Torda városról többen írtak már, legbővebben Orbán Balázs Torda város és környéke /Budapest, 1889/ címmel. Tompa Sándor nagyon sok adatot említett írásában /Tordán 127 országgyűlést tartottak, 1568-ban a világon először itt hirdették ki a vallásszabadságot stb./ Itt született Jósika Miklós, nevét viselte a város művelődési köre 1970-től 2000-ig. Ezt a munkát folytatja a tordai Petőfi Társaság. A tordai kaszinó 1833-ban alakult, híres könyvtárát számos kutató, tudós kereste fel. A magyar színjátszás hőskorához a tordai Ferenczy György neve fűződik. A tordai amatőr színészek is jól működtek. A tordai magyar Dalkör 1872-ben alakult, egyike a legrégebbi magyar dalköröknek: 2002-ben ünnepelte megalakulásának 130. évfordulóját. Most is eredményesen működik, Szabó Zsombor vezetésével. 1879-ben alakult meg a tordai magyar iparosok önképző egyesülete. Tordán 1891–1940 között megjelent az Aranyosvidék című hetilap, 1932–1940 között pedig az Aranyosszék című. 1990-ben újraindították az Aranyosvidéket, de 1991. máj. 18. után több szám már nem jelent meg. 1870-től volt Tordának fúvószenekara. Megjelent Torda és környéke régi képeslapokon /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyv, Füsy Gyula és Lászlóffy Aladár, Torda szülötteinek munkája. Jó lenne, javasolta Tompa Sándor, ha dr. Csetri Elek professzor, Lászlóffy Aladár (mindketten a város szülöttei), dr. Keszeg Vilmos professzor és Szaniszló Miklós történelemtanár összefoglalnák és megírnák Torda történelmét, főleg onnan, ahonnan Orbán Balázs abbahagyta. /Tompa Sándor, Aranyostorda: Torda gyönyörű múltjáról – dióhéjban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2004. február 11.
Február 10-én hangulatos magyar étterem nyílt meg az Agape vendéglátóipari vállalkozás székhelyén, a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcában. A kalotaszegi motívumokat tartalmazó, festett, kazettás mennyezetű étterem az első olyan vendéglő Kolozsváron, amely az erdélyi magyar konyha étkeit, italait kínálja az ide látogató vendégeknek. Az étteren a Szent Mihály plébánia és a Caritas szervezet közös alkotása. /(m.j.): Magyar étterem az Agapéban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2004. február 11.
Újra kiadták Makkai Sándor református püspök, irodalmár, filozófus, egyházbölcselő Magyar fa sorsa /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár/ című tanulmánykötetét. A kötethez a bevezető tanulmányt Végh Balázs Béla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Tanítóképző Főiskolájának adjunktusa írta. A négy Makkai–tanulmány eredetileg 1936–ban jelent meg könyv alakban, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában. /boros: Makkai–kötet, Végh Balázs Béla bevezető tanulmányával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 11./
2004. február 12.
Elmaradt Mircea Geoana külügyminiszter magyarországi látogatása, mivel a román diplomácia tájékoztatása szerint a szomszédos országban olyan fontos kormányülésre kerül sor, amelyen elengedhetetlen minden miniszter jelenléte, jelezte a külügyi szóvivő február 11-én. A román fél értesítette a magyar Külügyminisztériumot, hogy a korábban egyeztetett időpontban nem valósulhat meg a külügyminiszteri találkozó. Geoana kétnapos látogatásra érkezett volna Magyarországra. /Elmaradt Geoana magyarországi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
Háborús bűnös, gyilkos tábornokok, szélsőségesek, diverziókeltők – mind magyarok, hangoztatta Adrian Paunescu kormánypárti szenátor február 9-i politikai nyilatkozatában. Gyűlöletbeszédében mindvégig a testvériségre és az európai gondolkozásmódra hivatkozott, miközben újra meg újra kirohant a magyarság ellen. „Bolond szándéknak" nevezte azt a törekvést, hogy az RMDSZ vissza akarja állítani az aradi Szabadság-szobrot, mint fogalmazott, „a gyilkos tábornokok emlékművét". Ennek semmilyen körülmények között sem szabad megtörténnie – üvöltötte. A magyarok „ördögi következetességgel" provokálják a román többséget akkor is, amikor rehabilitálni akarják Wass Albert emlékét. Elmondotta, hogy már az ifjúság is „meg van fertőzve", mert egy magyarországi egyesület erdélyi magyar fiatalok támogatásával február 20–21-én Magyarországon és négy erdélyi városban – Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Csíkszeredán – egyidőben 15 perces felolvasást tartanak Wass Albert műveiből. Előkerült a „Horthy-videokazetta" ügye is, amelyet Paunescu szenátor szerint Magyarországon szabadon árusítanak. Paunescu anélkül, hogy nevén nevezte volna, elmarasztalta az RMDSZ elnökét, aki nem átallotta kijelenteni: „felelősséggel viseltetünk a csángók sorsa iránt". /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Elvetélt riadó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2004. február 12.
