A magyar forradalom és szabadságharc nagy alakjai másképp látták a nemzet jövőjét, de vitáik, nézetkülönbségeik dacára képesek voltak az összefogásra, az együttcselekvésre, mert tudták: a társadalmi reform, a szabadság csupán egységes fellépéssel érhető el – hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 14-én Krasznán, Petőfi Sándor készülő szobrának ünnepélyes alapkő-letételénél. Az eseményen jelen volt Seres Dénes szenátor, Vida Gyula képviselő, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa tolmácsolta, Medgyessy Péter magyar miniszterelnök levelét Íjgyártó István olvasta fel. /Petőfi Sándor szobrának alapkő-letétele Krasznán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Petőfi arcképével fedőlapján ünnepi műsorfüzetet jelentetett meg Krasznán a helybeli Cserey Farkas Társaság a szabadságharc évfordulója alkalmából. A Cserey Farkas Társaság kérésére jóváhagyták a köztéri Petőfi-szoborállítást. Az alapkövet Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Marc Tiberiu prefektus és Pop Imre polgármester helyezték el. /(Fejér László): Kraszna Petőfivel ünnepelt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2004. március 16.
Zeno Opris, a Vatra Romaneasca szövetség elnöke Ion Iliescu elnökhöz intézett nyílt levélben kérte, hogy az államfő semmisítse meg a kormány határozatát az aradi Szabadság-emlékmű köztérre állításáról – közölte a Cronica Romana című bukaresti napilap márc. 15-én. A magát "nemzeti hírlapnak és magatartás fórumnak" nevező román napilap, amely korábban magyarellenes cikksorozatot közölt az aradi Szabadság-emlékműről, most közölte Zeno Oprisnak az államfőhöz intézett nyílt levelét. Zeno Opris felkérte Ion Iliescu elnököt, járjon közbe, hogy az emlékművet vigyék át Magyarországra, hiszen az "ténylegesen és jog szerint is" Magyarországé – írta a Cronica Romana, amely ismertette egy liberális párti (PNL) képviselő nyilatkozatát is a tervezett aradi román-magyar megbékélési parkról. Valentin Titu Ghiorghiof ugyanis azt tartja, hogy "nem helyénvaló" Aradon román-magyar megbékélési parkot létesíteni, mert a városban "nem lehet szó megbékélésről, mivelhogy Aradon nem voltak etnikumközi konfliktusok". /Román nacionalista tiltakozás az aradi Szabadság-emlékmű köztérre állítása ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./
2004. március 16.
A politikailag másként gondolkodók elleni kampány egyeseket arra indított, hogy még a legtisztább nemzeti érzéseket is saját alantas politikai céljaikra próbálják kisajátítani, írta Bálint Zsombor. Arra utalt, hogy Marosvásárhelyen egy szórólap megengedhetetlen hangnemben uszított az RMDSZ, a magyarság politikai képviselete ellen, s "magyar testvéreinket" a megemlékezéseken való részvétel bojkottálására hívta fel. A szórólap név nélküli, "a hétköznapi magyar ember felhívása" címet viselte. /Bálint Zsombor: Magyarok a magyar ünnep ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./
2004. március 16.
Marosvásárhely lakossága – nem engedve a röpcédulákon terjesztett bojkottra való buzdításnak nagy számban, méltósággal vett részt márc. 15-én a postaréti ünnepségen. A Székely vértanúk emlékművénél tízezernyi ünneplő gyűlt össze. Ünnepi beszédet mondott Virág György, a megyei tanács elnöke, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Ivanics Ferenc magyarországi képviselő, és György Annamária, a MADISZ képviselője. Virág György emlékeztetett: négy évvel ezelőtt, amikor csupán 163 szavazaton múlott a magyar jelölt sikere az első fordulóban, miközben a másodikban ezrekkel többen szavaztak a magyar jelöltre, de akkor már késő volt. /Az egység mellett tett hitet Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./
2004. március 16.
A marosszéki és marosvásárhelyi Székely Nemzeti Tanács megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az RMDSZ Maros megyei vezetősége megtagadta, hogy Bod Aladár, a szervezet elnöke a márc. 15-i ünnepségen a Székely vértanúk emlékhelyén beszédet mondjon. Nyilatkozatban tiltakoztak az önkényes, kirekesztő politikai döntés ellen. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./
2004. március 16.
