- ,,A magyar állampolgárság megadásánál figyelembe kell venni, hogy például valaki Szabadkán szül, aztán Magyarországon felveszi a szülési segélyt. Nem riogatunk, csak közöljük, hogy a magyar szociális ellátórendszer megnyitása hány százmilliárdba fog kerülni.
2004. március 6.
A Gyulafehérvári Főegyházmegyében 2003-ban 399 208 volt a római katolikus hívek száma; a 15 főesperesség területén összesen 4056 gyermeket kereszteltek, 5432 hívet temettek el, 1907 házasság köttetett, 1881-en bérmálkoztak, 3956 volt az elsőáldozók száma. A 2440-es lélekszámú Gyulafehérvári Főesperesi Kerületben 25 keresztelő, 43 temetés, 19 házasság, 37 elsőáldozó volt. A (16 578 fős) Hunyadi Főesperességben 173 keresztelőre, 314 temetésre került sor, 97 házasságot kötöttek, 211 volt az elsőáldozók száma, bérmálás nem történt. /2003 a Gyulafehérvári Főegyházmegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2004. március 6.
Az egyház visszakapta nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületét, valamint hét tanári lakást. Simon János igazgató elmondta, közel húsz tanári lakást vesztett el az egyház. Ezek egy részét lebontották, vagy átalakították. Most az állam hét tanári lakást és a kollégiumnak azt az épületét szolgáltatta vissza, ahol oktatás folyik. A többi épületrész visszaszolgáltatásának ügye még nem teljesen egyértelmű. Az egyház természetesen mindent el fog követni, hogy ezek is visszatérjenek jogos tulajdonosukhoz. Amint lehetőség nyílik rá, a kollégium beiktatja nevébe a református jelzőt: Bethlen Gábor Református Kollégium. A kollégium ugyanolyan nyitott marad, mint amilyen volt az évszázadok során, szó sincs arról, hogy a kollégium csak a reformátusokat fogadja majd. A jövőben szórványközpontként is meg kell majd állnia a helyét a kollégiumnak. Megnyílnak az utak a magyarországi egyházak felé is, könnyebben lehet majd pályázatokat benyújtani különböző alapítványokhoz. /Szabó Csaba: Ünneplőbe öltözött a Bethlen-kollégium lelke. Lépések a felekezeti oktatás udvara felé. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2004. március 6.
Szászrégenben van közönsége a gyakori író-olvasó találkozóknak, az évfordulós megemlékezésnek és könyvbemutatóknak. A helyi Kemény János Művelődési Társaság és a Városi Könyvtár szervezi a kulturális esteket. Többek között Böjthe Lídia és Demeter Judit rendezik, szervezik a műsorokat. Márc. 2-án Horváth Arany volt a vendég. Egy héttel korábban Nagy Miklós Kundot, a Népújság Múzsa rovatának szerkesztőjét látták vendégül, aki Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című beszélgetőkönyve, illetve Maszelka János- kismonográfiája /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ kapcsán folytatott párbeszédet az érdeklődőkkel. /Van olvasó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./
2004. március 6.
Horváth Jánost választották a Szent Erzsébet minorita rend tartományfőnökévé és az aradi minorita rendház főnökévé is. Horváth János 1967-ben, a Bákó megyei Kalagorban született, ahol jelenleg is a csángó-magyar nyelvet beszélik. Az állam nyelvével az óvodában kezdett megismerkedni. Heten vannak testvérek, közülük hárman apácák, mindnyájan magyarul beszélnek. A csángó-magyar kultúra iránt egyre több nyelvész érdeklődik és ő büszke arra, hogy ezt a kincset a magáénak tudja. Aradon kívül Lugoson, Nagybányán, Marosvásárhelyen, Nagyenyeden és Kézdivásárhelyen is vannak minorita rendházak. /Balta János: Isten szolgálatra rendelte. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2004. március 6.
Kolozsváron, a Pro Juventute Galériában megnyílt Starmüller Katalin festészeti tárlata. /Papp D. Tibor: Az üzenet hordozója. Starmüller Katalin kiállítása a Pro Juventute Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2004. március 6.
