Szept. 20-án ülésezett Kolozsváron a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kónya Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök beszámolója és az elnökségi határozatok megvitatása után az MKT-ülés második napirendi pontját a szakbizottságok megalakulása képezte. A jelenlévők egyöntetűen megszavazták a határozatot, amelynek értelmében a testületen belül hét szakbizottság fog működni: a politikai, gazdasági, közművelődési és egyházi, oktatási és ifjúsági, önkormányzati, szociális és mezőgazdasági bizottság. Határozatot hoztak, eszerint az RMDSZ Kolozs megyei szervezete minden történelmi és kulturális országos szintű rendezvényen képviselteti magát. Kónya Hamar Sándor javaslatára az ülés résztvevői a Szabadság-szoborcsoport visszaállításával kapcsolatos véleményüket is kifejtették. A tanácsosok ellenzik a kormánypárt által javasolt megbékélési emlékpark gondolatát és kitartanak az emlékmű köztéren való felállítása mellett. Határozatuk szerint támogatják az Arad megyei szervezetet és kérik a Szabadság-szoborcsoport záros határidőn belüli, köztéri szoborként való visszaállítását. A legnagyobb vitát a megyei RMDSZ-elnök azon javaslata váltotta ki, hogy a testület foglaljon állást a kettős állampolgárság ügyében. A jelenlévők zöme egyetértett az állásfoglalás szükségességével, voltak, akik ellenezték a javaslatot. Eckstein-Kovács Péter kijelentette: ellenzi a kettős állampolgárság alanyi jogon való bevezetését, mivel ennek biztosítása az erdélyi magyarság még nagyobb arányú kivándorlását segítené elő. Mátis Jenő szerint a határon túli magyaroknak el kell dönteniük, hogy melyiket akarják: a magyar igazolványt vagy a magyar útlevelet. Hosszas vita után a tanács megszavazta az állásfoglalást. Ennek értelmében: a Kolozs megyei RMDSZ szervezete üdvözli a magyarországi Országos Választmányi Bizottság azon döntését, amelyben hitelesíti a Magyarok Világszövetsége magyar állampolgársággal kapcsolatos javaslatát. /Pap Melinda: Politikai jellegű állásfoglalások születtek. Szombaton ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 23.
A Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták és az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első ízben szervezett közös magyarországi programot szept. 19. és 21. között Tatán. Medgyessy Péter miniszterelnök nagyszerű kezdeményezésnek nevezte a találkozót A Magyarországi és határon túli fiatalok életlehetőségei címmel megtartott beszélgetésen a miniszterelnök kiemelte: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy Magyarország a tájékoztató anyagok szerzői jogának átadásával támogassa Románia integrációs folyamatát. Medgyessy közölte: az uniós csatlakozást népszerűsítő anyagokat átadják az erdélyi magyaroknak, és az EU-val kapcsolatos tanfolyamokon határon túli magyarok is részt vehetnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a Szövetség támogatja a kettős állampolgárság megítélésére vonatkozó minden olyan javaslatot, amely előzetesen megvizsgálja a kezdeményezésnek a határon túli magyarok szülőföldön való megtartó erejét. Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke bemutatta Medgyessy Péternek egy javaslatcsomagot, amely a romániai magyar fiatalok életlehetőségeinek a javítását célozzák. A javaslat első fejezete a határon túli magyar vállalkozókat támogató programokra vonatkozik, amelyek elsősorban kedvezményes feltételekkel folyósított mikrohitel- támogatásokra vonatkoznak, ugyanakkor kitér a kezdő fiatal vállalkozók infrastrukturális és képzési igényeit biztosító inkubátorházak létrehozására is. A fiatal önkormányzati képviselőjelöltek felkészítése is szerves része a javaslatnak. A javaslatcsomag a határon túli felnőttképzést támogató programok beindítását is tartalmazza. A háromnapos rendezvényen több mint ezer fiatal vett részt, a két szervezet tagjai mellett önkormányzati és fiatal parlamenti képviselők is. /Egy a nemzet, közös a jövő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23/
2003. szeptember 25.
Szept. 24-én Bukarestben ülésezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, ügyvezető elnökhelyettes, Frunda György, az SZKT elnöke, Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakciójának elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Demeter János az OÖT elnöke, Puskás Bálint, az SZKT alelnöke, Kovács Péter az ifjúsági szervezetek képviselőjeként, meghívottként Varga Attila képviselő, az alkotmánymódosító bizottság tagja, valamint Borbély László, a kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnök. Az Operatív Tanács határozatban mondta ki: az RMDSZ támogatja a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvényt, mert a módosítások jobbítják az ország alaptörvényét, fontos előrelépést jelentenek az emberi és kisebbségi jogok területén. A testület felhívást bocsátott ki, amelyben felszólította a romániai magyar közösség tagjait, hogy okt. 19-én vegyenek részt mindannyian az alkotmányt módosító jogszabályról szóló népszavazáson, és voksoljanak igennel. Az RMDSZ vezetése országos kampányt indít az alkotmánymódosító törvény támogatására. Az ügyvezető elnök javaslatára az Operatív Tanács Nagy Zsoltot nevezte ki kampányfőnöknek. A módosító törvény eredményeként Romániában nemcsak állami és magániskolák, hanem külön felekezeti oktatási intézmények is működhetnek ezután, amiért több mint egy évtizede küzdenek az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ-szel együtt. A módosítások nyomán Romániában nem lesz kötelező a katonai szolgálat, az állam pedig szavatolni fogja a magántulajdont, nem lehet visszaállamosítani a földeket, az erdőket, az ingatlanokat. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2003. október 4.