Márc. 14-én Marosludason a helyi (andrássytelepi) Petőfi Sándor Általános Iskolában megtartott ünnepi műsor keretében bronzba öntött Petőfi-emlékplakettet avattak, amely a szászrégeni Tieme Nóra alkotása és a budapesti Urbán Tibor vállalkozó támogatásával készült el. Ünnepi beszédet Máté András iskolaigazgató és Tóth Sándor helybéli EMKE-elnök, valamint dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke. /Petőfi-emlékplakett avatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2004. március 16.
A város magyarsága együtt emlékezett márc. 15-én Szatmárnémetiben. A református temetőben található Kossuth–emléksírnál kezdődött az ünnepség. Korda Zoltán református lelkész és Amma Zoltán római katolikus plébános mondott imát. Ünnepi beszédet mondott Varga Attila parlamenti képviselő és Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezetője. Koszorút helyeztek el Kossuth emléksírjánál az RMDSZ, a MIK, az Magyar Polgári Szövetség, valamint több egyházi és civil közösség képviselői. A Kossuth–emléksírtól az Ormos–házhoz vonultak az ünneplők, ahol Kereskényi Sándor szenátor és Kovács Jácint, a MIK elnöke mondtak ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az Ormos–ház falán található Petőfi–emléktáblát. /T. L.: Együtt emlékezett Szatmárnémeti magyarsága. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./
2004. március 16.
Nagykárolyban márc. 15-én a Petőfi–szobornál a Kaffka Margit Művelődési Egyesület ünnepi műsorral egybekötött koszorúzást, Sróth Ödön, a Kaffka Margit Művelődési Egyesület elnöke és Vincze András történelemtanár méltatta az eseményt, Csőkör József a Petőfi–szobor 10 évvel ezelőtt történt felállításáról emlékezett meg. A koszorúzáson részt vett az RMDSZ, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség képviselője is. Este a színházteremben a helyi RMDSZ–szervezet ünnepi műsort rendezett. /Boros Ernő: Nagykárolyban tegnap a hat vezér ismét pajzsra emelte Árpádot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./
2004. március 16.
Márc. 15-én Csíkszeredában a Gál Sándor-szobornál dr. Csedő Csaba István polgármester mondott ünnepi beszédet. Az immár kialakult hagyományok szerint Gál Sándor ezredes hat évvel ezelőtt felállított emlékművénél kezdődött az emlékezés. A népes tömeg lovasok felvonulásában, a vendég rezesbandák által előadott negyvennyolcas dalokban gyönyörködhetett. A polgármester egységre szólította fel hallgatóságát. Ezt tette az ünnepség másik helyszínén, a Vár téren is. Hajdú Áron, az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezetének elnöke, majd a Magyar Polgári Szövetség nevében Papp Előd alpolgármester szólt a hallgatósághoz. Az ünnepség Tamás József római katolikus segédpüspök fohászával, majd a közösen elmondott Miatyánkkal ért véget. Az ünnepség kezdetén a fúvószenekar eljátszotta a román és a magyar himnuszt, a megemlékezést a székely himnusszal zárta. /Sarány István: Többezres tömeg Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./
2004. március 16.
Székely ruhás lovasok felvonulásával vette kezdetét a márc. 15-i ünnepi megemlékezés Székelyudvarhelyen. A Márton Áron téren Szász Jenő polgármester köszöntötte a szép számban összegyűlt városlakókat, meghívottakat. Az autonómia-igényről, az aktuális politikai helyzetről is szólt a Magyar Polgári Szövetség elnöki tisztségét betöltő polgármester. A rendezvény díszvendége, Schmitt Pál, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség alelnöke Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. Az RMDSZ részéről Antal István parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Szövetség részéről dr. Szakács István Péter, a szövetség udvarhelyszéki elnöke szólt az ünneplőkhöz. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája üdvözlőszavait felvételről hallgatták meg a jelenlévők. /Szász Emese: Együtt ünnepeltek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./
2004. március 16.
