Markó Béla a párbeszédre szóló felhívásokról a Népújság kérdésére kifejtette, hogy az RMDSZ elnökeként a kritikát, az ellenvéleményt vagy a panaszt meghallgatja. Szívesen veszi, ha az RMDSZ-en belül valamely platform, csoportosulás, áramlat, területi vagy helyi szervezet képviselői meg akarják vele beszélni közös problémáikat. Azt viszont nem tudja elfogadni, hogy bárki is az RMDSZ-en kívüli politikai erőként tüntesse fel önmagát, és megkísérelje ily módon kettészakítani a magyar közösséget. Markó szerint a székelyudvarhelyi polgármesternek az igazságszolgáltatással vannak problémái, nem az RMDSZ-szel, és amíg ez nem tisztázódik, nem kíván párbeszédet folytatni vele. /(ma): Nem szakítható ketté a magyar közösség. Markó Béla a párbeszédre szóló felhívásokról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2003. november 13.
Nov. 11-én a képviselőház és a szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet vitája. Az RMDSZ parlamenti frakciója komplex tárgyalások sorozatát kezdeményezte a költségvetési törvénytervezet vitája kapcsán és több úton igyekezett érvényesíteni a magyarlakta megyékből összesített igénycsomagot. A pénzügyminisztériummal folytatott előzetes tárgyalások eredményeként már a kormány által előterjesztett törvénytervezetben fellelhetők az RMDSZ javaslatai, különösen a helyi önkormányzatok megfelelő finanszírozásával, az egyes beruházási programokkal, valamint a közoktatási intézmények épületeinek építésével, javításával kapcsolatban. Az egyeztetések eredményeként egyes erdélyi megyék (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szilágy) kormányhatározat útján jutnak majd többletösszegekhez, helyi vagy regionális programok finanszírozására. Winkler Gyula képviselő az RMDSZ képviselőinek közel 50 módosító indítványát terjesztette elő. Az elfogadott módosítások közel 50 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek a magyarlakta megyék részére. Említésre méltóak az egészségügyi minisztérium költségvetésében kieszközölt módosítások, amelyek például a kézdivásárhelyi szülészetnek 5 milliárd, a marosvásárhelyi megyei kórháznak pedig 5,87 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek. Ugyanakkor a mezőgazdasági minisztérium költségvetésében megjelennek a Kovászna és Maros megyei hidrotechnikai beruházások, melyek finanszírozása 15 milliárd lejjel emelkedik. Ugyancsak az RMDSZ javaslatainak érvényesítése által a magyar egyházak az államilag finanszírozott világi személyzet számát 100 hellyel növelték. Jelentős növekedésben sikerült részesíteni a kisebbségi szervezetek működésére előirányzott állami támogatás összegét, valamint az interetnikai programok finanszírozására elkülönített költségvetési keretet. Nov. 12-én a képviselőház és a szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén sor került a 2004. évi társadalombiztosítási költségvetési (TBK) törvénytervezet vitájára és elfogadására. Az RMDSZ többnyire pontosító jellegű módosító indítványait Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly képviselők terjesztették elő. /Befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet bizottsági vitája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2003. november 13.
Törvényszéki ítélet született Aradon a Szabadság-szobor visszaállítási munkálatának leállításának jogosságáról. A határozat érvényteleníti az építési engedélyt és a Tűzoltó tér parkosításához szükséges városrendezési bizonylatot is. Az elsőfokú ítélet ellen egyedül az alperes aradi polgármesteri hivatal nyújthat be fellebbezést. /Gujdár Gabriella: Zárva marad a szabadság szobra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./ "Az aradi Szabadság-szobor kérdése továbbra is kulcskérdés a kormányzó párt és köztünk levő együttműködés szempontjából" - szögezte le Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ leszögezte: ragaszkodik az Adrian Nastase miniszterelnök és magyar kollégája, Medgyessy Péter közötti megállapodáshoz, miszerint dec. 31-éig a kérdésben megoldás születik. Markó nem tartja valószínűnek, hogy év végéig visszaállítják a szobrot Aradon, de szerinte lehetséges, hogy nagyon pontos, határidőhöz szabott, feltételeket rögzítő megoldás születik. /B. E. L.: Markó: politikai ügy a szoborcsoport sorsa. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 13.
