Sepsimagyarós falunak közbirtokossági vagyona is van. Azt kellene megértenie a tagságnak, hogy a jelenlegi az erdőbirtok megmentésének, feljavításának, használatba vételének az igen nehéz időszaka. A falunak nincs képviselője a községi tanácsban. Őszi időben sártenger a falu.A falu nem tud eltartani egy papot, a református hívek száma száz alá csökkent. A templomot felújították kívül-belül, még a tornyot is. Fodor Sándor (sz. 1929) magyarósi származású, nyugalmazott marosvásárhelyi tanár tartalmas falufüzetet szerkesztett a kis településről, Magyaróshoz ugyanis fiatalkori emlékei fűződnek. Hetvenöt kismonográfiát hagyott Kónya Zoltán barátjánál azzal a meghagyással, hogy adjon annak, aki igényli, a könyvek árát a szerző az egyházközség céljaira ajánlotta fel. Sepsimagyaróson Némbréda Tímea tanítónő Uzonból ingázik, nyolc kisgyereket oktat összevont osztályban. /Kisgyörgy Zoltán: Hej, Magyarós, Magyarós. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./
2003. november 19.
Terminológiai küzdelem" - főleg az 1970-es évektől - a kisebbségi problémának és a demokrácia kérdéskörének a minél hitelesebb - tudományos - leírásáért és értelmezéséért zajlott Gáll Ernő esetében, aki vezető értelmiségi volt (1946-49 között a Kolozsváron megjelenő Igazság főszerkesztője, 1949-től egyetemi tanár, 1952-56 között a Bolyai Tudományegyetem prorektora, 1957-84 között a Korunk főszerkesztője) határozta meg. Megjelent Gáll Ernő emlékezése /Napló. I. 1977-1990. (Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 2003.)/. A Napló első kötetéből széleskörű körkép rajzolódik ki arról, hogy miként súlyosbodott a romániai magyar értelmiség és kulturális intézményeinek állapota. Az is látszik, hogy a diktatúrában milyen nehéz hiteles és kielégítő információkhoz jutni. /Borcsa János: A naplóíró Gáll Ernő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2003. november 19.
Gáll Ernő egy olyan, tárgyában és módszereiben még önmagát kereső tudományág úttörője, amely a nemzet és a kisebbségben élő nemzeti közösségek létét, tudatát, összetett viszonylatrendszerét igyekszik tudományos szabatossággal átvilágítani, elemezni" - írta Gálfalvi Zsolt annak a kötetnek az előszavában, mely Gáll Ernő 23 éven át írt naplójának az első, 1990-ig terjedő részét tartalmazza. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Látó folyóirat Irodalmi Színpadán mutatták be a könyvet. A vitát Demény Péter író vezette, aki néhány hónapja a Polis Kiadó belső munkatársa. Gáll Ernő erdélyi magyarként és zsidóként kétszeresen is kisebbségben volt. Spielmann Mihály történész szerint Gáll Ernőnek fájt az, hogy Budapest, a kádári Magyarország nem vett tudomást a vidéki értelmiségiről. Földes György, a magyarországi Politikatörténeti Intézet főigazgatója úgy vélte: Gáll Ernő itthon érezte magát a peremen, ugyanakkor "idehaza nem érezte azt a történelmi hátszelet, ami az ügyet, amit képviselt, előre vitte volna." Az önbírálat és önkínzás naplójának nevezte Gáll Ernő naplóját Cs. Gyimesi Éva nyelvész, irodalomtörténész. Pomogáts Béla irodalomtörténész elmondta: Gáll Ernő 1956 után Budapesten sok olyan jeles személyiséggel tartott fenn kapcsolatot, akik 56-os szereplésükért mellőzve voltak, netán börtönben is ültek. Pomogáts jóindulatú, nyitott személyiségnek ismerte meg Gáll Ernőt. Dávid Gyula szerint bár Gáll Ernő 1990 után tudatosan, önkéntesen visszavonult a közéletből, hogy deklarált baloldalisága miatt esetleg ne kompromittáljon jó ügyeket, nagyon zokon vette, hogy hatalmas tudását nem vették igénybe. A marosvásárhelyi könyvbemutatón jelen volt Gáll Éva, a filozófus élettársa is, aki exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Magyarországi ösztöndíjjal rendezte a naplót. A számítógépet Budapestről, a Népszabadságtól kapta. Dávid Gyulával szerkesztték a szöveget. Közben elkészült Gáll Ernő teljes bibliográfiája. Ez majd külön jelenik meg, Budapesten, ahol jövő tavasszal kiadnak egy Gáll Ernő emlékkötetet, annak a végén jelenik meg a teljes bibliográfia. Azután kezdik el levelezésének rendezését. Több mint hatezer levél vár feldolgozásra. Két munkatársa van, Újvári Mária, aki nyugdíjazásáig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár főkönyvtárosa volt. Jelenleg a Soros Alapítvány könyvtárában dolgozik, s most szervezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárát. A másik Nagy Mária, ő a Szilágyi Domokos élettársa volt, a Helikon műszaki szerkesztője. Gáll Ernő kis füzetekbe írta naplóját, melyeket felesége rejtegetett 1990-ig. 1989 után kiderült, hogy az egész lakás be volt mikrofonozva. A naplóból nem hagytak ki semmit, "talán két-három esetben élő személyekkel kapcsolatban kivettünk néhány olyan részt, ami nagyon rossz fényt vetne rájuk.A munkásságát bíráló Nagy László-cikk után várható volt a nagy kollektív tisztelgés Gáll Ernő életműve előtt." /Máthé Éva: Gáll Ernő emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2003. november 19.
