Pávai Gyula két kisregénnyel rukkolt a nagyközönség elé /Tanítóbácsi, Egy év az ötből, EDY OPTIC LLT Kiadó, Arad, 2003/. A kisregények a múlt század ötvenes éveit hozza az olvasó elé. Mindkét kisregény egy fiatalember életét mutatja be: a kezdő tanítóval, illetve az elsőéves egyetemistával mi történik egy év alatt. Mindkettőn érződik az önéletrajzi ihletés. /Karácsonyi Zsolt: Egy év az ötből. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2003. november 11.
Októberben megjelent Arad kulturális szemléje, a Szövétnek 7. évfolyamának 4. száma. Egyik fő témája természetesen október 6-a, a tizenhárom vértanú és a szoborbotrány. Fekete Károly az aradi katolicizmus történetéből adott ízelítőt, Pálfi Sándor a helyi magyar kollégium újjáépítéséről írt. László Lajos a kisiratosi képzőművészeti táborról, Ruja Ildikó az új színházi évadról számolt be. Erdősné Veress Zsuzsanna Gyorokot mutatja be. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./
2003. november 11.
A Tudomány Világfórumára világhírű kutatóintézetek vezetői és a tudomány iránti elkötelezett politikusok gyűltek össze 63 országból a hétvégén Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. - A tudósok és a politikusok egyaránt felelősek az emberiség jövőjéért, és ezt a felelősséget nem oszthatják meg, illetve nem ruházhatják át egymásra - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a tudományos világfórum nov. 8-i megnyitóján. A tudományos és a politikai világnak egyenlően kell osztoznia ezen a felelősségen. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta: ebben az évszázadban a tudomány fogja formálni a világot, jobban, mint eddig bármikor. Ugyanakkor a nem megfelelően alkalmazott tudomány negatív következményekkel járhat. Három volt magyar miniszterelnök is felszólalt a fórumon. Orbán Viktor azt hangoztatta, a politika felelőssége, hogy megadjon minden segítséget a tudománynak, a kultúrának, valamint a közösségeknek és társadalmaknak ahhoz, hogy lelassítsák, majd megállítsák a globális üzleti világ terjeszkedését. Orbán szerint utópia, hogy létrejöhet a gazdaságilag és kulturálisan egységes globális szabadpiac a világon. Boross Péter szerint a tudománynak felelősséget kell vállalnia a társadalom jövőjéért. Horn Gyula úgy véli: a XX. század legnagyobb európai vívmánya, hogy megszülettek a közös európai értékek, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok rendszere. A nyitónap főelőadóját, Lámfalussy Sándort, a belga Leuven katolikus egyetemének professzorát az euró egyik atyjának nevezik. Az Európai Monetáris Intézet elnöke, a világ egyik legjelentősebb pénzügyi szaktekintélye úgy vélekedett, hogy az európai gazdaság lassulásának fő oka a legyengült növekedési kapacitás, ami részben a munkaerő alacsony kihasználtságának (a kevesebb munkaidőnek), másrészt a termelékenység stagnálásának köszönhető. /Palugyai István, Népszabadság: Tudományos csúcstalálkozó Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./
2003. november 12.
Gyurcsány Ferenc magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter legutóbbi erdélyi látogatásán kijelentette: "Az erdélyi magyarságpolitika nem épülhet a jutalmazás és a büntetés, a kegy és a hála elvére". Ugyanakkor Gyurcsány bejelentette az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyar minisztérium képviselőiből álló vegyes bizottság megalakulását. A miniszter szerint e vegyes bizottság "az év végéig tesz javaslatot a következő évi támogatási rendszer módjáról, feltételeiről és ütemezéséről". A kedvezménytörvényből fakadó idei oktatási-nevelési támogatás folyósítását már nem a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére bízzák, hanem az RMDSZ-tisztségviselők által létrehozott Iskola Alapítványra. Vajon köze lenne annak is, hogy az RMPSZ szovátai központjának vezetője - a támogatások folyósításának lebonyolítója - tisztséget vállalt az RMDSZ-politikával elégedetlen polgári mozgalomban? Az idei esztendőre még ki sem írták a pályázatot az oktatási-nevelési támogatásra, miközben arról folyik a vita, hogy ki ossza el. /Sarány István: Mit és hogyan? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./
2003. november 12.
