2003-2004-es tanévtől kezdve a középfokú oktatás terén egy újfajta képzés indult, amelyet hangzatosan a Művészetek és Mesterségek Iskolája (MMI, románul SAM) névre kereszteltek. Célja, hogy az elméletközpontú középiskolai oktatás túlsúlyát egy szakmai képzéssel is együtt járó oktatási formával váltsák fel. Maros megyei szinten szeptembertől 92 MMI-osztályt indítottak (25-öt a magyar tagozaton), s a tanfelügyelőség szándékai szerint az idén szeptemberben 110 osztály közül választhatnak a nyolcadik osztályok végzettjei. A kötelező tíz osztály elvégzését követően a volt inasiskoláknak megfelelő képzést nyerne a tanuló a XI. osztályba felvételizve, és azt elvégezve szakmunkási képesítést, a XII. és XIII. osztályt is sikeresen zárva technikusi minősítést szerezhetne és egyben érettségit. Az iskoláktól függ, hogy miképpen válogatnak a 16 szakterületen lehetséges 45 mesterség között. A magyar osztályok számára próbáltak magyar pedagógusokat biztosítani, de ez nem minden tantárgy esetében sikerült. A legnagyobb gond a tankönyvhiány, valamint az, hogy magyar nyelvű szakkönyvek nem léteznek. /Bodolai Gyöngyi: Szakoktatás három szinten. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./
2004. január 8.
A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat vezetője, Kovács Levente, január elsejei hatállyal beadta lemondását, ismét üres a művészeti igazgatói szék. Kovács Levente kiemelte, a lemondás oka: az egyetemi oktatásban négy év teltével most január-februárban zajlanak a vezetőválasztások, az előírás pedig az, hogy egyetemi tanszékvezetőtől felfelé semmilyen oktató nem vállalhat más intézménynél vezető beosztást. A kéttagozatos színházak pénzügyi autonómia nélkül funkcionális zavarokkal küszködnek. Társulatvezetőként Kovács Levente többször került olyan helyzetbe, hogy nem tudhatta, előteremthetők-e az illető produkcióra szükséges összegek. Kárp György ügyvezető igazgatónak egy darabig a Tompa Miklós Társulat művészeti irányítását is fel kell vállalnia. /N. M. K.: Dejà vu-helyzet a színházban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./
2004. január 8.
A tömbházfelelősök kémkedtek az ünnepek alatt, megfogadva a kormányajánlást, hogy követniük kell a „lakosságmozgást". A blokkfelelős rajtaütésszerűen ellenőrzi a lakásokat. Megnézi, nincs-e idegen a lakásban, aki fogyasztó, de ez a fogyasztás nem jelenik meg a költségekben. /Oláh István: Idegenjárás, angyaljárás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2004. január 8.
Csíkszeredában a bűncselekmények mögött egyre többen Csibi István csíkszeredai vállalkozót, a Neptun Kft. tulajdonosát sejtik, azonban ellene nincsenek terhelő bizonyítékaik a nyomozóhatóságoknak. Boross Károly csíktaplocai római katolikus főesperes elmondta: egyre több adat, vallomás, nyilatkozat utal arra, hogy a székely város közbiztonságának első számú ellenségét Csibi Istvánnak hívják. A városban csupán 2003-ban öt autót, több céglerakatot és szórakozóhelyet gyújtottak fel, brutálisan megvertek üzletembereket és Szondy Zoltán újságírót, aki városi tanácsos is egyben. A rendőrségnek egyetlen tettest sem sikerült eddig azonosítania. László Lászlót és Dankó Sándort 1999-ben verték agyon. A csíkszeredai rendőrség előbb arról számolt be, hogy a két gyanúsított Csibi István alkalmazásában állt, majd néhány héttel később megváltoztatta álláspontját, mondván: a tettesek mégsem neptunosok. Néhány évvel ezelőtt a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csíktaploca polgárai lakossági fórumot hívtak össze, elpanaszolták, hogy nincs nyugtuk a Taplocán megtelepedett Neptun Kft.-től. A fórum után – amelyen élesen kirohant a cég ellen Boross Károly főesperes is – a templom zárral ellátott ajtaját találta tágra nyitva a plébános, majd motorkerékpáros ismeretlenek randalíroztak a településen. A lakossági gyűlést követően hatoltak be verőlegények éjjel két családi házba, és leütötték a fórumon a Neptunt bíráló családfőket, Balázs Dénest és Holló Gyulát. Szondy Zoltánt szept. 17-én három ismeretlen tettes fényes nappal megverte, újabb támadás pedig tavaly karácsony körül érte az önkormányzati képviselőt. Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő maga látott egy autós üldözést, ezért beadvánnyal fordult a belügyminisztériumhoz, ahonnan nemrég kapott választ. Eszerint a rendőrség egy személy ellen bírósági eljárási javaslatot nyújtott be a Csíkszeredai Bírósághoz rongálás alapos vádjával. Ioan Negrusa Hargita megyei rendőrparancsnok cáfolta, hogy a városban terror uralkodna. Csedő Csaba István csíkszeredai polgármester szerint sincs terror veszélye a városban. Csibi István az évek során azonban valóságos cégbirodalmat épített ki. /Rostás Szabolcs: Ki fia a csíkszeredai maffia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2004. január 8.