A Szabadság Schöpflin György politológussal készített interjút. Schöpflin György úgy látja, hogy Romániával csődöt mondott az eddigi EU-s bővítési stratégia: a csatlakozandó államoknak teljesíteni kell – tiszteletben kell tartani például a koppenhágai kritériumokat, és ez perdöntő – nem csak verbális szinten, hanem a valóságban is. Az EU számára ez csalódást jelenthet, mivel Közép-Európával a stratégia bevált. Valószínűleg Romániával ez azért nem működött, mert a román politikai elit alapvetően látszat-demokráciát hozott létre a kommunizmus bukása után. Ezt pedig az EU nem akarja meglátni. Schöpflin el tud képzelni a román politikai elit számára kényelmetlen forgatókönyvet, amely szerint Románia teljesítményeit sokkal szigorúbban fogják monitorizálni Brüsszelből. /Köllő Katalin: Látszatdemokrácia Romániában? Interjú Schöpflin György politológussal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
Közös nemzetpolitikáról ma még nem beszélhetünk – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke február 11-én Budapesten, a Politikatörténeti Alapítvány rendezvényén. A közös nemzetstratégia hiánya vezet oda, hogy ebben a pillanatban pártküzdelmek témájává, félő, áldozatává, martalékává válik a határon túli magyarság kérdése – mondta Markó Béla. "Nem lehet egy kisebbségi létre szorított közösséget úgy átgyúrni (...), hogy az a magyarországi politikai életet mintázza, modellezze" – mondta. /Markó Béla: Nincs közös nemzetpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./ Február 11-én újabb szakértői tanácskozás volt Budapesten a határon túli magyarság helyzetéről. Markó Béla RMDSZ-elnök Nemzetpolitika és az erdélyi magyarság címmel tartott előadást. Véleménye szerint Magyarország európai uniós csatlakozása „egzisztenciális szívóhatást” fog gyakorolni az erdélyi magyarságra, főként a fiatalabb generációra, s ennek is közös nemzetstratégia kialakítására kell sarkallnia. Markó kiemelte, hogy csökken a határon túli magyarok létszáma: az erdélyi magyarság tíz év alatt a népszámlálási adatok szerint 190 ezerrel „fogyott”, több mint 50 ezren települtek át Magyarországra. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója arról szólt, hogy ma Magyarországon nincs központja a magyar kisebbségpolitikának, s ez a hiány a határon túl is érezhető. A történész közlése szerint Magyarország nem talál rá a térségbeli stratégiai partnerekre, s a kisebbségpolitika alapelemeit illetően a magyar kormányzat, pártpolitika „csapong, rögtönöz”. A feladatokat sorolva fontosnak nevezte a kisebbségi jogok rendszerbe állítását, a közösségépítést, a magyar–magyar kapcsolatrendszer újragondolását. Szarka szerint a Magyar Állandó Értekezlet „vegetál”. Tamás Pál szociológus felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában kialakult a többpártrendszer, de a romániai magyarság számára megmaradt az egypártrendszer. Markó Béla a felvetésekre reagálva elmondta: Magyarország számára rövid távon célszerű lehet, hogy a határon túli magyar közösségek áttelepülését támogassa, hosszú távon azonban a magyar kultúra és szellemiség számára sajátos értékeket „termelő” közösségek megtartása az érdeke. Az RMDSZ-elnök véleménye szerint e közösségek jelenleg csak úgy tudnak hatékonyan fellépni, ha egységes véleményt alakítanak ki. /S. M. L.: Markó Béla: nincs közös nemzetpolitika. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség is aláírta azt a határozatot, amelyet az Európai Néppárt (EPP) hozott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatásáról – írta február 11-én megjelent számában az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ . A hetilap emlékeztet arra, hogy az EPP múlt heti kongresszusán a kontinens meghatározó jobbközép politikusai az RMDSZ egyértelmű támogatásáról döntöttek, a szövetséget a romániai magyar közösség legitim képviselőjének fogadva el. A határozat meg sem említette a Magyar Polgári Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseit. A kongresszus résztvevői szorgalmazták: az Európai Parlament ne függessze fel a csatlakozási tárgyalásokat Bukaresttel. – Történt mindez néhány nappal az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi kongresszusa után – írta az Erdélyi Riport, felidézve: azon a fórumon Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felkérte a Fideszt: az Európai Néppárt kongresszusán hívja fel a figyelmet az RMDSZ "identitászavarára". /A Fidesz is aláírta az Európai Néppárt határozatát az RMDSZ támogatásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./
2004. február 12.