Megjelent Makkai Gergely Az Erdélyi-mezőség tájökológiája /Mentor, Marosvásárhely, 2003/ című munkája. A könyv az egyedi tájegység fejlődésének eseményhű áttekintése a geológiai kezdetektől napjainkig, vallja a szerző. Forrásanyaga gazdag, 95 címet sorolt fel. Évmilliókkal ezelőtt Erdély területét - tehát a Mezőséget is - tenger borította, és csak az ún. szarmata korban kezdődött el itt a tenger fokozatos visszavonulása. Az éghajlati változások következtében szárazzá vált Mezőség területét sok millió évvel ezelőtt buja növénytakaró borította. Az erdőirtások, a földművelés, az állattenyésztés elterjedése magával hozta a füves térségek gyarapítását. A Maros és a Szamosok közötti térségben valamikor körülbelül 250 nagy halastó létezett, egy 1622-ből származó szakácskönyv 30 halféléből készített, 189 fajta ételt sorolt fel. A honfoglaló magyarok letelepedése előtt a Mezőség szinte teljesen elnéptelenedett terület volt, amit bizonyít, hogy majdnem az egész helységnévanyag magyar eredetű. Minden valószínűség szerint a székely Mezőség volt a magyar honfoglalók első megtelepedési helye a Kárpát-medencében. Színmagyar falvak, szorgos közösségek élték itt virágzó életüket a középkor századaiban - hogy azután Erdély valamennyi tájegysége közül épp a Mezőségen következzék be a legnagyobb arányú népességcsere. A tatárjárások, a gyakori török betörések, Mihai vajda és Basta generális támadásai, gyilkolásai következtében a magyar lakosság rohamosan fogyatkozott, s helyét a Kárpátokon túlról érkező bevándorlók foglalták el. A jobbágyok nélkül maradt földbirtokosok a munkaerőhiányt ide telepített románokkal pótolták. Fokozódott az erdőirtás, a tavak lecsapolása. /Nagy Pál: Táj és történelem. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./
2003. november 19.
Murádin Lászlót újabb munkájában /Ki volt az a bizonyos Deákné? Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2003./ nyelvművelő írásaiból gyűjtött egybe egy csokorravalót. Murádin László nagyon szereti a magyar nyelvet, ez érezhető ez írásainak hangvételéből, vagy inkább hangulatából. /Sándor Boglárka Ágnes: Deákné esete a nyelvőrzéssel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2003. november 20.
Ion Iliescu elnök nov. 19-én megkezdte franciaországi hivatalos látogatását. Lyonba érkezett, ahol találkozik a Rajna-Alpok régió üzleti köreinek képviselőivel, majd részt vesz az Integráció és globalizáció címmel a Lyon II egyetemen megrendezésre kerülő szemináriumon. Iliescu nov. 20-án Párizsban találkozik Jean-Pierre Raffarin francia kormányfővel, majd látogatást tesz a Francia Intézetben és a Francia Autósklubban. Az államfő nov. 21-én részt vesz a francia-román gazdasági fórum megnyitóján, majd találkozik a párizsi törvényhozás elnökével, végül az Elysée palotában kerül sor Iliescu és Jacques Chirac francia államfő találkozójára. /Iliescu Franciaországban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 20.
Határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerződtethet az Ártánd-Kolozsvár-Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak-Arad -Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Az Ártánd-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó autópálya egépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti. /T. SZ. Z., K. O.: Állami garanciával épül az erdélyi autópálya. EBRD-hitelből korszerűsítik a kolozsvári vasútállomást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 20.
