Dr. Ágoston Albert a Bibliából idézte Pál apostolt, ezzel ítélte el Tőkés Lászlót és Fodor Imrét, akik a radikális állásponton vannak, holott „a radikalizmus nem a mi járható utunk”. Pál apostol „jobbakat mond, mint egyes mai igehirdetők vagy szópufogtatók!” /Dr. Ágoston Albert: Pál apostolt idézve. Válaszféle Tőkés Lászlónak és Fodor Imrének. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2004. március 18.
Megdöbbentő, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik – írta a barátaihoz, írótársaihoz intézett levelében öt erdélyi magyar író, arra kérve "minden bent és kint lévőt", hogy fékezzék magukat, ne hallgassanak "rossz tanácsadókra" és állítsák meg az írószervezetet fenyegető "veszélyes folyamatot". A Levél Erdélyből, 2004 márciusában című szöveg öt aláírója – Gálfalvi György Marosvásárhelyről, Gálfalvi Zsolt Bukarestből, Horváth Andor, Kántor Lajos és Lászlóffy Aladár Kolozsvárról – "határokon innen és túl" élő és alkotó írótársaikhoz, barátaikhoz szólva emlékeztettek rá, hogy "a megalázás, a megosztottság, a gyanakvás és a nyomában járó gyűlölködés évtizedei után, 1989-ben, 1990-ben" sokan hitték azt, hogy kiderül felettük is az ég. "A külső és belső felszabadulás örömét azonban fokozatosan az új helyzet súlyos konfliktusokban megnyilvánuló dilemmái váltották fel. Ami számunkra meglepő és józanító volt: ez nem csupán magyar-román (magyar-szlovák, magyar-szerb, magyar ukrán), hanem magyar-magyar viszonylatban is megnyilvánult. Növekvő aggodalommal vettük tudomásul, hogy az ezredfordulón egy ilyen világban kell élnünk" – állapították meg a levél aláírói, akik már nem tudják elfogadni, hogy "a magyar írótársadalmon belül nem érvényesülhet a szakmai érdekközösség minimuma". A Magyar Írószövetség "múltjában voltak történelmileg jelentős szakaszok, mozzanatok", az írószervezet éppen a "közös érdekek képviseletében nyerte el értelmét". A Magyar Írószövetségnek ma is ezt kellene jelentenie a magyar írók számára – bárhol éljenek is, bármilyen politikai, társadalmi és esztétikai nézeteket valljanak. Éppen ezért megdöbbentő számukra, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik. "Az egymásnak feszülő, minden irányból szított indulatok ("a meg nem gondolt gondolat") eljelentéktelenedéssel, sőt széthúzással fenyegetik azt az írószervezetet, amelyben több mint egy évtizede mi is otthon érezhettük magunkat. Arra kérünk minden bent és kint lévőt, fékezzük magunkat, ne hallgassunk rossz tanácsadókra – állítsuk meg a veszélyes folyamatot. Ez a magyar irodalom és talán az egész magyar társadalom érdeke" – szögezte le levelében az öt erdélyi magyar író. /Erdélyi magyar írók levele a Magyar Írószövetségért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2004. március 18.
Az elsők között volt a mikolai önkormányzat a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése terén. Mikolában ismeretlenek rendszeresen lemázolják a magyar helységnevet. /(fodor): Mikola: Lemázolt településjelző. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./
2004. március 18.
