|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 506 találat | lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-506 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kovács Attila 2016. június 22.Tanasă ezúttal nem nyert, Csíkszentdomokoson helyén maradhat a Községháza táblaA Hargita megyei törvényszék – amely korábban több esetben is a magyarellenes feljelentő Dan Tanasának adott igazat – úgy döntött, Csíkszentdomokoson a helyén maradhat a Községháza felirat. Továbbra is egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születnek azokban a perekben, amelyeket a csíki településeken található Községháza feliratok eltávolítása érdekében indított a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC). Míg korábban Csíkkozmás és Madéfalva esetében a Dan Tanasă vezette szervezet elérte a célját, a Hargita megyei törvényszék nemrég jogerősen elutasította a csíkszentdomokosi Községháza felirat eltávolítására vonatkozó ADEC-keresetet. A mostani döntés megerősítette a törvényszék korábbi határozatát, így az jogerőre emelkedett. Az áprilisban meghozott elsőfokú ítélet indoklása szerint az ADEC keresete hiányos volt, nemcsak az 50 lejes bélyegilletéket nem fizették ki, hanem más dokumentumokat sem nyújtottak be az iktatás utáni ellenőrzéskor megjelölt február 26-ai határidőig. Emiatt a törvényszék megállapította, hogy a kereset nem felel meg a törvényes előírásoknak. Ferencz Alajos, a község leköszönő polgármestere kérdésünkre azt mondta, úgy látja, ezzel megoldódni látszik ez a helyzet, és remélhetőleg befejeződik a pereskedés. Szemet szúrt a felirat Akárcsak a többi hasonló esetben, az egyesület most is arra hivatkozott, hogy a Községháza megnevezésnek nincs román nyelvű megfelelője, ezt Magyarországról vették át a székelyföldi önkormányzatok, és törvénytelenül használják. Amint arról a Krónika is beszámolt, korábban Csíkkozmás és Madéfalva esetében döntött a törvényszék az egyesület javára, mindkét községben levették a kifogásolt feliratokat, de Madéfalván új, háromnyelvű változatot festettek fel az épületre. Csíkdánfalva első fokon veszített pert az egyesülettel szemben, ők a marosvásárhelyi ítélőtáblához nyújtottak be fellebbezést. Csíkcsicsó esetében is elutasítással szembesült első fokon, több mint egy hónapja az ADEC, amelynek fellebbezéséről egyelőre nincs tudomásunk. Megfellebbezte a felirat eltávolítását kimondó alapfokú ítéletet Korond önkormányzata is. Az ítélet szerint a korondi önkormányzat épületéről is el kell távolítani a feliratot, illetve meg kell téríteni Tanasă ügyvédi költségeit is. Az ADEC ugyanakkor áprilisban két pert is megnyert első fokon a csíkszeredai polgármesteri hivatal és a helyi képviselő-testület ellen. A döntés értelmében a panaszos által kifogásolt városháza feliratot, a székely és városzászlót le kell venni a Városháza homlokzatáról. Kovászna megyében sem jobb a helyzet Háromszéken a prefektúra korábban Gidófalva, Nagybacon, Málnás, Csernáton, Kézdialmás és Kézdiszentlélek polgármesterét perelte a Községháza felirat miatt, Kézdivásárhely és Barót esetében pedig a Városháza felirat eltávolítását kérte. Az elöljárók sorra veszítették el a pereket, majd a prefektúra tetemes pénzbírsággal fenyegette meg őket: amennyiben nem szereznek érvényt a jogerős bírósági végzéseknek, és nem tüntetik el a feliratokat, minden nap késedelemért az országos minimálbér 20 százalékának megfelelő bírságot helyezett kilátásba. Gidófalván például átírták kétnyelvűre a homlokzaton lévő feliratot, ám azt is el kellett tüntetni a prefektus fenyegetőzései miatt. A nagybaconi önkormányzatnak le kellett takarnia a százéves Községháza feliratot a polgármesteri hivatal egykori épületének homlokzatán. Kovács Attila Krónika (Kolozsvár) 2016. június 23.Áradás és jégeső CsíkszékenA hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső miatt csütörtökön este több patak kilépett medréből Csíkban, elárasztva a települések utcáit, behatolva udvarokra és pincékbe. Ez történt Csíkpálfalván, ahol a Nyír-patak áradt meg. Csíkszentmihályon a Rákos-patak áradása nyomán öntötte el a víz a közeli lakóházak udvarai, kertjeit, pincéit, a víz nagyobb volt, mint amit korábban, a május végi áradásoknál tapasztaltak – tudtuk meg Izsák Székely Lóránt polgármestertől. A viharral jégeső is érkezett, ez a zöldségeskertekben, a szántóföldeken végzett jelentős pusztítást Csíkpálfalván, Szépvízen, Borzsovában, Delnén és Csíkszentmihályon, Csíksomlyót is érintve. Kovács Attila Székelyhon.ro 2016. június 27.Újabb halasztást rendeltek el Rádulyék perébenA nyári törvénykezési szünet előtti utolsó tárgyalást tartották hétfőn Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán és alpolgármestere, Szőke Domokos elleni büntetőperben a Maros Megyei Törvényszéken. Mint Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérdésünkre elmondta, érdembeli előrelépés nem történt az ügyben, kizárólag a per előzetes szakaszához kapcsolódó eljárásbeli kérdésekről volt szó, és újabb halasztást rendelt el a bíró. Csak érintőlegesen tettek említést arról a szakértői jelentésről is, amelyet a perben magánfélként részt vevő Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal készíttetett el, amely megállapította, hogy a két megvádolt elöljáró nem okozott kárt a városnak, és a vádhatóság által jelzett, állításuk szerint jogellenes kifizetések jogszerűek voltak. Tavaly júniusban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A pert jelenleg a Marosvásárhelyi Törvényszék tárgyalja, a következő időpont szeptember 21-én lesz. Kovács Attila Székelyhon.ro 2016. július 1.Lekerült a községháza homlokzatáról a címeres magyar zászlóNincs már ott a madarasi községháza homlokzatán a címeres piros-fehér-zöld zászló, amely miatt kilencvenezer lejes bírságot kell kifizetnie a polgármesternek. Bíró László szerint a térség vezetői részéről hiányzik a nemzeti szimbólumokért való kiállás. Ahogy korábban ígérte, a júniusi önkormányzati választások és a térség lakói között végzett közvélemény-kutatás eredményének ismeretében döntött a községháza homlokzatára kifüggesztett magyar zászló további sorsáról Csíkmadaras polgármestere. Bíró László községvezető kérdésünkre elmondta, a zászlót már eltávolították. „Egy hatalmas lecke, tanulság volt, rá kellett ébredjek arra, hogy van néhány település, ahol hatványozottan megfogalmazódik a szimbólumainkért való kiállás, de hiányzik az egység, a kiállás. Két polgármesteri mandátumot is vittem a zászló alatt, kemény támadásnak kitéve, bírságokkal illettek, bírósági végzések sokasága kényszerít arra, hogy álláspontot változtassak” – magyarázta a döntést. Hozzátette, a választások eredménye azt igazolja, hogy a madarasiak többsége elfogadja az általa képviselt elvet, és kiállnak azért, hogy tovább érvényesüljön ez az eszme. A zászlóról azt mondta, lehet szó arról, hogy a községháza mellett egy zászlórúdra húzzák fel, de csak akkor, ha erre határozott igény van a lakosság részéről, és többen is kérik, mert úgy látja, az egyéni ambíciónak nincs értelme. A piros-fehér-zöld lobogó most a községháza hátsó felére van kitűzve. Bíró értékeli, hogy többen aggódnak és gondolkodnak azon, hogyan tudja kifizetni a bírságot. Kérdésünkre azt mondta, nem szeretné, ha a bírság kifizetése érdekében valaki gyűjtést szervezne. „Nem így akarom megközelíteni, én viszem a terhet, ha valaki tényleg akar ezért tenni, keressünk más formát” – javasolta. Például egy nonprofit jogvédő szolgálatot támogasson, amely képes egy ilyen helyzetet kezelni, felkarolni, és amikor a legalkalmasabb a pillanat, megmozgatni a térséget. „Nem pénzről van szó, hanem, szolidaritásról, legalább két-három napra vagy egy hétre tűzze ki mindenki a zászlót, és utána mindenki leveszi” – példálózott. Bíró László szerint tovább kell vinni a harcot, de egy kicsit mérsékeltebben. „Egyedül nem tudom ezt megvívni. Továbbra is kiállok az ügy mellett, meg kell találni a módját, hogy megadják a tiszteletet nemzeti szimbólumainknak, hogy együtt tudjunk működni ebben a térségben. Nem törődhetünk bele, hogy megtörnek, és eltávolítják jelképeinket” – fejtette ki. Miután a prefektusi hivatal megbírságolta, a Hargita Megyei Törvényszék, illetve a Marosvásárhelyi Ítélőtábla két jogerős ítéletet is hozott már arra kötelezve az elöljárót, hogy vegye le a községháza homlokzatáról a 2008-ban kitűzött zászlót. Először 2014. júliusában született ilyen döntés, de mivel a lobogó a helyén mAradt, az ítélet végrehajtása érdekében a prefektusi hivatal kezdeményezett újabb bírósági eljárást, ami idén márciusban hasonló eredménnyel végződött, tetézve a pénzbírsággal. Bíró László minden esetben azzal érvelt a bíróság előtt, hogy a címeres piros-fehér-zöld zászló a magyar nemzetet jelképezi, és nem Magyarország hivatalos lobogója. Kovács Attila Székelyhon.ro 2016. július 1.„Elrejtették” a magyar zászlót CsíkmadarasonLekerült a csíkmadarasi községháza homlokzatáról a címeres piros-fehér-zöld zászló, amely miatt 90 ezer lejes bírságot kell kifizetnie a polgármesternek. A lobogó az épület hátsó részére került. Ahogy korábban ígérte, a júniusi önkormányzati választások és a közvélemény-kutatás eredményének ismeretében döntött a községháza homlokzatára kifüggesztett magyar zászló további sorsáról Csíkmadaras polgármestere. Bíró László elmondta, a zászlót már eltávolították. „Egy hatalmas lecke, tanulság volt, rá kellett ébrednem arra, hogy van néhány település, ahol hatványozottan megfogalmazódik a szimbólumainkért való kiállás, de hiányzik az egység. Az elmúlt nyolc évben többször támadtak, bírságokat kaptam, és bírósági végzések sokasága kényszerít arra, hogy álláspontot változtassak” – magyarázta a döntést a község polgármestere. A zászlóról azt mondta, lehet szó arról, hogy a községháza mellett egy zászlórúdra húzzák fel, de csak akkor, ha erre határozott igény van a lakosság részéről, és többen is kérik, mert úgy látja, az egyéni ambíciónak nincs értelme. A piros-fehér-zöld lobogó most a községháza hátsó felére van kitűzve. Bíró értékeli, hogy többen aggódnak és gondolkodnak azon, hogyan tudja kifizetni a zászló kitűzése miatt kapott bírságot. A jogerős ítélet szerint a polgármesternek az országos bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő összeget kell fizetnie a 2014. július 19. és 2015. május 28. közötti időszak minden egyes napjára a késedelem miatt. A bírság pontos összege még nem ismert, de a 2014-es országos bruttó minimálbért figyelembe véve ez napi 170 lejt jelent. Kérdésünkre azt mondta, nem szeretné, ha a bírság kifizetése érdekében valaki gyűjtést szervezne. „Nem pénzről van szó, hanem, szolidaritásról, legalább két-három napra vagy egy hétre tűzze ki mindenki a zászlót, és utána mindenki vegye le” – mondta. Bíró László szerint tovább kell harcolni, de egy kicsit mérsékeltebben. „Egyedül nem tudom ezt megvívni. Továbbra is kiállok az ügy mellett, meg kell találni a módját, hogy megadják a tiszteletet nemzeti szimbólumainknak, hogy együtt tudjunk működni ebben a térségben. Nem törődhetünk bele, hogy megtörnek, és eltávolítják jelképeinket” – fejtette ki. Miután a prefektusi hivatal megbírságolta, a Hargita megyei törvényszék, illetve a Marosvásárhelyi ítélőtábla két jogerős ítéletet is hozott már arra kötelezve az elöljárót, hogy vegye le a községháza homlokzatáról a 2008-ban kitűzött zászlót. Először 2014. júliusában született ilyen döntés, de mivel a lobogó a helyén mAradt, az ítélet végrehajtása érdekében a prefektusi hivatal kezdeményezett újabb bírósági eljárást, ami idén márciusban hasonló eredménnyel végződött, tetézve a már említett pénzbírsággal. Bíró László minden esetben azzal érvelt a bíróság előtt, hogy a címeres piros-fehér-zöld zászló a magyar nemzetet jelképezi, és nem Magyarország hivatalos lobogója. Kovács Attila Krónika (Kolozsvár) 2016. július 6.KITÁSZ Vándorgyűlés AradonEzen a hétvégén, Arad a helyszíne s a Kölcsey Egyesület a házigazdája a KITÁSZ ( Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége) XXV. Vándorgyűlésének. Az 1992-ben alakult Szövetség kigondolója és első elnöke Varga Domokos volt. A Szövetség jelenleg mintegy 50 magyarországi és határon túli tagszervezetet egyesít. A Szövetség alapszabálya feladatként rögzíti, hogy évente vándorgyűlést rendeznek valamely tagszervezet székhelyén. Aradon 2003-ban már volt KITÁSZ-vándorgyűlés. A vándorgyűlés előadásainak egy része nyilvános. Ezekre szeretettel várnak a rendezők minden érdeklődőt. Rövid 20–25 perces előadásokat hallgathatunk meg, közöttük rövid pár perces szünettel, tehát bárki részt vehet egy vagy több, esetleg valamennyi előadáson. Az idei vándorgyűlés egyik különleges rendezvénye a Kölcsey-képtár sorozat 7. tárlata. Ez alkalommal 14 Aradi kortárs magyar képzőművész mutatkozik be vendégeinknek, és természetesen a képzőművészetet kedvelő Aradi közönségnek. A kiállítás megnyitója pénteken, július 8-án délután 5 órakor lesz a Széchenyi (Horia) utcai Klió Teremben. A kiállítást Fekete Károly, a kiállítás kurátora és Ódry Mária költő-képzőművész nyitja meg. Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy mind a Vándorgyűlés megnyitóján a Városházán, mind a kiállításon részt vesz és köszönti vendégeinket és az Aradiakat Bognár Levente alpolgármester úr. A rendezvényt Arad város művelődési központja (Centrul Municipal de Cultură Arad) támogatja. Reméljük, hogy tartalmas és kellemes időtöltésben lesz része minden résztvevőnek. A KITÁSZ XXV. Vándorgyűlésének nyilvános előadásai és rendezvényei: 2016. július 8.,péntek– helyszín: a Városháza Díszterme 9.00–9.30 Megnyitó a Városháza Dísztermében; 10.00–10.30 Az Aradi színház zenés és drámai látványosságai– előadó: Piroska Katalin színháztörténész, Arad; 10.30–11.00 Egy zseniális színész portréja. Jávor Pál film- és színpadi sikerei– előadó: Földesdy Gabriella színháztörténész, Budapest; 11.00–11.30 Arad megye szakrális köztéri szobrai– előadó: Ujj János helytörténész, Arad; 11.30–12.00 A Kisjenői címerfák alatt (az EMIR megalapítása)– előadó: Csanádi János helytörténész, Kisjenő; 12.00–12.30 Aradi újságíró személyiségek– előadó: Puskel Péter helytörténész, Arad. Délután: 15.15–16.30 Az Aradi Ereklyemúzeum kincsei– előadó Erdélyi István, Arad, helyszín: a Kultúrpalota Ereklyemúzeuma; 17.00 Aradi Magyar Kortárs Képzőművészek Tárlata – helyszín a Széchenyi (Horia) utcai Klió Terem – a kiállítás kurátora Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke. Az Aradi Kölcsey Egyesület tárlatsorozatának 7. kiállítása 14 Aradi kortárs képzőművész alkotásait mutatja be. A kiállítóművészek: Brittich Erzsébet, Cociuba Czank Veronika, Cociuba Lucian, Cociuba Németh Edith, Csernyánszki Judith, Eisele Szűcs Zoé, Kett-Groza János, Kocsis Rudolf, Kolumbán Zsolt, MoréSághi Annamária, Ódry Mária, Simó Margit, Siska-Szabó Hajnalka és Steinhübel Zoltán. 2016. július 9., szombat – helyszín az Arad Megyei RMDSZ Batthyány (episcopiei) utcai székházának ülésterme: 9.00–9.30 Virágh Gedeon, az utolsó Aradi fogoly– előadó: Molnár Péterné, a KITÁSZ ügyvezető elnöke, Kunszentmiklós; 9.30–10.00 Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola, gróf Bánffy Miklós és az Erdélyi Helikon múzsája– előadó: Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke, Szentendre; 10.00–10.30 Magányos fenyő (Tompa László)– előadó: dr. Medvigy Endre irodalomkutató, a KITÁSZ tiszteletbeli elnöke. Alternatív program azoknak, akik a 11 órakor kezdődő KITÁSZ-közgyűlésén nem vesznek részt (a közgyűlés zártkörű rendezvény): 11.00–11.30 A magyar képzőművészet Aradi kincsei– előadó: Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke, helyszín: az Arad Megyei Múzeum Szépművészeti részlege (Ferdinánd utca – str. Gh. Popa de Teiuș); 12.00–12.30 A minoriták Aradon és az Arad főtéri minorita templom– előadó: Fekete Károly, helyszín: a főtéri minorita templom. Fekete Károly alelnök és Berecz Gábor titkár Nyugati Jelen (Arad) 2016. július 9.XV. KITÁSZ-vándorgyűlésJávor Páltól az Aradi újságírás kezdetéig Arad legreprezentatívabb termében, a városháza dísztermében került sor tegnap tíz órakor a KITÁSZ ( Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége) jubileumi, XXV. Vándorgyűlésének megnyitójára. (A valamennyi, magyarok is lakta Kárpát-medencei országot és az anyaországot is tömörítő szervezet évente máshol, egyszer Magyarországon, a másik évben egy határon túli országban tartja találkozóit.) Tegnap Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke üdvözölte a megjelenteket – a nyitóünnepségre Magyarországból, Romániából, Szlovákiából és Szlovéniából 41 küldött jött el –, majd sorra hangzottak el a köszöntők. A KITÁSZ vezetősége nevében dr. Medvigy Endre tiszteletbeli elnök elmondta, hogy Arad immáron másodízben az összejövetel házigazdája, Bognár Levente alpolgármester Aradról adott rövid tájékoztatót, hangsúlyozva, hogy a többnemzetiségű, több vallású városban a magyarságnak kultúrájával kell bizonyítania jelenlétét. Berecz Gábor, a Kölcsey titkára (aki a betegsége miatt távolt mAradt Jankó András elnök helyett szólalt fel) a város XIX. század végi, XX. század eleji fejlődéséről, a Kölcsey Egyesület megalakulásáról és munkásságáról tájékoztatta a jelenlévőket. Kovács Attila Zoltán, a KITÁSZ elnöke egyebek között azt hangsúlyozta: a szervezet léte amolyan „széllel szembeni, kulturális-misszionárius sikertörténet”. A köszöntők után következő előadások sorát Piroska Katalin nyitotta meg színház témájú előadással, új nézőpontból, a látványosság (színpadkép, effektusok) oldaláról tárgyalva az Aradi színház zenés és drámai előadásait. Földesdy Gabriella színháztörténész (aki már a Kölcsey Egyesület meghívására már tartott előadást Aradon, akkor Herczeg Ferencről) ezúttal az Aradi születésű Jávor Pál film- és színpadi sikereiről beszélt. (Többek között arról, hogy Jávor szerepelt az utolsó magyar némafilmben, de az első hangosfilmben is.) Ujj János Arad megye szakrális köztéri szobrairól értekezett, bemutatva néhányat (Nepomuki Szent János-, Flórián-, a színház előtti és újAradi Szentháromság szobrok stb.) és megemlítve, hogy ezekről vastag könyvet szándékozik írni. Sokunk számára kevéssé ismertnek bizonyult a Csanádi János tanár, néprajzkutató, helytörténész által tárgyalt téma A Kisjenői címerfák alatt címmel az EMÍR (Erdélyi Magyar Írói Rend) 1933. május 14-i megalakulásáról, annak előzményeiről és céljairól. A délelőtti programot Puskel Péter újságíró, sajtótörténész Aradi újságíró személyiségekről szóló előadása zárta, amely a magyar újságírás Aradi kezdeteitől a II. világháborúig tartó időszakot vette figyelembe. Az ebédet követően koszorúzásra került sor az Aradi Szabadság-szobornál, majd Erdélyi István, a Kölcsey Egyesület elnökségi tagja az Aradi Ereklyemúzeumot mutatta be az érdeklődőknek, 17 órakor pedig 14 Aradi kortárs képzőművész tárlatának megnyitására került sor. Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad) 2016. július 11.KITÁSZ-díj az Aradi Kölcsey EgyesületnekA Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének 25., ezúttal Aradon tartott vándorgyűlésének résztvevői tegnap délelőtt hazautaztak a kétnapos, gazdag programú összejövetelről. Arad minden jel szerint jó házigazdájának bizonyult a jubileumi összejövetelnek – ennek elismeréseként a KITÁSZ vezetősége „a több évtizedes egyesületi élet megszervezéséért” szombaton oklevelet is átadott a Kölcsey Egyesületnek. De ne mAradjunk adósok a pénteki megnyitót követő eseményekkel sem. Délután a múzeum Klió kiállítótermében mondhatni korszakos jelentőségű tárlat nyílt – nem is annyira a falra került munkák rendkívülisége miatt, hanem azért, mert ez volt Aradon az első olyan képzőművészeti tárlat, amelyen kortárs helybeli magyar képzőművészek munkáit mutatták be, s ilyenformán a látogató átfogó (némi túlzással teljes) képet kaphatott arról, hogy milyen is a XXI. század második évtizedének közepe táján az Aradi magyar képzőművészet. Fekete Károly Kölcsey-alelnök, a kiállítás kurátora többek között Lucian Cociuba, az egyetlen román résztvevő képzőművész alkotásai kapcsán arról tartott érdekes eszmefuttatást, hogy létezik-e, létezhet-e egyáltalán „magyar képzőművészet”, és azzal zárta: természetes és kívánatos, hogy a különböző nemzetiségű művészek gazdagítsák egymást. Bognár Levente alpolgármester egyebek között köszönetet mondott azoknak a civilszervezeteknek, amelyek összefogják a magyarságot, és segítenek megőrizni identitását. Ódry Mária képzőművész a kezdeményezést és a bemutatott munkákat méltatta. A kiállító művészek: Brittich Erzsébet, Cociuba Czank Veronika, Cociuba Lucian, Cociuba Németh Edith, Csernyánszki Judith, Eisele Szűcs Zoé, Kett-Groza János, Kocsis Rudolf, Kolumbán Zsolt, Moré Sághi Annamária, Ódry Mária, Simó Margit, Siska-Szabó Hajnalka, Steinhübel Zoltán. Szombaton délelőtt az RMDSZ Aradi székházában folytatódtak az előadások: Molnár Péterné, a KITÁSZ ügyvezető elnöke Virágh Gedeonról, az Aradi vár utolsó 1848–49-es foglyáról értekezett (néhány éve nálunk mutatta be az azóta elhunyt magyarországi Dinyés László képzőművész a Virágh Gedeonról szóló könyvét), Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karoláról, gróf Bánfy Miklós és az Erdélyi Helikon múzsájáról, dr. Medvigy Endre irodalomkutató, a KITÁSZ (Aradon lemondott) tiszteletbeli elnöke Magányos fenyő címmel Tompa László költőről tartott előadást. A szombat délután kirándulással telt, hogy a távolról érkezett vendégek valamelyes képet kapjanak a megye építészeti, történelmi stb. értékeiről, emlékeiről. A résztvevők felkeresték az Aradi vesztőhelyet, a gáji, az újzimándi és a szentannai római katolikus templomot, Világoson a Bohus-kastélyt, Pankotán Csiky Gergely szülőházát, a máriAradnai kisbazilikát, majd a nap és a jubileumi összejövetel egy kitűnően sikerült (és hosszúra nyúlt), a Jelen Házban megtartott vacsorával zárult. Mint említettük, az idei szervező Kölcsey Egyesületet kitüntette a szövetség vezetősége. De a „hivatalos elismerésnél” talán fontosabb, hogy a résztvevők jól érezték magukat a tizenhárom vértanú városában és környékén, nemcsak ismeretekben, hanem egyéb élményekben is gazdagabban távoztak egy olyan városból, ahol sokan most jártak először. Mindez kétségtelenül a mindent beleadó szervezők érdeme is. Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad) 2016. július 12.Bíróság: a székely zászló nem lehet a helyhatóság szimbólumaEgy sajátos közösség kizárólagos jelképe nem lehet a helyhatóság szimbóluma – érvel a Marosvásárhelyi ítélőtábla azon ítéletének az indoklásában, melyben megerősítette a Csíkszeredai városháza tanácstermében lévő magyar és székely, illetve városzászló eltávolítására vonatkozó elsőfokú döntést – számol be Kovács Attila a kronika.ro-n. Saját korábbi döntését tartja mérvadónak a Marosvásárhelyi ítélőtábla annak az ítéletnek az indoklásában, amellyel megerősítette a Hargita megyei törvényszéknek a Csíkszeredai városháza tanácstermében lévő magyar és székely zászló, illetve a város lobogójának eltávolítására vonatkozó elsőfokú döntését – derül ki az indoklásból. Mint arról beszámoltunk, a májusban hozott, végleges, jogerős ítélet értelmében el kell távolítani a Csíkszeredai városháza tanácsterméből a magyar és székely zászlót, illetve a város lobogóját. A pert a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület indította még tavaly nyáron, arra kérve a Hargita megyei törvényszéket, hogy kötelezzék Csíkszereda polgármesterét a városháza tanácstermében elhelyezett minden olyan zászlónak az eltávolítására, amelyek szerintük törvénytelenül vannak ott. Az ítélőtábla kérésünkre rendelkezésünkre bocsátotta az ítélet indoklását is. Törvények és érvek A dokumentumból kitűnik, az ítélőtábla anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a panaszos által érvként felhozott, 1994. évi 75-ös törvény és a 2001. évi 1157-es kormányhatározat előírásait – ezek Románia zászlajának, címerének használatát illetően a közintézményekre vonatkozó jogszabályok –, saját, korábbi, 2012-ben hozott döntését is mérvadónak tartja az ügyben. Azzal a kifogással kapcsolatban, hogy a székely zászló kitűzése nem sért semmilyen jogszabályt, mert nem egy másik állam lobogója, a bíróság megállapítja, hogy ez valójában „a székely zászló”. „A székely zászlónak egy olyan területi közigazgatási egység hivatalos jelképeként való megjelenítése, amelyben románok és más nemzetiségűek is élnek, nem vezethet oda, hogy egy sajátos közösség kizárólagos jelképe a helyi hatóság szimbólumává váljék” – áll a bírósági határozat indoklásában. Az ítélőtábla ebben az értelemben figyelembe veszi azokat az érveket is, amelyekkel a szenátus 2012-ben elutasította a Székelyföld autonómiatervezetét – derül ki a dokumentumból. Még egy lehetőség Az inkriminált zászlókat azonban, mint arról beszámoltunk, egyelőre nem távolították el a Csíkszeredai tanácsteremből, ugyanis Füleki Zoltán Csíkszeredai alpolgármester a jogerős ítélet megsemmisítését kérelmezte, arra hivatkozva, hogy az ítélőtábla nem vette figyelembe a Csíkszeredai polgárként, magánfélként benyújtott perbe avatkozási kérelmét. A rendkívüli perorvoslati eljárás tárgyalására szeptemberben kerül sor a Marosvásárhelyi ítélőtáblán – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. július 21.Berszán Lajos, az iskolaépítőÖtven éve szentelte pappá Márton Áron püspök Berszán Lajos kanonokot, aki több évtizedes szolgálat, példamutató, közösségépítő munka után aranymiséjét mutathatta be ebben az évben. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium alapítója több kitérő után érkezett Gyimesfelsőlokra, ahol igazi otthonra talált. Azt mondta, számára az a legnagyobb elégtétel, ha egykori tanítványai megállják a helyüket. Berszán Lajos 1943-ban született a Háromszéki Zágonban. „A gyermekkorom nagyon szép volt, ezt édesanyámnak köszönhetem, mert édesapám sajnos ötéves koromban meghalt. Emlékszem, az óvodában huzakodni kezdtek velem a fiúk, és az óvó néni azzal szüntette meg ezt, hogy azt mondta, ne bántsátok, mert szegény árva. Akkor hallottam először ezt a szót. Nemsokára megértettem, amikor hazaengedtek, és a templom sarkánál összefutottam édesanyámmal, aki sírt, és azt mondta: fiam, nincs édesapád. Akkor értettem meg, mi az, hogy árva, és kezdtem én is sírni” – emlékezett. Mivel az óvodában hamar tanult, úgy tűnt, az iskola sem jelent gondot neki, de mint mondta, annyira auditív típus lett, hogy nem érdekelte az, amit a tanító néni a táblára írt. Aztán mikor kihirdették, hogy aki a legjobb lesz az olvasási versenyen, az ingyen mehet moziba, a versenyt megnyerte. Márton Áron tanítványa „Hiányzott az apa az életemből, de szerencsére volt apapótlék, a falubeli plébános. Buszek Lászlónak hívták, jó pásztora volt a falunak. Benne kerestem az apaképet, láttam a férfiideált, viselkedése, magatartása tetszett, kedvelt is, én is szívesen voltam nála, elkísértem a szórványfalvakba, és közben sok mindent tudtam kérdezni tőle, lelkileg is kötődtem hozzá. Az ő életmodellje tetszett nekem” – elevenítette fel. Rendszeresen járt hittanra, amiért az akkori rendszerben szidás járt az iskolában, de amikor a Gyulafehérvári katolikus középiskolába jelentkezett, a korábban kötelességből őt elmarasztaló osztályfőnöke azt mondta, jól választott. A Gyulafehérvári középiskola elvégzése után ugyanott a teológia következett, ahol a házi őrizetét töltő Márton Áron püspök is tanára volt Berszán Lajosnak. „Mivel szobafogságban volt, ő nem jöhetett a teológiára, csak a püspöki palotában és a székesegyházban tartózkodhatott. Mi mentünk át hozzá, ott hallgattuk meg az óráit. Szociológiát és egy teológiai tárgyat tanított nekünk – arra nevelte a jövendőbeli papokat, hogy bizonyos helyzetekben hogyan foglaljanak állást, és hogyan pasztorálják a híveket. Csodálatosak voltak az órái, kétségbeesve tanultunk, mert amikor feleltetett, szégyen lett volna, hogy a püspöknek nem tudunk válaszolni. Úgy tudott előadni, hogy emlékeztünk az egész anyagra” – mesélte. Berszán Lajost Márton Áron püspök szentelte pappá 1966-ban. Édesanyja sírva jött el az eseményre, mert attól félt, hogy kidobják az állásából. A szentelés után a püspök is fogadta a vendégeket, édesanyjának is megköszönte, hogy özvegyen az egyházmegyének papot nevelt. „Ő ettől boldog volt, többet nem félt, hogy mi lesz. Mikor hazament, végighallgatta a szemrehányást, de őt már nem érdekelte, mert őt Márton Áron püspök megdicsérte. A temetésére is eljött, a ravatalon megsimogatta a kezét, és ez nagyon boldoggá tette. Még halálában is ajándékozni tudott ez a püspök” – emlékezett a nyugalmazott plébános. Magyarul és románul is misézett Pappá szentelése után először Görgényüvegcsűrön, majd Uzonban, Zabolán helyettesített, Csíkszentgyörgy volt az első település, ahol kinevezett káplánként dolgozott. „Az ifjúság összegyűlt hittanórákra, énekkart is szerveztem, akik akkor odajártak, többen küldték iskolába hozzám a gyerekeiket. Először csángókkal Csinódban és Egerszéken találkoztam” – mondta. Magyarszarvaskend következett Kolozs megyeben, majd Torja, ahol nyolc évig volt plébános. Onnan Beszterce-Naszód megyébe, Tekére került, ahol román nyelvű hívek is jártak a katolikus templomba. „Két nyelven folyt a szentmise, én azért miséztem szívesen, mert amikor magyarul kezdtek énekelni, akkor a románok is énekelték a magyar szent éneket, amikor románul énekeltek, a magyarok is bekapcsolódtak. Nevem napján egy román leányka virágcsokorral magyarul köszöntött, a könnyem kiesett. Mondtam, köszönöm, hogy megbecsülték a nyelvet, amelyen édesanyám megtanított imádkozni, és ez volt a legszebb névnapom” – magyarázta Berszán Lajos. A csángó viselet 1981-ben került Gyimesfelsőlokra, ahol megismerkedett a csángó viselettel, és kezdeményezte, hogy az elsőáldozók ezt viseljék. „Az elején nem értették meg, zúgolódtak, amikor felkészítőt tartottam a gyerekeknek, meg is jelent egy anyuka. Azt mondta, plébános úr, mi szegény emberek vagyunk, ezt a ruhát nem tudjuk előállítani, nincs pénz rá, lehet-e a gyermek elsőáldozó vagy nem? Mondom neki, megértem a szegény embert, megkérem, csináltassa meg, mondja meg mennyibe került a ruha, és kifizetem, mert a maga gyermeke is lesz elsőáldozó. Az anyuka elment, a következő alkalommal már nem kérdezték, hogy miért, és büszkén kezdték a hordani a ruhát. 413 bérmálkozó volt az első bérmáláson, amit szerveztem, két püspök úr jött, a templom lépcsőjén egy pillanatra megálltak, s végignéztek rajtuk, mert olyan szép volt, mint egy virágos mező. Ezt a viseletet meg tudtam menteni, most felveszik ünnepekre, az iskolában is. Már három éve, hogy a ballagási ünnepségre a tablójukat is csángó viseletben készítik el a gimnázium diákjai és az egész tanári kar, és népviseletben végiglovagolnak a falun” – említette. Jó szándékkal az iskoláért Berszán atya szerint az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium létrehozása előtt, az egyik tanévzárón két nyolcadikos kislány sírva fakadt. „Mondták, azért sírnak, mert nem tudnak tovább tanulni, a szülőknek nincs pénzük, s akkor kezdett bennem felébredni a gondolat, hogy itt iskolának kellene lennie. Talán az volt a jó, hogy én nem is tudtam, milyen nehézségekkel kell megküzdjek. Én hiszem, hogy a jó szándékot Isten megáldja. Az öregjeink azt mondták, hogy ha olyan templomban jársz, ahol addig nem jártál, imádkozz egy becsületes szándékra, és Isten megadja. 1994-ben jártam a Szentföldön, templom volt elég, miséztünk is, minden templomban ezt a dolgot kértem csak, hogy itt katolikus iskola legyen. Amikor hazajöttem, hivatalosan is elindítottam a folyamatot, a főtanfelügyelő – aki akkor Beder Tibor volt – teljes mellszélességgel támogatott, belátta, hogy ott szükséges az iskola. A tanfelügyelőség is jóindulattal fogadta a kezdeményezést, az akkori prefektus, Doru Vosloban is ajánlást írt, mielőtt Bukarestbe a minisztériumba mentem. Az elején mintha nem volt elég érdeklődés az illetékes részéről, és feltettem a kérdést, hogy keresztény ember-e. Kijelentette, hogy meggyőződéses keresztény. Kérdeztem, akkor mi választ el minket, hogy úgy beszéljünk, mint két keresztény? Mutattam az ajánlást, de ekkor már mosolygott. Négyszer jártam Bukarestbe, negyedik alkalommal hoztam az engedélyt” – emlékezett. Nem hiába tette, amit tett 1994. szeptember 15-én indult az első tanév, akkor a templomban tartották a tanévnyitót, mert más épület nem volt, és a község klubtermében kezdődött az oktatás. Tanári karra is szükség volt, a gyimesi települések iskolaigazgatóit kérte fel betanításra Berszán Lajos. „Szerencsére mindeniknek más volt a szakképesítése, így minden tantárgyat tudtak tanítani. A diákok huncutságból azt mondták, pap bácsi, ilyen középiskola Európában nincs, ahol mindenkit igazgató úrnak vagy igazgatónőnek szólítanak. Aztán Németországból jött egy fiú, aki németet és angolt tanított, majd Angliából egy apáca, aki szintén angolt tanított” – elevenítette fel. Elkezdték az építkezést, számos támogatás, felajánlás érkezett, a magyar kormány is segített, alapítványi támogatásokat is kapott az iskola. „Hálás vagyok a médiának, különösen a Duna Televíziónak, amely minden esztendőben bemutatta, mi történik, és így tudták az emberek, akik segíteni akartak, adományok is érkeztek. Isten megjutalmazza mindazokat, akik jószívűen segítettek” – mondta Berszán atya. Büszkén újságolta, hogy volt tanítványaik közül azóta három orvos, gyógyszerész, színész került ki, kémiából ketten szereztek doktorátust, és sokan ápolóként dolgoznak a kórházakban. „A korona az egészen, hogy négyen nálunk tanítanak a volt diákok közül, a korona keresztje, hogy három papot is adtunk az egyháznak, hármuk közül egy Rómában végzett, és Márton Áron püspök úr boldoggá avatási ügyének a viceposztulátora” – mesélte. Berszán Lajos azóta több hazai és külföldi díjat, kitüntetést vehetett át, de mint mondta, az esik a legjobban, amikor volt tanítványokkal találkozva látja, hogy megállják a helyüket. Egy alkalommal egy esés miatt került be a kórházba, ahol szintén ott dolgozó volt tanítványa kereste meg. „Van az embernek ilyen sikere, öröme, hogy nem hiába tette, amit tett. Ez a legnagyobb elégtétel” – zárta a beszélgetést. Kovács Attila | Székelyhon.ro 2016. július 25.Csak egyet kért: egy katolikus iskolát„Talán az volt a jó, hogy én nem is tudtam, milyen nehézségekkel kell megküzdjek” – vallja Berszán Lajos, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet-gimnázium alapítója. A kanonokkal, akit ötven éve szentelt pappá Márton Áron püspök, sikerekről és elégtételekről beszélgettünk. Ötven éve szentelte pappá Márton Áron püspök Berszán Lajos kanonokot, aki több évtizedes szolgálat, példamutató, közösségépítő munka után aranymiséjét mutathatta be ebben az évben. Az Árpád-házi Szent Erzsébet-gimnázium alapítója több kitérő után érkezett Gyimesfelsőlokra, ahol igazi otthonra talált. Elmondása szerint számára az a legnagyobb elégtétel, ha egykori tanítványai megállják a helyüket. Berszán Lajos 1943-ban született a Háromszéki Zágonban. „A gyermekkorom nagyon szép volt, ezt édesanyámnak köszönhetem, mert édesapám