Egyéves fennállásához közeledik a dévai Geszthy Ferenc Társaság, melynek elsődleges célkitűzése az önálló magyar iskola létrehozása. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke kifejtette: a Communitas Alapítvány támogatásával megvásárolták az épületet. Ez az épület egy oktatási szórványközpontnak biztosít majd teret. Középiskolai szinten egy erős reál, illetve humán osztály kialakítását tervezik, emellett szakmai képzést is biztosítanak azoknak a diákoknak, akik nem szándékoznak továbbtanulni. A tervek szerint száz férőhelyes ebédlőt alakítanak ki. Az épület továbbépítési terve szerint olvasószoba, edzőterem, klubterem, barkácsműhely, multifunkcionális terem, és számos, jól felszerelt labor, szaktanterem áll majd a diákok rendelkezésére. Úgy gondolják, hogy ez állami iskola lesz. A dévai, illetve Hunyad megyei magyar anyanyelvű polgárok ugyanolyan adófizetői az államnak, mint a többségi lakosság. A Geszthy Ferenc Társaság csupán az épületet biztosítja egy magyar tannyelvű állami iskolának. Az épület természetesen a társaság tulajdonában marad. A tervek szerint 2005 szeptemberében már itt kellene megkezdeni az új tanévet. Az új épületben 8-10 tanár számára akarnak minőségi lakást biztosítani. /Gáspár-Barra Réka: Oázis a felbolydult tanügyi rendszerben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./
2003. november 5.
Székelyudvarhelyen holland támogatással felépül az öregek otthona, számolt be a történtekről Hegyi Sándor lelkipásztor. A Hollandia segíti Székelyudvarhelyt Alapítványnak köszönhető, hogy van tornya és harangja a város szombatfalvi gyülekezete templomának. A hollandok októberben egy kamion rakománnyal érkeztek. Bútorokat, edényeket, berendezéseket hoztak az öregek otthona számára és adományokat a Városi Kórháznak. A jövő évben bizonyosan megindul a negyven férőhelyes otthon. Helybeliek is hozzájárultak a kiadások fedezéséhez, az udvarhelyi képzőművészek is támogattak őket. A román állam százhuszonötmillió lejt fog adni az öregek otthona céljára. /Komoróczy György: Felépült az öregotthon Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2003. november 5.
Magyarfenesen működik a Bárdos Péter Kultúregylet. A kalotaszegi faluban ápolják a falu szülötte, Balázs Péter festőművész emlékét. Tervezik, hogy felavatják a művész szobrát. Még nem tudják, ki fogja elkészíteni a szobrot. Ajánlatot kértek Hunyadi László marosvásárhelyi és Starmüller Géza kolozsvári szobrászművészektől. Balázs Péter szülői háza még áll, ezt emlékháznak lehetne berendezni, s egyben falumúzeum, kalotaszegi tájház szerepét is betölthetné. /Emlékházzal és szoborral emlékeznének Balázs Péterre. A falu büszke rangos elszármazottjaira. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2003. november 5.
Harasztoson az iskolában Bartha Denice tanító néninek tizennégy első osztályosa van. Tíz év óta először jött össze egy önálló osztálynyi gyerek Tavalyi összevont osztálya volt. A munkafüzeteket a szülőknek kell megvásárolniuk. V-VIII. osztályos szinten már csak román tagozat működik, de még így is gyermekhiánnyal küszködnek. Kulturális eseményekben nem büszkélkedhet a magyar tagozat, de a falu sem. Az iskolai könyvtárban román könyvek vannak. /Ladányi Emese Kinga: Jelenség tizennégy elsőssel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2003. november 5.
Okt. 25-én Szilágycsehen rendezték meg az ötödik Diákszínjátszó Fesztivál. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ diákjai nyerték el az első díjat. /A kölcseysek nyerték az V. Diákszínjátszó Fesztivált. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 5./
2003. november 5.
Századik találkozóját tartotta nov. 4-én Baróton a Fókusz Klub. A klub házigazdája, Demeter Zoltán így foglalta össze a Fókusz célkitűzéseit: "Szándékunk, hogy az érdeklődők minél több témában hallgathassanak előadásokat, az utánuk következő vita kommunikációra ösztönözze őket, szélesítse látókörüket." A két és fél év alatt a Fókusz Klub további kisklubokat generált, így kezdett el működni a Baba-mama Klub, az Egészségőr, a Nyugdíjasklub és a Hobbi-cserebere klub. /Benedek Márta: Jubiláló Fókusz Klub. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2003. november 5.