A Reggeli Újság új nagyváradi napilap közleményben jelentette be indulását: Hat évtized után ismét több magyar nyelvű napilap jelenik meg Nagyváradon. Március 8-tól, hétfőtől a Reggeli Újság című magyar nyelvű napilappal gazdagodik a bihari sajtó. Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. által kiadott lap alternatívát kíván nyújtani a magyar olvasóknak, amelyre hatvan esztendeje nem volt példa. Utoljára 1944-ben jelent meg több magyar nyelvű napilap – egyszerre három is – Nagyváradon. A Reggeli Újság politikailag el nem kötelezett közéleti napilapként, változatos tartalommal kívánja megszólítani olvasóit: a hírek, információk, a közéleti, kulturális, gazdasági, sport és más témájú, sőt szórakoztató és lektűr jellegű cikkek mellett véleményanyagok és hirdetések is megtalálhatók majd benne. A Reggeli Újság kezdetben 12 – ebből négy színes – oldalon jelenik meg. A főszerkesztő, Dénes László vezetésével egy fiatal újságírókból álló szerkesztőségi gárda állt össze, közülük többen a váradi, kolozsvári, temesvári magyar sajtóban próbálták ki eddig magukat, de kezdők is jelentkeznek majd írásaikkal a lapban. Hétfőtől a Reggeli Újság példányai megtalálhatók lesznek az újságárusoknál, a lapkihordóknál és a rikkancsoknál. Egy lapszám ára 5000 lej lesz. Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. más kiadványai a Realitatea Bihoreana című megyei, valamint a Realitatea Romanesca című országos napilapok. /Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. sajtóirodája, márc. 6. – rövidítve közölte: Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2004. március 6.
Sepsiszéki Nagy Balázs: elindult Orbán Balázs nyomdokain, s bejárta, illetve járja Székelyföld falvait, s jegyzi szorgalmasan a települések jelenéről szóló adatokat, tényeket. A Székelyföld falvai a huszadik század végén című monográfiájának három kötete már megjelent, a negyediken most dolgozik a fiatal szerző. A Székelyföld falvai a huszadik század végén első kötete, a Háromszék 1998-ban jelent meg, a második, Csík-, Kászon- és Gyergyószék 2000-ben, míg harmadikként az Udvarhelyszék látott napvilágot 2003-ban. A negyedik, Maros- és Aranyosszékről szóló befejező kötet kiadását ez év végére vagy 2005 elejére tervezi a monográfia budapesti megjelentetője, a Nap Kiadó. A sepsiszentgyörgyi szerző Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, néprajz szakon diplomázott, majd hazatért, és 1995-ben elkezdte a szülőföld leltározását. „Harmadéves koromban fogalmazódott meg bennem – mesélte -, hogy amikor hazajövök, felvállalom, hogy bejárjam egész Székelyföldet, és leltárt készítek a jelenkori helyzetről, nem csak a népesség száma és etnikai megoszlása, vallásfelekezeti tagolódása szerint, hanem érdekelt a faluközösségek gazdasági helyzete, elöregedettségi szintje, hagyományőrző jellege, műemlékek, kulturális tevékenység, iskolák, gyermeklétszám.” Második kötetét szociográfiai műfajban a Magyar Írószövetség 2000-ben Az év könyve díjjal jutalmazta. Nagy Balázs Győrfi István-i szellemben érzi magát néprajzosnak, akinek a megfogalmazása szerint a néprajz nemzetfenntartó tudomány. Sepsiszéki Nagy Balázs a nemzeti stratégia kialakítása szempontjából is fontosnak tartja a munkáját. Vannak olyan kisrégiók a Székelyföldön, mint a Homoród mente vagy Marosszék és Felső-Nyárád mente falvai, ahol nagyon elöregedett a lakosság, olyan településekkel, ahol az átlagéletkor 60 év fölötti, vagy ahol több mint tíz éve nem kereszteltek. Szerinte azon kellene töprengeni, meg lehet-e valamilyen módon őrizni ezeket a tizenkettedik-tizenharmadik századi településeket, hogy ne csak földrajzi névként éljenek tovább, hanem létező faluközösségként maradjanak meg több száz évig. A falvak bejárása után egy dolgozatot tervez, amiben összefoglalja, melyik faluba milyen ipart kellene telepíteni, ugyanis az a véleménye, hogy csak a mezőgazdaság nem menti meg a székely falvakat. Sepsiszéki Nagy Balázs amerikai és anyaországi magyarok támogatása révén végezheti felvállalt munkáját, de számos itthoni pártfogója is van. ,,Könyvem a gyökerekről szól, hiszen a falvak népe jelenti a nemzet gyökérzetét. A kommunista diktatúra idején nem véletlenül akarták elpusztítani a falvakat. Tudták, hogy a hagyományos faluközösségek szétzúzásával egy nemzet sírját ássák meg. A XXI. század hajnalán a falvak különös figyelmet érdemelnek, hiszen jövőjüktől függ a nemzet sorsa” – vallja a szociográfus. /Mózes László: Leltárkészítő Orbán Balázs nyomdokain (Székelyföld az ezredfordulón). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./
2004. március 6.