Január 10-én Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban bemutatják Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina Erdélyi magyar politikatörténet 1989-2003 között című könyvét. Szervező a Maros megyei Magyar Polgári Szövetség. /Könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./
2004. január 9.
Történelmi felelősség terheli mindazokat, akik gyakorlatilag kísérletet tesznek arra, hogy megszűnjön az önálló romániai magyar politikai érdekérvényesítés lehetősége, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora január 8-i sajtóértekezletén, elemezve a polgári köröknek azt a bejelentését, miszerint polgármester-jelöltet állítanak Marosvásárhelyen és több más erdélyi városban. A kormánypárt (SZDP) és az RMDSZ között megkötött protokollumról kifejtette: az egyezménynek voltak jótékony hatásai is, többek között, hozzájárult az ország politikai egyensúlyának a fenntartásához és meghatározó lépések történtek az európai integráció felé. Véleménye szerint nem kellene új egyezséget kötnie a két pártnak, tekintettel arra, hogy 2004 választási év Romániában. /Köllő Katalin: Megszűnhet az önálló érdekérvényesítés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2004. január 9.
Zilahon tartották a partiumi RMDSZ elnökök találkozóját. – Kidolgozzuk a választási programot. E folyamatnak része a mai találkozó is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a megbeszélését követően, melyen megjelentek a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei RMDSZ szervezetek képviselői. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az országos kampánystáb vezetője elmondta: a találkozón résztvevő megyék képviselőivel áttekintették a jelöltállítási folyamat ütemtervét, az RMDSZ kampánystratégiáját és kampány módszereit. /Partiumi RMDSZ elnökök találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2004. január 9.
Az RMDSZ továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság- szobrot a Tűzoltó-téren állítsák fel. A kormánypárt az aradi várban, a szélsőségesek pedig múzeumban helyeznék el az emlékművet. Január 7-én az RMDSZ és az SZDP vezetőinek küldöttsége Aradra utazott, ahol tizenhárom aradi vértanúknak emléket állító szoborcsoport felállításának helyszínéről folytattak megbeszélést. Az SZDP legújabb javaslata szerint a szobrot az aradi várban kellene felállítani, ahol jelenleg a katonaság székel. Markó Béla egyértelműen leszögezte: a Szövetség továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az emlékművet a Tűzoltó-téren állítsák fel, a kormánypárti javaslatról pedig kifejtette, hogy az aradi várral szemben a romániai magyarságnak érzelmi fenntartásai vannak, amiért az emlékművet éppen oda zárták el. /Márciusban állhat a szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2004. január 9.