Nem kegyelmezünk meg azoknak, akik az RMDSZ ellenében magyar ellenjelölteket indítanak a helyhatósági választásokon - jelentette ki okt. 3-án Eckstein-Kovács Péter szenátor Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A szenátor élesen bírálta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) is, amely azt javasolta a romániai magyaroknak, hogy nemmel szavazzanak az alkotmányra. A szenátor szerint érthetetlen az EMNT alkotmánymódosítással kapcsolatos állásfoglalása, mivel az okt. 19-én sorra kerülő referendumon az 1991-ben elfogadott alkotmányhoz képest ennek módosított, jobbik változatának sorsáról kell dönteni. Eckstein-Kovács szerint megmagyarázhatatlan, hogy Tőkés László református püspök azt javasolta híveinek: nemmel szavazzanak az alkotmánymódosításra, amely alkotmányos kötelezettséggé lépteti elő az egyházi oktatást. A szenátor ellentmondásosnak nevezte Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor parlamenti képviselők magatartását, akik törvényhozóként a parlamentben megszavazták az alaptörvényt módosító törvénytervezetet, míg az EMNT Kezdeményező Testületében azt javasolták a romániai magyaroknak, hogy nemmel szavazzanak az alkotmányra. Eckstein-Kovács Péter az aradi emlékezésre is kitért, úgy vélvén: nem természetes a külön rendezvények megszervezése. Szerinte meg kell vonni a politikai bizalmat azon szövetségi tisztségviselőktől, akik az RMDSZ-szel szemben induló más magyar szervezeteket támogatnak. /(borbély): Nem kegyelmeznek az egységbontóknak. Eckstein-Kovács Péter nem ért egyet a belső ellenzékkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2003. október 7.
Okt. 6-án Kolozsváron a Házsongárdi temető honvédsírjánál és a szamosfalvi emlékműnél emlékeztek meg a tizenhárom aradi vértanú halálának évfordulójáról. A megyei RMDSZ által szervezett emlékünnepségen a szakadó eső miatt kevés kolozsvári magyar jelent meg. Az ünnepi beszédeket koszorúzás követte: a kolozsvári mártírok emlékművénél a megyei RMDSZ, a Castellum Alapítvány, az Ambasador Társaság és a Pro Iuventute Alapítvány részéről helyeztek el koszorúkat. A szamosfalvi vesztőhelyen a megrongált obeliszknél is elhelyezték az emlékezés virágait. Eckstein-Kovács Péter szenátor beszédében kijelentette: az egységre kell építeni. Az aranyosgyéresi magyarság a református templomban emlékezett okt. 6-ra. Az Avram Iancu Iskola VI-VIII. osztályos magyar diákjai Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye alapján Varga Dobai István által a tanulók számára átdolgozott színművét adták elő, óriási átéléssel. /Pap Melinda: Kolozsvári vértanúkra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2003. október 13.
Okt. 11-én tartották Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A z SZKT-t megelőző okt. 10-i Egyeztető Kerekasztalhoz hasonlóan a plénum is elvetette Eckstein-Kovács Péter szenátornak azt az indítványát, hogy a testület külön napirendi pontként elemezze a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) létrejött megállapodást. Markó Béla szövetségi a szekértábor-jelenség kérdéséről kifejtette, megosztottságuk nem újkeletű. . Itt van az ideje, hogy elváljunk egymástól? - tette fel a kérdést a szövetségi elnök. Nincsen - mondotta. A helyzetértékelés különbözik, de a célok ugyanazok, és ezeket a célokat együtt tudják megvalósítani. Markó a megerősödött román nacionalizmusról is szót ejtett, amely az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésének betiltásához vezetett. Vannak, akik azt mondják, azonnal szakítani kell. Azonban a szakítás nem használna az RMDSZ-nek, hanem a Nagy-Románia Pártnak (NRP), az ultranacionalistáknak. Markó szerint azáltal, hogy Adrian Nastase miniszterelnök engedett pártja magyarellenes politikusainak, elkövette egyik legnagyobb hibáját, és talán végképp megrontotta az RMDSZ és az SZDP viszonyát. Ennek ellenére Markó Béla még nem javasolja, hogy szakítsanak. A Szabadság-szobor kérdését pedig az együttműködés segítségével kell megpróbálni rendezni. Markó Béla, felszólította a romániai magyar közösséget, hogy menjen el szavazni az alkotmány módosítására. Markó bírálta a Székely Nemzeti Tanács megalakítását. "Micsoda erkölcstelenség azt állítani, hogy ti autonómiát akartok, és mi nem?!" -kérdezte. Az elnöki beszámoló után a több órás vita során alapvetően kétféle álláspont körvonalazódott. A mérsékeltebb politikai álláspontot vallók az alkotmánymódosítás mellett voltak. A székelyföldi mozgalmat népszerűsítő plakátok miatt őrizetbe vett Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester ügyéről szólva Frunda György kijelentette: Fodor nem követett el törvénytelenséget, de részvétele a mozgalomban erkölcstelen, s az RMDSZ-nek meg kell oldania a Fodor-kérdést is. A belső ellenzék véleményének hangot adó Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő kifejtette: amikor letették az RMDSZ alapkövét, két alapvető értékre építették fel azt, egyrészt a belső demokráciára, másrészt az egységre. Az elmúlt években azonban a belső demokrácia meglehetősen sokat sérült. Az autonómia megvalósítására jön létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelyeknek nincs szándékukban indulni a választásokon. Szilágyi hangsúlyozta: az EMNT és az SZNT nem az RMDSZ ellen jött létre, hanem az autonómiáért. Vekov Károly úgy fogalmazott: zsákutcába jutottunk, s az RMDSZ csúcsvezetősége juttatott ide. Itt és most meg kell állni, s ennek a politikának véget kell vetni. A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ vezetősége, a szövetséget csődbe vivő oligarchikus csoportja mondjon le, s adja át a helyét a megfelelő erkölcsi értékkel rendelkező személyeknek. Döntöttek az SZKT Állandó Bizottságának a kiegészítéséről is, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alalnöke személyében. Ezt követően a plénum megválasztotta a bizottság négy titkárát is, s ezzel teljessé vált a testület összetétele. Az SZKT közleményt bocsátott ki az aradi Szabadság-szobor ügyében: az együttélés elveinek megsértéseként értékelik azt, hogy a központi hatóságok, az RMDSZ és az SZDP közti megállapodást megszegve megakadályozták az aradi Szabadság-szobor okt. 5-i felállítását. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot az eredetileg kijelölt helyen, a Tűzoltó téren állítsák fel. Az SZKT arra kéri a romániai magyar közösséget, hogy okt. 18-19-én menjen el szavazni, és igent mondjon az alkotmány módosítására. Az SZKT állásfoglalást szavazott meg a különböző politikai szerveződéseket illetően is. Az RMDSZ nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét, mert a kezdeményezők súlyosan félrevezetik a közvéleményt, és megpróbálják megosztani a közösséget. A szövetség helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt ezekben a testületekben, és azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. /Papp Annamária: Nyitottabb RMDSZ-t a jövő évi választásokon. Igen!-t az alkotmány módosítására - Nem!-et a nemzeti tanácsokra! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2003. október 21.
