Soha akkora érdeklődéssel nem tálalta a román nyelvű sajtó a honi magyar közösség belső politikai életének eseményeit, mint mostanában. Régen a román politikai pártok vezérei a “sziklaszilárd” magyar egységben látták az országot fenyegető legfőbb veszélyt. A jelek szerint fölösleges a további aggodalmaskodás. Mi lesz velünk itt a szórványban, kérdezte Sipos János. /Sipos János: Káröröm. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2004. február 5.
Szabó Károly szenátor a szenátus február 2–i ülésén politikai nyilatkozatot tett, ennek lényege: az erdészeti hivatalok szabotálják a földosztó bizottságok határozatainak a gyakorlatba ültetését, amikor közbirtokosságoknak is visszaítélnek erdőterületeket. Az ilyen határozatok ellen az erdészeti hivatalok azonnal keresetet nyújtanak be. A prefektúra, tehát egy állami hivatal jóváhagyja a restitúciót, egy másik, ugyancsak kormányzati alárendeltségű hivatal bírósági úton megtámadja a határozatot. A bíróság első fokon eddig kivétel nélkül minden ilyen keresetet elutasított, csakhogy az erdészeti hivatal minden esetben fellebbez és tovább viszi az ügyet az ítélőtábla elé. A bírósági procedúra akár évekig is elhúzódhat, ez idő alatt a régi tulajdonos nem gyakorolhatja a jogait, a másik fél pedig esetenként gyorsított ütemben kivágja a fákat. /(boros): Szabó Károly szenátor szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./
2004. február 5.
A nyíregyházi Perspektíva Oktatási Intézmény a Romániai Magyar Kertész Társasággal közösen felnőttképző szakmai tanfolyamot indít Marosvásárhelyen és Nyárádszeredában. Rácz Zoltánnét, a Perspektíva ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a felnőttképző általános, szak- és középiskola, pedagógiai-szakmai- szolgáltató intézmény, mely kiemelten kezeli az európai uniós trendhez való igazodást. A szakképzés területén különböző szintű (alap-, közép-, felsőfokú) és időtartamú képzéseket végeznek, melyek államilag elismert szakképesítést nyújtanak. Olyan szakképző tanfolyamokat indítanak Románia területén is, amelyek mindkét országban államilag elismert végzettséget, bizonyítványt adnak. /Felnőttképzés kertészszakmában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vizsgálja ki a Tánczos Vilmos és Xantus Gábor egyetemi oktatók között tavaly kirobbant konfliktust, mivel az intézmény magyarországi közigazgatási szerv, és az ilyen ügyek nem tartoznak a hatáskörébe – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A Szabadság kérdésére Bálint-Pataki elmondta: a HTMH csak a pénzfelhasználást és a beruházások megvalósulását ellenőrizheti. Xantus Gábor, a kolozsvári székhelyű fotó-, filmművészet és média szak egyik vezetője azzal vádolta Tánczost, hogy november 18-án, Szilágyi Pál rektor irodájában szakmai megbeszélés során tettlegesen bántalmazta őt. Tánczos cáfolta a vádakat, és közölte: az incidens során egyik fél részéről sem történt testi vagy szóbeli inzultus. Az ügyet az egyetemet alapító erdélyi magyar történelmi egyházak is kivizsgálták, megfosztva Tánczos Vilmost a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Sapientia Alapítvány kuratóriumában betöltött összes tisztségétől. Emellett az alapítók testülete mindkét felet elmarasztalta. A média szak vezetője nem értett egyet a döntéssel, ezért fordult levélben Bálint-Pataki Józsefhez, akitől kérte, hogy az általa vezetett intézmény is vizsgálja ki az ügyet. /B. T.: Nem vizsgálja ki a HTMH a Tánczos-Xantus botrányt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