sajnos ötéves koromban meghalt. Emlékszem, az óvodában huzakodni kezdtek velem a fiúk, és az óvó néni azzal szüntette meg ezt, hogy azt mondta, ne bántsátok, mert szegény árva. Akkor hallottam először ezt a szót. Nemsokára megértettem, amikor hazaengedtek, és a templom sarkánál összefutottam édesanyámmal, aki sírt, és azt mondta: fiam, nincs édesapád. Akkor értettem meg, mi az, hogy árva, és kezdtem én is sírni" – emlékezett. Mivel az óvodában hamar tanult, úgy tűnt, az iskola sem jelent gondot neki, de mint mondta, annyira auditív típus lett, hogy nem érdekelte az, amit a tanító néni a táblára írt. Aztán mikor kihirdették, hogy aki a legjobb lesz az olvasási versenyen, az ingyen mehet moziba, a versenyt megnyerte. Márton Áron tanítványa „Hiányzott az apa az életemből, de szerencsére volt apapótlék, a falubeli plébános. Buszek Lászlónak hívták, jó pásztora volt a falunak. Benne kerestem az apaképet, láttam a férfiideált, viselkedése, magatartása tetszett, kedvelt is, én is szívesen voltam nála, elkísértem a szórványfalvakba, és közben sok mindent tudtam kérdezni tőle, lelkileg is kötődtem hozzá. Az ő életmodellje tetszett nekem" – elevenítette fel. Rendszeresen járt hittanra, amiért az akkori rendszerben szidás járt az iskolában, de amikor a Gyulafehérvári katolikus középiskolába jelentkezett, a korábban kötelességből őt elmarasztaló osztályfőnöke azt mondta, jól választott. A Gyulafehérvári középiskola elvégzése után ugyanott a teológia következett, ahol a házi őrizetét töltő Márton Áron püspök is tanára volt Berszán Lajosnak. „Mivel szobafogságban volt, ő nem jöhetett a teológiára, csak a püspöki palotában és a székesegyházban tartózkodhatott. Mi mentünk át hozzá, ott hallgattuk meg az óráit. Szociológiát és egy teológiai tárgyat tanított nekünk – arra nevelte a jövendőbeli papokat, hogy bizonyos helyzetekben hogyan foglaljanak állást, és hogyan pasztorálják a híveket. Csodálatosak voltak az órái, kétségbeesve tanultunk, mert amikor feleltetett, szégyen lett volna, hogy a püspöknek nem tudunk válaszolni. Úgy tudott előadni, hogy emlékeztünk az egész anyagra" – mesélte. Berszán Lajost Márton Áron püspök szentelte pappá 1966-ban. Édesanyja sírva ment el az eseményre, mert attól félt, hogy kidobják az állásából. A szentelés után a püspök is fogadta a vendégeket, édesanyjának is megköszönte, hogy özvegyen az egyházmegyének papot nevelt. „Ő ettől boldog volt, többé nem félt, hogy mi lesz. Mikor hazament, végighallgatta a szemrehányást, de már nem érdekelte, mert őt Márton Áron püspök megdicsérte. A temetésére is eljött, a ravatalon megsimogatta a kezét, és ez nagyon boldoggá tette. Még halálában is ajándékozni tudott ez a püspök" – emlékezett a nyugalmazott plébános. Magyarul és románul is misézett Pappá szentelése után először Görgényüvegcsűrön, majd Uzonban, Zabolán helyettesített, Csíkszentgyörgy volt az első település, ahol kinevezett káplánként dolgozott. „Az ifjúság összegyűlt hittanórákra, énekkart is szerveztem, akik akkor odajártak, többen küldték iskolába hozzám a gyerekeiket. Először csángókkal Csinódban és Egerszéken találkoztam" – mondta. Magyarszarvaskend következett Kolozs megyeben, majd Torja, ahol nyolc évig volt plébános. Onnan Beszterce-Naszód megyébe, Tekére került, ahol román nyelvű hívek is jártak a katolikus templomba. „Két nyelven folyt a szentmise, én azért miséztem szívesen, mert amikor magyarul kezdtek énekelni, akkor a románok is énekelték a magyar szent éneket, amikor románul énekeltek, a magyarok is bekapcsolódtak. Nevem napján egy román leányka virágcsokorral magyarul köszöntött, a könnyem kiesett. Mondtam, köszönöm, hogy megbecsülték a nyelvet, amelyen édesanyám megtanított imádkozni, és ez volt a legszebb névnapom" – magyarázta Berszán Lajos. A csángó viselet 1981-ben került Gyimesfelsőlokra, ahol megismerkedett a csángó viselettel, és kezdeményezte, hogy az elsőáldozók ezt viseljék. „Az elején nem értették meg, zúgolódtak, amikor felkészítőt tartottam a gyerekeknek, meg is jelent egy anyuka. Azt mondta, plébános úr, mi szegény emberek vagyunk, ezt a ruhát nem tudjuk előállítani, nincs pénz rá, lehet-e a gyermek elsőáldozó, vagy nem? Mondom neki, megértem a szegény embert, megkérem, csináltassa meg, mondja meg mennyibe került a ruha, és kifizetem, mert a maga gyermeke is lesz elsőáldozó. Az anyuka elment, a következő alkalommal már nem kérdezték, hogy miért, és büszkén kezdték hordani a ruhát. 413 bérmálkozó volt az első bérmáláson, amit szerveztem, két püspök úr jött, a templom lépcsőjén egy pillanatra megálltak, s végignéztek rajtuk, mert olyan szép volt, mint egy virágos mező. Ezt a viseletet meg tudtam menteni, most felveszik ünnepekre, az iskolában is. Már három éve, hogy a ballagási ünnepségre a tablójukat is csángó viseletben készítik el a gimnázium diákjai és az egész tanári kar, és népviseletben végiglovagolnak a falun" – emlékezett. Jó szándékkal az iskoláért Berszán atya szerint az Árpád-házi Szent Erzsébet-gimnázium létrehozása előtt, az egyik tanévzárón két nyolcadikos kislány sírva fakadt. „Mondták, azért sírnak, mert nem tudnak tovább tanulni, a szülőknek nincs pénze, s akkor kezdett bennem felébredni a gondolat, hogy itt iskolának kellene lennie. Talán az volt a jó, hogy én nem is tudtam, milyen nehézségekkel kell megküzdjek. Én hiszem, hogy a jó szándékot Isten megáldja. Az öregjeink azt mondták, hogyha olyan templomban jársz, ahol addig nem jártál, imádkozz egy becsületes szándékra, és Isten megadja. 1994-ben jártam a Szentföldön, templom volt elég, miséztünk is, minden templomban ezt a dolgot kértem csak, hogy itt katolikus iskola legyen. Amikor hazajöttem, hivatalosan is elindítottam a folyamatot, a főtanfelügyelő – aki akkor Beder Tibor volt – teljes mellszélességgel támogatott, belátta, hogy szükséges az iskola. A tanfelügyelőség is jóindulattal fogadta a kezdeményezést, az akkori prefektus, Doru Vosloban is ajánlást írt, mielőtt Bukarestbe, a minisztériumba mentem. Az elején mintha nem lett volna elég érdeklődés az illetékes részéről, és feltettem a kérdést, hogy keresztény ember-e. Kijelentette, hogy meggyőződéses keresztény. Kérdeztem, akkor mi választ el minket, hogy úgy beszéljünk, mint két keresztény? Mutattam az ajánlást, de ekkor már mosolygott. Négyszer jártam Bukarestben, negyedik alkalommal hoztam az engedélyt" – emlékezett. Nem hiába tette, amit tett 1994. szeptember 15-én indult az első tanév, akkor a templomban tartották a tanévnyitót, mert más épület nem volt, és a község klubtermében kezdődött az oktatás. Tanári karra is szükség volt, a gyimesi települések iskolaigazgatóit kérte fel betanításra Berszán Lajos. „Szerencsére mindeniknek más volt a szakképesítése, így minden tantárgyat tudtak tanítani. A diákok huncutságból azt mondták, pap bácsi, ilyen középiskola Európában nincs, ahol mindenkit igazgató úrnak vagy igazgatónőnek szólítanak. Aztán Németországból jött egy fiú, aki németet és angolt tanított, majd Angliából egy apáca, aki szintén angolt tanított" – elevenítette fel. Elkezdték az építkezést, számos támogatás, felajánlás érkezett, a magyar kormány is segített, alapítványi támogatásokat is kapott az iskola. „Hálás vagyok a médiának, különösen a Duna Televíziónak, amely minden esztendőben bemutatta, mi történik, és így tudták az emberek, akik segíteni akartak, adományok is érkeztek. Isten megjutalmazza mindazokat, akik jószívűen segítettek" – mondta Berszán atya. Büszkén újságolta, hogy volt tanítványaik közül azóta három orvos, gyógyszerész, színész került ki, kémiából ketten szereztek doktorátust, és sokan ápolóként dolgoznak a kórházakban. „A korona az egészen, hogy négyen nálunk tanítanak a volt diákok közül, a korona keresztje, hogy három papot is adtunk az egyháznak, hármuk közül egy Rómában végzett, és Márton Áron püspök úr boldoggá avatási ügyének a viceposztulátora" – mesélte. Berszán Lajos azóta több hazai és külföldi díjat, kitüntetést vehetett át, de mint mondta, az esik neki a legjobban, amikor volt tanítványokkal találkozva látja, hogy megállják a helyüket. Egy alkalommal egy esés miatt került be a kórházba, ahol szintén ott dolgozó volt tanítványa kereste meg. „Van az embernek ilyen sikere, öröme, hogy nem hiába tette, amit tett. Ez a legnagyobb elégtétel" – zárta a beszélgetést. Kovács Attila Krónika (Kolozsvár) 2016. augusztus 10.Brassói képzőművészek csoportos tárlata DebrecenbenA debreceni Református Kollégium Múzeuma és a Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár igazgatója, Dr. Gáborjáni Szabó Botond meghívásának köszönhetően, a Barcasági Magyar Képzőművészek közös tárlatára kerül sor Debrecenben. A Brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület égisze alatt működő képzőművészek és a debreceni Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete egy közös projekt keretében egy csere kiállítást terveztek melynek első mozzanata 2o16. augusztus 17. és 20. között zajlik majd le. A Brassói képzőművészek csoportos kiállításának megnyitójára 2o16. augusztus 19-én pénteken 16 órakor kerül sor a debreceni Református Kollégium műemlék könyvtártermében ( 4o26 – Debrecen, Kálvin tér 16.). Vincze László sárándi grafikus, Házy Bakó Eszter az ACSJKE elnöke, a Reménység Háza valamint az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke Kovács Attila közbenjárásával és segítségével sikerült az idén megvalósítani a két város közti képzőművészeti cserekiállítást. A most kiállított anyag több hétig mArad majd Debrecenben és november 2-án kerül vissza Brassóba, amikor a debreceni művészek közös kiállítására kerül sor a Reménység Háza kiállítótermében. A megnyitót majd az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által szervezett XXIII. Bartalis versmondó és énekelt vers vetélkedő rendezvénysorozat keretében tartják 2016. november 4-én. A Brassói művészcsoport hét személyből álló küldöttségét Vetró B. S. András, Házy B. Eszter és Vincze László állította össze: Albert Sándor, Albert Zoltán, Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Bartha Árpád, Bartha Bíborka, Csutak Levente, Dimény András, Ferencz Ágnes, Gyulai Nagy Margit, Halmágyi Csaba, Jakabos O. Imola, Mattis Teutsch Waldemar, Marosi Jenő, Magdó István, Simó Enikő, Sipos Gaudi Tünde, Tomos Tünde, Vetró B Sebestyén András. A Brassói művészek debreceni tartózkodása alatt a szállásról, étkezésről, kiállítás rendezésről, protokollról, megnyitóról, a debreceni Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete és az Egyházkerületi Gyűjtemények gondoskodik, így a Debreceni Virágkarnevál színes programját is végigfürkészhetik. Augusztus 15-21. között virágba borul Debrecen és karneváli hangulat tölti be a tereket. A karnevál hetében népszerű hazai előadókkal, művészeti csoportokkal és helyi művészek szebbnél szebb virágkompozícióval találkozhatnak a látogatók. Magyarország legnagyobb és egyben legnépszerűbb kulturális rendezvénye idén ünnepli 50. születésnapját. Debrecen közkedvelt, immár harmadízben visszatérő ünnepi arénashowja vadonatúj óriás virágkocsikkal, a legnagyobb hazai sztárok és több mint ezer külföldi és magyar fellépő közreműködésével 2016-ban ismét egy felejthetetlen összművészeti látványosságot ígér a Nagyerdei Stadionban. Monumentális épületvetítés A Brassói születésű Bordos László Zsolt 3D mapping művész és négy társa ezúttal a Debreceni Egyetem főépületét kelti életre animációival augusztus 18-án és 19-én este 9 órától éjfélig, óránként 4-4 alkalommal. eloszekelyfold.wordpress.com 2016. augusztus 10.Brassói képzőművészek csoportos tárlata DebrecenbenA debreceni Református Kollégium Múzeuma és a Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár igazgatója, Dr. Gáborjáni