A kormány nemrég módosította a közutak korszerűsítéséről szóló törvényt. A változtatás nyomán kimaradt a megépítendő autópályák közül a Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó szakasz. A leendő Budapest-Bukarest sztráda Kolozsvártól délnek fordulna, és Gyulafehérvárnál csatlakozna a dél-erdélyi sztrádához. A politikusok úgy tudják: az európai uniós nyomásra történő módosításnak nem lesznek negatív következményei, a Marosvásárhelyt érintő sztráda megépül, ám nem uniós forrásokból. Hideg zuhanyként hatott a módosítás - jelentette ki a Krónikának Kónya-Hamar Sándor. Kónya elmondta, az eredetileg tervezett nyomvonalnak a képviselőházban és a szenátusban elfogadott változatairól okt. 8-án döntöttek, másnap a kormány megkérdezésük nélkül fogadta el a 2003/94-es sürgősségi kormányrendeletet, amelyben az eredeti útvonal nem szerepel mint uniós támogatással megépítendő sztráda. A módosított mellékletben a határt Nagyváradnál "átlépő" autópálya Kolozsvártól Gyulafehérvár felé kanyarodik, ahol csatlakozik a dél-erdélyi sztrádához. Kónya-Hamar elmondása szerint a változtatás nyomán a Székelyföld kimarad mind az autó-, mind pedig a vasutak 2015-ig tartó uniós támogatású fejlesztési tervéből. A marosvásárhelyi, szatmárnémeti és nagybányai repülőterek sem szerepelnek a fejlesztési-korszerűsítési tervezetben. A képviselő mindezt "a rendeleti kormányzás eredményének" tekinti. Borbély László RMDSZ-képviselő szerint Miron Mitrea miniszterrel folytatott tárgyalásukon a tárcavezető megerősítette, továbbra is támogatják az eredeti, Marosvásárhelyt is érintő változatot. Borbély állítása szerint az RMDSZ-frakció már benyújtotta javaslatát a sürgősségi kormányrendelet módosítására. /Benkő Levente, Lázár Lehel: "Ködben" az észak-erdélyi autópálya. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2003. november 12.
Akárcsak a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem esetében, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrehozása ügyében is az egyetemi autonómiára hivatkozik a kormánypárt, az PSD. Ovidiu Natea prefektus, a kormánypárt Maros megyei elnöke elmondta, pártja nem avatkozhat bele a tanintézmény dolgaiba. Natea szerint a MOGYE-n mindenképpen meg kell várni a rektorváltást, és csak azután kell lépni. Illetékesek szerint a nyugdíjkorhatár felé közeledő rektort, Marius Sabaut Constantin Copotoiu váltja fel - aki várhatóan Sabaunál is határozottabban lép majd fel az anyanyelvű oktatás ellen - míg helyettesének, Nagy Örsnek, újabb négy évre szavaznának bizalmat. /Szucher Ervin: Vitatott álláspont. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2003. november 12.
Csapó I. József, az Székely Nemzeti Tanács elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte, hogy az okt. 26-án megalakult Székely Nemzeti Tanácsot, a székely közakarat a Székelyföld autonómiája iránti igény kinyilvánítására, Székelyföld autonómia statútumának véglegesítésére, a statútum-tervezet parlament elé terjesztésére hatalmazta fel. A Székely Nemzeti Tanács nem válik jogi személlyé, nem politizál, nem állít jelölteket a helyhatósági választásokon. Az SZNT közképviseletet ellátó civil egyesülés, nem lesz jogilag bejegyzett szervezet és nem alternatívája az RMDSZ-nek. A SZNT Székelyföld önkormányzásának jogi garanciáit, a megfelelő demokratikus eszközöket, hatásköröket, jogosítványokat és az ezek hasznosítását lehetővé tevő intézményrendszereket fogalmazza meg. Ugyanez a helyzet a nemsokára megalakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács esetében is. Romániában minden olyan rendelkezés, amely a nemzeti önazonosság elemeinek valamelyikéhez tartozó jog alkalmazhatóságát szabályozza, a "nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek" egyéni jogairól rendelkezik. Ezen jogok gyakorlása során az érdekelt kollektivitás soha nem válhat autonómmá, mert nem ismerik el közösségként. Az RMDSZ "lassú lépések" taktikája az önkormányzás törvény általi szavatolását beláthatatlan ideig elodázhatja. Csapó szerint az európai integráció jelen szakaszában ez az utolsó esély az autonómiához. A statútum-tervezetek véglegesítését követően, és ezeknek a statútumoknak a román parlament elé tárásával egy időben, folyamodhat az erdélyi magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiatörekvéseinek, Székelyföld autonómiaigényének támogatása végett az anyaország Országgyűléséhez és a magyar kormányhoz. Erkölcsi, politikai támogatásra van szükség, s a statútumok törvény általi jóváhagyása után az autonóm Székelyföld hathatós anyagi támogatására. A konszenzus akkor alakítható ki, ha az illetékesek "nemzetben" éreznek, gondolkodnak és cselekszenek. Az Európa Tanács 2003/1334. sz. határozata a történelmi sajátosságokra és a nemzeti közösségek jogos törekvéseire, az Európában honos pozitív megoldásokra hivatkozva fogalmazza meg a nemzeti alapú területi autonómia jelentőségét. Az EU demokratikus jogállamaiban - Olaszországtól Finnországig - 12 területi autonómia működik az ott történelmi gyökerű, adott régiókban többséget képező autonóm közösségek, illetve régióik számára. - A székelység a parlamenti demokrácia eszközével élve óhajtja elérni Székelyföld autonómiáját. Nem igaz, hogy törvény- és alkotmányellenesen cselekszenek. /Makkay József: Az erdélyi magyar önrendelkezés eszköze az önkormányzás. Beszélgetés Csapó I. Józseffel, az SZNT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2003. november 12.
Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) nov. 8-i ülésén Borsos K. László, megyei RMDSZ ügyvezető elnök tartott beszámolót. Gönczi Irénke, az ifjúságért felelős alelnök rámutatott, idén létrehozzák Beszterce-Naszód megyei magyarlakta településein az ifjúsági egyeztető tanácsokat. Megkeresték azokat a fiatalokat, akik hajlandók meghatározni a legfontosabb helyi igényeket, összefogni a helyi ifjúságot. A kultúráért felelős ügyvezető alelnök, Székely Dalma kiemelte, hogy céljuk a még élő hagyományok átadása, annál is inkább, mert az ifjúság körében egyre kisebb az érdeklődés a magyar hagyományok iránt. A Megyei Küldöttek Tanácsa megválasztotta új elnökét, aki Borsos K. László lett, így az új MKT- elnök hivatalosan is lemondott RMDSZ ügyvezetői tisztségéről. Szilágyi János, a megyei RMDSZ elnöke felhívta a tanácsosok figyelmét arra, hogy az elkövetkezendő évben, mely egyben a helyhatósági és általános választások éve is, szorgalmazzák a helyi szervezetekben a tisztújításokat. Emlékeztetett a színmagyar Zselyk falura, ahol egy szavazat híján nem lett tanácsosa a falunak. /Bencze Anna: Új MKT-elnöke van Beszterce-Naszód megyének. Ível Borsos K. László közösségépítő karrierje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2003. november 12.
Magánlátogatást tett Kolozsváron járt Ruppert József pap-tanár, a piaristák római rendi elöljárójának közép-európai ügyekért felelős asszisztense. Ruppert József azokat a diplomákat hozta el Romániába, amelyeket a definitórium - a rendi elöljáróság -Schönberger Jenő szatmári segédpüspök és Fodor György kolozsvári confrater számára állított ki. Schönberger püspök ezentúl a piaristák legfőbb elöljárójának személyes delegátusaként is működik Romániában, a szerzetesrend ügyeinek intézésében. Fodor György, aki a Romániai Férfi Szerzetesrendek Elöljárói Konferenciájának főtitkára, mostantól a romániai piarista egyháztartomány képviselői tisztét tölti be a konferencián. A kolozsvári piaristák az 1773-ban pápai rendelettel feloszlatott jezsuita rend "utódaiként" oktattak. Mária Terézia 1776-ban iktatta be a kolozsvári jezsuiták helyébe a piaristákat, a kegyes tanítórendieket. A piaristák Erdélyben először Besztercén telepedtek le, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Kisszebenben, Medgyesen, Szentannán, illetve Temesváron is házat nyitottak. Kolozsvári megtelepedésük után tervbe vették, hogy iskolájukat egyetemmé építik ki, ezt azonban II. József császár szekularizáló-központosító intézkedései lehetetlenné tették. 1925-ben a piaristáknak önálló romániai provinciája (rendtartománya) alakult. 1948-ban azonban az államosítások soránn elvesztették iskoláikat, csakhamar magát a rendet is törvényen kívül helyezték. A nyolcvanas-kilencvenes évekre három idős piarista szerzetes-tanár maradt Kolozsváron, azóta ők is meghaltak: Simon Tamás, Simon István és Denderle József. Az országban ma egyetlen idős piarista él: Valló Ferenc (Temesváron), illetve két piarista nővér, akik dévai serdülő lányok nevelését folytatják. Ennek ellenére a rendtartomány jogilag fennáll, sőt 2000-ben a román állam újra elismerte létezését. Ruppert József látogatása az újjáélesztés folyamatában értelmezendő. A piarista tanárokat a katolikus gimnáziumokban elsősorban tanárcserés megoldással kívánják alkalmaztatni. Ruppert József több mint tíz éve él Rómában, biológia, kémia és ének szakos tanár. Huszonkét éven át tanított Kecskeméten. Jelenleg a római Szent István Ház igazgatója, a Pápai Magyar Intézet munkatársa. /Jakabffy Tamás: Lesznek-e újra piaristák (Kolozsváron)? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2003. november 12.
