Polgári engedetlenségre való uszító tevékenység miatt tiltották ki kilencven napra Bayer Zsoltot Románia területéről, amint azt Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete levélben közölte az újságíróval. Fabian a román hatóságok által szolgáltatott adatok alapján tájékoztatta Bayer Zsoltot. A nagykövet szerint Bayer Zsoltnak nincs oka arra, hogy "újságírói mivoltára hivatkozzon", hiszen az erdélyi rendezvényeken résztvevőként és nem mint újságíró foglalt állást. Románia budapesti nagykövetének a Magyar Nemzetben közölt leveléből kiderül: a kitiltás nem a székelyföldi autonómia megvitatása, hanem a téma "felvetési módjának a következménye". A román határrendőrség részéről korábban azt közölték: Bayer többször nyilvánosan uszított az államrend ellen, dicsőítette a revizionista nézeteket, támogatásáról biztosította az elszakadási törekvéseket. /Bayer Zsolt kitiltását magyarázza Románia budapesti nagykövete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 24./ Uszításra hivatkozva utasították ki Bayert. = Magyar Nemzet, márc. 23.
2004. március 24.
Márc. 23-án tartották Szatmárnémetiben, a székesegyházban a 200 évvel ezelőtt megalakult Szatmári Római Katolikus Egyházmegye jubileumi ünnepségét. Schönberger Jenő megyés püspök köszöntötte a meghívottakat és ismertette a nap jelentőségét: "A szatmári egyházmegyét szatmári székhellyel I. Ferenc osztrák császár és magyar apostoli király 1804. március 23–án hasította ki az egri egyházmegyéből. Ezt VII. Pius pápa még az év augusztus 9–én pápai bullájával szentesítette. A királyi Magyarország akkori legfiatalabb püspöksége öt vármegye területét ölelte fel: Szatmárét, Ugocsáét, Máramarosét, Beregét, Ungét, és néhány szabolcsi település is ide tartozott. A trianoni békeszerződés után az egyházmegye három részre oszlott: 44 plébánia 80 pappal és 75 ezer hívővel Romániához került. 1991–ben az egyházmegye újjáalakult Reizer Pál püspök irányításával, az azóta eltelt időszaknak megvannak az eredményei." Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek magyar, német és román nyelven celebrálta. A szentmisén német nyelven Lerm István, román nyelven Anton Diacu, az új román római katolikus plébánia plébánosa, magyar nyelven Láng Pál kanonok, a székesegyház plébánosa olvasott fel szentleckét. Megjelent többek között Bálint–Pataki József, a HTMH elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Soós Károly, a Márton Áron Társaság titkára, Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere. /Elek György: Kétszáz éve alapították a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 24./
2004. március 24.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetősége sikeresnek tartja Biró Rozália nagyváradi alpolgármester két és fél éves mandátumát. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Tőkés László református püspök kijelentéseire reagálva, miszerint a szövetség olyan trikolór-háborút folytat, mint Funar Kolozsváron, elmondta: az egyházi méltóság valószínűleg fizikai és lelki fájdalmat érez, ha másnak van jó ötlete. Biró Rozália jelentős eredményeket ért el a környezetvédelem, szociális ügyek, civil szervezetek, valamint testvérvárosi kapcsolatok területén. Tőkés László korábban azt kifogásolta, hogy a megyei szervezet idén márc. 15-ét megelőzően tizenötezer nagyváradi magyar családnak küldött kokárdás meghívót. A Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalása szerint mintegy 15 ezres tömegjelenlétről beszéltek, miközben valójában még ötezren sem voltak. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő a Bihar megyei MPSZ polgármesterjelöltje. Lakatos úgy vélte, hogy Szilágyinak az RMDSZ által szervezett előválasztáson lett volna a helye. /Borbély Tamás: Bemutatkozott Nagyvárad magyar polgármesterjelöltje. Irigységgel vádolták Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
Krizbai Imre, az erdővidéki Székely Nemzeti Tanács elnöke lemondott tisztségéről. Krizbai Imre szerint Bán István vállalkozó, az SZNT erdővidéki alelnöke nem megfelelő Baróton a polgármester-jelöltségre. Az SZNT berkeiben már korábban vitát szült, hogy Bán István vállalkozó indulni kíván az MPSZ jelöltjeként a júniusi polgármester-választáson. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke közölte: tudomásul veszik Krizbai Imre elhatározását, az új elnök személyéről a széki közgyűlésnek kell döntenie. /Benkő Levente: Krizbai Imre lemondott. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