Varga Károly elnök épülettervet mutatott be a dévai Geszthy Ferenc Társaság márc. 15-i gyűlésén. A Déva központjában elhelyezkedő, ötszintes, könyvtárral, díszteremmel, tanári lakásokkal, laboratóriumokkal, étteremmel, bentlakással, klubtermekkel ellátott oktatási-művelődési központ épületének tervrajza mindenkit ámulatba ejtett. A Geszthy Társaság elnöksége egy héten belül dönti el, hogy kire bízza a munkálatot. Az épület felszerelése jövőre marad, és a tervek szerint 2005 őszén már itt kezdheti a tanévet az önálló dévai magyar iskola. A dévai, illetve Hunyad megyei magyar szülőknek, diákoknak hihetetlennek tűnik, hogy mégis lesz magyar iskola Déván. Gondok vannak bőven. A jelenleg négy különböző intézményben működő dévai magyar tagozaton óriási a tanárhiány. Patrascu Magdolna aligazgatónő kimutatása szerint minden tantárgyból szükség lenne még legalább egy, de van, ahol két szakképzett tanárra. Az ősszel induló magyar tannyelvű kilencedik osztályok számának, profiljának terén is nagy a bizonytalanság. /Gáspár-Barra Réka: Összefogásra van szükség. Épül a dévai magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./
2004. március 18.
Az utóbbi években Szatmár megye svábok által lakott településein olyan könyvek jelennek meg, amelyek szerzője, Ernst Hauler minden, ezen a tájon a szatmári svábokat valaha ért vélt vagy valós sérelmet a magyarok nyakába varr. A Hauler úr által sorozatban erre a kaptafára gyártott "művek" legfrissebb példánya: A szatmári svábok árnyéka. "Passau 2003, Editura Bion Satu Mare, Szatmármegyében élt svábok emlékére, A szerző kiadása”. Kapható Szatmáron, Németországban a szerző címén, Passauban. A mostani recenzió szerzője, Boros Ernő régen felfigyelt Ernst Haulerre, a Szatmári Friss Újság 1997. nov. 7–i számában Ernst Hauler: a sváb Funar címmel art róla, melyre több német ajkú szatmári sváb is írásban reagált. Boros Ernő most saját cikkéből közölt részleteket, majd a visszhang–levelekből. 1997-ben megírta, hogy a sváb Funart Ernst Haulernek hívják. Hauler botcsinálta történész. A szatmári svábok egyike üdvözölte Boros Ernő írását: Végre akadt valaki, aki meg merte írni a valóságot. Haulerből csöpög a fajgyűlölet mérge. Hauler falujában, Nagymajtényban, alig beszéltek svábul. Hauler németül csak Nagykárolyban tanult meg. A sváb levélíró hozzátette: láttam Haulert a Hitlerjugend uniformisában... Hauler 1971–től kezdődően a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának volt a Szatmár megyei elnöke. Egyébként Hauler Romániát útlevéllel hagyta el, nem pedig a zöldhatáron át. És ki kapott annak idején útlevelet? /Boros Ernő: Haulerül szólva. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./
2004. március 18.
Több mint nyolcszáz kötetnyi szépirodalmi könyv jutott el a magyar lakosságú Szilágyfőkeresztúrba, a többségében románok lakta Cigányiból. Községközpont lévén, Cigányi könyvtára a korábbi évtizedekben gyarapodott, köztük magyar nyelvű könyvekkel is, amelyeket érthetően a helybeliek nem kölcsönöztek ki. Szilágyfőkeresztúr tanácsosa, Tolnai Miklós lelkipásztor kezdeményezésére jutottak el a könyvek rendeltetési helyükre, ő vállalta a református gyülekezeti házban a könyvtárosi teendőket. /Könyvtár a rendeltetési helyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
2004. március 18.
A kalotaszentkirály-zentelki iskola két volt diákja /Okos Márton és Kiss B. Atilla/ tanulmányi ösztöndíj alapítását kezdeményezte az elmúlt évben. Az ösztöndíjat a falu iskolájának egykori diákjáról, Gyarmathy Zsigmondról nevezték el, aki 1832-ben született Kalotaszentkirályon. Most adták át az Ady Endre iskolában a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjat. /Péntek László: Átadták a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 18.
