A román Közigazgatási és Belügyminisztérium megállapodást kötött febr. 3-án az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjával (PNUD) és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésért Ügynökségével (USAID) az emberkereskedelem elleni küzdelemről. A megállapodás értelmében a belügyminisztérium keretén belül különleges egységet hoznak létre, amely az emberkereskedelem ellen folytatott küzdelem hasznos útmutatásait dolgozza ki. /Román–amerikai megállapodás az emberkereskedelem elleni harcról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Febr. 3-án Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével találkozott Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, akivel Románia EU-csatlakozásáról, a választási rendszerről és a helyhatósági választásokon megvalósítható lehetséges együttműködésről tárgyalt. A megbeszélés végeztével Stolojan sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy Markó Bélával Románia EU-csatlakozását előkészítő tárgyalások közös támogatásáról tárgyaltak. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ küldöttsége február 5-én utazik Brüsszelbe, az Európai Néppárt kongresszusára, és ez alkalommal a szövetség képviselői a csatlakozási tárgyalások folytatása mellett foglalnak majd állást. /Stolojan és Markó a választásokról tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
A sajtóban vitát váltott ki, hogy vállalkozhatnak-e politikai szerepre a lelkészek vagy sem. A romániai egyházak álláspontja nem egyértelmű ebben a kérdésben. Az ortodox egyház noha elhatározta, hogy a papok nem politizálhatnak, később visszatáncolt, és közölte: a megfogalmazott elvárás csak egy javaslat. A görög katolikusoknál és az unitáriusoknál az egyház vezető testületei bírálják el, ki lehet világi tisztségviselő. Az erdélyi református egyházkerületek eltérően ítélik meg a lelkészek politikai szerepvállalásának a kérdését. Az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület igazgatótanácsa tavaly áprilisi rendeletében megtiltotta a politikai tisztségvállalást lelkészeinek. A Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben nem létezik hasonló tiltó rendelkezés. /Borbély Tamás: Hány urat szolgálhat a lelkész? Ellentmondások a papok politikai szerepvállalásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Fodor Sándor megállapította, hogy helyeken, városokban, falvakban is, a helyi RMDSZ-szervezetek olyan személyeket is jelöltek a helyhatósági választásokon, akiket a közösség nem kedvelt. Így történt ez Csíkszeredában is, ahol (két választással előbb) az RMDSZ helyi szervezete megvonta bizalmát a város polgármesterétől, dr. Csedő Csabától, akit ennek ellenére még legalább kétszer visszaválasztott a város lakossága, immár független jelöltként. Fodor szerint ezt a kérdést a polgári szervezetekkel együttműködve kell megoldaniuk az RMDSZ-szervezeteknek, a közösség javára. A helyhatósági választásokon tehát – kiváltképpen Székelyföldön – ne csak az RMDSZ jelöltje induljon, hanem más szervezeteké is. /Fodor Sándor: Játék a tűzzel?! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Jakab-Benke Nándor a Szabadság Campus mellékletben az autonómiát igénylőket Don Quijote-hez hasonlította: „a porladó kicsiny székely sereg meg éppen egy korhadt karót (az egyesüléskori gyulafehérvári ígéretcsomagot, ha szabad így fogalmazni) akar felmutatni…” „Adott két hatalmas kivándorlási, elöregedési és elrománosodási rátával rendelkező megye, ahol a magyarság még többségben van…” A cikkíró tudja a megoldást: nem autonómiával kell kezdeni, „hanem alapvető tolerancia-tanfolyamokkal mindkét félnek.” /Jakab-Benke Nándor: Don Quijote esete az autonómiával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
„Radikálisaink első célkitűzésük az volt, hogy felhívják magukra a figyelmet, népszerűségre tegyenek szert, híveket toborozzanak. Ennek érdekében demagóg, populista, indulatkeltő retorikához, jelszavakhoz folyamodtak” – írta Fey László. 1991-ben egy magát Székelyföldi Politikai Egyeztető Csoportnak nevező társaság, Katona Ádám vezetésével Agyagfalván ki akarta kiáltani a Székelyföld területi autonómiáját és e kérdésben népszavazást követelt. Fey szerint ennek eredménye volt a HAR–KOV-botrány, az országos méretű magyarellenes uszítás, majd a két székely megye magyar prefektusainak a leváltása. Tőkés László püspök kérte, az Egyesült Államok addig ne részesítse Romániát a legnagyobb kedvezménybe, amíg a román kormány nem teljesíti a magyar kisebbség követeléseit. Tőkés László ezzel kiváltotta a románság ellenszenvét. A radikálisok nem igyekeztek szövetségeseket szerezni a román értelmiségi és politikai elit tagjai közül, mindig külső segítségre számítottak, de ez többnyire elmaradt. Fey Tőkés László 1992-es éhségsztrájkját propagandafogásnak minősítette. Fey az 1992-es Kolozsvári Kiáltványt /amikor a képviselők esküt tettek az autonómiakövetelésre/, színpadias eskütételnek nevezte. /Fey László: Elérték céljaikat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2004. február 4.