Lakossági fórumon, előválasztáson lehetne dönteni egy közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt személyéről, amennyiben az RMDSZ és a Magyarok Szabad Szövetsége (MSZSZ) elfogadja a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) javaslatát a jelöltek választások előtti megmérettetéséről. Kiss Kálmán MSZSZ-elnök támogatja a lakossági fórum összehívását. Az RMDSZ Kelemen Atilla képviselőt jelöli a polgármesteri tisztségre, az MSZSZ pedig még nem döntött a jelölt személyéről. Információk szerint az MPSZ Donáth Árpád volt főtanfelügyelő-helyettest indítaná a megmérettetésen. Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke bejelentette: a szervezet saját jelölteket állít a helyhatósági választásokon Székelyföld minden olyan településén, ahol erre igény mutatkozik. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, a szervezet egyelőre nem döntötte el, hogy olyan településeken állít-e majd jelölteket, ahol a 20, vagy olyan településeken, ahol a 15 százalékot haladja meg a magyarság számaránya. „Megegyezésre fogunk törekedni a parlamenti választások során” – tette hozzá az elnök. /Demeter Virág-Katalin, Lepedus Péter: Közös magyar jelölt Marosvásárhelyen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2004. január 9.
Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, területi RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálta január 8-i sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) két vezetője, Tulit Attila és Kónya Ádám, mindketten városi tanácstagok. Egyúttal bejelentették, hogy a helyhatósági választásokon külön polgármesterjelöltet állít az MPSZ ,,Sepsiszentgyörgyön és minden olyan településen, ahol erre igény mutatkozik”, Székelyföld-szerte. /(demeter): Külön polgármesterjelölt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2004. január 9.
Tiltakozik az "RMDSZ pénzosztó monopóliuma" ellen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete, írta a Transindex internetes erdélyi portál. Markó Béla szerint ez a nyilatkozat a "szaktestületekben tisztességesen dolgozó több mint száz értelmiségit sérti". "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete javasolja a romániai magyar nemzeti közösségnek szánt támogatások jelenlegi elosztási rendszerének megváltoztatását. Mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások a hazai civil szervezetek, egyházak, szakmai egyesületek megkerülésével a belterjes politikai szervezetként működő RMDSZ vezetőiből létrehozott testületekhez érkeznek." – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete (kt.) nyilatkozatában, amely Szatmárnémetiben tartott polgári fórumon hangzott el. A kt. az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma és a Communitas Alapítvány gyakorlatát nehezményezi. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke kifejtette, a pályázatokról gyakran politikai és nem szakmai alapon döntenek. Példa erre a Bálványosi Szabadegyetem támogatásának akadályozása, amely szerencsére nem sikerült, vagy a dévai gyermekotthonnal és kollégiummal konkurens iskola felépítésének pénzelése. Magyarországi közalapítványok az oktatási támogatást leszámítva mintegy 1,2 millió, a román állam költségvetése 1 millió dollárral támogatja a romániai magyarságot. Erről az összesen 2,2 millió dollárnyi összegről nincs nyilvános elszámolás, de még belső egyeztetés sem! A jelenlegi egypártrendszer azt eredményezi, hogy a magyar civil társadalom szabad fejlődésére szánt pénz politikai szűrő alapján kerül elosztásra. A kuratóriumokba a csúcsvezetés nevezi ki a tagokat. – Szívesen látnék végre egy összefoglalót a csúcsvezetés pénzügy- és támogatáspolitikájáról – fűzte hozzá a szatmári nyilatkozathoz Szilágyi Zsolt. – Az a támogatás-osztás, amelyre az RMDSZ-nek rálátása van, az a lehető legnyitottabb módon történik – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a szatmári nyilatkozatra. Azonban Markó Béla vezeti az IKA alkuratóriumát és a Communitas Alapítványt is, jegyezte meg Sipos Géza. Markó erre megjegyezte, hogy nem a kuratóriumok, nem is az RMDSZ, hanem a szaktestületek bírálják el a pályázatokat. /Sipos Géza: Lej és forint ide, oda. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./
2004. január 9.
Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő négy diákjával a gyergyói főiskola idegenforgalom- földrajz szakáról 2003 tavaszán sikeresen pályázott a Sapientia Alapítvány tudományos tanácsánál ösztöndíjra egy olyan dolgozat megírásához, amely a Gyergyói medence gazdasági, népességi és társadalmi helyzetének alakulását és lehetőségeit méri fel évszázadokra visszamenően. Garda Dezső elmondta, hogy a 90-es évektől kezdődően nagymértékű hanyatlás következett be a medencében, melynek egyik oka, hogy tönkrement az infrastruktúra. A kis családi gazdaságok nadrágszíj-parcellákon termelik meg a mindennapi szükségletet gabonából és krumpliból, s ezek nem válhatnak jövedelmezőkké. A visszafejlődés leginkább a népességcsökkenésben mutatható ki: a medencében egy évtized alatt településenként 8- 10%-kal csökkent a lakosság, az 1992-es adatokhoz képest. Többnyire a legtehetségesebb emberek hagyták el a medencét. A szociális gondokat az okozza, hogy többnyire nem tartják be a törvényeket. Aki betölt egy bizonyos funkciót, bármilyen visszaélést elkövethet, azt soha senki nem fogja kivizsgálni, mert működik az ismeretségek, kapcsolatok rendszere. /Gál Éva Emese: Válságos helyzet Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2004. január 9.
Vihart kavart egy döntés, mely szerint másfél hónapon belül vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelyből két évvel ezelőtt egy ingatlant vásárolt a városban működő civil szervezetek részére. Az IKA azért döntött így, mert a pályázati cél nem teljesült. Előzőleg az IKA elfogadta az elszámolást . Orbán Attila, az alapítvány igazgatója politikai leszámolást sejt a döntés mögött. Az IKA honlapján megjelent a 2003. évi sikeresen pályázók listája. Máramaros megyéből a listát messzemenően az RMDSZ közeli Németh László Alapítvány vezeti, mely egy napilap megjelentetési költségeire 6 millió Ft-ot kapott, annak ellenére, hogy az IKA új lap indítására eddig nem adott pénzt. És talán az egész erdélyi sajtó nem kapott ennyit összesen. Ugyanakkor templom külső nagyjavítására 100 ezer Ft. elégséges a döntés értelmében. Továbbá a Kolozsváron bejegyzett Progress Alapítvány a 2003. július 10-i döntés értelmében 4 millió Ft-ot kapott "Mi számítunk – népszerűsítő és figyelemfelkeltő kampány a 2002-es romániai népszámlálás alkalmából" című programjára. /(dlf): Elszámolások vagy leszámolások ideje? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./
2004. január 9.
A magyarság részaránya sokkal nagyobb a legelesettebb társadalmi réteg, a hajléktalanok között, mint Nagyvárad összlakosságában. Az önkormányzat Gutenberg utcai éjjeli menhelyén hasonló a helyzet, a magyarok itt is nagy többségben vannak. 80 százalék körüli a magyarok aránya, nyilatkozta Ferencz István, az Ecclesia Mater vezetője, miközben Nagyvárad lakosságának 28 százaléka magyar. Volt már eset, hogy emiatt a minisztériumban kellett magyarázkodnia Ferencz Istvánnak. Feltehető, hogy a románok közötti erősebb összetartás, illetve a románok töltenek be olyan vezető pozíciókat, amelyek lehetővé teszik, hogy segítsenek szegényebb társaikon. A szociális támogatásra jogosultak közül is a legtöbb a magyar anyanyelvű roma, őket követik a magyar nemzetiségűek, a legkevesebben pedig a románok vannak. /Pengő Zoltán: Nagyobb a magyar hajléktalanok aránya. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2004. január 9.
Múlt év végéig összesen 20 427 felső-háromszéki polgár rendelkezett magyar igazolvánnyal. Felső-Háromszéken 2859 tanuló rendelkezik diákigazolvánnyal, eddig 300 pedagógusigazolványt és 11 oktatói kártyát osztottak ki. Kézdivásárhelyen csökkent a születések száma /2002-ben 528, 2003-ban 463/, közben 2002-ben 230-an, míg tavaly 231-en haltak meg a városban. /Bartos Lóránt: Fogy a székely a céhes városban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2004. január 9.