Vandalizmusnak, disznóságnak, a város szellemiségétől idegen cselekedetnek nevezte a Szabadság téri "szoborfirkálást" Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere nov. 11-i sajtótájékoztatóján. A második pestisjárvány áldozatai emlékére a 18. század második felében Bécsből hozatott szoborcsoport talapzatára festett Románia-ellenes és autonómia-párti jelszavak szerinte az alkotmányt is sértik. "Tetszik, nem tetszik, az alkotmány kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Ez a város 1919 óta Romániához tartozik, és ezt tudomásul kell venni. Mi is a decentralizáció, az önrendelkezés hívei vagyunk, de a szeparatizmust nem támogatjuk, s az autonómia nem lehet etnikai alapú" - mondta Ciuhandu. A feliratot lefestették, így a szobor most ismét "tiszta". /P. L. Zs./L. T.: Az "egységes nemzetállamot" sérti a szoborfirkálás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2003. november 12.
Pert indít a rágalmazási perek abszolút bajnoka, C. V. Tudor szenátor, mert úgy véli, szekusmúltjának leleplezésével az elnökválasztásokon való részvételtől akarják megfosztani. Nov. 10-én a szenátusban bejelentette, hogy perbe fogja Ion Iliescu elnököt, Ioan Talpes elnöki tanácsadót, Radu Timoftét, az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját, Ioan Marin tábornokot, Gheorghe Onisorut, a szekusdossziék feltárásával foglalkozó bizottság elnökét, Virgil Magureanut, az SRI exigazgatóját. Mindegyiküktől ötmilliárd lej kárpótlást követel. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
2003. november 12.
Csíkszereda városi tanácsa határozatot fogadott el, mely szerint megkereséssel fordul a román kormányhoz, a belügyminiszterhez, a prefektusi hivatalhoz, segítséget kérve a városban a nyugalom és a rend helyreállításához. Gyarmath János puhatolózó kérdései a hallgatás falába ütköztek, senki nem merte néven nevezni sem írásban, sem szóban a várost félelemben tartók kilétét. A tanácsi határozat kiváltója lényegében egy, a Hargita Népében megjelent cikk, amelyekre aztán jött is a kioktató válasz a Jurnalul de Transilvania helyi, kétnyelvű kiadásának hasábjairól. Ez a lap dühödten és durván kirohant a város vezetői ellen a határozat miatt, inkvizíciót emlegetett. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai képviselő a Romániai Magyar Szónak kifejtette, hogy a lakosságot nyugtalansággal tölti el az, ami zajlik. Mindenki tudta a városban, hogy embereket vertek meg, székházakat, gépkocsikat gyújtottak fel - ismeretlen tettesek. Valakik megfélemlítik a lakosságot, mert sokan fordultak hozzá is, de már névvel nem vállalták fel előadott történetüket. A történtek oka az érdekek összeszövődése, a korrupció. A privatizációs folyamatok nyomán meggazdagodott vállalkozói réteg a jelek szerint Csíkszeredában is együtt "dolgozik" a belügyi szervekkel, a hírszerző szolgálattal, a köztisztviselőkkel, akik bizonyos juttatások, jutalékok fejében behunyják szemüket. A tanács egyes tagjai sem ma született bárányok. A rendőrök éppen az ő mandátumuk idején építették ki villanegyedüket építkezési meg minden egyéb engedély nélkül. Szondy Zoltán tanácsost és újságírót fényes nappal három ismeretlen megverte saját lépcsőháza előtt. Előzőleg Szondy elég "finom" fogalmazású cikket tett közzé, személyében lényegében nem támadott senkit. A Jurnal de Transilvania azoknak a bizonyos üzleti köröknek a szócsöve, amelyek most éppen ellentétbe kerültek az önkormányzattal. Az a vállakozó, aki ezt a lapot finanszírozza, magyar. Etnikai konfliktusról tehát szó sem lehet, hatalmi egymásnak feszülésről viszont mindenképpen. /Gyarmath János: Megoldatlan rejtvény. Chicago lenne Csíkszereda? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2003. november 12.
A rendszerváltás óta az ortodoxok létszámát folyamatosan 87-90 százalékra becsülik. Körömszakadtáig ragaszkodnak e számhoz, s nem akarják észrevenni, hogy tizenhárom év alatt az országban hány száz neoprotestáns templom, imaház épült. Amelyek, tetszik vagy sem, több millió embert csábítottak el az ortodox vallástól. Az amerikaiak által kiadott legújabb országjelentés szerint viszont Romániában az ortodox egyház a rendszerváltás óta 17 százalékot veszített tagjai közül, s ma csupán 70 százaléknyi román vallja magát a nemzeti valláshoz tartozónak. Vajon mit szól ehhez az ortodox pátriárka? /Irházi János: Számháború. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2003. november 12.