Kelemen Kálmán a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke kifejtette véleményét Markó Béla dolgozatáról. Hangoztatta, hogy ő soha nem rejtette véka alá nézeteit. „Álszerénység nélkül mondhatjuk, hogy elsősorban az RMKDP és a megújult országos RMDSZ vezetőségének az érdeme, hogy a romániai magyarság a legerősebb európai pártnak, az Európai Néppártnak a társult tagja lehet” – írta. Az Európai Néppárt munkacsoportjába olyan RMDSZ parlamenti képviselőt küldtek, Szilágyi Zsolt képviselőt, „akinek semmi köze a kereszténydemokráciához, és aki sokkal többet ártott, mint amennyit használt az RMDSZ-nek.” – írta. Kelemen Kálmán szerint értékelni kellene, hogy platformjuk mindig az RMDSZ egyben maradásáért küzdött, ellentétben más platformokkal, melyek elvakultságukban helyrehozhatatlan károkat akarnak okozni az erdélyi magyarságnak. Kelemen Kálmán kirohant a Reform Tömörülés „és annak árnyékizgatói” ellen, „akik a civilizált politikai bírálat helyett az alantas mocskolódás eléggé el nem ítélhető mocsarába” rángatták a munkát. /Kelemen Kálmán: Kereszténydemokrata gondolatok. "Egy magyar-magyar megértés esélyeiről". = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./
2004. február 12.
Az elmúlt időszakban gyakoribbá váltak a magyarellenes incidensek Kolozsváron. A bentlakásokban több ízben felszólították a magyar hallgatókat, hogy ne beszéljenek magyarul. Tettlegességre is sor került, de az érintettek nem tettek feljelentést. Hatásos a szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester évek óta gyakorolt magyarellenes hangulatkeltése: gyakoribbá váltak az olyan incidensek, amelyek során magyar egyetemi hallgatókba kötnek bele vagy bántalmazzák őket. Egy rutinellenőrzéskor a forgalmi rendőr belekötött abba, hogy a fiatal miért beszél magyar nyelven partnerével. Február 9-én este V. A. egyetemi hallgató barátaival meglátogatták a Horea úton lakó egyik hölgyismerősüket. Hajnali 4 óra tájt az egyik szomszéd a zaj miatt – a fiúk azt állítják, nem hangoskodtak – kihívta a rendőrséget. A rendőr belekötött abba, hogy egyikük nem fejezte ki magát helyesen románul, majd elkérte a diák személyazonossági igazolványát. Az egyik rendőr a földre teperte V. A.-t, bilincsbe verte, és kollégájával együtt bevitte a vasútállomás közelében lévő 1-es számú rendőrőrsre, ahová barátai is elkísérték. Itt csendháborításért jegyzőkönyv készült, de a rendőrök nem voltak hajlandók megmutatni neki az iratot, így ő nem is írta alá azt. Úgy tudják: a büntetés másfél millió lejre rúg. Február 11-én V. A. panaszt tett a rendőrségen, mondván, a rendőr egy nyelvtani hiba miatt belekötött és figyelmeztette: Romániában a hivatalos nyelv a román, és tudnia kellene, milyen országban él. A panaszlevélben az is szerepel, hogy szerinte magyar nemzetisége miatt diszkriminálták. A fiatalok Augustin Gogának, az 1-es számú rendőrőrs parancsnokának és helyettesének, Laurentiu Ludusannak adták át a panaszlevelet. A rendőrparancsnokok indulatosan beszéltek velük. Azt mondták, hogy