A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívottja a Korondon élő és alkotó Ambrus Lajos volt. 1982-ben, prózai írásokból válogatott első kötetének megjelenése után 13 esztendeig nem adott ki könyvet. 1995-ben már költőként is bemutatkozott. Első verseskötetét (Lopott hold) az 1998-ban (Játék a tájban) és a 2003-ban megjelent Boldogok hajóján követte. Közben sok mese, történet, monda feldolgozására is vállalkozott. A megtartó falut - szociológiai szempontokból - nem, de népét, annak sajátos gondolkodását, viselkedését, tapasztalatainak tanulságait mindenképpen rögzítette, vallja. A több mint 100 tagot számláló korondi Firtos Művelődési Egylet tagjai közül többen is felolvastak már köri ülésen Gyergyószentmiklóson. Ambrus Lajos szerkeszti az 1990 óta megjelenő Hazanéző című művelődési folyóiratot. A Hazanéző, Sóvidék e páratlan krónikája több mint 1000 eddig kinyomtatott oldalával immár nagy érték, közismert kutatók, néprajzosok, történészek, nyelvészek közöltek benne. Az idei utolsó szám 2000 példányban jelent meg, de voltak számok, amelyekből 5000 példányt nyomtak. Páll Lajos festőművész és költő, minden szám címlapjának avatott szerzője. Szívessége hiányában a folyóirat meg sem jelenhetne. Mert mondanom sem kell, hogy minket elkerültek a nagy támogatási hullámok. /Bajna György: Ambrus Lajos szolgálatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2003. október 24.
Kolozsvár legnagyobb nyomdaipari vállalata ünnepli ezekben a napokban fennállásának tízéves évfordulóját. Az a nyomda, amely Kolozsváron a Szabadságot nyomtatta elsőként, immár új technológiával, rotációs ofszet rendszerben. A több kolozsvári magyar üzlet-ember tulajdonában található vállalkozás mindvégig hű maradt a magyar lapokhoz, a különféle magyar kiadványokhoz. Ma Kolozsvár és a környező városok román és magyar nyelvű napilapjainak, hetilapjainak, időszakos kiadványainak jelentős része a Garamondnál lát nyomdafestéket. /Makkay József: Tízéves a Garamond nyomda. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2003. október 24.
A magyarországi kisebbségi önkormányzatok alakulásának műhelytitkaiba avatott be Konczili Vendel, a mátészalkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatója, egyben a mátészalkai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselője. Elmondta, hogy az Országos Német Kisebbségi Önkormányzatnak 52 tagja van. A tavalyi népszámlálás alkalmával a megyében valamivel több mint ezer németet írtak össze. Konczili elismerte, hogy Magyarországon a kisebbségek körében teljes asszimiláció ment végbe. Elmondra azt is, mit jelent az etnobiznisz. Magyarországon hivatalosan 13 nemzeti kisebbséget tartanak nyilván. Ezek mindegyike alakíthat külön kisebbségi önkormányzatot. Mátészalkán 6 lengyel él, alakult lengyel kisebbségi önkormányzat. Nem kell bizonyítaniuk, hogy ők valóban lengyelek. A szabály szerint ugyanis az tekintendő lengyelnek (németnek, cigánynak stb.), aki annak vallja magát. Tehát ha egy cigány németnek vallja magát, annak fogadják el. A kisebbségi önkormányzat megalakulásához ezenkívül még a következő két feltételt kellett teljesíteniük: legalább öten jelöltették magukat lengyelként, és ezek mindegyike legalább 100 szavazatot kapott. Mi az etnobiznisz? Mátészalkai szinten például ha sikerül valamilyen kisebbségi önkormányzatot alakítani, annak a képviselője bekerül a helyi "nagy" önkormányzatba, amely testület tagjaként, tiszteletdíj gyanánt havi 100 ezer forintot kap. Emellett a megalakult kisebbségi önkormányzatnak minden évben leosztanak 600 ezer forintot az államkasszából, és nekik például Mátészalkán további 1 millió forintot a város. Ezt a pénzt el lehet költeni a német (lengyel stb.) kultúra ápolására, de arra is van lehetőség, hogy a kisebbségi önkormányzatnak leosztott pénzt tiszteletdíj gyanánt elosszák egymás között. És ugyanezt a legközelebbi választásokig, vagyis négy éven át minden évben megismételhetik... Summa summarum, az etnobiznisz lényege: öt szegény ember összeáll, azt mondják például, hogy ők szlovákok, és ezzel fejenként keresnek pár százezer forintot. A magyarországi románok esetében pedig még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a magyarországi cigányság egy része is román ajkú... /Boros Ernő: Mi az etnobiznisz? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./
2003. október 24.