Az Orbaiszéki Székely Tanács (OSZT) sajtótájékoztatót tartott Adrian Casunean-Vlad kormánypárti képviselő, az SZDP megyei elnöke nyilatkozata kapcsán. A politikus múlt heti sajtótájékoztatóján az állította, hogy "Székelyföld nem létezik". Ferencz Botond, az OSZT elnöke elmondta: az ilyen kijelentések tulajdonképpen azért hangzanak el, hogy bosszantsák a székelységet. Gazda József, az OSZT tiszteletbeli elnöke kifejtette: "Európa a régiók Európája. Casunean úr kijelentése tagadja a régiók létét. Egységes "nemzetállamról" beszél, és valótlanságokat állít. Eszerint Románia egységes, és nincsen Moldva, nincsen Munténia, nincsen Olténia, Erdély, és nincsen Székelyföld sem." "Az autonómia tagadásával árt Románia nemzeti érdekeinek - folytatta Gazda József. - Azzal, hogy tagadja a romániai magyarság jogát saját szülőföldjéhez, hazájához, tagadja a hazát, a haza fogalmát is, és azt, hogy Románia minden fiának hazája." - Az ilyen megnyilatkozások ellen alkotta meg az Európa Tanács Parlamenti Bizottsága 2003/1334-es határozatát - mondta Gazda József. - Ennek egyik cikkelye szerint a nemzetiségek alapvető jogai és szabadsága azokban az országokban, amelyek tiszteletben tartják azokat, jórészt úgy tekinthető, mint egy államon belüli megoldás, mely lehetővé teszi a kisebbség számára, hogy gyakorolja jogait, és megőrizze kulturális önazonosságát. /(faragó): Casunean árt Románia nemzeti érdekeinek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./
2003. november 20.
Aurel Dionisie Agache nov. 17-én megkapta a brassói táblabíróság végzését, miszerint nem indítanak bűnvádi eljárást hivatali visszaélés és mulasztás címén Fábián Károly és Luppinger Attila ügyészek ellen. Fábián Károly szakmai hozzáértéssel végezte a gyilkossági ügy kivizsgálását, ezért elutasították ifj. Agache fellebbezési kérését, és háromszázezer lej perköltség kifizetésére kötelezték őt. /(Iochom): Nem indul bűnvádi eljárás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./
2003. november 20.
Fey László megvett egy vasgárdista füzetet, hogy lássa, hogyan dolgozik ez a fasiszta szervezet. A brosúra csalódást okozott, mert csak a harmincas évekből keltezett anyagok újranyomtatását tartalmazta. A füzet terjedelmének túlnyomó részét A fészekfőnök könyvecskéje (Carticica sefului de cuib) tölti ki, amit maga Codreanu, a Vasgárda hajdani vezére írt. A Vasgárda szervezeti felépítése jellegzetesen militarista: minden hierarchikus fokozat élén egy főnök áll, aki egy személyben dönt és parancsol. Nincs elnökség vagy titkárság, vita és szavazás, csak felülről jövő parancsok. Ismertette a Légió ideológiáját, aminek a lényege egy misztikus, ortodoxiába csomagolt vad nacionalizmus, sovinizmus; elsősorban zsidógyűlölet, de a "magyar veszély" sem maradhat el. Harcot hirdet a kommunizmus ellen, ugyanakkor keményen elítéli a kizsákmányolást, a gazdagok fényűzését, mindezt a kommunista propaganda jellegzetes osztályharcos stílusában. Elsősorban a parasztságot szólítja meg, eszményképe a konzervatív, "romlatlan" falu. Codreanu egy eszményi, "új embertípus" megteremtéséről álmodozott, ilyennek kell lennie a legionáriusnak is. Mindenekelőtt istenfélőnek, mélyen vallásosnak és lángoló hazafinak, harcosnak, hősnek, aki bármikor kész az életét is feláldozni a Népért, a Hazáért. A valóságban a Gárda pogromokról, fosztogatásról, valamint az I. G. Duca, Armand Calinescu miniszterelnökök, Virgil Madgearu volt miniszter, Nicolae Iorga volt miniszterelnök és mások ellen elkövetetett politikai gyilkosságokról lett hírhedt. Az egész ideológiájukat a gyűlölet hatja át, ami ellenkezik a keresztény szellemiséggel. A füzet ismertette Codreanu beszédét, amelyet 1931 decemberében mondott el a parlamentben. Felszólalását heves zsidóellenes kirohanással kezdte, majd demagóg támadást intézett a kormány, sőt, általában a parlamentáris demokrácia ellen. Azt állította, "a demokrácia a hazai és nemzetközi zsidónagytőke érdekeit szolgálja". Ezeket a szövegeket olvasva megdöbbentő, hogy stílusban és tartalomban egyaránt kísértetiesen hasonlítanak C. V. Tudor tirádáihoz. Ez a fasiszta szervezet ma is működik, kiadványokat terjeszt, Bukarestben saját kiadója és könyvtára van, sőt, még arra is van pénze, hogy emlékműveket emeljen. /Fey László: A Vasgárda él. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2003. november 20.
Több tucat Arad megyei gyerek hétfőn útra kel, pénteken pedig hazatér, mert a gyulai román iskolában tanul ingyen, hatvanezer lejnek megfelelő napi ellátással, tudósított az Adevarul./Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2003. november 20.
A képviselőház jogi bizottsága szerint összeegyeztethetetlen Kelemen Hunor képviselői tisztsége a marosvásárhelyi A Hétnél betöltött főszerkesztői funkciójával. Tudor Mohora (PSD , a házbizottság titkára) szerint a jövő hétre halasztják a döntést. Kelemen Hunor bízik benne, hogy jövő heti ülésen számára kedvezően döntés születik. /Papp Attila Zsolt: Összeférhetetlen" Kelemen Hunor? = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 20.