Romániát arra is felszólította az Európai Unió, hogy az igazságszolgáltatását is vizsgálja felül. Most éppen a Wass Albert pere van napirenden. Őt Romániában elítélték, Amerikában felmentették. Az 1956-os magyar forradalom után is tömegesen rendezték a kirakatpereket Romániában. Több, mint 200 személyt tartóztattak le, közülük 11-et halálra ítéltek, 10-et ki is végeztek. A vád általában az volt, hogy egyetértett a magyar forradalommal. Szabó Rozália csak egyet említett 1956 kirakat-pereiből, Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkész esetét. Ő, amellett, hogy gondját viselte saját gyülekezetének, 1944-ben védelmezője volt a helybeli zsidóságnak. Az 1947 évi nagy szárazság idején öt román gyermeket fogadott a családjába és mint saját gyermekeiket gondozták, táplálták. „Csupa hálából" a román bíróság nemcsak őt pusztította el, a feleségét és négy gyermekét is kényszerlakhelyre hurcolta. Bútor nélküli földkunyhóba rakták be. Kályhájuk sem volt, s a földön aludtak. Szabó Rozália szerint ez is egy komoly ok az autonómia kérésére, hogy legalább annak a területén lennénk megszabadítva a kirakatperektől. Akkor talán nem lenne annyira kiszolgáltatott a szórvány-magyarság sem. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Európa lát és hall. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
2004. március 18.
Harminckettedik esztendeje, hogy a Sóvidék marosvásárhelyi festője, Sükösd Ferenc fiatalon, tragikusan elhunyt. Márc. 17-én megnyílt az emlékkiállítása Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. /N. M. K.: Sükösd Ferenc képei a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2004. március 18.
A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör márc. 15-i meghívottja Márkus András költő volt, aki 16 éves kora ellenére alelnöki tisztséget tölt be az irodalmi kör vezetőségében, továbbá a Kiskorú Írók Ligájának alapítótagja és egyben elnöke. A Bulgakov kávéház pincéjében hetente jelentkező irodalmi körön immár második alkalommal kaphattunk ízelítőt írásaiból. /Pintér Hajnalka: Költészet a forradalom napján. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 18.
A Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökség címet adományozott a Házsongárdi temetőnek. Az oklevelet és aranyjelvényt márc. 20-án nyújtják át Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében a Házsongárd Alapítvány képviselőinek. Dr. Gaal György, a Házsongárd Alapítvány elnöke elmondta: örülnek a díjnak, amelyben az immár öt éve az összmagyar jelképnek számító temetőnk (Budapest után ez a második legfontosabb hely, ahol nemzetünk jelentős személyiségei nyugszanak) megmaradásáért fáradozó alapítvány munkájának elismerését látják. Ugyanakkor furcsállják, hogy a kitüntető díjat nem nekik, a munkát kifejtőknek címezték, hanem magának a történelmi ereklyének tekinthető temetőnek. /Magyar Örökség-díj Házsongárdi temetőnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 18.
Tersánszky Józsi Jenő nagybányai születésű íróról nevezték el azt a könyvtárat, amely márc. 19-én nyitja kapuit Nagybányán, a Máramaros megyeközponti Teleki Magyar Házban. A városban egy könyvtárat működtet az RMDSZ helyi szervezete, egy másik pedig a Németh László Gimnáziumban van. Nagyobb magyar könyvkészlete van még a megyei könyvtárnak, ennek állományát azonban nem frissítették a rendszerváltozás óta. A gimnázium könyvtára csekély, könyvállománya és kis helyisége miatt gyakorlatilag kihasználatlan. Az RMDSZ által működtetett Németh László Könyvtár továbbra is Nagybánya legnagyobb magyar tékája. Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház vezetője elmondta, a Tersánszky Könyvtár köteteit többnyire magánadományokból gyűjtötték össze. „Több mint 10 ezer kötet és folyóirat gazdagítja könyvtárunkat” – mondta Dávid. A könyvtár sajátossága, hogy CD-n és számítógépen tárolt elektronikus kiadványokban és internetes adatbázisokban is lehet keresgélni. /Pesek Attila: Régi könyvek – új téka. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 19.