Mezőségi turnéra indul a héten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A csíkszeredai csapat ezúttal Vice, Szék, Dés, Szamosújvár, Ördöngösfüzes, Bethlen, Almásmálom és Bálványosváralja helységekben lép fel. /(Daczó Dénes): Mezőségi turnén a Hargita Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2003. október 24.
A múlt héten megalakult Székelyudvarhelyen a Természettudományi Társaság. - Azért hoztuk létre ezt a társaságot, hogy tudjunk pályázni a tehetséggondozás felpártolásáért, minőségi természettudományi oktatást szeretnénk, támogatva különböző kiadványok nyomtatását - nyilatkozta Gagyi Anna fizika szakos tanárnő, a társaság elnöke. A társaság egyben a természettudományokat oktató tanárok érdekvédelmi szervezete is. Az Illyés Közalapítvány támogatásával indítottak el egy tehetségápoló programot. Gagyi Anna. /Fülöp D. Dénes: Természettudományi Társaság alakult. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./
2003. október 24.
A székelykeresztúri Fehérlófia Egyesület által létesített Kőrösi Csoma Sándor tanműhely keretében az első előadást, Örökségünk a székely rovásírás címmel Molnár József ismert budapesti előadó tartotta meg. A tanműhely októbertől jövő év júniusáig működik. Az előadások témakörei a történelem, néprajz és nyelvészet felé irányulnak. A tanműhelyben novemberben Pap Gábor a székely nemzetiségről, Szántai Lajos az Árpád-korról, Horváth György pedig a honfoglaló magyarok harcművészetéről tart előadást. A közeljövőben MAG-tár elnevezéssel megszervezik a könyvterjesztést. Magyarországról hozzák a magyar őstörténettel, a magyar műveltséggel kapcsolatos témájú könyveket. /László Miklós: Egyesület a fiatalokért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./
2003. október 24.
Okt. 23-án megnyílt a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságának negyedik közös tárlata a Teleki Magyar Házban. A kiállító festők, grafikusok, keramikusok, textilművészek, valamint a művészetkedvelő nagybányai közönség jelenlétében Dudás Gyula festőművész mondott megnyitó beszédet. A mai Nagybánya képviseletében mintegy 28 képzőművész kapott bemutatkozási lehetőséget, a kortárs anyagot többek között Tőrös Gábor 20 bronzszobra és Véső Ágoston félszáz művészfotója képviseli. Kétéves fennállása óta a Teleki Magyar Ház közel 25 egyéni és csoportos kiállításnak nyújtott otthont. /Dávid Lajos: Nagybányai képzőművészek őszi tárlata. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 24./
2003. október 24.
Okt. 20-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban mutatták be Kincsesné Bokor Anna Mesélő Erdély c. könyvsorozata első kötetét, a Bátorság próbája című könyvet. Fülöp Lajos múzeumigazgató megnyitóbeszédében örömét fejezte ki, hogy ismét székelykeresztúri szerző művét mutathatják be. E könyv folytatása a 100 évvel ezelőtt az Unitárius Gimnáziumban elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére indított munkának. A könyv illusztrátora, Demeter István szintén Keresztúr vidéki. A könyvet Lőrincz György író mutatta be. /(L. M.): Könyvbemutató Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./
2003. október 24.
Pusztai János 1957 tavaszán látta először Gellért Sándort egy író-olvasó találkozón , felolvasása vastapsot kapott. 1963-ban már újságíróként kereste meg Mikolában az írót. A magyarok háborúja című eposzát kéziratban lapozgathatta a szalmafedeles háza tisztaszobájában. A magyarságunk tartott össze bennünket, írta róla Pusztai. Mindenkinek ajánlja Gellért Sándor Vejnemöjnen fakóján című finnországi útinaplóját. /Pusztai János Gellért Sándorról és finnországi útinaplójáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./
2003. október 25.