Fontos, hiánypótló munka jelent meg a gyergyói nagyközségről /Csomafalva a Rákóczi vezette kuruc szabadságharc idején (1703-1707), Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ szerzője, Rokaly József tanár, aki az idei tanévtől már nyugdíjasként jár tanítani a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumba. Rokaly József /sz. Gyergyócsomafalva, 1940. febr. 15./ a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát 1962-ben. 1962-1992-ig Maroshévízen középiskolai tanár, 1992-től Gyergyószentmiklóson tanított. Az ország első levelezési sakk-kupáját 1972-ben ő nyerte, 10 éven át a román levelező sakkválogatott tagja. Tudományos tevékenysége kiterjedt. Több mint 1100 tanulmánya kéziratban várja a jobb időket. Gyergyócsomafalva monográfiájához 10 éven át gyűjtötte az anyagot. Az első kötet 1918-ig tárgyalja Csomafalva történetét, a második 2000-ig. A szerző kitekintett Gyergyó, sőt Erdély történelmébe is. /Dokumentum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2003. november 5.
Megjelent Gálfalvi Gábor nyugalmazott tanító Székelykeresztúr és vidéke vadászatának múltja és jelene című könyve. Megismerkedhetünk benne a vadászat rövid történetével, főleg az erdélyi és székelyföldi hagyományokkal. /Fülöp Lajos múzeumigazgató, Székelykeresztúr: Hiánypótló könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2003. november 5.
Péter László történelemtanár Nehéz idők című most megjelent könyvében a Csíkszentdomokos történelméhez fűződő adatokat mentette meg az utókor számára. A könyvnek folytatása is lesz. /Kurkó Mária, Csíkszentdomokos: Nehéz idők. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2003. november 6.
Az Európai Bizottság nov. 5-én jóváhagyta az EU-hoz jövőre csatlakozó tíz ország, valamint a három tagjelölt felkészülését értékelő éves jelentéseit. Románia esetében a legfontosabb nyitott kérdés az volt, megkapja-e az ország a bizottságtól a "működő piacgazdaság" minősítést. Az értékelés e ponton nem egyértelmű. A dokumentum megfogalmazása szerint "Románia működő piacgazdaságnak tekinthető, mihelyt döntő jelentőségű intézkedések történnek az eddigi jó haladás folytatására". Románia teljesítette a közalkalmazottak bérszintjének ellenőrzése kapcsán vállalt kötelezettségeit. A dokumentum szerint gyorsult az állami vállalatok privatizációja és átszervezése, a bankágazatban csökkent az állami részesedés. A dokumentum megjegyzi: fel kell számolni az állammal szembeni és az energiaszektorban a körbetartozások felhalmozódásának alapvető okait, és folytatni kell a szerkezeti átalakítást és a privatizációt az olyan kulcsterületeken, mint az energiaszektor, bányászat és szállítás. A jelentés szerint Románia továbbra is tiszteletben tartja az alapvető emberi szabadságjogokat, számos intézkedés történt a diszkrimináció csökkentésére, és újabb lépések történtek a nemzeti kisebbségi jogok megerősítésében. Neményi József Nándor, a Versenytanács alelnöke, aki két éve integrációs államtitkári tisztséget is betölt, optimista Románia gazdasági előmenetelével kapcsolatban. 2007-ig közel 2000 törvényt kell újragondolni. /Sz. K.: Még csak majdnem működő piacgazdaság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ Az Európai Bizottság idei országjelentése megállapította, hogy Románia működő piacgazdaságnak tekinthető, ha "döntő jelentőségű intézkedések történnek az eddigi jó haladás folytatására". Ugyanakkor az igazságügyi és közigazgatási reformok elmaradása akadályozó lehet. A jelentés elismerte a korrupcióellenes intézkedéseket, de figyelmeztetett: a jogszabályokat alkalmazni is kellene. Romániának még egy éve van arra, hogy lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, ha 2007-re szeretne tag lenni. A kritériumok teljesítése azonban olyan drasztikus intézkedésekkel, társadalmi feszültségekkel jár, amit egyetlen, a választások megnyerésére aspiráló párt sem vállal fel a kampányok évében. /Székely Kriszta: Országjelentés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 6.
Az RMDSZ 21 képviselője nov. 5-én benyújtott törvényhozási javaslata kezdeményezte a lakosság honvédelmi felkészítéséről szóló törvény módosítását, és javasolta az alternatív katonai szolgálat bevezetését. Az alternatív szolgálat teljesíthető az egészségügy, a szociális védelem, a környezetvédelem területén, valamint a civil szervezeteknél. Az RMDSZ azt is javasolta, hogy a fegyveres katonai szolgálatot és a civil szolgálatot egyaránt elutasító személyek 18 bruttó minimálbérnek megfelelő összeget fizessenek hat részletben, a honvédelmi, közrendfenntartó és nemzetbiztonsági intézmények költségvetésébe. Az RMDSZ képviselői javasolják, hogy 2006. jún. 30-tól szűnjön meg a fegyveres katonai szolgálat vagy a civil szolgálat teljesítésének, illetve az említett összeg befizetésének kötelezettsége. /Alternatív katonai szolgálatot javasol az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 6.