A kolozsvári magyar főkonzulátus közleményében tájékoztatta a magyar–román határ átlépésével járó utasforgalomban részt vevő személyeket, a két ország állampolgárait a 171/2003. (X.27) Korm. rendeletről, amely kihirdette a "Megállapodás a Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya között a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről" című dokumentumot. Ennek értelmében az állampolgárok a nemzetközi határátkelőhelyeken vízum nélkül többször be- és kiutazhatnak és a másik ország területén az első beutazás időpontjától számított 6 hónapon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak." Akik 90 napnál hosszabb idejű tartózkodás, munkavállalás vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység céljából kívánnak beutazni, előzetesen beszerzett vízummal kell rendelkezniük. /Magyar–román határátlépési szabályok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője nem ismeretlen Hargita megyében sem. Borsos Miklós halálának 14. évfordulóján a gyergyócsomafalvi római katolikus templomban tartott kegyeleti szentmisén ő emlékezett a művészre. Kozma Imre hangsúlyozta, szeretettel jön a mostani határainkon kívülre szakadt magyar testvérekhez. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az egyre inkább elszegényedő otthoniak javára tevékenykedik, ugyanilyen fontosságú a határokon kívüli testvérek segítése is. Most alapvetően két területet nagyon fontos: a csángó-magyarok és a kárpátaljai magyarok megsegítése. /Bajna György: Különösen figyelnünk kell egymásra. Beszélgetés Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2004. február 5.
A székelyudvarhelyi Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány (EMIA) márc.1-jéig hosszabbította meg kritikapályázatának leadási határidejét. A kuratórium az erdélyi magyar irodalombírálat frissítése érdekében hirdette meg a pályázatát Romániában, illetve határokon túl 2000 után erdélyi magyar szerzők tollából megjelent könyvek kritikai megmérettetésére, illetve irodalmi jelenségek átfogó kritikai tanulmányban történő elemzésére. Az I. díj (Kuncz Aladár-díj) értéke 300 euró, a II. díjé 200, a III-é 100 euró. A díjnyertes munkák közléséről az alapítvány gondoskodik. /Zs. F.: Kuncz Aladárról nevezte el fődíját az alapítvány. Az EMIA kritikapályázata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Az 1989-es temesvári népfelkelés 15. évfordulója alkalmából a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot hirdet az élőszóban elmondott történelem (oral history) műfajában felnőtt és ifjúsági kategóriában. Visszaemlékezéseket várnak, élménybeszámolókat. A pályaművek terjedelme legfeljebb hét gépelt oldal lehet. Ezenkívül az esszé, illetve tanulmány műfajában olyan dolgozatokat várnak, amelyek központi tárgyát a sorsfordító temesvári események adják. /Pályázat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Az Udvarhelyi Híradó is közölt hozzászólást az erdélyi új szerveződésekkel kapcsolatos vitáról. Mi történik? „A tömegek kábítása, bocsánat a kifejezésért, hülyítése, a mélymagyar lelkiség megszólítása.” A hozzászóló támadta Szász Jenő polgármestert, kiemelve műveletlenségét, majd Bayer Zsoltot, aki képes Markó Bélát kioktatni. A befejező mondat: „A Magyar Polgári Szövetség szent tehén akar lenni, miközben csorda.” /Ványolós A. István: Ólomszárnyú vágyak temetője. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./
2004. február 5.
Február 3-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban találkozott helyi olvasóival a Krónika felelős szerkesztője és udvarhelyszéki tudósítója. A találkozón meghívottként jelen volt Benyovszki Lajos polgármester és dr. Farkas Csaba, az ENT vezetőségi tagja. Az országos viszonylatban 15.000 példányszámban megjelenő lapot tizenhét autó hordja szét, és 280 terjesztő juttatja el az olvasókhoz. Csinta Samu felelős szerkesztő közölte, hamarosan változásokon esik át a Krónika: március elsejétől megszűnik a szombati szám. A találkozón sokan dicsérték a lap színvonalát, a gondolatébresztő írásokat. Hiányosságként említették meg, hogy Keresztúr vidékéről nagyon kevés tudósítás jelenik meg. /László Miklós: Keresztúron a Krónika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./
2004. február 5.