A képviselőház 284 "igen", három "nem" szavazattal és hat tartózkodással márc. 18-án elfogadta a helyhatósági választások törvényét a választási bizottság által kidolgozott formában. A tervezetet a felsőház korábban már elfogadta. A plénum azt a módosítási indítványt is elvetette, amelyet Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselők nyújtottak be. A kezdeményezők kérték annak a szövegrésznek a törlését, amely előírja, hogy a helyhatósági választásokon csak a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek szervezetei vehetnek részt, amely szervezetek tagsági aránya meghaladja a legutóbbi népszámláláson önmagukat az illető kisebbség tagjainak valló személyek összlétszámának 15 százalékát. /Elfogadta a képviselőház a helyhatósági választási törvényt. Marad a kisebbségi szervezetek részvételének korlátozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ A képviselőházban elsöprő szavazattöbbséggel fogadták el a választási törvényt, mely szinte lehetetlenné teszi a konkurens kisebbségi szervezetek részvételét a helyhatósági választásokon. A jogszabály szerint csak azok a kisebbségi szervezetek állíthatnak jelölteket, amelyekbe az illető kisebbség 15 százaléka vagy 25 ezer tagja beiratkozott. Ráadásul a 25 ezres küszöbszámot úgy kell teljesíteni, hogy az aláírások legkevesebb 15 megyéből származzanak, valamennyi megyében és a fővárosban legkevesebb 300 aláíró legyen. A jogszabály a jelenleg is parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteket mentesíti a reprezentativitási kritérium teljesítésétől. A javaslatot az RMDSZ képviselőinek a többsége támogatta annak ellenére, hogy korábban szinte valamennyi rangos román emberjogi szervezet diszkriminatívnak, és súlyosan demokráciaellenesnek tartotta. A végső szavazáson csak négy rebellisnek számító RMDSZ-képviselő szavazott a törvény ellen, és hat képviselő tartózkodott. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta, noha diszkriminatívnak tartják a törvényt, megpróbálják teljesíteni a benne támasztott követelményeket. Hozzátette, szándékukat az is megnehezíti, hogy a képviselőház más aláírási ívet szavazott meg mint a szenátus, és ezzel gyakorlatilag lenullázta az eddigi aláírásgyűjtő munkájukat. /Gazda Árpád: Igen a diszkriminációra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2004. március 19.
Zártkörű találkozóra látogatott Sepsiszentgyörgyre Markó Béla, hogy a Volt Politikai Foglyok Szövetségének (VPFSZ) elnökségével tárgyaljon. Török József, a VPFSZ elnöke elmondta, felkérték Markót, üljön tárgyalóasztalhoz Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével. „Az elnök úr kitartott álláspontja mellett, hogy a különböző csoportosulásokkal csak az RMDSZ égisze alatt hajlandó tárgyalni” – tájékoztatott Török József. A VPFSZ számon kérte az RMDSZ-től az autonómia ügyében tett lépéseit is, kifogásolta, hogy nem tapasztalt konkrétumot. Az RMDSZ elnöke a kis lépések politikája mellett érvelt, és a sikerek közé sorolta, hogy ma már van magyar felirat Sepsiszentgyörgy állomásán. A VPFSZ háromszéki szervezete februárban Együtt a közös ügyért címmel fogalmazott meg nyílt levelet, amelyben magyar–magyar párbeszédre hívta Markó Bélát és Szász Jenőt. /Farkas Réka: Esélytelen a Markó–Szász találkozó? = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2004. március 19.
Aradon a tábornokok emlékét gyalázó román nyelvű felirat /Gyilkosok parkja/ jelent meg a Tűzoltó tér kerítésén. Cziszter Kálmán, az RMDSZ Arad megyei szervezetének alelnöke szerint ez kapcsolatban áll a helyhatósági választások közeledésével. Cziszter Kálmán optimista a jövőt illetően, szerinte lecsendesednek a kedélyek. A feliratot a polgárőrség épülete mellett helyzeték el. A polgárőrök nem látták a tetteseket. /Borbély Tamás: Folytatódik a hangulatkeltés a Szabadság-szobor ellen. Lázító feliratok jelentek meg a Tűzoltó tér körül. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2004. március 19.