Évekkel ezelőtt, amikor a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanárai nevében helyzetelemző írások jelentek meg az erdélyi magyar napilapokban, kisebbfajta felzúdulás keletkezett. Akkor a sajtóvita kezdeményezői az önálló magyar egyetem újraindításának gondolatát kérdőjelezték meg. S tették ezt a valamikori Bolyai lejáratásával, és a diákok, illetve a felsőoktatásban dolgozó magyar tanárok sorában végzett felmérésre hivatkozva. Az akkori vita előzménye a multikulturális egyetemi modell, a sebtében beindított "magyar és német vonal" volt. A lap munkatársa, Németh Júlia leszögezte: a magyar egyetem kérdése nem a felsőoktatás berkeiben eldöntendő dolog, hanem kifejezetten politikai ügy, amely a magyar kisebbség egészét érinti. Az RMDSZ azóta jó néhány csapdába belesétált (lásd Petőfi-Schiller Egyetem, spanyolfalként használt multikulturalitás, egyetemi autonómia stb.), de nem szűnt meg hangoztatni azt a jogot, hogy az anyanyelvi oktatás kérdésében kizárólagos döntési jogra és számarányának megfelelő költségvetési intézményrendszerre tart igényt. A magyar intézményrendszer ügyében semmi előrelépés nem történt. A döntést nem lehet azokra hárítani, akik nem hajlandók, vagy nem merik véleményüket nyilvánosan vállalni. A politikai nyomásgyakorlás, a megfélemlítés még nem szűnt meg. /Németh Júlia: Személyes érdek kontra közügy. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./ 1997. elején indult vitában többen megkérdőjelezték az önálló magyar egyetemet, elsősorban a Szabadelvű Kör tagjai. Cs. Gyimesi Éva szerint a magyar egyetem "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallotta Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./ Magyari Nándor László szerint "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 10./ A közelmúltban autonómiát, önálló egyetemet követelt "boldog-boldogtalan". /Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, 1997. jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 3./
2004. március 24.
A Kovászna megyei tanács vagyonkezelésébe került a Háromszék épülete. Egyelőre nincs lehetősége a két Kovászna megyei napilapnak, a Háromszéknek és a Cuvantul Nou-nak, hogy megvásárolja székházát. A megyei tanács úgy döntött, nem adja el az épületet, csak átveszi a szerkesztőségektől saját vagyonkezelésébe. A Háromszék szerkesztősége régen szeretné megvásárolni székházat, Demeter János megyei tanácselnök megígérte, hogy mindent megtesz ez ügyben. Az RMDSZ vezetőségéből többen azonban rosszallásukat fejezték ki, amiért a megyei önkormányzat az általuk „ellenséges hangvételűnek” ítélt lap segítségére siet, Márton Árpád képviselő nyíltan megfogalmazta ezzel kapcsolatos tiltakozását. A zárt tanácsülésről kiszivárgott hír szerint néhányan úgy vélték, a két újság egy „borsos lakbérrel” jól sakkban tartható. A román lap számára jobb lenne, ha nem adnák el az épületet, mert a román szerkesztőségnek nincs pénze vásárlásra. /Farkas Réka: Nem eladó a lapszékház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
Szeptembertől legkevesebb negyven háromszéki tanító marad állás nélkül, a tanárok közül pedig szakonként egy-kettőnek szintén meg kell válnia katedrájától. A leépítésre diákhiány miatt kerül sor. Sepsiszentgyörgyön tíz I. osztállyal indul kevesebb, mint idén, megyeszinten pedig a megszűnő elsők száma túllépi a negyvenet. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint a tanügyben megkezdődik a kenyérharc, ki ahogy tud, elhelyezkedik néhány évre helyettesítőként, de a tanítók számára a pálya előbb-utóbb túlzsúfolt lesz, a friss végzősök nem fognak tudni elhelyezkedni. Az I. osztályok számának csökkenése nagyobb mértékű az óvodai csoportok elapadásánál, ami azzal magyarázható, hogy idén februárban csupán Sepsiszentgyörgyön közel háromszáz hatéves gyermek szülei kérték a halasztást, míg tavaly a hét év alattiak közül is sokan beiratkoztak az iskolába. /(fekete): Tanítanának, de nincs, akit. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2004. március 24.