nem hihetnek nekik, inkább hisznek a kollégájuknak. Panaszlevelünket nem iktatták. Az ügyet Máté András ügyvéd vállalta el. Levélben kért magyarázatot Teodor Pop Puscas megyei rendőrfőparancsnoktól. Amennyiben V. A. igazat mond, az ügynek helyi és országos szinten is nagy visszhangja lesz, hiszen a magyar diáknak súlyosan megsértették emberi jogait. A Szabadság munkatársa felhívta Augustint Gogát, az 1-es számú rendőrőrs parancsnokát, aki tagadta, hogy rákiáltott volna a fiatalokra. Ugyanakkor bemutatta az iktatott panaszlevelet. Az érintett rendőr azt állítja: V. A. angol nyelven káromkodott, és elismerte, hogy barátaival együtt zajongott – mondta Goga, de a rendőri eljárásokra hivatkozva a riporternek sem mutatta meg a kihágási jegyzőkönyvet. /Kiss Olivér: Egyre gyakoribb magyarellenes megnyilvánulások. Főbenjáró bűn, ha nem beszél jól románul? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
Február 10-én Nagyváradon találkoztak az ország nyugati részén levő nagyvárosok magyar alpolgármesterei. „Olyasmire még nem volt példa választásokon, hogy magyar a magyar ellen forduljon.” „A magyarság képviselői speciális helyzetünkből adódó kampányban vettek részt eddig, az RMDSZ-nek máig nem kellett mocskolódnia”- vélekedett Illyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere egy újságírói kérdésre adott válaszában. A 14 százalékos magyarságú Aradon létkérdés a megfelelő érdekképviselet és az összefogás, magyarázta Bognár Levente alpolgármester, hiszen 25 tanácsosból nekik jutó három szavazattal okosan kell sáfárkodni. Biró Rozália, akinek nemrég Nagyváradon ellenjelöltet állított az MPSZ, elmondta: magyarság érdeke, hogy a tisztségeket a legjobbak töltsék be. /(Balla Tünde): Alpolgármesteri csúcs Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2004. február 12.
Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Emil Constantinescu, Románia volt államelnöke, a Népi Akció mozgalom elnöke. Constantinescu elmondta, hogy 1997-ben, amikor államelnök volt, és Románia a gazdasági összeomlás előtt állt, sorra csődbe mentek a bankok, akkor az USA, Clinton elnök állítólag azt mondotta neki, hogy pénzügyileg, gazdaságilag kihúzzák az országot a csávából, ha hajlandók kibékülni a magyarokkal, Magyarországgal. A két további feltétel az volt, hogy Románia korszerűsítse a helyi közigazgatási törvényt és a tanügyi törvényt – állította Constantinescu. Máthé Éva. a Romániai Magyar Szó munkatársa megkérdezte: a magyar- román megbékélés nem szívből jövő óhaj volt, hanem egy Amerikából jövő utasításnak a végrehajtása, ami a gazdasági krach elkerülését eredményezte? Constantinescu tisztázta: igenis, Clintonnak, az amerikai vezetésnek akkor nagy szüksége volt arra, hogy Romániában, Erdélyben csend legyen, hogy a magyar-román viszony normalizálódjon, hogy ők nyugodtan koncentrálhassanak Jugoszláviára, Koszovóra. /(Máthé Éva): Constantinescu: Clinton követelte a magyar-román megbékélést! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2004. február 12.