Nov. 10-én a kézdivásárhelyi bíróságon alig pár percig tartott az Aurel Dionisie Agache, a néhai milicista őrnagy legidősebb fia Reiner Antal esztelneki ingatlanjának megosztásáért a múlt év novemberében indított pere. Jenica Chiper ítélőbíró közölte az érintettekkel, hogy az ügyben semmiféle előrelépés nem történt, a bíróság által kijelölt brassói építkezési szakértő nem adott életjelt. A következő tárgyalás időpontját dec. 8-ra tűzték ki. /(Iochom): Tizenegyedszer is halasztottak (Agache-per). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
2003. november 12.
A háromszáz leggazdagabb romániai személy vagyona összesen 12 milliárd dollár, azonban egyetlen vagyon sem éri egy az egymilliárd dollárt, derül ki a Capital című hetilap összeállításából. A leggazdagabb román állampolgár az idén is a vasgárdista, szélsőséges Iosif Constantin Dragan, akinek vagyonát 800-850 millió dollárra becsülik. Dragan a ButanGas társaság alapítója. A rangsor második helyén Victor és Ioan Micula, az European Drinks csoport tulajdonosai állnak mintegy 650 millió dollárral. Szintén a második helyen áll Ion Tiriac volt teniszjátékos 650-700 millió dolláros vagyonnal. A toplistán következik a Paunescu család 640-650 millió dollárral, Sorin Ovidiu Vintu 460 millió dollárral, Ioan Nicolae, az INteragro főrészvényese 330-350 millió dollárral, Dinu Patriciu, a Rompetrol többségi tulajdonosa 300 millió dollárral, a Voiculescu család, a Grivco csoport és az Intact sajtótröszt tulajdonosa 250-260 millió dollárral. A leggazdagabb sportolók a Capital szerint Gheorghe Hagi 35-40 millió dollárral, Mircea Lucescu 28-30 millió dollárral, Gheorghe Popescu 25 millió dolláros vagyonnal, Adrian Ilie 13-15 millió dollárral, Anghel Iordanescu 13-15 millió dollárral, Dan Petrescu 10-12 millió dollárral, Ilie Dumitrescu 9-10 millió dollárral. Viorel Moldovan 9-10 millió dolláros, Adrian Mutu 6-7 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, Cristian Chivunak 5 millió dollárja van. /Dúsgazdagok toplistája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./ A leggazdagabb romániai magyarok toplistája 1. Teszári Zoltán /Nagyvárad/- RCS&RDS csoport - Romania Cable Systems kábeltelevíziós társaság - 80 millió dollár.2. Prosszer Zoltán és Gabriella /Marosvásárhely/ - Paneuro csoport - 55-60 millió dollár.3. Verestóy Attila - 25 millió. 4. Mudura Sándor - Lotus Market Nagyvárad - 25 millió. 5. Bába György - Cosmo üzletlánc - 22-24 millió. 6. Szarvadi Loránd - Domo üzletlánc - 21-23 millió. 7. Hegedűs Ferenc - Domo üzletlánc - 15-17 millió. 8. Kurkó János György - idegenforgalmi és ingatlanbefektetések -13-15 millió. 9. Fodor Zsolt és Szilvia - EuroGSM - 12-14 millió. 10. Hristea Erika - SecpralPro - 8 millió. /Incze Ferenc: Vagyonosok toplistája. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2003. november 12.
A kolozsvári Unitárius Kollégium 446 évvel ezelőtt alakult meg, s 1948-ig, az államosításig beírta nevét Erdély kulturális történetébe. Tíz évvel ezelőtt nyitotta meg újra kapuit. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök emlékezett az újraindulásra. 1993- beindulhatott a felekezeti oktatásnak egy már meglévő formája, nevezetesen a teológiai típusú. A nyugati kereszténységhez tartozó egyházak nevelési rendszerétől mindig is idegen teológiai szemináriumokat akarták erőltetni, melyek az ortodox s a római katolikus egyház esetében középiskolai szinten készítették elő a későbbi egyházi papképzést, az ortodoxok esetében a középfokú papképzést. A püspök hangsúlyozta, az iskolának, így a felekezeti iskolának is általános műveltséget kell adnia. Ezért küzdöttek évek óta. Az RMDSZ, konkrétan Asztalos Ferenc parlamenti képviselő segítségével sikerült elismertetni, hogy az ún. teológiai szemináriumok is indíthatnak reál osztályokat,. Ezt a múlt tanévben újból megerősítette a minisztérium. A kolozsvári Unitárius Kollégium felvette János Zsigmond fejedelem nevét. János Zsigmond nevéhez fűződik az önálló Erdélyi Fejedelemség megalapítása. János Zsigmond: kidolgozta az akadémia létrehozása tervét, de korai halála megakadályozta ennek megvalósításban. Popa Márta, az Unitárius Kollégium igazgatója úgy összegezte, hogy az építés nehézségeivel együtt gyönyörű tíz év volt; megérte: az iskola visszakapta megérdemelt helyét az erdélyi közoktatásban. Ez az egyedüli magyar nyelvű egyházi iskola, ahol a reálszakot engedélyezték. /Csomafáy Ferenc: Véglegesen helyreállítani Erdélyben, Romániában a felekezeti oktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2003. november 12.