Magyarország uniós csatlakozása következményeiről és a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról kérdezték egyebek közt Kovács László szocialista pártelnököt, külügyminisztert az MSZP honlapján folytatott nov. 11-i online interjú részvevői. "Tényleg vannak vészmadarak, akik csak a várható problémákról beszélnek, és úgy állítják be, hogy nagyon sok lesz a csatlakozás vesztese" - mondta Kovács a www.mszp.hu fórumán. A mindenkori magyar kormányok alkotmányos kötelessége a határon túli magyarok támogatása, segíteni őket a boldogulásban a szülőföldjükön, valamint jogaik érvényesítésében. A kettős állampolgárság ügyében "egy felelős kormánynak körültekintően kell eljárnia". A kormány szakértői tárgyalásokat kezdett a vajdasági magyarok pártjaival, hogy tisztázza, mit kérnek. Figyelembe kell venni az EU és az Európa Tanács, a nemzetközi jog előírásait - tette hozzá, de: "Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a magyar költségvetés teherbíró képességét sem. Elfogadhatatlan az, ha magyarországi ellenzéki politikusok ebből felelőtlen módon belpolitikai kampányt csinálnak, és az is, ha a magyar állampolgárság megadását valaki nem kéri, hanem egyenesen követeli." A magyar kormánytól azok követelhetnek, akik Magyarországon élnek, itt adóztak vagy adóznak, akiknek munkája, tevékenysége hozzájárult Magyarország teljesítményéhez. Mások csak kérhetnek! - mutatott rá Kovács László. /A kettős állampolgárságról. Kik követelhetik a magyar kormánytól? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Erdélyben csönd van, Kasza József és vajdasági társai azonban nem fogadták el a magyar kormány álláspontját, és Kasza József VMSZ-elnök kijelentette: "A vajdasági magyarok már nem kérik, hanem követelik a kettős állampolgárságot, mert az igényük jogos. Hiszek abban, hogy az anyaország végérvényesen felfogja: a kettős állampolgárság igénye nem a vajdasági pártok, hanem a vajdasági magyar polgárok igénye. Ha egész Európában más nemzeteknek megadatott a jog a kettős állampolgárságra, akkor a vajdasági magyarok igényét sem kérdőjelezheti meg senki, legkevésbé Magyarország, amely jóvoltából veszítettük el az állampolgárságunkat az első és második világháború eseményei miatt. Nem a vajdasági magyarok okozták a világháborút és sorakoztak fel rossz oldalra, ezért nem lehet azt mondani, hogy saját hibájukból veszítették el a magyar állampolgárságukat. A délvidéki magyarok e történelmi igazságtalanság kiigazítását követelik. Sajnálatos, hogy nincs kellő politikai akarat a magyarországi parlamenti pártokban a kettős állampolgárság kérdésének rendezésére."Az MDF Herényi Károly frakcióvezető révén törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében "...minden olyan, idegen országban élő állampolgár, akinek felmenői magyar állampolgárságúak voltak, és egyénileg honosítási eljárást kezdeményez, mentesülne a minimum három évig fennálló magyarországi állandó lakhely, a magyarországi megélhetést biztosító jövedelem és az állampolgári vizsga kötelezettsége alól." A javaslatot az Országgyűlés rendészeti bizottsága elutasította. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselője szerint nem lehet érzelmi és főleg származáson alapuló kapcsolat. Világosi Gábor /SZDSZ/ ugyancsak azzal érvelt, hogy az állampolgárság jogintézménye nem érzelmi kérdés, s az állampolgársággal járó kötelezettségnek a nem Magyarországon lakó, ha magát magyarnak vallja is, nem tud eleget tenni. Gál Zoltán bizottsági elnök (MSZP) a határokon túliak szülőföldön való boldogulását látja veszélyeztetettnek. /Sylvester Lajos: Úgy szeretnek, majd megesznek... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
2003. november 13.
Andrei Marga a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora megbeszélésre hívta össze az egyetem magyar tagozatának képviselőit annak kapcsán, hogy a magyar tanári kar elhatárolta magát a BBTE Sajtóirodája által, november 3-i keltezéssel nyilvánosságra hozott közleményétől, amelyben a rektori hivatal és a szenátus nevében a magyar karok létrehozása elleni tiltakozást juttatták kifejezésre. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta, a megbeszélésen Andrei Marga rektor elmagyarázta a jelenlévő magyar oktatóknak, hogy miért tartja jónak az egyetem jelenlegi struktúráját. Ezután a magyar tanárok ismertették panaszaikat. Többen is kifogásolták az ominózus közlemény szövegét, illetve annak a hangnemét, Andrei Marga viszont azt állította, hogy a közlemény jó. Kása Zoltán a továbbiakban kifejtette: a magyar karok létrehozásáról konkrét döntés nem született, viszont szóba került a román-magyar-német szenátusi bizottság összetételének kérdése. /Köllő Katalin: Marga kiáll a multikulturalizmus mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 13.