Az autonómia fogalmáról, annak lehetséges megvalósítási módozatairól alakult ki élénk vita február 3-án Agyagfalván, a Krónika-karaván újabb állomásán. Farkas Márton agyagfalvi polgármester, Verestói Károly helyi RMDSZ-elnök és László Emma, a Székely Nemzeti Tanács helyi képviselőjének jelenlétében foglalta össze a 11 faluból álló község gondjait. A polgármester kitért azokra a közigazgatási nehézségekre, amelyeket a települések szétszórtsága okoz. A jelenlevők az autonómia egyik formájaként jelölték meg, hogy Kis- és Nagygalambfalva a tavalyi népszavazásnak köszönhetően várhatóan önállósodni fog. A két udvarhelyszéki település az 1968-as megyésítést megelőzően rendelkezett ezzel a státussal. te Székelykeresztúrra indult a csapat. A karaván másik csoportja Gernyeszegre látogatott, ahol Incze Jenő polgármester a lap független vonalát méltányolta. A helyi iskola épületében Lukács László vezérigazgató, Gazda Árpád vezető szerkesztő és Szucher Ervin marosvásárhelyi tudósító bemutatta a Krónikát. Balogh József körzeti RMDSZ-elnök a polgári mozgalmak tevékenységét értékelve a magyarság szétverésének veszélyére hívta fel a figyelmet. /Autonóm régiók és független sajtó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
A kolozsvári egyetemek mellett működő háttérintézmények összefogásának eredményeképpen létrejött a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet. Egyben a szervezet tanácsa is megalakult, amelynek megbízott elnökévé Horváth István szociológust választották. Az intézet legfontosabb célkitűzései közé tartozik kollégiumok és tanárlakások építése, valamint egy kolozsvári magyar könyvtár létrehozása. Az intézet alapítói a biológusokból álló Apáthy István Egyesület, a szociológusok Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványa, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Entz Géza Művészettörténeti Alapítvány, a Politeia Magyar Politikatudományi Társaság, a matematikusok és informatikusok Farkas Gyula Egyesülete, a bölcsészek Láthatatlan Kollégiuma. Az intézet tervezi a magyar tagozatok házi konferenciáinak szervezését és a konferenciák anyagainak publikálását is. Először a karok és tanszékek mellett létező magyar szakkönyvállományt térképezik fel azzal a céllal, hogy Kolozsváron létrehozzanak egy nagy erdélyi magyar könyvtárat. Addig is a romániai magyar oktatók számára könnyebben hozzáférhetővé tennék a magyarországi elektronikus könyvtárakat, amelyek elérése jelenleg költséges. A háttérintézmények összefogását az tette szükségessé, hogy külön szervezetként csak korlátozott pályázati lehetőséggel rendelkeznek. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. /B. T.: Összefogtak a kolozsvári egyetemi háttérintézmények. Erdélyi magyar könyvtárat is létesítenének. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Január 23–24-én Sepsiszentgyörgyön anyanyelvi értekezletet tartott az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Nyelvpolitika és anyanyelvhasználat címmel. A magyar nyelv használati jogáról nyilatkozott a lapnak Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke és Varga Attila jogász, parlamenti képviselő. Péntek János rámutatott, hogy 1990 után valamit javult a nyelv státusa és bővült a nyelvhasználat hivatali köre. Azonban Romániában még regionálisan sem vált hivatalos nyelvvé a magyar, mert nem változott meg a román politikai gondolkodásmód sem. Az eddig elért változások nem a belső demokratizálódás eredményei, hanem a külső elvárásoké. Péntek professzor szerint érvényesíteni, használni kell minél szélesebb körben a nyelvet. Varga Attila kiemelte, hogy a törvényes kereteket sem használják ki. Az értelmiség feladata lenne, hogy bevigye a közéletbe a magyar nyelvet. „Például a közigazgatásban a polgármesterek a képviselőkkel, az oktatásban a tanárok, az egészségügyben az orvosok, asszisztensek, az igazságszolgáltatásban a jogászok, a vállalkozói szférában, a műszaki életben a mérnökök járhatnának elöl jó példával.” /Komoróczy György: Használni kell a magyar nyelvet. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./
2004. február 4.