Az egyik rendezvényen az alkotmánymódosítást tárgyalták, szakértők bevonásával, pro és kontra, melyet a hallgatóság kérdései, felszólalásai színesítettek. A Kovács Péter MIÉRT-elnök társaságában lévő ifjú hölgy kivágta a tromfot: az alkotmányból az is kiderül, hogy a romániai magyarságnak sokkal több joga van, mint a többségi nemzetnek! Ilyenkor Erdélyben rommagyarokat mondunk, olvasható a hetilapban. /F. T.: Rommagyarok és álmok álmodói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 21./
2003. október 30.
Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását okt. 29-én a felsőház jogi bizottságában Antonie Iorgovan kormánypárti (PSD) szenátor, kérve, hogy a testület forduljon az ország legfőbb ügyészségéhez "a Székely Nemzeti Tanács akcióival kapcsolatban". A felvetésre Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentette: ő maga másképpen értelmezi az alaptörvényt, nem Románia központi térségének elkülönüléséről van szó. Ez nem szeparatizmus, a helyi autonómia pedig az egész Európában elismert közigazgatási szervezési elv és forma - fejtette ki az RMDSZ szenátora. A szenátus ülésén megjelent Ilie Botos, Románia legfőbb ügyésze, s biztosította a testület tagjait, hogy az általa vezetett intézmény az ügyben "már teljesíti kötelességét" - közölte a román közszolgálati rádió. /Vita az SZNT-ről - szenátusi jogi bizottság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./
2003. november 8.
Az Európai Bizottság (EB) országjelentése és az igazságügyi reformok szerepeltek a Kónya-Hamar Sándor képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor nov. 7-i sajtóértekezletén. Az igazságügyet befolyásolni akaró politikai szándékról nem mondott le a hatalom, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. A szenátus jogi bizottsága módosító javaslattal súlyosan megcsonkította a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy anyanyelvükön fordulhassanak a bírósághoz, derült ki a sajtótájékoztatón. A módosító javaslat a következőképpen szól: a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvüket használni a bíróságon, fordító segítségével. Ezt a lehetőséget gyakorlatilag a régi alkotmány is biztosította, ez az indítvány tehát alkotmányellenes. Kónya-Hamar Sándor megítélése szerint az EB által elvárt reformokat 2004-ben nem valószínű, hogy meg tudja valósítani a kormánypárt. /Köllő Katalin: Eckstein-Kovács: az igazságszolgáltatási reform elmaradt. A jogi bizottság alkotmány- és kisebbségellenes próbálkozása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2003. november 13.
Gyurcsány Ferenc miniszter erdélyi látogatása tovább mélyítette a MIT és Miért közötti konfliktust. Valószínűleg a hét végi lendvai Magyar Ifjúsági Konferencián csapódik majd le Gyurcsány Ferenc múlt hétvégi erdélyi látogatásának visszhangja. A MIK teljes jogú erdélyi képviselőjeként ugyanis a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nehezményezi, hogy Gyurcsány csak egy szűk órát szánt az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek vezetőségére, míg a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (Miért) külön is tárgyalt. Magyarországon most alakul a Magyar Állandó Értekezlet ifjúsági tagozata, amelyben kizárólag a Miért képviseli majd az erdélyi fiatalok szervezeteit."Ahelyett, hogy a Miért is a MIK-et erősítené jelenlétével, inkább külön szervezetet alakítanak. Ezen a szervezeten mennek át ezentúl az erdélyi ifjúságnak szánt pénzek" - nyilatkozta a Krónikának Somogyi Attila, a MIK Állandó Bizottságának tagja. "Elfogadhatatlan, hogy csak egy meghívotti helyet ajánlottak fel nekünk a MIK-ben" - érvelt Kovács Péter Miért-elnök. Kovács elmondta: kiegyensúlyozottságra törekszenek, nem lesznek aránytalanságok a támogatások elosztásában. Minden jel arra utal azonban, hogy a Miért nem is szeretne csatlakozni a Fidesz-kormány idején megalakult, a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő fórumhoz. "Nem tudjuk elfogadni, hogy az ifi Máért osztja majd el a GYISM-től jövő pénzeket, hiszen a Máért tulajdonképpen politikai szervezet, és hiányoznak belőle az egyházak, valamint a civil társadalom képviselői. Gyurcsánynak sem futotta az idejéből, hogy meghallgasson minden szervezetet. Az alig egyórányi beszélgetés fele eltelt a bemutatkozásokkal, érdemi kérdésekre már nem kerülhetett sor" - nyilatkozta Sándor Krisztina MIT-elnök, aki szerint az a cél, hogy ellehetetlenítsék a MIK-et, s ezáltal pedig a MIT-et is. /Bálint B. Eszter: Kinek oszt kártyát...Tovább mélyült a MIT-Miért konfliktus. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 19.
Nem nyilvánosak ezentúl a parlamenti szakbizottságok ülései - döntöttek a szenátorok nov. 18-án az új házszabály kidolgozásának első lépéseként. Eszerint az újságírók továbbra is rész vehetnek a megbeszéléseken, azonban csupán a testületek tagjainak külön beleegyezésével. Előzőleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata Párt (PD), valamint az RMDSZ szenátorai a szakbizottságok munkájának átláthatósága mellett voksoltak, támogatva Eckstein-Kovács Péter és Radu F. Alexandru liberális honatyák állásfoglalását. /B. B. E.: Kizárják a sajtót. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./
2003. november 20.