A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája. Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről. Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./
2004. március 6.
A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Veszely Károly (jeles erdélyi egyháztörténész, Barót plébánosa 1864–1868 között) 1868-ban kiadott, A baróti plébánia című könyve újbóli megjelentetéséhez kért hetvenmillió lej támogatást a városi tanácstól. A tanácstagok támogatásra érdemesnek találták a kezdeményezést, de kifogásolták a 3,5 eurós árajánlatot, s további ajánlattevők megkeresését kérték. Az egyesület elnöke, Demeter László elmondta: a könyv a római katolikus egyházközség történetét dolgozza fel, de a XIX. századig annyira összefonódik az egyház és a település története, hogy tulajdonképpen Barót-monográfiaként kezelhető, és olyan adatokat is beépít, amelyek nem feltétlenül az egyházhoz tartoznak. Szándékaik szerint a könyv kiegészülne Marton József gyulafehérvári egyháztörténész-professzor Veszelyről írt tanulmányával, illetve Demeter László előszavával. /(hecser): Hasonmás-kiadás Barót történetéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./
2004. március 6.
A szabadkai önkormányzat elfogadta a Szabadkán létesítendő egyetem tervét. Az új egyetem a térségben élő közel félmilliós lakosságot szolgálná, közel tízezer diák tanulna benne. A tervek szerint: szerb, magyar, horvát, angol és német nyelven oktatnának. Az egyetemen humán tudományokat és közgazdaságtant, s ezen kívül mérnökképzés, valamint ügyviteli és műszaki menedzserképzés is folyna. /Ötnyelvű egyetem ősztől Szabadkán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
2004. március 7.
Gyulafehérvár 70-80 ezer lakosából mintegy 1500 magyar, ennek majdnem egyharmada református. Gudor András református lelkész szerint nagyon sokan vegyes házasságban élnek, nagy a lemorzsolódás. A gyülekezet a New York-i Magyar Egyesület anyagi támogatásával felújította templomát. 2001-ben szórványközpont építéséhez fogtak amerikai és holland segítséggel. Az előreláthatólag idén elkészülő szórványközpontban helyet kap a Bod Péter Alapítvány, könyvtár, tanácsterem, lesz szálláslehetőség és a támogatások függvényében szegénykonyha is. /A szórvány szórványában. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./
2004. március 8.
Az illetékes szaktárcák megállapodtak a kötelező katonai szolgálat 2007-ig történő fokozatos eltörléséről, a sorkötelezettség "kiváltásáért" pedig nem kell fizetni, jelentette be Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. Pascu elmondta, 2007 lesz az utolsó év, amikor alkalmazzák a sorkötelezettségre vonatkozó előírásokat. /Fokozatosan megszűnik 2007-ig a sorkötelezettség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ A miniszter tájékoztatása szerint 2000-ben a szárazföldi alakulatoknál 110 ezer katonát szerződtettek, 2003-ban ezek száma 76 ezer volt, 2010-re pedig 48 500 lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2004. március 8.
Márc. 6-án tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülését. A kormány 90 milliárd lejt biztosít a Megbékélési Emlékpark létrehozására, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A területi elnökök támogatták a kormánypárttal való együttműködés folytatását. Nagy Zsolt, az Országos Kampánystáb vezetője elmondta: az RMDSZ abban különbözik a többi politikai alakulattól, hogy előválasztásokat szervez a jelöltek kiválasztására, lehetőséget biztosítva ezáltal a választóknak, ne csak megszavazzák, hanem ki is válasszák önkormányzati képviselőiket. Az RMDSZ nem mond le a marosvásárhelyi tévéstúdió létrehozásáról. A következő egyetemi évtől a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (OGYE) magyar tagozat is működik a 2003 végén elfogadott kormányhatározat alapján, jelentette ki Markó Béla. Markó kifejtette: az RMDSZ megoldott kérdésnek tekinti az OGYE külön – román és magyar – beiskolázási számait. /Elfogadták az új együttműködési megállapodás tervezetét. Marosvásárhelyen egyeztettek az RMDSZ területi elnökei. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2004. március 8.