Romániában eredeti módszert találtak ki arra, miként lehet megakadályozni egy döntés végrehajtását. A képlet egyszerű: bírósághoz kell fordulni, így a megvalósítás akár évekig várathat magára. Ezt a taktikát alkalmazza Funar kolozsvári polgármester, amikor az erdélyi magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását igyekszik megakadályozni. Ugyancsak az igazságszolgáltatás munkájában rejlő időhúzást használja ki a hatalom, amikor beláthatatlan ideig csupán betontalapzat formájában kívánja láttatni az aradi Szabadság-szobrot. Ha fel akarja állítani Zala alkotását, magyar karokat létesítene a Babes-Bolyain, és szemmel is látható kétnyelvű táblát aggatna a kolozsvári pályaudvarra, akkor az RMDSZ-nek támogatnia kell a Szociáldemokrata Párt elképzeléseit. Amikor Nastase pártelnök-kormányfő kijelenti, hogy támogatja a név szerinti szavazás bevezetését, burkoltan az RMDSZ-nek is üzen. Tudja, hogy a választói törvény ilyetén módosítása végzetes lehet az erdélyi magyarság parlamenti képviselete tekintetében, az egyéni szavazókörzetek létrehozásának meglebegtetése pedig elegendő a szövetség vezetőinek ahhoz, hogy a jövő évi választásokig ne feszegessék az aradi szoborügyet vagy a kolozsvári karokat. /Rostás Szabolcs: A zsarolás szabadsága. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 13.
A választási törvény esetleges módosításáról is konzultált az RMDSZ és a PSD nov. 11-én. Az egyfordulós helyhatósági választások kérdésében a felek egyetértettek, az egyéni választókerületes rendszer ügyében azonban nem közeledtek az álláspontok. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létre lehet hozni jogi eszközökkel a tervezett két magyar kart. Erről Borbély László képviselő számolt be. Az eddigi RMDSZ-PSD protokollumoknak nem minden pontjuk teljesült, mégis hasznos volt egyezséget kötni. Borbély László a fontos teendők között említette a kolozsvári BBTE két magyar karának beindítását, az aradi Szabadság-szobor visszaállítását, a kárpótlási, valamint a szövetkezeti törvénytervezeteket és a kisebbségi nyelvek chartáját. /Benkő Levente: Nincs egyetértés... = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 13.
Gyurcsány Ferenc miniszter erdélyi látogatása tovább mélyítette a MIT és Miért közötti konfliktust. Valószínűleg a hét végi lendvai Magyar Ifjúsági Konferencián csapódik majd le Gyurcsány Ferenc múlt hétvégi erdélyi látogatásának visszhangja. A MIK teljes jogú erdélyi képviselőjeként ugyanis a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nehezményezi, hogy Gyurcsány csak egy szűk órát szánt az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek vezetőségére, míg a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (Miért) külön is tárgyalt. Magyarországon most alakul a Magyar Állandó Értekezlet ifjúsági tagozata, amelyben kizárólag a Miért képviseli majd az erdélyi fiatalok szervezeteit."Ahelyett, hogy a Miért is a MIK-et erősítené jelenlétével, inkább külön szervezetet alakítanak. Ezen a szervezeten mennek át ezentúl az erdélyi ifjúságnak szánt pénzek" - nyilatkozta a Krónikának Somogyi Attila, a MIK Állandó Bizottságának tagja. "Elfogadhatatlan, hogy csak egy meghívotti helyet ajánlottak fel nekünk a MIK-ben" - érvelt Kovács Péter Miért-elnök. Kovács elmondta: kiegyensúlyozottságra törekszenek, nem lesznek aránytalanságok a támogatások elosztásában. Minden jel arra utal azonban, hogy a Miért nem is szeretne csatlakozni a Fidesz-kormány idején megalakult, a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő fórumhoz. "Nem tudjuk elfogadni, hogy az ifi Máért osztja majd el a GYISM-től jövő pénzeket, hiszen a Máért tulajdonképpen politikai szervezet, és hiányoznak belőle az egyházak, valamint a civil társadalom képviselői. Gyurcsánynak sem futotta az idejéből, hogy meghallgasson minden szervezetet. Az alig egyórányi beszélgetés fele eltelt a bemutatkozásokkal, érdemi kérdésekre már nem kerülhetett sor" - nyilatkozta Sándor Krisztina MIT-elnök, aki szerint az a cél, hogy ellehetetlenítsék a MIK-et, s ezáltal pedig a MIT-et is. /Bálint B. Eszter: Kinek oszt kártyát...Tovább mélyült a MIT-Miért konfliktus. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 13.