Székelyföld önrendelkezését rögzítő autonómiatervezetet mutatott be nov. 19-én Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A tervezetet romániai magyar, valamint nemzetközi politológusokból és jogászokból álló szakértői csoport dolgozta ki. A munkálatokban részt vett Bodó Barna és Székely István politológus, Fórika Éva temesvári jogász, Kovács Péter, a miskolci egyetem tanszékvezető tanára és Komlósi József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) alelnöke. A tervezet munkadokumentumnak számít. Az első kerettörvény a regionális tanácsok által vezetett romániai régiók működéséről szól. A második és a harmadik kerettörvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozását, és autonómiájának statútumát tartalmazza. A tervezet szerint Székelyföldön bevezetik a teljes kétnyelvűséget, így mind a román, mind a magyar nyelv hivatalossá válik a régióban, ami arra kötelezi a köztisztviselőket, hogy mindkét nyelvet ismerjék. A szakértői csoport a nem Székelyföldön élő romániai magyarok számára a nem területhez kötött kulturális-személyi elvű autonómiát képzel el, ennek a tervezete még nincs kidolgozva. Csapó József elmondta, hogy a szakértői csoport munkája magánkezdeményezés, ezt egyelőre nem ismeri el sem az EMNT, sem az SZNT. /Borbély Tamás: Alternatív autonómiatervezetet mutattak be. December 13-án megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 27.
A kommunista rendszerben az anyanyelvet mindinkább ellepték a románból átvett szavak, sőt, kifejezések. 1989 után sokan reménykedtek abban, hogy a nyelv megújulása kezdődik. Ehelyett az átvett román szavak, kifejezések megmaradtak, s melléjük a politikai, társadalmi változásokat követő újak kerültek, majd "elárasztott bennünket a magyarországi, idegen szavakat majmoló" nyelv, írta Asztalos Lajos. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének ifjúsági főosztálya Nem akarok somer lenni című programjával, az s alá kitett farokkal szembefordult az egész nyelv-ápoló, nyelvművelő, nyelvvédő mozgalommal. Kovács Péter, az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős alelnöke, a bírálatra válaszolva, közölte: "Változnak az idők! Sajnos a mai magyar ifjúságot nem lehet kizárólag nemzeti jellegű retorikával megközelíteni. A fiatalok saját nyelvén kell beszéljünk, ha azt akarjuk, hogy betegyék a lábukat egy ifjúsági szervezet, vagy az RMDSZ irodájába (...) A fiatalok kornert rúgnak, nem szögletet, a primariara és nem a polgármesteri hivatalba mennek, a szüleik a somerpénzből élnek és nem a munkanélküli segélyből" Tehát nemzeti jellegű retorika az, ha igényes magyarsággal szólnak a fiatalokhoz. A fiatalok nyelve a pungamagyar? Az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős alelnöke nem hajlandó felvállalni az anyanyelv védelmét. Az RMDSZ annak idején a magyarság érdekvédelmi szövetségeként jött létre. Az RMDSZ-nek, érdekvédelmi szövetségként igenis kötelessége a nyelv védelme, hangsúlyozta a cikkíró. /Asztalos Lajos: "Nyelvművelés" Udéméré-módra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2003. november 28.
Az elmúlt tíz nap folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági és helyi közigazgatási karának fejlécével ellátott kérdőívvel mintegy 1200 kérdezőbiztos járta Sepsiszentgyörgyöt, hogy egy meglepően félrevezető, pontatlan, a választási tudatot rossz irányba befolyásoló, magyartalan, némely kérdésekben szándékosan torzító71 kérdést tartalmazó kérdőívre választ kapjon - jelentette ki Tulit Attila, a sepsiszentgyörgyi Polgári Szövetség városi elnöke. Nem sikerült kideríteniük, hogy ki volt a megrendelő, sem azt, hogy ki állította össze a kérdőívet. Három évvel a választások után még az érdekli a kutatót, miért vesztett Eötvös Mózes, vagy amikor az RMDSZ tevékenységéről faggat, a megye RMDSZ-korifeusai közé sorolja a megyei tanács összes vezetőjét, hogy a huszonvalahány párt és egyesület közt a Polgári Szövetség még véletlenül sem szerepel, ellenben sokat kérdezősködnek a Székely Nemzeti Tanácsról és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról. A kérdőív nyelvi képe olyan, mintha Kovács Péter MIÉRT-elnök fogalmazta volna. /(s.): Jól s jót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./
2003. november 29.
A szenátus jogi bizottsága nov. 26-án visszatért az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználatról szóló törvénytervezetére és döntést hozott az ezt szabályozó 11. szakaszt tekintve, mely szerint amennyiben egy vagy több fél kéri, hogy anyanyelvén szólhasson, a törvényszéknek kötelessége ingyen fordítót biztosítania - nyilatkozta Eckstein- Kovács Péter RMDSZ-szenátor. Továbbá abban az esetben, ha minden érintett fél kérelmezi vagy egyetért az anyanyelv használatával, a törvénybírónak kötelessége ezt lehetővé tenni. Az iratokat román nyelven állítják ki, a tárgyalás feljegyzését pedig szintén románul diktálja az ülésvezető bíró. A törvénytervezet hamarosan a szenátus plénuma is megvitatja. /Anyanyelvhasználat a bíróságon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2003. december 11.