Csernakeresztúr az egyetlen magyar többségű Hunyad megyei település. Zömében bukovinai székelyek lakják, akik ellenálltak minden megpróbáltatásnak. Az elmúlt tanévben a csernakeresztúri iskola magyar tagozatán, az összevont 1–4. osztályban összesen 20 gyermek tanult. /A román tagozat diákjainak 30–40%-a is magyar./ A tanügyi törvény értelmében ilyenkor csupán egy tanító alkalmazása indokolt. Traian Parau igazgató szigorúan ragaszkodott a törvényes előírások betartásához. Tóth János plébános nem fogadta el a mostoha körülményeket Hosszas tárgyalások után a Hunyad Megyei Tanfelügyelőség behunyta a szemét egy második tanító tevékenysége felett – ám az állam nem biztosított neki semmiféle fizetést. A tanító, Bajnócki Izsák megérkezett Csernakeresztúrra. Természetesnek tűnt volna, hogy fizetését, ellátását a falu lakossága, vagy a magyarság érdekképviseleti szervei vállalják magukra. Ehelyett Tóth János plébános biztosított a fiatal tanítónak fizetést és szállást. Egy egész évig. Az RMDSZ nem segített. /Chirmiciu András: Csernakeresztúri magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2004. január 9.
A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, a Gödöllői Szent István Egyetem, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda Város Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa tudatja, hogy dr. György Antal egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, alapítványi elnök, Csíkszereda díszpolgára, a Pro Hargita 2002 és Julianus-díjas, számos tudományos és közéleti kitüntetés és elismerés birtokosa január 6-án elhunyt. Személyében a Székelyföld és az összmagyarság kiváló egyéniségét veszítettük el, olvasható a közleményben. Dr. György Antal tudományos munkásságával, a székelyföldi magyar nyelvű felsőoktatás iránti felelősségével, a szülőföld agráriumának fejlesztéséért kifejtett fáradhatatlan tevékenységével maradandóan beírta nevét a magyar nép nagyjai közé. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2004. január 9.
Megvonta tevékenyének tavalyi mérlegét a székelyudvarhelyi Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport. A zöld szervezet életében a 2003-as volt az első olyan év, amikor tervezett tevékenységeink igen nagy része megvalósult, jelentette ki Péter Pál, a munkacsoport elnöke. Az Agora apolitikus civil szervezet, amely pályázatokból, adományokból tartja fenn magát, és ezekkel a támogatásokkal működteti programjait, amelyek a természetvédelem, a környezeti nevelés és a hulladékgazdálkodás kérdéskörével foglalkozik. Legjelentősebb tavalyi programjukra Phare-pályázatot nyertek, és amelyet két fő partnerrel, a gyergyószentmiklósi Naturland Egyesülettel és az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulással bonyolítottak le. Létrehozták honlapukat www.green-agora.ro címen. /Kiss Edit: Mérleg az Agorától. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./
2004. január 9.
Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász eddig több mint harmincszor mutatkozott be egyéni kiállításokon; a most Csíkszeredában, a Kriterion Házban látható tárlat anyaga előzőleg a brassói Reménység Házában került bemutatásra. Kovács Géza számos belföldi és külföldi csoportos tárlaton is jelen volt. Kovácsolt munkái, kompozíciói öt díjat kaptak. Négy monumentális alkotása áll köztereken: Vaján, Vigántpetenden, Cserszegtomajon és Nagyatádon. A Román Képzőművészeti Szövetség és a Magyar Szobrász Társaság tagja. Kovács Géza vaskompozíciói sajátos színfoltját jelentik az erdélyi képzőművészetnek. /Sánta I. Géza: Kovács Géza szobrai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2004. január 9.
Hagyományához híven, a Lendvay Márton Színjátszó Kör idén is zenés- humoros szilveszteri összeállítással állt elő Nagybányán. „A függöny mögött..." c. szórakoztató műsort Simori Sándor állította össze, rendezte és konferálta. Az előadás sikeréhez hozzájárult a Papp Zoltán és Balogh György által koreografált tánccsoport is. /(tami): A függöny mögött... = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./
2004. január 9.
Szilágyi Domokos (1938-1976) erdélyi költő Plugor Sándor (1940-1999) grafikusművész rajzaival illusztrált Öregek könyve című, 1976-ban Bukarestben közreadott verseskönyvének a hasonmás kiadását jelentette meg a veszprémi Kollázs Kiadó, amely a magyar kultúra napja tiszteletére január 22-én Sepsiszentgyörgyön, Kolozsvárott, Budapesten és Veszprémben mutatja be a kötetet. – A kötet nem jelenhetett volna meg Horváth Balázs veszprémi országgyűlési képviselő támogatása nélkül – jelezte Nagy Károly, a könyvkiadó vezetője. /Szilágyi Domokos hasonmás–kötete a magyar kultúra napjára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./
2004. január 9.