Jan. 30-án Gyergyószentmiklóson Borzási Mária, a Művelődési Központ igazgatónője a központ működéséről tájékoztatta az újságírókat és átadta a 10. évfordulójához érkező Művelődési Kalauz 2004-es első számát. A lapszám tartalmazza a havi programot és egy új könyvismertető rovatot, a Művelődési Központ könyvtára ugyanis 18 ezer kötettel rendelkezik. Az elemistáknak minden hétköznapon 14-15 óra közt olvasókört tartanak. /Pezsgő művelődésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2004. február 4.
Erdélyi díjazottja is van február 3-án zárult 35. Magyar Filmszemlének. Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező Ördögtérgye című alkotása a zsűri döntése szerint a kísérleti és kisjátékfilmes kategóriában, a kisjátékfilm csoportban bizonyult a legjobbnak. – Az Ördögtérgye a Kilóg a lóláb című, készülő nagyjátékfilmem előzetes verziója, egyféle kisjátékfilm-változata – fejtette ki a fiatal filmrendező. /P. A. Zs.: Lakatost is díjazták. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
A történelmi Máramarosban a Hollósy Simon Művelődési Egyletnek meghatározó szerepe volt a vidék magyar művelődési életében. A Hollósy Simon Művelődési Egylet az elmúlt napokban baráti találkozóra hívta Máramarosszigetre, a Magyar Házba a többi civilszervezet vezetőit. Zahoránszky Ibolya a HSME elnöke beszámolójából kiderült, a nagy távolság (például Borsabánya és Sziget közt jó 70 km az út), a magas hegyek sem állhatják útját az összetartozás kinyilvánításának. A kórustalálkozók egyik célja éppen az, hogy minden helységben, ahol magyarok élnek, legalább egy kisebb dalkör, éneklő csoport jöjjön létre és működjék. Legutóbb Felsővisó, Borsabánya és Kövesláz kapcsolódott ebbe a mozgalomba. A megbeszélésen Bodnáruk Magdolna, a rónaszéki Apafi Mihály Kulturális Egyesület elnöke tánccsoportjuk sikeréről is beszámolt. Az aknasugatagi Ecker Ferenc az egykori sóbányászok Anna-báljának felélesztéséről beszélt. Horzsa Zsófia, a felsővisói Reményik Sándor Kulturális Egyesület vezetője a Nagy Heródes betlehemes játék felújításának ismertetése mellett külön szólt a magyar oktatás beindításáról. Arról, hogy 44 év után ismét iskolában tanítják a magyar nyelvet a kisvárosban, Kolozsvári Éva tanárnő két csoportban 23 fiatalt oktat a hivatalos tanrend keretében. Az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatásával a felsővisói RSKE számára két éve megvásárolt egy házat, mely az ottani magyarság újraéledésének gerjesztője lett, ahol immár népfőiskola is működik. A megjelentek elpanaszolták, hogy kellő oda nem figyelés miatt, Nagybocskón megszűnt a korábban kínkeservesen beindított magyar oktatás.(Nem gondoskodtak időben a Szigetre helyezett tanító utódjáról.) A felsővisói római katolikus templomban felújítás közben lefestették és latinnal helyettesítették az eredeti magyar feliratot. Egy olyan templomban, amely 90 éve a magyar kormány támogatásával épült, s ahol ma is jelentős számú magyar hívő imádkozik. Az ügyben nemrég Schönberger Jenő megyés püspökhöz fordultak. /Sike Lajos: Önmagára találó szórványmagyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2004. február 4.