Gyergyószentmiklóson a Szabadság-emlékmű és a Kossuth Lajos-szobor talapzatára a város jelentősebb politikai és polgári szerveződései, valamint a testvérvárosok küldöttségei helyezték el a kegyelet virágait. A tekerőpataki fúvósok és a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Lovas Bandérium tagjai immár elmaradhatatlan színfoltjai a hasonló rendezvényeknek. A bárminemű politikai felhangot nélkülöző beszédében Farkas Zoltán, a városi RMDSZ elnöke annak a hitével szólott, aki arra vágyik, hogy a jelen és múlt egymásra találásából érdemesebb jövő szülessen. /Bajna György: Méltó megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./
2004. március 16.
Sepsiszentgyörgyön szép számban jelentek meg a márc. 15-i ünnepségen a városközpontban. Kellemes színfolt volt a zalaegerszegi hagyományőrző huszárok felvonulása s a megyeszékhely és a környező települések lovas fogatainak, valamint a Kováts Sándor Cserkészcsapatnak a bevonulása. Gazda Zoltán elmondta: Március 15. a sötét éjben fényes csillaga volt és marad a magyarságnak. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte, jó, hogy együtt ünnepelünk. Székelyföld tudja, hol lesz a helye, megfogalmaztuk magunkat, részt kérünk magunknak, számíthatnak ránk – zárta beszédét a polgármester. Az egyesített kórusok fellépése és a szavalatok után dr. Darkó Jenő történészkandidátus /Budapest/ mondott beszédet. Az ünnepség a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult. /(s): Sötét éjben fényes csillagunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./
2004. március 16.
Négynapos rendezvénysorozattal emlékezett Segesvár magyarsága márc. 15-re. Az Aurel Mosora Általános Iskolában tartották az immár hagyományossá vált szavaló- és prózamondó versenyt, a Gaudeamus házban pedig versmondó-vetélkedőt. Márc. 15-én mintegy 300-an vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából a várbeli Petőfi-mellszobornál szervezett rendezvényen, az ünnepséget Jakabházi Béla magyartanár vezette. Az ünnepségsorozat délután Fehéregyházán folytatódott, majd színjátszó csoportoknak az Eminescu Kultúrotthonban szervezett előadásával zárult. /(antalfi): Segesvár magyarsága is ünnepelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./
2004. március 16.
Az aradi vértanúk emlékművénél márc. 15-én Dan Vasile Ungureanu prefektus olvasta fel Adrian Nastase miniszterelnök üzenetét, majd a kolozsvári magyar konzulátust képviselő Kónya László Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta. A hagyományosan jelen lévő Dorel Popa polgármester örömét fejezte ki, amiért a magyar és román kormány közötti politikai egyeztetés nyomán a kormány döntést hozott a Szabadság-szobor felállításáról. “Személyes elégtétel számomra, hogy a kormányfő ezzel a határozattal rámutatott, hogy amit mi itt valamikor kigondoltunk és megtettünk, nem volt rossz dolog. Medgyessy és Nastase miniszterelnökök megmutatták Európának, hogy itt két nemzetiség van, amelyek ugyanazon a helyen kell hogy éljenek, és képesek európaizmust, civilizációt mutatni.” Tokay György képviselő kijelentette: “Elég nehéz erről beszélni, hisz egy nappal korábban még ez ellen próbálkoztak egyesek és kevesek, de nem sikerült Aradon maguk mellé állítani román barátainkat, hogy a gyűlöletet propagálják” „Ha ők az uszítást propagálják, akkor mi a szeretetet és a megértést propagáljuk.” Az emlékezés végén a jelen lévő egyházak képviselői közös, háromnyelvű miatyánkot mondtak a vértanúk emlékére, majd a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit. /Irházi János: Leborulás a nemzet nagysága előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2004. március 16.