Tízéves fennállását ünnepelte dec. 9-én a Kisebbségi Hivatal. Az ünnepi találkozón részt vettek a Kisebbségi Hivatal életében jelentős szerepet játszó közéleti személyiségek, köztük Viorel Hrebenciuc egykori kormányfőtitkár, Tokay György és Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségi miniszterek, Markó Béla szövetségi elnök, valamint a kisebbségi szervezetek képviselői. A felszólalók kiemelve az Interetnikus Kapcsolatok Hivatalának a kormánystruktúrában betöltött szerepét. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben az RMDSZ döntően hozzájárult Románia kisebbségi politikájának alakításához. Az RMDSZ elnöke kiemelte az anyanyelvhasználat, oktatás, kultúra terén elért eredményeket, amelyeket az alkotmánymódosító törvény is megerősít. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi jogvédelem terén a folyamat korántsem tekinthető lezártnak, az elkövetkezőkben e jogok intézményesítésére, illetve kiteljesítésére kell törekednünk, jelentette ki Markó Béla. /Tízéves fennállását ünnepelte a Kisebbségi Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2003. december 13.
A nemek közötti esélyegyenlőség jegyében Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor kész perbe fogni az RMDSZ-t - jelezte sajtótájékoztatóján. Eckstein elégedetlen azzal, hogy két parlamenti képviselő és egy szenátor kivételével a szövetség vezetőségéből szinte teljes mértékben hiányoznak a nők. A szenátor javasolni fogja, hogy a választásokra jelölt helyi tanácsosok 30 százalékát a szebbik nem képviselői alkossák. Közölte, amennyiben az SZKT nem fogadja el javaslatát, kész a román igazságszolgáltatáshoz fordulni. /-or-: Perrel fenyegeti az RMDSZ-t Eckstein. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2003. december 15.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dec. 14-én tartotta ülését Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzése után Takács Csaba ügyvezető elnök számolt be a Szövetség állapotáról, majd Nagy Zsolt, az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök a 2004-es helyhatósági választások előkészítésére vonatkozó határozattervezetet ismertette. Módosították az SZKT működési szabályzatát, s nyilatkozatot fogadtak el a választási rendszert módosító törvénytervezetekkel kapcsolatban. Sültgalamb vagy balkáni gerle? című politikai helyzetelemzésében Markó Béla emlékeztetett arra, hogy mindazt, amit az erdélyi magyarság mostanáig elért, a deáki mérsékletnek köszönhető. - Az alkotmánymódosítás az összefogásra volt fontos alkalom, mondotta. Markó Béla hangsúlyozta: befogadó, de egységes RMDSZ-re van szükség ahhoz. Szembe kell nézni azzal, hogy egyrészt román oldalról, akár a választási törvény módosításával is megpróbálják a romániai magyarság parlamenti képviseletét felszámolni, vagy meggyengíteni, másrészt pedig "mindenféle fórumok, szövetségek, egyesületek, tanácsok próbálnak megosztani minket, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak gyűjtve ezáltal szavazatokat". A kormánypárttal kötött protokollumról szólva Markó Béla elmondta: két teljesítetlen egyezség maradt még hátra: a Szabadság-szobor és a két kolozsvári magyar egyetemi kar létrehozása. A Szabadság-szoborral kapcsolatban körvonalazódik egy kompromisszumos megoldás. A magyar karok megvalósítását nem könnyű létrehozni. Szabó Károly (Szatmár megye) szenátor kifejtette: nincs különösebb súlya a megalakult "képződményeknek", de jó óvatosnak lenni, mert könnyen veszélybe kerülhet az RMDSZ parlamenti képviselete. Kónya-Hamar Sándor (Kolozs megye) képviselő szerint nem lehet elítélni a másképpen gondolkodókat, inkább a kiegyezésre kell törekedni. Kelemen Attila képviselő úgy vélte, sokkal veszélyesebb a Budapestről, mint a Bukarestből jövő megosztottság, s meg kell próbálni kormánypolitikától mentesen kezelni az erdélyi kérdést. Eckstein-Kovács Péter (Kolozs megye) szenátor szerint azon kell munkálkodni, hogy az RMDSZ vonalával egyet nem értő ellenfelek minél nagyobb számban harcostárssá váljanak, akik azonban szervezetten az RMDSZ ellen fognak fellépni, ellenfélből ellenségek lesznek. Az SZKT elnöke, Frunda György (Maros megye) szenátor szerint mind az EMNT, mind a SZNT az RMDSZ ellen munkálkodik, ezekben olyan opportunista politikusok tevékenykednek, akik kiszorultak az RMDSZ-ből, s ezért szükségük volt egy párhuzamos politikai szervezet létrehozására. Vekov Károly (Kolozs megye) elmondta, elsősorban egységteremtésre van szükség, minden magyar felelős minden magyarért, csak olaj a tűzre, ha kizárunk sorainkból embereket. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy tegyék lehetővé az RMDSZ színeiben való jelölést azoknak, akik eddig függetlenként vagy más pártok képviselőjeként indultak a helyhatósági választásokon. A szenátor indítványát elfogadták. Indítványozta, hogy a helyhatósági választásokon a befutó helyek harminc százalékát biztosítsák a nők számára. Ezt a javaslatot viszont nem fogadta el az SZKT. /Papp Annamária: Minden magyar felelős minden magyarért. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Markó Béla kijelentette: amennyiben az egységes politikai képviseletet gyengítik, egy már megszerzett jogot gyengíthetnek. Azért van aggodalom benne, mondta, mert a mérleg másik tányérján az ostobaság van. Iszlay Árpád kijelentette: akiknek az SZKT-n kellene ülniük, s ehelyett "Kolozsváron nagyokat mondanak", azokat nem minősíti. Háry Jánoshoz hasonlította őket, hozzátéve, hogy Háry csak a kocsmában mondott nagyokat, nem a fórumokon, és az a különbség ezen "gittegyletek" között, és közötte, hogy Háry János nem ártott senkinek. Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Budapestről jön a megosztás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2003. december 17.