A háromszéki románok tiltakoznak a megye címerének ügyében, nem akarják elfogadni, hogy a megye jelképe legyen annak ősi címere. Előbb volt Háromszék, mint az e megyének címerét is megregulázó bukaresti törvény, továbbá mindenütt a megye lakosságának kell elfogadnia a címert. Az ellenzők célja, hogy megmutassák, itt ők az urak. /Benkő Levente: Gyökérkeresés vagy konjunktúraharc? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
Háromszék lakosságát hivatalos címere körül évek óta folyik a huzavona a megyei tanács és a prefektúra között. A megyének továbbra sincs hivatalos címere, az egykori címert a magyar vezetésű megyei tanács logóként védte le a Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (OSIM), és mindmáig ebben a formában használja. A Horia Grama vezette prefektúra azonban beperelte emiatt a megyei tanácsot. A bíróság alapfokon a prefektúrának adott igazat. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke jelezte, Bukarestben nyújtanak be fellebbezést a bírósági döntés ellen. Időközben a megyei önkormányzat ismét kezdeményezte a régi megyecímer hivatalos elfogadását. Ennek érdekében meghirdették a pályázatot, két jelentkező (mindketten magyarok) négy tervet adott le a tanács által kinevezett szakbizottságnak. Mindegyik terv a régi Háromszék-címer egy-egy módosított változata. Az Országos Heraldikai Bizottság már nem egy régi címert jóváhagyott, így elméletileg nincs akadálya, hogy Háromszék egykori emblémáját is hivatalosítsák. A 17. században megalkotott címer megtalálható az 1837-ben épült megyei könyvtár (az egykori megyeháza) épületének homlokzatán. A két világháború között nemcsak a helyi román közösség, hanem a bukaresti hatalom is elfogadta ezt a címerváltozatot. Négy évvel ezelőtt azonban ugyanez a címerterv a helyi románság képviselőinek ellenállásába ütközött. Akkor a román közösség képviselői egy másik címer elfogadása mellett kardoskodtak, melyen a jelenlegi szimbólumok mellett megjelent volna az ortodox kereszt és két árapataki motívumos tányér is. A szakbizottság azonban túlzsúfoltnak találta ezt a változatot. A címertervekről a háromszékiek véleményét is kikérik – mondta el Demeter János tanácselnök. Minden településen kifüggesztik a pályázatban részt vevő változatokat, és a lakosság véleményt mondhat, melyik címertervet tartja jobbnak. /Farkas Réka: Régen címert, ma „logót” használ a tanács. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ „Semmi nem indokolja, hogy a régi Háromszék-címert újabbra cseréljék” – nyilatkozta W. Kovács András történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója. A szakember kifejtette, címereket csak nagyon kivételes esetben szokás megváltoztatni, a hatályos rendelkezések is csupán annyit írnak elő, hogy a megyecímerek esetében egységes pajzsformát és falkoronát kell használni, a többi motívumról nincsen szó. „Egy címer különben is annál értékesebb, minél régebbi” – tette hozzá a heraldikával behatóan foglalkozó kutató. /L. J.: Minél régebbi egy címer, annál értékesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
A Krónika Székelyudvarhelyen február 10-én lezajlott író-olvasó találkozóját az egyik olvasó „a város közéleti hangulatát tükröző pillanatképnek” nevezte. Csinta Samu felelős szerkesztő javaslatára előbb Orbán Viktornak a Hír TV által élőben közvetített országértékelő beszédét tekintették meg a jelenlevők. Ezt követően a Krónika főmunkatársa, Bakk Miklós a „Van-e élet az RMDSZ-en kívül?” kérdéssel fordult az est meghívottjaihoz. Ladányi László, az RMDSZ udvarhelyi polgármesterjelöltje leszögezte, szerinte még nem érkezett el annak az ideje, hogy a magyarországi konfliktusokat Erdélybe importáljuk, és ideológiák mentén politizálva megosszuk az erdélyi magyarságot. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke rámutatott, a civil szervezetek egy része függetlenítette magát az RMDSZ-től, és tevékenységükhöz európai uniós finanszírozási forrásokat kerestek. Véleménye szerint nem lesz tragédia, ha a romániai magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete Bukarestben. Ugyanakkor jelezte, mindez elkerülhető, ha a hatalmat gyakorló RMDSZ partner a politikai pluralizmus megteremtésében. Szász Jenő polgármester közölte, az általa elnökölt Magyar Polgári Szövetség valamennyi magyarok által lakott régióban részt kíván venni a helyhatósági választásokon, a parlamenti választásokra pedig egy szindikátusi szerződést tart elképzelhetőnek az RMDSZ és az MPSZ között. /Mindkét fél véleménye jelen van. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