Adócsalás gyanúja miatt indított vizsgálatot a kolozsvári rendőrség gazdasági osztálya Tokay Rozália, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társaságának elnöke ellen. A vizsgálat a pénzügyi igazgatóság kérésére indult, amely 2,5 milliárd lejt követel a szervezettől. A hivatal úgy véli, az időseket ápoló társaság kereskedelmi tevékenységet folytat, és jövedelemadót kellene fizetnie ezért. A társaság, mivel karitatív intézmény, és szociális jellegű feladatokat lát el, 2000-ig törvényesen visszaigényelhette az öregotthon építésére fordított alapanyagok árának a hozzáadottérték-adóját (TVA). Ekkor azonban a pénzügyi igazgatóság gazdasági jellegűvé sorolta a társaság tevékenységét, azzal az érvvel, hogy bár minden bevétel a szociális tevékenységet szolgálja, a szervezet tevékenységét csak gazdaságinak lehet nyilvánítani az adományok értékesítése miatt. A hivatal szerint ez esetben a TVA nem téríthető vissza. Az igazgatóság ugyanakkor összesen 2,5 milliárd lejes jövedelemadót követel a társaságtól.A pénzügyi igazgatóság 2000 óta nem hajlandó visszatéríteni a mozgáskorlátozottak társasága által követelt TVA-t. Ez év májusában a kolozsvári törvényszék a társaság javára döntött a 2002-es évben indított perben. Az igazgatóság megfellebbezte a döntést, azonban az Ítélőtábla helybenhagyta a törvényszék ítéletét. Az Ítélőtábla ez év szeptemberében hozott döntése szerint a Magyar Mozgáskorlátozottak Társasága esetében nem lehet azt állítani, hogy az adományba kapott javak értékesítésével a társaság kereskedelmi tevékenységet folytatna. A döntés kimondja: a nonprofit társaság jogosult a TVA visszaigénylésére. A karitatív szervezet sosem kapott segélyt a román államtól, ugyanakkor kedvezményben sem részesül annak ellenére, hogy az állam kötelessége volna e szociális feladatok megoldása. A Szent Kamill szociális otthont külföldről kapott segélyek értékesítésével 2001 őszére fejezték be. Az otthonban eddig már 61 személyt ápoltak. Jelenleg 28 idős személy van gondozásukban. Tokay Rozália, a társaság elnöke úgy véli, az Ítélőtábla döntése alapján a többi pert is megnyerhetik. /Lázár Lehel: A rendőrség vizsgálja a szociális intézményt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 20.
Székelyföld önrendelkezését rögzítő autonómiatervezetet mutatott be nov. 19-én Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A tervezetet romániai magyar, valamint nemzetközi politológusokból és jogászokból álló szakértői csoport dolgozta ki. A munkálatokban részt vett Bodó Barna és Székely István politológus, Fórika Éva temesvári jogász, Kovács Péter, a miskolci egyetem tanszékvezető tanára és Komlósi József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) alelnöke. A tervezet munkadokumentumnak számít. Az első kerettörvény a regionális tanácsok által vezetett romániai régiók működéséről szól. A második és a harmadik kerettörvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozását, és autonómiájának statútumát tartalmazza. A tervezet szerint Székelyföldön bevezetik a teljes kétnyelvűséget, így mind a román, mind a magyar nyelv hivatalossá válik a régióban, ami arra kötelezi a köztisztviselőket, hogy mindkét nyelvet ismerjék. A szakértői csoport a nem Székelyföldön élő romániai magyarok számára a nem területhez kötött kulturális-személyi elvű autonómiát képzel el, ennek a tervezete még nincs kidolgozva. Csapó József elmondta, hogy a szakértői csoport munkája magánkezdeményezés, ezt egyelőre nem ismeri el sem az EMNT, sem az SZNT. /Borbély Tamás: Alternatív autonómiatervezetet mutattak be. December 13-án megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 20.