Kiss János ironikusan írt Németh Zsoltról /nevét nem írta le, csak tisztségét: a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke/, "aki minden második-harmadik nap átrándul ide, Erdélybe, szervez, intézkedik, szónokol (azt hiszem sokkal gyakrabban szerepel itt, mint munkahelyén, a parlamentben) és mindenáron meg akar védeni bennünket. Még akkor is, amikor jószerével semmi szükség erre. Vegyük példának a kettős állampolgárságot - mostanában ezt adományozná nekünk, úgy, mindenkinek." Németh Zsolt úgy teszi ezt, mintha nem is pártja és volt kormánya írta volna alá azt a dokumentumot, amely egyáltalán nem rokonszenvez az alanyi jogon járó kettős állampolgárság intézményesítésével. És "éppen őurasága figyelmeztet bennünket (most, Zilahon), hogy "nincs veszélyesebb, mint hogy a felek [mármint a keresztül-kasul árkolt Erdélyben] megszüntessék egymással az elemi együttműködést, és szétszakítsák az erdélyi magyarságot". Hát nem édes?" Kiss János gúnyolódásából kijut Székelyudvarhely polgármesterének és a Székely Nemzeti Tanácsnak is. Szerinte ugyanis mindez nem más" mint "mohó egyéni ambíciókba burkolva" az RMDSZ mostani vezetőit helyettesíteni. Végül parlamenti képviselet nélkül marad a romániai magyarság. /Kiss János: Megmentőink. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 13.
Fodor Sándor nem fogadta kitörő örömmel a székely nemzeti tanácsok és a magyar nemzeti tanácsok megalakulását. Ha az RMDSZ mellett még egy (komolyan vehető) hazai magyar politikai tömörülés indulna a választásokon, ez megosztaná a romániai magyar szavazókat - és egyik se jutna be a parlamentbe. Vezetőik azonban kijelentették: nem lépnek fel a parlamenti választásokon az RMDSZ ellen. A Székely Nemzeti Tanács, vagy Kalotaszegen, Biharban a Partium magyarlakta vidékein megalakuló Magyar Nemzeti Tanács hasznos munkát végezhet a maga területén. A székely tanácsok alakulása azonban figyelmeztethetné az RMDSZ-t: nem hasznos dolog, ha a szervezet vezetői szinte kivétel nélkül "nyugdíjas állás"-nak tekintik tisztségüket. Egyelőre az RMDSZ-vezetők rendíthetetlenül ragaszkodnak státusukhoz (székükhöz). Fodor javasolta, hogy azok a magas rangú RMDSZ-tisztségviselők, akik a diktatúra idején is ilyen-olyan tisztségeket töltöttek be (akár csak szakmaiakat is), immár vonuljanak tisztességgel vissza. Úgy, ahogy ezt a hazai magyar könyvkiadásban, művelődési életben elévülhetetlen érdemeket szerzett Domokos Géza tette. /Fodor Sándor: Még egyszer a Székely Nemzeti Tanácsról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 13.
Országszerte több mint egymillió ember hidegben lesz kénytelen végigszenvedni ezt a telet. Van, aki pénzhiány miatt önként mondott le a központi fűtésről, másokat adósságaik miatt levágtak a rendszerről. Ezeknek az embereknek a kormány nem tud semmit nyújtani, tudósított az Evenimentul Zilei bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
2003. november 13.
Marosvásárhelyen még nem döntöttek, hogy ki lesz az RMDSZ polgármester-jelöltje a jövő évi helyhatósági választáson, addig a jelenlegi városvezető, dr. Dorin Florea máris elkezdte kampányát - mégpedig közpénzen. Reklámfüzetet osztott ki a sajtónak, amiből 10 ezer példányt készíttetett, és ezeket szétosztják a városban. A füzetecske állítólag a hivatalnak potom 100 millió lejébe került. Elképzeléseit két nyelven közölte a füzetben. Arra az újságírói felvetésre, miszerint Florea közpénzen választási kampányba fogott, a polgármester idegesen, elutasítóan válaszolt. A városi tanács RMDSZ-es frakciója sajtótájékoztató keretében tiltakozott Florea eljárása ellen. /Máthé Éva: Elkezdődött a kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Nagykárolyban még mindig a katolikusoké a legnépesebb vallási felekezet, a közeli települések lakosait is ideszámítva az egész szatmári egyházmegyének Nagykároly a legerősebb katolikus központja, a város valamennyi oktatási intézménye közül mégis a katolikus líceum diákjai tanulnak a legmostohább körülmények között." "Az állam szinte csak az ortodoxokat támogatja, ráadásul még a helyi tanács is az ortodoxoknak kedvez: földeket és egyebeket kapnak ingyenesen, miközben a katolikusok az annak idején jogtalanul elvett javaikat se kapják vissza." "Nagykárolyban öt iskolának alkalmas épületet vettek el a katolikusoktól, a katolikus gyerekeknek mégsincs hol tanulniuk". Mindezeket az elégedetlenek a szülők mondták a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontról. A régi, nfelújításra szoruló épületbe a Iuliu Maniu Iskolaközpont épületén át lehet bejutni. A diákok létszámához képest az osztálytermekként használt helyiségek hihetetlenül kicsik: 25-28 négyzetméteres termekben 27-en tanulnak. Míg a város szinte minden más oktatási intézményébe bevezették már a gázt, itt változatlanul fával, csempekályhában fűtenek, és csak az osztálytermekben. Például a mosdóban télen a vezetékek befagyásának a veszélye miatt víz sincs. Visnyai Csaba, a katolikus líceum igazgatója tarthatatlannak ítéli a helyzetet. Jelenleg 8 líceumi (2-2 minden évfolyamon) és 2 szakmunkásképző osztályban összesen 244 tanulójuk van. Az államtól semmilyen támogatást nem kaptak. A padok, asztalok, minden a Caritastól vagy nyugati segélyből származik. /Boros Ernő: Nagykároly: Tarthatatlan helyzetben a katolikus líceum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12., folyt: nov. 13./
2003. november 13.
