Váradi Katolikus Püspökség tulajdonába öt (Élesd, Szilágysomlyó, Mezőtelegd, Szentjobb - két ingatlan), a Királyhágó-melléki Református Püspökség tulajdonába három (Szilágysámson, Szilágyballa, Szilágyfőkeresztúr), a Temesvári Katolikus Püspökség tulajdonába három (Temesvár, Székudvar, Facsád). /Egyházi ingatlanok kerülnek vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./
2003. október 15.
Okt. 9-én a kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre évadnyitó ülését tartotta a Bulgakov kávéházban. Ez a kör a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ egyik szakosztálya. A kör idén is főként külföldi előadótanárokat, professzorokat hív meg magyar nyelvű előadásra. /K. Zs.: Jurátus gólyák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2003. október 15.
Az új egyetemi tanévben folytatódik az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ által 2000 októberében indított magyar nyelvű Terminológiai előadássorozat a kolozsvári Műegyetem építőmérnöki, gépészmérnöki, számítástechnika, villamosmérnöki, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vegyészmérnöki karán. Az EMT vendégtanár-programjának keretében magyarországi meghívottak és hazai egyetemi oktatók tartják meg előadásaikat, kiemelt figyelmet szentelve a magyar szakkifejezések elsajátítására. /Az új tanévben folytatódnak az EMT magyar nyelvű szakelőadásai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2003. október 15.
Zavaros érveléssel akadályozza a prefektúra, hogy Marosvásárhelyt az egykori Kossuth Lajos utca visszanyerje eredeti nevét. Megpróbálják megmagyarázni a minden eszközzel románizáló törekvések bizonyítványát. Kossuth Lajos soha nem járt Vásárhelyen, érveltek. Ez igaz. Azonban például II. Rákóczi Ferencnek, akit éppenséggel Erdélyország fejedelmévé iktatott be a Marosvásárhely tartott országgyűlés, szintén nincs utcája jelenleg Marosvásárhelyen! Ahogyan nincs Aranka Györgynek sem, aki annak idején itt hozta létre s működtette az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Nincs utcája a városban (pedig volt jó ideig) Kazinczy Ferencnek sem, aki itt jártában megcsodálhatta a Teleki Téka kincseit, Tolnai Lajosnak és Petelei Istvánnak sem, akik tollukkal írták be nevüket a magyar irodalom történetébe. Sem Tudor Vladimirescu, sem Cuza Voda nem járt soha Vásárhelyen - és mégis neveztek el utcát róluk. "Etnikai feszültséget" okozhat és "érzékenységet" sérthet, ha egy szép napon Kossuth Lajos nevét olvashatjuk az utcanévtáblán - kongatják a vészharangot prefektusi berkekben. Amikor egyszer estéről reggelre eltüntették Marosvásárhelyt a hagyományos utcaneveket; amikor ismét meg ismét bemázolták a város magyar nevét - akkor nem aggódott senki, hogy esetleg "etnikai feszültséget" okoz az ilyesmi? /Nagy Pál: Csak kérdem tisztelettel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2003. október 15.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felhívásában felkérte az egyházkerület lelkipásztorait és a gyülekezetek szavazásra jogosult tagjait, hogyokt. 18-19-én a módosított alkotmánya elfogadásával kapcsolatban kiírt népszavazáson mindannyian vegyenek részt, és lelkiismeretük szerint szavazzanak. /Püspöki felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Az egységes, oszthatatlan és a kisebbségeket nem kedvelő román nemzetállam, úgy tűnik, kiheverte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hétvégi képviselőválasztó fórumainak első fordulóját. A rendőri és csendőri zaklatásokkal társított belpolitikai össztűz (amiből az RMDSZ is kivette a részét) nem tudta kedvét szegni a székelyföldi szervezőknek, állapította meg Makkay József újságíró. Az autonómia elvi elfogadtatásához folyamatosan napirenden kellett volna szerepelnie az RMDSZ testületeiben, be kellett volna kerülnie az RMDSZ és a mindenkori kormányzópárt közötti egyezkedések forgatókönyvébe, ki kellett volna jutnia az Európa Tanács fórumaihoz. Hiába áll RMDSZ-íróasztalok fiókjában a tíz éve kidolgozott Csapó-féle autonómiatervezet, ha nem foglalkoztak vele érdemben a szövetség döntéshozó fórumai. Az Európai Unió nagyhatalmai, elsősorban Franciaország és Németország mindenféle kisebbségvédelmi chartától fél, hiszen mindkét államnak több milliós lélekszámú bevándorló közösség identitásgondjaival kell szembenéznie. Az SZNT lépése az ügy elé tornyosuló falak ellenére mégis olyan demokratikus jogkövetelés, ami a következő évek hazai és nemzetközi törvényhozói fórumainak középpontjába kerülhet. Mindez addig volt tabutéma, amíg végre kikerült a nyílt politikai színtérre. /Makkay József: Tabutéma-e az autonómia? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2003. október 15.