Kovács László külügyminiszter a magyar külpolitikai stratégiáról szólva kitért arra, hogy „a státustörvényt kedvezménytörvénnyé szelídítettük.” „A lényeg nem az, amit egyesek állítanak, hogy kasztráltuk a státustörvényt” – hangsúlyozta. Az etnikai alapú diszkrimináció elkerülését szolgálta az a változtatás, hogy a kedvezményezettek körét kiterjesztették mindenkire, aki a környező országokban magyarul tanul. Az Európai Unióba lépő Magyarországnak át kell értékelni azt a három hagyományos fő irányt – csatlakozás az európai szervezetekhez, jószomszédi kapcsolatok és a határon túli magyarság sorsáért vállalt felelősség. Csatlakozás helyett: Magyarország érdekeinek érvényesítése az Európai Unióban és a NATO-ban. A kisebbségi jogok alkotmányos megjelenítése ügyében Kovács igazi fordulatnak nevezte, amikor a román külügyminiszter fölszólalt és azt mondta, hogy a jó román-magyar viszony jegyében ő támogatja a magyar törekvést. Magyarország abban támogatja a határon túli magyarokat, hogy a szülőföldön boldoguljanak. A székelyföldi autonómiáról kifejtette, működő autonómiát létrehozni kizárólag a többség és kisebbség megállapodásával lehet. Azzal kapcsolatban, hogy Bayer Zsolt publicistát nem engedték be Romániába, Kovács László megjegyezte, politikai okok miatt nem lehet valakitől megtagadni a belépést, „de – tette hozzá –én sem örülnék neki, mint a magyar kormány tagja, ha valaki olyan akarna Magyarországra bejönni, aki arra buzdítja, mondjuk a magyar romákat, hogy miért nem követitek a szlovák példát, Szlovákiában többet elértek azzal, hogy kifosztották az üzleteket, fölgyújtották néhány autót, meg nem tudom mit csináltak. Hát ti, magyarországi romák, miért vagytok ilyen békések, miért nem csináljátok ezt? Kérdezem én, hogy azok a magyar politikusok, publicisták, akik hasonló dolgokra biztatják, mondjuk az erdélyi magyarságot, mit szólnának ahhoz, ha itt valaki a magyarországi romákat biztatná? Biztos azt mondanák, hogy ide be ne tegye még egyszer a lábát az országba." /Guther M. Ilona: Kovács László a magyar külpolitikai stratégiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2004. március 8.
A következő egyetemi évtől a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) magyar tagozat is működik, egy 2003 végén elfogadott kormányhatározat alapján, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. – Zavarnak bennünket bizonyos kormánypárti politikusok és a MOGYE néhány szenátusi tagjának nyilatkozatai, de nem zavarják a külön beiskolázási számokat – szögezte le. /Az ősztől beindul a MOGYE magyar tagozata. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./
2004. március 8.
Százkilencvenmilliárd lejbe kerül az, hogy a román kormány végül beleegyezett az aradi Szabadság-emlékmű felállításába. A horribilis összegből a Szabadság-szobrot ellensúlyozandó két román emlékművet állítanak fel, egyiket az 1848-as forradalom erdélyi román hőseinek emlékére, a másikat pedig Erdély Romániával történő egyesülésének emlékére. Összehasonlításképpen: Arad megye tavaly 37 milliárd lejt kapott a központi költségvetésből a megye közútjainak karbantartására. A PSD számára szabott másik feltétel teljesítése minden bizonnyal jóval nehezebb. /Balogh Levente: Arányérzék. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./
2004. március 8.