A szórványvidék magyar nyelvű oktatási gondjai megoldásának egyik fontos eleme a kistérségi oktatási központok kialakítása. Ezek kijelölésénél a természeti adottságokat, a megközelítési lehetőséget is figyelembe kell venni - hangzott el a múlt hét végén, Kolozsváron tartott szórványoktatási tanácskozáson. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke szerint konkrétumokról nem esett szó, "mindenki azt a feladatot kapta, hogy otthon dolgozza ki a helyi sajátosságoknak megfelelő oktatási stratégiát". A Temes megyeinek már kidolgozták, Erdei Ildikó oktatásért felelős megyei alelnök erről tartott előadást. "Bemutattam annak a kutatásnak az eredményét, amely a bánsági magyar oktatás helyzetét térképezte fel. A szórványstratégiánk kulcselemei a tanügyi kistérségi központok - mondta Erdei Ildikó. - De ezt mintának szántam, ezen lehet változtatni a helyi jellegzetességeknek megfelelően." Temesben már léteznek ezek a régióközpontok, csak a magyarországi támogatás jelenleg szünetel. Kötő József biztatott, hogy a magyarországi szaktárca ezúttal közvetlen pályázatot ír ki. Bodó Barna a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnökeként szükségesnek, de nem elégségesnek értékelte a tanácskozást. Szerinte a Szórvány Alapítvány néhány éve, a tudományos kutatómunka mellett konkrétan az oktatás mellett áll. A várhatóan jövőre életbe lépő "fejkvótás" rendszerben látják a szórványoktatás legnagyobb veszélyét, hiszen a magyar tanintézmények és tagozatok alulfinanszírozottak lesznek, s erre kell "valami pozitív megkülönböztetési módszert" kitalálni, ami a szülőket se terheli anyagilag, és a gyerekek se menjenek román tagozatra. /Pataky Lehel Zsolt: Mintául szolgálhat a Temes megyei szórványoktatási stratégia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./
2003. november 13.
Levélben fordult a csángók egyházi anyanyelvhasználatának kérdésében II. János Pál pápához Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A Szentszék figyelmébe ajánlotta legutóbbi vatikáni látogatása óta a csángók nemzetközi és hazai megítélésében bekövetkezett kedvező fejleményeket, az Európa Tanács 1521/2001 számú ajánlását, amely külön említi a csángók egyházi anyanyelvhasználatra való jogát, illetve azt, hogy a magyar nyelv oktatásának két faluban való bevezetésével a román állam elismerte a csángómagyarok anyanyelv-használati jogát világi szinten. A pápai audiencián Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a Szentatyának Markó Béla levelét. Szatmári Tibor külön a Szentatya figyelmébe ajánlotta a pusztinai Szent István Király Egyesület levelét, a pusztinaiak által e célból összegyűjtött 200 aláírást, illetve a Moldvai Csángómagyar Szövetség eddigi levelezését a iasi-i püspökséggel, amely egyértelműen elutasítja a párbeszédet. Markó Béla levelét, illetve a csángómagyarok egyházi anyanyelvhasználatáért készített dokumentáció egyik példányát Stephen Biller, az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt képviselője adta át Jean-Louis Tauran bíborosnak, a Vatikánban az államközi kapcsolatok ügyosztálya felelős vezetőjének. /Markó Béla levele a pápához. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2003. november 13.
Nov. 12-én szilágysági napok kezdődtek Budapesten. A Román Kulturális Központ ad otthont a kétnapos rendezvénynek. Ennek keretén belül több mint harminc tagú szilágysági küldöttség mutatja be a megyét hangban, képben, élőszóban, tájékoztatott Fekete András megyei alelnök. /Szilágy megye. Szilágysági napok Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 13.