Algéria, Benin, Brazília, a Fülöp-szigetek és Románia lesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsának új tagjai a jövő év január elsejétől. Mind az ötöt ellenszavazat nélkül, a közgyűlés 191 tagországából több mint 170-nek a voksával választották meg két évre. /Románia az ENSZ BT tagja lett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Az alkotmánymódosítási referendum alatt megtanultuk, hogy a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem riad vissza semmiféle csalástól, jelentette ki Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, Kolozsváron megtartott okt. 24-i sajtótájékoztatóján. Szerinte Románia számára nyereséget jelent a módosított alkotmány az integráció útján. "Határozottan visszautasítjuk az SZDP vádjait, miszerint akadályoztuk volna az alkotmánymódosítás megszavazását," - folytatta az elnök, majd hozzáfűzte: a törvénytelenségeket viszont visszautasítjuk és nem fogadjuk el. /Köllő Katalin: Stolojan veszélyeztetve érzi a választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
A román belügyminisztérium szerint az aradi Szabadság-emlékművet vissza kellene adni Magyarországnak, vagy zárt helyen kellene tartani, mivel ez a szoborcsoport állítólag a "fasiszta" típusú revizionizmust és irredentizmust képviseli a románok kollektív tudatában. Az Adevarul című napilap okt. 21-i száma ismertette Ioan Rus belügyminiszternek egy parlamenti interpellációra adott válaszát. Az interpellációt a Nagy-Románia Párt (NRP) egyik képviselője terjesztette elő. A "hivatalos" válaszban - amely a belügyminiszter aláírását viseli - az olvasható: az emlékmű felállításával kapcsolatosan figyelembe kell venni, hogy az milyen súllyal esik latba a román-magyar viszony területén mind diplomáciai szempontból, mind pedig a helyi etnikumközi viszonyt illetően. E válaszhoz a belügyminisztérium egy "dokumentációt" mellékelt, amelyet viszont Ioan Rus nem írt alá, de amelyet a tárca tartalmilag felvállalt. Ennek a dokumentációnak a szerzői kifejtik: az 1849-ben Aradon kivégzett tizenhárom aradi tábornok (akikről a lap megjegyzi, hogy csupán hárman vallották magukat magyarnak) az erdélyi románok szemében a legvéresebb erőszakos cselekményeket jelképezi. E cselekményeknek állítólag az volt a céljuk, hogy a "többségi lakosságot" szolgasorba taszítsák. A dokumentáció szerzői szerint a tábornokok nevéhez fűződő terror valóságos "népirtással", azaz negyvenezer román meggyilkolásával és több mint háromszáz falu felgyújtásával végződött. A belügyminisztérium által csatolt iratok szerint az aradi emlékmű (amelyet a románok "Hungária Emlékműnek" neveznek) a fasiszta típusú revizonizmus jelképe, ezért az a háborús emlékművekről rendelkező romániai törvénybe ütközik. Ugyancsak ellentétben áll a 2002/31 számú rendelettel, amely tiltja a fasiszta jelképek köztérre helyezését - áll a belügyminiszteri válasz mellékletében, amely úgy fogalmaz: a magyar hatóságok 1990 után megpróbálták rákényszeríteni Romániára az emlékmű felállítását, de a román kormány válasza "megfelelt a többségi lakosság várakozásainak". A szoborcsoport visszaállításáért folytatott "gyötrő kampány" csak fokozza a feszültséget Románia és Magyarország kapcsolatában, nem kedvez az enyhülési folyamatnak. Ezért a minisztériumi melléklet szerzői szerint az lenne a legreálisabb megoldás, ha az emlékművet átadnák a szomszédos Magyarországnak, vagy valamelyik magyar többségű romániai körzetben helyeznék el zárt térben (múzeumban vagy templomban). /Magyarországnak kellene átadni a Szabadság-szobrot. Belügyminisztériumi válasz nagy-romániás interpellációra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Az IMAS közvéleménykutató intézet felmérése szerint továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD) élvezi a legtöbb választó bizalmát, a lakosság 48,7 százaléka szavazna a kormánypártra. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PNL) Igazságosság és Valóság nevű politikai szövetsége a második a szavazási szándék tekintetében 25,8 százalékkal, míg a megkérdezettek 17,3 százaléka adná a voksát a Nagy-Románia Pártra (PRM) és 5,4 százalék az RMDSZ-re; az adatok szerint nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt a Román Humanista Párt (1,5 százalék) és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), amely a szavazatoknak egy százalékát sem gyűjtené be. A népszerűségi indexeket továbbra is a román diplomácia vezetője uralja, Mircea Geonában a lakosság 46 százaléka bízik. Őt Adrian Nastase miniszterelnök követi 43,9, és Ion Iliescu államfő 42,7 százalékkal. Pozitívan vélekedik a demokrata Traian Basescuról és a liberális Theodor Stolojanról a megkérdezettek 34,4, illetve 37,9 százaléka. Kevésbé népszerű a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor (24,9 százalék). Markó Bélának, az RMDSZ elnökének közel kilencszázalékos a népszerűségi indexe. A felmérés szerint Románia lakossága az intézmények közül továbbra is az egyházakban bízik leginkább (90,1), második helyen a hadsereg áll (76,1), a harmadikon pedig a sajtó (65,6 százalék). Az elnöki hivatal Románia lakossága kevesebb mint a felének élvezi a bizalmát (49,1 százalék), míg a rendőrség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a polgármesteri hivatal megbízhatósági mutatója 40 és 45 százalék közötti. A legrosszabb a megítélése a parlamentnek (26,2 százalék) és a civil szervezeteknek (26,4 százalék). /Cs. P. T.: A választók fele a Szociáldemokrata Párt híve. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Nem hívta még össze az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége azt a bizottságot, melyet az erdélyi magyarok kettős állampolgársága hatásainak megvizsgálására hoztak létre. A bizottság megalakulását augusztus 29-i sajtótájékoztatóján jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Mint megjegyezte, a bizottságnak - mely az Ügyvezető Elnökség keretében Tokay György, Varga Attila és Székely István részvételével tevékenykedik - az lesz az elsőrendű feladata, hogy elemezze, milyen mértékben vezetne elvándorláshoz a magyar állampolgárság kiterjesztése. A magyar állampolgárság kérdését Mádl Ferenc köztársasági elnök Krónikának adott nyilatkozata hozta újra a figyelem középpontjába. Az államfő nyomatékosította: az erdélyi magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét, a magyar illetékesek pedig nem lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyeket az érintettek még csak fel sem vetnek. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége a Krónika szerkesztőségéhez eljuttatott levélben közölte, a vezércikk megállapításai pontatlan információkon alapulnak. Markó Béla szövetségi elnök tudniillik 2000. okt. 16-án bejelentette Orbán Viktornak, hogy több mint 80 ezren írták alá a külhoni állampolgárságot igénylő íveket, és személyes megbeszélést kért Magyarország akkori miniszterelnökétől. Orbán Viktor három nap múlva fogadta, így Markó hivatalosan is közölhette: az összegzett aláírások alapján az erdélyi magyarság igényt tart a kettős állampolgárság valamilyen formájára. A magyar kormány képviselői viszont kifejtették, a kérdést nem tartják időszerűnek. "Az RMDSZ vezetősége nemcsak hogy kellő súllyal foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, hanem mindahányszor szükségesnek tartotta, kezdeményezte is a megfelelő megoldást" - áll a levélben. /G. Á.: Elaludt az Ügyvezető Elnökség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Okt. 26-án, vasárnap alakul meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Meghívást kaptak a parlament RMDSZ-frakcióinak vezetői is. A legnépesebb küldöttség Marosszékről érkezik, arányaiban Gyergyószéken és Bardóc-Miklósvárszéken jött létre a legtöbb települési tanács. Ez utóbbinál a 18 településből 17 helyen sikerült létrehozni a testületet, és itt már hétfőn megalakult a széki tanács is. Orbaiszéken okt. 24-én alakult meg a széki tanács, a 17 településből hét alakított helyi tanácsot. Sepsiszéken a 34 településből 23-on jött létre tanács, a széki alakuló ülést vasárnap tartják. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője egyelőre nem jelzett vissza. Vajdaságból Ágoston András nem jöhet el, de levélben üdvözli az SZNT-t és Sepsiszentgyörgyre utazik Lezsák Sándor, az MDF frakcióvezetője is. Okt. 24-én Csíkszeredában is megalakult a helyi székely tanács. Sántha Pál Vilmos, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének Csíkszékért felelős tagja a célkitűzéseket, az autonómiaterveket ismertette. A csíkszeredai helyi székely tanács elnökének György Attila költőt, a Székelyföld folyóirat szerkesztőjét választották meg, , az alelnöki tisztséget Szondy Zoltán újságíró, a titkári tisztséget pedig Pálfy Árpád keramikus tölti be. /Balázs Ildikó: Vasárnap alakul az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Húsz erdővidéki civil szervezet vett részt az olaszteleki imateremben megtartott találkozón, ahol Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke tartott előadást Civil szervezetek közösségben címmel. Az I. erdővidéki civil fórumon elhatározták egy levelezőlista létrehozását.Leginkább közművelődési és humanitárius szervezetek képviseltették magukat, de jelen volt egy-egy gazdasági és természetvédő egyesület. Kolumbán Gábor megállapította, hogy Erdővidéken mindig is volt önszerveződésre való képesség. /Benedek Márta: Első civil fórum. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Okt. 24-én Csíkszeredában tartotta kihelyezett ülését a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa. Az ülést Szilágyi Pál rektor vezette. Tanácskozási joggal részt vett a Sapientia Alapítvány kuratóriumának vezetője, Kató Béla református püspök-helyettes is. Az ülés napirendjén a felvételi vizsgák, a tanulmányi eredmények kiértékelése és az oktatói állások betöltésének kérdése szerepelt. Kató Béla elmondta, hogy a rendelkezésre álló magyar kormánytámogatás - amely a jelek szerint abszolút értékben is csökken - még egy évig teszi lehetővé a fejlesztést. A kuratórium elnöke nagyra értékelte a csíkszeredai önkormányzat segítségét az egyetem fejlődéséhez. /Sarány István: Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./
2003. október 25.