Az elmúlt időszakban több síremléket is megrongáltak a felsőbányai temetőben, elsősorban a magyar hantok öntöttvasból készült elemei estek áldozatul. Nagy rongálást okozott egy tavaly karácsony előtt garázdálkodó társaság, több keresztet és síremléket semmisítettek meg. A hatóságok a sorozatos garázdálkodások ellenére sem intézkedtek, a Műveltségszolgálat Alapítvány tiltakozó levelet küldött a városi és állami illetékesekhez. A civil szervezet tervbe vette, hogy a nemzetközi emberjogi szervezeteket is tájékoztatni fogja a Felsőbányán történt sorozatos temetőgyalázásokról. /Hitter Ferenc: Ismeretlen sírgyalázók. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
Általában gyalog teszi meg a Bogdánd és Szilágyszér közötti távot az a három pedagógus, akik Bogdándról járnak ki a munkahelyükre. Közülük a legnehezebb helyzetben Nagy Erzsébet matematikatanárnő van, aki Szilágycsehből utazik nap mint nap a településre. Reggelenként általában 5.45–kor ül buszra szülővárosában, majd miután 6.15–kor megérkezik Bogdándra, onnan gyalog indul el a széri iskolába. Gyalog nyolc kilométert kell megtennie a tanárnőnek, és két bogdándi kollégájának. Mínusz tíz fokos hidegben kellett elindulniuk. Újabban az egyik bogdándi tanárnő édesapja általában elviszi őket a faluba, de ez sem megoldás, hiszen a benzint az önkormányzat nem fizeti. A szilágyszéri pedagógusok fizetését két évvel csökkentették. /Simon Levente: Szér: Naponta tizenhat kilométert gyalogolnak az ingázó pedagógusok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./
2004. február 12.
A nagyváradi Csángó Napnak idén a gyimesi csángók voltak a meghívottjai. A Mikecs László Csángó Baráti Társaság, a Nagyváradi Táncház Egyesület és a Participatio Alapítvány az elmúlt hétvégén negyedszer szervezte meg a rendezvénysorozatot Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetemen egész nap zajlottak a programok. Csángóföld gazdasági és kulturális életének bemutatására a pusztinai Nyisztor Ilonát, a gyimesbükki Deáky Andrást és a marosvásárhelyi Öves együttes vezetőjét, Czerán Csabát hívták meg. A Csángó Nap házigazdája, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő volt. A gyimesi hagyományőrzők tánca sikert aratott. A Csángó Nap táncházzal zárult. /(Balla Tünde): Csángó gyöngyszemek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2004. február 12.
Erdőszentgyörgyön, a színjátszó kör legalább huszonöt-harminc éve működik, kisebb- nagyobb megszakításokkal. A nyolcvanas évektől kezdve évenként egy-két darab színrevitele mindig sikerült. Kovrig Magdolna, a színjátszó csoport vezetője tájékoztatott helyzetükről. 1990 körül alakult a Jádzó, az erdélyi magyar műkedvelő színjátszók egyesülete, amelynek megalakulása óta ők is tagjai. Kétévenként szervezték a Concordia fesztiválokat, amelyeken sok színjátszó csoport részt vett, aztán pénzhiány miatt az egész abbamaradt. Létrehozták a két éve bejegyezett Bodor Péter Egyesületet, ennek égisze alatt működik a színjátszó kör, és minden évben megszervezték a Kis-Küküllő menti színjátszók fesztiválját, a tizenkettedik találkozó következik idén. Nincs színháztermük, a kultúrotthonban próbálnak. /Nagy Botond: A színjátszásra is áldozni kell. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./
2004. február 12.
Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
Századik alkalommal tartott kiállítást a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galéria. A 36 művész alkotását bemutató tárlatot a Gy. Szabó Béla Galéria megálmodója és megvalósítója, Ferenczy Miklós lelkész nyitotta meg. Beszédében nemcsak az 1990-ben alakult galéria történetét ismertette, hanem az itt kiállított munkák alkotóiról is szólt. /N. J.: Ünnepelt a galéria, ünnepelt a közönség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
Dr. Jánosi Zsigmond, Háromszék egyik jeles burgonyatermelőjének szakkönyvét 2002-ben látott napvilágot, a Phonix kiadásában, román nyelven. A brassói szakintézet főkutatója az étkezési burgonyatermesztés „kézikönyvét" nyújtotta az olvasó kezébe. Román nyelvű a szakkönyv, holott Románia burgonyatermesztésének nem kis hányada Székelyföldhöz kapcsolódik. Fontos lett volna a szakkönyv lefordítása, amelyet minden bizonnyal elvégzett volna a szerző! /Flóra Gábor: Sorok az anyanyelvű szakkönyv-kiadásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2004. február 13.