Tettlegességig fajuló vita robbant ki nov. 18-án a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektori irodájában Tánczos Vilmos, az intézmény rektor-helyettese és Xántus Gábor, az idén alapított fotó, filmművészet és média szak egyik vezetője között. Az incidens Szilágyi Pál rektor jelenlétében zajló szakmai megbeszélésen történt. Xántus Gábor elmondta, hogy az egyetem média szaka új felszerelésének elhelyezéséről tárgyaltak. Ebben nem sikerült egyetérteniük, Tánczos Vilmos ezért nekiment. Az EMTE 114 ezer euró értékű fotó- és filmstúdió felszerelést vásárolt Magyarországról. A konfliktus valós oka, hogy Pethő Ágnes, Tánczos Vilmos felesége az elméleti képzés irányába fejlesztené a szakot, addig Xántus a filmes-televíziós gyakorlati oktatásra fektetné a hangsúlyt. Szilágyi Pál rektor kezdetben cáfolta, hogy tettlegességig fajult volna a megbeszélés, utólag kijelentette: az esetet a kuratórium vizsgálja meg. /-or-: Tettlegességig fajuló konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ Tánczos Vilmos Kató Béla kuratóriumi elnökhöz eljuttatott levelében tagadta, hogy tettlegességre, vagy pedig verbális agresszióra került volna sor közte és Xantus között. Tánczos szerint Xantus - annak hallatára, hogy a rektor-helyettes független kolozsvári és budapesti szakemberekkel is konzultált a médialabor kapcsán - "felugrott a székről, majd az asztalom sarkához állva, az előttem álló papírnyalábot felragadva, megvető gesztussal folyamatosan csapkodni kezdett, egészen közel az arcomhoz, miközben hangosan azt kiabálta, hogy velem soha többé nem áll szóba, és végül a papírköteget megvetően felém lökte. Az előkészített érveim belémfojtása és a sértő gesztus miatt magam is indulatba jöttem, felugrottam, azzal a szándékkal, hogy Xantus Gábort saját irodámból, sőt az egész épületből kikergessem. Ekkor a jelen lévő Szilágy Pál rektor úr elém állt, Xantus kolléga ijedtében kiugrott az ajtón, én pedig utána szaladtam, és az emeleti üléstermen átvágva a titkárságig követtem, ahová ő előlem bemenekült. Az incidens során sem testi, sem pedig szóbeli inzultus nem történt, egyikünk részéről sem" - áll a Katónak címzett levélben. Szilágyi Pál a Krónika kérdésére elismerte, hogy az irodában szóbeli konfliktus alakult ki a két fél között, de több ízben is kijelentette: irodáján belül nem történt tettlegesség, szerinte az ügy rendkívüli mértékben "fel van fújva". A rektor úgy nyilatkozott: nem hallott senkitől semmit a testi bántalmazásról. Xantus kifejtette, megvárja a szenátus és az alapítói közgyűlés döntését. Mint mondta, számára teljesen elfogadhatatlan, hogy Tánczos és Szilágyi tagadják a testi bántalmazás tényét, és fontolóra veszi, hogy távozni fog a Sapientiáról. A filmes szakember egyelőre nem tartja meg előadásait az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Lepedus Péter: Akadémiai tettlegesség? = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./
2003. november 20.
Farkas Ibolya színművésznő /Marosvásárhely/ a napokban doktori címet szerzett. Dolgozata, amely dr. Ion Tobosaru professzor irányításával készült, a bukaresti Ion Luca Caragiale Színművészeti és Filmművészeti Egyetemen summa cum laudae minősítést szerzett. Farkas Ibolya az első romániai magyar "gyakorló színész", aki megszerezte a doktori címet. Négy évtizedes sikeres színésznői múlt áll mögötte. 1989 után kérték fel, hogy tanítson a Színművészeti Egyetemen. Kutatási területe a színház, dolgozatának címe A művészi igazság keresése a színész alkotómunkájában. /Bodolai Gyöngyi: Disszertáció a művészi igazságkeresésről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
2003. november 20.
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében nov. 19-én Deák Ferencre emlékeztek. A "haza bölcséről" dr. Zakar Péter szegedi történész tartott előadást, az est házigazdája Ujj János történelemtanár volt. /Emlékezés Deák Ferencre. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./
2003. november 20.
Nov.19-én az Aradi Magyar Színház vendégeként lépett fel a Jelen Házban a nagyváradi M. M. Színpad, Meleg Attila előadóművész Csavargódal című egyéni műsorával. /Tánc és kabaré a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./
2003. november 20.
Nov. 17-én a bukaresti Petőfi Házban két rendezvényre került sor. Az est első felében Csokonai Vitéz Mihály életét és munkásságát ismertette Reinhart Erzsébet egyetemi tanár. Az est második felében V. Szász Miklós István domborításainak kiállítására került sor, melyen bemutatták V . Szász Miklós Istvánnak saját műveiről készült fényképekkel illusztrált "Hétágú síp" című verskötetét is. /(Gáspár Hajnal): Este a bukaresti Petőfiben. Csokonai és Hétágú síp. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2003. november 20.
A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület kitartó munkájának köszönhetően idén is sor kerülhetett a Bartalis János szavalóversenyre. Az érdeklődők megismerhették a 10 éves szavalóverseny történetét a jubileumi emlékfüzetből. A minden évben Magyarországról érkező Banner Zoltán zsűrielnök hiányolta, hogy az idei, 41-es létszámú versmondó seregben nem voltak 30-40 évesek, csupán 16-20 és 60-70 évesek. A Bartalis-versenyen idén is sor került tárlatnyitóra, idén Csomafáy Ferenc Erdélyi arcképcsarnokom című portréfotó kiállítását tekinthették meg a Reménység Házában. /(Tóásó Áron Zoltán): Kultúra a szórványban. X. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2003. november 20.