Tanúkihallgatásokkal folytatódott márc. 23-án Kolozsváron az a per, amelyet Csibi István csíkszeredai vállalkozó a Krónika napilap ellen indított. Csibi azt követően perelte be a Krónikát, Csinta Samu főszerkesztőt és Rostás Szabolcs újságírót, hogy a lap az utóbbi időben Csíkszeredában elkövetett erőszakos cselekmények hátteréről szóló A félelem pszichózisa – ki fia a csíkszeredai maffia című cikket közölte. A tanúként beidézett Ráduly Róbert parlamenti képviselő a bírósági meghallgatáson elmondta, hogy a csíkszeredai erőszakos cselekmények mögött Csibi István áll. Szerinte a Krónika objektíven írt a székely városban történt erőszakos cselekményekről. A képviselő már tavaly interpellált a parlamentben, és felrótta a hatóságoknak, hogy nem tettek semmit azért, hogy tisztázzák a közrendet veszélyeztető súlyos cselekedeteket. Hasonló tartalmú politikai nyilatkozatban ítélte el a történteket Eckstein-Kovács Péter szenátor is, az alperes jogi képviselője, aki szemrehányást tett a hatóságoknak amiatt, hogy közel fél éve nem sikerült fényt deríteni az erőszakos cselekmények elkövetőinek kilétére. A csíkszeredai vállalkozó a Hargita Népe, a Romániai Magyar Szó, a Krónika és az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője mellett az Adevarul című központi román lapot is beperelte. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elítélte az újságírókra kifejtetett nyomást. /B. T.: Egyre gyakoribb az újságírók megfélemlítése. Kolozsvári szerkesztők a bíróság előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
Márc. 20-án vette át a Házsongárd Alapítvány értelmi szerzője, Gergelyné Tőkés Erzsébet, Gaal György művelődéstörténész és Sipos Gábor történész-levéltáros Európa egyik legrégibb temetőjének, az "összmagyar jelképnek" számító Házsongárdnak ítélt Magyar Örökség-díjat. Egy nappal később Incze Ferenc 1988-ban elhunyt neves kolozsvári festőművész sírját feldúlták, eltűnt a művész nyolc évvel a halála előtt, 1980-ban saját kezűleg készített síremléke, a bronzportré. /Feldúlták Incze Ferenc festőművész házsongárdi sírját. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
Szabó Dezső író születésének 125. évfordulója tiszteletére a Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ és a Református Kollégium igazgatósága ünnepséget szervez Kolozsváron, márc. 25-én. Az ünnepségen a diákok bemutatják pályamunkájukat. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
Tisztújító közgyűlését tartotta márc. 22-én a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete Kolozsváron. A hidelvi Kalandos Társaság utcai székházába azonban kevesen jöttek el, ezért úgy döntöttek, hogy négy hónapra meghosszabbítják a jelenlegi vezetőség mandátumát. Beszámolójában Farkas Zoltán megyei elnök beismerte, az elmúlt két esztendőben a Kolozs megyei gazdaköri tevékenység gyengére sikeredett. Tucatnyi magyar agrárvállalkozó csődbe jutott, vagy még idejében átnyergelt más tevékenységre. A kisgazdák szinte kizárólag önellátásra termelnek. A kilencvenes évek eleji 62 gazdakörből mára alig maradt néhány. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke úgy vélekedett: a gazdaköröket tömörítő egyesület továbbra is sok segítséget nyújthat a gazdáknak. Számos hazai és magyarországi kiállításra, szaktanfolyamra, tapasztalatcserére lehetne eljutni. Az európai uniós tárgyalások során a kormánynak a támogatások szétosztását át kell engednie szakmai civil szervezeteknek. Ebből az RMGE is részt fog kérni. /(m.j.): Aranyosgyéres. Újra kell éleszteni a gazdaköröket . = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
Márc. 22-én Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör ülésén pozsonyi vendégek szerepeltek. Balázs F. Attila a kortárs szlovákiai magyar irodalomról nyújtott rövid helyzetképet. Elmesélte, hogy kivált a Szlovákiában vezető Madách Könyvkiadóból, és saját vállalkozásba kezdett: elindította az AB-ART Kiadó munkáját, és kezdeményezte ennek egyik sorozatát, a Startot. Ebben fiatal a felvidéki író- és költőnemzedék alkotásait jelenteti meg. Ugyanez a célja a kéthavonta megjelenő szépirodalmi folyóiratnak, a Szőrös Kőnek is (főszerkesztője Haraszti Mária), amelynek kiadását Balázs F. Attila szintén elvállalta. 1990 táján a felvidéki magyar írók munkásságában lecsendesülni látszott a túlfeszített avantgardista lázadás, és újraéledt az irodalom hagyományosabb formája, amelyet fokozott líraiság jellemez. Ezen neokonzervatívnak nevezhető áramlat mellett érvényesül egy alternatív látásmód, valamint a posztmodern eklektika irodalmi irányvonala is. /Kónya Klára: Dóra, Létay és a csoki. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
A siklósi Batthány Kázmér Általános és Alapfokú Művészeti Iskola márc. 20–21-én irodalmi gyermekfesztivált szervezett, amelyre meghívták a határon túli iskolák diákjait is. A fesztiválon különböző korcsoportokban vehettek részt a gyermekek. A résztvevők két, egyenként legfeljebb 5 perces lírai vagy epikai mű előadásával nevezhettek be, a műveket a következő két témakörből választva: II. Rákóczi Ferenc és kora vagy a kortárs magyar szépirodalom. A regionális verseny februárvab volt Nagyenyeden. A siklósi döntőre hat erdélyi gyermek jutott tovább. /Dézsi Ildikó: Nagyenyed. Kárpátmedencei döntő Siklóson. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
Vice falu neve összekapcsolható az immár hagyománnyá vált Hagyaték népzene- és néptáncfesztivállal, továbbá Wass Albert, Szent István és Rákóczi Ferenc szobrával. Oroszhegyi Erika vicei református lelkész Dani Rubinka helybeli tanítónővel hagyományőrző kört alapítottak. Hetente jönnek össze, megjelennek a zenészek, azután az asszonyok régi népviseletben. Wass Albert szobrának talapzata áll az iskola előtt. A szobor a templomban várja a jobb időket. /Valkai Krisztina: Gyere el a fonóba! Feltámadó hagyományőrzés Vicében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművész, a nagykárolyi Károli Gáspár és Kaffka Margit szobrok alkotója készíti a Petőfi szobrot, amely Szatmárnémeti egyik nagyobb belvárosi terén, a városi kórház előtt fog állni. Szeptemberre tervezik a szoborállítást. /Deák Árpád készíti a Petőfi szobrot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2004. március 24.