Nemzetközi eszmecserét tartottak február 12-én Bukarestben, Közép- és Délkelet- Európa szakemberei az anyaországok és a határaikon túl élő nemzeti kisebbségek közötti viszonnyal foglalkoznak. A módosított kedvezménytörvény sem gazdasági, sem szociális értelemben nem sérti a magyar állampolgárokat, ugyanakkor segíti a határon túli magyarokat és azokat, akik tanulják vagy tanítják a magyar nyelvet – mondta a tanácskozáson Hárs Gábor, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke. Hárs Gábor szerint a határon túli magyarsággal kapcsolatban csak az a politika lehet sikeres, amely képes összhangba hozni két ország, illetve a nemzeti kisebbségek érdekeit. Mindennél fontosabb a megbékélés szempontja. /Anyaországok és kisebbségek. Nemzetközi eszmecsere Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./
2004. február 13.
Február 12-én tárgyalta az Alkotmánybíróság kilenctagú tanácsa a Nagy-Románia Párt kontra RMDSZ ügyet, és ellenvélemény, ill. tartózkodás nélkül utasította el az NRP keresetét, miszerint a párttörvény kisebbségi szervezetekre vonatkozó cikkelyei alkotmányellenesek, következésképpen be kell tiltani az RMDSZ-t. A szövetség jogi képviselője, Frunda György szenátor elmondta, hogy a PRM képviselője nem jelent meg a tárgyaláson, de a kormány írásos véleményezésében ellenezte az alkotmányos kifogást, ugyanezen az állásponton volt az ombudsman és az ügyészség is. Több mint két évvel ezelőtt a Nagy-Románia Párt beperelte az RMDSZ-t, és kérte, hogy helyezze törvényen kívül az RMDSZ-t. Frunda György a tárgyaláson kifogásolta a PRM azon jogát, hogy beperelje az RMDSZ-t, mivel az alkotmány megengedi a nemzeti kisebbségi érdekvédelmi szövetségeknek, hogy politikai alakulatokként részt vegyenek a választásokon és a politikai életben. /Mózes Edith: Pert nyert az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal szemben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./
2004. február 13.
A képviselőház plénuma február 12-én 75 mellette, 23 ellene szavazattal jóváhagyta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a Nastase-kabinet felhatalmazza az Országos Autópálya és Útügyi Részvénytársaságot, hogy szerződést kössön a Bechtel International amerikai vállalattal a Brassó–Kolozsvár–Bors nyomvonalon haladó autópálya kivitelezéséről; a végső szavazást várhatóan a jövő héten tartják. /Igen a sztrádára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2004. február 13.
A román ortodox egyház felszólította papjait, hogy tíz napon belül válasszanak a papi vagy politikusi hivatás között. Amennyiben ez utóbbi mellett döntenek, mondjanak le végleg arról, hogy visszatérnek az egyházba. A Szent Szinódus döntése szerint a papoknak megtiltják, hogy pártpolitikát folytassanak, tagjai legyenek valamelyik pártnak, részt vegyenek a választási kampányban, jelöltessék magukat a parlamentbe, vagy polgármesternek, helyhatósági tisztségviselőnek. Eddig az ortodox papok is vállalhattak köztisztségeket, amennyiben megválasztásuk időszakára lemondtak papi hivatásuk gyakorlásáról. /Vagy pap, vagy politikus. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./ Elemzők szerint a döntésben szerepet játszhatott a múlt feltárásától való félelem is. Sok ortodox pap – egyes információk szerint maga a pátriárka is – együttműködött a Szekuritátéval. Eddig viszonylag kevés bizonyíték került elő az átvilágítás lassúsága miatt, viszont a parlament most tárgyalja Ion Stan kormánypárti képviselő módosító javaslatát, amelynek elfogadása esetén az ortodox papok dossziéi örökre lakat alá kerülnek. /Szőcs Levente: Pópadilemma: oltár vagy parlament? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2004. február 13.
Az ortodox döntés néhány további kérdést is felvet. Azt például, hogy miként befolyásolja e határozat az ortodox egyház államegyházi törekvéseit. Az 1989 utáni ingatlan-visszaszolgáltatási törvényeket a hatalom úgy szerkesztette meg, hogy azok ne juttassák vissza a görög katolikus egyháztól elvett, az ortodox egyháznak átjátszott vagyont, a tábori lelkészi szolgálatot pedig csak az ortodox vallásúak számára szervezte meg. /Gazda Árpád: Az egyházpolitika iránya. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2004. február 13.