Kolozsváron a természetjárást kedvelők 1891. jan. 11-én megalapították az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Trianonig nagyon jól működött, azután egyre több akadályt gördített az akkori hatalom az egyesület útjába, majd 1945-ben a kommunisták betiltották. 1990-ben újra elkezdődött a szervezkedés, 1991-ben pedig, a százéves évforduló tiszteletére, újraalakult az Erdélyi Kárpát Egyesület, amelynek fő célkitűzése a szervezett turizmus, honismeret és környezetvédelem fejlesztése Erdély területén. Az újraalakult EKÉ-nek a legnépesebb osztálya a kolozsvári. 2003-ban a kolozsváriak kétszáznál több kirándulást szerveztek, köztük honismereti túrákat. Kirándulásaikon több mint 3000 személy vett részt. A legnépszerűbb a nyaranta megszervezett Országos Vándortábor, amely tavaly a Maros-völgyében, Ratosnyán volt, ezernél több hazai és külföldi turista részvételével. Idei, XIII. vándortáborukat a gyergyói osztály szervezi a Gyilkos-tó közelében. Megszervezték a diákok számára a Kalotaszegi vetélkedőt, megemlékeztek dr. Xántus János munkásságáról. Újrafestettek megkopott turistajelzéseket, pihenőhelyeket alakítottak ki, a forrásokat és környéküket karbantartják. /Kovács Zsuzsa: A kolozsvári EKE tevékenysége 2003-ban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Több olvasó megkérdezte, hogy az Északi Színház /Szatmárnémeti/ magyar színtársulata miért csak öt–hat premierrel rukkol elő évadonként, míg jó néhány éve az sem volt ritka, hogy tíz bemutatót is tartottak. Lőrincz Ágnes, az Északi Színház Harag György Társulatának igazgatónője válaszában rámutatott arra, hogy öt–hat premiernél többre nincs lehetőség. /C. L.: Öt–hat színházi premiernél többre nincs lehetőség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 4./
2004. február 4.
Antal Attila négy éve vezetője a besztercei EMKE-nek, civilben történelem szakos tanár az Andrei Muresanu Gimnáziumban. Az EMKE helyi fiókja 1994 óta évente egy megyei, illetve országos szintű szavalóversenyt szervez A nyelv csak élve tündököl címmel. Ide Erdély számos megyéjéből érkeznek gyermekek és pedagógusok. Számos író-olvasó találkozót, kiállítást, jeles napok megszervezését vállalta az EMKE. Minden évben szerveznek egy-egy érdekesebb eseményt. Idén a besztercei székely közösség múltját és jelenét mutatják be egy rendezvény keretében. Számos történelmi vetélkedőt is szerveztek, ezek témája a megye magyar településeinek történelme volt. /Bencze Anna: Ritmust lopnak a lélekbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Megjelent Kós Károly: Mátyás király születési háza /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, Pro memoria sorozat/ című kiadvány. /A Kós Károly: Mátyás király születési háza
2004. február 5.