A hét közepén aláírhatják az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt vezetői a 2004-es évre szóló együttműködési megállapodást. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ területi elnökei előtt márc. 6-án elmondta, az egyezségkötés útjából az aradi Szabadság-szobor felállításáról hozott múlt heti kormányhatározat hárította el az utolsó akadályt. Az együttműködési szerződésben továbbra is jelentős helyet kapnak a különböző oktatási és kulturális problémák, mint például a két kolozsvári egyetemi karnak, a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának, valamint a román televízió marosvásárhelyi stúdiójának a létrehozása. A Demokrata Párt (PD) ügyvezető elnöke. Emil Boc szerint előbb egy népszavazáson kellene kikérni a lakosság véleményét is a magyar Szabadság-szoborral kapcsolatban. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kampányfőnöke, Gheorghe Flutur szenátor szerint „a kormánypárt bármire engedményre hajlandó, csakhogy újabb megállapodást kössön az RMDSZ-szel”. Bochoz hasonlóan Flutur is kifejtette: ki kell kérni az aradiak véleményét is az ügyben. „Közpénzekről van szó, ezért referendumot kellene hirdetni a szobor elhelyezéséről” – hangsúlyozta a liberális politikus. Markó Béla valószínűnek tartja, hogy újra el kell indítani az aradi Szabadság-szobor engedélyeztetési procedúráját. /Félreállt a szobor az együttműködés útjából. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./
2004. március 8.
Jó döntés született az RMDSZ és a román kormány jóvoltából – közölte az aradi Szabadság-szobor felállításáról hozott bukaresti határozatot kommentálva Dávid Ibolya, az MDF elnöke. "Lehet időről-időre akadályt állítani. Átmenetileg le lehet állítani folyamatokat, azonban az alapvető igazságok előbb-utóbb valóra válnak. Közel nyolcvan évi hányattatás után a Szabadság-szobor is állni fog, a 48-as forradalom és tábornokainak emlékére" – olvasható az MDF elnökének közleményében. /Dávid Ibolya: Jó döntés az aradi Szabadság-szobor elhelyezése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2004. március 8.
Élesen bírálta a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet Székely Ervin képviselő. Az általa antidemokratikusnak vélt dokumentummal szembeni szakmai kifogásait 50 pontba szedte a jogász honatya. Székely Ervin szerint a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezet szellemiségét az 1. cikkely negyedik bekezdése határozza meg, mely „eufemisztikusan ugyan, de etnikai elvű közigazgatás létrehozását írja elő, vagyis kizárja a közéletből a régióban élő más nemzetiségű állampolgárokat”. A politikus úgy véli, ez összeegyeztethetetlen a jogállam fogalmával, és antidemokratikus. „Ilyesmit még Adolf Hitler se merészelt volna papírra vetni” – jelentette ki a honatya. Székely Ervin dilettánsnak minősítette a Csapó I. József által készített autonómiatervezetet, mondván, annál akármelyik elsőéves joghallgató jobbat dolgozott volna ki. „Az autonómia ilyen megközelítése szerencsétlen reakció az alkotmány által kimondott nemzetállamra” – nyilatkozta Székely Ervin, aki szerint a Bakk Miklós és Salat Levente nevével fémjelzett tervezet sokkal inkább összhangban áll az Európai Unió törvényeivel. A képviselő, aki az autonómia hívének vallja magát, kifejtette, azt csupán tárgyalásokkal, a többségi nemzet egyetértésével lehet megvalósítani. Csapó I. József nem kívánt reagálni a sajtótájékoztatón elhangzottakra. /Pengő Zoltán: Hitler és a székelyföldi autonómia. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./
2004. március 8.
Márc. 6-án Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség országos elnökségének vezetőtanácsa. Az ülés során a jelenlevők meghallgatták a területi szervezetek képviselőinek beszámolóját, ugyanakkor döntés született a választásokon való induláshoz szükséges 25 ezer támogató aláírás összegyűjtésének menetrendjéről. A Magyar Polgári Szövetség elnöksége döntött arról, hogy egy memorandumot állít össze, amelyet eljuttatnak az Európai Tanácshoz és a nyugati országok kormányaihoz. A memorandum tartalmazza az erdélyi magyar közösség aktuális, megoldásra váró problémáit, így szerepel benne az autonómiakérdés, az egyházi ingatlanok és emberi jogok helyzete. /Memorandumot készít az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./
2004. március 8.
A kisebbségi közösségi ingatlanok restitúciójára vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet elfogadta a parlament és ezzel megoldódhat a temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának kérdése. A bánsági magyarok közadakozásból megépített kulturális fellegvárának restitúciójáért immár másfél évtizede folyik a küzdelem, jelenleg is öt per van folyamatban. A temesvári Magyar Ház ügyéről Toró T. Tibor parlamenti képviselő leszögezte, a törvény szövege sok újat nem hoz. Az öt perből az egyik kereset Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon van a várakozó listán. /Pataki Zoltán: Temesvári Magyar Ház: újabb esély a restitúcióra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2004. március 8.
