Az Erdélyi Gazda /Kolozsvár/ februári számában Csávossy György és Gál Ödön emlékezett a Csíkszeredában január elején elhunyt György Antal egyetemi docensre. Vincze Mária a vidékfejlesztés időszerű kérdéseiről fejtette ki nézetét. /Lapról lapra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2004. február 25.
Adrian Nastase miniszterelnök február 24-én egynapos látogatást tett Irakban, ahol találkozott a békefenntartó misszióban résztvevő román katonákkal. Irakban egy 405 fős román gyalogsági alakulat és 100 román katonai csendőr teljesít szolgálatot, Babilonban további román katonák /149 tűzszerész és 56 felderítő/ állomásoznak. /Adrian Nastase Irakba látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Magyarországnak az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozását követően a szomszédos ország esetében is alkalmazzák a román kormány által 2001. okt. 25-én elfogadott 144-es számú sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabály a román állampolgároknak az EU tagállamokba való utazása esetén szabott feltételeket. A kormány sürgősségi rendeletét a parlament a 2002/177-es számú törvénnyel fogadta el. Az intézkedést a román hatóságok a nyugati államok által Romániával szemben bevezetett vízumkényszer feloldása érdekében hozták. Május elsejétől a Magyarországra utazás esetén a román állampolgároknak az Európai Unió országaiba történő beutazás feltételeinek kell hogy eleget tegyenek. Meghívó hiányában a román állampolgároknak egészségügyi biztosításra, menettérti jegyre vagy a gépkocsi zöldkártyájára, illetve megfelelő mennyiségű valutára van szükségük. Magyarország EU-tagságát követően ez napi 100 euró lesz, a fent említett jogszabály értelmében pedig a pénzösszeg az ott-tartózkodás minimum ötnapi költségeit kell hogy fedezze. Amennyiben nincs meghívónk, május elsejétől Magyarországra utazás esetén is 500 eurót kell felmutatnunk a román határőröknek. Szentpéteri István, kolozsvári főkonzul-helyettese elmondta, hogy ezek az intézkedések minden EU-tagország számára hasonlóak, így a májustól az unióhoz csatlakozó Magyarország sem kerülheti meg. /Kiss Olivér, Köllő Katalin: Május elsejétől szigorúbb határátlépés Magyarországra. Meghívó hiányában ötszáz eurót kell felmutatnunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Annak ellenére, hogy a szenátus már elfogadta a helyhatósági választásokat szabályozó törvénytervezetet, amely a parlamenti választásokhoz hasonlóan 5 százalékos bejutási küszöböt határoz meg a megyei és helyi tanácsosi listákat állító pártok számára, Viorel Hrebenciuc kormánypárti alelnök indítványozta, hogy az 5 százalékot 3-ra csökkentsék. Az RMDSZ számára a küszöb csökkentése lehetővé tenné, hogy azokban a megyei és helyi tanácsokban is legyen képviselet, ahol különben a küszöb bevezetése miatt már le is mondtak a bejutásról (Fehér vagy Beszterce megye, illetve azon kisvárosok, ahol a tanácsosok száma több mint húsz, a magyarság számaránya viszont 5 százalék körül van.) /Sz. K.: Csökkentik a küszöböt a helyhatósági választásokon? Az RMDSZ számára előnyös az indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Február 23-án nem Adrian Paunescu szenátor intézett vehemens kirohanást a romániai magyarság és az RMDSZ ellen, hanem régi harcostársa, George Pruteanu, jelenleg nagy-romániás szenátor, aki ezúttal Markó Bélát vette célba. Közölte, „borzalmas" jelenségről szándékozik szólni: Markó Béla a legutóbbi SZKT-én kijelentette, hogy az RMDSZ célja az autonómia. Pruteanu azt állította, hogy az RMDSZ olcsó színjátékot űz, mert legyen bár szó radikálisokról vagy mérsékeltekről, az autonómia kérdésében egy húron pendülnek. Markó Béla leszögezte: céljuk közös. Az autonómia Pruteanu szerint aljas szándékot rejt magában: Románia föderalizációját. Pruteanu