Tavaly ősszel jelent meg Alsósófalváról Andrási Benedek nyugdíjas tanár által írt monográfia. Megjelenését az alsósófalvi közbirtokosság és Hargita megye Tanácsa támogatta. /Fülöp D. Dénes: "Lakosságának nagy része dalos kedvű". Alsósófalva monográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./
2004. január 10.
Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke párbeszédet kezdeményezett Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A szövetségi elnökhöz intézett, az EMNT Állandó Bizottsága által jóváhagyott nyílt levelet Tőkés elnöki minőségében írta alá. Markó Béla elmondta, hogy Tőkés Lászlóval bármikor szívesen szóba áll püspökként vagy RMDSZ-tagként. A bizottság január 9-én Kolozsváron tartott ülésén Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke javaslatára fogadta el a nyílt levelet. A párbeszéd elkezdésének lehetséges időpontjaiként január 19., 20., 21. és 24-ét javasolták. A kezdeményezők helyszínként a kolozsvári Szent Mihály plébánia vagy az Unitárius Püspökség épületére gondoltak. A dokumentum megfogalmazói felhívták Markó Béla figyelmét az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban letett eskü és az EMNT önkormányzati célkitűzései között létező szellemiségi értelemben vett szoros kapcsolatra. – Úgy ítéljük meg, hogy a romániai magyarság közös ügye, az autonómia szolgálatában szót kell értenünk egymással – áll a levélben. Az EMNT hasonló megkereséssel fordult az erdélyi polgári körökhöz is, amelyektől kedvező választ kaptak. Markó Béla megjegyezte: „Ami az EMNT-t illeti, elégtétellel látom nyílt levelükben az RMDSZ célkitűzéseit, ha pedig ez így van, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy a szövetségen belül tevékenykedjenek. Tisztázniuk kell, hogy politikai csoportosulásnak tekintik-e magukat, s akkor helyük lehet az RMDSZ platformjai között. Ezt ezúton fel is ajánlom nekik. Ha pedig civil szervezetnek tekintik magukat, akkor a Szövetségi Egyeztető Tanácsban (SZET) szintén helyük lehet. Annak idején, amikor megalakult a SZET, felkértem Tőkés Lászlót, hogy vállaljon tagságot benne, de ő azóta is csak elodázó választ adott. Az RMDSZ-en belül bármikor leülünk, s meghallgatjuk a véleményüket, szövetségen kívüli politikai partnert azonban nem akarunk felhatalmazni, mert az erdélyi magyarság nem hatalmazott fel minket arra, hogy megosszuk a közösséget, és egységes politikai alakulat helyett több politikai szervezetet működtessünk Erdélyben.” /B. T., P. A. M.: Párbeszédet kezdeményezett Tőkés László. Markó Béla mint püspököt vagy RMDSZ-tagot bármikor fogadná. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Markó Béla szerint a meghívás elfogadása azt jelentené, hogy politikai partnernek tekintik az EMNT-t. „Az EMNT-t nem fogadjuk el politikai partnerként, mivel ez azt jelentené, hogy tudomásul vesszük az erdélyi magyarság politikai megosztottságát, és magunk cselekszünk a politikai egység ellen” – nyilatkozta a Krónikának Markó Béla. Toró T. Tibor EMNT-alelnök sajnálkozását fejezte ki a Markó Béla által tanúsított „elutasító magatartás” miatt. Toró azt várta volna a Markóval való első találkozástól, hogy egyfajta „munkamegosztásra” kerül sor, azaz amennyiben a szövetség a román baloldallal épített ki jó kapcsolatokat, ők hajlandóak lettek volna megkeresni azokat a román jobboldali erőket, amelyekkel elképzelhetőnek tartják az együttműködést. Az EMNT Állandó Bizottsága január 9-én tartotta alakuló ülését, amelyen Szilágyi Zsolt alelnök elmondása szerint elsősorban szervezési kérdésekkel foglalkoztak. Az EMNT titkárságát Nagyváradra helyezték, azzal indokolva a döntést, hogy Tőkés László EMNT-elnöknek és Csapó I. Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének ebben a városban van az állandó lakhelye. Az EMNT ÁB kilenc szakbizottság létrehozásáról is döntött, és elosztották a nyolc alelnök és ugyanannyi jegyző feladatkörét is. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, RMDSZ-képviselő elmondta: február elején párbeszédet kezdeményeznek a román állami intézményekkel, pártokkal, valamint a civil szervezetekkel is. Tavasszal nemzetközi konferenciát szerveznek az autonómia kapcsán, ahol az Európa-szerte bevált autonómiamodelleket mutatják be és vitatják meg. Ide több külföldi meghívottat, köztük Andreas Grosst, az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnökét is várják. /Lázár Lehel, Lepedus Péter: Markó nem tárgyal. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./
2004. január 10.