Az Országgyűlés jegyzői karának küldöttsége látogatott el okt. 24-én Nagyváradra, a Szacsvay emléknap alkalmából. A küldöttség első útja az RMDSZ-székházba vezetett. Németh Zsoltot és a többi képviselőt a szövetség elöljárói, valamint Cseh Áron kolozsvári főkonzul fogadta. Lakatos Péter területi elnök az RMDSZ-szervezetre és a Bihar megyei magyarságra vonatkozó statisztikai adatokat ismertette a vendégekkel, akik elmondták, hogy szinte már "hazajárnak" Váradra. A küldöttség találkozott a megyeházán Florian Serac prefektussal, Kiss Sándor és Teodor Fericeanu megyei önkormányzati alelnökökkel és Bíró Rozália alpolgármesterrel. A magyar küldöttség tiszteletét tette Tempfli József megyés püspöknél, majd megkoszorúzta Szacsvay szobrát. Az Állami Színházban díszelőadást tartottak. A rendezvény keretében Világosi Gábor képviselő átadta a Szacsvay-díjakat, melyeket fiatal művészeknek, jogászoknak, a közösségért munkálkodó embereknek ítélnek oda. Az idei díjazottak Kiss Melinda képzőművész, Szabó Ödön történész, megyei tanácsos és Cseke Attila jogász. Szacsvay Imre a függetlenségi nyilatkozat egyik aláírója volt, akit a Habsburgok kivégeztettek. Szacsvayról az Országgyűlés jegyzői kara évente megemlékezik halála évfordulóján, felváltva Nagyváradon, illetve Budapesten. /Pengő Zoltán: Főhajtás Szacsvay emléke előtt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Okt. 21-én Bukaresten, a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint bemutatták "A 7ek" című filmet az 1956-os kolozsvári diákmegmozdulások során börtönbe kerültekről. Az évtizedekkel későbbi találkozó jó alkalom volt az ezen résztvevő hét ember számára, hogy egy dokumentumfilmben a következő generációk számára elmesélhessék egykori élményeiket. A Román Kommunista Párt 1956-ban egy új statútumtervezetet szeretett volna elfogadtatni a diáksággal, erre az egyetemisták megfogalmazták követeléseiket (egyetemi autonómia, jóléti intézkedések, a külföldi kapcsolatok javítása, az orosz nyelv fakultatívvá való átminősítése). Ezek egybe estek az 1956-os budapesti eseményekkel. Később azután a magyarországi szervezkedésekkel akarták kapcsolatba hozni a kolozsvári törekvéseket azért, hogy néhány diák megbüntetésével, példát statuálva megfélemlítsék a lázadozókat. Az 1958 októberében összehívott bölcsészkari gyűlésen Vastag Lajos kissé merészhangú válaszaival kivívta kollégái rokonszenvét. Ezért a gesztusért az egyetemisták közül egyeseket kicsaptak nem csak a kolozsvári, hanem az ország valamennyi egyeteméről (mint a filmben szereplő heteket is). A november 4-én összehívott, második kari gyűlésen Koczka György (a filmbeli riporter) már ezt megelőzően bekövetkezett letartóztatása miatt nem vehetett részt. Ezután egyes egyetemisták végleg eltűntek, másokat letartóztattak vagy börtönbe zártak. Ezután jött a kolozsvári két egyetem, a Bolyai és a Babes egyesítése 1959-ben, ami tulajdonképpen a magyar egyetem megszűnését jelentette. A filmben szereplők elmondták: azokról sem szabad megfeledkezni, akik nem szenvedtek ugyan börtönbüntetést, de ezrek, tízezrek voltak, akik egyszerűen azért nem tanulhattak tovább, mert szüleik ún. kulákok voltak, esetleg lelkészcsaládból származtak, vagy külföldre emigrált rokonaik voltak Hogy kik voltak besúgóik, erre ma sincs bizonyíték, de sejteni lehet. A 7-ek: Csőgör Enikő, Lázár Erzsébet, Baranyi László, László Annamária, Metz Katalin, Vastag Lajos - aki távollétében csak kazettán lehetett jelen a találkozón - valamint Boros Zoltán. A film megtekintése után kerekasztal-megbeszélés következett. Dan Rusiecki elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek november 5-én kellett volna bekövetkeznie az Egyetem téren, de a besúgók által erről tudomást szerző és megfélemlítésül kamionokkal nagy számban kivonuló szeku ezt lehetetlenné tette. Így elmaradt a tüntetés, ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások. Kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben (többek közt őt is), másokat kicsaptak az egyetemről. /Gáspár Hajnal: In memoriam 1958 - Kolozsvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2003. október 25.