,,15 millió magyar fohásza száll ma az ég felé, ehhez csatlakozunk mi is, maroknyi piski magyarság.” E szavakkal nyitotta meg a márc. 15-i emlékünnepséget Albert István református lelkész a piski csata emlékére újraállított obeliszk tövében. Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: 15 évvel ezelőtt a piski csata emlékére állított obeliszk széttörve hevert, ma pedig újraállított emlékoszlopként hirdeti a hősök emlékezetét. Vajdahunyadon pedig Petőfi-szobrot állítottak. Felújították a templomot, építettek iskolát és Magyar Házakat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnök beszédében hangsúlyozta, hogy itt, a végeken, ahol a hivatalos mosoly és kéznyújtás mellett még mindig meggyalázhatják nemzetünk és a szabadság hőseinek emlékét, emelt fővel kell helytállni a szórványban is, a piski hídnál, ahol a maroknyi sereg ünneplése is bizonyítja, hogy még nem veszett el Erdély. A piski ünnepségen Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei elnöke röviden ismertette az 1999-ben újraállított emlékmű történetét. Vajdahunyadon, a református templomkertben felállított Petőfi-mellszobornál ünnepeltek. Petrozsény magyar közössége Várpalota testvérváros küldöttségével együtt emlékezett a szabadságharc hőseire. Déván a Művelődési Ház nagytermében Magyar Március címmel tartott nagysikerű előadást a Magyarok Nagyasszonya Kollégium Turul együttese. /Gáspár-Barra Réka: Az emlékezés és az öröm ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2004. március 16.
Temesváron a márc. 15-i ünnepségsorozat az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének székházában kezdődött. Az első szabadtéri megemlékezésre a Győrödi fasor 1848-as Honvéd obeliszkjénél került sor a győrödi RMDSZ, a temesvár-gyárvárosi 1-es számú Általános Iskola tanárai és tanítói, valamint a Magyar Nyugdíjasok Klubja közös szervezésében. A fő ünnepséget a szabadfalui Petőfi-emlékműnél tartották. Horia Ciocarlie prefektus felolvasta Adrian Nastase román, Szász Enikő pedig Medgyessy Péter magyar miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, majd a történelmi magyar egyházak képviselői következtek. /Sipos János: Március 15. üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2004. március 16.
A képviselőház törvényhozási bizottsága elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet, amelyet hat RMDSZ-es képviselő nyújtott be. A testület szerint a jogszabálytervezet összességében ellenkezik az alkotmányos normákkal és elvekkel, az ország jogrendjével, a közösségi törvényi rendszerrel és a nemzetközi joggal. "Az európai szervezetek nem támogatják az autonóm, asszimetrikus régiókhoz hasonló, kizárólag etnikai alapon tervezett államon belüli entitások létrejöttét", áll a bizottság jelentésében. A törvényhozási bizottság szerint az 1995. febr. 1-jén Strasbourgban elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény, amelyet Románia is ratifikált, "nem biztosít kollektív jogokat a nemzeti kisebbségeknek", célja csupán az, hogy a nemzeti kisebbségek tagjainak egyenlőséget biztosítson a törvény előtt, és hogy megtiltsa a nemzetiségi alapon történő diszkriminációt. /Elutasították a Székelyföld autonómiatervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Ezt a véleményezést a parlamentnek nem kötelessége elfogadni, jelentette ki a Csapó I. József, a törvénytervezetet kidolgozó Székely Nemzeti Tanács elnöke. Elmondta, hogy ezt a véleményezést is csatolják majd ahhoz a dokumentumhoz, amelyet az Európai Parlament szakbizottságainak és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének készülnek elküldeni. „Hadd szembesüljenek ők is a felsorolt kifogásokkal” – magyarázta Csapó. Megjegyezte, a kisebbségvédelmi keretegyezmény a polgárok teljes és tényleges egyenlőségének a szavatolásáról rendelkezik. Az Európai Unióban az autonómiák működtetése megszokott gyakorlat. /Túl az első elutasításon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2004. március 16.
Tizenegy román halottja van a múlt heti madridi terrorista merényleteknek, hét román állampolgárt eltűntnek nyilvánítottak, huszonötöt pedig súlyos sérülésekkel továbbra is madridi kórházakban ápolnak. A román halottak és eltűntek sajtóban közzétett névsorából ítélve legalább két-három áldozat erdélyi magyar-román vegyes házasságból származik, vagy magyar nemzetiségű. A moldovai származású áldozatok közül két román állampolgár a csángó településként nyilvántartott Szabófalváról utazott ki munkát vállalni Spanyolországba. Spanyolország után Románia a második európai ország, amely a legtöbb emberéletet vesztette a madridi robbantásokban. /Kilencre nőtt a madridi robbantások román áldozatainak száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2004. március 16.