emlékeztetett, néhány évvel ezelőtt Csapó József szenátor egy saját elképzelésű, középkori államformát akart kiharcolni, saját himnusszal, zászlóval, rendőrséggel. Markó Béla követelései sem esnek messze Csapó József elképzeléseitől – nyilatkozta ki Pruteanu –, végső soron mindketten Románia kettéosztását szeretnék. Markó a kis lépések politikáját folytatja, Pruteanu példaként említette, hogy Marosvásárhelyen az Orvostudományi Egyetemről száműzni akarják a román nyelvet oly módon, hogy speciális helyeket különítenek el a magyarok számára. Újabb „szörnyűségnek" nevezte, hogy ilyen kiváltságokat élveznek majd azok, akiknek egyetlen érdeme, hogy nem tudnak románul. Markó Béla válaszolt, érvekkel verte vissza Pruteanu kirohanását. Látszik, hogy közelednek a választások, mert Pruteanu szenátor úgy érezte, meg kell tennie hűségnyilatkozatát a román nemzetnek, mondta Markó. Hozzátette: csak azt nem hiszi, hogy a hűség kifejezése lenne az, ha valaki magyarellenes kirohanásokat intéz a szenátusban. Markó Béla kiemelte, hogy az SZKT-n elfogadtak egy nyilatkozatot, miszerint az RMDSZ továbbra is támogatja Románia európai integrációját, a tárgyalások folytatását. Az autonómiával kapcsolatban pedig Markó Béla így fogalmazott: különböző autonómia-formák már-már Romániában is elfogadottak. Beszélhetünk az egyházi autonómiáról, a helyi autonómiáról, és azt a Helyi Autonómia Európai Chartáját Románia is ratifikálta. Markó Béla ezzel zárta beszédét: „A kisebbségek autonómiája szerintem két elven alapszik: egyfelől résztvenni minden olyan döntésben, amelyben a kisebbségek érdekeltek, másrészt pedig ők hozhassák meg azokat a döntéseket, amelyek csakis őket érintik. Hogy ez milyen formákat ölt a kultúrában, oktatásban, közigazgatásban, az a helyzettől függ. Ezt csak a többséggel párbeszédet folytatva lehet kialakítani. Hosszú távon változást csak úgy érhetünk el, ha többséget meggyőzzük, fogadja el és szavazza meg a javaslatainkat." /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Az autonómiáról, kétféleképpen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2004. február 25.
Egy nappal korábban Nagy Zsolt, az RMDSZ kampánystábjának vezetője még tagadta, hogy a szövetség közvélemény-kutatást rendelt Marosvásárhelyen, Borbély László alelnök viszont elismerte az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által végzett felmérés létezését. Borbély szerint ugyanakkor hamisak a Dorin Florea polgármester által rendelt felmérés eredményei. Az RMDSZ is rendelt közvélemény-kutatást, és nemcsak Marosvásárhelyen, hanem más városokban is. Borbély közölte, most az eredményeket értékelik, majd az általuk közölhetőnek tartott adatokat a sajtóban is nyilvánosságra hozzák. A Krónika értesülései szerint az eredmények ugyan jobbak, mint a Dorin Florea által bemutatott másik felmérés eredményei, azonban még mindig arról tanúskodnak, hogy a helyhatósági választások esetleges második fordulójában sok magyar szavazna a jelenlegi polgármesterre. Borbély szerint a Krónikát inkább az kellene hogy érdekelje, hogy 2003 januárja óta Dorin Florea havonta végeztet közvélemény-kutatást, méghozzá a városháza pénzén. Miért tagadták a felmérés létezését, hangzott a Krónika kérdése. Borbély kijelentette, éppen a Florea által készíttetett közvélemény-kutatás miatt, „nem akartuk ellőni a puskaporunkat.” Borbély szerint hamisítvány, hogy a magyarok nagymértékben Folerát támogatnák. /Szucher Ervin: RMDSZ-es felmérés. Borbély elismerte a közvélemény-kutatást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./ A Krónika értesülései szerint az RMDSZ öt erdélyi városban /Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben/ rendelt meg közvélemény-kutatást, melyek költségeit a Communitas Alapítvány fedezte.
2004. február 25.