Szakács János tiszteletes öt éve szolgálja híveit a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben. Ezalatt nőtt a hívek száma; növelni kellett a templomban a férőhelyek számát. A templom tavaly megkezdett javítása során egy román stílusú ajtó- vagy ablakkeret került elő, valószínűleg egy korábbi, kisebb templomból. Minden bizonnyal azt bővítették, emelték meg az 1700-as években. Bethlen 30 éve város, ma ezer református él benne. Számuk nem csökkent, mert a környező falvak magyarjai is beköltöztek a városba. A templom felújításnak tervezését - ingyenesen - Murádin Katalin műépítész végezte. A padokat egy Bethlenből elszármazott székelyudvarhelyi faragó-vállalkozó, Tóth Attila vállalta, kedvezményes áron. A karzat is az ő munkája. Kérték a román állam támogatását a műemlék templom helyreállítására, de választ nem kaptak. Jövőre a külső vakolás és egy hangosító berendezés beszerzése a cél, ami majdnem félmilliárd lej. A vallás- és kátéórákra a helyi I-VIII. osztályos magyar tagozat majdnem minden tanulója eljár. /Ferencz L. Imre: Megújul a műemléktemplom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2003. november 20.
Nov. 18-án megkezdődtek a XI. Erdővidéki Közművelődési Napok Nagyajtán. Az iskolások kézműves foglalkozásokon és megzenésített gyermekversekből összeállított koncerten szórakoztak, mások vetített képes előadáson és könyvbemutatón vettek részt. A Kós Károly tervezte nagybaconi református imaház is szűknek bizonyult a baróti Kelekótya együttes előadóestjén. A kisbaconiak meglepetéssel rukkoltak elő: az iskolások gyűjtötte 150 ezer lejt adományoztak az Erdővidéki Tájmúzeum létrehozásán fáradozó Gaál Mózes Közművelődési Egyesületnek. Másnap ismét a nagyajtai iskola volt a rendezvény házigazdája. Bemutatták Papp Annamária Szögesdrót és Benkő Levente Székely golgota című könyvét. Elhangzott: a második világháborús hadifogság és internálás emlékei, a levéltári és elbeszélt adalékok tisztázzák, mi történt magyarok százezreivel 1944-45-ben. /Anita, az óvodás múzeumalapító. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./ Olaszteleken mindenki kénye-kedve szerint szórakozhatott. A Tamási Áron Színház bábtagozata után este fellépett a baróti Kájoni Consort régizene-együttes. Az erdővidéki kulturális életbe tavaly visszatérő Tókos Melinda Erdőfülében Eldalolom valamennyi énemet című zenés előadóestjét mutatta be. /(hecser): Jó zene és könyv (XI. Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./
2003. november 20.
Hónapokkal ezelőtt bemázolták a magyar feliratot Gátalja község helységnévtábláján. Gátalján most a falu mindkét bejáratánál kicserélték a táblákat, de az újakon már csak románul olvasható a helység neve. A gátaljai RMDSZ most próbálja elérni, hogy legalább a vasútállomáson írják ki magyarul is a helység nevét. /Már csak románul. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./
2003. november 20.
Imecsfalva nevét 1561-ben említik első alkalommal írásban. A kis katolikus közösség lélekszáma a 300-at sem éri el. Kevés református is él a faluban. A katolikus templom 1805 és 1808 között épült, s rajta a késő barokk elemeit lehet felismerni. Volt a falunak egy nagyon régi temploma is, romjaira az út építésekor bukkantak rá. Idegenforgalmi látnivaló a ma iskolaként szolgáló, egykori Cserey-kúria XVIII. századi, kissé átalakított árkádos-tornácos épülete. Falán emléktábla, rajta ez a szöveg: "Ebben az udvarházban élt és / hozta létre a Székely Nemzeti Múzeum / alapját képező gyűjteményt / Cserey Jánosné / született Zathureczky Emillia 1824-1905 / Állíttatta Cserey Jánosné Baráti Társaság 1997-ben." A márvány emléklap fölött, Vetró András fémplakettjén a múzeumalapító arcmása és a kúria kicsinyített képe látható. Itt van a székhelye az említett baráti társaságnak, melynek elnöke Turóczy Árpád tanító. A falucska központjában áll egy millecentenáriumi kopja, melyet az esemény és a falu mindenkori hőseinek emlékére állíttatott Imecsfalva szülötte, Kicsid Béla. /(Kgy. Z.): Imecsfalva (Falulexikon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./
2003. november 20.