A magyar kormány minden jel szerint nem fogja meghívni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) a tervek szerint februárban sorra kerülő Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT). – A romániai magyarság körében jelenleg egyedüli legitim partnernek az RMDSZ-t tekintjük. Ezért nem tervezzük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőinek meghívását – mondta a Szabadságnak Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkára. A magyar–magyar csúcson a parlamenti képviselettel rendelkező pártok mellett azok a határon túli pártok és szervezetek számíthatnak a részvételre, amelyek élvezik a magyar közösségek támogatását. /Tőkésék nem kapnak meghívót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2004. január 10.
Mivel Romániában az államhatalom jelentős mértékben nyomást gyakorol a sajtóra, a hidegháború vége nem jelentheti azt, hogy véget ért a Szabad Európa Rádió küldetése – áll abban a petícióban, amelyet a Romániai Helsinki Bizottság emberjogi szervezet (APADOR–CH) juttatott el az adót fél évszázada finanszírozó Amerikai Egyesült Államok szenátusához, a rádió román nyelvű adásának beszüntetése ellen tiltakozva. A BBC értesülései szerint a román nyelvű adást a román kormány szeretné megszüntetni, mert nem tudja azt kellőképpen cenzúrázni, s adásai rossz fényt vetnek az EU–csatlakozás előtt álló Romániára. /(simon): Tiltakoznak a Szabad Európa Rádió román adásának felszámolása ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 10./
2004. január 10.
A kormány új rendelete szerint a következő iskolai évtől kezdve az anyanyelvű irodalom– és nyelvtanórák száma nem haladhatja meg a román nyelv– és irodalomoktatás óraszámát a kisebbségek nyelvén működő iskolákban sem. Azonos óraszámban kell foglalkozni az anyanyelvű, illetve román nyelvű irodalommal, nyelvtannal, s ez heti 4–4 óra lehet az oktatási tárca meghatározása szerint. /(anikó): Nem lehet több a magyaróra, mint a román. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 10./
2004. január 10.
Az autonómia, a kettős állampolgárság megszerzése és a kedvezménytörvény maradék értékeinek megmentése a nemzet megmaradásának tartópillérei, vallja Sylvester Lajos. Az utóbbi időben „Bársony András külügyi államtitkár, a minden határon túli magyar ügynek hazai és nemzetközi szinten keresztbe tevő, közpénzen tartott hivatalnok velünk ellenséges agresszivitása is mintha háttérbe vonult volna”, írta Sylvester, és akkor megszólalt Bauer Tamás exképviselő (Kettős kapituláció, Népszabadság, 2004. január 8.), leszögezte: ,,A kettős állampolgárság felkínálása ugyanabba az irányba keresne megoldást a magyar kisebbségek problémájára, mint korábban a státustörvény, hiszen – a státustörvénynél is erősebb – jogi köteléket teremt a magyar állam és a kisebbségi magyar személyek között. Ez megerősítheti a magyar kisebbségek elkülönülését a többségtől, és ellentétes azzal a politikával, amelynek célja a magyar kisebbségek integrációja és emancipációja saját országuk társadalmában. Ezért tartják távol magukat a kettős állampolgárság gondolatától az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának vezetői, akik az integráció és emancipáció, az együttműködés és a kompromisszumok politikáját követik a konfrontáció helyett. Ennek jegyében az MKP már a második kormánykoalícióban mond le a benesi dekrétumok kérdésének felvetésétől, noha elvileg persze fontosnak tartaná azok eltörlését. Az RMDSZ pedig – Tőkés Lászlóékkal szemben – eltökélt támogatója volt annak a román alkotmánymódosításnak, amely miközben fontos többségi jogokat garantál, nem változtat Románia nemzetállami meghatározásán, pedig az RMDSZ szükségesnek tartaná ezt.” /Sylvester Lajos: Megmaradni? Hol maradni? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
2004. január 10.