A Cosmin Gusa nevével fémjelzett Initiativa 2003 szervezet közzétette a Nagy-Románia Párt feloszlatását célzó kezdeményezését. Elkeserítő, hogy a szekuritáté markáns személyiségeit és magas rangú pártaktivistákat összegyűjtő mai párt képes megszerezni választások idején a szavazatok 15 százalékát, milliókat képes maga mögé állítani. Az Initiativa 2003 beadványában annyi alaposan dokumentált észérvet sorolt fel indítványa alátámasztására, amelyeknek más, valóban demokratikus államban akár a 10 százaléka is elegendő lenne a párt törvényen kívül helyezésére. A Romania Mare lap cikkei, Corneliu Vadim Tudor nyilvános beszédei 14 év alatt folyamatosan "csak" a kisebbségek ellen uszítottak; tagadták a politikai pluralizmus szükségességét; folyamatosan lejáratták a mindenkori román államelnököket, miniszterelnököket; többször katonai puccsra buzdítottak. /Máthé Éva: Arzenál-lista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2003. november 6.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága okt. 5-én elfogadta azt a fideszes javaslatot, amelynek értelmében a jelenlegi kétmilliárdról hárommilliárd forintra emelnék a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem állami támogatását. /A 22 tagú testület ülésén öt ellenzéki és három kormánypárti honatya vett részt, az utóbbiak nem pártfogolták a Sapientia támogatásának növelését célzó ellenzéki indítványt.A finanszírozás növelésére csak akkor van esély, ha a képviselőház vitája során a kormánypárti politikusok is támogatják az indítványt. A javaslatot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Potápi Árpád fideszes képviselő terjesztette elő. A bizottság ellenzéki többsége ugyancsak elfogadta azt a kormány képviselői által nem támogatott módosító indítványt, amelyek a Határon Túli Magyarok Házának létrehozására 250 millió forintot irányoz elő, továbbá azt, amely az Illyés Közalapítvány támogatását 500 millió forinttal növelné. Hárs Gábor szocialista képviselő szerint a bizottság által támogatott javaslatoknál figyelembe kell venni, hogy az ülésen a kormányoldal kisebbségben volt. Az EMTE-t működtető Sapientia Alapítvány már szeptember elején javaslatot tett a magyar kormánynak a Sapientia Egyetem támogatásának növelésére. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke szerint a 2004-2005-ös tanévre 3,1, az utána következőre pedig már 3,6 milliárd forintra lenne szükség az egyetem optimális működéséhez. /Rostás Szabolcs: Hárommilliárd forint a Sapientiának? = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 6.
A BBC brit közszolgálati rádió nov. 5-én ismertette az egyik befolyásos elemző, Larry Watts jelentését, amely megdicséri az államfőhöz közel álló Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), és elmarasztalja a kormánynak alárendelt egyetlen titkosügynökséget. Az alsóház védelmi bizottságának vezetője, Razvan Ionescu ugyanakkor "nagytakarítást" javasolt a titkosszolgálatok háza táján. Ion Iliescu tanácsadója, Larry Watts jelentést készített a romániai titkosszolgálatokról, amelynek legnagyobb része a SRI-vel, illetve az UM 0962 néven ismert - a Közigazgatási és Belügyminisztérium alárendeltségében működő - titkosszolgálattal foglalkozik. A jelentésben a Hírszerző Szolgálat úgy jelenik meg, mint csaknem teljesen megreformált intézmény, amelynek kötelékében mindössze 15 százalékot tesz ki a volt szekusok száma. A jelentés a szerint az SRI politikailag független, és kiválóan együttműködik az ellenőrzésére létrehozott parlamenti bizottsággal. Ezzel ellentétben a belügyi titkosszolgálatot a volt szekusok uralják, a szaktárcavezetőnek, közvetve pedig a miniszterelnöknek van alárendelve, következésképp politikai befolyás alatt áll. Watts szerint nem tisztázott, milyen feladatokat lát el a belügyi szolgálat. - A Ziua nov. 3-i száma adatokat közölt C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökének szekusdossziéjából, amelyről a SRI korábban azt állította, hogy nem létezik. Nov. 4-én lemondott az Igazságügyi Minisztérium hírszerzését /Védelmi és Korrupcióellenes Független Szolgálat - SIPA/ irányító volt szekustiszt, Marian Ureche, akit a sajtó azzal vádolt, hogy hatáskörét túllépve bírákról és ügyészekről gyűjtött adatokat. Nov. 5-én a képviselőház védelmi bizottsága meghallgatta a lemondott tábornok helyettesét, akinek nyilatkozatából egyértelműen az derült ki, hogy a SIPA nem rendelkezik az adatgyűjtéshez szükséges eszközökkel, ezért a SRI és a belbiztonsági szolgálat struktúráit veszi igénybe. Razvan Ionescu, a szakbizottság elnöke hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a SIPA nem tudja ellátni feladatát, egyúttal pedig felmerül a szolgálat által közölt adatok hitelességének kérdése is. Ezért - Ionescu szerint - mihamarabb módosítani kell a titkosszolgálatokra vonatkozó törvényeket, már csak azért is, mert jelenleg nem lehet tudni, hogy ki milyen kompetenciákkal és feladatkörrel rendelkezik. /Sz. L.: Kinek jó a Watts-jelentés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 6.