Marosvásárhely két állomásépületére végre kikerült a román mellé a magyar nyelvű felirat. A nagyállomáson a kétnyelvű felirat fölé Románia címerét is elhelyezték, és a két nemzeti színű lobogó is újdonság. /(Máthé Éva): Végre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Okt. 12-én megnyílt Dicsőszentmártonban a Szórvány-magyar Kulturális Központ, a szórványház, a volt zsinagóga épületében. A fűtés bevezetésére nem futotta a támogatásból, jelentette be dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke /egyben a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napok lelke, mentora/. A Kis-Küküllő Galéria is a zsinagógában talált otthonra, mely Bartha Béla festészeti tárlatával nyílt meg. Bartha Béla gondolkodott, hogy festő, költő vagy színész legyen-e, hiszen mindhárom művészet erősen vonzotta, és ki is próbálta mindet, egykor színjátszott, nemrég kötete jelent meg, képeivel rendszeresen szerepel tárlatokon. A szórványház felújítva, színpaddal várta az előadókat és a közönséget. Kétéves munka eredményeképpen - egyelőre inkább az enyhébb évszakok idején - rangos művelődési események színhelye lehet a zsinagóga, melyet haszonbérbe adott a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége. A Pro Urbe kitüntetést idén Adorjáni Károly nyugalmazott unitárius lelkipásztor és Szlovácsek Ida tanárnő kapta. Az idős lelkész a térség néprajzi feltérképezésében szerzett érdemeket. Szlovácsek Ida tanárnő nyugdíjasként is tanít még, a Kis-Küküllő című lapot máig önzetlenül és "bérmentesen" szerkeszti-szervezi, terjeszti. /Bölöni Domokos: Szórványházat avattak Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2003. október 15.
A szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyházban került sor okt. 14-én Ruha István érdemes művész hegedűművészi pályafutásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett koncertre. A székesegyház megtelt ezen az estén. A koncertre a Szatmári Zenei Napok Fesztivál és a szatmári római katolikus egyházmegye 200 éves fennállásának az alkalmából megrendezett hangversenysorozat keretén belül került sor. /(cl): Ruha István ünnepi koncertje a Székesegyházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 15/
2003. október 15.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezésében Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnázium dísztermében okt. 13-án Wass Albert irodalmi estet tartottak. Lőrincz György elnök köszöntőszavai után dr. Szakács István Péter helybeli magyartanár és Simó József, a budapesti Wass Albert Alapítvány elnöke méltatta az író életművét. Közreműködtek a máréfalvi Nyírő József Általános Iskola énekesei és táncosai. /Komoróczy György: Wass Albert irodalmi est. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
2003. október 15.
2003 októberétől 2004 júniusáig tartó szabadegyetemi előadássorozatot szervez a kolozsvári Schola Társaság kül- és belföldi oktatók bevonásával mindazok számára, akik a keresztény istentisztelet alapjait, illetőleg a katolikus liturgia értelmét mélyebben akarják megismerni. A havonta egy alkalommal sorra kerülő előadások helyszíne a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Fakultásának díszterme lesz. Lászlóffy Árpád, a BBTE doktorandusa, a programsorozat egyik szervezője elmondta: az ötletet az a felismerés ébresztette, hogy a katolikus istentiszteletek szertartásrendje, sajátos jelentésgazdagsága a legtudatosabb katolikusok előtt is mindinkább a történelem és az ünneplés misztikumának ködébe burkolózik, pedig ez a kimeríthetetlen lelki és szellemi bőség egy kis tanulmányi "befektetés" árán igenis megközelíthető. Az első előadás okt. 16-án lesz /Földváry Miklós: A kultikus tér szerveződése a kereszténységben. /Jakabffy Tamás: Liturgikus SzabadEgyetem (nem csak katolikusoknak). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2003. október 15.
Idén, immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a rangos anyaországi tudományos diákfórumot, az Országos Ifjúsági Honismereti Konferenciát az Esztergom melletti Búbánat-völgyében. A csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumot ezúttal is népes diákelőadó-csapat képviselte, valamennyien a Domokos Pál Péter nevét viselő néprajzi/névtani szakkör tagjai, irányítójuk, Mirk László tanár vezetésével. Halász Péter neves néprajzkutató, a Honismereti Szövetség elnöke szólt a résztvevőkhöz, ezt követően dr. Selmeczi Kovács Attila néprajzkutató tartott előadást a népi tárgykultúra és díszítőművészet témában. Kóka Rozália, a kiváló előadóként is ismert néprajzos saját gyűjtése alapján elmondott bukovinai székely, gyimesi és moldvai csángó népi szerelmes történetei következtek. A csíkszeredai diákok közül Silló Erika Ragadványnevek Csíkszépvízen címen, Zsuzsa a csíkszentgyörgyi Gátkötők községi ifjúsági egyesület története, Nyulas Terézia Hiedelmek boszorkánya a Nyárád menti falvakban címen beszélt. /Nyulas Terézia: Honismereti diákkonferencia Magyarországon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
