|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1199 találat | lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 1171-1199 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Borboly Csaba 2011. május 26.Hagyomány született - Székelyföldi NapokEgy hétig három megye számos helyszínén, sok kulturális rendezvénnyel zajlik a Székelyföldi Napok második kiadása. A cél: értékeink egységes megjelenítése, megmutatni egymásnak is mindazt, amit egy-egy megye mûvészei alkottak, no meg a csíksomlyói búcsút megelõzõ héten turistákat, érdeklõdõket vonzani, megeleveníteni a távolabbi vidékekrõl érkezõk elõtt Székelyföld erényeinek sokszínûségét - hangzott el tegnap Hargita, Maros és Kovászna megye tanácselnökeinek közös sajtótájékoztatóján Sepsiszentgyörgyön. Június 3-án, jövõ pénteken startol a Székelyföldi Napok, a hivatalos megnyitóra azonban csak vasárnap a Perkõn megrendezett gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozón kerül sor. Számos rendezvényt tartanak az ezt követõ héten, koncertek, gyermek- és felnõttelõadások, kiállítások, író-olvasó találkozók, könyvbemutatók lesznek, nemcsak a városokban, megyeszékhelyeken, de több faluban is. Sokrétû, színes kavalkád várható, mely során megünneplik a 137 éves szovátai Medve-tó születésnapját, de közös koncertet tart a Csíki és a Georgius zenekar, tárlaton mutatkoznak be a Hargita megyei képzõmûvészek, és Sepsiszentgyörgy kiállítással tiszteleg a tíz évvel ezelõtt elhunyt Baász Imre elõtt. Idén szintén a Székelyföldi Napok részeként elõször adják át az Orbán Balázs-díjat, mindhárom megyébõl egy-egy kiemelkedõ személyiség kapja, egyelõre titok, kik lesznek a kitüntetettek, csak annyit árultak el a kezdeményezõk, hogy az önkéntesség évének jegyében választották ki az arra érdemeseket. A három székelyföldi megye önkormányzata tavaly szervezte meg elõször közösen a régió kulturális ünnepét. Lokodi Emõke Maros megyei tanácselnök szerint a 2004-2007 közötti idõszakra jellemzõ vetélkedés után ráébredtek, nem az egymással való versengés jelent megoldást, közösen sokkal hatásosabban, hatékonyabban tudják népszerûsíteni a régiót, no meg saját megyéjüket. Borboly Csaba Hargita megyei elnök szavaival: rájöttünk, egy meg egy meg egy nem három, hanem annál jóval több. Két éve tudatos a közös építkezés, egyre több pályázatot készítenek együtt, és szaporodnak a három megye rendezvényei is. A nyárra tervezett programok közül a július elsõ szombatján sorra kerülõ Ezer székely leány találkozót említették, amelyre Háromszékrõl idén kétszáz leány utazik, a július végi Székely vágtát, melynek az ?riáspince-tetõ ad otthont, illetve az augusztusi Székelyföldi kerékpáros körversenyt. Farkas Réka, Háromszék Erdély.ma 2011. május 27.A vidék a barátunk - Székelyföldi Akadémia CsíkszentmártononA székelyföldi vidékfejlesztésrõl és az új oktatási törvényrõl tartottak elõadást a Székelyföldi Akadémia keretében Csíkszentmártonon május 25-én. A helyi sportkomplexumban Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetõje A vidék a barátunk szlogennel látta el a fenntartható helyi boldogulásról szóló vetített bemutatóját, Ferencz Salamon Alpár fõtanfelügyelõ pedig az új oktatási törvényt ismertette. A megyei tanács azzal a céllal kezdeményezte a Székelyföldi Akadémia rendezvénysorozatot, hogy bevonja a Hargita megyei vidéki értelmiséget a politikai döntéshozatal elõkészítésébe. Az elõadásokra képviselõket, helyi egyházi vezetõket, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat, önkormányzati hivatali vezetõket hívnak meg, és lehetõség van a témával kapcsolatos vitára. Gergely András polgármester és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke üdvözölte a hallgatóságot. A megyei tanács elnöke beszédében a saját értékek megõrzésének fontosságát hangsúlyozta, utalva a székely termékek nemzetközi piaci értékesítésére. - Az Európai Unióban fel kell mutatnunk sajátosságainkat, ha részt akarunk venni a régiók közti piaci versenyben - jelentette ki Borboly Csaba. Márton István bemutatta Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési programját, amely a vidéken élõk támogatását célozza, és felsorolta, milyen területeket karolt fel eddig a megyei tanács: tej- és húsfeldolgozás, pékipar, pálinkafõzés, Székely Konyha Egyesület, alcsíki burgonyatermelõk értékesítési szövetkezete. Márton István ismertette a székely termékek havi vásárának történetét is, továbbá a Cora hipermarket és a CBA áruházlánc magyarországi üzleteiben való székelytermék-értékesítést, akárcsak a megyei tanács által levédett Székely termék és Székelyföldi márkanevet, illetve e védjegyek megszerzésének kritériumait. Ferencz Salamon Alpár fõtanfelügyelõ az új oktatási törvényt részletezte a jelenlévõknek. A hallgatóság a végén fõként ezzel a témával kapcsolatban tett fel kérdéseket. A fõtanfelügyelõ kiemelte az új oktatási törvény kisebbségeknek kedvezõ részeit: a kisebbségi közösséghez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatják a történelmet és a földrajzot, a román nyelvet pedig külön módszertan alapján, az iskolák vezetõtanácsaiban pedig fele arányban a helyi önkormányzat meg a szülõk képviseltethetik magukat, a másik felét alkotnák a pedagógusok. A rendezvényen jelen volt Korodi Attila parlamenti képviselõ, id. Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter és Rafain Zoltán megyei tanácsos is. Erdély,ma 2011. május 28.Külügyi állásfoglalás a brüsszeli székely irodárólA román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte pénteken, hogy Brüsszelben egy szerinte nem létezõ, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. A tárca errõl szóló közleménye annak nyomán látott napvilágot, hogy heves ellenállást váltott ki csütörtökön a román politikusok körében a bejelentés, amely szerint az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselõ a jövõ héten megnyitja Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben, ami a Magyar Régiók Házában kap helyet. A közlemény szerint az európai uniós gyakorlatnak megfelelõen a tagállamok elismert területi-közigazgatási egységei valóban nyithatnak érdekképviseleti irodát Brüsszelben. Románia maga is bátorítja, hogy a törvényesen létrehozott közigazgatási egységek a romániai törvényes keretek között, tevékenyen képviseltessék magukat európai szinten is, mivel ez értéktöbbletet jelent az európai integráció elmélyítésének terén - áll a közleményben. Hargita és Kovászna megye tanácselnökei, Borboly Csaba és Tamás Sándor tegnap közleményben erõsítették meg a két megye önkormányzata által fenntartott brüsszeli információs és tájékoztató iroda létrehozását. Számos romániai, illetve más országbeli megye, régió rendelkezik ilyen irodával Brüsszelben, és úgy gondoltuk, hogy idõszerû a két megyének is nyitnia ilyet az Európai Unió fõvárosában - olvasható közleményükben. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 30.Székely lajstrom készülElkészítik a székely katasztert - jelentette be Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki Borboly Csaba Hargita és Lokodi Emõke Maros megyei kollégáival a székelyföldi megyék közös programjai mellett errõl a kérdésrõl is egyeztetett. Elsõsorban a máshol élõk számbavételét tartják fontosnak, azokét, akik itt születtek, de ma már az ország vagy a világ más tájain élnek. Az elképzelés szerint az összeírás önkéntes bejelentkezés alapján történik majd, elsõsorban az interneten, egyfajta székely Facebook készülne melyen keresztül a jegyzékbe kerülõk értesülhetnek az itthoni programokról, eseményekrõl. Olyan rendezvényekrõl nyújtanak majd tájékoztatást, amelyekért érdemes hazajönni, a rendkívül népszerû és ismert csíksomlyói búcsú vagy a Szent György-napok mellett felhívják majd a figyelmet a perkõi búcsúra, gasztronómiai eseményekre, kulturális, mûvelõdési rendezvényekre. A háromszéki megyei elnök szerint egy ilyen névsor jelentõs segítséget nyújthat fontos ügyek népszerûsítésében, támogatásában is. Példaként a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására tett kísérletet említette, így hatékonyan ráirányítható a világ figyelme egy-egy számunkra jelentõs közéleti kérdésre - mondotta. Tamás Sándor szavai szerint a székely lajstrom illeszkedik majd a Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes által meghirdetett programba, õ a nagyvilág különbözõ pontjain élõ magyarok számbevételét, a nagy magyar kataszter elkészítését hirdette meg. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 30.Szórványkonferencia DévánHármas együttmûködés a magyar jövõért Magyarországi együttmûködéssel egészül ki a Szórvány-Székelyföld partnerség - a kétéves ?sszetartozunkprogram kiértékelése mellett errõl szólt a Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvényeként szombaton Déván megszervezett szórványkonferencia. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke gratulált a Szórvány-Székelyföld partnerség kezdeményezõinek, Borboly Csaba és Tamás Sándor székelyföldi tanácselnököknek és Winkler Gyulának, az RMDSZ Hunyad megyei elnökének. Ez olyan kezdeményezés, amelyre évek óta szükség volt, és amely megteremtette a közeledés útját. Az elmúlt húsz évben a politikusok gyakran találkoztak, a szórványközösségek azonban gyanakvással tekintettek a Székelyföldre, utóbbi pedig gyakran nem értette meg a szórványban élõk gondjait. A magyar-magyar együttmûködés kulcskérdése a bizalom, amit egymás megismerésével lehet megerõsíteni, mert a kihívások egységes választ követelnek, mert a székelyföld brüsszeli képviselete nyomán ismét bebizonyosodott, hogy az utóbbi évek fejlõdése ellenére a románság még mindig nem érett meg az etnikai sokszínûség és a történelmi tények elfogadására, fogalmazott az RMDSZ elnöke, kiemelve, hogy az együttmûködés akkor teljes, ha a magyarországi közösségek is bekapcsolódnak. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke felidézte az együttmûködés kezdeteit, amikor a temesvári Marosy Zoltán Hargita megyébe került rövid idõszakra. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint itt az ideje felszámolni a szétszórtságban élõ magyarok bezárkózását, eljött az ideje a nyílt építkezésnek. Az együttmûködés kölcsönösen elõnyös, hiszen amióta megismerték, hogy a végeken milyen erõfeszítéseket tesznek a magyar múlt, a magyar hagyományok megõrzésére, a székelyek is jobban odafigyelnek sajátjaikra. Januárban a magyarországi testvérmegyéket is bevették a közösségépítõ munkába, melynek a Hunyad-Kovászna ága nemrég Fehér és Szeben megyével bõvült ki. A másik ágon Hargita Temes és Beszterce-Naszód megyékkel, valamint a Torda körüli aranyosszéki vidékkel épített ki hasonló partnerséget. A háromszéki tanácselnök kiemelte a lelkes emberek fontosságát, akik a kapcsolatokat mûködtetik, mint amilyen Babos Aranka Hunyad és Demeter László Kovászna megyében. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke emlékeztette az egybegyûlteket, hogy az RMDSZ éppen Déván fogalmazta meg 20 évvel ezelõtt szórványstratégiájának alapjait, melynek folyamatosan új tartalommal kell bõvülnie. Az õszre tervezett népszámlálás újabb politikai célt fogalmaz meg, a 20%-os küszöb csökkentését az anyanyelvi jogok alkalmazásához. A szórványstratégia kiemelkedõ eleme a kétéves Szórvány-Székelyföld program, melyet magyarországi partnerekkel kell háromszögesíteni, fogalmazott az EP-képviselõ. A Téglás Gábor iskolában megszervezett szórványkonferencián ugyanis nemcsak az erdélyi Beszterce-Naszód, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Szeben és Temes megye magyarságának képviselõi vettek részt, hanem a magyarországi Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Zala megye küldöttségei is, valamint Szombathely város vezetõi és Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja. Az erdélyiek az eddigi együttmûködés eredményeirõl és jövõbeli terveikrõl számoltak be, kiemelve a személyes és intézményes kapcsolatrendszer kibõvítését. Magyar Anna, a Csongrád megyei tanács elnöke, valamint Nyitrai András, Kónya István és Laki Tamás, a Bács-Kiskun, Békés illetve Zala megyei tanácsok alelnökei az anyaországiak feltétlen anyagi, erkölcsi és politikai támogatásáról biztosították lelkesen az erdélyieket. A közös célokat zárónyilatkozatba foglalták. Többek között a magyarországi települési, iskolai vagy kisközösségi szintû testvérkapcsolatok kiterjesztése a székely-szórvány együttmûködésre, különösen az erdélyi magyarság megmaradása szempontjából legnehezebb helyzetben lévõ szórvány megerõsítésére. A nemzeti felemelkedés záloga az egymásra figyelés, amint azt a székely-szórvány együttmûködés eddigi tapasztalatai jelzik. Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 30.Együttmûködés a magyar jövõértA Székelyföld-szórvány partnerség magyarországi együttmûködéssel egészül ki - a kétéves ?sszetartozunk program kiértékelése mellett errõl szólt az a szórványkonferencia, amely a szombaton kezdõdõ II. Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvénye volt. A dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban megszervezett szórványkonferencián hét erdélyi megye mellett Szombathely, Bács-Kiskun, Csongrád, Zala és Békés megye küldöttsége is részt vett. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a partnerség olyan kezdeményezés, amelyre évek óta szükség volt, és amely megteremtette a közeledés útját. Az elmúlt húsz évben a politikai vezetõk gyakran találkoztak, a közösségek, az emberek szintjén viszont erre kevesebb lehetõség adódott. A magyar-magyar együttmûködésnek a kulcskérdése a bizalom, ezt egymás megismerésével lehet megerõsíteni - fogalmazott Kelemen Hunor, kiemelve, hogy ez az együttmûködés akkor lehet teljes, ha a magyarországi közösségek is bekapcsolódnak. Számos olyan kihívás van, amelyet csak közösen tudunk megválaszolni - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint azért van szükség az ?sszetartozunk programra, hogy megkeressük azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek nélkül nem teljes az élet, figyeljünk oda egymásra, segítsünk egymáson. Borboly Csaba külön megköszönte a magyarországi partnereknek a rendezvényen való jelenlétét. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte, itt az ideje, hogy vége legyen a szétszórtságban élõ magyarok bezárkózásának, eljött az ideje a nyílt építkezésnek. Amióta megismertük, hogy milyen a végeken élni, a mieinkre is jobban odafigyelünk - fogalmazta meg tanulságként Tamás Sándor, aki elmondta, januárban felkérték a magyarországi testvérmegyéket, hogy kapcsolódjanak be ebbe a közösségépítõ munkába. Krónika (Kolozsvár) 2011. június 1.Székelyföld Napok - Kerekasztal-beszélgetés a székely megyék tanácselnökeivelSzékelyföld egységes, értékes és erõs - ezt hangsúlyozzák manapság egyre gyakrabban a székelyföldi megyék vezetõi. Azt állítják, hogy versengés helyett összefogással lehet csak megteremteni a sikeres Székelyföldet. A közös fejlesztési stratégia része a három székelyföldi megye gazdasági és kulturális értékeit, adottságait felsorakoztató, szombaton kezdõdõ egyhetes Székelyföld Napok rendezvénysorozat is. A Duna Televízió Térkép címû mûsorának május 31-i adásában a három székelyföldi megye tanácselnökei most elõször egy asztalnál értékelték Hargita, Maros és Kovászna megye összefogásának konkrét célját, az együttdolgozáshoz fûzött reményeket. Lokodi Edit Emõke Maros megyei tanácselnök szerint a Székelyföld Napok rendezvénysorozat lehetõséget ad az Erdélybe látogatóknak, fõként a magyarországi turistáknak, hogy akár több napot is eltöltsenek a régióban, megismerjék Székelyföld kulturális hagyományait, értékeit. Tulajdonképpen az egy hetes rendezvénycsomaggal nagyon jó idõtöltést, gazdag turistacsomagot tudunk biztosítani az ide látogatóknak - tette hozzá az elnökasszony. A rendezvény legfontosabb erõssége, hogy azt - idén elõször- közösen szervezi a három székelyföldi megye, így együtt mutathatjuk meg igazi értékeinket. Ezt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke tartotta fontosnak kiemelni, szerinte a június 3-10. között zajló rendezvénysorozat esetében az idõpontválasztás sem véletlen, hiszen a Pünkösd elõtti idõszakban nagyon sokan látogatnak haza Székelyföldre. Elhangzott egy kulcsszó: hazalátogatók. Nem csak turistáknak, hanem az Erdélybõl, Székelyföldrõl elszármazottakra is számítunk - kapcsolódott be a beszélgetésbe a Kovászna megyei tanácselnök. Tamás Sándor hangsúlyozta: azt szeretnénk, hogy ne csak rokoni látogatásokra térjenek haza az innen elszármazottak, hanem közösségi élményekben is részük lehessen. Kiderült az is, hogy a július 30-ra, a maksai ?riás Pincetetõre meghirdetett Székely vágta a budapesti hagyományos Nemzeti Vágta hivatalos elõfutama lesz. ?gy indulunk neki, hogy a Székely vágta nyertesét benevezzük a Nemzeti Vágtára és megnyerjük a versenyt - mondta Tamás Sándor. Arra a kérdésre, hogy miért együtt fogtak össze, miért nem erõsebb, gazdagabb megyékkel szövetkezik a három székelyföldi megye szintén Tamás Sándor reagált. Határozottan kijelentette, hogy Székelyföld nem szegény régió, és az infrastrukturális fejlõdés is szemmel látható. Mindössze szemléletváltásra van szükség és arról a szemléletrõl, hogy merjünk szegényül gondolkodni, merjünk kicsik lenni, át kell térni arra a szemléletre, hogy van erõnk, vannak ötleteink, vannak programjaink, eszünk is van, a pénzügyi forrásokat pedig bukaresti és Európai Uniós forrásokból a három megye közösen elõ tudja teremteni - szögezte le a Kovászna megyei elõjáró. A gondolatsort Borboly Csaba folytatta: Hargita, Maros és Kovászna megye összefogásának eredménye egyértelmûen látszik, a számok is azt mutatják, hogy a központi régióból a három megye tudta lehívni a legtöbb unió pénzforrást. Egyetértésének adott hangot Lokodi Edit Emõke Maros megyei tanácselnök is, mert szerinte Székelyföld igazi értékeit, hagyományait, a történelem adta gazdasági lehetõségeit a korábbi országos önkormányzati tanácsban nehézkes volt megvalósítani, ezért jó ötlet a regionális önkormányzati tanácsok megalakítása, hiszen közös stratégiában gondolkodva eredményesebb lehet az önkormányzati munka is. Erdély.ma 2011. június 1.Román-magyar diplomáciai csörteMiközben tegnap délután az EU fõvárosában állófogadást adtak az erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselõk a székelyföldi képviselet mai megnyitója alkalmából, diplomáciai szintre jutott a tömbmagyar régió brüsszeli lobbiképviseletének létrehozása körül a román politikum és a sajtó által generált hisztériakampány: bekérették tegnap a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, hogy magyarázatot kérjenek az ügyben. Bukarest legfõbb kifogása az, hogy az iroda a Magyar Régiók Házában kap helyet. A hecckampány ellenére a székely iroda megnyitása elõtt egy nappal megtartott állófogadás sikeresen lezajlott. A Hargita és a Kovászna megyei tanács által finanszírozott, Maros megye képviseletét is ellátó iroda megnyitása alkalmából tegnap délután a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselõ, Tõkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula tartott fogadást az EP-ben, ám a román fél mindezt úgy próbálja beállítani, mintha egy nem létezõ régió képviseletének megnyitásáról lenne szó, ami szerintük illegális, és támadás az ország egysége ellen. A tegnap késõ délutáni fogadáson a megyei tanácsok küldöttségei élén Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is ott volt, és Tánczos Barna mezõgazdasági államtitkárt is a belga fõvárosba várták. A fogadáson beszédek hangzottak el az EP-képviselõk és a tanácselnökök részérõl, majd a Hargita táncegyüttes elõadását tekinthették meg. Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet a Székelyföldre - hangoztatta a rendezvényen Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak. Bár a román sajtó tegnap délután arról cikkezett, hogy a magyar EP-képviselõk távol kívántak maradni az eseménytõl, Sógor Csabától, a három erdélyi magyar EP-honatya egyikétõl tegnap este, a fogadást követõen megtudtuk: a rendezvényen többek között Gál Kinga, Tabajdi Csaba, Glattfelder Béla és Bauer Edit is jelen volt, sõt finn és észt európai parlamenti képviselõk is ott voltak a fogadáson, amelyen összesen mintegy 80-100 vendég vett részt. Most már minden azon múlik, hogy az iroda mûködtetõi hogyan végzik a dolgukat, hiszen az jórészt háttérmunkáról és egyeztetésekrõl szól - ecsetelte lapunknak Sógor. Román külügy: ki a Magyar Régiók Házából A román külügy közleménye szerint a bekéretett Füzes Oszkárral folytatott megbeszélésen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a képviselet Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyitja meg kapuit, és további információt kértek a magyar hatóságoktól. Egyúttal kijelentették, a stratégiai partnerség szellemében azt várják, hogy a képviselet megnyitóján egyetlen magyar hivatalosság se legyen jelen. Teodor Baconshi román külügyminiszter tegnap kijelentette: Románia azt akarja, hogy a képviselet ne a Magyar Régiók Házában kapjon helyet, és hogy az elnevezése is feleljen meg a közigazgatási helyzetnek. ?gy vélte, arról van szó, hogy egy népelnevezést jogellenes módon próbálnak egy régió megnevezéseként használni. Polner Gergely, a brüsszeli magyar állandó képviselet szóvivõje mindezek kapcsán leszögezte: a magyar uniós elnökség nem képviselteti magát hivatalosan az eseményen, mivel nem általa szervezett rendezvényrõl van szó. Az Európai Néppárt (EPP) - ezen pártcsaládba tartozik az RMDSZ is - nevében Joseph Daul frakcióvezetõ jelezte: az EPP-nek nincs köze az iroda megnyitásához. A mai hivatalos megnyitóra viszont várják Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs magyar miniszterelnök-helyettest. Sógor Csaba a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná - mutatott rá a képviselõ. Hozzátette: az ország föderalizálásától tartó román képviselõk panaszaikkal csak nevetségesekké teszik magukat például a német képviselõk elõtt, akik szövetségi államból érkeztek. A székely iroda gazdasági és turisztikai lobbit próbál végezni, hiszen érdekeltté kell tenni Európát abban, hogy szeressenek, ne folyton síró kisebbség legyünk, hanem olyan, amellyel Európa együttmûködhet - ecsetelte. Magyar érvek, román támadás Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke mindezek kapcsán tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) elmondta: a székelyföldi képviselet nem eredményez majd csodákat, de valószínûleg segít ráirányítani a figyelmet a vidék gazdasági potenciáljára. A politikus egyúttal bírálta a magyarellenes diskurzus visszatérését. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-es EP-képviselõk csupán közremûködtek az iroda megnyitásában. Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerûsítése, hogy befektetõket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját. Ha ebben segíthet egy ilyen iroda, akkor miért ne jöjjön létre? Mi a probléma? - tette fela kérdést Markó. A politikus reményét fejezte ki, hogy a képviselet segít felhívni a figyelmet a régió gazdasági lehetõségeire, mivel ott jelenleg jelentõs problémák tapasztalhatók - akárcsak Erdély egésszében. A Brüsszelben tartózkodó Borboly Csaba szerint a képviselet mai megnyitása azért fontos, mert a három székely megye így könynyebben hozzáfér majd a regionális társulások számára kiírt pályázatokhoz, és megismertetheti magát Európában. Fontosnak nevezte, hogy így nem csupán Bukaresten vagy a fejlesztési régió központján, Gyulafehérváron keresztül, hanem közvetlenül Brüsszelben is hozzáférnek majd a fejlesztési forrásokhoz. A diplomáciai botrány kapcsán kifejtette: azt várja a román külügytõl, hogy az ország schengeni csatlakozásáért és az Egyesült Államok által fenntartott vízumkötelezettség megszûnéséért küzdjön, mivel a magyar adófizetõk pénzébõl is mûködik, így elvárhatják, hogy támogassa õket. Tamás Sándor kovásznai tanácselnök még korábban elmondta, hogy a megnyitóval egy idõben címerkiállítás is nyílik, a képviseletre pedig kitûzik a román és a székely zászlót is. Az ellenzék egyébként tegnap is folytatta a hadjáratot az iroda ellen: a PSD felkérte a román EP-képviselõket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet egy nappal korábban címeztek Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2011. június 2.Megnyílt a Székelyföldi Képviseleti Iroda BrüsszelbenJúnius elsején nyitotta meg a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba és Tamás Sándor és Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi ?nkormányzati Tanács elnöke a Székelyföldi Képviseleti Irodát Brüsszelben, a Magyar Régiók Házában. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a magyar kormány részérõl Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. Az irodát azzal a céllal hozta létre és fogja mûködtetni Hargita és Kovászna megye tanácsa, hogy Székelyföld sajátos érdekeit, gazdasági és turisztikai lehetõségeit segítsen megjeleníteni az Európai Unió döntéshozó fórumain, ezáltal elõsegítve a térség fejlõdését. Az iroda mûködése egyelõre idõszakos lesz, mivel Románia nem tartozik a Schengen-övezethez, és ez alapján a román állampolgárok egy fél évben legtöbb kilencven napot tölthetnek ott munkajogi kötelékek nélkül. Így a két legforgalmasabb idõszakban fog mûködni a képviselet: április elejétõl június végéig, valamint szeptember közepétõl december közepéig. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese köszöntõjében elmondta: A székelyföldiek képviselete Brüsszelben a legtermészetesebb dolog a 21. században. Szerinte a székely értékek egyetemes emberi és magyar értékek, amelyeket helyes megmutatni a nagyvilágnak. A miniszterelnök-helyettes beszédében hangsúlyozta: ami a székelyeknek a javára válik, az Romániának is hasznos. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: ?gy gondoljuk, hogy a kelet-közép-európai országok, különösen a vidéki térségek problémáinak megoldására nincs ma receptje az uniónak, s ennek az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielõbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint A néma gyermeknek az anyja se érti a szavát. Hiába vannak csodálatos erdõink, ritka vadállat aink, friss és egészséges vizû forrásaink, ha senki nem tud róla. Székelyföld sokat tud nyújtani, csak elõször meg kell ismertetni a nagyvilággal. A megnyitót Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, a Székelyföldi Képviseleti Iroda ötletgazdája moderálta. A képviselet hivatalos megnyitóján Szekeres Attila heraldikus székelyföldi címergyûjteményét állította ki az iroda helyiségében, majd a meghívottak hagyományos székely termékeket kóstolhattak. Az eseményen jelen volt Sógor Csaba, európai parlamenti képviselõ, Székelyföld képviseletében pedig a tanácselnökök mellett Demeter János és Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnökei, Sófalvi László, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Birtalan József, Hargita megyei megyemenedzser és Becze István, Hargita megyei tanácsos. Erdély.ma 2011. június 2.Terebélyesedik a román hisztériakeltés a brüsszeli iroda kapcsánAz Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet Székelyföldre - jelentette ki Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke kedden Brüsszelben azon a fogadáson, amelyet RMDSZ-es képviselõtársakkal közösen adott Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása alkalmából. Tõkés László elmondta, a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak. Sógor Csaba (RMDSZ) beszédében hangsúlyozta: a három megye által képviselt iroda azt tûzi ki célul, hogy híd legyen Brüsszel és Székelyföld között, továbbá híd legyen Románia és Magyarország között. A fogadáson több más EP-képviselõ is megjelent, köztük Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának elnöke, és Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetõje is. Közleményében Tabajdi Csaba úgy vélte: Túlzottak és érthetetlenek a képviselet megnyitását övezõ romániai aggodalmak. Románia állampolgárainak - legyenek akár magyar, akár román, akár más nemzetiségûek - az új képviselet megnyitása és az ezzel járó hatékonyabb uniós érdekérvényesítés egyértelmûen a javát szolgálja. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke azt emelte ki, hogy az iroda információs és tájékoztató jelleggel jön létre. Azt is tisztázni kívánta, hogy az irodát jogilag Kovászna és Hargita megyék önkormányzatai hozták létre és tartják fenn. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke arra emlékeztetett, hogy annak idején nemzetiségre való tekintet nélkül Székelyföld polgárai egyöntetûen az EU-csatlakozásra szavaztak. Négy évvel a csatlakozás után látható, hogy az uniós tagságnak több az elõnye, mint a hátránya - hangsúlyozta. Bogdan Nicolãscu Duvãz szociáldemokrata-párti képviselõ bejelentette, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) javasolja, hogy tûzzék a parlament napirendjére az iroda megnyitásával kapcsolatos kérdések megtárgyalását. - Az USL soha nem fog egyet érteni egy etnikai kritériumok alapján körülírt terület autonóm státusának kiépítését illetõen. A szövetség a kisebbségi törvényre sem szavazna mai formájában - hangsúlyozta Duvãz. Amennyiben a Boc-kormány felelõsségvállalás útján fogadtatná el a jogszabályt, az USL bizalmatlansági indítványt nyújt be. Mint elmondta, a radikalizálódó RMDSZ már nem képzelhetõ el lehetséges koalíciós partnerként. Teodor Baconschi külügyminiszter kedden egy televíziós mûsorban kijelentette: a kezdeményezés árthat a kétoldali államközi kapcsolatoknak, de bízik abban, hogy a jelenlegi jószomszédi viszony fényében Budapest megértést tanúsít Románia érzékenysége iránt. A román külügy kérése az volt, hogy magyar tisztségviselõk ne vegyenek részt a képviselet megnyitóján. A feszült helyzet megoldását abban látja, hogy a Magyar Régiók Háza ne adjon helyet a székelyföldi képviseletnek. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 2.Szeklerland BrüsszelbenBukarest tiltakozása ellenére megnyílt a székely lobbiiroda az EU fõvárosában A román államvezetés és a román politikusok berzenkedése ellenére megnyílt Székelyföld képviseleti irodája tegnap Brüsszelben. A magyar kormány nem vette figyelembe Bukarestnek azt a kérését, hogy ne képviseltesse magát az eseményen: az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is beszédet mondott. Semjén: nem valaki ellen Az iroda nem valaki ellen irányul, nem sérti senkinek az érdekeit, hanem javára válik mindenkinek, így Romániának is azáltal, hogy uniós forrásokat próbál a Székelyföldre vinni - üzente Bukarestnek megnyitón mondott beszédében Semjén Zsolt. A magyarországi politikus szerint a székelyföldiek képviselete Brüsszelben a legtermészetesebb dolog a 21. században. ?jságíróknak külön nyilatkozva Semjén Zsolt azt is kifejtette: a magyar kormánynak nem kell kommentálnia, hogy az iroda megnyitásával kapcsolatban a román belpolitikában bizonyos politikai erõk hisztériát keltenek. Szerinte a képviselet létrehozása teljes összhangban van az unió betûjével. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielõbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az iroda célját úgy fogalmazta meg: Székelyföld sokat tud nyújtani, csak elõször meg kell ismertetni a nagyvilággal. Bãsescu: Székelyföld nem létezik A román kormányt és a politikusokat az zavarja, hogy az iroda szerintük olyan területi-közigazgatási egység képviseletét látja el, amely valójában nem létezik. Ezt nyíltan meg is fogalmazta tegnap Traian Bãsescu államfõ, aki szerint a képviselet megnyitása a románok és a román alkotmány semmibevételével egyenértékû. Teodor Baconschi román külügyminiszter kedden este egy televíziós adásban úgy fogalmazott: egy adott térség népies elnevezésével (Székelyföld) nem lehet visszaélni úgy, hogy egy régió márkaneveként használják. Romániai régiónak lehet nevezni például önmagában Hargita vagy Kovászna megyét - mondta a miniszter, aki szerint a Székelyföld képviseletében nyíló iroda a kétoldalú kapcsolatok szintjén kelt zavart Bukarestben, hiszen annak a Magyar Régiók Háza ad otthont. Ezért kérették be kedden a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét. Kevésbé voltak diplomatikusak tegnap Bukarestben a román politikusok. Puiu Haºotti liberális frakcióvezetõ úgy fogalmazott: a képviselet megnyitása a románellenes Tõkés Lászlónak, az EP alelnökének tulajdonítható. Sajnálom, hogy nem létezik olyan törvény, amelynek alapján megvonhatnánk Tõkéstõl a román állampolgárságot - közölte. Az iroda kezdeményezõi: Tamás Sándor és Borboly Csaba, illetve Semjén Zsolt kormányfõ-helyettes a megnyitón Markó Béla miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a kezdeményezést támadók figyelmét, hogy Székelyföld brüsszeli képviseletét nem szimbolikus, hanem pragmatikus gesztusként kell értékelni. A politikus ironikusan válaszolt Puiu Haºottinak, aki következetesen Székelyország (?ara Secuilor - szerk. megj.) brüsszeli képviseletérõl beszélt. Székelyország nem létezik, csak egy kis Székelyföldünk van, kérem, tegyünk különbséget - mondta a Maros megyei politikus, majd megkérdezte szenátor kollégáitól, hogy tett-e valamelyikük valamit a régió gazdasági fellendítése érdekében. Mi a célja az irodának? Az irodát azzal a céllal hozta létre és fogja mûködtetni Hargita és Kovászna megye tanácsa, hogy Székelyföld sajátos érdekeit, gazdasági és turisztikai lehetõségeit segítsen megjeleníteni az Európai Unió döntéshozó fórumain, ezáltal elõsegítve a térség fejlõdését. Az iroda mûködése egyelõre idõszakos: április elejétõl június végéig, valamint szeptember közepétõl december közepéig tart majd nyitva. ?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 6.Centenáriumi ünnepség a Márton Áron GimnáziumbanSzoboravatással, emléktábla-állítással és könyvkiadással ünnepelte Csíkszereda polgármesteri hivatala, s Hargita Megyei Tanács, illetve a Római Katolikus Fõegyházmegye a Márton Áron és a Segítõ Mária Gimnáziumnak otthont adó iskolaépület átadásának 100. évfordulóját. A centenáriumi ünnepségen a városi, megyei, egyházi elöljárók mellett szép számban voltak jelen az iskola volt diákjai is - sokaknak ez az alkalom nyújtott lehetõséget a sok év utáni viszontlátásra. Mivel az idõjárás nem kedvezett a kültéri események elkezdésének, az utolsó programponttal, az iskola körbejárásával, a felújítási munkálatok megtekintésével kezdõdött az ünnepély. Ezt követõen mindenki bevonult az erre az alkalomra a 100 évvel ezelõtti formájában rekonstruált díszteremkápolnába, ahol az ünnepi beszédek hangzottak el. Borboly Csaba, a megyei közgyûlés elnöke a Bukarestben egyre többet emlegetett Székelyföldre utalva elmondta, a székelyek létezésének legjobb példája a Márton Áron Gimnázium. Azt kívánom a jövõre nézve, hogy töltsék meg élettel az iskolát, hogy bármit és bármikor mondanak Bukarestben, ne legyen igaz - jelentette ki. Darvas Kozma József esperes-plébános, az épülettulajdonos Római Katolikus Egyház képviselõje rövid történelmi sétára hívta az egybegyûlteket, amely során bemutatta az egyház és az iskola kapcsolatát, felhívva a figyelmet a krisztusi üzenetre: Tegyetek tanítványokká minden embert! Mint mondta, Jézus Krisztus óta a tanítás az egyház feladatává vált. Iskola nélkül egy nép nem tud meglenni, nem tud fölemelkedni - hangsúlyozta az egyházi elöljáró. Az ünnepségen jelen lévõ véndiákok közül a legidõsebb, a 90 éves Erõss István szólt az ünneplõkhöz. Felidézte, a bécsi döntést megelõzõ 1940-es éveket, amikor még Brassóban román nyelven kellett vizsgáznia a gimnázium 25 tanulójának. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója az iskoláról, a 100 éves épületrõl mint identitásunk meghatározó részérõl, közös múltunk egyik jelentõs darabjáról beszélt. Nehéz feladat nemhogy felnõni hozzá, de méltóképpen viseltetni ezzel a gyönyörû épülettel szemben - mondta. Varga kijelentette, az iskola jóvoltából az a hely a szülõföld szellemi térképén kitüntetett helyen van. Tamás Levente, a Segítõ Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója rámutatott, 2010-ben pontosan június 5-én írták alá az iskola felújításáról szóló szerzõdést - 2011. június 5-én pedig már elkészült az épület egyik szárnya, amit az egybegyûltek is megtekinthettek. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere felidézte az elmúlt 100 év eseményeit, megemlítve a világháborút, azt, hogy 1948-ban kiûzték Jézus Krisztust az épületbõl illetve hogy mivel 1916-1917-es tanévben nem fogadott diákokat az iskola, a 100 év alatt csupán 99 nemzedék ballagott el a gimnáziumból. Miután az idõjárás is kedvezõbbé vált, az iskola udvarán gróf Mailáth Gusztáv Károly és Márton Áron püspököt ábrázoló szobrok mellé két új került: egyik Mikó Bálintot, néhai fõispánt, illetve az iskolát építtetõ bizottság elnökét ábrázolja, másik pedig Ujfalusi Jenõt, aki a gimnázium építése idején volt a polgármestere Hargita megye központjának. Az esemény záróakkordjaként a polgármester elmesélte, 1911. június 5-én este a felavatott gimnázium minden ablakában egy-egy gyertyát gyújtottak - ezt tegnap este, a régmúlt példájára megismételték. Forró Gyöngyvér Krónika (Kolozsvár) 2011. június 11.Borboly válasza FloreánakBorboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester Maros, Kovászna és Hargita megye egy régióba csatolása kapcsán tett nyilatkozatára azt válaszolta, lehet a székelyeknek testi fogyatékosságuk, ám csavaros az észjárásuk, az elöljárónak pedig hiányosak az ismeretei. Borboly Csaba pénteken azt nyilatkozta, hogy a székelyeknek csavaros az észjárásuk, s mindez pótolhatná Florea polgármester hiányos ismereteit - tájékoztatott a Mediafax tudósítója. Kicsit szomorúan vettem tudomásul, hogy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester nem akar velünk, fogyatékos székely megyékkel társulni. ?n ugyanis azt gondolom, hogy jó páros lehetnénk. Lehet ugyanis, hogy nekünk, székelyeknek testi fogyatékosságunk van, ám csavaros az észjárásunk, míg a nagy egészségnek örvendõ Florea úrnak megvan ugyan mind a két keze, van hozzá két lába, s a feje is ott van a nyaka tetején, ám a hiányossága a fejéhez, pontosabban a fejében levõkhöz kötõdik. Így aztán a társulásba mi vihetnénk az észt, õ meg hozhatná az erõt, s így már egymást kiegészítõ pár lehetnénk - nyilatkozta Borboly Csaba. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, a PDL alelnöke szerdán egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy nem gondolja, hogy Maros megyét érzelmi alapon Hargita és Kovászna megyéhez kellene csatolni, ahogy azt az RMDSZ fejlesztési régiók átszervezésérõl szóló tervezete elõírja, véleménye szerint ez olyan lenne, mintha valaki két fogyatékossal kezdené felásni a kertet. Kiemelte, szükségesnek tartja az ország közigazgatási átszervezését, és ezt az elmúlt két évben több ízben kérte. Florea azonban ellenzi, hogy egy régiót alkosson Maros, Hargita és Kovászna megye, annak ellenére, hogy ez az RMDSZ folyamatos óhaja. Florea szerint az RMDSZ tervezetét egyetlen délután alatt készítette Borbély ebben az egyik különálló régiót Kovászna, Hargita és Maros megye alkotja, és õ ezzel nem ért egyet, mert azt jelentené, hogy megyéjét két szegényebb megyéhez csatolják. Gondolják, nekem megfelelne, hogy Maros megyét csupán érzelmi érvek miatt két szegény megyéhez csatolják? Azaz, gyerünk, haljunk meg mindannyian. (.) Kulturális szempontból normális, hogy a magyarok ragaszkodnak nemzetükhöz. De ha egy erõs régió fejlesztésérõl van szó, soha nem mondhatod azt: Népújság (Marosvásárhely) 2011. június 13.Megalakult a Csíki Vállalkozók EgyesületeA hét végén tartotta alakuló ülését a Csíki Vállalkozók Egyesülete. A Gyerkó László szenátor kezdeményezésére összehívott tanácskozás résztvevõi valamennyien egyetértettek az egyesület létrehozásának szükségességében, hangsúlyozva, hogy a csíki térség, a Székelyföld felemelkedésének alapfeltétele a gazdasági vállalkozások fejlesztése, ugyanis ezek biztosíthatnak munkahelyet, megélhetõségi lehetõséget. Gyerkó László kiemelte a vállalkozói réteg összefogásának fontosságát, hangsúlyozva, hogy közösen eredményesebben tudnak fellépni sajátos gondjaik orvoslása érdekében, érdekeik megjelenítéséért és érvényesítéséért. Az alakuló ülésen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki az általa vezetett intézmény gazdaságélénkítõ programjait ismertette és támogatásáról biztosította a vállalkozói réteget, bátorítva a szervezõdés létrejöttét. A jelenlévõ vállalkozók három tagú vezetõtestületet választottak a civil szervezet élére. Bulbuk Márton elnök, Kozma István alelnök és Benkõ Sándor titkár látja el a szervezet bejegyzésével, felépítésével járó feladatokat. A szervezetnek tagjai lehetnek vállalkozók, vállalkozások, valamint civil szervezetek is. Erdély.ma 2011. június 17.Tiltakozás a célkeresztbe vett SzékelyföldértA román többséget adó demokrata liberális párt úgy alakítaná át Románia régióit, hogy azokban jelentõsen csökkenne a magyarság számaránya. A székely megyék vezetõi felkészültek a tiltakozás minden formájára, amennyiben a román kormány kitart az ország, számukra elõnytelen területi közigazgatási átszervezése mellett. - Bízom benne, hogy a román politikai elit ezt a nagy hibát nem követi el, úgy ahogy 1968-ban is, a megyésítéskor, a kommunista rendszerben sem merték meglépni azt, hogy a magyar térségek román többségi közigazgatási területhez kerüljenek mindenhol. Székelyföldrõl beszélve, én bízom benne, hogy erre most sem fog sor kerülni. - mondta Borboly Csaba Hargita megye önkormányzati elnöke. -Szerintem nem fog sor kerülni erre, egyrészt azért, mert még nincs egy leírt sor sem arról az elképzelésrõl, amit politikai nyilatkozatok szintjén az államelnök, illetve a demokrata párt néhány képviselõje tett... Tehát én azt hiszem ebbõl nem lesz nagy dolog, nem eszik a kását olyan forrón Bukarestben, hiszen a román pártok, az RMDSZ gyakorlatilag a társadalom más rétegei is elutasítják azt az elképzelést, amelyet az államelnök a nyolc régióból nyolc megyét elképzelõ-létrehozó javaslata jelent. - nyilatkozott Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzati elnöke. Kossuth Rádió Erdély.ma 2011. június 18.Román panaszáradat az elnyomásrólMegvetik a román ajkú polgármestereket Hargita megyében - legalábbis így érzi Stelu Platon. Maroshévíz polgármestere Mircea Duºa parlamenti képviselõvel közösen tartott sajtótájékoztatóján a megye elöljáróinak a románsággal szembeni magatartását nehezményezte. Mircea Duºa és Stelu Platon Mostanáig még azt mondtuk, hogy a megyében létezõ nyolc román polgármestert semmibe sem veszik, de mától nyilvánosan is ki kell mondanunk, megvetnek bennünket. Magyar nyelven megfogalmazott meghívókat kapunk olyan programokra, amelyeken Székelyföld fejlesztési stratégiáját, Székelyföld turizmusát mutatják be, és mi azt sem tudjuk, mi az a Székelyföld - fakadt ki a maroshévízi elöljáró. Platon ugyanakkor nehezményezte, három éve látja el a polgármesteri teendõket, de Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke egyszer sem hívta fel telefonon. Sõt mi több - panaszolta -, a román elöljárókkal szervezett találkozók csupán a formalitásoknak tesznek eleget. A sérelmeit felsoroló városvezetõ elmondta, a többségében románok lakta települések a megye vezetõi részérõl semmilyen támogatásban nem részesülnek a fejlesztési programokban való részvételt illetõen, sõt, ha finanszírozási projektet szeretnének benyújtani, kénytelenek megkerülni a megyei elöljárókat, és a siker érdekében Bukaresthez kell fordulniuk támogatásért. Platon ugyanakkor azt is a megyei tanácselnök szemére veti, hogy egyetlen, a megye északi részén lévõ település által szervezett rendezvényen sem vesz részt. Ha most így viszonyulnak hozzánk, vajon mire számíthatunk Székelyföldön. Erre még gondolni sem merek, remélem, erre nem kerül sor - summázott Stelu Platon, akinek véleményét Mircea Duºa is osztotta. A Szociáldemokrata Párt Hargita megyei parlamenti képviselõje maga is úgy látja, Hargita megyében a románokat semmibe veszik, az általuk lakott településeken pedig elmaradnak a fejlesztések, sõt ezek a települések nagyon kevés pénzt kapnak a megyétõl. Borboly Csaba jobban tenné, ha hallgatna - reagált a honatya az elnök által pénteken tett kijelentésekre, miszerint a megye északi részén történõ fejlesztések az RMDSZ-es politikusok által hozott pénzeknek köszönhetõk. Annál is inkább szerencsés lenne, ha nem beszélne - mondta Duºa -, ugyanis másfél évvel ezelõtt még azt vette a szemére, hogy csak a megye északi részén lévõ településeknek hoz pénzt. A honatya nemtetszését fejezte ki Borboly ama szándékával kapcsolatban, miszerint felmérés készülne arról, hogy a megye román ajkú lakossága szupermegyében vagy kisebb régióban szeretne élni. Szerinte ez alkotmányellenes, és Borboly csak választási tõkét kíván kovácsolni. Mircea Duºa ugyanakkor bejelentette, a Hargita megyei Szociáldemokrata Párt két megyei tanácsosa pénteken egy határozattervezetet nyújtott be arra vonatkozóan, hogy július 17-én szervezzenek a megyében is népszavazást. Ennek keretében arról kérdeznék meg a lakosságot, hogy egyetértenek-e vagy sem a megyék megszüntetésével. A két tanácsos levélben kérte fel Borboly Csabát, hogy a határozattervezet elfogadása érdekében hívjon össze egy rendkívüli megyei tanácsülést. D. Balázs Ildikó Székelyhon.ro 2011. június 20.Hollóavatás és médiaklub MaroshévízenSarány István törékeny Székelyföld-tükre Június 17-én, pénteken délután a Maroshévízi Kemény János Gimnázium dísztermében mintegy harminc érdeklõdõ jelenlétében bemutatásra került a Fehér Holló újságírósorozat tizenkettedik kötete: Sarány István Zászlópengetés címû jegyzetfüzére. A bemutatót média-kerekasztal követte, melynek során a maroshévízi magyarság mindennapi gondjaival ismerkedett a kolozsvári Szórványtengely-mozgalom médiaklubja. A nagycsaládias hangulatú könyvbemutatót eredetileg Csíkszeredába tervezte a kiadó - Sarány István ugyanis a Hargita Népénél dolgozott sokáig, s egy ideig ennek fõszerkesztõje is volt -, de a szerzõ szerette volna tiszteletben tartani a Fehér Holló sorozat erõsen szórványbarát szóráspolitikáját, így szülõvárosát, a háromnegyed részben románok által lakott Hargita megyei Maroshévizet jelölte meg avatása színhelyéül. A kisváros - mely szülõvárosa is a szerzõnek - nagy szeretettel fogadta a Szórványtengely-mozgalmat, valamint magát a könyvet megjelentetõ kolozsvári Világhírnév Kiadót. Szabó Csaba (Kolozsvári TV) sorozatszerkesztõ felsorolta az eddig megjelent hollóköteteket és szerzõiket (Mihály István - Kolozsvári Rádió, Szabó Csaba - Kolozsvári TV, Tamási Attila - Bányavidéki ?j Szó, Ambrus Attila - Brassói Lapok, Balázs János - RTV Bukarest, Simon Ilona ex-Fiatal Fórum, Bodolai Gyöngyi - Népújság), majd magát a fehér hollóságot mint transzszilván állapotot határozta meg: a médiapróza, mint olyan - találmány, teremtés-finalitás. Jó minõségû, füzérbe kötve összefüggõ próza benyomását keltõ mûfajtalálmány. Otthonát a minõségi publicisztika és az irodalom közötti senkiföldjére teremtettük meg. A Zászlópengetés címû kötet kapcsán abból a posztmodern recenziólevélbõl olvasott fel, amely a Caffé stockholmi világhálós kulturális folyóiratban jelent meg: A régi világ magyar újságíróit juttattad eszembe, amikor rátalálni véltem arra az útra, amelyen rendszeresen - és egyéni lépésritmusban - haladsz a problémafelvetésben. Szerettem, hogy nem magadnak írsz, hogy közösségedet szolgálod, hogy nem magadért, hanem szûkebb hazádért aggódsz, és ezen aggodalmadat néha szorongásos jegyzetekben vezeted le. Szorongást konvertálsz médiaprózába, ami nem leányálom, hiszen a mûfaj köt, és a hírlapírásban nincs pardonkodás, hogy püpü, most én nem a holnapi lapba írok, hanem. kötetbe. A hollóvá avatás ceremóniája Bodolai Gyöngyi (Népújság) pályatárs Vásárhely-Maroshévíz iskolapárhuzam, valamint László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) szórvány- és élethelyzet gyorselemzésével folytatódott. A jövendõbeli fehér hollókat ?tvös József egyházi újságíró, generális direktor képviselte, aki õsszel megjelenõ vizitációs riportkötetét próbálta térben és idõben Sarány István könyvbemutatójához és természetesen ahhoz a Maroshévízhez kötni, amelynek léte szorosan összefügg a Bánffyakkal és Urmánczyakkal. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének - egyben a Fehér Holló újságírósorozat egyik kötete (Táltos erõ) támogatójának - üdvözlõ beszédét magának a szerzõnek a felszólalása követte. Sarány István Fogyjon a magyar címû jegyzetét olvasta fel - megmosolyogtatva az egybegyûlteket. A dedikálások után a Maros és Kolozs megyei újságírók elkezdték munkájukat: interjúk, riportok sora készült el a maroshévízi magyarság intézményeirõl, és természetesen az Urmánczy-strandról, ahol az Urmánczyak utóda, Szabó Kálmán fogadta a médiaklubot. Népújság (Marosvásárhely) 2011. június 20.Utcára vonuló székelyek?Nem zárja ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hogy a három székelyföldi megye lakossága utcai demonstrációkkal nyomatékosítja ellenkezését a Demokrata Liberális Párt által tervezett megyeösszevonással kapcsolatban. A politikus hozzátette: a szövetség szándéka, hogy parlamenti, demokratikus módszerekkel akadályozza meg a magyarság szempontjából hátrányos területi-adminisztratív átszervezést. Ha tárgyalásokkal nem tudjuk érvényesíteni akaratunkat, akkor - a helyszínrõl kapott információim szerint - azt sem tartom kizártnak, hogy az emberek utcára vonulnak - fogalmazott Kelemen. Az RMDSZ szövetségi elnöke hozzátette: 1968-ban is megtették, amikor Ceauºescu kénytelen-kelletlen engedett a székelyek kérésének, és így jött létre Hargita és Kovászna megye. Leszögezte: a békés tiltakozás eszköze része a demokratikus játékszabályoknak. A szövetség terveivel kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, mivel nincs egyetértés a kérdésben, a szupermegyésítés ügyét minél hamarabb le akarják venni a politikai napirendrõl és fél éven, egy éven belül térnének vissza rá. A nagyobbik kormánypárt nyolc egységre tagolná Romániát, a Székelyföldet is magába foglaló Centrum megyében - Brassó, Szeben és Fehér megyéknek köszönhetõen - a magyar lakosság aránya 30 százalék alá csökkenne. Modellértékû megbékélés? A magyar jelleg tervezett felhígítása kisebb diplomáciai összeszólalkozást okozott Románia és Magyarország között is, bár hétvégi nyilatkozatával Teodor Baconschi román külügyminiszter megpróbálta enyhíteni a feszültséget. Románia és Magyarország között nincs diplomáciai háború, a két ország stratégiai partnere egymásnak, a román-magyar megbékélés számos európai ország számára modellértékûvé vált - fogalmazott a román külügyminiszter. Hozzátette: meglepte a túlhaladottnak hitt nacionalista érzelmek túlfûtöttsége. A külügyminiszter szerint a romániai magyarság által élvezett széles körû jogok szavatolják, hogy élõ maradjon ennek a közösségnek a kulturális és nyelvi önazonosságtudata. Megfogalmazása szerint a különbözõ etnikumok közötti összhang csodálatra méltó válóság, amit senkinek sincs joga megbontani provokatív megnyilatkozásokkal. Szegény Székelyföld A külügyminiszter megállapította: a másiktól való félelem és a közösségi bezártság szegénységet okoz. Baconschi szerint a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna Románia legzártabb és legszegényebb megyéi közé tartozik, ezért az európai és regionális nyitás, amelyet javasolnak, a jólét növekedéséhez vezet majd el mind Kovászna, mind Vaslui megyében. Mint ismeretes, a román külügyminisztérium múlt csütörtökön szokatlannak és nem helyénvalónak minõsítette Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes álláspontját, amely szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás. Ponta visszacsinálná Ha, Isten õrizz, Traian Bãsescu államfõ megszünteti a megyéket, amikor mi hatalomra kerülünk, visszacsináljuk õket. Nincs más lehetõség - szögezte le Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök. Az ellenzéki politikus elmondta, hogy reményeik szerint július 17-én meg tudják tartani az összes megyében az általuk tervezett népszavazást az ország területi-adminisztratív átalakításáról, hogy mindenki számára világos legyen, mit akar a lakosság. Borboly: nem etnikai, fejlesztéspolitikai kérdés Az RMDSZ-nek a fejlesztési régiók újraszervezésére vonatkozó tervét fejlesztéspolitikai, nem pedig etnikai szempontból kell vizsgálni - jelentette ki a hétvégén Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Hozzátette: Bukarestbõl senki nem kérdezte meg a helyieket, mik a gondjaik, elvárásaik. Ennek orvoslására felmérést végeznek a megye román ajkú lakói körében: hogyan vélekednek, mik a percepcióik, elõítéleteik, félelmeik a Székelyfölddel kapcsolatban. Ennek kapcsán nyilvános vitát rendeznek július hónap folyamán, amelyre meghívják a térség román civil szervezeteit, egyházi képviselõit, valamint azokat a politikusokat, akik az elmúlt hetekben az ellen foglaltak állást, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régiót alkosson. M. Á. Zs. ?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 21.Régiósításról Cotroceni-benSok szempontból döntõ tárgyalások zajlanak ma délben a Cotroceni-palotában: az államfõ meghívására az ellenzéki és a koalíciós pártok az alkotmánymódosításról és a régiósításról egyeztetnek. Idõközben folytatódott a régiósítási háború: Borboly Csaba levélben fordult Johannes Hahn európai biztoshoz, a romániai hírtelevíziók pedig Dan Manolãchescu, a Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentéseit rágták, amelyben a politikus kijelentette, nem hiszi, hogy az RMDSZ Koszovót szeretne Székelyföldön. A koalíció a tét A demokrata-liberálisok és az RMDSZ képviselõi egyaránt cáfolták, hogy a koalíció tegnapi ülésén szó esett volna a régiósításról. Sorin Frunzãverde, a nagyobbik kormánypárt elsõ alelnöke szerint a mai Cotroceni-palotai egyeztetések után beszélnek majd a közigazgatási átszervezésrõl a koalícióban. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában azt ecsetelte: az ország közigazgatási átszervezése nyolc mamutmegyébe hatalmas költségekkel járna, és a következménye az lenne, hogy Románia nem tudná tartani az államháztartási hiánycélt. Szerinte az átszervezést a fejlesztési régiók átrajzolásával kellene kezdeni. Hangsúlyozta: az RMDSZ nyugodtan, alaposan, részletesen szeretné megközelíteni a kérdést, szerinte ilyen horderejû reformot nem lehet egyik napról a másikra, hatástanulmányok nélkül megvalósítani. Leszögezte: a mamutmegyés változatot az RMDSZ nem fogadja el. A koalícióról van szó, és meggyõzõdésem, hogy mindenki stabilitást akar, senkinek nem érdeke, hogy politikai instabilitás alakuljon ki. Mi nem akarjuk ezt, és nem rajtunk áll majd - fûzte hozzá. Levélben a biztoshoz Közben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke levélben fordult az EU regionális fejlesztési biztosához, tizenegy kérdést fogalmazva meg. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy a régiósítást kezdeményezõk az uniós alapok hatékonyabb lehívására hivatkoznak. Johannes Hahntól ezért többek között azt kérdi, mekkora területû és lakosságú fejlesztési régiók szolgálnák leginkább a térség felzárkóztatását, igaz-e, hogy az EU ajánlásai szerint hasonló népességû és gazdasági fejlettségû régiókat kell kialakítani, az uniós alapok felhasználása szerint hatékonyabbak-e a mesterségesen létrehozott régiók, mint azok, amelyek szoros történelmi, gazdasági, kulturális kapcsolatban álló egységeket foglalnak magukban. Azt is megkérdi, hogy az eddigi tapasztalat szerint miként alakulnak a régión belüli fejlettségi különbségek, ha egy fejletlenebb és fejlettebb térséget ugyanabba a közigazgatási egységbe vonnak össze. Koszovó helyett A régiósítás témájában nyilatkozott tegnap Dan Manolãchescu, a Demokrata Liberális Párt (DLP) Kovászna megyei szervezetének elnöke is. Kelemen Hunornak az utcai tüntetésekkel kapcsolatos nyilatkozatára utalva úgy vélte, az RMDSZ elnöke az ellenzék és egyes televíziók nacionalista retorikájának csapdájába esett. Szerinte az RMDSZ és Kelemen Hunor egy nyugodt és fejlõdõ térségért harcol. Ha nem ez a céljuk, akkor gyakorlatilag egy eljövendõ Koszovót akarnak, és akkor mondják meg az elejétõl, hogy mindannyian tudjuk, mi a dolgunk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk az ország vagy a világ más, nyugodtabb tájaira - fejtette ki. Miután nyilatkozatát felkapták a hírtelevíziók, Manolãchescu közölte: arra akarta felhívni a figyelmet, hogy bizonyos politikai témákat Bukarestbõl passzolnak át Kovászna megyébe. Hangsúlyozta: nem szeretné, ha a megyében és a városban a politika az utcára költözne. Ugyancsak tegnap Mircea Geoanã szociáldemokrata szenátusi elnök javaslatára a felsõház vezetése úgy döntött, bizottságot hoznak létre a régiósítás ügyében. Mit akar a külügyminiszter? A magyarországi hivatalosságoknak visszafogottságot, józanságot, jó regionális érzéket és jó szomszédságot kell kinyilvánítaniuk, hogy ne rontsuk el, amit építettünk - nyilatkozta tegnap Teodor Baconschi külügyminiszter. Utalva arra, hogy Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes kijelentései után - miszerint a területi átszervezésrõl szóló tervezet az etnikai arányok tudatos és elfogadhatatlan megváltoztatását jelentené - a bukaresti magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba, elmondta: a gesztus jelent egyfajta feszültséget. Hangsúlyozta: nem akar érzelmi reakciókat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 21.Tankönyv a székelyekrõlBemutatták a hét végén a székelység történelmérõl készülõ alternatív tankönyvet a Hargita megyei történelem szakos tanároknak, iskolaigazgatóknak. A kiadvány már az új tanévtõl alapja lehet a VI-VII. osztályos diákok által heti egy órában választható tantárgynak. A Székelység története címû új tankönyv a Hargita Megyei Tanfelügyelõség és Kovászna Megye Tanácsa együttmûködésével jött létre, szerzõi Hargita és Kovászna megyei szakemberek, általános koordinátora Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei fõtanfelügyelõ, tudományos szakirányítója Hermann Gusztáv Mihály történész. Szeretnénk, ha pedagógusaink felvállalnák, hogy itt Székelyföldön a székelység története legyen az egyik ilyen tananyag: a felnövekvõ nemzedéknek hiteles információkra van szüksége ahhoz, hogy székelységét büszkén tudja vallani, vállalni - nyilatkozta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. ?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 29.Tudományos rasszizmus?Kikéri magának Borboly Csaba Hargita megyei önkormányzati elnök, hogy rasszista lenne az RMDSZ Szövetségi Képviselõi Tanácsának szombati ülésén tett kijelentése a Székelyföld elcigányosodásáról. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában elhangzott beszédrõl és a beszéd által kiváltott reakciókról lapunk is beszámolt; mint arról hírt adtunk, Borboly Csaba felszólalása után Bognár Zoltán, a Szabadelvû Kör elnöke tiltakozott a Hargita megyei politikus rasszistának minõsített fogalomhasználata ellen. Nem baj, csak. A Hargita megyei önkormányzat elnöke levélben fordult szerkesztõségünkhöz, hogy tisztázza a vitatott kifejezést. Borboly a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek a térségre vonatkozó demográfiai elõrejelzését idézte, amely szerint Keresztúr térsége elcigányosodik. A Hargita megyei tanácselnök felvetésével kapcsolatban Kiss Tamás szociológus lapunk megkeresésére hangsúlyozta: az elcigányosodás kifejezést nem pejoratív értelemben használták, a magyar nyelvû szakirodalomban a fogalom a romák arányának növekedése mellett a terület ezzel járó társadalmi és gazdasági leértékelõdését jelenti. A leértékelõdésre pedig - teszi hozzá a társadalomkutató - részben a romákkal szembeni elõítéletek miatt kerül sor. A szóban forgó kifejezést abban az értelemben használtam, ahogyan a fenti idézetben Kiss Tamás szociológus - hangsúlyozta lapunkhoz eljuttatott levelében Borboly Csaba, akit marosvásárhelyi felszólalása után is arra kértünk, pontosítsa a beszédében mondottakat. Akkor a politikus úgy nyilatkozott: az elcigányosodás azt jelenti, hogy az elnéptelenedõ falvakba a cigány közösség tagjai költöznek be, ami nem baj, csak nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. A Hargita megyei roma közösségekkel való együttmûködést és párbeszédet a politikus példaértékûnek nevezte, de arra a kérdésre, hogy mit szólnak az érintettek ahhoz, hogy a megyei önkormányzat vezetõje tart az elcigányosodástól Borboly Csaba kitérõ választ adott. Az elöljáró annyit fûzött hozzá, errõl õket kellene megkérdezni. Vitatható többértelmûség Kiss Tamás szociológus lapunk kérésére pontosította a fogalom tudományos tartalmát. Ezt a kifejezést valóban társadalmi folyamatok leírásához használtam. Látni kell, hogy 1989 után új, addig nem létezõ marginalitásba került a romák egy része. Míg a múlt rendszerben állandó jövedelmük volt, munkát találtak maguknak a termelõ szövetkezetekben, a rendszerváltás után kiszorultak a munkaerõpiacról, és ezzel párhuzamosan megkezdõdött a területi szegregáció. Az elcigányosodást nem én használom elõször, ez a fogalom azt jelenti, hogy bizonyos falvakban, kistérségekben a romák aránya nõ - nyilatkozta a társadalomkutató, aki elismerte, hogy a vitathatóan többértelmû a kifejezés. Lehet, hogy van Borboly szavaiban kétértelmûség, és az is lehet, hogy nem szerencsés az elcigányosodás fogalmának a használata. De tény, hogy maga a szegénység etnicizálódik - egészítette ki mondanivalóját Kiss. A szakértõt arról is kérdeztük, mennyire tartja eredményesnek a Hargita megyei önkormányzat romapolitikáját a két évvel ezelõtti csíkszentkirályi és csíkszentmihályi konfliktusok óta. Nem látom a megyét aktív szereplõnek, nem látom, hogy jelentõs elõrelépés történt volna - mutatott rá a szociológus, aki hozzátette: a hazai önkormányzatok sikertelensége ezen a területen általános. Nem tudományos és félrevezetõ Tavaly Fosztó László, Magyari Nándor László és Koreck Mária mutatott be terjedelmes tanulmányt a székelyföldi roma-magyar konfliktusokról. Magyari Nándor László az ?MSZ-nek úgy nyilatkozott: a helyi etnikai konfliktusokat is figyelembe véve nem szerencsés kifejezés az elcigányosodás. Ez a fogalom nemcsak, hogy nem tudományos, de politikailag sem korrekt, ráadásul félrevezetõ - cáfolta kollégája érveit a kolozsvári társadalomkutató, aki hangsúlyozta: szakmai körökben a demográfiai stressz kifejezést tartják elfogadhatónak. Ezzel a fogalommal aszimmetrikus demográfiai folyamatokat lehet leírni: például az elöregedõ és a jelentõs gyereklétszámot magáénak tudó közösségek együttélését. A társadalmi lecsúszást, elszegényedést a gettósodás, illetve a slummosodás kifejezésekkel szokták jellemezni - figyelmeztetett Magyari, aki úgy véli, ezek a kifejezésekk a faji, etnikai szempontokat is láttatni engedik, mégsincs rasszista, pejoratív, megbélyegzõ jellegük. Parászka Boróka ?