Nov. 5-én Marosvásárhelyen tájékozódott az Országos Diszkriminációellenes Tanács két tagú bizottsága az autonómiát hirdető plakátok terjesztőinek és kiragasztóinak meghurcoltatása ügyében. A vizsgálat eredményét mintegy két hét múlva ismertetik - közölte Asztalos Csaba, a bizottság tagja. Saját hatáskörben járt el, ugyanakkor Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő írásos panaszára is reagált az Országos Diszkriminációellenes Tanács, amikor vizsgálóbizottságot küldött Marosvásárhelyre az autonómiát hirdető plakátok ügyének kivizsgálására. A Székely Nemzeti Tanács tagjait október 9-én és 10-én, Erdőszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Szovátán kísérték be a rendőrségre és faggatták több órán keresztül azt követően, hogy az SZNT alakuló ülésére hívó plakátokat találtak náluk. Meghurcoltatásuk a romániai emberjogi szervezetek szerint etnikai alapú diszkrimináció. Asztalos Csaba elmondta, az eredeti tervek szerint Erdőszentgyörgyön és Szovátán is szerettek volna tájékozódni. Végül azonban beérték Vasile Cotoara megyei rendőrparancsnok és Petru Dan táblabírósági főügyész válaszaival.A bizottság felkérte a hatóságokat, fogalmazzák meg álláspontjukat. A Krónika információi szerint Cotoara és Dan mindvégig cáfolták a diszkriminációra és a hatósági túlkapásra vonatkozó vádakat. A főügyész szerint sem Fodor Imre, sem a többi plakátoló személy ellen nem folyt és ezentúl sem indul bűnügyi vizsgálat. Korábban az Evenimentul Zileinek még arról nyilatkozott, hogy Marosvásárhely alpolgármesterét az alkotmányos rend felforgatásával gyanúsítják. /Szucher Ervin: Meghallgatások plakátügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 6.
Megszülettek az első hivatalos reakciók a csíkszeredai városi tanács azon határozatára, amelyben az államelnök, a miniszterelnök, a belügyminiszter és a prefektus segítségét kérte a rend és a nyugalom helyreállítása érdekében. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus azzal a felkéréssel fordult a megyei rendőr-felügyelőséghez, hogy mielőbb oldják meg a Csíkszeredában jelentett autógyújtogatással kapcsolatos ügyeket. A prefektus kérte a város lakosságát, hogy amennyiben olyan cselekedetekről van tudomásuk, amelyek a közbiztonságot veszélyeztetik, forduljanak bizalommal a rendőrséghez. A Hargita megyei rendőr-felügyelőség nevében Traian Chindea rendőrparancsnok-helyettes szerint "A Hargita megyei rendőrség, akárcsak eddig, ezután is képes biztosítani a megyében a törvényességet, anélkül hogy az elnöki hivatalnak, illetve a kormánynak közbe kellene lépnie". A városi tanácsosok szerint Csíkszeredában az utóbbi időben aggasztóan megnőtt a maffia típusú leszámolások száma. /D. Balázs Ildikó: "A rendőrség eddig is tette a dolgát". = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 6.