A zilahi Népi Alkotások Központja szervezésében mintegy negyven fős csoport - román és magyar költők, írók, képzőművészek, néptáncosok, népdalénekesek, újságírók - érkeztek november 12-én Budapestre, a Román Kulturális Intézet vendégeiként. A kétnapos rendezvényt Mircea Oprita, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg. A Szilágyságot fényképekben bemutató vetített előadást mellett az Origini és Hepehupa kulturális folyóiratokat főszerkesztőik - Liviu Bordas, illetve Fejér László, a Romániai Magyar Szó Szilágy megyei tudósítója - mutatták be. Nov. 13-án Ilut Ioan és Szabó Vilmos festőművészek munkáiból nyílt tárlat. /(Guther M. Ilona): Szilágysági művelődési napok a budapesti Román Kulturális Intézetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 13.
Nagy Pál kiosztotta György Pétert, a budapesti ELTE tanárát, fejére olvasta az idegen szavak használatát. A Népújság viszont azonnal védelmébe vette, mondván, Nagy Pál "bűncselekményt szimatol, ott, ahol még csak balsejtelmű sóhaj sem hallik." Nagy Pál megfeledkezett arról, hogy a magyar nemzeti kultúra lehetőségei nyolcvanöt éve, 1918 óta jelentősen megváltoztak. Nagy Pálnak "botor felvetései" vannak, de érveit kifejtheti az A Hétben. /A Hét: Nemzetféltés noteszlapon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./Előzmény: Nagy Pál: Notesz. Harmadik nekifutás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2003. november 13.
Nov. 13-án irodalmi est lesz a szászrégeni könyvtárban, tájékoztatott Demeter Judit szászrégeni főkönyvtáros, a Kriterion Könyvkiadó munkatársait, szerkesztőit és szerzőit látják vendégül a szászrégeniek: H. Szabó Gyulát, Cseke Pétert, Király Lászlót, illetve Katona Éva színművészt. A Kriterion legfrissebb könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Antal Erika: Olvasókat nyerni. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 13.
Nov. 12-én megkezdődtek Kolozsváron a fennállásának 10. évfordulóját jubiláló Unitárius Kollégium iskolanapjai. Az ötnapos rendezvény első napján iskolanév-változtatást ünnepelték, melynek során felkerült a tanintézmény falára a János Zsigmond Unitárius Kollégium felirat. Pópa Márta igazgatónő üdvözlő beszédével után dr. Szabó Árpád unitárius püspök szólt. Bemutatták a kollégium évkönyvét. /D. I., Sz. Cs.: Mától János Zsigmond Unitárius Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 13.
Nov. 13-án kezdődik a három napos IX. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, az eseménysorozat főszervezője rámutatott arra, hogy eddig még nem látott méreteket ölt az idei könyvkiállítás. Közel negyven stand kínálatából válogathatnak a látogatók. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének standján például huszonhárom magyar kiadó lesz jelen kiadványaival. A Kriterion, a Mentor, a Pallas-Akadémia és a Polis kiadók nagyobb programokkal jelentkeznek. Ezúttal külön szakmai zsűri is lesz, amely szintén megszavazza a Vásár Könyvét. /Nagy Botond: Megjöttek a könyvek! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2003. november 13.
1995-ben vált jogi személyiséggé a Románia Magyar Könyves Céh (RMKC), amelyet 22 hazai kiadó, könyvforgalmazó hozott létre. Az RMKC az idén kilencedik alkalommal szervezi meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház előcsarnokában a nemzetközi könyvvásárt. Az RMKC elnöke, Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója beszámolt arról, hogy idén 34 jelentős romániai román kiadónak küldtek meghívót, és mindössze egyetlenegy válaszolt, de csak azért, távolmaradásáról értesítette őket. Előzőleg több éven át jelentős bukaresti kiadók is jelen voltak a vásáron. Idén Magyarországról több kiadó van jelen Marosvásárhelyen, mint eddig. Erdélyből elsősorban a Céh-hez tartozó kiadók állítanak ki, mint a Mentor, az Impress, a Glória, a Pallas Akadémia, a Proprint, a Polis, a Lyra, a Korvina Könyvposta, a Hungalibri, az Erdélyi Magyar Könyvklub, az Erdélyi Híradó, a Koinónia, a Tinivár, a Kriterion, és olyanok is, amelyek nem céh-tagok, mint a Calipso, az Irodalmi Jelen, a Pro Európa Liga, a Neptun, a Scripta Kiadó és mások. A vásár egyik fő témája az idén az új magyar líra. Olyan fiatal magyar költőket hívtak meg, akiket Erdélyben még nem ismernek eléggé. Kántor Pétert, Tóth Krisztinát, Térey Jánost, Szilágyi Ákost hívták, de csak Kántor és Tóth Krisztina jött el. Erdélyből pedig Kovács András Ferenc és Lövétei Lázár László lesz jelen. Margócsy István irodalomtörténész vezeti majd fel a költők estéjét. Tavaly körülbelül 4500 cím és 5500 látogató volt jelen a vásáron, az idén mintegy 6000 könyvcímre számítanak. Tavaly összesen 29 kiadó volt jelen, az idén harminckilencen igényeltek külön standot. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Hatezer könyvcímre számítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