Romániai küldöttség utazott Brüsszelbe, február 3-án, hogy lobbizzon Románia uniós integrációjának érdekében. Frunda György RMDSZ-szenátor mellett, Calin Popescu Tariceanu, az NLP alelnöke és Viorel Hrebenciuc, a képviselőház alelnöke látogatott Brüsszelbe, annak kapcsán, hogy Arie Ooslander módosító javaslatot terjesztett az Európai Unió parlamentje elé, kérve Románia csatlakozásának felfüggesztését, a jogállamiság hiányaira és az országban uralkodó korrupcióra hivatkozva. Frunda György szenátor és Arie Ooslander találkozóján az európai uniós képviselő elmagyarázta, nem Románia csatlakozásának, hanem a jelenlegi felzárkózási folyamatnak a felfüggesztését kéri. Frunda György szenátor szerint amióta Romániát felvették az Európa Tanácsba, sokkal inkább teljesítette a tanács által támasztott feltételeket, például rendezte a tulajdonjogokat, eltörölte a halálbüntetést és a homoszexualitás büntetését, továbbá részben teljesítette a kisebbségi jogokat, az anyanyelvhasználathoz való jogot, és lépéseket tett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásában is. /Lobbi az EU-csatlakozás felfüggesztése ellen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
Háromtagú romániai küldöttség lobbizott február 4-én Brüsszelben Románia uniós integrációja érdekében. Románia számára kedvező határozattervezetről szavaz február 5-én az Európai Néppárt (EPP) szintén Brüsszelben tartott kongresszusa is. Az Európai Néppártnak az a célja, hogy kiküszöbölje a kereszténydemokrata politikai családon belüli súrlódásokat, bár ezeknek a nézeteltéréseknek az orvoslása nem mindig lehetséges – nyilatkozta a Krónikának Edward Steen, az Európai Néppárt (EPP) sajtószóvivője. „Figyelembe véve a 2004-es romániai választások fontosságát, illetve azt a tényt, hogy az RMDSZ hosszú ideje tagja EPP-nek, az Európai Néppárt teljes mellszélességgel támogatja az RMDSZ azon törekvését, hogy megszilárdítsa parlamenti és helyi képviseletét” – áll a sürgősségi határozattervezetben. Surján László, a Fidesznek a kongresszuson jelen levő képviselője cáfolta, hogy bármiféle nézeteltérésre került volna sor az RMDSZ és a Fidesz között. Az RMDSZ-t többek között Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, illetve Niculescu Tóni integrációs alelnök képviseli. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség múlt heti kongresszusán határozatot fogadott el, melyben felkérte a Fideszt: az EPP kongresszusán vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia EU-integrációját. A felkérés Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének javaslatára történt. /Salamon Márton László: RMDSZ–Fidesz súrlódások az EPP-ben? = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
A parlamentnek meg kellene vitatnia az SZNT autonómia–tervezetét, hogy a kezdeményezők lássák, miként reagálnak a törvényhozók "abszurd ötleteikre" – jelentette ki Valeriu Dorneanu, a képviselőház elnöke. "A kezdeményezőknek – akik mégiscsak román állampolgárok, másképp nem hívhatom őket – tudniuk kell a képviselők véleményét" – magyarázta Dorneanu, aki hozzáfűzte: eddig még senki nem juttatta el a dokumentumot a képviselőházba. /(egy): Dorneanu: Tárgyalnunk kell az autonómia–tervezetet a parlamentben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./
2004. február 5.
Nem kap meghívót a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülésére a jan. 31-én Székelyudvarhelyen megalakult Magyar Polgári Szövetség – tájékoztatta a Népszabadságot Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. A kormány ragaszkodik az eddigi elvhez: csak az országos, illetve tartományi parlamenti választáson legitimációt szerzett magyar pártok és szervezetek vehetnek részt a tanácskozáson. –Bálint-Pataki József szerint a február második felére tervezett MÁÉRT-ülés időpontját még nem jelölték ki, és a napirend sem végleges. (A Népszabadság nyomán) /MÁÉRT állampolgárság nélkül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2004. február 5.