Meglepetést okozott az a hír, hogy a Gheorghe Funar, Kolozsvár magyargyűlölő polgármestere díszoklevéllel tüntette ki a megpróbált sorsú kolozsvári magyar egyesületet és vezetőjét, Tokay Rozália asszonyt. Közben nem enyhül a három éve tartó hatósági zaklatás, a kolozsvári ügyészség és pénzügyőrség újabb bűnvádi eljárást kezdeményezett a Szent Kamill Otthont önerőből felépítő magyar mozgássérültek egyesülete ellen. A Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatát hatósági ostrom alatt tartják. A Tokay Rozália vezette egyesület, a román állam támogatása nélkül, az elmúlt hét év alatt felépítette és üzembe helyezte a mozgássérült magyar öregeket befogadó Szent Kamill otthont, amely öt szinten, összesen 4000 négyzetméter beépített területen, 80 személy befogadását teszi lehetővé. A közel 100 millió forint értékű épület megvalósításához szükséges pénzösszegeket, az egyesület önerőből, többnyire használt ruhák forgalmazásából teremtette elő. A hatósági zaklatás során nem egyszer tízesével rontottak rá rendőrök, és más hatósági személyek, a Szent Kamill otthon védtelen vezetőire. A hatósági fellépés eredménye per lett, amelyben annak ellenére, hogy az államügyész a magyar mozgássérültek ellen felhozott hatósági vád ejtését kérte, a bíróság másodfokon - az elsőfokú ítélettel ellentétesen - elmarasztalta a kolozsvári magyar egyesületet, és több mint 2 milliárd lej befizetésére kötelezte. Dec. 9-én az MMTK elnöke Budapestre látogatott, és a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Sajtószolgálatának tudomására hozta a legfrissebb fejleményeket. A Tokay Rozália által kiadott tényfeltáró közlemények, melyek részletesen ismertették az MMTK ellen folytatott hajtóvadászatot, eljutottak Brüsszelbe is. Az Európai Unió központjából érkező kutakodásra - többek között Günter Verheugen bővítési biztos felelősségvállaló levelére - a román politika bűvészmutatvánnyal válaszolt. Minden előzetes értesítés nélkül dec. 3-án a kolozsvári városházára hívták Tokay Rozáliát, ahol a sajtó jelenlétében, rögtönzött ünnepség keretében Gheorghe Funar díszoklevelet adott át, egyet a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatának, a másikat Tokay Rozália Csöpinek. Tokay Rozáliát megkereste Kolozsvár RMDSZ-szenátora, Eckstein Kovács Péter, aki újabb EU-parlamenti levelet hozott. A szenátor felajánlotta az RMDSZ támogatását a MMTK-nak. "Miután Markó Béla az elmúlt 13 évben a füle botját sem mozdította egyesületünk érdekében, mostani felajánlkozását sem tudom önzetlen segítségként felfogni, sokkal inkább politikai helyezkedésként, amelyet a brüsszeli érdeklődés váltott ki" - mondta Tokay Rozália. Az RMDSZ Ion Iliescu államfőnek állami kitüntetésre terjeszti fel a kolozsvári magyar egyesületet. "Nem kérünk kitüntetéseket, csupán azt, hogy hagyjanak élni és dolgozni minket, és tegyék jóvá azt a sok álmatlan éjszakát, amit az elmúlt 3 évben okoztak nekünk" - nyilatkozta Tokay Rozália. /Díszoklevél és ügyészségi eljárás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2003. december 22.
Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2003. december 27.
Varga Attila képviselő beszámolt éves tevékenységéről. Teendői oktatási tevékenységgel bővültek, ugyanis ez évtől kezdődően három helyen tanít alkotmányjogot és polgárjogot: a szatmári közigazgatási főiskolán, Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem politológia és újságírói, valamint a Sapientia Egyetem kommunikációs szakán. Megállapította, hogy egyre inkább a törvényerejű sürgősségi kormányrendeletek megvitatása teszi ki a parlament jogalkotási tevékenységének majdnem kilencven százalékát. Ez azt jelenti, hogy a kormány meghozza ezeket a rendeleteket, a parlamentet emiatt az esetek nagy többségében kész tények állítja. Az alkotmánymódosítás az RMDSZ-frakciók és az egész parlament számára is a legfontosabb jogalkotási tevékenység volt. Az RMDSZ megbízásából Varga Attila Eckstein-Kovács Péter szenátorral vett részt mind az előkészítő munkálatokban, a szövegező különbizottság munkálataiban és az általános, illetve cikkelyenkénti vitáiban. Varga Attila az Identitás Alapítvány elnöke, munkatársaival szervezte meg a II. Partiumi Magyar Napokat, illetve támogattak különböző rendezvényeket. Az Alapítvány jelentette meg Gúzs Imre "Elsüllyedt évek hordalékai" című önéletrajzi kötetét és a Status Kiadóval közösen Darvay Nagy Adrienne "Címszerepben Ács Alajos" című kötetét. /Varga Attila: Év végi képviselői beszámoló. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 27./
2004. január 9.
Történelmi felelősség terheli mindazokat, akik gyakorlatilag kísérletet tesznek arra, hogy megszűnjön az önálló romániai magyar politikai érdekérvényesítés lehetősége, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora január 8-i sajtóértekezletén, elemezve a polgári köröknek azt a bejelentését, miszerint polgármester-jelöltet állítanak Marosvásárhelyen és több más erdélyi városban. A kormánypárt (SZDP) és az RMDSZ között megkötött protokollumról kifejtette: az egyezménynek voltak jótékony hatásai is, többek között, hozzájárult az ország politikai egyensúlyának a fenntartásához és meghatározó lépések történtek az európai integráció felé. Véleménye szerint nem kellene új egyezséget kötnie a két pártnak, tekintettel arra, hogy 2004 választási év Romániában. /Köllő Katalin: Megszűnhet az önálló érdekérvényesítés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2004. január 26.