A Korunk folyóirat februári számát a vállalkozóknak szentelte. Farkasné Imreh Mária az erdélyi vállalkozásfejlesztési központokról írt, Lábody László pedig az Új Kézfogás Alapítványt mutatta be a számok tükrében. /Lapról lapra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Február 20–án mutatják be Szatmárnémetiben az Otthonom Szatmár megye sorozat 20. kötetét: Képzőművészeti élet Szatmáron, szerzője: Muhi Sándor. /E. Gy.: Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./
2004. február 6.
Miközben a román kormánypárti és ellenzéki politikusok megrohamozták az EU brüsszeli irodáit, naponta újabb figyelmeztetések érkeznek a román kormányhoz az unió bővítésében illetékes diplomaták részéről. A korrupció jelenségére ismét felhívta a figyelmet Michael Guest amerikai nagykövet, legutóbb pedig Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője hangoztatta: Romániának komoly gondjai lesznek a csatlakozási tárgyalások alatt, ha az idén nem egy demokrácia iránt elkötelezett kormány kerül hatalomra, amelyik tiszteletben tartja az emberi jogokat. Günther Verhaugen EU-biztos kemény hangú levelében sürgős tájékoztatást kért Romániától a gyermekek külföldi örökbefogadásakor alkalmazott gyakorlatról. /Magyarázatot kér Brüsszel Romániától. Újabb fenyegetések a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Frunda György Brüsszelből visszatért egynapos jószolgálati küldetéséből. Sokan még azt a kérdést is feltették az ad hoc parlamenti bizottságnak, hogy vajon nem esett-e a kormánypárt csapdájába, s jó szándékkal ugyan, nem éppen annak kétkulacsos politikáját szolgálta-e diplomáciai lépésével? Liberális szenátor társa azzal próbálta kivédeni a vádat, hogy ő a román nemzet érdekeit szolgálja, Frunda pedig azt nyilatkozta, hogy az erdélyi magyarságért vállalta e missziót. “Adrian Nastase miniszterelnök felbujtására eljött az Európai Parlamentbe néhány román politikus. Körüljárták az épületet, tárgyaltak, vagy megpróbáltak találkozni különböző EU-képviselőkkel. Számomra ez nagyon szokatlannak tűnt” – mondta Emma Nicholson bárónő. /Kilin Sándor: Feketelistán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2004. február 6.
Az Európai Unió kifogásolja a kormány és a Bechtel közötti szerződést A Financial Times szerint személyesen Günter Verheugen EU-bővítési biztos vizsgálja szerződést. Az amerikai Eximbank 800 millió dollárt ad a Bechtel-féle beruházáshoz, de a román közlekedési minisztérium közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU tulajdonában lévő Európai Beruházási Bankkal (EIB) is tárgyal a további finanszírozásról. Bírálta a Bechtellel kötött szerződést a Demokrata Párt (PD) elnöke is. Traian Basescu volt szállításügyi miniszteri minőségében nyilatkozott. Mint mondta, hiba lenne felépíteni a Brassó–Nagyvárad sztrádát, mert ez az útvonal nem esik egybe egyetlen jelentősebb európai korridorral sem.. A kormány szóvivője kijelentette: a Bechtellel kötött szerződés a Nastase-kabinet és az amerikai adminisztráció egyezménye alapján született meg, „teljes mértékben” törvényes körülmények között. Az Észak-Erdélyt átszelő sztráda hossza 415 kilométer, a munkálatok pedig hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárba kerülnek. /Cseke Péter Tamás: Bántja az EU-t a sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Csalódást jelent számomra az, ahogyan az Európai Unió egyik-másik bürokratája viszonyul az észak-erdélyi autópálya kérdéséhez – jelentette ki a Krónikának Markó Béla. Az RMDSZ-elnök szerint az erdélyi magyarságnak alapvető érdeke, hogy a sztráda a magyar közösség által lakott területeken haladjon át. /Salamon Márton László: Markó Béla csalódott az „európai uniós bürokratákban”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Kellemetlen meglepetésben volt részük azoknak az erdélyieknek, akik a három hónap letelte után útlevelet pecsételtetni utaztak a határra. Kisült, nem mehetnek vissza magyarországi tartózkodási helyükre, az új jogszabály ugyanis félévenként csak három hónapos vízummentes ott-tartózkodást tesz lehetővé a turistának. Aki mégis visszamegy, ha rajtakapják, két évre megvonhatják tőle a beutazás jogát, illetve 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatják. 2003 októberében nagy vívmányként üdvözölte mindenki az egy hónapos turnus három hónapossal való felváltását, holott ,,árukapcsolás” esete forgott fenn, nyilván, a feketemunka ellehetetlenítése volt a cél. /B. Kovács András: Becsapták a székelyt! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2004. február 6.