Nem véletlen, hogy az RMDSZ állatszakit jelöl Marosvásárhely polgármesteri székébe, hisz közismert, hogy önök a magyar szavazópolgárokat eddig is csak urnákhoz terelendő birkáknak tekintették – így kezdi Kelemen Atillához címzett nyílt levelét Kiss Kálmán, a Magyarok Szabad Szövetségének országos elnöke. A zsebpártnak számító csoportosulás vezetője az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Kelemen Atilla állatorvosi szakképesítésére célzott. Ezelőtt három és fél évvel a szabaddemokraták Marosvásárhelyen saját polgármesterjelöltet indítottak, aki alig szerzett néhány száz voksot, de így megfosztotta Fodor Imrét attól, hogy polgármester lehessen. Kiss Kálmán tagadta, hogy a munkahelyét a polgármestertől kapta volna ajándékba. „Meghirdetett versenyvizsgán vettem részt, melyet háromtagú bizottság bírált el. Közülük ketten magyarok voltak, ráadásul RMDSZ-tagok” – mondta. Kiss Kálmán. /Szucher Ervin: Tornatanár vs. Állatorvos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Tibori Szabó Zoltánnal szállt vitába Orbán Zoltán /Budapest/, kifejtve, hogy az újságíró legutóbbi cikkében /Dudások és a csárda esete, Szabadság, febr. 3./ és más írásaiban is gyakran megfogalmazódott indirekt módon: aki nincs velünk, az ellenünk, mármint az RMDSZ ellen, és aki az RMDSZ ellen van, az csak rosszat akarhat az erdélyi magyarságnak, mint például "a FIDESZ mintára szervezett különböző polgári körök és egyesületek tömörülésével létrejött erdélyi Magyar Polgári Szövetség". Orbán Zoltán hozzátette, semmi baja az RMDSZ-szel. Tibori és a hozzá hasonlók felelőssége az, hogy nem alternatívaként, hanem ellenségként tekintenek minden új szerveződésre. /Orbán Zoltán, (Budapest): Heti válasz Tibori Szabó Zoltán cikkére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Budapesten Markó Béla esszéjét tartalomelemezgetik. Erdélyben dúlnak a harcok, indul a kampány. Nistor Laura hozzászólásában kifejtette, csodálkozik, hogy amikor egy hajszálon egyensúlyoz a magyarság képviseletének a törvényhozásba való bejutása, igen kockázatos a megosztást eszközölni. Hasonlóképpen csodálkozik a radikális fellépést sürgetőkön is, akik erőszakosabb módszerekkel akarják kicsikarni például az autonómia ügyét. A radikálisok elzárkóznak a többségtől is. /Nistor Laura: Anómia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
A legmagasabb rendű kisebbségi jog – s a romániai magyarság álma – az autonómia. A Székely Nemzeti Tanács autonómia-tervezete vihart aratott, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszont az autonómia ügyében a kis lépések politikáját képviseli. Románia Legfelső Védelmi Tanácsa (LVT) alkotmányellenesnek tartotta a Székelyföld területi autonómiáját érintő törvénytervezetet. A döntést Ion Iliescu államfő elnökletével hozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az autonómia-tervezettel a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. Ugyanakkor "nagy politikai baklövésnek" nevezte, hogy a statútum ügyét az LVT tárgyalta. Kovács László külügyminiszter közölte, hogy a kormány nem támogat egységbontó tervet. /Király Ernő, MTI-Press: Az autonómia és a párhuzamos nemzetépítés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
Autonómia-tervezetek – 1990–2004 között: 1991. április: Szőcs Géza: Nemzetiségi törvénytervezet-csomag 1993. március: Csapó József: Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről 1993. november: RMDSZ–SZKT-dokumentum: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről 1994. március: Szilágyi N. Sándor: Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről 1994. szeptember: Csapó József: Belső önrendelkezést kiteljesítő autonómiák. (A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma; a Romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma és a Sajátos státusú helyi önkormányzatok regionális társulásának autonómia-statútuma.) 1995. április: Az RMDSZ ÜE Politikai Főosztálya (Bodó Barna–Szász Alpár Zoltán–Bakk Miklós): A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma 1995. április: Bakk Miklós: Törvénytervezet a személyi elvű önkormányzatokról 1995. május–június: Csapó József: Székelyföld autonómia-statútuma 2003. október: Székely Nemzeti Tanács: Székelyföld autonómia-statútuma (közvitára bocsátott tervezet Csapó József tervezete nyomán) 2003. november: Szakértői csoport (koordinátora: Bakk Miklós): Autonómia-csomagterv (Kerettörvény a régiókról, Törvénytervezet Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról, Székelyföld különleges jogállású régió autonómiájának statútuma) /Autonómia-tervezetek – 1990–2004. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2004. február 5.