A határon túli magyarok támogatásának csökkentése nem teszi szükségessé a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását – jelentette ki márc. 18-án Kovács László külügyminiszter. Takarékosabb támogatásra kell berendezkedni, ez alól a határon túli magyarság sem lehet kivétel – mondta. Előzőleg Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy időszerű lenne a MÁÉRT összehívása "a költségvetési megszorításokkal kapcsolatos helyzet" áttekintése érdekében. Kovács László nem tartotta indokoltnak Bugár Béla megnyilatkozását: a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke a takarékossági intézkedésekre hivatkozva nem vette át a neki odaítélt és a szlovákiai magyarságnak is szóló kitüntetést. – Ezt a logikát követve a parlamentben hétfőn egyetlen magyar állampolgárnak sem kellett volna átvennie a kitüntetést a magyarországi takarékossági intézkedések miatt – mondta a külügyminiszter. Kovács László márc. 18-án Markó Bélával találkozott Budapesten. Kijelentette: június második felére tervezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását. Markó Béla beszámolt Kovács Lászlónak arról, hogy a kedvezménytörvény végrehajtása megkezdődött, és eddig már több mint 70 ezer támogatási igénylés érkezett. Markó Béla kérte, hogy a kormány az év folyamán korrigálja a költségvetésben elkülönített támogatás mostani összegeit. /Kovács–Markó találkozó Budapesten. MÁÉRT júniusban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2004. március 19.
Cseke Gábor újságíró kifejtette: Bugár Béla szuverén egyéniség, joga van eldönteni, hogy mit csinál. Cseke Gábor feltette a kérdést: egyáltalán, van-e még kitüntetni való ember a Kárpát medencében? /Cseke Gábor (a szerző újságíró): Az „igazolatlan hiányzó". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2004. március 19.
Eddig tizenhat romániai áldozata, köztük két erdélyi magyar van a március 11-i madridi terrorcselekmény-sorozatnak. Alapos ellenőrzésnek vetik alá azokat a személyeket, akik azt állítják, hogy a madridi halálvonaton voltak, és most a román állam által az áldozatok számára felajánlott segítségért folyamodnak – jelentette ki Marian Sarbu munkaügyekkel foglalkozó tárcanélküli miniszter. /Tizenhatra emelkedett a madridi román áldozatok száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2004. március 19.
Nőtt a sajtóra kifejtett politikai nyomásgyakorlás Romániában – állapította meg a 2003-ra vonatkozó, sajtószabadságot vizsgáló jelentés. Mircea Toma, a jelentést készítő Academia Catavencu sajtómonitorizálással foglalkozó ügynökség igazgatója elmondta, hogy tavaly megerősödött a tájékoztatás politikai ellenőrzése. A jelentés szerint a véleményszabadságot és a szabad tájékoztatást a tévéadók által közvetített politikai hírek eltorzítása sérti. Tavaly aggasztóan emelkedett az újságírókat ért bántalmazások száma. 2000–2002 között egyetlen újságírót bántalmaztak, viszont tavaly 16 ilyen esetet jegyeztek. /Tavaly is sérült a sajtószabadság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2004. március 19.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma új ösztöndíjakat alapított a határon túli magyar írók, irodalmárok részére. A tárca összesen 10 millió 800 ezer forintot oszt szét a sikerrel pályázók között. Egyénenként tíz hónapos futamidőre mintegy havi 60 ezer forintos összeget (9-10 millió lej) lehet elnyerni négy kategóriában, 6-4 alkotónak. Székely János ösztöndíjban a költészet és a drámaírás területén alkotó pályázók részesülhetnek (évente 6 fő), Gion Nándor ösztöndíjban a prózaírók (4 fő), Schöpflin Aladár ösztöndíjban az 1990 után megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésével foglalkozó kritikusok (4 fő) és Benedek Elek ösztöndíjban az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írás területén alkotók (4 fő). A pályázatokat 11 fős kuratórium bírálja el, melynek elnöke dr. Ilia Mihály docens (Szegedi Tudományegyetem – Modern Magyar Irodalom Tanszék). /(Guther M. Ilona): Új ösztöndíjak íróknak, irodalmároknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2004. március 19.