Mind volt szekusok, a háromszáz leggazdagabb román ember közül jó esetben csak harmincnak nincs szekus múltja – írta az Academia Catavencu. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2004. február 6.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megkezdte az előkészületeket az aláírásgyűjtés megszervezésére – közölte február 5-én, sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Mircea Dusa, az SZDP Hargita megyei elnöke úgy véli: az MPSZ-nek nincs esélye, hogy rövid időn belül politikai párttá alakuljon és részt vegyen a helyhatósági választásokon. Mint fogalmazott, "olyan körülmények között, hogy területi autonómiát követelnek, ami alkotmányellenes, nem hiszem, hogy Romániában létezik olyan törvényszék, amelyik bejegyezné az MPSZ-t mint politikai pártot." /Megkezdte az aláírásgyűjtést az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke kiállt az RMDSZ mellett és elítélte, hogy a Magyar Polgári Szövetség megbontja magyarság egységét. Az MPSZ egységbontó törekvése addig fajult, hogy bevallják: nem óhajtják a magyarság parlamenti képviseletének a megvalósítását. Kelemen Kálmán szerint „2004-ben ez több mint cinizmus, ez halálos bűn. Ez ugyanis nem más, mint a magyarság érdekei ellen történő szervezkedés, autonómiák és más hangzatos jelmondatok öltözékébe bújtatva.” /Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke az MPSZ-ről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 6.
A határok feletti nemzetegyesítés az a nemzetpolitikai ügy, amely különösképpen fontossá teszi a magyar reformátusság összefogását – foglalt állást Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) elnöke február 5-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. – A világszövetség nem engedheti meg magának a kegyes tétlenség fényűzését, hiszen a határon túli nemzetrészek és egyháztestek végveszélybe kerültek – mondta Tőkés László, az MRVSZ elnökségének ülése előtt. Tájékoztatása szerint egyházkerületében, a Királyhágó-melléken a református népesség mintegy 50 ezerrel fogyatkozott tíz év alatt. Tőkés László leszögezte: a nemzet határokon átívelő újraegyesítése határmódosítás nélküli integrációt, nem területi revíziót jelent. A püspök hangsúlyozta, hogy a Magyar Reformátusok Világszövetsége 1989-es létrejötte óta élenjár az összmagyar összefogás előmozdításában. Az MRVSZ elnöksége által kiadott nyilatkozat szerint az általános identitásvesztés és elvallástalanodás Európájában, illetve a számbeli kisebbségben élő egyházakat és nemzeti közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetés és asszimilációs szándékú elnyomás körülményei között az MRVSZ a nemzeti és vallási értékeket, a kisebbségeket védelmezi. A szervezet visszautasítja a volt kommunista államokban érvényesülő vallásellenességet és nacionalizmust; elítéli a magyar társadalomban tapasztalható keresztyénellenességet és a "környező országok legtöbbikére" jellemző magyarellenességet. /Határok feletti összefogást szorgalmaz az MRVSZ. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 6.