Márc. 6-án tartották az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének választmányi ülését Székelyudvarhelyen, a Digital 3 Televízió stúdiótermében. Antal István parlamenti képviselő rámutatott, célszerű lenne, ha azok a személyek, akik eddig is betöltötték a tisztségeket, továbbra is vállalnák a megmérettetést. Ugyanakkor néhány hiányosságra is felhívta a figyelmet: a külföldi, illetve testvérmegyei kapcsolatok hiányára, valamint arra, hogy a megyei tanács apparátusa nem tájékoztatja kellőképpen tevékenységéről a közvéleményt. /Szász Emese: Készülődés az előválasztásokra. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./
2004. március 8.
Márc. 6-án Temesváron megalapították a Megyei Civil Tanácsot, hogy fórumot teremtsenek a különböző civil szervezetek és szerveződések számára a szűkebb közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására. Az oktatási, művelődési, szociális, gazdasági, szervezési munkacsoportok tevékenységét ismertető rövid beszámolók után terítékre kerültek a megye magyarságát foglalkoztató napi problémák. Az oktatási munkacsoport /köztük Delesega Gyula, a Civil Tanács elnöke/ fontosnak tartja a temesvári egyetemeken spontánul alakult magyar diákcsoportok összefogását, a szegedi kapcsolat erősítését. Egyesek szerint a Csiky Gergely Színházban belső ellentétek nehezítik a társulat munkáját. Többen kifogásolták, az ország nyugati csücskének egyetlen magyar nyelvű hivatásos művészeti intézménye elhanyagolja a vidéket. Évek óta nem járt Lugoson, Zsombolyán, Dettán, Nagyszentmiklóson, Végváron, és Óteleken. /(Sipos): A magyarság gondjai a Civil Tanácsban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2004. március 8.
Márc. 6-án Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismertették a 2003-as évi tevékenység eredményeit, megvitatták az idei munkatervet és az erdélyi magyar tudományos társadalom legfőbb intézménye megreformálásának lehetőségeit, az alapszabályzat értelmében megújították a választmány egyharmadát, és tiszteleti tagokat választottak. Elnöki megnyitójában dr. Egyed Ákos az EME sürgős feladatai között említette, hogy meg kell találniuk helyüket az európai integrációs folyamat sodrásában. A magyarországi pályázati rendszerben megmutatkozott hiányosságokat más anyagi források felkutatásával kell pótolni. Az 1859-ben alapított EME jelenleg testületként működjön tovább. Megfontolandó az intézmény elnevezésének megváltoztatása is. Fontos, hogy jobban az EMÉ-hez tudják kötni a kutatómunkát végezni kívánó fiatalságot. Sipos Gábor főtitkári jelentése szerint taglétszám 3581. Ebből 100 alapítótag, 1699 rendes tag, 95 pártoló tag, 1687 egyetemi hallgató. 2003 jeles rendezvényei közül kiemelkedett a Magyar Tudomány Napja című konferencia és a Varadinum tudományos ülésszak. Az EME öt szakosztálya gazdag programot tud felmutatni. Befejeződött a Rhédey-házbeli székház lépcsőházának javítása, de a visszaigényelt főtéri Wass Ottília-ház ügyében nem történt előrelépés. Idén kezdődik az EME 2009-ben megtartandó 150. évfordulója megünneplésének előkészítése, együttműködés indul a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárával, a szakosztályok folytatják a tudományos ülésszakok megrendezését. Nagy vitát váltott ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület tervezett névcseréje. Gaal György az Erdélyi Magyar Tudományos Akadémia elnevezést javasolta. Egyéb elhangzott javaslatok: alakuljon Matematika és Fizika Szakosztály; szükség van erdélyi kutatóintézetre stb. A közgyűlés a mandátumukat befejezett tagok helyébe a következőket választotta: 1. szakosztály – Pozsony Ferenc; 3. szakosztály – Kiss Szidónia, Hening Kinga, Kékedy-Nagy László; 5. szakosztály – Kerekes László, Jodál Endre. A laudációk elhangzása után EME-tiszteleti tag lett Faragó József, Péntek János, Tövissi József, Feszt György, Maros Dezső, Pálfalvi Attila, Kerekes László, Talpas János és Sándor László. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlését tartotta az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben többször válsághelyzetről kellett tanácskozni, mert a magyarországi pályáztató rendszer működésképtelené vált. Egyed Ákos elnök szerint a következő években az EMÉ-nek meg kell találnia helyét a romániai magyar tudományos intézmények hálózatában, meg kell szerezni a Román Akadémiától a kiadványaik akkreditációját, és tisztázni kell integrálódásának formáit a magyarországi tudományossághoz, elsőként a Magyar Tudomány Akadémiához. Ezt az EME már több beadványban kérte, válasz azonban nem érkezett. Sípos Gábor főtitkár bejelentette, újraindult az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára című sorozat. Kovács Dezső orvosprofesszor az orvosi- gyógyszerészeti központi könyvtár megnyitásáról értekezett. Elmondta: Marosvásárhelyen komoly tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az orvosi tárgyú szakkönyvek megjelenjenek. Egy- egy kötet 7-800 oldalas. A közgyűlésen elhangzott, tisztázni kell az EME viszonyát a felsőoktatási intézményekhez, illetve a magyar tudós társadalomhoz. /(Csomafáy Ferenc): Reform szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2004. március 8.