A Kolozs megyei ifjúsági egyeztető tanács megalakítása volt a fő témája annak az ifjúsági fórumnak, amelyet az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Ifjúsági Főosztályának kezdeményezésére január 23-án Kolozsváron hívtak össze. Több mint harminc szervezet mutatta be az általa képviselt alakulat tevékenységét, és vállalta fel az együttműködést. Tíz szervezet képviselői írták alá azt a beadványt, amelyet Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány képviselője nyújtott át Kovács Péter ügyvezető alelnöknek, hogy az elkövetkező másfél hónapban szorgalmazza a civil szervezetek párbeszédét az RMDSZ vezetőségével. A beadvány aláírói kérték, hogy találjanak végleges megoldást a civil szférának támogatásokat osztó alapítványok átláthatóságának kérdésében, illetve, hogy azok a politikusok, akik a támogató intézményekben vezető tisztséget töltenek be, mondjanak le erről és engedjék át a helyet a civil szervezetek által kijelölendő személyeknek. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök január 27-ére összehívta az ifjúsági egyeztető tanácsot megalakító ülést. /Bálint B. Eszter: Megalakul az ifjúsági egyeztető tanács. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./
2004. február 11.
Eckstein Kovács Péter szenátor politikai nyilatkozatot tett a parlamentben a jóvátételi, kártérítési törvény Kolozsváron történő alkalmazásáról. Az első fázisban a magyarok kéréseit, akik Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekültek, más jellegű üldöztetést szenvedtek – nem fogadták el, mondván, rájuk nem vonatkozik a törvény. Eckstein Kovács Péter erre elkísérte az érintetteket az illető hatósághoz, és tisztázta, hogy a kérelmezői jogot kötelezően tiszteletben kell tartani, tehát kötelesek átvenni a kérést és utána döntenek. Azonban a döntések a magyarok esetében következetesen elutasítóak. A szenátor ezért élt tiltakozó politikai nyilatkozattal. Az elutasítás után többen bírósághoz fordultak. A nyugdíjhatóság azonban a bíróságnak eljuttatott válasziratában leszögezte álláspontját, miszerint a törvény csak a románokra vonatkozik. Eckstein Kovács Péter nyilatkozatával hatni akar arra, hogy a bíráló hatóságok részéről egységes álláspont alakuljon ki. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. A kártérítési törvény Kolozsváron is érvényes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2004. február 14.
Eckstein-Kovács Péter szenátor február 13-i sajtótájékoztatóján megállapította, hogy Emma Nicholson bárónő, az Európai Parlament raportőre rendkívül kritikus volt, amikor Romániával a tárgyalások felfüggesztését javasolta. A szenátor a választási törvénnyel kapcsolatban jótékony hatásúnak nevezte, hogy a sorkatonák és a diákok ezentúl a lakhelyüknek megfelelő településen fognak szavazni. /Köllő Katalin: Eckstein-Kovács: Túl kritikus volt Emma Nicholson. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2004. február 17.
Február 15-én tartotta a bánffyhunyadi RMDSZ önkormányzati választási kampányindító közgyűlését. Felmerült az önálló magyar iskola kérdése, a magyarság megosztottságával kapcsolatos aggodalmak. Szentandrási István helyi RMDSZ-elnök felolvasta a Mit kíván a bánffyhunyadi RMDSZ című, hat pontból álló tervet. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke nehezményezte, hogy mindmáig nem jöhetett létre a Babes–Bolyai Tudományegyetemen megígért két magyar kar, Aradon pedig nem sikerült felállítani a Szabadság-szobrot. A kettős állampolgárság kérdésében Kónya-Hamar Sándor úgy nyilatkozott: az nagyban hozzájárulna az anyaországi és határon túli magyarok közötti lelki kötelékek megerősítéséhez. Eckstein-Kovács Péter szenátor viszont leszögezte, nem ért egyet a kettős állampolgársággal, ugyanis szerinte az nagyban fokozná a kivándorlást. /Péntek László: Öngyilkosság a magyarság megosztottsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2004. február 20.
Augustin Goga, az 1-es számú rendőrőrs parancsnoka közölte, a kivizsgálás még mindig nem ért véget az állítólagos magyarellenes megnyilvánulású rendőrrel kapcsolatban. Kolozsvárom február 10-én egy csendháborítási bejelentésre kiszálló rendőr a kárvallott elmondása szerint belekötött abba, hogy a magyar egyetemista nem beszél helyesen románul. A szóváltást állítólag tettlegesség követte: a rendőr földre teperte V. A.-t, bilincsbe verte, és kollégájával együtt bevitte a vasútállomás közelében található 1-es számú rendőrőrsre. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint súlyos rendőri visszaélésről van szó. „Felháborító ügy, bármelyikünkkel előfordulhat.” A szenátor interpellál a belügyminiszternek a parlamentben, mivel a rendőr túllépte hatáskörét, többszörösen visszaélt hivatali hatalmával: belekötött a magyar fiatal nyelvtudásába, földre teperte, bilincsbe verte, és bekísérte a rendőrőrsre. V. A. még nem döntött, bepereli-e a rendőrséget, vagy sem. /Kiss Olivér: A rendőrség nem fejezte be a vizsgálatot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 21.