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 30.80 éves az Ezer Székely Leány NapjaJúlius 2-án szervezi meg a 80 éves Ezer Székely Leány Napját, a székely viselet, a tánc, a dal és az imádság ünnepét Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, valamint Hargita és Kovászna Megye Tanácsa Csíksomlyón. A Csíkszeredai Városháza gyûléstermében június 29-én sajtótájékoztatón ismertették a 80 éves Ezer Székely Leány Napja szervezõi a rendezvény elõkészületeit, programját, és bemutatták azt a két esketési széket, amelyet annak a településnek ajánlanak fel, ahonnan a legnagyobb számban érkeznek székely ruhás résztvevõk az eseményre. A sajtótájékoztatón a szervezõk részérõl jelen volt Ráduly Róbert Kálmán és Antal Attila, Csíkszereda polgármestere, valamint alpolgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, András Mihály és Füleki Zoltán a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, illetve aligazgatója. A tavalyi Ezer Székely Leány Napjának díjazottja Csíkszentlélek község volt, innen érkezett ugyanis a legnagyobb számú székely ruhába öltözött résztvevõ, akik elnyerték az adománylevél kíséretében átadott esketési székpárt. A község idén az esemény tiszteletbeli házigazdájának szerepét tölti be. Csíkszentlélek képviseletében a sajtótájékoztatón jelen volt Pál Péter polgármester, valamint Szabó László és Szabó Júlia, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai, akik 2010-ben a mindszenti hagyományõrzõ csoportot vezették, és a díjként elnyert esketési székpáron fogadtak egymásnak örök hûséget ez év májusában. A Csíki Anyák Egyesülete is szervezõként vesz részt a szombati eseményen, az egyesületet a sajtótájákoztatón Tiboldi Bea elnök képviselte. Antal Attila alpolgármester a sajtótájékoztatón elmondta, 80 év távlatából érdemes az Ezer Székely Leány Napja szervezésének azokkal a vonatkozásaival is foglalkozni, amely az esemény kiindulópontját jelentették, amelyek életre hívták azt. - Nem lehet gépiesen ismételni minden évben ugyanúgy az eseményt, ki kell találni mindig mire van aktuálisan szükség, igény - mondta az alpolgármester. Ennek tükrében gazdagodott az esemény az elmúlt években a legnépesebb résztvevõvel érkezett település díjazásával, és elõtérbe helyezték a viselet történetét és sajtátosságait is. Mint elhangzott, az utóbbi idõben jelentõs elõrelépés történt a népzene kutatásában, sokkal többen és szakavatottabban folgalkoztak népzenével, mint a viselettel. Ezért fektetnek idén nagyobb hangsúlyt a viseletre: tavalyhoz hasonlóan megszervezik az autentikus viseletek vetélkedõjét, és díjazzák a legértékesebbeket, legszebbeket. Az idei rendezvény meghívottja Kallós Zoltán néprajzkutató, a népviselet szakértõje, akit felkértek arra, hogy zsûrizze a népviseleti versenyre benevezett székely ruhákat. András Mihály felkérte az esemény résztvevõit, hogy keressék elõ, viseljék és mutassák be szombaton legszebb viseletüket. Mint elmondta, ezzel is a népviselet romlásnak indulását szeretnék visszafogni. - ?rtékes darabokat szeretnénk látni, és a késõbbiekben ezeket újra elkészíteni - mondta Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. Hargita Megye Tanácsa is bekapcsolódott az Ezer Székely Leány Napjának szervezésébe és anyagi támogatásába. - A lentrõl jövõ kezdeményezésekkel lehet élõ, mûködõképes közösségeket létrehozni. Ilyen jó kezdeményezése volt Csíkszereda önkormányzatának, hogy felkérte az önkormányzatokat, így Hargita és Kovászna megye tanácsát is, legyenek partnerek az esemény szervezésében. Nemcsak stratégiákra, beruházásokra és fejlesztésekre van szükség Székelyföldön, hanem közös ünneplésre, a közös értékek felvállalására is - mondta a sajtótájékoztatón Borboly Csaba tanácselnök. Pál Péter csíkszentléleki polgármester nagy megtiszteltetésnek nevezte azt, hogy a 80 éves Ezer Székely Leány Napja házigazdái lehetnek, ugyanakkor, mint elmondta, nagy felelõsséget is jelent számukra, mivel példát szeretnének mutatni a többi székely településnek, hogy nemcsak a település mérete számít, hanem az ottélõk lelkesedése és hagyományõrzése is. Idei céljuk, hogy minden nyolcadik, tehát összesen 250 személy vegyen részt Csíkszentlélekrõl a csíksomlyói ünnepségen. Idén õk állítják az aranykaput, valamint bográcsolással is készülnek. Füleki Zoltán szervezõ azoknak a résztvevõknek a számát ismertette, akik szervezetten jelentkeztek be a rendezvényre. Mint elmondta, idén 48 településrõl jelentkeztek be résztvevõk, 34 fellépõ csoport lesz 1 220 fellépõvel. Velük együtt összesen 1 724 szervezetten bejelentkezett résztvevõt tartanak számon, de ennél sokkal több tényleges résztvevõre számítanak. Kovászna megyébõl 200 résztvevõ jelentkezett, Marosvásárhelyrõl a Napsugár együttes, Mezõsámsondról a citerazenekar vesz részt, de érkeznek kibédi és nyárádszeredai résztvevõk is. Különleges résztvevõi lesznek az idei rendezvénynek a Szeben megyei oltszakadátiak, akik minden hétvégén viselik gyönyörû, hétféle viselettípusukat, amelyeket érdemjeik szerint kapnak meg a település lakói. Füleki megköszönte az önkormányzatoknak a szervezéshez való pozitív hozzáállásukat, akik sok esetben a csoportok beszállítását is felvállalják. A szervezõ arra kérte a városban gépkocsikkal közlekedõket, legyenek türelemmel az ünnep napján, kerüljék el a Szék útját és a felvonulási pontokat (Szentlélek utca, Brassói út, Nagyrét utca). Az aligazgató elmondta, az eseményt, az idõjárási viszonyoktól függetlenül, mindenképpen megtartják. A 11 órakor kezdõdõ ünnepi szentmisét Boros Károly felcsíki fõesperes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke celebrálja. Az esemény meghívottja Berecz András ének- és mesemondó, akitõl a jó hangulat biztosítását remélik a szervezõk. A Csíki Anyák Egyesületének képviseletében Tiboldi Bea elnök elmondta, a pünkösdi búcsú mintájára az Ezer Székely Leány Napján is szolgálatot vállalnak a Nyeregben felállított CsAkEgy sátorban, ahol a kicsinyeiket szoptatni, pelenkázni vágyó anyukákat, szülõket, nagyszülõket várják, de szívesen fogadják a megpihenni, esõ elõl félrehúzódni vágyó személyeket is. A sajtótájékoztatót megelõzõ napon, június 28-án, kedd este mutatták be a Régi idõk ezer leánya - Ezer Székely Leány Napja 1931-1940 között címmel készített dokumentumfilmet a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében. A Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának megbízásából és Hargita Megye Tanácsának támogatásával a Mementó Stúdió által készített dokumentumfilm az Ezer Székely Leány Napja kezdeti idõszakát eleveníti fel. Erdély.ma 2011. július 4.Több száz, népviseletbe öltözött fiatal az Ezer Székely Leány NapjánTöbb száz, székely ruhás leány és legény vett részt szombaton a székely viselet, a tánc, a dal és imádság ünnepén a csíksomlyói nyeregben. A 80 éves Ezer Székely Leány Napja színes programmal várta az érdeklődőket már Csíkszeredában, ahol délelőtt ünnepi beszédekkel és közös tánccal vette kezdetét a rendezvény. A szervezésben idén a csíkszeredai polgármesteri hivatal, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mellett részt vett Hargita és Kovászna megye önkormányzata is. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki kétszáz, népviseletbe öltözött Kovászna megyei fiatallal érkezett az eseményre, ünnepi beszédében azt mondta, jövőnk záloga jelenünk, olyan lesz a jövőnk is, ahogyan ma élünk, ahogy ki tudunk állni értékeink mellett. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök emlékeztetett: hitében erős, erkölcseiben tiszta és hagyományaihoz hűségesen ragaszkodó ifjúságért szálltak síkra nyolcvan évvel ezelőtt a szervezők – Domokos Pál Péter, a csángók történetének kutatója és a ferences atyák – olyan értékekért, amelyek örök érvényűek, amelyek meghatároznak bennünket, s amelyek ismerete és tiszteletben tartása nélkül elvesztünk. Az ünnepi beszédeket követően közös táncra került sor a főtéren, majd a csíksomlyói kegytemplomban ünnepi szentmisével folytatódott a program. A Kis- és Nagysomlyó közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál délután egy órakor vette kezdetét a rendezvény. Boros Károly esperes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke Isten áldását kérte a rendezvényre, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta, mennyire fontos volt ez az ünnep a 80 évvel ezelőtt élt székelyeknek, illetve mennyire fontos, hogy ma is felvegyük és megmutassuk népviseletünket. A beszédek után a hagyományőrző néptáncegyüttesek fellépése következett – ez idő alatt zajlott a viseletmustra, amely során egy négytagú zsűri, Kallós Zoltán néprajzkutatóval az élén, megvizsgálta a jelentkező lányok népviseletét, majd díjazták aszerint, hogy mennyire régi és eredeti a ruha, illetve hogy áll a székely leányon. A Hármashalom-oltáron fellépett Berecz András ének- és mesemondó is, megnevettetve a néhány ezres közönséget. Este a Hargita együttes Hegyen innen, hegyen túl című előadásával ért véget a rendezvény. A szervezők elmondása szerint mintegy 2000, székely ruhás leány és legény vonult át a házigazda Csíkszentlélek által készített aranykapu alatt. Idén a falu összlakosságához képest legtöbben Csíkszentmihályról érkeztek, így ők nyerték el a székelyudvarhelyi Sándor Attila faszobrász által készített esketőszékeket és a megtiszteltetést, hogy jövőre ők lehetnek az Ezer Székely Leány Napja rendezvény házigazdái. Forró Gyöngyvér. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 5.Csíkszeredai Régizene Fesztivál hétfőtőlSajtótájékoztatón ismertették a július 11–17. között megrendezendő Csíkszeredai Régizene Fesztivál programjait az eseménysorozat szervezői július 5-én a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) székhelyén. A sajtótájékoztatón a nemzetközi fesztivál főszervezője, Hargita Megye Tanácsának alintézményeként működő Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársai, valamint a társszervező intézmények képviselői, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Antal Attila Csíkszereda Megyei Jogú Város alpolgármestere vettek részt. Borboly Csaba megyei tanácselnök felszólalásában kiemelte: „nagyon fontosnak tartjuk ezt a fesztivált, mert nemcsak Csíknak, Hargita megyének, hanem egész Székelyföldnek a nagykövete a nagyvilágban”. – A fesztivál fontos kulturális értéket jelent térségünk számára és egyben turisztikai vonzerővel is bír. Ezért a megyei tanács részéről uniós pályázatot nyújtottunk be azzal a céllal, hogy a következő két évben nemcsak az országon belül, hanem nemzetközi szinten is növeljük a fesztivál hírnevét, és ezáltal a csíki térségbe, Hargita megyébe egy hetes időszakra sok vendéget, turistát vonzzunk – nyilatkozta a megyei tanács elnöke a fesztivál kapcsán. Hozzátette: „a kultúra és a gazdaság egymást erősítő hatással bírhat. A megyei tanácsnak az a célja, hogy a mezőgazdaság és a turizmus együttesen biztosítsa a kilábalást a jelenlegi válságos helyzetből, és az ilyen irányú építkezéshez ehhez hasonló eseményekre is szükség van”. Antal Attila alpolgármester a Csíkszereda Megyei Jogú Város és a Hargita Megyei Kulturális Központ között a fesztivál szervezése során évek jól működő partnerséget emelte ki, a szervezők, a kulturális központ munkatársai – Márton Judit, Filip Ignác Csaba, Péter Boglárka és Botár László – pedig a fesztivál szervezésével és programjával kapcsolatos részletekről tájékoztattak. A három évtizedet betöltött Csíkszeredai Régizene Fesztivál számos újdonsággal várja a közönséget 2011-ben: 14 koncert, gyermekprogramok, reneszánsz táncház, új zenei témákkal, premier előadásokkal, ritkán hallott zeneszerzők műveivel és a fesztivál repertoárjában szereplő új hangszerekkel (a natúrkürt és a barokk trombita). A koncertek és programok témái a kelet- és nyugat-európai zenetörténeti, ugyanakkor a mai zenei életben is fellelhető kapcsolatokra hívják fel a figyelmet. A fesztivál a Régizenei Nyári Egyetem programjaival, ezen belül a mesterkurzussal kezdődik július 11-én. A Nyári Egyetemen az előző évekhez képest új szakok indulnak, amelyekre egyetemisták, zeneszakos gimnazisták és kisgyerekek is jelentkeztek. A HMKK ösztöndíjban részesítette a Nagy István Művészeti Líceum két diákját, a La Stravaganza barokk verseny díjazott együttesének tagjait. Hargita Megye Tanácsa szórványprogramja keretében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium három diákjának ingyenes részvételét biztosítja a kurzusokon, akik a Gabrielense Régizene és Táncegyüttes tagjai. Július 12-én a kolozsvári La Stravaganza régizenei verseny díjazott együttese, a Senza nome lép fel, amelynek tagjai bukaresti és kolozsvári egyetemisták Mihail Ghiga művészeti irányításával. 13-án a Nyári Egyetem tanárai mutatkoznak be koncerttel, majd 14-én lesz a fesztivál ünnepélyes megnyitója. Ezt követően a Codex együttes lép fel meghívottjaival (Györfi Erzsébet, Elekes Emőke, Ádám Rebeka, Szabó Anikó, Szutor Péter) a Kájoni-kódexből és a Bocskor János énekeskönyvéből játszva darabokat. Hallhatják az Észak-Olaszországból érkező Dramsam együttest, akik az itáliai középkori és reneszánsz zene kitűnő előadói, trecento-beli muzsikát játszanak. 15-e, péntek egyfajta barokk nap, a zenei együttműködések bemutatásával. Két nemzetközi workshop teljesedik ki a koncertekkel: - fellép a Barokk Fesztiválzenekar, amely a hazai barokk hangszeren játszó muzsikusokat fogja össze külföldi közreműködőkkel és Ulrike Titze, barokk hegedűművész vezetésével. Szólisták: Kiss Noémi (szoprán) és Hegyi Gábor (barokk trombita). - a Kremsier projekt koncertje: egy csehországi város, Kromerzsízs zenei örökségét mutatja be, Karl Liechenstein-Kastelkorn herceg-püspök egyedi gyűjteményét. A projektben nyolc hazai és külföldi zenész vesz részt, közülük többen hazai származásúak, de külföldön tevékenykednek. A projekt művészeti vezetője: Chereji Szilárd (Ausztria). Július 16-án, szombaton gyerekprogramok várják a kicsiket, így hangszerbemutató és gyerekkoncert, a nyári egyetemen végzett gyerekek mutatják be a kurzusokon tanult műveket. Szombaton a program a délutáni kurzuszáró koncerttel folytatódik, este a hazai együttesek – Flauto Dolce, Collegium – mellett Antoni Pilch lengyel lantművész lép fel. Késő este táncház, Gyergyószárhegyen pedig a Lyceum Consort (Bukarest) koncertje lesz. A fesztivál zárónapján, 17-én, vasárnap délelőtt szintén gyerekprogramok lesznek, délben Steffen Schlandt (Brassó) és Hegyi Gábor (Németország) orgona és trombita hangversenye szerepel a programban. Fellépnek a fesztivál jól ismert szereplői a magyarországi Kobzos Kiss Tamás, a törökországi Erdal Şalikoğlu és a fesztivál zárókoncertjeként a Musica Historica. További információkat, valamint a sajtótájékoztatón készült fotókat a fesztivál honlapján (www.musica-antiqua-hr.ro) találnak. Erdély.ma 2011. július 6.Sikeres Székelyföld-konferencia SepsiszentgyörgyönKiemelten fontos a vidékfejlesztés Hargita és Kovászna megyében, hiszen a lakosság túlnyomó többsége továbbra is vidéki környezetben él – hangzott el tegnap Sepsiszentgyörgyön, Kovászna Megye Tanácsának székhelyén, a Sikeres Székelyföld konferenciasorozat idei második állomásán. A tanácskozáson ez alkalomból a két megye közös fejlesztési irányvonalait elemezték a résztvevők, elsősorban a vidékfejlesztés tekintetében. A két megyei önkormányzatot Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, illetve Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke képviselte, de a tanácskozáson részt vett Tánczos Barna, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára is. Borboly Csaba tanácselnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy a közel három éve indított konferenciasorozatnak máris látható eredményei vannak, hiszen a két székely megye között megfelelő az együttműködés, és sikerült valamelyest kimozdítani a közös ügyeket a megbeszélések szintjéről, és közös programok is elindultak. Rámutatott: a tanácskozások során ugyanakkor sikerült felmérni az érintett témakörökben – kutatás, műemlékek helyzete, székely termékek, turizmus – a megoldásra váró problémákat és azonosítani a lehetőségeket ezek rendezésére. „Az elmúlt három évben az önkormányzataink elkezdték segíteni egymást, közösen gondolkodni, cselekedni. A vidékfejlesztés terén ez elengedhetetlen, ugyanis egyike a problémás területeknek, hiszen sok esetben nem a pénz a probléma, hanem az összefogás megteremtése” – tette hozzá a Hargita Megyei Tanács elnöke. A konferencián felszólaló Tánczos Barna a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) 2007–2013-ra vonatkozó összetevőit, így a főbb támogatási tengelyeket ismertette, illetve röviden szólt arról is, hogy mi várható a következő, 2013 és 2020 közötti szakaszban. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vidékfejlesztés esetében is azonosítani kell azokat az irányvonalakat, melyek mentén a székelyföldi falvak fejlesztését el lehet kezdeni. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 7.Kelemen: ne Budapest diktálja, mi jó nekünk!Példátlan mozzanat ejtette gondolkodásba az immár 8-ik alkalommal, idén július 5. és 10. között szervezett EU-tábor résztvevőit: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Kovács Péter főtitkár előadása előtt Thunderbold 2 típusú szubszonikus sugárhajtású csatarepülőgépek repültek el Marosfő fölött. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Főtitkársága és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara szervezésében, valamint az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság és a Hargita Megye Tanácsának társszervezésében zajló, Erdélyinek lenni jó! mottójú rendezvény megnyitóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a MIÉRT és az érdekvédelmi szervezet közti „erősítő párbeszédet méltatta. Kiemelte, hogy a szervezet »ugródeszka a politika irányába«. Szintén a megnyitón Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának a dékánja emlékeztetett: a felsőfokú oktatási intézmény immár a negyedik éve a rangos rendezvény társszervezője. Bodor László, a MIÉRT elnöke úgy ítélte meg, a politikusok legnagyobb kihívása, hogy megtalálják a válaszokat a közembereket foglalkoztató mindennapi kérdésekre. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke megjegyezte: Marosfőn a Mókus cukrászdán és a vasútállomáson kívül nem sok minden van, de az EU-táborban alkalom adódik a barátkozásra. Erdélyi konzultáció avagy Mit kívánnak az erdélyi magyarok című előadásában Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ-nek más-más választ kell adnia a tömbben és a szórványban, azaz az úgynevezett interetnikus környezetben élő erdélyi magyaroknak. – Erdélyi értékként fogalmazható meg az önállóság. Hármas tengely körül mozog az életünk: Bukarest–Budapest–Brüsszel. Az első fővárosban dőlnek el a minket érintő sarkalatos kérdések, Budapest az érdekérvényesítésben segít, Brüsszel pedig megtanított arra, hogy összehangolt döntéselőkészítést végezzünk – fogalmazott a politikus. Hozzátette: az erdélyi politikai irányvonalat, a célokat itt kell eldönteni. Szükség van Budapest tanácsára, egy valamire viszont nincs szükség: a magyar fővárosból diktálják, mi jó az erdélyi magyarságnak. Úgy ítélte meg, hogy az elmúlt másfél év kormányzati szerepvállalás bebizonyította, hogy az RMDSZ komoly feladatra vállalkozott. Szerinte a gazdasági válság miatti megszorító eszközök kemény diónak bizonyultak. – Viszont 2009-ben az évnyi ellenzéki státus bebizonyította, hogy pillanatok alatt visszaállítható az, amit 5, 6, 10 vagy akár 20 esztendő alatt sikerült elérnünk, így a kormányzati szerepet szinte bármilyen körülmények között vállalnunk kell – fogalmazott a szövetségi elnök Szerinte az erdélyi magyarság elsődleges akarata az, hogy a szülőföldjén maradhasson, s itt boldoguljon. – Azt várják el tőlünk, hogy megfelelő jogi, intézményi keretek között, barátságos, partneri környezetben éljék meg magyarságukat, s a szabadságot – mondta Kelemen Hunor. A román–magyar viszonyról szólva a szövetségi elnök úgy ítélte meg, hogy a kettős állampolgárságnak a kapcsolattartás, utazás vonatkozásában nincs konkrét gyakorlati haszna. – Szimbolikus jelentősége van, jóvátételt jelent. Sajnálom, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben a magyar állam nem tartott igényt a segítségünkre. A kettős állampolgárság nem lehet megoldás a magyarországi demográfiai deficit megoldására, azaz nem lehet a következménye, hogy kiürítjük Erdélyt. Ha ez volt a cél, akkor nem volt őszinte a szándék – jegyezte meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt küszöbön levő bejegyzéséről szólva úgy fogalmazott: 2012-ben parlamenti képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság. – A megoldás az egységes képviselet. Mindent feltételt meg tudunk teremteni az összefogásra – hangsúlyozta. Ugyanazon című előadás keretében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára azon véleményét fejezte ki, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt kudarcot vall ugyanúgy, mint azon korábbi próbálkozások, amelyek az RMDSZ-en belüli hatalomátvéltelről vagy a szervezeten kívüli hatalomra kerülési próbálkozásokról szóltak: Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISSZ), Reform Tömörülés, Magyar Polgári Párt. – Valóban 600 ezer magyar szavazó fordult el az RMDSZ-től 1990 óta, de ennek több oka van. 1990-ben 86 százalékos részvétel mellett 1 millió voksot kapott az RMDSZ. 2008-ban csak 400 ezren szavaztak ránk 39 százalékos részvételi arány mellett. Ne feledjük el, hogy mintegy 200 ezer erdélyi magyarral kevesebb van ma. Ugyanakkor sokan elfordultak a politikától. Tartsuk szem előtt azt is, hogy Tőkés László és Toró T. Tibor hosszú évekig az RMDSZ vezető politikusai voltak. Rájuk semmilyen felelősség nem hárul? – tette fel a kérdést a politikus. A főtitkár szerint 21 év alatt „a másik csoport” semmilyen kiemelkedő teljesítményt nem tudott felmutatni. – Még az autonómia szót is kifelejtették az új párt alapszabályzatából. Több munkára és kevesebb dumára van szükség – mondta a főtitkár. A Szabadság kérdésére válaszolva Kelemen Hunor arról számolt be, hogy a tárca a rendőrségen tesz feljelentést, amennyiben nem távolítják el a Mátyás-szobor talapzata elől a törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblát. – Másodjára is arra kértem levélben Sorin Apostu kolozsvári polgármestert és Florin Stamatian prefektust, hogy a törvényességet tartsák be, és mihamarabb távolítsák el a táblát. Ha nem intézkednek, akkor a rendőrségen teszünk feljelentést a tábla törvénytelen kihelyezése miatt – hangsúlyozta Kelemen, hozzátéve: mivel a szobor nem képezi a kulturális tárca tulajdonát, jelen pillanatban ez az egyetlen dolog, amit tehetnek, az ügy kimenetele a továbbiakban a rendőrségi eljárástól függ. KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2011. július 7.