Műemlékvédelem Erdélyben címen Szovátán háromnapos tanácskozást tartottak a hét végén, közel száz, a műemlékvédelemben érdekelt erdélyi és magyarországi szakember részvételével. „Az utóbbi években Erdélyben is megsokszorozódtak a kutatások és helyreállítások, és most ezeket a munkálatokat mutattuk be” – vázolta a rendezvény célját Mihály Ferenc szovátai restaurátor. A résztvevők több mint felét fiatal, többnyire Kolozsváron vagy Budapesten végzett, de hazatért műemlékvédő alkotta. A konferencián ötven, többnyire vetítéssel egybekötött előadást mutattak be az erdélyi műemlék jellegű, főleg egyházi épületek restaurálásáról. „Sokszor a jó szándékkal társuló hozzá nem értés több kárt, mint hasznot okoz” – mondta Péterffy Zsuzsa, aki két szilágysági, a magyarkeceli és magyarrécsei templom állagát mutatta be. /Szucher Ervin: Tapasztalatok és kifogások. Az erdélyi műemlékvédelemről szerveztek konferenciát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./
2004. március 8.
A Csíki Játékszín 600 millió lejes beruházással stúdióteremmé alakította át a régi kultúrház próbatermét, melyet Hunyadi László Kamarateremnek neveztek el. A Városi Tanács adta hozzá a pénzt. A Csíki Játékszín négy év alatt 7000 bérletest szerzett – ebben az évadban már ennyi állandó partnere van a társulatnak. Az évi nézőszám elérte a 30 ezret. A stúdióterem létrejöttével megkétszereződhet a színház teljesítménye. A nagyteremben havonta 8-10 előadást játszanak, s minimum ennyire van lehetőség a kamarateremben is. Csíkszeredában lesz a legintenzívebb színházi élet, országos viszonylatban. /Zsehránszky István: Csíkban új, más színház születik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2004. március 8.
Életének 78. évében Budapesten elhunyt Fazekas János /Lupény, 1926. febr. 16. – Budapest, 2004. márc. 8./ politikus és történész. Fazekas János 1945 és 1980 között vezető állami és pártfeladatokat látott el előbb Székelyudvarhelyen, majd Brassóban, Marosvásárhelyen és Bukarestben. A román párt- és állami vezetésben volt KB-titkár, belkereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes, de a nyolcvanas éveket már belső ellenzékben töltötte. „Ténykedésének legjellemzőbb jegye mindvégig a kisebbségi jogvédelem volt” – írta róla Sütő András. Az 1989-es decemberi változások után mint nemzetiségi politikusnak még többször kikérték a véleményét, de magyarságához, s egyúttal szocialista elképzeléseihez is ragaszkodó emberként nem jutott szerephez. Egy ideig az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkapártban kereste a helyét, de amikor az 1992-es pártkongresszuson a magyar kisebbség védelmében szólalt fel és kifütyülték, kilépett e szervezetből. /Elhunyt Fazekas János. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./ Utolsó éveit Budapesten töltötte, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából végzett kutatómunkát. Fazekas János szülei szülőfalujában, Magyarandrásfalván nevelkedett. 1943-tól tagja a Kommunista Ifjak Szövetségének és részt vett az antifasiszta mozgalom megszervezésében a Székelyföldön. 1944-ben a Maniu-gárdisták letartóztatták, szabadulása csak a véletlenen múlt. 1945-ben Székelyudvarhelyen volt KISZ-titkár, majd Brassó és Maros tartományi KISZ-titkár lett. 1950–84 között nagynemzetgyűlési képviselő. 1954-től 61-ig a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, 1965–82 között a kormány alelnöke, illetve a minisztertanács alelnöke volt, időközben az élelmiszeripari, illetve a belkereskedelmi tárcát vezette a kormányban. 1989 januárjában Fazekas Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz fordult az Erdélyi Magyar Nemzeti Kisebbség Szövetsége nevében, felsorolva az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, kérve a kisebbségi kérdés nemzetközi szintű rendezését. /Elhunyt Fazekas János. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2004. március 8.