A Krónika profi újság, amely Erdély régiójellegét tekintve ritkaságszámba megy – hangsúlyozta a lap tordaszentlászlói író-olvasó találkozóján Boldizsár Zeyk Zoltán. Boldizsár Zeyk Imre az autonómia, a román tannyelvű iskolákba járó magyar diákok anyanyelvi oktatása, a közigazgatási reform és az erdélyi magyarság holokausztjának feldolgozására tett javaslatot. A romániai magyar politikusokkal szembeni bátrabb fellépésre ösztönözte a Krónika újságíróit Esztegár János szamosújvári RMDSZ-tanácsos a városban tartott olvasótalálkozón. Eckstein-Kovács Péter szenátor egyetértett a Krónika azon igyekezetével, hogy a Communitas Alapítvány ügyeit számon kéri az RMDSZ vezetőségén, ugyanakkor kérte az újságírókat: egyenlő mércét alkalmazzanak mindkét politikai tábor zűrös pénzügyei kapcsán. A szenátor „csillagos tízest” adott a lapnak – a Krónika érdeme, hogy „kinevelt egy újságíró-nemzedéket”. /Csillagos tízes a Krónikának. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2004. február 23.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) február 21-én Marosvásárhelyen tartotta együttes ülését. – Választások évében vagyunk, eddig sem szavaztunk, hanem választottunk, és idén is választanunk kell – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében. Nyitott, befogadó és demokratikus RMDSZ viheti tovább a romániai magyarság politikai egységét. „Be kell bizonyítani, hogy az RMDSZ-ben mindenki megméretkezhet, és aki mégis ellenlistát, ellenszervezetet tervez, csak rombolni akar”, mutatott rá Markó, egyben felhívást intézve a romániai magyarság jogaiért dolgozni akaró minden magyarhoz, hogy vegyenek részt az előválasztásokon. „Leülünk, tárgyalunk, egyeztetünk, konzultálunk természetesen, de csak az egységes RMDSZ-en belül. Az ajtókat minél tágabbra nyitva, de a közös épületet megtartva! Ez a mi ajánlatunk!” Nem lehet az RMDSZ biztosította erkölcsi-politikai-pénzügyi-logisztikai hátérrel egy másik politikai szervezet talpra állításán buzgólkodni. Kifejtette: valószínűleg együtt kell működni ezekben a hónapokban is a Szociáldemokrata Párttal (SZDP). Magyarországtól elvárják, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve próbálja meg egyformán szeretni határon túli nemzettársait, és a támogatási összegeket ne csökkentse. Frunda György szenátor szerint a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári körök az RMDSZ ellen akarnak fellépni, amelyet minden szempontból elfogadhatatlannak tart, ezért azt javasolta: mindenkit, aki gyengíti az RMDSZ-t, ki kell zárni a szövetségből. Az idei évre kötendő kormánypárti megállapodásról Frunda kijelentette, ha az SZDP nem teljesíti két vállalt kötelezettségét, a két magyar kar létrehozását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és az aradi Szabadság-szobor ügyének a rendezését, akkor nem lehet szó újabb megállapodás létrejöttéről. Az RMDSZ-küldöttek nyilatkozatot fogadtak el az EP külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről. Eszerint az RMDSZ elengedhetetlennek tartja Románia mielőbbi csatlakozását az EU-hoz. /Papp Annamária: Nyitott ajtókat közös épületben! Az SZKT elfogadta az RMDSZ helyhatósági választási programját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A vita során előbb a frakciók nevében szóltak hozzá a szövetségi képviselők. Lakatos Péter (Partium Frakció) azt kifogásolta, hogy egyes RMDSZ-es parlamenti képviselők az MPSZ polgármester-jelöltjei. Kónya Hamar Sándor (Polgári Centrum Frakció) szerint az autonómiáról sokkal többet kell beszélni. Puskás Bálint (Kereszténydemokrata Frakció): valakikkel együtt kell működni, mint ahogy a parlamenti sikerek érdekében ezt meg is tette a szövetség. De meg kell követelni a partnertől az együttműködési feltételek betartását. Szabó Ödön (Új Erő Frakció) azt a nagyváradi újságírót támadta, aki kezdetben az erdélyi magyarságot szolgálta, ezután pedig egy román vállalkozói kör által indítandó lapot fog vezetni. Winkler Gyula (Szórvány Frakció) szintén ez eredményeket sorolta, mondván, hogy a román önkormányzati képviselőkkel való együttműködés vezetett azokhoz. Eckstein Kovács Péter (Szabadelvű Kör) sérelmezte, hogy kevés szó esett az elnöki tájékoztatásban az idén kérdésessé vált protokollumról. Borbély László (Novum Forum Frakció) igen sértőnek minősítette azt, hogy a belső ellenzék szerint a csúcsvezetőség „árulja a hazai magyarság jogait". Visszautasította Tőkés Lászlónak (aki nem volt jelen az SZKT-n) azt a felvetését, miszerint az RMDSZ manipulálta az Európai Néppártot a FIDESZ ellen. Frunda György az idei protokollumot attól tette függővé, hogy meglesz-e Kolozsváron a két magyar egyetemi kar, viszont szerinte az aradi szoborügyet „nem kell elsietni". Takács Csaba ügyvezető elnök nem értett egyet ezúttal Frunda Györggyel a kizárásokat illetően. Varga Attila úgy vélte: az ellenzék autonómia statútumai „dilettáns munkák, steril szellemi környezetben születtek. Nem ér semmit egy program, ha nem lehet politikai cselekvéssé változtatni". Vekov Károly szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy létrejött az RMDSZ alternatívája, evidencia az a másik szervezet, amely szintén az erdélyi magyarság érdekeit jeleníti meg. Benedek Imre doktor az egészségügy siralmas helyzetét ecsetelte. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a mezőgazdaság súlyos gondjaira figyelmeztetett, Bakk László az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform közleményét ismertette, melyben követelik a három szintű autonómia megvalósulását, valamint azt, hogy a romániai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát; kérik: rehabilitálják az 1989-es események elítéltjeit; az EU-csatlakozás előtt valósuljon meg a reprivatizáció; tiltakoznak ugyanakkor a Székelyföld elrománosítása és gazdasági diszkriminálása ellen. /Máthé Éva: A helyhatósági választás volt a tét az SZKT-n. „Két jelölt kevesebb, mint egy jelölt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2004. február 23.
Választási összefogást Erdélyben címmel a Szabad Demokraták Szövetségének ifjúsági szervezete /Új Generáció/, valamint az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös nyilatkozatot fogadott el. A romániai küldöttség magyarországi látogatása alkalmából írták alá a nyilatkozatot, amely szerint az erdélyi magyarság politikai ellehetetlenüléséhez vezet, ha a júniusi romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ riválisai megosztják a magyarok szavazatait. Az SZDSZ-Új Generáció, valamint a MIÉRT közös fellépésekkel tervezik erősíteni egymás esélyeit. Közös közleményüket az SZDSZ részéről Csőzik László, a MIÉRT részéről Kovács Péter elnök írta alá. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, illetve Magyar Bálint oktatási miniszter is fogadta az erdélyi vendégeket. /B. T.: Összefogásra és egységre van szükség. Magyarországi liberális nemzedéktársaikkal találkoztak a MIÉRT-esek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