Befejeződött a tisztújítás a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az intézmény rektori tisztségébe Copotoiu Constantin egyetemi tanár került. Rektor-helyettesnek a tisztségébe újraválasztott Nagy Örs mellett Branzaniuc Klára egyetemi előadótanárt választották. /Új vezetőség a MOGYE élén. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2004. március 19.
A bukaresti magyarság előbb a Calvineum református templomban, majd a Petőfi Házban ünnepelte meg márc. 15-ét. Másnap a román sajtó beszámolt az országszerte lezajlott rendezvényekről. Legnagyobb terjedelmet – fél újságoldalt – az Adevarul szentelt a megemlékezéseknek. Kiemelte, hogy Vajda Borbála szenátor Magyarország zászlajának kokárdáját viselte a mellén a Parlamentben. Ezt „az ellenzék vagy nem vett észre, vagy csak azért nem tette szóvá, nehogy Vajdát kínos helyzetbe hozza" – írta az Adevarul. Barabás István újságíró megjegyezte, a román parlament történetében első ízben fordult elő magyar kokárdás jelenlét a testület ülésén. Ugyanígy rendhagyó esemény a kolozsvári: a városi tanács magyar tagjai kokárdával jelentek meg a délutáni soros munkaülésen. Gheorghe Funar ideges lett és követelte, hogy mivel „idegen ország" jelképe, vegyék le. Nem vették le. Barabás megjegyezte, 14 év alatt is milyen sokat változott a világ! Felidézte a néhai Tineretul Liber 1990. márc. 17-i számát, amelyben Ioan Gavra A tolerancia nem jelenti, hogy toleránsak legyünk az intolerancia iránt címmel írt helyeslően arról, hogy a Vatra Romaneasca tiltakozott az RMDSZ terve ellen, hogy márc. 15-én ünnepi rendezvényekre kerüljön sor Romániában. /Barabás István: Március – fény és árnyék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2004. március 19.
14 év telt el azóta, hogy Marosvásárhelyen „máig ki nem derített erők véres pogromot szerveztek.” – olvasható az RMDSZ Maros megyei szervezete vezetősége nevében dr. Kelemen Atilla elnök rövid emlékezőjében. Az események mély nyomot hagytak a város életében. Emlékezni kell az áldozatokra, azokra, akik 1990 márciusában elhunytak, megsebesültek az idegengyűlölet által szított összecsapásokban. /Emlékezzünk! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2004. március 19.
Márc. 19-én tizennégy éve történtek Marosvásárhelyen azok az események, amelyeket "fekete március" néven emlegetnek. Akkor gyűlölködés, intolerancia vitte az utcára a vasvillával, botokkal felfegyverzett és a háttérből manipulált embereket, hogy aztán a város főterét vérbe borítsák. Valódi megbékélésről nem lehet beszélni, de az bizonyos, hogy a véres események megismétlődése ma már elképzelhetetlen. Azonban nem lehet állítani, hogy toleranciában, a másság elfogadásában Marosvásárhelyen vagy máshol gyökeres fordulat állt volna be, írta Mózes Edit újságíró. Szerinte azóta az egymást követő kormányzatok elfogadták, hogy a "magyar kártya", az "etnikai kártya" nem lehet célravezető. Mózes Edit sorolta: maholnap áll az aradi Szabadság-szobor, használható az anyanyelv a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, folyik az elkobzott földek és erdők, egyházi ingatlanok visszaadása. Azonban a magyarellenes megnyilvánulások még mindig fellelhetők, állapította meg. /Mózes Edith: Márciusi számvetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2004. március 19.