A madridi terrormerényletnek két erdélyi magyar áldozata is van. Mindketten marosludasiak: Zsigovszki Csaba és Budai István. Mindkettőjük neve ott volt az eltűntek listáján. Madridban több mint kétszázan haltak meg, s a sebesültek száma meghaladja az 1400-at. /Magos Károly, Spanyolország: Gyászoljuk az áldozatokat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./
2004. március 16.
Ráduly Róbert képviselő a vele készült beszélgetésben elmondta, a legutóbbi közvélemény-felmérés szerint, mind Csíkban, mind Csíkszeredában a politikusok között a legnagyobb népszerűségi indexet érte el. Csak ezért azonban nem pályázta volna meg a polgármesteri széket. Döntésébe a törvényhozás jelenlegi helyzete is belejátszott. A magyar képviselők szerepe mind súlytalanabb, főleg amióta az RMDSZ elveszítette önálló arculatát, és szinte teljesen összemosódott a jelenlegi kormánypárttal. Ezért a következő években nem kíván a román törvényhozásban tevékenykedni. Mindaddig, amíg nem lesznek Romániában is egyéni választókerületek, mert Ráduly ebben látja a garanciáját annak, hogy a politikai elit magatartása megváltozik, és a képviselők, szenátorok ne a három-négy emberből álló pártvezetés ukázait teljesítsék, hanem a közösségi akaratot képviselhessék. A következő évek nagy kihívása az Európai Unióhoz való csatlakozás. Fel kell készíteni Csíkszeredát, hogy az itt élőknek ez ne újabb terheket, hanem jólétet hozzon. Ráduly a régi értékeket – a rendtartó székely falut, benne az erős székely közösséggel – újra elővéve szeretne segíteni a településeken. Ráduly Csík területi RMDSZ szervezetének elnöke, az RMDSZ színeiben akar indulni. Sok terve van, ipari park létrehozása stb. Rámutatott: anélkül, hogy Székelyföld szintű népszavazás lenne az autonómiáról, a román hatalom sohasem fog foglalkozni az autonómiával. /Román Győző: Kihívás a gödörben. Beszélgetés Ráduly Róbert képviselővel, a Csík területi RMDSZ elnökével, Csíkszereda polgármesterjelöltjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16./
2004. március 16.
Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a vele készült beszélgetésben kiemelte: az erdélyi magyar politikai képviseletben konszenzust kell teremteni az autonómiaköveteléseket illetően, és ki kell jelenteni, hogy az autonómia a nemzeti közösség számára életbevágóan fontos dolog. Jelenleg azonban a hivatalos RMDSZ-vezetés azt az üzenetet küldi Európába és a román közösség felé, hogy igazából nem akarja az autonómiát. Hivatalosan még senki sem mondta ki: nem kell autonómia. Talán csak Székely Ervin bihari képviselő az egyedüli kivétel, aki szerint az autonómiaprogram divatjamúlt dolog, sőt áttételesen lefasisztázta azokat, akik ki mertek állni az SZNT autonómiatörekvései mellett. Kívánatos lenne az is, hogy Székelyföld teljes lakossága, etnikai hovatartozástól függetlenül, mondjon véleményt, hogy akarja vagy nem akarja ezt az autonómiát. A Polgári Szövetség több ízben kinyilatkoztatta, hogy az autonómiaprogramban látja a nemzeti közösség jövőjét. Toró T. Tibor természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyarság egységes képviselettel jelentkezzen a parlamenti választásokon /Román Győző Esély az esélytelenségben. Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16./
2004. március 16.
Megalakult a Magyar Polgári Szövetség gyergyóditrói és gyergyószentmiklósi helyi szervezete (ez utóbbi, bár területi székházat avattak Gyergyószentmiklóson, mindeddig nem volt bejegyezve). Mindkét településen jelölteket állítanak a helyhatósági választásokon. A gyergyói szervezet két héttel korábbi kezdeményezését, hogy a brassói kábeltelevízió helyi fiókja iktassa műsorába a Hír TV-t, eddig közel 300 városlakó írta alá. Az aláírásgyűjtés a területi székházban folytatódik. /Gergely Edit: Szerveződik az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2004. március 16.