A dec. 12-13-án megrendezésre kerülő második Apáczai Konferenciáról és a most megjelent Apáczai Emlékkönyvről tartott sajtótájékoztatót nov. 11-én a közalapítvány budapesti székházában Kőnig Sándor, a kuratórium elnöke és Csete Örs irodaigazgató. Erdélyből meghívottként jelen volt Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KIDA és a LAM Alapítvány létrehozója, Felvidékről Szabó Zoltán, a Selye János Kollégium igazgatója, a Selye János Egyetemért Alapítvány elnöke. Kőnig Sándor rámutatott, általános volt az a kérés, hogy a közoktatás teljes területét támogatni kell, az óvodától az egyetemig, illetve egy új elem, a felnőttképzés szükségessége, így a kuratórium az igényeknek megfelelően alakíthatta támogatáspolitikáját. A második konferencián is várják a visszajelzéseket az elmúlt egy év munkájáról. A közalapítvány az elmúlt öt esztendőben 321 szervezet 726 pályázatát támogatta több mint 3 milliárd forinttal. Az első konferencián mintegy százan vettek részt, a másodikra eddig közel másfélszázan jelezték részvételi szándékukat. Csete Örs hangsúlyozta, a tanácskozásra az előző év győztes projektjeinek vezetőit várják. A közalapítvány által kiadott Apáczai Emlékkönyv - Szemelvények a határon túli magyar oktatásból c. kötet a határon túli magyar oktatás szereplői közül mutat be 67 személyt: iskolaalapítókat, szórványkollégiumok fenntartóit, oktatásszervezőket. A kötet Csete Örs munkája. A könyv saját internetes oldalán (www.magyariskola.hu) megtalálható az interjúk teljesebb változata, a szereplőkről szóló fényképek és videofelvételek. /(Guther M. Ilona): Emlékkönyvet adott ki az Apáczai Közalapítvány. Készülődés a második konferenciára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Az idén dec. 20-án a csíkszeredai református templomban osztják ki a Julianus Alapítvány díjait, amelyeket a szórványban végzett munkájukért ebben az évben , a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor író, költő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Wass Endre hamburgi közgazdász és dr. Gellérd Judit pszichiáter, unitárius lelkész kapják. András Mihály meglepetésként érte a Julianus díj nekiítélése. - Soha nem gondoltam, hogy a szórványban végzett tevékenységemért kapok díjat - jelentette ki. András Mihály tizenegy éve tanít a válaszúti népzene, néptánc táborban. Évről évre megszervezik a Vicei találkozót, amit folklórgyűjtések előznek meg. Rengeteg turnét szerveznek a Mezőségre, aszórványvidékre, minden olyan kisfaluba, ahol kevés a magyar. /(Daczó Dénes): Az idén is kiosztják a Julianus díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke is részt vett a tudományos társaság nagyváradi fiókszervezetének magyar tudomány-napi konferenciáján, ismertette az egyesület célkitűzéseit. Az EME 1700 tagot számlál, s várhatóan módosulni fog az elnevezése, a tudományos társaság megnevezést is hozzákapcsolják. Nov. 21-22-én szerveznek Tudományosság Erdélyben címmel konferenciát az EME nov. 23-ai születésnapja alkalmából, amin hangsúlyt kap a régiókutatás. A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ tudományos műhelyét dr. Szilágyi Györgyi rektor-helyettes és dr. Flóra Gábor dékán-helyettes ismertette. A rektor-helyettes kifejtette, hogy a doktori fokozatok elnyerésében igyekeznek támogatni az ifjúságot, három kutatócsoportjuk is működik. Flóra Gábor szerint a határon túli kutatók hátrányos helyzetben vannak az anyaországiakhoz képest, mivel bizonytalan a pénzforrásuk. Kutatói állások felkarolására is szükség volna, ezzel biztosíthatnák az erdélyi kutatók helyben maradását. A magyarországi ösztöndíjasok többnyire kint maradnak. A PKE számára előrelépést jelenthet az EME-vel kötött együttműködési egyezmény. Dr. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének /BINCISZ/ elnöke a szervezet ismertetésén kívül elmondta: erős központra, ugyanakkor rugalmas struktúra kialakítására van szükség a kutatásban az önállóság megteremtéséhez. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az EME kapcsolataival a kutatásban segítheti a fiatalokat. Az EME társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakosztályának nov. 7-8-án szervezett konferenciáján majdnem húsz előadás hangzott el: a szabadság, az identitás, a társadalomba való illeszkedés, a kisebbségi létformához és az egyén problémájához kapcsoló aktuális kérdésekről. /Balla Tünde: Az erdélyi valóság talaján - a tudományos műhelyekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