Szabó Botond meghívásának köszönhetően, a Barcasági Magyar Képzőművészek közös tárlatára kerül sor Debrecenben. A Brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /ACSJKE/ égisze alatt működő képzőművészek és a debreceni Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete egy közös projekt keretében egy csere kiállítást terveztek melynek első mozzanata 2016. augusztus 17. és 20. között zajlik majd le. A Brassói képzőművészek csoportos kiállításának megnyitójára augusztus 19-én pénteken 16 órakor kerül sor a debreceni Református Kollégium műemlék könyvtártermében ( 4o26 – Debrecen, Kálvin tér 16.). Vincze László sárándi grafikus, Házy Bakó Eszter az ACSJKE elnöke, a Reménység Háza valamint az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke Kovács Attila közbenjárásával és segítségével sikerült az idén megvalósítani a két város közti képzőművészeti cserekiállítást. A most kiállított anyag több hétig mArad majd Debrecenben és november 2-án kerül vissza Brassóba, amikor a debreceni művészek közös kiállítására kerül sor a Reménység Háza kiállítótermében. A megnyitót majd az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által szervezett XXIII. Bartalis versmondó és énekelt vers vetélkedő rendezvénysorozat keretében tartják 2016. november 4-én. A Brassói művészcsoport: Albert Sándor, Albert Zoltán, Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Bartha Árpád, Bartha Bíborka, Csutak Levente, Dimény András, Ferencz Ágnes, Gyulai Nagy Margit, Halmágyi Csaba, Jakabos O. Imola, Mattis Teutsch Waldemar, Marosi Jenő, Magdó István, Simó Enikő, Sipos Gaudi Tünde, Tomos Tünde, Vetró B Sebestyén András. eloszekelyfold.wordpress.com 2016. szeptember 1.Eltűnt a feliratAz RMDSZ Brassó megyei Szervezetének elnöke, Kovács Attila panaszt tett a rendőrségen annak a magyarellenes feliratnak az ügyében, amelyet a Brassói Hermányi út 50. szám alatti kiadó, eladó irodaépületének falára festettek. Eredetileg az állt az épület oldalán, hogy „Urăm rasa ungurească” (utáljuk a magyar fajt), amelyet később fehérrel lemeszeltek. Ezt követően újabb felirat jelent meg, amelynek részét képezte a „Mi továbbra is gyűlöljük a magyarokat!” mondat is. Tegnapra ez utóbbi feliratot is eltakarták fehér festékkel, az RMDSZ megyei szervezete azonban még várja a hivatalos jelentést a rendőr-főkapitányságtól. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 18.Fényes Elek-díjjal tüntették ki Veres-Kovács Attila lelkipásztortA Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság minden évben Fényes Elek-díjjal tünteti ki azokat a személyeket, akik tevékenységükkel kitűntek történelmi örökségünk védelmében, a honismereti nevelésben, a hagyományok ápolásában. 2016-ban a tárasaság elnöksége Veres-Kovács Attila lelkipásztornak ítélte a kitüntetést. Mivel nem tudott részt venni a szeptember 9–11. közötti Partiumi Honismereti Konferencián, így szeptember 18-án az olaszi templomban vette át a díjat. erdon.ro 2016. szeptember 23.Jogerős ítélelben tiltják Csíkszeredában a székely zászlótVégleges és jogerős határozatban erősítette meg a Marosvásárhelyi ítélőtábla, hogy Csíkszeredában, a Szabadság téren nem loboghat a székely zászló. A per tárgyát képező lobogó korábban a Márton Áron-szoborcsoport helyén állt. Az ítélőtábla döntése nyomán most a Hargita megyei törvényszék április 27-én hozott határozata vált jogerőssé, amelyben arra kötelezi Csíkszereda polgármesterét, hogy a Szabadság térre felállított, „a Székely Nemzeti Tanács zászlaját” távolítsa el. Az elsőfokú ítélet ellen a Csíkszeredai polgármesteri hivatal fellebbezett, most ezt utasították el. A keresetet tavaly nyújtotta be a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), azt kérve, kötelezzék a megyeszékhely polgármesterét a zászló eltávolítására, mert azt szerintük törvénytelenül tűzték ki közterületen. „Romániában egyetlen személy vagy szervezet arra vonatkozó joga sem ismert, hogy középületre tűzzön ki egy általa elfogadott, sajátos jelképet hordozó zászlót” – olvasható a szervezet beadványában, amely az 1994. évi 75-ös törvény és a 2001. évi 1157-es kormányhatározat előírásaira hivatkozott. Az ADEC által kifogásolt, az EMNP és az EMNT által közösen 2013-ban kihelyezett zászlót már az elsőfokú ítélet meghozatala előtt eltávolították, de nem a per miatt, hanem, mert a Márton Áron-szoborcsoport helyét foglalta el. A lobogónak közben új helyszínt kerestek, a tér másik felében zászlórudat is állítottak, de a június 3-ai felvonáskor a rendőrség közbelépett, a zászlót levették és elkobozták. Ugyanazon a napon Hargita megye prefektusa a Hargita megyei törvényszéktől kérte a székely zászló felállítására vonatkozó építési engedély érvénytelenítését. Ez utóbbi eljárás még nem kezdődött el. Kovács Attila Krónika (Kolozsvár) 2016. szeptember 26.Borboly Csabát hallgatták ki elsőkéntMaratoni, több mint nyolc órás tárgyalás volt hétfőn a Hargita megyei törvényszéken a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen folyamatban levő büntetőperben. A délben kezdődött tárgyalás első része az ügyvédek kifogásainak felsorolásaival és az ezeket követő vitákkal telt. A tárgyalást vezető Vlad Neagoe bíró nemcsak a halasztási kérelmet, hanem a Borboly Csaba ügyvédje által kért, a hivatali visszaélés büntető törvénykönyv általi meghatározásával kapcsolatos alkotmánybírósági döntésnek a perre vonatkozó alkalmazását is elutasította. Úgyszintén nem talált meghallgatásra az a kérés sem, hogy az alkotmánybírósági döntés figyelembe vételével, új jogi besorolással fogalmazzák újra a vádiratot. A lehallgatási jegyzőkönyvek kizárását is kérték a bizonyítékok közül, mivel az ügyvédek szerint nem egyértelmű, hogy kik végezték a lehallgatást, és az mennyire volt törvényes – erről következő alkalommal döntenek. Borboly Csabát hallgatta ki elsőként a bíró a vádlottak közül. Ő elmondta, 2008-ban, amikor a megyei tanács elnöke lett, úgy látta, nagy az igény a megyei utak aszfaltozására, ehhez igyekezett pénzt szerezni, de mivel nem szakember, az útfelújításokkal kapcsolatos feladatköröket átruházta Sófalvi László alelnökre. Borboly kifejtette, négy év alatt azért sikerült 150 kilométer megyei utat leaszfaltozni, mert a korábbi, szükségtelenül nagy értékű útfelújítások helyett a kisebb kategóriába sorolt utakon kisebb költséggel, hatékonyabban tudtak dolgozni, és a legkisebb árat fogadták el a versenytárgyalásokon. A kifizetéseknél belső szabályokat, előzetes pénzügyi ellenőrzést vezettek be, és a döntéshozatalnál ő a szakemberek javaslataira támaszkodott. A kihallgatás a vádiratban szereplő eseteket érintő kérdésekkel egy későbbi időpontban folytatódik. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály ( DNA) 2013-ban azért emelt vádat Borboly és társai ellen, mert álláspontja szerint a Hargita megyei önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket két cégnek. Ezzel a vádhatóság szerint ő és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak. Kovács Attila | Székelyhon.ro 2016. szeptember 27.Uniós jogorvoslatot kérnek a Csíkszeredai zászlóügybenA Marosvásárhelyi ítélőtábla döntése értelmében el kell távolítani a Csíkszeredai polgármesteri hivatal tanácsterméből a székely, a magyar és a városzászlót, jelentette be Füleki Zoltán alpolgármester – számol be Kovács Attila a kronika.ro-n. Az elöljáró magánszemélyként fordult az ítélőtáblához, miután a bíróság korábban jogerős ítéletet hozott a szimbólumok eltávolításáról, fellebbezését azonban csütörtökön elutasították. A pert a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) még tavaly nyáron indította abból a célból, hogy kötelezzék a polgármestert minden olyan zászló eltávolítására, amelyeket szerintük törvénytelenül helyeztek el a tanácsteremben. Az ADEC a pert első és másodfokon is megnyerte. „Nagyon meglepődtem volna, ha elfogadják a fellebbezésem" – nyilatkozta kérdésünkre Füleki. Hozzátette, lehetett erre számítani, és mivel ebben az ügyben már nincs jogorvoslati lehetőség Romániában, európai fórumokhoz fordul. „Nem adjuk olcsón a bőrünket, ha már ilyen jogi eszközökhöz folyamodnak, és képesek az amerikai nagykövetet is kitámadni egy zászló miatt, akkor semmin nem kell meglepődni. Jogi eszközökkel kell továbbvinni ezt a harcot, és én eldöntöttem, hogy addig viszem, amíg lehet" – szögezte le Füleki. Azt is elmondta, az európai uniós perorvoslathoz szükséges jogi segítséghez is az indoklás kézbesítése után fog partnereket keresni – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. szeptember 28.Protestáns vendégek HáromszékenProtestáns vendégek érkeztek az elmúlt napokban Háromszékre. Veress-Kovács Attila, a Nagyvárad-olaszi egyházközség református lelkipásztora az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) erdélyi köre vezetőségének nevében a Sepsiszentgyörgyi vártemplomban köszöntötte az egybegyűlteket. Veress-Kovács Attila elmondta, az 1956-os események után Nyugatra szakadt-vándorolt értelmiségiek hozták létre az egyesületet, gondolván, hogy abban meg tudják őrizni magyarságukat, kultúrájukat és vallási identitásukat. Évente más-más helyre vándorolva konferenciákon igyekeznek kifejteni az egyesület céljait, ahová összehívják Európa protestáns magyar értelmiségijét. 1989 előtt, amikor háttérbe szorult a magyar könyvkiadás a Kárpát-medencei utódállamokban, az EPMSZ felvállalta a tiltólistán levő kiadványok megjelentetését, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a magyar szellemtörténet fejlődése szempontjából. A Bázel központtal működő szervezet ezzel értékes örökséget hagyott hátra. A kelet-európai rendszerváltás utáni években mifelénk is létrejöttek az EPMSZ utódszervezetei, így annak erdélyi köre is. „Célunk az – mondta a lelkész –, hogy a mi honunkban úgy lássuk feladatunkat-céljainkat, önazonosságunk felismerésének lehetőségeit, hogy konferenciáinkon ezeket erősíteni tudjuk.” A lepergett 16 esztendő alatt már bejárták Erdélyországot Nagybányától egészen a Barcaságig, a Partiumtól Erdély keleti végéig. Háromszékre, a honhatárra most jutottak el. „Honhatár ez a hely, de nem a vég, mert az itt eltöltött napok alatt tágult látómezőnk, számba vehettük magyar értékeinket” – mondta Veress-Kovács Attila ügyvezető elnök, aki az EPMSZ elnökségének (Varga Gábor ny. vegyészmérnök, Kántor Lajos irodalomtörténész, Demeter József lelkész, Baczoni Szilárdka Kata szovátai lelkipásztor) nevében megköszönte a Háromszéki vendégfogadást. Körútjukon a Rétyi Tavirózsa Motelben Deák Botond református lelkész köszöntötte, dr. Dimény Attila, a Kézdivásárhelyi Incze László Múzeum igazgatója bemutatta Háromszék magyar örökségét, Bartha Zsolt geológus pedig Székelyföld geológiai ritkaságait. Szombaton a Sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban tartott áhítat után ellátogattak Dózsa György és Bod Péter szülőfalujába, a céhes városba, a gelencei felső Szent Imre örökség-templomba, Csomakőrösre és Zágonba. Vasárnap a vártemplomi istentisztelettel zárult a konferencia, ahol igét hirdetett Baczoni Szilárdka Kata lelkipásztor, az EPMSZ erdélyi körének titkára. Igehirdetésében Máté evangéliumának (15, 21-28) alapján a megkülönböztető hallgatásról, a hívatlanok eszméiről, az emberi önérzet összezúzásának átkairól és a kegyelem morzsáiról szólt. Kisgyörgy Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. január 26.Borboly-per: a számvevőszéki ellenőrzés részletei kerültek terítékreTöbb órán át tartott hétfőn a Számvevőszék két, tanúként megidézett munkatársának meghallgatása a Hargita megyei törvényszéken, a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen zajló büntetőperben. Ők voltak az első tanúk, akiknek a tárgyalást vezető bíró, illetve az ügyész és az ügyvédek is kérdéseket tettek fel. Bár sok részletre nem emlékezett, az első tanú közölte, fenntartja a 2011-ben történt számvevőszéki ellenőrzés nyomán készült jelentésében foglaltakat, illetve későbbi nyilatkozatait, amelyek szerint a 131-es számú, Felsőboldogfalváról Oklándra, majd Erdővidékre vezető megyei út felújítása kapcsán eltéréseket állapítottak meg a tervben szereplő és a felhasznált anyagmennyiség között. Emiatt a kifizetéseket is kifogásolták az áttanulmányozott dokumentumok alapján, megállapítva, hogy károkozás történt, mert az útépítéshez szükséges anyagokat nem használták fel, csak megőrzés céljából történt átadásukról készült szerződés. Több kérdés is elhangzott az ügyvédek részéről arra vonatkozóan, hogy milyen szabályozás létezik az építőanyagok átadásával kapcsolatban, mi történik a megállapított kárral, miután az anyagokat felhasználták, illetve mi az eljárás akkor, ha az időjárás nem teszi lehetővé azonnal az anyagok felhasználását – mint a válaszokból kiderült, ezekre nincs egyértelmű szabályozás. A másik tanú közölte, az ellenőrzés során tanulmányozott dokumentumok szerint az úton elkészített aszfaltréteg vastagsága a kiviteli terv előírásaival ellentétben nem 16, hanem átlagosan 4,8 centiméteres volt, ezt mérések adatai igazolják. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy a dokumentumok között volt a munkálat műszaki ellenőrétől származó átirat is, amely szerint nem lehet kifizetést eszközölni, mert a tervben előírt összes munkálatot nem végezték el. A következő tárgyalási időpontot február 27-ére tűzték ki, akkor újabb három tanú kihallgatása szerepel a napirenden. A tárgyalás után Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje a sajtónak úgy nyilatkozott, a védence elleni per nem a számvevőszéki jelentés nyomán indult, az ellenőrzést végző intézmény adminisztratív rendellenességeket talált, amelyek kihágásnak számítanak. „Más okból indult ez az eljárás, a bűnügyi dosszié a Számvevőszék által jelzett hiányosságokra van alapozva, de nem ezek jelzése nyomán állították össze. A Számvevőszéknek, ha törvénytelenséget észlel, értesítenie kell az ügyészséget, de nem tette meg, mert nem észlelt ilyesmit, csak bürokratikus kérdésekről volt szó, hogy milyen iratok hiányoznak” – értékelt a védőügyvéd. Kovács Attila kronika.ro Erdély.ma 2017. február 16.Le kell venni a magyar Városháza feliratot CsíkszeredábanA Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította azt a rendkívüli perorvoslati kérelmet, amelyet Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és a helyi önkormányzat nyújtott be, a Városháza felirat eltávolításáról rendelkező jogerős ítélet megsemmisítését kérve. A felirat még a helyén van, de le kell venni. Nem maradt hazai jogorvoslati lehetősége a polgármesteri hivatalnak és a helyi önkormányzatnak a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) által kifogásolt Városháza felirat megvédésére – a rendkívüli perorvoslati kérelem volt az utolsó, amivel próbálkozhattak. A bíróság Füleki Zoltán alpolgármester magánszemélyként benyújtott perbe avatkozási kérelmét sem vette figyelembe, ő azért kérte ezt, hogy a fellebbezés elutasítás esetén a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson a felirat érdekében. Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere kérdésünkre azt mondta, számára maradt még egy lehetőség, hat hónap áll rendelkezésére, hogy a perbeavatkozási kérésének elutasítása miatt a strasbourgi bírósághoz forduljon, jogorvoslatot kérve. A Városháza felirat eltávolítása ügyében hozott jogerős ítéletet viszont záros határidőn belül végre kell hajtani – az alpolgármester szerint még elemezniük kell a helyzetet, konzultálniuk kell ügyvéddel is a további lépésekről. „Minden lehetőséget meg fogunk keresni, és ki fogunk használni ahhoz, hogy a mi, azaz a magyarság érdekei is érvényesüljenek” – nyilatkozta Füleki. Az ítélőtábla tavaly decemberben utasította el a hivatal és a helyi tanács fellebbezését a Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítélete ellen, amely így jogerőre emelkedett. A döntés arra kötelezi a helyi önkormányzatot és a polgármestert, hogy a Városháza feliratot távolítsák el a hivatali épület homlokzatáról. A Dan Tanasă vezette egyesület 2015 novemberében indított pert a felirat eltávolításáért, szerintük „a Városháza (románul: Casa Oraşului) felirat elhelyezése törvénytelen, mert nem a Primărie román kifejezés magyar megfelelője”. A keresetlevél szerint a Városháza megnevezés a magyarországi közigazgatás egyik intézményét jelenti, amelyet „mesterséges módon vettek át, és törvénytelenül használnak egyes helyi hatóságok, köztük a csíkszeredaiak is”, mert a román közigazgatási rendszerben nincs olyan intézmény, amely megfelelne ennek az elnevezésnek Kovács Attila Székelyhon.ro 2017. február 16.Befellegzett a csíkszeredai Városháza feliratnakA hazai törvények által biztosított minden jogi lehetőséget kimerített a csíkszeredai polgármesteri hivatal annak érdekében, hogy megvédje a magyar feliratot. A sorozatos elutasítások nyomán a megnevezést el kell távolítani. Megadott határidőn belül el kell távolítani a csíkszeredai önkormányzat épületéről a Városháza feliratot, mivel a polgármesteri hivatalnak – legalábbis Romániában – nem maradt több jogorvoslati lehetősége a kifogásolt megnevezés megvédésére. A marosvásárhelyi ítélőtábla ugyanis elutasította azt a rendkívüli perorvoslati kérelmet, amelyet a csíkszeredai polgármesteri hivatal, illetve a helyi önkormányzat nyújtott be a Városháza felirat eltávolítását előíró jogerős ítélet megsemmisítését kérve. Noha a jogerős ítélet kimondta, hogy a feliratot 30 napon belül el kell távolítani, ennek végrehajtását az ítélőtábla döntéséig felfüggesztették, most viszont ismét érvénybe lépett a határidő. Füleki Zoltán alpolgármester elmondta: a továbbiakban elemzik a helyzetet, és ügyvéddel is konzultálnak a további lépésekről. ,,Minden lehetőséget meg fogunk találni, és ki fogunk használni ahhoz, hogy a mi, a magyarság érdekei is érvényesüljenek” – szögezte le az elöljáró. Korábban egyébként Füleki egy másik jogi lehetőséggel próbált élni, ugyanis azt kérte, hogy magánszemélyként léphessen be a perbe, így a rendkívüli perorvoslati kérelem elutasítása esetén a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatott volna az ügyben. A bíróság viszont ezt a kérést is elutasította. Az alpolgármester viszont rámutatott: számára maradt még egy lehetőség, hat hónapon belül ugyanis a strasbourgi bírósághoz fordulhat perbe avatkozási kérelmének elutasítása miatt. A Városháza felirat eltávolításáért a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be keresetet még 2015 novemberében. A Hargita megyei törvényszék ítélete alapfokon az egyesületnek kedvezett, a marosvásárhelyi ítélőtábla pedig elutasította a polgármesteri hivatal fellebbezését, így a döntés jogerőre emelkedett. Dan Tanasă szervezete egyébként azt kifogásolta, hogy ,,a Városháza (románul: Casa Oraşului) felirat elhelyezése törvénytelen, mert nem a primărie román kifejezés magyar megfelelője”. A kereset szerint a városháza megnevezés a magyarországi közigazgatás egyik intézményét jelenti, amelyet „mesterséges módon vettek át, és törvénytelenül használnak egyes helyi hatóságok, köztük a csíkszeredai is”, mert a román közigazgatási rendszerben nincs olyan intézmény, amely megfelelne ennek az elnevezésnek. Kovács Attila Krónika (Kolozsvár) 2017. február 27.Nem hallgatták ki a tanúkat, de kérdéseket fogalmaztak meg Borbolyék tárgyalásánNem haladt az elképzelések szerint hétfőn a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen zajló büntetőper a Hargita Megyei Törvényszéken. A további tanúk kihallgatását el kellett halasztani, de a tárgyalást vezető bíró több kérdést is megfogalmazott, amelyekre a Hargita megyei tanácstól várnak válaszokat. Két védőügyvéd is hiányzott a per tegnapi tárgyalásáról, mindketten egészségügyi okokra hivatkozva nyújtottak be halasztási kérelmet. Emiatt nem folytatódhatott a további három megidézett tanú kihallgatása sem, akik közül ketten jelentek meg – őket a következő tárgyalási időpontra is hívni fogják. A halasztással a többi ügyvéd is egyetértett, akárcsak az ügyész, így április 10-re tűztek ki újabb időpontot. A hétfői tárgyalás ezzel nem ért véget, két ügyvéd is indítványozta a bírónak, hogy átiratban kérje a Hargita megyei tanács álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a 131-es számú, Felsőboldogfalváról Erdővidékre vezető megyei út felújításával megbízott cég a neki megőrzés céljából a megyei tanács által 2010-ben kifizetett építkezési anyagok felhasználásával elvégezheti-e az említett út egy szakaszának felújítását. Szerintük ez egy lehetőség a kár rendezésére, az anyagok leltárban és könyvelésben is szerepelnek, de nincs előrelépés, mert a folyamatban levő per miatt a megyei önkormányzat nem hoz ezzel kapcsolatos határozatot. A megyei tanács ügyvédje szerint nem bizonyított sem az anyagok megléte, sem a minősége, ugyanakkor a 2010-ben kötött szerződést a határidő túllépése miatt felbontották, és csak új közbeszerzési eljárás után lehetne ott folytatni a munkát. Az átirat elküldését az ügyész sem támogatta, de a bíró úgy döntött, információkérés érdekében az átiratot elküldik. Ugyanakkor több kérést is megfogalmazott a megyei önkormányzat felé, többek között arra vonatkozóan, hogy a kérdéses időszakban a testület elnöke átadta-e az infrastruktúrafejlesztésre vonatkozó hatásköröket az alelnöknek, hogy milyen módon kezelték a belső dokumentumokat, milyen szerződéseket kötöttek útfelújításokra 2008-2012 között az érintett céggel, és volt-e más esetben is alkalmazva az építkezési anyagok megőrzésre történő átadása. „Az ügyiratban szereplő három vádpont a megyei tanács jogászai által adott tanácsokra van alapozva – az ügyfelemet azok miatt az álláspontok miatt vádolták meg, amelyeket a jogászok tanácsára továbbított a hatóságoknak, ellenőrző szerveknek. Ugyanezek a jogászok most megpróbálnak megakadályozni egy természetes megoldást. A cég el akarja végezni a munkát, a lakosságnak szüksége van az útra, de a jogászok nem egyeznek bele a per miatt. Nincs összefüggés a kettő között, a bíróság eldönti, ki hibázott, de az utat meg kell javítani, ez mindenki érdeke. Furcsa, hogy az ügyész sem ért egyet azzal, hogy a kárt meg kell téríteni” – részletezte a tárgyalás végén Sergiu Bogdan, Borboly ügyvédje. Vádemelés közel négy éve Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es út felújítása kapcsán több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik. Új bíróra lesz szükség A tárgyalást vezető Vlad Mihai Neagoe bíró időközben áthelyezési kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírói Tanácshoz (CSM), amely ezt elfogadta, a közzétett határozat szerint Neagoe áprilistól a Brassói Ítélőtáblánál fog dolgozni. Ezért más bírót kell kinevezni a per további tárgyalásának vezetésére, immár a harmadikat. A per első szakaszában, amikor három vádlott esetében elmarasztaló ítélet született, Elena Poiană vezette a tárgyalást, ő 2016 elején Sepsiszentgyörgyre távozott. Később őrizetbe vették, és azzal vádolták meg, hogy csúszópénzt kért rablással gyanúsított személyektől, hogy az előzetes letartóztatást esetükben hatósági felügyeletre módosítsa. Kovács Attila | Székelyhon.ro 2017. március 2.Madéfalva polgármestere megfellebbezte a prefektusi rendeletet – elutasítottákA Hargita Megyei Törvényszék elutasította Szentes Csaba volt madéfalvi polgármester keresetét, aki a mandátuma megszűnéséről szóló prefektusi rendelet hatályon kívül helyezését kérte. Van még fellebbezési lehetőség, de