Százötven évvel ezelőtt született Berkeszi István /Berkesz, 1853. dec. 6. - Temesvár, 1922/ Temesvár múltját kutató helytörténész. A város iránt érdeklődőknek alapmunka Berkeszi István "Temesvár, szab. kir. város kis monográfiája" című könyve. Berkeszi István Budapesten meg, történelem és földrajz szakos tanári diplomát, majd bölcsészeti és levéltárosi képzést is szerzett. Első jelentős munkája a radványi kastély könyvtárának és levéltárának leltározása volt. 1889-ben költözött Temesvárra, a Főreáliskolában történelmet és földrajzot tanított. 1911 és 1919 között az intézmény főigazgatója volt. Bekapcsolódott az Ormós Zsigmond kezdeményezésére megalakult Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat tudományos tevékenységébe. Az egyesületben a titkári, 1901-től a főtitkári tisztségét is betöltötte. Szerkesztette a Történelmi és Régészeti Értesítő negyedéves folyóiratot. Kinevezték a Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum élére. Igazgatói-múzeumőri minőségében újjászervezte az intézményt, leltárba vette és gyarapította a történelmi, régészeti, szépművészeti és néprajzi gyűjteményeket. A millenniumi ünnepségre megírta a Temesvári Állami Főreáliskola történetét, 1897-ben közzétette Adatok a reformkorszak történetéhez c. írását, 1898-ban nyomtatta ki Temesvár színészete a XVIII. században és az első magyar színészeti előadások c. tanulmányát. 1900-ban megírta A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom történetét. A Magyarország Vármegyéi és Városai monográfia-sorozat Temesvár kötetében ő írta meg a város művészetét és színészetét bemutató részt. /Szekernyés Irén: 150 éve született Berkeszi István. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./
2003. november 20.
Nemrégiben Söjtörön, Deák Ferenc felújított szülőházának megnyitásakor kifütyülték Medgyessy Péter miniszterelnököt, ráadásul tojást, almát, követ dobáltak feléje. Az úgynevezett régi demokráciákban, demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is megtörténik hasonló eset. De ott nem kerítenek nagy feneket az effélének. Az egybegyűltek az október 23-i megemlékezések, koszorúzások alkalmával sem éppen lelkesedéssel fogadják a baloldali kormánypártok vezetőit. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést: miért mindig a jobboldal rendbontó? A baloldal vezetői soha nem gondolkodtak el azon, mi ennek az oka? Hiába vették ki a Magyar Szocialista Munkáspárt nevéből a Munkást, a párt vezetői az 1989. évi cégtáblacsere után ugyanazok maradtak, mint azelőtt. Ugyanazok, akik a forradalom vérbefojtásában részt vettek. Akik a véres megtorlást irányították, támogatták. Vagy azután, az elnyomó rendszert vezérlő párt első vonalbeli vezetői voltak. Akik a kivégzett és titokban elföldelt áldozatok sírját is titokban tartották, majd miután kiszivárgott, hol kaparták el őket, lovas rendőrökkel kergettették el a közelbe merészkedő hozzátartozókat. Horn Gyula karhatalmista, vagyis pufajkás, aki jelen volt a Nyugati pályaudvar előtti, 1956 decemberi sortűznél, aki állítólag szódásüveggel verte szét az áldozatok állkapcsát, akinek nyomtalanul "eltűntek" az e tevékenységére vonatkozó iratai, s aki, mikor 1994 után, miniszterelnöksége idején, mindezt ráolvasva, lemondásra szólították föl, egy cinikus "Na és?"-sel felelt. 1989 októberében, külügyminiszterként ő nyitotta meg az NDK-s turisták előtt a nyugati határt. Nos, 1989 októberében, a cégtáblacsere után Nyers Rezső lett az újsütetű MSZP elnöke, Németh Miklós pedig a miniszterelnök. Ők határozták el a határ megnyitását. De Horn Gyula hallani sem akart erről. Németh Miklós többszöri utasítása ellenére sem. Csak határozott parancsára. Arról sem igen tud a közvélemény, hogy 1989 júniusában, amikor Nagy Imre és társai ünnepélyes újratemetésekor Orbán Viktor a szovjet csapatokat megszállóknak mondta, Horn Gyula dührohamot kapott. Kovács László egy alkalommal kijelentette, nincs miért megkövetnie a magyar népet, mert a forradalom idején gyermek volt. Az persze csekélység, hogy 1989 előtt, Kádár elvtárs keze alatt hosszú évekig az MSZMP élvonalában tevékenykedett. Vagy Medgyessy Péter, ugye, az elnyomó rendszer D209-es titkos ügynöke. Megkövetni a magyar népet? Az áldozatokat? Igaz, Hiller István, a művelődésügyi miniszter, dicséretére legyen mondva, MSZP-s politikusként elsőnek, ezt megtette. A régi párt emberei a magánosítás során megszerezték a gazdasági hatalmat is, és most örök időkre be akarják betonozni magukat a politikaiba. A baloldalnak három nagy országos napilapja van (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap), az ellenzéknek egyetlenegy, a Magyar Nemzet. De nekik ez is sok: hirdetési bojkottot szerveznek ellene úgy, hogy apróhirdetést se közölhessen, a nyomdát, ahol nyomják, ráveszik, az árakat tegye megfizethetetlenné. Megszüntették a közszolgálati tévé vasárnap esti, A Hét című műsorát, nemrég ugyanitt az Éjjeli menedéket. A Kossuth rádió Vasárnapi Újságját már