1949 márc. 2-án éjjel majdnem minden erdélyi közép- és főnemesi udvarháznál, kúriánál, kastélynál teherautók álltak meg, az alvókra törték az ajtót, majd rájuk parancsoltak, hogy szedjenek össze huszonöt kilónyi holmit, csak ruhaneműt, ékszert, pénzt, órát semmiképp, felrakták a családot a teherautóra, és elhurcolták őket. Kit kényszerlakhelyre, kit kényszermunkára. Erről a szomorú éjszakáról és következményeiről tartott megemlékezést márc. 5-én a Castellum Alapítvány Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Beszédet mondott Ötvös József református esperes, Csató Béla római katolikus főesperes, Nagy László unitárius lelkész és Benkőné Zonda Tímea evangélikus lelkész. Nagy Mihály Zoltán történész-kutató Az erdélyi magyar nemesség jogfosztottságának beteljesedése – 1949 címmel tartott előadást. Gál Mária D.O. (kényszerlakhely), /Kolozsvár, 1996/ című könyvéből olvastak fel részleteket. /Nagy Botond: Ötvenöt éve történt. A sorsforduló (fegyveres) éjszakája. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ Csávossy György író, nyugalmazott egyetemi tanár, Castellum-tag előadásában a történelmi családok lelkialkatát vizsgálta Ellentétben a kommunista propagandával, ez a történelmi réteg az ország és nemzet szolgálatát tekintette legfontosabb feladatának. Az egyszerű emberek tiszteletére, közcélú adakozásra, hagyománytiszteletre, lovagiasságra, keresztény erkölcsre, összetartásra, nagylelkűségre nevelték őket. A meghívottként jelen lévő Sütő András író elismeréssel beszélt a pusztakamarási Kemény és a New Jerseyben élő Hámos családról. Méltatta Hámosné Sándor Margit nemrég megjelent könyvét, amely figyelmet érdemlő erkölcsi örökség tanúbizonysága. Sütő András javasolta, hogy a Castellum indítson könyvsorozatot tagjainak visszaemlékezéseiről, és az alapítvány éljen a jogszerzés eszközével az elkobzott vagyonok visszaszerzésére vagy kártalanítására. /K. Gy.: A sorsforduló éjszakája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 9/
2004. március 8.
Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem Stúdiójában emlékeztek Székely János /Torda, 1929. márc. 7. – Marosvásárhely, 1992. aug. 24./ íróra, aki most lenne 75 éves. Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese a huszadik század egyik legjelentősebb alkotójának nevezte az írót, akivel sok éven át dolgoztak együtt az Igaz Szó szerkesztőségében. Az 1992-ben elhunyt filozófus írástudónak igaza volt, a világ szerkezete megváltoztatható ugyan, de a törvényei nem, lélekben, gondolatban ehhez kell igazodnunk, jegyezte meg Gálfalvi. Kovács András Ferenc költő vitába szállt Székely János kijelentésével, miszerint a költészet halott. Mondandóját nagy ívű költeményébe öntötte. Markó Béla is emlékezett az elhunytra, akivel tizenhárom évig dolgoztak együtt. A Káli Király István vezette Mentor Kiadó újra kiadta Székely János A nyugati hadtest című regényét. /Nagy Miklós Kund: Székely János a Stúdió színházban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./