Szentes nem döntött, hogy él-e ezzel. Szentes Csaba múlt év decemberében fordult a törvényszékhez, azt kérve, hogy a tavaly decemberben hozott prefektusi rendeletet érvénytelenítsék, illetve függesszék fel a végrehajtását. A Hargita Megyei Törvényszék mindkét kérést elutasította, a döntés ellen még lehet fellebbezni. Kérdésünkre a volt polgármester azt mondta, még nem döntött arról, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. Az említett prefektusi rendelet szerint a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jogerős ítélete és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) megállapítása értelmében Szentes Csaba nem töltheti be a községvezetői tisztséget. A 2004. évi 393-as számú, a helyi választottak jogállására vonatkozó törvény előírásai szerint egy polgármester akkor veszíti el összeférhetetlenség miatt a mandátumát, ha erről végleges és visszavonhatatlan bírósági ítélet születik. A törvény azt is előírja, hogy a prefektusnak rendelettel kell tudomásul vennie a mandátum megszűnését. Az ANI 2014 júniusában állapította meg az összeférhetetlenséget Szentes Csaba esetében, aki mint engedéllyel rendelkező magánszemély (PFA) mezőgazdasági tevékenységet is folytatott. A polgármester ezután a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához, majd a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez fordult jogorvoslatért, de minden esetben elutasítással szembesült. A tisztség betöltéséhez szükséges időközi polgármester-választás kiírásáról a kormány hatásköre dönteni, addig a község vezetője az alpolgármester marad. Kovács Attila Székelyhon.ro 2017. március 2.Bedő Imre, a vetőmagburgonya elismert kutatójaKiemelkedő tudományos munkát végzett a vetőmagburgonya termesztésének kutatásában a csíkszeredai dr. Bedő Imre agrármérnök, aki a csíkszeredai Burgonyakutató Állomás alapítója volt, és a Hargita Megyei Vetőmagfelügyelet vezetőjeként is dolgozott. Bedő Imre háromszéki, sepsikőröspataki származású, mint mondta, már gyermekként megtapasztalta a nehéz időket. A második világháború előtt, 1938-ban született. „Emlékszem az eseményekre, a háború utáni nagy szegénységre. Anyám papleány volt, az apám, akárcsak a nagyapám, ükapám pedig kántortanító – mivel volt egy kis földjük, kuláknak nyilvánítottak, kisepertek a faluból, mindenünk ott maradt. Ötödikes koromban, 11 évesen már napszámba dolgoztam, hogy meg tudjunk élni, majd elkerültem otthonról, és én kellett megoldjam a problémáimat” – említette. A középiskola elvégzése után orvosi egyetemre akart felvételizni, mert szerette a természettudományokat, de származása miatt nem vették fel. Ezért két évig nevelőként, helyettes tanárként, adóhivatali alkalmazottként dolgozott. „Mikor elmentem felvételizni, a professzor gratulált, és amikor az eredményeket közölték, nekünk, akiket nem akartak felvenni, mindig 2–3 jeggyel leütötték az általánosunkat, mert nem voltunk társadalmilag megfelelők. 1956 hatására megnyitották a magyar agronómiát, és akkor az orvosi felvételin elért eredmények alapján felvettek. De csak úgy, hogy amikor vittem az eredményeket, azt kérdezték: munkás, paraszt? Mondtam, munkások vagyunk, mert azért, hogy megélhessünk a tanítói fizetésből, apám a kollektív méhészetét is elvállalta, és az egész család segített neki. Azt mondták, hozzak egy papírt erről, és így felvettek” – mesélte. Az egyetemen a tudományos körök felelősének választották meg, ebben a tevékenységben aktívan részt vett. 1962-ben, a gyakorlóév után több társával együtt a burgonyakutatással bízták meg, akkor került Csíkszeredába. Erdőalján kezdett dolgozni kutatómérnökként 1962-ben, ahol most a hegyivadász zászlóalj van. „Lovasfogattal jártunk a hegy alól, négy órakor kimentem a mezőre, hétig végeztem a kutatást, utána pedig nappal a többi munkát”. A hatvanas évek elején a nagybani vetőmagtermesztés és vírusmentesítés megszervezése az akkori feltételek mellett nehéz volt. „A mezőn egész nap vizsgáltuk a parcellák vírusfertőzöttségét, olyan is volt, hogy egy kis parcellán a növények tíz százaléka maradt meg, a többit ki kellett szedjük, mert fertőzöttek voltak. A vetőmagtermesztés kritériuma az volt, hogy csak egészséges burgonyát lehet szaporítani. Az államvizsga-dolgozatomban is leírtam, hogy az alapfajták annyira fertőzöttek voltak, hogy az új fajta is megfertőződött, és a termést nem a biológiai értékének megfelelően biztosította, hanem annak függvényben, hogy mennyire volt fertőzött. Azt is mondtam, hogy az addig végzett összehasonlító kísérletek érvénytelenek – nem azt jelezték, hogy mire képes egy burgonyafajta, hanem azt mutatták meg, hogy a fertőzöttség függvényében mennyit termett. Amikor elértünk hat-nyolc-tízezer kilós termést hektáronként, az csak hat százaléka volt annak, amire képes lett volna maga a fajta. Ezért kellet beindítani az országos vetőmagtermesztést” – emlékezett Bedő Imre. „1966-ban újraszerveződött az egész munka, én alakítottam meg a csíki és gyergyói zárt vetőmagtermesztő övezetet – eljutottunk addig, hogy Hargita megyében 6200 hektáron évente több mint 100 000 tonna vetőmagburgonyát állítottunk elő, amelyből 70 000 tonnát évente eladtunk. Annak az ára a fogyasztási burgonya másfélszerese volt, el lehet képzelni, mennyi pénz került a termelőszövetkezetekhez. Képesek voltunk a szépvízi vagy szentsimoni kavicsos földön is termeszteni, aztán jöttek a külföldi kutatók, és azt mondták, ilyen feltételek mellett máshol nem termesztenek burgonyát. A 25–30 cm-es termőréteg alatt kavics volt” – emlékezett. Többször ellentétbe került a kommunista tervgazdálkodás diktálta „megvalósításokkal”. „A végén oda jutottunk a hazugsággal, hogy egyes egységek azt állították, 70–80 ezer kilogrammot termeltek hektáronként, amikor én kimutattam a kísérleti állomásnál, hogy a mi vidékünkön öntözés nélkül akármilyen mennyiségű műtrágya-felhasználás is van, az éghajlati tényezők miatt, 54 ezer kilós hektáronkénti termésnél többet nem tudunk elérni. Jöttek a nézeteltérések, mondták, mit kell csinálni, habár mi tudtuk mi a feladatunk. Mindig megmondtam a véleményemet, aztán mentegetőzni kellett, hogy nem tudok tökéletesen románul, nem jól fejeztem ki magamat, mert amit a plénum előtt mondtam, azért be kellett volna zárassanak. Amikor visszavonultam az igazgatói tisztségből, a nyolcvanas években, megkérdezte az első titkár, hogy nem akarok tovább dolgozni? Mondtam, én igen, de adjon garanciát arra, hogy ha megüt a guta, eltartja a családomat. Azt kérdezte, én bolondnak tartom őt? Én pedig azt, hogy ő bolondnak tart engem? Mint kutatóegység, meg tudtam valósítani 40–50 ezer kilós termést hektáronként, és a termelőszövekezetek 70–80 ezer kilogrammot? Olyan gazdaságok voltak, amelyek száz vagon földet írtak be, mint leírt mennyiséget, hogy egy nagyobb átlaghozamot tudjanak megvalósítani. Ezek olyan aberrációk voltak, amelyeket józan ésszel nem lehetett követni” – elevenítette fel. 1970-ben a brassói kutatóintézethez hívták. Tusnádon, ahol három évig végzett vetőmag-minősítést, egy alkalommal a földművelésügyi miniszter is jelen volt, és felvetődött a kérdés, hogy mi legyen vele. „Mondtam, miniszter elvtárs, az a helyzet, hogy van egy csángó hiedelem, miszerint 2000-ben lesz a világvége, s csak az menekül meg, aki a Naskalatra menekül, s az itt van. Mindenki elkacagta magát, s megértették, hogy itt kell maradnom. Amikor lemondtam az igazgatói tisztségről, rá egy évre találkoztam az első titkárral, aki megjegyezte, milyen jól nézek ki, mi a titkom? Mondom, adja be maga is a felmondását. Mindenki elsápadt. Mondom, ne szó szerint értse, hanem úgy, hogy visszavonultam, és kint a hegyen a vetőmagburgonya termesztésével dolgozom, a friss levegő pedig hasznomra vált” – emlékezett. Tudományos dolgozatokat, értekezéseket írt, munkáját számos díjjal, kitüntetéssel, oklevéllel ismerték el. Közben megszerezte a mezőgazdasági tudományok doktora címet, a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja lett. Együttműködött a szakma külföldi képviselőivel is, továbbképzéseken vett részt. „Nagyon jó kapcsolatom volt a magyarországi vetőmagburgonya-termesztőkkel, eljöttek ide, hogy megnézzék, mit csinálunk, fogadtam őket, gondoskodtam az ellátásukról, visszahívtak, minden esztendőben tíz napot, két hetet ott töltöttem, meglátogattam azokat az egységeket, amelyeket fenntartottak, és azokkal az emberekkel tartottam a kapcsolatot, akik a szakmában világszínvonalat jelentették. Azokat a szakfolyóiratokat, kiadványokat rendeltem meg, amelyekre szükség volt” – mesélte. Az idős szakember nincs túl jó véleménnyel a mai állapotokról. „Az emberek képesek megalkudni a pénzügyi előnyökért, nem merik, és nem is akarják az igazságot kimondani, nem szolgálatot végeznek, hanem harcot vívnak a pozíciókért. Minket egész életünk során a szolgálat vezérelt, ennek kellett eleget tenni, becsülettel, jóérzéssel, emberséggel. Mindig meg voltam elégedve, soha nem volt elég az időm, nem unatkoztam. Jól éreztem magam, s hálát tudtam adni minden este, hogy milyen jó, hogy amit kitűztem, meg tudtam valósítani. S ez sokat jelentett. Az ember elsősorban saját magával kell elégedett legyen, azzal, hogy valamit tett” – zárta a beszélgetést. Kovács Attila Székelyhon.ro 2017. március 3.Beszélgetőkönyv táncművészről nemcsak a tánc szerelmeseinekKivételes tehetség, közvetlenség és jó humor – ezek a tulajdonságok jellemzik Szállassy Nagy Erzsébet prímbalerinát, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalmazott táncművészét. Erről győződhettek meg azok, akik részt vettek Laskay Adrienne A tánc bűvöletében – Beszélgetőkönyv Szállassy Nagy Erzsébet táncművésszel című kötetének bemutatóján a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektori hivatalának Óváry-termében. Sorbán Angella, a Scientia Kiadó munkatársa elmondta: Laskay Adrienne kézirata a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által 2015 óta meghirdetett nyílt pályázatra érkezett, amire idén is várják a tudományos, művészeti, irodalmi és technikatörténeti jellegű kéziratokat. – A könyvet elolvasva az olvasókhoz közelebb kerül a táncművészet. Másrészt arra is fény derül, hogy a művésznőnek fontos volt, hogy csak a saját érdemeire és értékeire építse a pályáját. Soha nem kovácsolt előnyt abból, hogy Nagy István író lánya, de az ebből fakadó hátrányokkal felvette a harcot. A könyv nem megszépítő emlékezés: Szállassy Nagy Erzsébet nem csak azokat nevezi meg, akikkel szemben hálát érez, hanem azokat is, akikkel konfliktusai voltak, de ezeket az eseményeket saját lelki békéjébe, harmóniájába emelte át. Az utolsó fejezetben az interjúalany saját gondolatait fogalmazza meg, miszerint művészi pályája emberi küldetését jelenti. A könyvet ezért nemcsak a tánc szerelmeseinek, hanem azoknak is ajánlom, akiket eddig nem érintett meg a tánc bűvölete, mert Szállassy Nagy Erzsébet művészi és emberi habitusa, értékrendje biztos rájuk is hatással lesz – mondta a könyvet méltató Nagy Ibolya. – Gyakran teszik fel nekem a kérdést, hogy miért írok? Ez a fajta irodalom arra szolgál, hogy azoknak az embereknek állítsunk emléket, akik nagyon mostoha körülmények között egy életen át a kolozsvári közönségért éltek és dolgoztak. Ebben a könyvben különösebb figyelmet fordítok a Nagy családra. Nagy István írót már annyira elfeledték, hogy talán még az iskolai irodalomórán sem tanítják. A másik személyiség Trixi Checais koreográfus, aki lehetővé tette, hogy Nagy Erzsébet az opera szólistájává váljon – magyarázta Laskay Adrienne, azt sem hallgatva el, hogy ezt a kéziratot eredetileg a Prospero-sorozatban kívánta megjelentetni, de ott pénzhiányra hivatkoztak, így nagyon jól jött a Scientia Kiadó pályázati