Február 24-én tett politikai nyilatkozatában Sógor Csaba Hargita megyei szenátor a Szoboszlay-csoport pereként elhíresült ügyet, illetve annak utóéletét elevenítette fel. Az 1956-os forradalmat követő kirakatperek egyike volt ez, többek között tizenegy halálos ítélettel végződött, melyet haladéktalanul végre is hajtottak. A túlélő volt politikai foglyok: Orbán Péter, Tamás László és a hozzátartozók minden szóba jöhető forrást felkutatva kiderítették, hogy az ítéletet 1958 nyarán a Kolozs Tartományi Katonai Törvényszék Temesvárra kihelyezett tárgyalásán mondták ki. Halotti bizonyítványokat is sikerült kikérni, ezek dátuma 1958. szeptember 1. Valószínűsíthető, hogy a halálraítélteket az aradi börtönből vitték utolsó útjukra. Egyes értesülések szerint a Temesvárhoz közeli mácsai erdőbe, mások szerint Jilavára. Az elhantolás bármelyik említett helyen megtörténhetett. A családtagok a szomorú emlékezetű esemény 45. évfordulóján szerettek volna koszorúkat helyezni a jeltelen sírokra. Ez azonban nem sikerült, ezért Sógor Csaba szenátor a szenátus segítségét kérte a keresett információk megszerzéséhez. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./
2004. február 25.
Amerikai, francia és olasz szülőkhöz kerül az a huszonnégy háromszéki elhagyott gyermek, akiknek örökbeadásáról idén januárban értesítette a megyei gyermekjogvédelmi hivatalt az örökbeadásokkal foglalkozó országos hatóság. Vass Mária igazgató, a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője elmondta, többségében hivatásos nevelőszülőknél nevelkedő, négy év fölötti gyermekekről van szó, akiknek iratcsomóját közel két éve Bukarestbe kérte az örökbeadási hatóság. A gyermekvédelmi igazgató leszögezte, a kormányrendelet szerint csak azok a gyermekek mehetnek el, akiknek örökbeadásáról a rendelet életbelépése előtt rábólintott a kormány. /(fekete): Háromszékről huszonnégy gyermeket visznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./
2004. február 25.
Az előválasztások kétharmadán van túl a Temes megyei RMDSZ, amely – a szórványmegyékben alkalmazott általános gyakorlattól eltérően – a legtöbb településen közvetlen, álló- vagy mozgóurnás előválasztásokon dönt az RMDSZ-jelöltek személyéről. A szórványközösségek nem közönyösek a romániai magyar politikai élet iránt – jelentette ki a Krónikának Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Eddig 17 településen tartottak előválasztást. Ebből 16-ban teljesült a megyei RMDSZ által határozatban rögzített azon kitétel, mely szerint a helyi tanácsosjelöltekre vonatkozó előválasztás akkor érvényes, ha a 2000-es választásokon az RMDSZ listájára szavazók legalább fele most is szavazott” – fejtette ki Halász Ferenc. A Temes megyei városok közül Dettán és Zsombolyán sikeres volt az előválasztás – Zsombolyán Kaba Gábor polgármester szerezte meg a szavazatok túlnyomó többségét. A megyei tanácsosjelöltek listáját elektoros szavazás révén állítják össze/Salamon Márton László: Nem közönyösek a választók. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Egyre jobban kiéleződik a helyzet Nagyváradon az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség között a polgármesterjelölt-állítás ügyében. Február 23-án Hétfő az nagyvárad-olaszi RMDSZ-választmány feloszlott, miután miután a dr. Kóródi László vezette kilenctagú testület hat tagja az elnökkel együtt lemondott eddigi tisztségéről; a többi három tag tartózkodott a szavazástól. Kóródi László szerint a mostani RMDSZ immár nem ugyanaz a szervezet, amelyikbe 1990-ben beiratkoztak. Kóródi a nagyváradi Magyar Polgári Egyesületnek is alapító tagja. Egy másik nagyváradi körzetben pedig ultimátumot adott az RMDSZ megyei vezetőségének: amennyiben február 27-ig nem egyeznek meg egy közös polgármesterjelölt állításáról az