Önállóan élni ErdélybenKelemen Hunor RMDSZ-elnök nyitotta meg Marosfőn a nyolcadik EU-tábort Önállóan élni, a szülőföldön boldogulni – ezek Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarok legfontosabb igényei, s ezeket az értékeket kell előtérbe helyeznie az erdélyi magyar politizálásnak is. „Az erdélyi magyarok megtanulták, hogy elsősorban önmagukra számíthatnak, amikor jövőt kell építeniük önmaguknak vagy az egész közösségnek. Ezt az értéket évszázadok óta őrizzük, visszük tovább, ez határozza meg az erdélyi magyar politikum cselekvését” – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor a Marosfőn megszervezett 8. EU-tábor megnyitóján. Az RMDSZ elnöke 250 fiatal táborlakónak tartott beszédében arra a kérdésre kereste a választ: mit kívánnak az erdélyi magyarok? A politikus szerint az önállóság megőrzése mellett az erdélyi magyarok másik igénye a szülőföldön való megmaradás és boldogulás. „Én ezt a két értéket helyezem előtérbe, amikor az erdélyi magyar politizálásról beszélek” – jelentette ki Kelemen. A hármas tengely Az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar politizálás az elmúlt évtizedekben hármas tengelyre épült: a Bukarest–Budapest –Brüsszel tengelyre. „Bukarestben döntenek az életünk jelentős részét érintő kérdésekben, az itteni képviseletet nem lehetett és nem lehet felváltani soha valami másra. Budapest azért fontos, mert szükség van a támogatásukra, arra, hogy Magyarországnak tekintélye legyen a régióban. A Brüsszelben zajló politikai események és döntések fontosságát felismerve az RMDSZ számára nem volt kérdés, hogy ott kell lenni” – magyarázta a politikus. Hangsúlyozta azonban, hogy a hármas tengely egészként működik, felcserélni az elemeket nem szabad. „Sem Brüsszel, sem Budapest nem oldja meg a mi napi problémáinkat, éppen ezért fontos a sorrend megértése” – jelentette ki. Szerinte egy dologra nincs szüksége az erdélyi magyaroknak: arra, hogy diktáljanak, hogy megmondják, mi a jó nekik. „Mi sem mondjuk meg sem a belgáknak, sem a Nagykörút két oldalán élő budapesti lakosoknak, hogy mi a jó nekik. Ezt mindenki a maga helyén, életterében tudja, és ennek tudatában tervezi az életét, a jövőjét” – fogalmazott a politikus. Az RMDSZ koalíciós szerepvállalásáról szólva a szövetségi elnök elmondta, már amikor elvállalták a kormányzást, 2009-ben, politikusaik tudatában voltak annak, hogy a gazdasági válság miatt nehéz időszak következik, azonban a múltból tanulva elvállalták ezt a feladatot. „A kormányzás felvállalása jó döntés volt, mert 2009-ben, ellenzékben, megtapasztaltuk, hogy milyen gyorsan visszafordíthatók az elért eredmények. Hiszen tudjuk, hogy az erdélyi magyarok itthon akarnak élni, de azt is tudjuk, hogy jólétben, biztonságban akarnak itthon élni, magyarként akarnak itthon élni. Az RMDSZ javaslatára a kormány már elfogadott egy kis- és középvállalkozóknak szóló ösztönző csomagot, őszre pedig egy újabb javaslatot tesz le a kormány elé, amely a munkahelyteremtés ösztönzésére vonatkozik” – ismertette a politikus. A megnyitó folytatásában Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja köszöntötte a fiatalokat, majd Bodor László, a MIÉRT elnöke üdvözölte a táborlakókat. Utóbbi felszólaló beszédében az RMDSZ és a MIÉRT folyamatos és következetes kapcsolatára tért ki, mely a kezdetek óta sikeres tevékenységeket és eredményes érdekképviseletet tett lehetővé. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, mint volt MIÉRT-es vezető köszöntötte a részvevőket. Kisütött a nap Egyébként a keddi szeszélyes időjárás után, tegnap már napsütéses volt a szakmai programok kezdetének napja. „A tábor pillanatnyilag mintegy 90 százalékos létszámnak örvend, ami azt jelenti, hogy néhány bejelentkezett résztvevő kivételével szinte mindenki megérkezett már Marosfőre” – számolt be az ÚMSZ érdeklődésére tegnap Jakab Adorján főszervező. Tájékoztatása szerint már a regisztrációs nap is nagyszerű hangulatban zajlott: az adminisztrációs teendők után a csapatok bemutatkozása következett, a nyitónapot karaokeverseny és telt házas buli zárta. „Fennakadásokkal egyelőre nem találkoztunk, a visszajelzések jók” – jelentette ki kérdésünkre Jakab. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 12.Borboly Csaba közleménye a Nem paktálnak című hírünk kapcsánHétfőn átvettünk a Nem paktálnak című hírt a Kolozsvári Rádió internetes portáljáról – a forrás megjelölésével, természetesen -, amelyet a rádió munkatársa egy a Hargita Megye Tanácsa sajtóosztályának közleménye alapján szerkesztett át. Ennek pontosítását kérte Borboly Csaba tanácselnök az alábbi közleményben. Az utóbbi napokban olyan híresztelések keltek napvilágra, melyek szerint egyeztetések zajlanak az RMDSZ és az MPP Hargita és Kovászna megyei tanácsosai, frakciói között a megyék összevonásával, az új regionális felosztással kapcsolatos népszavazások előkészítése céljából. E hírek kapcsán fontosnak tartom leszögezni, hogy ilyen egyeztetések nem zajlanak, mert a jelenlegi közigazgatási felosztást veszélyeztető törekvéseket az RMDSZ elnökének, parlamentereinek, önkormányzati tisztségviselőinek, helyi- és területi szervezeteinek az erőteljes, összehangolt fellépése megakadályozta. Jelenleg nincs olyan körülmény, amely indokolná, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban, a nyári mezőgazdasági munkák és szabadságolások időszakában népszavazásokat tartsunk Székelyföldön. Fontos megjegyezni azonban, hogy a veszély nem hárult el. Sőt, az 5 ezer lélekszám alatti falvak összevonásának ötletével még gyarapodott is azon közéleti témák listája, amelyek vonatkozásában állást kell foglalnunk. Tehát minden bizonnyal az őszi hónapok folyamán megfelelő előkészítés után, a megyék, a regionális felosztás, az 5 ezer lélekszám alatti falvak összevonása, illetve más, Székelyföld fejlődése szempontjából fontos kérdések tárgyában népszavazást fogunk tartani. E kérdések nemzeti közösségünk megmaradása szempontjából stratégiai fontosságúak. Ezért arra kérem, az MPP székelyföldi politikusait, hogy e vonatkozásában emelkedjenek felül a szűken értelmezett pártpolitikai érdekeken, és azt keressék, hogy munkánkat mivel segíthetik, mert az elmúlt hetek is bebizonyították, hogy ha baj van, nagy baj van, akkor csak az RMDSZ-re számíthat az erdélyi magyarság. Céljaink elérése érdekében számos eszköz áll rendelkezésünkre, ezek közül az egyik a népszavazások kezdeményezésének lehetősége. Az elkövetkező hónapokban el tudjuk dönteni, hogy a közöttünk vita tárgyát nem képező cél érdekében mely eszközhöz folyamodunk. A megyei népszavazások kezdeményezése most nem időszerű. Azokkal nem tennénk egyebet, mint csatlakoznánk Victor Ponta és Crin Antonescu pártelnökök Basescu államelnök ellen indított, pártpolitikai célú népszavazási kezdeményezéséhez. Ez semmiképp nem szolgálná érdekeinket. Nekünk nem szabad beleavatkoznunk a román pártok egymás ellen indított hadjárataiba, ugyanis a fejlesztési régiókra vonatkozó elképzeléseinket egyik sem támogatja. E vonatkozásban rájuk mint szövetségesre nem számíthatunk, tehát nincs miért „kibickednünk” harcukhoz. Nekünk a magunk útját kell járnunk, és azt kell keresnünk, mely a helyes út, mi az ami nemzeti közösségünk érdekeit szolgálja. A legfontosabb dolog most, hogy megakadályozzuk a számunkra hátrányos elképzeléseket. De annak érdekében, hogy e felvetések soha vissza ne térhessenek a román politikában, ahhoz az kell, hogy a romániai közvélemény is belássa, hogy e kezdeményezések mindenki, így a többség számára is hátrányosak, és nem szolgálnák a fejlődést, az emberek boldogulását. E munkára kell most koncentrálni elsősorban, mert ebben mindenki hasznos munkát fejthet ki. És egy dolgot ne feledjünk: amikor az embert katasztrófa veszélyezteti, mondjuk tűzvész van, vagy árvíz fenyeget, akkor nem azzal foglalkozik, hogy miként bővíti a házát, miként építkezik, hanem azzal, hogy azt amije van, megvédje, megóvja a veszélytől. A 8 megyés közigazgatási felosztás párosulva az 5 ezer lélekszám alatti falvak összevonásával álláspontom szerint katasztrofális következményekkel járna nemzeti közösségünk számára. Ennek elhárítására kell most koncentrálnia mindenkinek, aki közképviseleti feladatra vállalkozott. Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke. Erdély.ma 2011. július 26.A székelység történetéről tanulhatnak a székelyföldi középiskolásokA széékelység történetéről újabb, ezúttal középiskolásoknak szóló tankönyv elkészítését tervezi Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel és Kovászna Megye Tanácsával együttműködve. Az alternatív tankönyvként használható kiadvány egy sorozat részének tekinthető, hiszen a fent említett intézmények koordinálásával, Hargita és Kovászna megyei szakemberek bevonásával idén őszre már elkészül a VI–VII. osztályosoknak szóló, ugyancsak a székelység történetét bemutató tankönyv, továbbá nemrég megjelent az inkább kisiskolásoknak szánt Mesés Székelyföld című, a székely székeket ismertető sorozat első kötete, valamint tavaly az óvodásoknak szóló, Székelyföld címerei című kifestőkönyv. Az alternatív tankönyvek elkészítésével foglalkozó munkacsoport tevékenységét Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő koordinálja, a tudományos szakirányító szerepét pedig dr. Hermann Gusztáv Mihály történész látja el. A főtanfelügyelő szerint az új tanügyi törvény lehetőséget ad helyi érdekeltségű tantárgyak, tananyagok kidolgozására és meghirdetésére. Ezt a lehetőséget kihasználva kezdte el kidolgozni az erre a célra megalakult munkacsoport azt a tananyagot, amely a székely közösségeink hagyományainak, múltjának még jobb megismeréséhez, szellemi értékeink ápolásához, átadásához, nemzeti identitástudatunk megerősítéséhez segít hozzá. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mindennek kapcsán reményét fejezte ki, hogy a székelyföldi tanintézetek élni fognak az új oktatási törvény nyújtotta lehetőségekkel, és a kiadványok elkészülte után, egyelőre opcionális tantárgyként ugyan, de tanítani fogják a székelység történetét. (hírszerk.) Transindex.ro 2011. augusztus 2.Közös fellépés körvonalazódik (Régiósítás)Még augusztusban megpróbálnak egy asztalhoz ülni a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat RMDSZ-es és MPP-s képviselői, hogy együtt döntsék el, milyen válaszlépést kezdeményeznek Traian Băsescu államfő és a nagyobbik kormánypárt régiósítási elképzeléseire – közölte lapunk érdeklődésére Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, a szövetség háromszéki szervezetének vezetője, miután tegnap találkozott Kulcsár-Terza Józseffel, a polgáriak megyei vezetőjével. Mint arról beszámoltunk, az MPP megyei önkormányzati frakciói a két székelyföldi megye tanácsa elé terjesztettek egy-egy határozattervezetet, melyben kezdeményezik az együttes tanácsülést, illetve népszavazás kiírását javasolják arról, hogy az itt élők akarják-e a székelyföldi régió létrehozását. A tervezetet egyik megyében sem tűzték napirendre, a háromszéki önkormányzat legutóbbi ülésén az MPP képviselői elégedetlenségüknek adtak hangot emiatt, végül abban maradtak, hogy Tamás Sándor és Kulcsár-Terza József egyeztet a kérdésről. A tegnapi találkozó után mindketten úgy nyilatkoztak, közös fellépés körvonalazódik az ügyben. Azt is hangsúlyozták: egyetértenek abban, hogy a régiósítás ügye nem pártpolitikai kérdés, ezért nem szeretnék elpolitizálni a témát. Kulcsár-Terza József szerint augusztus folyamán közös állásfoglalást fogalmaznak meg, az együttes tanácsülést is támogatja a Kovászna megyei tanácselnök. A népszavazás kérdésében sincsenek elvi nézeteltérések, a kérdés megfogalmazását, a konkrétumokat azonban később rögzítik – fejtette ki a Háromszék érdeklődésére, hozzáfűzve: ő maga szeptember végét javasolja a referendum időpontjának, hogy az egyetemisták is szavazhassanak. Tamás Sándor lapunknak elmondta: egyeztet Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel, hogy augusztusban üljenek össze a két önkormányzat MPP-s és RMDSZ-es tagjai, Kulcsár-Terza Józsefre a Hargita megyei MPP-sekkel való konzultáció feladata hárul. Ezen a találkozón döntenek majd, hogy mi lesz a következő lépés, ha együttes tanácsülést szerveznek, akkor mit tűznek annak napirendjére. Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