Okt. 22-én székházavatót tartott az EMKE Maros megyei szervezete. A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának támogatásával jutottak hozzá két helyiséghez, amelyet rendbe tettek és berendeztek. Dr. Ábrám Zoltán orvos, az EMKE Maros megyei elnöke kitért arra, hogy évekig a közművelődési palota egy kis, eldugott helyiségében tűrték meg őket. Fodor Imre alpolgármester hangsúlyozta, hogy az EMKE újjáalakulása óta mindig példát mutatott a Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népzene-találkozók, a népművészeti kiállítások, népfőiskolai tevékenységek megszervezésével. Szabó György Pál volt EMKE-elnök pedig fontosnak tartotta megjegyezni, hogy amióta az új vezetőség dolgozik, sokrétűbb, dinamikusabb lett a szervezet tevékenysége. /(mezey): Új székházban az EMKE. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./ Szabó György Pál tanár kijelentette: az EMKÉ-nek nem szabad lemondania arról, hogy a város gyönyörű Kultúrpalotában kapjon rangjához méltó székhelyet, hisz Bernády György egykori polgármester ugyanarra a célra építette a palotát, mint ami az EMKE célkitűzése: a magyar közművelődés éltetésere, felvirágoztatására. A székházavató ünnepségen Demeter András, a Sapientia Egyetem diákja Székely János verset szavalt, Wilhelem András, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákja gordonkázott. /Falásnyi székház, de az övék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2003. október 25.
Okt. 23-a és 25-e között kerül sor Gyulafehérváron a Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet 250. születésnapja alkalmából rendezett megemlékezés-sorozatra Oláh Zoltán, a főiskola rektora kiemelte, két és fél évszázadon át ez volt az erdélyi, majd gyulafehérvári egyházmegye és jó ötven év óta a határ menti egyházmegyék számára is a katolikus papképzés műhelye. Az ünnepi rendezvények sorát Jakubinyi György érsek nyitotta meg, emlékeztetve az alapítók és a papnevelde ügyét szívükön viselők elévülhetetlen érdemeire. Okt. 24-én a Linzben élő Vencser László, a felső-ausztriai Idegennyelvű Lelkészségek Szakosztályának vezetője, egykori gyulafehérvári teológiai tanár előadásában felvetette: hozzanak létre alapítványt a Szeminárium fenntartására. Tempfli Imre egyháztörténész, a königsteini (Németország) Kirche in Not segélyszervezet romániai ügyekért felelős igazgatója a 21. századelő papi eszményeit vette számba. A megemlékezéseket a kispapok nótaestje és versműsora egészítette ki. /Jakabffy Tamás: "A megtestesült Bölcsesség" oltalmában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
A Megtestesült Bölcsességről nevezett gyulafehérvári papnevelő szemináriumot (Seminarium Incarnatae Sapientiae) Sztoyka Zsigmond Antal erdélyi püspök 1753-ban alapította. Az intézményalapítás előzményeként Sztoykának az alig negyven évvel azelőtt visszaállított erdélyi püspökség anyagi alapjait kellett konszolidálnia. Ehhez 1751-52-ben sikerült kivívnia, hogy a mindenkori gyulafehérvári püspök tulajdonává minősíttessék vissza az 1556 óta a kincstárhoz tartozó gyulafehérvári püspöki uradalom. 1758-ban a nem sokkal azelőtt rendbe hozott székesegyház, a püspöki rezidencia és a vár egynegyede leégett. Batthyány Ignác püspök megszerezve a püspökség számára a feloszlatott trinitárius rend kolostorát és templomát - 1792-ben beköltöztette a templomépületbe a később világhírnévre szert tett könyvtárat, a püspökségi nyomdát és a csillagvizsgálót. A kolostorépületben kapott helyet a papnevelde. Haynald Lajos püspök alapozta meg a teológiai kézikönyvtárat. A képzés igazán távlatos és korszerű vonalát Majláth Gusztáv Károly püspök határozta meg. Trianon után