MPSZ-szel, testületileg lemondanak. A bihari megyeközpontban mindeddig csak az MPSZ nevezte meg polgármesterjelöltjét, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében. A többi nagyváradi RMDSZ-körzetben már megtörténtek a jelölések. /Lukács János: Ultimátum a közös polgármesterjelöltért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Tizenkilenc Kárpát-medencei és észak-amerikai helyszínen tartottak a múlt hét végén 24 órás felolvasómaratont Wass Albert műveiből. A szervező Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület az író rehabilitálását és műveinek a tantervbe való felvételét kívánta elérni, illetve céljuk volt, hogy Guinness-rekordot döntsenek. A Maros megyei művelődési felügyelőség vezetője "bizonyítékokat gyűjt" arra vonatkozólag, hogy a felolvasás "bűntény-e" vagy csupán a "kihágás" kategóriájába tartozik, a megyei rendőr- felügyelőség pedig hivatalból indított eljárást az "ügyben". Vasile Cotoara rendőrparancsnok szerint ugyanis Wass Albert háborús bűnös, és a háborús bűnösök érdekében folytatott propagandáért, magánszemélyek esetében hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje rámutatott, ahogy közelednek a választások, a szélsőséges nacionalizmus kártyáját mindig kijátsszák Maros megyében, Romániában. Ezúttal rendőrségi segédlettel. Vasile Cotoara nem volt ilyen buzgó, amikor Antonescut méltató rendezvények sorozatát szervezték. A kommunista időkre emlékeztető módszerekkel figyeltették, filmeztették a felolvasóestet. Kelemen szerint ez megengedhetetlen. Az RMDSZ a történteket jelezni fogja az SZDP felsőbb szerveinek, mert megengedhetetlen, amit buzgó funkcionáriusok művelnek Wass Albert ürügyén. /Mózes Edith: Dr. Kelemen Atilla: Wass Albert nevét arra használják egyesek, hogy megosszák a román, illetve a magyar lakosságot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./
2004. február 25.
A tavalyi év végén hozott 1432-es kormányhatározat, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatóinak számát szabályozza, nagy port kavart. A sok nyilatkozat után Seres Zoltán, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke kifejtette: a kormányhatározat, miszerint a beiskolázási számarányt különítettek el a magyar hallgatók számára, nyolc-tíz éves harcnak és egyezkedéseknek az eredménye. A magyar tanárok már az 1990-es évek elején kérték, hogy a magyar diákok számára meghatározott számú hely legyen elkülönítve. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen növekvő tendencia észlelhető a magyar egyetemisták számát illetően. /Mészely Réka: Várható volt a politikai körök tiltakozása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./
2004. február 25.
Szikszai László nyilatkozatában beszámolt tanácsosi tevékenységéről, melyre az RMDSZ kérte fel. A csíkszeredai RMDSZ széles körű tevékenységet ígért: támogatja, ellenőrzi a városi tanácsosok tevékenységét. Ehhez képest Szikszai nem tud olyan tanácsülésről, olyan bizottsági ülésről, amelyen az RMDSZ városi vezetői részt vettek volna. Soha nem akart egy vezetőségi tag sem beszélgetni, kérdezni, segíteni. Egyetlen RMDSZ-gyűlésre sem hívták meg. Csak nevében volt RMDSZ-tanács a csíkszeredai, egyébként függetlenként belátásuk szerint cselekedtek a tanácsosok. Az RMDSZ nem hallatta szavát, mikor Csíkszereda tanácsa megpróbálta megakadályozni egy magyar iskola megszüntetését. Hallgattak a tűrhetetlenné vált törvénytelen, erőszakos cselekedetekről. Nem szóltak a többször megvert tanácsos védelmében sem. Azonban hagyták, hogy az egyik RMDSZ-vezető aláírásgyűjtésbe kezdjen, hogy ne legyen Csíkszeredában Kossuth utca. Mindezek miatt Szikszai kilép a Romániai Magyar Demokrata Szövetségből. /Szikszai László, Csíkszereda: Nyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./
2004. február 25.