felhívása. – A Kovács Attila operaénekesről szóló beszélgetőkönyv bemutatója után szólt nekem Adrienne, hogy a következő könyve rólam fog szólni. Arra gondoltam, mit tudok én 25 évvel a nyugdíjazásom után mesélni, hiszen azóta sok minden háttérbe szorult, nem foglalkoztam az akkori eseményekkel. Igyekeztem őszintén, spontán válaszolni a kérdésekre. A könyv pontosan tükrözi az életemet, művészi pályafutásomat és a magánéletemet is – mondta Szállassy Nagy Erzsébet, aki elismerte: azért nem választotta a külföldi karriert, mert számára fontosabb volt a családja, az itteni közönség szeretete és elismerése. – Hogy ez a szeretet a mai napig is él, tanúsítják azok a kollégák, akik most eljöttek erre az eseményre – tette hozzá a volt prímbalerina. Zárszóként arra kérte a jelenlevőket: a tánc iránt érdeklődő gyermeküket vagy unokájukat buzdítsák arra, hogy hivatásos táncos, balerina legyen belőlük. Nagy-Hintós Diana Szabadság (Kolozsvár) 2017. március 16.Hivatali visszaéléssel és befolyás vásárlásával vádolja Kedves Imrét a DNAA Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádat emelt Kedves Imre, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezérigazgatója ellen, akit hivatali visszaélés és befolyás vásárlása miatt állítanak bíróság elé. Kedves szabadlábon védekezhet. A DNA honlapján megjelent közlemény szerint 2012-ben az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) jelentése összeférhetetlenséget állapított meg a közpénzügyi vezérigazgatói tisztséget betöltő Kedves Imre esetében, ez a megállapítás 2014-ben, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék döntése nyomán vált véglegessé. A dokumentumot az ANI-hoz továbbították, amely elindította a fegyelmi eljárást. A vádhatóság szerint Kedves ekkor kérte a pénzügyminisztériumban korábban több vezetői tisztséget betöltő Dan Mugur Cârcut arra, hogy gyakoroljon befolyást az Országos Pénzügyi és Adóügynökség (ANAF) tisztségviselőire, illetve a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék bíráira, hogy ő mentesüljön a hivatali következményektől. Ezért utóbbi 1000 lejt kért és kapott Kedvestől – írja a közlemény. A DNA Cârcu ellen is vádat emelt befolyással való üzérkedés miatt. A vádhatóság szerint 2009-ben Kedves Imre Hargita megyei közpénzügyi vezérigazgatóként a hivatali hatáskörét megszegve 431 830 lejes összegű törvénytelen áfa-visszafizetésről rendelkezett egy üzletember számára. A pénzt egy ingatlan árverésen történő megvásárlása után fizette be a vállalkozó, aki azt állította, hogy pénzügyi kötelezettségeihez viszonyítva pluszbefizetés történt. Az ANAF polgári félként lép be a perbe az állami költségvetésnek okozott kár miatt – számol be a közlemény. Az ügy miatt Kedves Imre ingó és ingatlan javait zárolták el az okozott kár értékének megfelelően, az ügycsomót a Hargita Megyei Törvényszékhez továbbították. A közlemény hangsúlyozza, az ügy jelenlegi szakaszában a büntetőjogi perrendtartás értelmében lezárult a bűnügyi vizsgálat, és a vádiratot a bíróságnak továbbították – ez nem írhatja felül az ártatlanság vélelmének elvét. Az ügy miatt kerestük Kedves Imrét is, aki tőlünk értesült a vádemelésről, és nem is akarta ezt véleményezni. Kovács Attila Székelyhon.ro 2017. március 29.Felfüggesztették tisztségéből Kedves ImrétMiután az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vádat emelt ellene, felfüggesztették tisztségéből Kedves Imrét, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezérigazgatóját. Már nem Kedves Imre tölti be a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezérigazgatói tisztségét. Mivel hivatali visszaélés és befolyás vásárlása miatt bíróság elé állították, a törvény értelmében felmentették vezetői beosztásából. Ezt kérdésünkre a Brassói Területi Közpénzügyi Igazgatóság vezérigazgatója, Maria Holom közölte. A vezérigazgató által írásban küldött válasz szerint az 1999-ből származó 188-as törvény előírásainak megfelelően Kedves Imrét március 16-tól felfüggesztették vezérigazgatói tisztségéből, amelyet megbízás alapján jelenleg Mituleci Katalin tölt be. Az említett, a köztisztviselők jogállásáról rendelkező jogszabály szerint egy köztisztviselő szolgálati viszonyát felfüggesztik, amennyiben bűncselekmény elkövetése miatt vádemelés történik ellene. Mituleci Katalin korábban is ellátta ezt a funkciót, miután Kedves munkaszerződését 2014 decemberében felbontották. Erre azután került sor, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Kedves esetében hivatali összeférhetetlenséget állapított meg, majd az ANI ellen indított pereket az igazgató minden szinten elveszítette. Ezután peres úton támadta meg az elbocsátásáról szóló rendeletet, a pert jogerősen megnyerte, és egy évvel ezelőtt visszatért a megyei pénzügy élére. Vádat emelt a DNA A DNA március 16-án emelt vádat Kedves Imre ellen hivatali visszaélés és befolyás vásárlása miatt. A vádhatóság szerint egy vezető beosztású köztisztviselőt kért arra, hogy gyakoroljon befolyást az Országos Pénzügyi és Adóügynökség (ANAF) tisztségviselőire, illetve a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék bíráira azért, hogy az ANI megállapítása után mentesüljön a hivatali következményektől. Ugyanakkor az is szerepel a vádiratban, hogy hivatali hatáskörét túllépve rendelkezett egy 431 830 lejes összegű törvénytelen áfa-visszafizetésről egy üzletember számára. Kedves Imre szabadlábon védekezhet, a per a Hargita Megyei Törvényszéken kezdődik egy későbbi időpontban. Kerestük Kedves Imrét is az ügy kapcsán, de nem tudtunk kapcsolatba lépni vele. Kovács Attila Székelyhon.ro 2017. április 3.Tanúvallomások ideje Rádulyék perébenAz ügy szempontjából tisztázó jellegű nyilatkozatokat tett a bíró előtt a kihallgatott három tanú – így értékelte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester védőügyvédje a Marosvásárhelyen védence ellen zajló büntetőper hétfői tárgyalását. Több mint ötórás tárgyalást tartottak hétfőn a Maros Megyei Törvényszéken a Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester, illetve Szőke Domokos alpolgármester ellen zajló büntetőper soron következő tárgyalásán. Első alkalom volt, amikor tanúkat is kihallgattak, Ráduly ügyvédje elégedett volt az elhangzottakkal. „Megkezdődött a bírói vizsgálat az ügyben, és három tanút hallgattak ki. Közülük egy személy a Hargita Megyei Számvevőszék alkalmazottja, két másik személy pedig a polgármesteri hivatalé. A tanúk nyilatkozatot tettek az ügycsomóban összefoglalt esetekről, elmondták, amit ismernek ezekről. Az ügy szempontjából jól jöttek ezek a nyilatkozatok, és lassan-lassan sok minden tisztázódik az eredeti vádakkal kapcsolatban. Ez egyelőre még a kirakós egy kis darabja, de meg vagyunk győződve arról, hogy miután az összes tanú vallomást tesz, minden vádpont esetében tisztázzák a vádlottakat, egyúttal cáfolva a vádpontokat is” – említette kérdésünkre a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje, Milu Timoce. Mint megtudtuk, hétfőn a tanúkat a csíktaplocai, Rét utcai játszótér és park építése nyomán Szőke Domokos ellen megfogalmazott hivatali visszaélés vádja kapcsán, illetve a polgármesteri hivatal által korábban megrendelt és kifizetett kataszteri felmérést érintően hallgatták ki – ez utóbbi miatt a polgármestert hivatali visszaéléssel vádolták meg. Ugyanakkor a tanúk a Szőke Domokos elleni további vádpont kapcsán is vallomást tettek – egy csíkszeredai, kereskedelmi célú ingatlan bérleti szerződésének törvénytelen módosítása és okirat-hamisításra való felbujtás is szerepel az alpolgármester elleni vádak között. A következő tárgyalási időpont május közepén lesz, akkor újabb tanút hallgatnak ki. Közel két éve kezdődött Mint ismert, a 2015 áprilisában végrehajtott házkutatások után a két elöljárót őrizetbe vették, majd hatósági felügyelet alá kerültek, júniusban pedig a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A pert tavaly március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat. Kovács Attila / Székelyhon.ro 2017. április 10.Tanúkihalgatás helyett vitáztak Borbolyék perének tárgyalásán – újabb halasztásElmaradt a soron következő tanúk kihallgatása a Borboly Csaba és tizenkét másik személy elleni büntetőper hétfői tárgyalásán. Az ügyvédek azt kérték, tegyék nyilvánossá az őt érintő, nemzetbiztonsági okokból végzett lehallgatások alapját képező bírói döntést. Három tanút kellett volna kihallgatnia a per tárgyalását vezető bírónak hétfőn a Hargita Megyei Törvényszéken, köztük az egyik kifogásolt útfelújítás műszaki ellenőrét is. A tanúk jelen voltak, viszont kihallgatásuk elmaradt, mert az ügyvédek jelezték, a per dossziéját olyan, a megyei tanács által küldött dokumentumokkal bővítették pénteken, amelyeket nem volt idő tanulmányozni, erre viszont szükség lenne a tanúvallomások előtt. A dokumentumokat azután küldték, hogy a bíró átiratban kérte a Hargita megyei tanács álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a 131-es számú, Felsőboldogfalváról Erdővidékre vezető megyei út felújításával korábban megbízott cég a megyei tanács által 2010-ben kifizetett, és nála raktáron levő építési anyagok felhasználásával elvégezheti vagy sem az említett út egy szakaszának felújítását. Hiányzó bírói döntés Miután a bíró helyt adott a halasztási kérelmeknek, bejelentette, hogy több vádlott, köztük Borboly Csaba ügyvédje is azt kérték a törvényszéktől, hogy az őket érintő, nemzetbiztonsági okokra való hivatkozással elrendelt lehallgatásokat engedélyező bírói döntés titkosítását oldják fel. A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék által ezzel kapcsolatos határozata ugyanis hiányzik a dossziéból. Borboly ügyvédei szerint bizonyítani kell a lehallgatás elrendelésének jogszerűségét, ha pedig nem lehet, akkor a lehallgatási jegyzőkönyveken alapuló bizonyítékokat ki kell zárni – ilyen esetre már volt példa. Felhívták a figyelmet, hogy emiatt sérült a vádlottak magánélethez való joga, de a döntés ismerete nélkül a védekezés joga is. Sergiu Bogdan, Borboly egyik ügyvédje szerint a vádpontoknak nincs közük a nemzetbiztonsághoz, nincs helye titkosításnak egy ilyen perben. A SRI is fordított Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyésze szerint az engedélyezés a törvény alapján történt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a döntés titkosítását nem lehet feloldani, mert a lehallgatást más okból rendelték el 2011-ben, és ennek nyomán derült ki a jelenleg tárgyalt ügy. Úgy vélte, akkor lenne indokolt a titkosítás feloldása, ha lényeges lenne az ügy szempontjából, de nem ez a helyzet. Elmondta azt is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által továbbított és lefordított lehallgatási jegyzőkönyveket hivatalos fordítóval fordíttatták le ismét, és csatolták az ügycsomóhoz. A bíró közölte, később dönt arról, hogy küldenek vagy sem átiratot a legfelsőbb bírósághoz a titkosítás feloldása érdekében. Sergiu Bogdan ügyvéd a tárgyalás után kérdésünkre azt mondta, a törvényesség be nem tartásának gyanúja merült fel, mert a SRI által lefordított lehallgatási jegyzőkönyvek azonosak azokkal, amelyeket a nyomozóhatóság fordíttatott le. Egyszerű a kérdés: ha az alkotmánybíróság döntése értelmében a SRI nem nyomozati szerv, és nem végezhet ilyen feladatokat, csak technikai segítséget nyújthat, akkor minek nevezhető a fordítás? – tette fel a kérdést, hozzátéve, ezzel kapcsolatban beadványt is fognak benyújtani. A per tárgyalása májusban folytatódik. Két vitatott útfelújítás A DNA 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es út felújítása kapcsán több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik. Kovács Attila / Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