Tőkés András Makkai Jánoshoz, a Népújság főszerkesztőjéhez írt nyílt levelében kifogásolta, hogy a Népújság előszeretettel nyilvánít újságírói véleményt nem közölt dokumentumokról, illetve elhallgatott eseményekről. Jan. 3-án, az Magyar Polgári Szövetség székházavató ünnepségén jelen volt a lap tudósítója, az MPSZ-kiáltvány hozzá is eljutott, mégsem jelent meg egy sor sem ebből a kiáltványból a lapban. Ezután számos rosszindulatú elemzés jelent meg. A február 3-i számban Bálint Zsombor- elmélkedés – Alternatíva: a senki földje című cikke már a becsületsértés kategóriáját is kimeríti. Tőkés András ezért kérte, hogy közöljék a Népújságban az MPSZ-kongresszuson elhangzott hozzászólásának részletét, amelyből az illető újságíró merített. Tőkés András hozzászólásában kifejtette, hogy a választási törvénytervezet nemzeti kisebbségekre vonatkozó része a neptunos vezető réteget akarja örökös hatalommá bebetonozni. A magyaroknak a választás joga helyett a szavazás lehetőségét akarja biztosítani. /Tőkés András: A Népújság főszerkesztőjének, Makkai János úrnak! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
A marosvásárhelyi költségvetésről, valamint az RMDSZ két megyei tanácsosának (Tőkés András és Berekméri Sándor) lemondásáról dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kifejtette, sajnálta, hogy a két tanácsos lemondásával fejeződik be a négyéves választási ciklus, de furcsállotta, hogy nem léptek ki az RMDSZ-ből. /Sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke március végétől, jelenlegi mandátuma lejártával nem vállal újabb mandátumot. A pusztinai tanár évek óta tölt be vezető tisztséget a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében, de mint az interneten hozzáférhető Csángómagyar levelezési listán közölt leveléből kiderül, belefáradt ebbe a tevékenységbe, és bár nem akar elszakadni ettől a munkától, kevesebbet vállal belőle. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a lehetőségekhez képest jó helyen áll jelenleg, – írja Bilibók – vannak kézzelfogható sikerei. A megkezdett úton tovább kell haladni, de meg kell keresni a dolgok koordinátorát. Az alelnök a levelezési lista tagjainak javaslatait, észrevételeit is várja az új vezetőség megválasztásával kapcsolatban. Alig egy fél év leforgása alatt, Bartha András elnök után, Bilibók Jenő a második csángómagyar vezető, aki lemond illetve megválik tisztségétől. A Csángómagyarok Szövetsége igyekszik bővíteni tevékenységét, több helyi közművelődési intézményt létrehozni és működtetni, de a működtetéshez szükséges pénzalapok biztosítása mind nehezebb. /Újabb lemondás a Csángómagyar Szövetségben, febr. 5./
2004. február 5.
Balási Csaba csíkszeredai fotóművész /sz. Csíkszereda, 1957. febr. 24./ alapító tagja a Hargita Fotóklubnak, 1976-tól fotóival jelen volt több országos és nemzetközi kiállításon. 2003-tól az AFIAP Művésze cím birtokosa, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének tagja és alelnöke. Sikeres vállalkozó, a csíkszeredai Syrinx Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, valamint 2003 novemberétől a Hargita megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Balási Csaba a gyergyószárhegyi alkotótábornak húsz esztendőn keresztül volt a fotósa, résztvevője (1980 és 2000 között). /Forró Miklós: Szeretnék minél több nemzetközi kiállításon részt venni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2004. február 5.
Február 4-én rendhagyó kiállítás nyílt a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeumban. Az emlékezés útvonalai című vándortárlat egyéni sorsokon, kisemberek visszaemlékezésein keresztül mutatja be az 1933–1949 közötti időszakot. Több európai országban, köztük Romániában fiatalok készítettek interjúkat olyan személyekkel, akik a fasizmus térhódítása és a vasfüggöny legördülése közötti vérzivataros időszakban voltak fiatalok. Romániában 12 interjú készült, az alanyok között erdélyi magyarok is vannak. Az életrajzok, visszaemlékezések – melyek kivonata egy könyvecske formájában is napvilágot látott – alkotják a kiállítás gerincét. Ezek mellett történelmi dokumentumok idézik fel az akkori idők légkörét. A vándortárlatot többek közt Németországban, Franciaországban, Görögországban mutatták be. /Pengő Zoltán: Az emlékezés útvonalai Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