Farsangi mulatságot tartottak a Maros megyei mozgássérülteknek Marosi Mária, a Maros Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke beszámolt arról, hogy nehezen lehet támogatókat szerezni a mozgássérültek számára szervezett rendezvényekre. Józsa Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének alelnöke beszámolt arról, hogy Csíkszeredában a Handicap Kft. több mint tizenöt mozgáskorlátozott személyt foglalkoztat varrodájában és gyertyaöntő műhelyében. Orbán Ágnes, a székelyudvarhelyi mozgássérültek szervezetének elnöke vezetésével idén is megszervezik a sorstársképzést, amely abból áll, hogy olyan mozgássérültekkel beszélgetnek el, akik nem tudják elfogadni magukat, életmódjukat. /Orbán Zsolt: Tolószékben táncolt Piroska és a barnamedve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli jövőre a Romániai Magyar Cserkészszövetség. A szervezet vezetőségének Szászrégenben tartott kétnapos tanácskozásán a 2005-ben megrendezendő eseményekről esett szó. A rendezvények tetőpontja egy nyári emléktábor lesz, ugyanakkor a cserkészszövetség emlékkönyv kiadását is tervezi. Júliusban pedig Gelence határában emléktábort szerveznek, amelyre meghívják a Kárpát-medencében tevékenykedő cserkészcsapatokat, valamint a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget is. Az ötszáz fősre tervezett tábor az erdélyi hagyományokat, a népművészetet, a székely falu világát kívánja megjeleníteni. /Salló Emőke: Kárpát-medencei találkozót terveznek a cserkészek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Hadadon évekkel ezelőtt sikeres műkedvelő színjátszó csoport működött. Azután a hadadi fiatalok közül is sokan telepedtek át Magyarországra, végül megszűnt a színjátszó csoport. Nemrég a fiatalok úgy határoztak, hogy újraalakítják a csoportot. Bogdándon még működik a Rozsmalint gyerek– és felnőtt–néptánccsoport. Az elmúlt évek során több magyarországi színpadon is felléptek. Lázáriban Nagy Orbán színművész indított be színjátszó kört. Roszpapa Csaba, a MIK lázári szervezetének elnöke ismét kezdeményezi a színjátszó kör és a néptánccsoport beindítását. Szamoskrassón sokáig nagy népszerűségnek örvendett a Galagonya néptánccsoport. Domokos Sándor és Madarász Csaba elhatározta, hogy újjáalakítják az együttest. Szamoskóródon a lelkészi hivatal falán elhelyezett Petőfi–emléktábla ünnepélyes felavatása után a lelkészi hivatal ad otthont szeptember 8–tól az új Petőfi Könyvtárnak. Szatmárhegyen tervezik a néptánccsoport beindítását. /Elek György: Műkedvelő színjátszó és tánccsoportok múltja és jelene. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 25./
2004. február 25.
Az 1989-es román forradalmat az amerikai, az egykori szovjet és más nyugati titkosszolgálatok szervezték, jelentős hozzájárulását adta Magyarország is – írta február 24-i számában a Jurnalul National című román lap. A román politikai bulvárlap a román forradalom kulisszatitkairól szóló, az Arte francia-német televíziós csatornán február 25-én adásba kerülő dokumentumfilmet szerzőjével, Suzanne Brandstatterrel készített interjút, aki elmondta: kilenc országban, Romániában, Magyarországon, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Bulgáriában és Norvégiában gyűjtött anyagot. /Ceausescu megdöntésében a magyar titkosszolgálatok is közrejátszottak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Bánffyhunyadon az RMDSZ-es tanácsosok, többnyire nyomásra, de mégis elfogadták azt a határozattervezetet, amely a rendelkezésre álló pénzösszeg elosztásakor nem támogatták a református egyház kérését. Az egyházaknak megítélt támogatásnál a 350 millió lejből 200 milliót kapott az ortodox egyház, 70 milliót egy lakótelepi román gyülekezet, 50 milliót a görög katolikusok, és a fennmaradó 30 milliót a pünkösdisták. Az orgona felújításához részletes támogatást kérő református egyházat kihagyták az osztozkodásból. Az RMDSZ-es tanácsosok felvetették a kétnyelvű helységnévtáblák felújításának kérdését: a táblákat több helyen bemázolták. A magyar tanácsosok emlékeztették a testületet arra, hogy az előírt kétnyelvű feliratok még nem jelentek meg a helység intézményeinek épületein. /Kerekes Edit: Bánffyhunyad. "Kifelejtették" a református egyházat a pénzosztók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Új szakaszához érkezett a Gál Mihály felőri református lelkész által megálmodott helyi oktatási-művelődési központ terve: február 24-én jótékonysági koncertet szerveztek Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a felőri művelődési központ támogatására. Szórványvárnak is nevezték a Gál Mihály-féle szórványközpont-tervet, közösségmegtartó központként működhetne. Gál Mihály elmondta: megtiszteltetésként értékeli, hogy maga Mádl Ferenc köztársasági elnök is fontosnak találta azt, hogy bátorítsa a kezdeményezést. Valószínűleg csak a 2005–2006-os tanévtől lesz működőképes a központ /Sz. Cs.: Jótékonysági koncert a felőri "szórványvárért". Budapesten is tudnak Gál Mihály lelkész álmáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Mádl Ferenc köztársasági elnök a jótékonysági hangverseny résztvevőihöz intézett üzenetében kiemelte: a rendezvény bevétele olyan célt szolgál, amely a magyarság, mint közösség megmaradását szolgálja. Az erdélyi Beszterce-Naszód megyében található Felőr oktatási és művelődési központ szellemi központ lesz a 12 környékbeli magyarjai számára. Mádl Ferenc Tamási Áron Szülőföldem című könyvének befejezését idézet, amikor az apja sírjánál állva körbenézett a szívének oly kedves tájon: "– A miénk ez? ... ez kérdés nélkül a miénk. Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk; s a föld, melyen élünk és meghalunk." /Üzenet az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Felőrben épülő művelődési központ támogatására rendezett hangverseny és vacsora résztvevőihez. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Az elmúlt évben elhunyt kiváló tanár, Miklós József testvérei elhatározták, hogy testvérük könyvtárát a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumnak adományozzák, annak az iskolának, amelyben Miklós József negyvenegy esztendőn keresztül tanított. Február 16-án megtörtént a könyvtár átvétele. A 2305 könyvből, számos térképből, képeslapból, hanglemezekből álló hagyaték abban a teremben lesz, ahol Miklós József az utóbbi években óráit tartotta. A Miklós József Emlékterem rendeltetése a hagyaték megőrzése és a könyvek kölcsönzése lesz. /Miklós József Emlékterem. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./
2004. február 25.
Február 24-én Temesváron zsúfolásig megtöltötték az Írószövetség helyi székházának dísztermét a 95. születésnapját ünneplő Anavi Ádám költő írótársai, barátai és tisztelői. A bensőséges ünnepség szónokai elismeréssel méltatták a korelnök költő fáradhatatlan munkásságát. A köszöntők elhangzását követően az Írószövetség helyi szervezetének titkára, Cornel Ungureanu egyetemi tanár, a sok virág mellé átnyújtotta az ünnepeltnek az Írószövetség Érdemoklevelét. /(S.): Érdemoklevél Anavi Ádámnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./
2004. február 25.
A napokban jelent meg az Agrárium /Sepsiszentgyörgy/ mezőgazdasági hetilap gondozásában a Gazdák Kalendáriuma – 2004 rengeteg hasznos tudnivalóval. /Gazdák Kalendáriuma 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2004. február 25.
Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. – Ezért fogalmazták meg segélykiáltásukat, nyilatkozatukat. "N Y I L A T K O Z A T Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy már 2003-ban is számos területen csökkent a határon túli magyarság költségvetési támogatásának reálértéke, hiszen például az Illyés Közalapítvány kerete az előző évhez képest nem változott és ugyanez érvényes a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatási keretére is, a határon túli magyarság ügyében tevékenykedő hazai civil szervezetek költségvetési támogatása pedig abszolút értékben is kevesebb lett. A legutóbbi népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a szomszédos országokban élő magyarok száma és a magyarság számaránya jelentősen, egyes országokban drámaian csökkent. A csökkenés egyik fontos tényezője az asszimiláció. Ennek lassítása, megállítása csak akkor lehetséges, ha a határon túli magyarság kulturális intézményeinek működtetését, a magyar tannyelvű oktatási intézmények versenyképességének megőrzését az anyaország hathatósan segíti, ha a kedvezménytörvény keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást az óvodától az egyetemig a magyar családok minden szomszédos országban megkapják. A támogatásnak akár csak egy-két évre szóló visszafogása, főként az iskolák és a magyar oktatási-nevelési intézményekbe beiratkozó diákok támogatásának csökkentése az asszimiláció felgyorsulásához vezet. Szövetségeink ezért azt kérik az illetékesektől, hogy a határon túli magyarság közvetlen költségvetési támogatását reálértékben az eddigi szinten őrizzék meg és a Nemzeti Civil Alapprogram kialakítása során gondoskodjanak arról, hogy a határon túli magyarság szolgálatát fő feladatként végző magyarországi civil szervezetek a tevékenységükhöz szükséges költségvetési támogatást az e célra elkülönítendő keretből megkaphassák. Lipcsey Ildikó, az Erdélyi Szövetség elnöke, Pecze Ferenc, a Hunyadi Szövetség elnöke, Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke" /OS – Országos Sajtószolgálat, febr. 24./
2004. február 25.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja Magyarországon Kovács Bélának, a Független Kisgazdapárt egykori főtitkárának elhurcolásához kapcsolódik. A parlamenti képviselőt 1947. február 25-én szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával letartóztatták, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. Kovács Béla 1956-ban szabadult, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták. Az Országgyűlés 2000 júniusában döntött arról, hogy minden évben Kovács Béla elhurcolásának a napján, február 25-én tartsák meg a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját. /A kommunizmus áldozatainak emléknapja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 26.