November elején tartották a XV. Őszi Szavalóversenyt Gyergyószentmiklóson. A Salamon Ernő Líceumban 26 diák versenyzett, akik Barótról, Székelykeresztúrról, Kolozsvárról, Szilágysomlyóról, Marosvásárhelyről és Csíkszeredából érkeztek. Az idén a kötelező verset mindkét korcsoport számára Bartalis Jánostól választották. A szabadon választott versek költői között szerepelt: Faludy György, Wass Albert, Áprily Lajos, Szőcs Kálmán, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor, Bakai István, Kányádi Sándor, Bartalis János, Bartis Ferenc és mások. A színvonal magas volt. /Gál Éva Emese: XV. Őszi Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
A romák társadalmi felzárkóztatása és integrációja volt a témája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly megnyílt Cigánymissziós Központja /Nagyvárad/ nemrégi konferenciáján. Az eszmecserén lelkészek, cigányszervezetek, pedagógusok, politikusok, szociális munkások vettek részt. Farkas Flórián fideszes képviselő, a Lungo Drom vezetője szerint az EU- csatlakozás igen bonyolult rendszerében a kisebbségek, így a romák védelmének is helyet kell kapnia. Dr. Hadházy Antal nyíregyházi lelkipásztor szerint csak az együttélés vezethet egymás kölcsönös megismeréséhez. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az önkormányzat még mindig keveset tesz a cigányságért. /Cigánymisszióról Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Káposztásszentmiklós századokon át az Alsó-Nyárád mente központi egyházközsége volt, s tavaly ünnepelte fennállásának nyolcszázadik évfordulóját. A pápai tizedjegyzékben 1332-ben említett nevét ma hiába keressük a helységnévtáblákon. Káposztásszentmiklós a szomszédos Csiba és Folyfalva nevével együtt ma már hivatalosan nem létezik. A három falu a múlt rendszer tudatos történelemhamisító szándékainak esett áldozatul - vélekedik Adorján István református lelkész. E településeket 1968-ban egyetlen tollvonással fosztották meg évszázadokon át viselt nevüktől, s kényszerítették rájuk a községközpontnak kinevezett Karácsonfalva nevét. A nem kért kívánt frigytől szeretnének megszabadulni a káposztásszentmiklósiak, de eddigi próbálkozásaik kudarcba fulladtak. Legutóbb népszavazáson szerettek volna a különválásról véleményt nyilvánítani, de ezt a törvényes előírások nem tették lehetővé. Mi több, a község képviselőtestületének a falvak különválására hozott szeptemberi határozatát a prefektúra törvénytelennek nyilvánította. Káposztászentmiklós temploma Erdély legrégebbi egyházi épületei közé tartozik. A holland testvérgyülekezet adománya és falu lakóinak áldozatos munkája nyomán a templomot tették rendbe, az elkövetkezőkben az óvoda korszerűsítését tervezik. /Bodolai Gyöngyi: Szabadulni a kényszerházasságból. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2003. november 13.
Kisgyörgy Zoltán kimutatást vezet a háromszéki településekről készült, készülő, kéziratban vagy nyomtatásban megjelent-megjelenő falumonográfiákról. Most a Gáspár-féle köpeci monográfiáról adott hírt. Gáspár József (1899-1989) református kántortanító, helytörténész az 1960-as évek elején összegyűjtötte Köpec bányászfalu és a vele szomszédos Miklósvár történetére vonatkozó adatokat. A rendszerváltás után az unokák fénymásolatot készítettek nagyapjuk monográfiájáról, a vaskos kéziratot, a nagyapa szép gyöngybetűivel, hét kötetbe szerkesztették, helytörténeti bibliográfiaként megőrzés végett a köpeci református egyháznak és a falu iskolájának adták. Egy példányt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak, egyet pedig dr. Egyed Ákos történésznek ajándékoztak. A Gáspár unokák megmentették a kéziratot. Gáspár József kéziratban hagyta például Lisznyó monográfiáját, hisz ennek a falunak is tanítója volt. Tanulmányokat írt a tudós középajtai pap Benkő Józsefről, aki hat esztendeig Köpecen szolgált, az 1661-es csemeréti csatavesztésről, az író Ádám Éváról (Kamenitzky Etelkáról), a keresztúti emlékmű lerombolásáról stb. /Kisgyörgy Zoltán: Köpec históriája (Falumonográfiák sorsa). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