Továbbra sincs előrelépés az önálló magyar karok ügyében. Az oktatási minisztérium államtitkára február 5-én Kolozsváron közölte, hogy a szaktárca csak akkor alakítja ki saját álláspontját az önálló magyar karokkal kapcsolatban, miután a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa eldönti, hogy ez jót tesz-e az intézmény működésének, vagy sem. Kása Zoltán, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettes úgy vélte: a minisztérium ingadozása annak tulajdonítható, hogy egyrészt a román kormánypártban is sokan ellenzik a karok létrehozását, másrészt idén Romániában parlamenti választásokat tartanak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke november közepén úgy fogalmazott: lényegbe vágóan befolyásolja a szövetség és a kormánypárt együttműködését egyebek között a BBTE-n létesítendő két önálló magyar kar. /Borbély Tamás: Továbbra sincs elmozdulás a magyar karok ügyében. A választások egyre csökkentik a sikeres megoldást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Boros János, Kolozsvár alpolgármestere a vele készült interjúban kifejtette, a legfontosabb a jelenlegi polgármester leváltása. Jelenleg úgy tűnik, hogy nem lesz egységes jelölt. Ilyen esetben az RMDSZ-nek is indítania kellene jelöltet, Boros szerint szükséges lenne közvélemény-kutatást végezni annak érdekében, hogy kiderüljön: ki a legnépszerűbb politikus, kinek sikerülne kiütni a ringből a város jelenlegi vezetőjét. Amennyiben az RMDSZ úgy döntene, Boros vállalná a polgármester-jelöltséget. /Kiss Olivér: Szó sem lehet két magyar jelöltről. Interjú Boros János alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
A napokban a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet két alelnöke, György Sándor politikai alelnök és Bereczky Szilárd ifjúsági alelnök benyújtották lemondásukat az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Lemondásukat azzal indokolták, hogy nem értenek egyet a jelenlegi elnök vezetési módszereivel, aki mindenről egyedül dönt, megválasztása óta még egyszer sem hívott össze elnökségi ülést, s a március 28-i RMDSZ előválasztás dátumáról sem tájékoztatta az elnökséget és a választmányt. „Lemondásunkkal tiltakozunk a dr. Garda Dezső parlamenti képviselő úr ellen indított lejáratási kampánysorozat ellen (Új Kelet, Fény Televízió) – nyilatkozták –, amelyből világosan látszik, hogy a helyi, de főleg a területi RMDSZ vezetőségének hallgatólagos beleegyezésével, sőt, támogatásával történik. Megkérdőjelezni a képviselő úr magyarság iránti érzelmeit? Ez felháborító! Mit tett a képviselő úr a székelyföldiekért? Szeretnénk, ha minden jelenlegi RMDSZ-tisztségviselő annyit tenne mint ő!" György Sándor a 90-es években városi elnökségi tisztséget is ellátott, s egykori állomásfőnökként a nevéhez fűződik az első magyar helységnévtábla kitétele az országban. /(Gál Éva Emese): Lemondott két RMDSZ-es alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 6.
Tibori Szabó Zoltán elutasítóan válaszolt az előző napon napvilágot látott hozzászólásra: „Orbán Zoltán Budapestről bértollnoknak nevez (Heti Válasz, Szabadság, 2004. február 5.) amiatt, hogy az RMDSZ egységének a megőrzése mellett foglaltam álláspontot.” Tibori elképedve írta, hogy ha jól értette, le is kommunistázta őt a hozzászóló. Ezután Tibori felidézte gróf Teleki Bélát, aki 1941–1944 között magyar országgyűlési képviselő volt, és ő is úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarságot eredményesen csakis egyetlen párt képviselheti. Az erdélyi magyarság politikai egységét egyébként 1990 után is minden magyar kormány érdekének tekintette, érvelt tovább a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Politikai egységünk tegnap és ma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Ha a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) saját listákkal indul a helyhatósági választásokon, a román demokrata-liberális ellenzéki szövetség (PNL-PD) kész támogatni a magyar többségű Kovászna megyében több helyen is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeit – erősítette meg Petre Strachinaru, a szövetség szóvivője. /Választások. A román ellenzéki pártok Kovásznában készek az RMDSZ-t támogatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 6./
2004. február 6.