Aggasztóan csökken a tanulólétszám Háromszék iskoláiban. Leglátványosabb létszámcsökkenés az V-VIII. osztályos tanulók körében tapasztalható. Ebben a tanévben 1055-tel kevesebben iratkoztak be, mint tavaly, ez az adat mutatja az elvándorlás arányait. Az népességfogyás mellett ugyanis Háromszéken ennek is nagy szerepe van az iskolások számának csökkenésében. A gimnáziumi tanulók száma 445 fővel növekedett, de párhuzamosan tapasztalható a szakiskolák és a posztliceális képzés iránti érdeklődés csökkenése. Idén szeptemberben 303-mal kevesebb kisgyereket írattak óvodába, mint a korábbi évben.A Kovászna megyei iskolákban a 2003-2004-es tanévben 41 431 diák tanul, 31 százalékuk román, 69 százalékuk magyar nyelven. A diákok 61 százaléka a 76 városi tanintézménybe jár, 38 százalékuk pedig a 269 falusi intézményben folytatja tanulmányait. /Farkas Réka: Csökkenő létszám. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 6.
Tamás Gáspár Miklós a Szabad Európa Rádiónak román nyelven adott interjújában azt a véleményét fogalmazza meg, hogy a romániai magyar közösségen belül kiéleződött politikai viták, törekvések - lásd mérsékeltek, radikálisok, RMDSZ és Székely Nemzeti Tanács, autonómia kérdése és egyebek - úgynevezett székely-magyar konfliktushoz vezethetnek. /!/ A Cotidianul lap Fennáll a székely-magyar konfliktus veszélye címmel közölte az interjút. A Romániai Magyar Szó munkatársa erről kérdezte. TGM azt állítja, hogy Székelyföldön elég nagy mértékben egy "de facto" autonómia kialakult, ott a magyarok elég erősek ahhoz, hogy az adott körülmények szorításában ugyan, de maguk irányítsák az ügyeiket. De, akkor mi lesz a bánsági, szatmári, bihari, kolozsvári, dél-erdélyi magyarokkal?- kérdezte. Azt elismerte, hogy nem tudja, mi lenne a teendő. Az erdélyi magyarság vagy Budapestre figyel, vagy Bukarestre. Sokkal több magyarországi könyv fogy, mint az erdélyi saját termelés. A lapok, az országos lapok is nagyon gyöngén fogynak. Az RMDSZ-nek nagyon súlyos belső problémái vannak, a belső demokráciája nem kielégítő. Kolozsvárt és Nagyváradot, Szatmárt és Aradot nem szabad feladni, nem szabad minden erőt Székelyföldre koncentrálni. A románoknak nem kell félni a székelyföldi autonómiától. Teljes képtelenség, amit a román sajtóban lehet olvasni az autonómia törekvésekről meg a Székely Nemzeti Tanácsról. /Guther M. Ilona: Egy rádióinterjú nyomán... Beszélgetés Tamás Gáspár Miklós budapesti egyetemi tanárral, filozófussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2003. november 6.
Lányi Szabolcs, a Sapientia Egyetem csíkszeredai karainak dékánja a vele készült beszélgetésben kifejtette: három esztendeje működik a városban a Sapientia Egyetem. Az érdeklődés növekedőben van. Az első évben indult kétszáz diák, a jelenlegi létszám nyolcszáz. Nem "magyar diplomát" adnak, hanem Romániában érvényes diplomát. Az egyetem jelenleg ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, az államvizsgát a végzős hallgatók akkreditált román állami egyetemen szerzik meg. - A diákok több mint háromnegyede a Brassótól kezdődő, Marosvásárhelyen végződő régiókból kerül ki, vagyis négy - Brassó, Kovászna, Hargita és Maros - megyéből. - A legfontosabb alkalmassági próba az első év sikeres elvégzése. Az eddigi tapasztalat: az első év után a jelentkezők 10-15%-át elveszítik. A képzés négy irányban folyik, jelenleg összesen kilenc szakon. A legtöbb diák a gazdaságtudományi ágazatokon tanul: gazdasági informatika és könyvviteltan, agrár és élelmiszeripari gazdaságtan, környezet-gazdaságtan és általános gazdaságtan. A társadalomtudományi szakok: alkalmazott szociológia vidékfejlesztés szakiránnyal, kommunikáció és PR menedzsment szak, angol nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom szak. Mérnöki szakok: környezet- és élelmiszeripari mérnöki. Első rendű feladatuk az akkreditációs feltételek teljesítése. /Forró Miklós: A közösség értékeit felvállaló értelmiséget nevelni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2003. november 6.
Kolozsvár belvárosában újabb magyar unitárius intézmény nyitotta meg kapuit: az egyetemi bentlakás. Az észak-amerikai hittestvérek adománya, a magyar kormánynak az Apáczai Közalapítványon keresztül nyújtott támogatása, valamint a hívek hozzájárulása révén felépült otthon, a tetőtér déli szárnyában 39 egyetemi és teológiai hallgatót fogad be. 1999-ben kormányrendelettel visszakerült az egyház tulajdonába az Unitárius Kollégium. A padlásterében 2001-ben 72 bentlakás készült el, a program második része 2002-ben kezdődött. Az ünnepélyes megnyitón dr. Szabó Árpád püspök mondott beszédet. /Csomafáy Ferenc: Építkezni mindenekelőtt pénzből lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2003. november 6.