a névelemzés, a származásvizsgálat, a beolvasztás és etnikai különbségtétel megannyi körmönfont formája jelentősen nehezítette a szeminárium életét. Romániának a Szentszékkel kötött konkordátuma a katolikus egyházra nézve egyértelműen hátrányos volt. A gyulafehérvári papnevelde a II. világháborút követően - immár a kiváló Márton Áron püspöksége idején - képzési központja lett a nyugati határszél katolikus egyházmegyéiből érkező kispapoknak is, minthogy a szatmári és nagyváradi, illetőleg temesvári szemináriumok fokozatosan elsorvadtak (illetve elsorvasztották őket). A 40-50-es évek fordulója a gyulafehérvári teológiai főiskola számára válságos időszak volt, kivált a püspök fogsága és az állami hatóságok állandósult megfélemlítési akciói miatt. Később, a püspök 1955-ös szabadulása után, az adminisztratív korlátozások időszaka következett. Ez volt a nevezetes "numerus clausus" kora: államilag szabályozták a képzésre felvehető hallgatók maximumát. A sötét nyolcvanas években meg-megújuló küzdelmet kellett folytatni az intézmény fennmaradásáért. Az 1990 utáni időszakot leginkább az újjászervezés jellemzi. Sikerült a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolát a Lateráni Teológiai Egyetem keretében akkreditáltatni. A régi épületek felújítása, bővítése, egészen új épületrészek átadása mutatja kívülről a korszerűsödést. A Hittudományi Főiskola és a papképzés sorsáért felelősek mindemellett már érzékelik az újabb válságot: a papi hivatások megcsappanását. A szeminárium hallgatói között ma már számos román, német és más nemzetiségű kispap is tanul, jópáran külföldi egyetemeken célozzák meg a baccalaureátust, licenciátust vagy doktorátust. /Jakabffy Tamás: A gyulafehérvári papnevelés történetéből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Okt. 23-án megkezdődtek a VII. Erdélyi Orvosnapok a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban dr. Borsa István főorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke köszöntőbeszédével. Az orvosnapok idei témaköre a gyermekgyógyászat. Több mint 200 résztvevő érkezett Romániából és Magyarországról. Az 53 előadásnak közel felét tartják magyarországi szakemberek, de sok előadással jelentkeztek a csíkszeredai és székelyudvarhelyi kórház orvosai is. /Forró-Erős Gyöngyi: Erdélyi orvosnapok, hetedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./
2003. október 25.
Új iskolabuszt kaptak a Szentmátéba ingázó cegőtelki gimnazisták. A Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén csak elemi iskola van, ha magyarul akarnak tanulni az V-VIII. osztályos diákok kénytelenek Besztercére vagy a közeli Szentmátéba ingázni. A 15 kilométerre lévő, többségében magyar lakosságú községbe reggelente iskolabusz szállította a mintegy 13 magyar iskolást, de ugyanez a jármű vitte a közeli Szentjakab román diákjait is a szászlekencei iskolákba. Mivel a régi iskolabusz gyakran elromlott, a diákok emiatt sokszor napokig nem mehettek iskolába. /P. M.: Új iskolabuszt kaptak az ingázó diákok. Cegőtelke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Okt. 24-én tartotta évadnyitó, nagyszínpadi előadását a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Csehov Sirály című művét alkalmazta színpadra a társulat. A társulat négy új színésze - Szász Kriszta, Szalma Hajnalka, Ráduly Csaba és Szűcs Gellért - ez alkalommal debütált az udvarhelyi színpadon. A darabot a fiatal bukaresti rendező, Sorin Militaru rendezte. Díszlet- és jelmeztervezője Lőrincz Melinda, koreográfusa Lőrincz József, dramaturgja pedig Dunkler Réka. /Szász Emese: Évadnyitó Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./
2003. október 25.