A belátható fejlődés határai címmel szervezett tudományos kerekasztalt fiataloknak Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága. Szorosan együttműködve az EME-vel és az EMT-vel kívánják átfogni a középiskolásoktól, az egyetemistákon és doktoranduszokon át a tudomány irányába orientált ifjúságot és lehetőséget adnak beszélgetésekre, szakdolgozatok bemutatására. A nov. 8-án először szervezett tudományos kerekasztal vendégeként dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte a fiatalokat, körvonalazva az értelmiségi identitás, a magas szintű szakismeret és a magyar szaknyelv használatának fontosságát. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesületet a Mikó Imre általi 1859-es megalapítása óta, s a társaság adta lehetőségeket a tudományos ifjúság számára. A későbbiekben öt különböző szakterületről érkező dolgoztatot közöltek a fiatalok a fenntartható fejlődés tárgyában. /Tudományos kerekasztal a belátható fejlődésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2003. november 12.
A Mocsáry Alapítvány idei díjazottai - Koncz Tibor bánsági esperes és Szász János gyulafehérvári kanonok, Caritas-igazgató - mindketten a jótékony felebaráti szeretet követei. Előbbi a volt Jugoszlávia magyarlakta vidékén tevékenykedik, utóbbi a katolikus egyház karitatív szervezetének vezetője, a romániai Caritas Konföderáció elnöke. Bensőséges ünnepség keretében adták át a díjakat Gyulafehérváron. Dr. Erőss Lóránd főorvos, a Mocsáry Alapítvány elnöke beszélt az alapítvány szándékairól és emlékezett az eddigi díjazottak tevékenységére. Jakubinyi György érsek a Mocsáry Alapítvány támogatását köszönte meg és azt, hogy már a negyedik papját tüntetik ki. A díjazottakat köszöntő kis műsor keretében a dévai Szent Ferenc Alapítvány kórusa, majd a Majláth Gimnázium fiúkara lépett fel. /Mocsáry-díj karitatív munkáért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2003. november 12.
A romák társadalmi felzárkóztatása és integrációja volt a témája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly megnyílt Cigánymissziós Központja nemrégi konferenciáján. A cigányság problémáival foglalkozó eszmecserén lelkészek, cigányszervezetek, pedagógusok, politikusok, szociális munkások vettek részt. A váradi romák közül volt, aki arról panaszkodott, hogy az iskolában a gyermekeit kiközösítik, nem engedik egy padban ülni nem roma gyermekekkel. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az önkormányzat még mindig keveset tesz a cigányságért, de arra is figyelmeztetett, hogy a befogadás kétirányú, épp ezért a romáknak is sokat kell tenniük, hogy megváltozzék a róluk kialakult kép. A nagyváradi Cigánymissziós Központban napközi működik és szociális konyha, a kisdiákoknak segítenek a tanulásban. Az egész egyházkerület területén szeretnék beindítani a cigánymissziót, mondotta a központot vezető Nagy Barna József. /(Balla Tünde): Cigánymisszióról Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2003. november 12.
Ady Endre születésének évfordulója előtt nov. 8-án idén is megemlékeztek a költőről Szilágylompérton a református egyházközség és az általános iskola rendezésében. A költő édesapja a belső- szilágysági faluból származott. Szilágylompért tavaly óta Ady zarándokhelyévé lett Érmindszent, Zilah, Csucsa mellett, miután felavatták a költő mellszobrát, s róla nevezték el az általános iskolát. A hálaadó istentiszteleten Szőnyi Levente lelkipásztor a költő istenes verseinek üzenetét értelmezte. Egyúttal a Sarmasági Művész Kör tagjainak munkáiból képzőművészeti kiállítást nyitottak meg. Népművészeti kiállításra is sor került. A versmondók vetélkedőjén több mint tucatnyi középiskolás lány vett részt. /Fejér László: Szilágylompérti Ady-nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2003. november 12.
Nov. 10-én Kolozsváron, a Bretter Kör találkozóján Varga Melinda költő mutatkozott be. A vitaindítót László Noémi tartotta. Elhangzott az is. Hogy Varga Melinda verseiben talán túl sok a homályos fordulat, érthetetlen szókapcsolat - éppen, mert a szövegek mondandójához az olvasónak kevés köze van. Az est végkicsengése az volt, hogy Varga Melinda ígéretes tehetség. A gyergyószentmiklósi költőnő, jelenleg bölcsészhallgató bevallása szerint pillanatnyi hangulatokat, impressziókat önt szavakba, képekbe. /F. I.: "Mivel eszik a női lírát?". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2003. november 12.