A Székely Nemzeti Tanács által felkért képviselők benyújtották a képviselőháznak Székelyföld autonómia statútumának törvénytervezetét, amelyet február 25-én 100-as számmal iktattak. A tervezetet – Birtalan Ákos képviselő kezdeményezésére – Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly képviselő látta el kézjegyével. A tervezet a nyolc szék, valamint Székelyföld népességére, nemzetiségi összetételére, területére vonatkozó táblázatokkal, továbbá az autonóm terület javasolt térképével egészült ki. /Benyújtották az autonómiatervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./ Az SZNT állandó bizottsága közleménye szerint a statútumtervezet a nyolc szék, valamint Székelyföld népességére, nemzetiségi összetételére, területére vonatkozó táblázatokkal, valamint az autonóm terület javasolt térképével egészült ki. Toró T. Tibor parlamenti képviselő jelezte, az aláírók előzőleg mintegy nyolcórás tárgyalást folytattak Csapó I. Józseffel és az SZNT alelnökével, Bán Istvánnal. Kérésükre a tervezeten még néhány apró jogtechnikai vagy stiláris javítást eszközöltek. „A tervezetnek 45 nappal a benyújtás után a képviselőház plénuma elé kell kerülnie. A végső döntést a szenátusnak kell meghoznia” – magyarázta Toró. Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja nyilatkozatban foglalta össze a tervezet benyújtásával kapcsolatos kifogásait. A frakciók úgy vélték, érdemi vitát kellett volna folytatni a parlamenti csoportban a tervezetről, és ezt követően közösen kellett volna meghozni a döntést. Ugyanakkor ki kellett volna kérni a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek véleményét is a tervezetről. „Az elmúlt nyolc év azt bizonyította, hogy az autonómiákkal kapcsolatos törvények benyújtása soha nem időszerű” – fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor. /Gazda Árpád: Benyújtották az autonómiatervezetet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2004. február 26.
Az RMDSZ kiáll Románia mielőbbi európai uniós integrációja mellett, nem ért egyet semmiféle olyan intézkedéssel, amely a folyamat lefékezését, netán felfüggesztését eredményezné – mondta Markó Béla, a szövetség elnöke a szenátusban. Markó Béla ezzel reagált az RMDSZ-t a szenátusban érő, intoleráns vádaskodásokra. – Ami az autonómia eszményét illeti – mondta – ennek különféle formái már meghonosodtak Romániában. Ilyen például a felekezetek autonómiája, a helyhatóságok autonómiája is megvalósult, a Helyi autonómia chartáját pedig becikkelyezték. A kisebbségek, a kisebbségi közösségek életét érintő autonómiának két fontos szempontja van. Az egyik, hogy a kisebbségeknek legyen joguk részt venni a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában. A másik pedig, hogy saját maguk határozhassanak a kizárólag őket érintő kérdésekben. Az RMDSZ programjának szerves részét képezik a különböző autonómiaformák – tette hozzá a szövetségi elnök. Az autonómia megvalósulása a többség és a kisebbség párbeszédétől függ. /Az RMDSZ kiáll az integráció mellett. Markó Béla az autonómiaformákról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2004. február 26.