Sajtótájékoztatón ismertetett néhány konkrét, az emberi jogokat sértő jelenséget Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője. Tavaly október elején néhány személyt, akik a Székely Nemzeti Tanács plakátjait ragasztották, őrizetbe vettek anélkül, hogy közölték volna velük az okát. Ez az eljárás ellentmond az alkotmány és a büntetőjogi eljárás előírásainak. Csak akkor engedték őket szabadon, amikor ügyvédet követeltek. Haller István megjegyezte, hogy a monarchista szervezeteket, amelyek egy másfajta államformát szorgalmaznak, mint amit az alkotmány előír, senki sem vádolja alkotmányellenességgel. Ugyanez a helyzet olyan szélsőséges szervezetek esetében, mint az Új Jobboldal vagy a Legionárius Mozgalom, amelyek valóban veszélyeztethetik a jogállamot, azonban tevékenységüket a hatóságok nem korlátozzák. Feljelentés esetén is visszautasítják a bűnvádi eljárás indítását a sovén nacionalista vagy totalitarista megnyilvánulások esetében. /Mózes Edith: Súlyos jogsértések Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 6.
A római katolikus egyház segélyszervezete, a Caritas, Szatmár megye legjelentősebb emberbaráti szervezete. Közel félszáz szociális intézetet működtet, jórészt gyermeknevelési és idősek gondozását ellátó intézeteket. Elég, ha csak a cigányóvodákat, a magányos öregembereket segítő nyolc központot, klubot, vagy a fogyatékos gyerekek üdülőházát említjük. Löchli Tünde a szervezet igazgatója, Schupler Tibor atya az intézmény létrehozója és Nagy Károly gazdasági igazgató szokásos év eleji sajtótájékoztatójából kiderült, hogy a különböző segélycsomagokkal, ingyenes gyógyszer és az utcai melegétel- akciókkal együtt csak a múlt esztendőben közel százezer embert segített a Caritas, melynek költségvetése tavaly meghaladta a 43 milliárd lejt. Ennek összegnek 49 százaléka származik adományból, 32 százaléka (főleg EU-s) pályázatokon nyert céltámogatás, 11 százaléka az állami és 6 százaléka a helyi költségvetésből kapott pénz. /(Sike Lajos): Egy év alatt közel százezer embert segített a Caritas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 6.
Az erdélyi magyarság egyetlen jogképviseleti és érdekvédelmi szervezete az RMDSZ. Jól-rosszul, de tizennégy esztendőn keresztül szolgálta ügyünket, olykor nem kis áldozatok árán. Bitay Ödön felháborodottan visszautasította, hogy az RMDSZ-en kívül szervezetek autonómiastatútumuk parlamentben történő előterjesztésére az RMDSZ-es honatyákat kértek fel. Terjesszék be ők maguk, ajánlotta Bitay. Ezeket az új szervezetek személyes érdekek vezérlik. Szász Jenő például Verestóy Attila ellen acsarkodik. Tőkés László szélmalomharcot folytat Markóék ellen, mert – Bitay szerint – az elnöki titulusra áhítozik. „Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt talán elégtelen parlamenti előmenetelük miatt orroltak meg orrolnak folyamatosan a frakció vezetőire, holott maguk majdnem semmit nem tettek annak kiérdemeléséért!?! „ – írta Bitay. A széthúzás vert ki bennünket a politikai hatalomból a két világháború között is. ,,Magyarok, tartsunk szét!” – ezt kívánják elérni. /Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum: Magyarok, tartsunk szét! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2004. február 6.
Székelyudvarhelyen 2003-ban a kis híján negyvenezres városban 1442 gyermek született, 235 házasságot kötöttek, a jegyzett halálesetek száma 458 volt. /Születés, esküvő, halál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