Az utóbbi években a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar nemzetiségű diákok aránya közel 50 százalékra emelkedett. A magyar oktatók aránya viszont alig éri el az egyharmadot. A tanárok nemzetiségi aránya függvényében választják meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az elkövetkezendő napokban, hetekben a kari tanácsot, a szenátust, valamint az új rektort és két helyettesét is. A tanszékvezetők megválasztása már megtörtént, elméletileg szintén a nemzetiségi arányok alapján, de a gyógyszerészeti karon nem tartották magukat ehhez. A nemzetiségi statisztikák szerint ugyanis a gyógyszerészeti karon a magyarokat csak egy tisztség illette volna meg, végül két magyar tanszékvezetőt választottak. Az intézményen belüli választások előtt Marius Sabau rektor felszólítására minden MOGYE-s tanárnak a nemzetiségéről kellett nyilatkoznia. „Sértőnek tartom ezt az intézkedést, amely engem a numerus claususra emlékeztet. Semmiképpen nem helyes, hogy az egyetem vezetőit nem alkalmasság és igény szerint választják meg” – hangsúlyozta K. Ajtay Mária. A rektor szerint szó sincs numerus claususról. „Azért vagyunk kíváncsiak oktatóink nemzetiségére, hogy a kari tanácsokban tudjuk: ki szavazhat a román vezetőkre és ki a magyarokra. Ne mi, románok döntsük el, hogy a vezetőségben ki képviselje a magyarokat” – érvelt Marius Sabau rektor. „A MOGYE-n két nyelven folyik az oktatás, és a diákoknak fele magyar nemzetiségű, akkor sokkal méltányosabb volna a paritásos elvet alkalmazni” – vallja Ábrám Zoltán, a közegészségügyi tanszék tanára, aki szerint ezt a kérdést csakis az önálló magyar tagozat létrehozása oldhatja meg hosszú távon. A magyar tagozat létrehozása azonban bürokratikus akadályokba ütközik. Az egyetem chartájának megfogalmazói ugyanis a ’90-es évek elején leszögezték, hogy a MOGYE-n a gyakorlati, illetve a kollégiumi oktatás nyelve kizárólag a román lehet. A Román Humanista Párt (PUR) kezdeményezésére a PD, a PNL és a PUNR Maros megyei vezetői nyílt levélben tiltakoztak a külön beiskolázási számot szavatoló kormányrendelet ellen. /Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2004. február 13.
A polgármestereknek törvény szerinti kötelességük a havi sajtótájékoztató. Csíkszeredában a polgármester helyett a tanácsosok álltak szóba a sajtóval. Pontosabban, hatan a másfél tucat tanácsos közül. Világossá vált, hogy egyre mélyebb a szakadék a döntéshozó testület és a végrehajtó szerv, azaz a polgármesteri hivatal között. Szakács István emlékeztetett, már tíz éve hangoztatja, hogy a polgármesteri hivatalnak világos iskolapolitikája kell legyen. A hivatal tíz év után létrehozott egy szakirodát, amely eddig még semmit nem tett. Még annyit sem, hogy elkészüljön a csíkszeredai iskolák költségvetése. A tanácsos hivatali mulasztást emlegetett azzal kapcsolatban, hogy az iskolai adminisztrációs személyzetnek egy éven át nem voltak képesek magasabb bért adni, noha erre lett volna lehetőség. /Szüszer-Nagy Róbert: Újságírókkal találkoztak a tanácsosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./
2004. február 13.
Magyarország európai uniós csatlakozása után nem lesz nehezebb a testvérkapcsolatok fenntartása, éppen ellenkezőleg, szorosabb lehet az együttműködés – hangzott el február 12-én a Békés, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei küldöttségek Hargita megyei látogatása alkalmával tartott sajtótájékoztatón. Tokár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke hangsúlyozta: az EU-tag Magyarország megyéi és az erdélyi testvérmegyék közötti együttműködés még erőteljesebb lehet, mivel közösen pályázhatnak az uniós támogatásokra. /Kovács Attila: Számíthatunk a testvérmegyékre. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./