Adrian Nastase miniszterelnök február 25-én munkalátogatást tett az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentben, hogy megerősítse a kormány politikai elkötelezettségét a reformok végig vitele iránt. Nastase találkozott az Európai Parlament /EP/ elnökével. A miniszterelnök kifejtette, a bukaresti kormány eltökélt szándéka az európai integrációhoz szükséges reformok folytatása gyorsított ütemben. Az EU igazodik a Románia számára kidolgozott csatlakozási menetrendhez, ha az ország folytatja a reformokat és az uniós joganyag gyakorlatba ültetését, jelentette ki Pat Cox, az Európai Parlament elnöke. A miniszterelnök brüsszeli programján Romano Prodi EB- elnökkel és Günter Verheugen bővítési biztossal való megbeszélés is szerepelt. A román delegáció tagja Mircea Geoana külügyminiszter, Alexandru Farcas integrációs miniszter, valamint Vasile Puscas főtárgyaló is. /Támogatókeresőben Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2004. február 26.
Ioan Amarie, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (PNA) főügyésze a minap a sajtó előtt jelentette ki, hogy valóban létezik "nagykorrupció" Romániában, de nagyon nehéz elérni azokat, akik a korrupciós eseteket "patronálják". Amarie szerint a minisztériumok egyfajta országos vállalatokká váltak, amelyek költségvetési pénzekkel manővereznek. A PNA 2003-as mérlege a korrupciós jelenségeket keltő okok között a hatalommal való visszaélést, a pártok finanszírozására törvénytelenül szerzett pénzalapok használatát, klientúraépítést, a privatizációs folyamat és a közbeszerzési szerződések ellenőrzésének hiányát sorolta fel. A korrupció fészkei egyes minisztériumok, amelyek "valóságos állami vállalatokká váltak", amelyek importtal, termeléssel foglalkoznak, szolgáltatásokat végeznek. Tavaly összesen 22 személy ellen indítottak eljárást és hoztak ítéletet. Azonban csak 18,75%-uk "fontos ember", nagy részük "más kategóriába" tartozik. Amíg ilyen méretű a korrupció Romániában, kilincselhet a kormányfő meg a külügyminiszter a nyugat-európai országokban. /Mózes Edith: Lobbi és valóság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2004. február 26.
Nem támogatja az RMDSZ képviselőházi frakciója az ellenzék bizalmatlansági indítványát, tájékoztatott Kelemen Atilla frakcióvezető, miután Emil Boc, a demokraták ügyvezető elnöke kijelentette: valós esély mutatkozik arra, hogy az RMDSZ társul az ellenzéki kezdeményezéshez. „Mi is úgy látjuk, hogy az ország valós problémákkal küszködik. Nem értünk egyet azonban azzal, hogy a helyhatósági választások előtt három hónappal megbukjon a kormány” – fejtette ki Kelemen. /Nem társul az RMDSZ. bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2004. február 26.
Romániában sok esetben veréssel kényszerítik ki a beismerő vallomásokat. Haller István néhány példát hozott fel. B.L.-t azzal vádolták tíz évvel ezelőtt, hogy gyilkosságot követett el, mivel alkoholos állapotban megütött valakit. Miközben verték, hogy tettét beismerje, azzal is kecsegtették, hogy tettét nem gyilkosságnak, csak gondatlanságból elkövetett emberölésnek tekintik. Beismerte tehát azt, amit nem követett el. Ennek eredménye: egy ártatlan ember kilenc évet ült börtönben, miközben a gyilkos szabadlábon tevékenykedhetett. Most, hogy a börtönből kikerült, már tanúkkal is tudja bizonyítani ártatlanságát, perújrafelvételi kérelmét azonban elutasították – a tanúk kihallgatása nélkül. Egy másik esetben egy fiatalembert azzal vádoltak, hogy nemi erőszakot követett el több nőn. Azért keveredett gyanúba, mert születésnapján megivott néhány sört, s kilépett cigarettáért a közeli üzletbe. Az úton rendőrök vártak, akik csak annyit tudtak az elkövetőről, hogy ittas állapotban szokott áldozataira lesni a környéken. Azonnal letartóztatták, s addig verték, míg beismerő vallomást nem tett. Végül a fiatalembert a bíróság szabadon bocsátotta – közel két év után. /Haller István: A kierőszakolt vallomás értéke. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