Ígéretéhez híven elkészítette a Nagyszalontán álló Arany János- és a Sinka István-ház felújítási tervét Makovecz Imre világhírű Kossuth-díjas építőművész. A tervek szerint lebontják az Arany János szülőháza helyén álló rogyadozó ingatlant, helyébe pedig egyetlen építmény kerül, amely ötvözi majd a telken egykor állt három ház leírások alapján rekonstruált jellegzetességeit. Nagy-György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke elmondta, a 160 négyzetméteres ingatlanban művelődési központot akarnak működtetni, amely kiállításoknak, előadásoknak, író-olvasó találkozóknak adna otthont, az udvarra pedig egy Arany-mellszobrot akarnak állítani. A felújítási munkálatok költségeit egymilliárd lejre becsülik, melynek nagy részét pályázattal kívánják megszerezni. Sinka István költő szülőházát nem bontják le, hanem restaurálják, és Sinka-emlékszobát rendeznek be benne. A Sinka-kultusz ápolása mellett más szerepet is szánnak az ingatlannak: a költő nevét viselő kézműves kör is ott tevékenykedik majd, és helyet kap benne egy kétszemélyes diákszállás is. Az udvarra Sinka-mellszobor kerül. A ház mintegy 500 millió lejes felújítási költségeit adományokból akarja fedezni az RMDSZ, szalontai vállalkozók máris felajánlottak 50 milliót erre a célra. /Pengő Zoltán: Megújul az Arany-porta és a Sinka-ház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2003. november 12.
Cegléd és Sepsiszentgyörgy közötti testvérvárosi szerződést kétszer kötötték meg. Sepsiszentgyörgy önkormányzata ugyanis elfogadta a Cegléddel létesítendő kapcsolatról szóló határozatot, melyhez a külügyminisztériumi láttamozás késve érkezett meg. A prefektus ezért megtámadta a tanácshatározatot, mert a láttamozást előzetesen kellett volna beszerezni. Ezért másodjára is napirendre került a testvérvárosi szerződés megkötését jóváhagyó határozat, most már minden formaság teljesítve. /Váry O. Péter: A kétszer kötött házasság íze. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
2003. november 12.
Lugoson a Polgármesteri Hivatal tanácstermében Pozsár József alpolgármester meghívására magyar értelmiségiek és vállalkozók találkozójára került sor. A résztvevők elhatározták, hogy újra létrehozzák a színjátszó kört, a sakk kört, valamint decemberben újra összegyűlnek, hogy civil szervezetté is alakuljanak. /Király Zoltán: Szerveződik a lugosi magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2003. november 12.
Örömmel fogadta a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata a Marosvásárhelyen megrendezett IX. Látványszínházi Fesztivál megosztott rendezői díját. A Sorin Militaru által rendezett Csehov-művet, a Sirályt legközelebb nov. 14-én játsszák Székelyudvarhelyen, a jegyek már elkeltek. Az udvarhelyi színház egy bukaresti rendezőt, Sorin Militarut kérte fel az évadnyitó előadás megvalósítására. Tavaly a Tomcsa Sándor Színház társulata a Szabó K. István által rendezett Wyspianski-művel, a Menyegzővel vívta ki a zsűri elismerését. /Zilahi Imre: Sirály Militaru módra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2003. november 12.
Még három esztendeje sincs annak, hogy a helybeli Teleházból kinőtt Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület a legtalpraesettebb helybeli iskolásokból megalakította saját színjátszó csoportját: ők lettek a Teletinik. A huszonkét, tizennégy-tizenhat év közötti fiatal azóta már a környék szinte minden településén fellépett. Idén szeptembertől pedig már utánpótlásuk is biztosítva van: újabb csoport is alakult. Tóga Judit és Jáger Enikő, a csoport szervezői egyszerre rendezők és pedagógusok. Az Illyés Közalapítvány különböző technikai felszerelésekkel támogatta őket, a Communitas Alapítvány Tiniturné című zenés, táncos szórakoztató műsoruk utazási költségeihez járult hozzá. /B. É.: Teletinik: Minden meghívást örömmel fogadunk! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./
2003. november 12.