Szentmátén a községi könyvtár 1956 óta működik, ma már 13 500-nál több könyve van. Bíró Ilona, szentmátéi könyvtáros elmondta: a faluban működő általános iskola kifogásokat keres arra, hogy eltávolítsa termeiből a mindenki számára hasznos könyvtárat. Az iskola vezetősége arra hivatkozik, hogy a szükségük lenne óvodateremre, tanteremre, sportteremre vagy éppen fizika- és kémialaborra. A problémának politikai háttere van - véli Bíró Ilona. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke nem nézi jó szemmel azt, hogy Szentmáté jelenlegi polgármestere nem az RMDSZ képviseletében indult a választáson, amit meg is nyert. A dolgot az is bonyolítja, hogy a polgármester lánya a helyi könyvtáros és az ügy odáig fajult, hogy tavaly Szántó azzal fenyegette meg a könyvtárt, hogy ha iskolakezdésre nem költöztetik el, akkor leváltatja a helyi polgármestert és alpolgármestert is. Arra pedig nincs pénz, hogy külön helyiséget vásároljanak a könyvtár számára. Különböző bizottságok látogatták meg a könyvtárat, de ők is csak arra jutottak, hogy a könyvtár mindenki számára hasznos és valahogy meg kell oldani az iskola és könyvtár között kialakult konfliktust. A szülők a polgármesteri hivatal előtt tüntettek arra hivatkozva, hogy azért van ez a konfliktus, mert a polgármester csak így tud munkalehetőséget teremteni a lányának. Szántó Árpád kijelentette, nincs személyes problémája sem a polgármesterrel, sem a lányával. Az új magyar nyelvű óvodacsoport és első osztály beindításánál válaszút elé kerül, inkább választja a magyar osztályokat, mint a könyvtárat. A polgármester leváltásához nincs felhatalmazása. /Dézsi Ildikó: Frontvonal a könyvek között. Szentmáté. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Nyolcadik alkalommal osztottak Arany János irodalmi díjakat Budapesten. A kuratórium életművéért Jókai Anna írót és Csoóri Sándor költőt nagydíjban részesítette. Az Arany János-díjat a Marosvásárhelyen élő Jánosházy György költő, műfordító, művészeti író, valamint Albert Gábor és Serfőző Simon író vehette át. Arany János-jutalmat a kolozsvári Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, Kiss Benedek költő és N. Pál József kritikus, irodalomtörténész kapott. /Erdélybe is jutott az Arany János-díjból. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Kabán József fotós képeivel indult a Korunk Galéria /Kolozsvár/, amelynek 1973 márciusában első kiállítója volt, a napokban pedig a munkáiból rendezett tárlattal köszöntötték a hetvenéves alkotót. Kabán József a kolozsvári törvényszék Kriminalisztikai Laboratóriumának szakértője. Ezen túlmenően fotóművész, portrék, életképek, egyedi hangvételű kompozíciók bő választékát alkotta meg az évtizedek során. /Németh Júlia: Képarchitektúrák az igazság szolgálatában. Gondolatok Kabán József kiállításán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
A Barabás Miklós Céh tagjának Deák Beke Éva /Kolozsvár/ textilművésznek Életvonalak fonala című kiállítása nyílt meg Szegeden. Bevezetőt mondott Banner Zoltán művészettörténész. Kányádi Sándor verseit előadta Sinka Károly, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. Erre az alaklomra jelent meg a kiállító művész munkásságát bemutató album. Nagybányán a Teleki Magyar Ház a helybeli magyar képzőművészek őszi tárlatának nyújt otthont. A tárlatot Dudás Gyula festőművész, a Barabás Miklós Céh tagja nyitotta meg. Szervezők: Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága. /Kiállítási krónika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 25.
Kincses Elemér rendező Craiován állította színpadra az Állítsátok meg Arturo Uit című Brecht-darabot. 1976. novemberében Marosvásárhelyen rendezte ezt a színművet. 1976-ban kiváló színészek játszottak a darabban, Tarr László és Bács Ferenc. Okt. 2-án bemutatták Nagyváradon Kincses Elemér új drámáját, a Csatornát. Drámáját lefordították angolra és németre, a román fordítás pedig már megjelent kötetben. Kincses aláírta a szerződést egy magyarországi társasággal, amelyik megvásárolta a megfilmesítés jogát. Tévéjáték készül belőle, András Ferenc rendezi, aki eljön Marosvásárhelyre színésznézőbe, szeretné, ha erdélyi színészek is szerepelnének a darabban. A Csatorna elnyerte az UNITER fődíjat. Egy szerelmi történet, ami a Duna-csatornánál játszódik le 1951 telén, a helytállásról, az árulásról és a szerelemről szól végső soron. A novemberi könyvnapokon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelenik Kincses Elemér második drámakötete, A csatorna a címe, négy darab van benne. Jelenleg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban bemutató előtt állnak. Az ő rendezésében látható decemberben Arthur Miller Pillantás a hídról című színműve, melyet a városban még nem játszottak magyarul. /N.M.K.: Egy lehetséges sikertörténet. Beszélgetés Kincses Elemér rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