A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság nov. 5-én sírkeresztet állított Hubai Károly és további kilenc honvéd eddig jeltelen sírja fölé a tordatúri temetőben. Az obeliszkre további negyvenhárom magyar nevet lehetne fölírni. Az unitárius temetőben további két, név szerint is ismert honvédet temettek el, így összesen 55 honvéd emlékét őrzik a tordatúri köztemetők. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság jövőre lesz hatvanéves. /Jakabffy Tamás: Sírkeresztet állítottak a honvédek emlékére Tordatúron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 6.
Petrás Incze János moldvai magyarcsángó papra, néprajzkutatóra és nyelvészre emlékeznek a nevét viselő kulturális egyesület szervezésében nov. 8-án Egerben. A pap születésének 190. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség keretében emléktáblát avatnak az egri Érseki Hittudományi Főiskola falán. Az évforduló kapcsán emlékmisére, tudományos emlékülésre és kulturális emlékműsorra kerül sor. Ugyancsak a rendezvénysorozat részeként nyitják meg Petrás Mária keramikus Csángó passió c. kiállítását, illetve csángó táncház is szerepel a programban. /Petrás Incze Jánosra emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2003. november 6.
Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián bemutatták a Magyar Nemzeti Szövegtár címmel létrehozott digitális nyelvi szövegtárt. Az 1998 és 2001 között végzett gyűjtéssel létrehozott írott, vagy lejegyzett beszélt nyelvi adatok bázisa a legújabb magyar írott nyelvhasználat hű tükre, amely mintegy 150 millió szót tartalmaz, és reprezentatívan tartalmazza a mai magyar nyelv jellegzetes megnyilvánulásait. A szövegtárban szófaj és nyelvtani jellemzők, valamint több szó együttes előfordulása alapján is lehet keresni. Használatát elsősorban nyelvészeknek, szótáríróknak, számítógépes nyelvészeknek és társadalomtudósoknak ajánlják, de bárki számára elérhető, aki regisztráltatja magát a https://www.corpus.nytud.hu/mnsz honlapon. /Bemutatták a Magyar Nemzeti Szövegtárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2003. november 6.
Ujj János gyakorló történelemtanárként hívta fel a figyelmet arra, hogy a most is használt hazai tankönyvekben is vannak bántó adatok. A XII. osztályos egyik alternatív történelemkönyv szerint Erdélyben a magyarok behatolásával megkezdődött az erőszakos katolizálás, s a katolikus püspökségek elfoglalták az ortodox püspökségek helyét. (Így!) Az egyetemes történelemmel három évvel korábban megismerkedett tanulók valószínűleg rég elfelejtették, hogy a kelet-nyugati egyház szakadása 1054-ben következett be, addig legfeljebb keleti vagy nyugati rítusú egyházról beszélhetünk. Azt meg kevesen tudják, hogy a nyolc történelmi magyar püspökséget Szent István királyunk alapította még 1038-ban bekövetkezett halála előtt. Tehát az egyetlen erdélyi, a gyulafehérvári katolikus püspökség már jóval az egyházszakadás előtt működött (!). Az sem mellékes, hogy a keleti rítusú püspökségek (tehát több?) létezéséről egyetlen római, vagy konstantinápolyi dokumentum sem tesz említést. - A középiskolás tankönyv szerint az 1848-49-es erdélyi román forradalom úgy ér véget, hogy a forradalmi csapatokat a világosi csatában legyőzte az ide behatolt orosz hadsereg, s azok előtt tették le a fegyvert! A fegyvert valójában nem a román csapatok, hanem a Görgey vezette forradalmi magyar hadsereg egységei tették le. Generációk nőnek fel tévhitben, hogy a hódító magyarok elfoglalták országukat. Ilyen történelemszemlélet mellett nehéz lesz a többségi polgárt az ellenkezőjéről meggyőzni. S még nehezebb szobrot állítani a szabadság magyar mártírjainak! /Ujj János: Történelemszemlélet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./
2003. november 6.