Nov. 11-én Gyimesfelsőlokra látogatott Pomogáts Béla, találkozott az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium diákjaival és tanáraival. A csíkszeredai Pallas-Akadémia és a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó meghívására itt tartózkodó író, irodalomtörténész a most megjelent Kulcsok Erdélyhez című könyvének kapcsán Erdélyhez való kötődéséről beszélt.- Az 1919 utáni sajátos erdélyi magyar identitás a középkori autonóm erdélyi hagyományokra épült - mondta. Az erdélyi magyar irodalom ma is birtokosa és örököse ennek a hagyománynak. A mai magyar kultúra pedig akkor teljes, ha az erdélyi hagyományokat, kultúrát befogadja - fejtette ki Pomogáts Béla. /Takács Éva: Pomogáts Béla Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./
2003. november 12.
Az erdélyi magyarság fogyatékosan ismeri azoknak a településeknek a magyar nevét, amelyeken utaztában autója, vonata áthalad - írja Utak és nevek című, az erdélyi településnevek eredetét, történetét bemutató legújabb kötetében Murádin László. A román hatalom 1918 óta mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarság nyelvismerete ne lehessen tökéletes. Több mint fél évszázada nem jelent meg olyan kiadvány, amely hathatósan megkönnyíthette volna a román-magyar helységnév-azonosítást. S ha 1990 után napvilágot is látott néhány ilyen tematikájú munka, a kínálat továbbra sem kielégítő. Murádin könyve a települések nevének eredetét világítja meg. Az egyes települések lakosságának nemzetiségi összetételét is megadja.. /Németh Júlia: Erdélyi településnevek nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2003. november 12.
Ízléses, szép füzettel rukkolt elő a Marosvásárhely-Gecse utcai Református Egyházközség az Evangélium vegyes kar negyvenéves jubileumára /40 év a református karéneklés szolgálatában. Az Evangélium vegyes kar jubileuma, Marosvásárhely-Gecse utcai Református Egyházközség kiadása, Marosvásárhely, 2003/. Szerkesztője Lakatos Péter, a templom lelkésze. Az Evangélium 1963-ban alakult, néhai Nagy Lajos esperes-lelkipásztor szolgálata idején. 1974-től Csiha Kálmán lett a gyülekezet lelkésze. Ekkor a kórus élete megélénkült. Csiha Kálmán "ezüstlant dalárdának" nevezte a kórust, mert a tagok nagy része az idősebb nemzedékhez tartozott. 1990 után az anyaországban és holland földön is bemutatkozott a kórus. Csíki Ágnes karnagy részt vállalt a Seprődi János Kárpát-medencei Kórusszövetség munkájában is, 1999-ben az egyházi szakosztály elnökévé választották. /B. D.: Ezüstlant dalárda. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./
2003. november 12.
Hátszeg térsége gazdag történelmi hagyatékkal büszkélkedhet. Ezen a vidéken kezdte meg nov. 9-én a magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek felkutatását a Nyugati Jelen dévai fiókszerkesztőségében székelő helytörténeti kör. A terepszemle Zeykfalván kezdődött, ahol a XIII. századból származó, előbb katolikus, majd református, jelenleg ortodox templom kertjében régi magyar sírkövekre bukkantak. Hasonló volt a helyzet Nagypestény templomkertjében is, ahol XIX. századi sírok voltak. Nagypestény középkori temploma református maradt a mai napig, bár csak egyetlen magyarul beszélő híve van. Nagypestényen a Mara család által visszaszerzett kúria birtokán beindult a gazdálkodás. A munkát székelyek végzik. A szakszerű burgonya-, illetve almatermesztésből befolyó jövedelem pedig idővel a történelmi jelentőségű épület felújítását is lehetővé teszi. Alsófarkadinon a Nopcsák uradalmi háza siralmas állapotban van, az épület a Román Tudományos Akadémia tulajdonát képezi. A rendszerváltás után a környékbeliek szinte minden elmozdíthatót elvittek, csoda, hogy a kúria egyáltalán áll. Szívszorító a látvány Szacsalon. Nopcsa László egykori székhelye valódi kastély. Kockaalakú bástyájával egyedi stílusú a XVII. századi építmény. Innen is elvittek mindent, pedig a hátrányos helyzetű gyermekek kisegítő iskolája csupán nemrég költözött ki a még mindig fennhatósága alá tartozó kastélyból. Malomvíztől nem messze, a Retyezát magaslatain található Kolc vára, a Kendeffyek egykori erődje igazi sasfészek, amit csupán kelet felől lehet megközelíteni. A szemközti hegyen lévő XIV. századi, a Kendeffyék idejében még katolikus templomot már ortodox szertartás szerint használják. A másik Kendeffy-kastélylyal, az őraljaboldogfalvival kegyesebb volt a sors. A szocializmus idején is vendéglátóipari egység üzemelt benne, s a helyzet nem változott a mai napig. Ebből kifolyólag a XVIII. századi épületet többször tatarozták, felújították, még a bejárat fölött lévő latin nyelvű szöveg is jól olvasható. /Történelmi barangolás Hátszeg vidékén. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