A romániai magyarság képviselőinek közös stratégiát kell követniük, ellenkező esetben a közösség a szerbiai magyarok sorsára jut, jelentette ki Puskás Bálint Kovászna megyei RMDSZ-szenátor. Puskás szerint tárgyalóasztalhoz kell ülniük azoknak, akik a magyarság érdekében tevékenykednek. Puskás, aki nem látja értelmét egy újabb SZDP–RMDSZ protokollum aláírásának, mert szerinte a tavalyi több pontja sem valósult meg. /A szerbiai magyarság sorsára juthatunk. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Puskás úgy vélte, az állóurnás előválasztások lehetőséget teremtenének, hogy minden szinten, minden tisztségre a legnépszerűbb, legmegfelelőbb emberek kerüljenek az RMDSZ-lista élére. /Farkas Réka: Állóurnás szavazás. Magyar–magyar megegyezés szükséges. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./
2004. január 10.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Kolozs megyében is jelölteket szándékozik állítani az önkormányzati választásokon. Még nem tisztázott, hogy külön vagy közös listán szerepelnek-e majd az RMDSZ és az MPSZ jelöltjei – derül ki a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel, az MPSZ elnökével készített interjúból. Az MPSZ szándéka az, hogy helyi és megyei tanácsosai, valamint polgármester-jelöltjei legyenek Székelyföld valamennyi településén, mert a magyar többség lehetővé teszi a versenyhelyzetet. Ezáltal nem veszélyeztetik a magyar jelenlétet a helyi testületekben. Az MPSZ elképzelései szerint Székelyföldön, az 50 százalék fölötti magyar lakosságú településeken nyugodtan lehet versenyezni. A többi területen, ahol 15-20 százalék fölött van a magyarság aránya, szintén lehet tanácsosi listákat állítani az RMDSZ mellett. A polgármester-jelöléseknél viszont az 50 százalék alatti magyar lakosságú településeken azt javasolják, hogy legyen előválasztás, amelyen a magyar jelöltek megmérkőzhetnek egymással. /Borbély Tamás: /Kolozs megyében is ellenjelölteket állítanának. Interjú Szász Jenővel, az MPSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2004. január 10.
A Magyarok Világszövetségének Sajtószolgálata közleménye szerint botrányosra sikeredett a Siculicidium 240. évfordulóján, a Madéfalván szervezett megemlékezés. A helybeli polgármester 240 évvel korábbi elődjét Bécs, magát pedig Bukarest képviselőjének nevezte. A magyar kormány hivatalos képviselője, Bálint-Pataki József , a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előre megírt beszédében történelmi tényeket másított meg. A 200 székely életét kioltó és ezreket hontalanná tevő vérengzésért magukat az ősi jogaikat petíció átadásával megvédeni készülő áldozatokat tette felelőssé. Az előzetes megegyezés ellenére a Magyarok Világszövetségének elnöke nem mondhatta el beszédét. Blága Béni polgármester közölte, hogy a nagy hideg miatt változott a műsor, és a szabadtéren egyetlen beszéd hangzik majd el, a magyar kormány képviselőjének köszöntője. Az MVSZ elnökének beszédére ezt követően, a művelődési házban folytatódó ünnepség keretében kerül sor. Ennek ellenére a polgármester is mondott beszédet, majd Bálint-Pataki József következett, majd további három beszéd hangzott el, és a szabadtéri megemlékezés több mint két órát tartott. A Magyarok Világszövetsége vezetői nem beszélhettek. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint emögött politikai szándékok vannak. /Bizarr megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./