Julianus-díjat nyújtottak át a hét végén Csíksomlyón Wass Endre közgazdásznak az erdélyi szórványban élő magyarok érdekében végzett munkájáért. A németországi Hamburgban élő gazdasági szakember czegei gróf Wass Albert író legkisebb fia. Mivel a közgazdász nem vehetett részt a Julianus-díjak decemberi átadásán, most a csíksomlyói kegytemplomban lezajlott ünnepség keretében vette a kitüntetést. Wass Endre elmondta, hogy óvodát működtet a Wass-család ősi fészke, Vasasszentgotthárd melletti, magyarok által is lakott mezőségi Feketelakon, a marosvécsi vártól nem messze fekvő Holtmaroson árva gyermekeket neveltetnek családi jellegű otthonokban, Szászrégenben pedig kollégiumot tartanak fenn. /Julianus-díj Wass Endre hamburgi közgazdásznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2004. március 16.
Szentegyháza fotómonográfiáját készítették el udvarhelyi, csíkszeredai fotográfusok az Orbán Balázs szemével Szentegyházán elnevezésű fotótábor ideje alatt. A fotókból készült tárlat márc. 13-án nyílt meg tárlat Székelyudvarhelyen. /(bb): "Orbán Balázs szemével". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./
2004. március 16.
Márc. 7-én nyitották meg a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola IX-XII. osztályos tanulóinak képzőművészeti kiállítását. /L. M.: Diákok tárlata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./
2004. március 16.
Megjelent a maroshévízi Kemény János Alapítvány Komán János által szerkesztett kiadványa, a Helytörténeti füzetek 4. száma. Ez alkalommal főleg népesedési kérdéseket tárgyal a kiadvány, de megtaláljuk benne Rokaly József írását az 1989 előtti maroshévízi iskolákról, dr. Garda Dezső a gyergyói népességcsökkenésről közöl tanulmányt, egy másik írásában pedig a XIX. század utolsó évtizedeinek csíki és gyergyói erdőgazdálkodását is bemutatja. Az 5. szám Maroshévíz és Gyergyó XX. századi irodalmával és történelmi könyvészetével kíván foglalkozni. /Történelmi füzetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./
2004. március 17.
A mozdonyvezetők és vasúti alkalmazottak márc. 15-én reggel hétkor kezdték az általános sztrájkot Márc. 16-án bukaresti ítélőtábla a mozdonyvezetők sztrájkjának felfüggesztéséről döntött. A határozat értelmében az elkövetkező harminc napon belül a vonatok a régi menetrend szerint közlekednek. A mozdonyvezetők fizetésemelést, étkezési jegyeket, az elbocsátások leállítását, illetve a munkaidőnek a nyolc óráról hat órára csökkentését kérték. /Kiss Olivér: Felfüggesztették a vasutasok sztrájkját. A bukaresti ítélőtábla döntése 30 napra szól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2004. március 17.
Ion Iliescu államfő márc. 16-án Koppenhágába érkezett, ahol háromnapos hivatalos látogatást tesz. A román elnök első ízben látogat egy alkotmányos monarchiába. Elutazása előtt Ion Iliescu kijelentette: Románia célul tűzte ki, hogy az idei év végéig lezárja az EU-val folyó csatlakozási tárgyalásokat, és nem kell egy későbbi időpontot számításba venni. /Dániába látogatott a román államfő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2004. március 17.
Márc. 15-én újabb bizalmatlansági indítványt tárgyalt a képviselőház. Az 56 ellenzéki képviselő által beterjesztett indítvány címe A Nastase-kormány csődje Románia európai integrációjával kapcsolatban. Az előterjesztést hosszas ügyrendi vita után a plénum végül megtárgyalta, végül elvetette. Az ülésen az RMDSZ részéről Pataki Júlia képviselő szólalt fel. Elmondta: amennyiben a beterjesztett indítványt a parlament elfogadná, eltörölne mindent, amit az utóbbi években megvalósított. /Újabb elvetett bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2004. március 17.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nyilatkozatban fejtette ki álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a képviselőházi törvényhozási bizottság elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet. A Székely Nemzeti Tanács hangsúlyozta, hogy a Székelyföld autonómiastatútumára vonatkozó törvénytervezet megfelel az európai normáknak és bízik annak elfogadásában. /Továbbra is bizakodik az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