régóta célba vették. Most egyenest a rádió elnökét, Kondor Katalint. Most nincs veszélyben a szólásszabadság. Csak akkor volt, , amikor ellenzékben voltak.. Ellenzékben azzal vádolták a Fidesz-MDF kormányt, hogy fajüldöző, mert menekülésre kényszeríti a zámolyi cigányokat, hogy fasiszta, mert a miniszterelnök a keresztényszocialista bajor miniszterelnökkel barátkozik, hogy zsidógyűlölő, hogy Magyarországon igenis zsidógyűlölet van. Júniusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Szász Károlyt, máig ismeretlen tettesek kis híján agyonverték. Kitört a K&H sikkasztási és pénzmosási botrány, amelyben a jelek szerint több baloldali politikus is érintett. Nemrégiben, persze éjszaka, "kigyúlt" a Terror Háza pengefala. Az októberi megemlékezések alkalmával az 1956-os véres eseményeket megörökítő, az Országház előtt kiállított képeket letépték. A Fidesz-MDF-kormány idején kinevezett főügyészt az MSZP elnöke bűnpártolással vádolja, a Nemzeti Banknak az ugyanazon kormány idején kinevezett elnökét a kormány azzal szorongatta, hogy hígítsa a forintot. A jelenlegi hatalomnak erősen szúrja a szemét a Terror Háza Múzeum. Gondoljuk el, 1989 előtti rendszerük szennyese ott alaposan ki van teregetve. A múzeum évi költségvetését újra meg újra le akarják faragni, hátha sikerül megfojtani. Na és a gyűlöletbeszéd elleni törvény. Egyelőre csak tervezet. De ha meglesz, akkor mindenkinek kuss, aki a jelenlegi hatalom ellen ki akarná nyitni a száját. /Asztalos Lajos: Ó, az a megátalkodottan rendbontó jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 20.
A Tizenegyek antológiája kiadásának nyolcvanadik évfordulójára jelent meg A Tizenegyek- az első erdélyi írónemzedék indulása és fogadtatása (1923-2003) címet viselő kétkötetes kiadvány a Kriterion Kiadónál. Cseke Péter irodalomtörténész, a kötet szerkesztője a Kolozsvári Népfőiskola összejövetelén tartott ismertetőt a könyvről. Cseke Péter elmondta, bár másképp fogalmaztak, más nyelvezetet használtak, gondjaik ma is nagyrészt ugyanazok: a kisebbségi lét alapvető, meghatározó eleme az irodalomnak. A kisebbségi élet új követelményeket támasztott: erősebb belső szerkezetet, az erkölcsi törvények szigorú betartását. Az ő megjelenésük óta beszélhetünk önálló erdélyi magyar irodalomról, a magyar irodalom népi vonala is innen indult. Murádin Jenő művészettörténész elmondta, az 1923-ban megjelent kötetnek van egy másik, nagyon fontos üzenete is: irodalom és képzőművészet kapcsolata a kisebbségi sorsban sokkal erősebb volt, mint a maradék Magyarországban. Elszakadtak Budapest nagy művészeti intézményeitől, létfontosságúvá vált tehát egyfajta koherens, szerves művészi életnek a megteremtése. A Tizenegyek elsőként ismerték fel az egymásrautaltság lényegét. /F. I.: A Tizenegyek - egy antológia elő- és utóélete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 21.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete tagjai tevékenységének a kivizsgálását kérte Románia főbírájától Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Funar azt kérte a törvényszékektől, hogy állítsanak ki letartóztatási parancsot a fent említettek nevére, csendháborítással és a román állam egységének a megbontásával vádolva őket. A polgármester nyílt levelet intézett Adrian Nastase kormányfőhöz is, melyben felhívta figyelmét az EMNT nov. 19-én Kolozsváron tartott találkozójára, ahol a testület autonómia-tervezetét ismertették. Funar szerint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) célja, hogy 2004. márc. 15-én kikiáltsa Székelyföld területi autonómiáját és egy kis Magyarországot hozzon létre. Szerinte ezt a célt szolgálja az RMDSZ-nek a választási törvény módosítására tett javaslata is, hiszen ha egyfordulós lesz a helyhatósági választás, bizonyos városokban nagyobb az esély arra, hogy magyar polgármesterek győzzenek. /P. M.: Egységféltő polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2003. november 21.
Az RMDSZ még nem alakította ki álláspontját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének képviselői által ismertetett, a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezetekkel kapcsolatban, mivel még nem tanulmányozta azokat. "Talán komolytalanoknak tűnünk, de sürgősebb dolgaink voltak annál, hogy tervezet-csomagokat olvassunk", jelentette ki nov. 20-i sajtótájékoztatóján az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó elmondta: tudomása szerint a tervezetek formáját az RMDSZ nem fogadhatja el, de azok tartalmazhatnak olyan elemeket is, amelyeket a szövetség támogathat. /Kilin Sándor: Markó álláspontja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/
2003. november 21.
Ismeretlen tettesek nov. 18-ra virradó éjszaka Arad megye történetében példátlan temetőgyalázást végeztek Pécskán. Czeglédi József plébános elmondta: a vandálok 33 sírt döntöttek le, amelyek közül 6-7 teljesen összetört. /(Irházi): Példátlan temetőgyalázás Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/