A Magyar Polgári Szövetség Maros megyében már megkezdte az aláírásgyűjtést, amire a leendő választási törvény kényszerít. Eddig mintegy 1.200-an váltak a szervezet támogató tagjává, csak Szovátáról másfél nap alatt több mint 500-an írták alá az íveket" – jelentette ki Tőkés András, a MPSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke a márc. 18-án első alkalommal megtartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a vádakkal ellentétben nem az MPSZ osztotta meg a magyarságot, hanem ellenkezőleg, a megosztott erdélyi magyarság miatt alakult meg a szervezetük. Mintegy 15-20 százalékra becsülte azon magyarok arányát, akik a helyhatósági választásokon semmiképpen nem szavaznának az RMDSZ-re, és akiknek szavazatai az MPSZ felé "áramolhatnának". Ily módon – érvelt tovább – az RMDSZ-szel a személyes vagy másmilyen okok miatt "elégedetlen magyarok" szavazatai sem vesznének el. Dónáth Adél, az MPSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje 30 százalékos esélyt ad magának. A marosvásárhelyi MPSZ az urnás előválasztásokat szorgalmazza, amin az RMDSZ jelöltjével, de más, független magyar jelölttel is összeméri erejét. Dónáth Adél csak abban az esetben lép vissza, ha az előválasztáson a lakosság többsége Kelemen Atilla mellett voksol. /Antalfi Imola: 1.200 tagot toboroztak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2004. március 19.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen márc. 17-én Keresztény egyetem, egyetemes keresztény hagyomány, gyakorlat és jövendő címmel szervezetek konferenciát. Dr. Rókusfalvi Pál budapesti pszichológus a keresztény egyetemekről szóló előadásában kifejtette: egyre erősödnie kell a nemzet és a kereszténység közötti kapcsolatnak. Dr. Kozma Zsolt, kolozsvári teológiai professzor előadásában a keresztény szellemiség társadalomban, tudományban, művészetben való szerepét taglalta. A vitaindító előadások után kerekasztal-beszélgetések folytak arról, hogy a szekularizált világban lehet-e kovász az evangéliumot hirdető egyház, milyen pluszt adhatnak a keresztény egyetemek. Kató Béla egyházkerületi főjegyző előadásában a keresztény hátterű magyar egyetemi rendszer erdélyi felépítéséről értekezett. /(Balla Tünde): A szeretet, mint egyetemes értékhordozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2004. március 19.
Szinérváralján a római katolikus egyház végre visszakapta jogos tulajdonát, a templom melletti épületet. A fél évszázad alatt tönkretett épületet őszre helyre kell állítanunk, jelezte Szilágyi Adalbert-Béla helyi RMDSZ-elnök. Ha minden terv szerint fog menni, a következő tanévet már a régi-új iskolában fogják elkezdeni az I-VIII. osztályos magyar tagozatos tanulók, valamint a két magyar óvodáscsoport. /Vári Attila: Visszaszolgáltatták a katolikus egyház szinérváraljai ingatlanát! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 19./
2004. március 19.
Megjelent Kozma Mária Vérkápolna /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete, melyben az 1694-es csíki tatárbetörés története és jelen fonódik regénnyé úgy, hogy a különböző idősíkokban létező szereplőknek van egy közös érintkezési pontjuk: a Vérkápolna látomása. /Új könyv: a Vérkápolna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2004. március 20.
Újabb döntés született az aradi Szabadság-szobor ügyében: a szoborcsoportot ápr. 18-án avatják fel az aradi Tűzoltó-téren – jelentette be Markó Béla. Az időpontot a kormánnyal folytatott egyeztetést követően rögzítették. /Április 18-án avatják fel az aradi Szabadság-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2004. március 20.
A Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet pusztán "választási trükk", kezdeményezői ezáltal próbálnak szavazókat szerezni, nyilatkozta Márton Árpád Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő. Elmondta: az RMDSZ-nek fenntartásai vannak a tervezettel kapcsolatban ennek tartalma és benyújtásának időzítése miatt. Kifejtette, a tervezet történelmi melléfogásokat és törvényhozási hibákat tartalmaz. "A Székelyföldnek 800 000 lakosa van, Romániában pedig vannak ilyen létszámú megyék, tehát nem régió, hanem megye létrehozását kellett volna kérni", mondotta. /Székelyföld autonómiatervezete választási trükk? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