Tízéves a Reménység Szigete - az Erdélyi Gyülekezet története címmel nov. 8-án kiállítás nyílik Zilahon, a Kalvineumban. Levetítik Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, és kötetlen beszélgetésre is sor kerül a film kapcsán. Ezt követően Németh Zsolt, az Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tart előadást. Nov. 8-én Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze tart istentiszteletet a belvárosi református templomban. A kiállítás egyik fele krónika a legfontosabb eseményekről, a 80-as évek végi menekülteket segítő missziótól és a gyülekezetalapító Németh Géza életútjától kezdve 2002-ig. A kiállítás másik fele bemutatja a gyülekezet szolgálatát: a hitéletet, a Magyarországon élő erdélyiek húsvét utáni második vasárnapokon tartott nagy találkozóját, a november 1-jei Erdélyi Halottak Napját, az erdélyi menekültek által alapított Budapest melletti falu, Dányszentkirály lelkigondozását, az ottani templomépítést; az egész Kárpát-medencét behálózó, határon átnyúló és ökumenikus kapcsolatokat, a Reménység Szigetén a karitatív munkát, különösen a betegszállást, a tanfolyamokat, konferenciákat, nyári táborozásokat. A tervek szerint a kiállítás havonta más-más erdélyi városba "vándorolna". /Tízéves a Reménység Szigete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 6.
Nov. 5-én Kolozsváron, a Korunk Galériában a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadóval közösen Gergely István alkotásaiból nyílt kiállítás, és több kötetet is bemutattak. Gergely István főként a térszobrászat ágazatában alkotott kiemelkedőt, térplasztikái, dombormű-kompozíciói, portréi külön világot alkotnak. A rendezvény könyvbemutatókkal folytatódott. A Pallas Akadémia Könyvkiadó képviseletében Kozma Mária főszerkesztő mutatta be a jelenlévő szerzőket. A Műhely sorozatban napvilágot látott, Gergely Istvánról szóló monográfiát Banner Zoltán írta. A történettudományi írások sorozatát gazdagítja Magyari András: Rákóczi és az erdélyi kurucmozgalom című kötete. Fazakas István: Vallás- és neveléspolitika Erdélyben a felvilágosult abszolutizmus korában című munkáját a szerző egyetlen szóban foglalta össze: tolerancia. Dávid Gyula Írók, művek, műhelyek Erdélyben című tanulmánykötete olyan írásokat tartalmaz, amelyek az elmúlt tíz év alatt különböző ünnepi alkalmakkor születtek. A filozófiatörténet témakörébe illeszkedik Egyed Péter A szabadság a filozófiában című tanulmánykötete. /Sándor Boglárka Ágnes: Intellektus művészet, hiánypótló kötetek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 6.
A gyimesfelsőloki Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány szervezésében Antalné Tankó Mária Gyimes-völgyi népi gyógyászat című könyvét nov. 8-án mutatja be dr. Kardalus János néprajzkutató. Ebből az alkalomból megtekinthető Timár Károly grafikai kiállítása is. /Könyvbemutató Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./
2003. november 6.
Szatmár megyéből kb. 5000 német etnikumú román állampolgárt 1945 januárjában a volt Szovjetunióba deportáltak, ez már ismert történelmi eseménynek számít. Az ott elhunytak emlékére mostanáig az érintett szatmári települések szinte mindegyikében állítottak már emlékművet. Egészen más a helyzet egy másik tragikus deportálás áldozataival. Szatmár megyéből - akárcsak Észak-Erdély más részeiről - 1945 januárja előtt, 1944 novemberében is deportáltak embereket. Ezt a deportálást a román (és nem a szovjet!) közigazgatás képviselői hajtották végre. 1944 októberében Szatmár megye községeibe visszaérkezett azoknak a román csendőröknek a nagy része, akik 1940-ben, a bécsi döntés után hagyták el Észak-Erdélyt. Elsősorban ezek a csendőrök megyénkből több száz magyar, illetve sváb férfit gyűjtöttek össze Szatmár megyéből, és vittek a hírhedt földvári haláltáborba. Ezeknek a deportáltaknak a sorsa a történészek előtt is alig ismert. Az RMDSZ által 1995-ben megjelentetett Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról című kiadvány Szilágy és Szatmár vármegye című, nyúlfarknyi fejezete a következő mondattal kezdődik: "Észak-Erdély eddig nem említett megyéire szórványos adataink miatt nem térhetünk ki." Boros Ernő, az emlékező cikk írója sorra járta valamennyi olyan Szatmár megyei települést - Bere, Börvely, Csanálos, Csomaköz, Domahida, Érkőrös, Gencs, Kaplony, Kálmánd, Kismajtény, Lele, Nagymajtény, Krasznaszentmiklós, Mezőpetri, Mezőterem, Nagyszokond, Szaniszló, Tasnád, Túrterebes, Szatmárudvari -, ahonnan a román csendőrök embereket indítottak a földvári lágerbe. Lejegyezte a túlélők, ezek híján a volt földvári foglyok legközelebbi hozzátartozóinak a vallomásait, visszaemlékezéseit. Ezekből válogatott. A román csendőrök a katonaviselt férfiakat Csanálosra vitték. A Csanálosra érkezőkről kísérőiratot fogalmaztak, miszerint a román csendőrök az erdőben, katonaruhában és fegyverrel a kezükben fogták el őket. Ezt követően fegyveres kísérettel vitték őket Földvárra vagy Focsaniba. Útjuk során ennivalót legfeljebb csak jószívű civilektől kaptak. Ha egy fogoly valamilyen gyümölcsöt fedezett fel a közelben, és éhségében kilépett érte a sorból, azt lelőtték. A katonák azokra az asszonyokra is rálőttek, akik ennivalót hoztak, közülük, kettő meg is halt. A láger egy szögesdrót kerítéssel körülvett marhalegelőn volt. A román csendőrök az orosz tisztnek elmondták, hogy ezek partizánok. Az oroszok ugyanis a partizánokra haragudtak a legjobban. A magyarok közül a fiatalabbakat, erősebbeket kiválogatták és továbbvitték Oroszországba, kényszermunkára. Azért fogdosták össze őket, hogy Erdélyből kipucolják a magyarokat. Az egész földvári tábor is azért volt, hogy minél több magyar elpusztuljon. És Földváron nagyon sokan meghaltak. A táborban a földön aludtak, takarójuk sem volt. A székelyföldiekkel együtt eredetileg 32 ezer magyart gyűjtöttek össze, de 1945 januárjában a többieket elvitték Oroszországba, 8500-an maradtak Földváron, olyanok, akik munkára már nem voltak alkalmasak. A Földváron maradottaknak legalább a fele sohasem tért haza. Földváron éheztették, ütötték-verték, megalázták az embereket. /Boros Ernő: 1944 novembere: indulás Földvárra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./
2003. november 7.
A kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról, kisebbségvédelmi kérdésekről és az aradi Szabadság-szoborról folytatott megbeszélést Kovács László külügyminiszter Markó Béla RMDSZ elnökkel nov. 6-án Budapesten. "Az RMDSZ elnöke pozitív fejleményekről adott számot: több mint 38 000 családra nézve született döntés, és mintegy egymilliárd forintos (4 millió euró) támogatás átutalása történt meg, amelynek eredményeképpen több ezer család már hozzájutott az oktatási-nevelési támogatáshoz" - áll a külügyi közleményben. "A kedvezménytörvény ügye hosszabb időszak után lekerült a magyar-román kapcsolatok vitás kérdéseinek listájáról, és mint a legújabb brüsszeli országjelentésből egyértelműen kiderül, megfelel az európai normáknak és a magyar nemzeti érdekeknek is" - olvasható a dokumentumban. "A találkozón szó volt az aktuális kisebbségvédelmi kérdésekről is, így a kisebbségi jogok szerepeltetésére vonatkozó magyar javaslatról az EU alkotmányos szerződésében, amit az RMDSZ a maga részéről üdvözölt, és reményét fejezte ki, hogy a román kormány is támogatja a javaslatot". "Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban elhangzott, hogy Kovács László és Markó Béla reményei szerint az RMDSZ és a kormányzó SZDP év végéig megoldást talál az emlékmű köztéri elhelyezésére" - fogalmaz a szóvivői iroda. "Magyarország fontosnak tartja és a saját eszközeivel támogatja az erdélyi gazdasági központokat is összekötő észak-erdélyi autópálya megépítését a déli nyomvonal mellett, ennek érdekében a román féllel további közös erőfeszítéseket tesz brüsszeli források megszerzéséért" - áll a közleményben. /Kovács-Markó megbeszélés Budapesten. Eddig 4 millió eurót utaltak át. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2003. november 7.
Az RMDSZ és a kormánypárt vezetőségének e heti találkozóján felmerült a két politikai alakulat jövő évi együttműködése is, de erről az eddigi megállapodások kiértékelése után tárgyalnak, nyilatkozta Borbély László. Az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős alelnöke elmondta, a felek nemcsak az idei, hanem a 2001-es és 2002-es protokollumokat is kiértékelték, majd a jövő hétre tervezett újabb találkozón kölcsönösen elemzik, mi valósult meg a megállapodásokból. Maradt néhány teljesítetlen pont, így a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar karának létrehozása. Az RMDSZ az oktatási minisztérium részéről érkező javaslat révén próbálja "kikényszeríteni" az egyetem szenátusából az állásfoglalást a karok létesítése ügyében. A kormánypárt halogatja az aradi Szabadság-szobor helyreállításának rendezését. /Rostás Szabolcs: Kölcsönös elemzés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./