A kolozsvári Magyar Színház munkatársai, Benjamin Britten: Noé bárkája, valamint Selmeczi György – Visky András: A vasárnapi iskola című előadások résztvevői, mintegy 150 gyermek, színészek, műszakiak, indultak budapesti vendégjátékra az új Nemzeti Színházba. Osztatlan sikert arattak Budapesten, a jegyek már néhány nappal azelőtt mind elkeltek. /Halmos Katalin: Noé bárkája a budapesti Nemzeti Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
Annak idején a Jóbarát gyermeklap meghirdette a Varrj ruhát Zsuzsi babának népviseletvarró versenyt. A verseny lázba hozta a falvakat, iskolákat, 160 népviseletbe öltözött baba gyűlt össze. A kollekció azóta is szaporodik, főleg, hogy utána az Andris babákat is felöltöztették, újabb kiírás keretében, emlékezett Szentimrei Judit /Kolozsvár/ 83 esztendős nyugalmazott néprajzkutató, főiskolai tanár. Szentimrei Judit Budapestre ment tanulni, a Néprajzi Tanszékre. A tanszékvezető, Györffy István mondta: akit ennyire érdekel a néprajz, az menjen Finnországba. Szentimrei Judit el is ment. Délelőttönként szőtt, délután a múzeumban dolgozott. 1939-ben haza kellett jönnie. Négy gyermeke volt, amikor tanítani hívták a Képzőművészeti Főiskola textil szakára. Azután 1952-ben megalakult a Népművészeti Kutatócsoport, Szentimrei Judit velük járt Kászonban, majd Moldvában a csángóknál, Szilágyságban és a Kis-Küküllő mentén. Később Szentimrei Juditot a román kutatócsoportba hívták. Meghívták előadást tartani: 1980-ban bejárta Nyugat-Európát. /Sándor Boglárka Ágnes: "Megfutamodtam a székely festékes nyomán…" Életéről mesél Szentimrei Judit néprajzkutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 24.
Tófalvi Zoltán /sz. Korond, 1944. márc. 24./ Kolozsváron szerzett történelem-filozófia tanári képesítést. Éveken át szülőfalujában volt tanár, majd a Marosvásárhelyi Rádió riportere, később A Hét, az Erdélyi Napló munkatársa, jelenleg az RTV magyar adásának szerkesztője. Művei: Pogány fohászok faluja (riportok, 1979), Ceramica din Corund – A korondi kerámia (kétnyelvű monográfia Kardalus Jánossal, 1981), A Temesváron élő atyhai közösség (szociológiai tanulmányok, 1984), Ha egyszer egy ember támad (riportok, 1989), Kövek egy siratófalhoz (vallomások a kommunista diktatúra mártírjairól, Gazda Józseffel közösen, 1994), A sóvidéki népi fazekasság (monográfia, 1996), Északi változatok (Beszélgetések Dániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban élő jeles magyar értelmiségiekkel, 2000), Élet a föld alatt (Balaskó Vilmos református lelkipásztor 1983-ban papírra vetett emlékirata – felfedezte, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel látta el T.Z., 2000), Fodor Pál és az erdélyi kérdés (tanulmány, Korunk, 2003), A Dunánál (sorozat az erdélyi ötvenhatosokról a Székelyföld c. folyóiratban). A hatvanéves Tófalvi Zoltán riporter, kutató, helytörténész, monográfus, író és 1956 kutatója. A történetkutatás mellett fontosnak tartja a néprajzi kutatást, doktori dolgozata témája is a sóvidéki fazekasság volt. Óriási anyagot kell átnézni 1956-ról is, például csak a Szoboszlay-per perirata több mint harmincezer oldalt tesz ki. Tófalvinak van szerepe abban, hogy a kiskunmajsai kápolna falára odakerültek az erdélyi magyar mártírok nevei is, és Budapesten a 301-es parcellában is ott olvashatóak ezek a nevek. /Bölöni Domokos: "A pászma, melyet vállaltam". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2004. március 24.
Márc. 27-én Marosvásárhelyen Gyökerekből megújuló nép címmel tanácskozást szerveznek a marosvásárhelyi történelmi egyházak és a Mustármag megújulás-szolgálat. Nemzeti jellemünk gyökerei címmel dr. Zachar József, a Magyar Tudományos Akadémia történelemtudomány doktora tart előadást. A magyar műveltség gyökerei címmel dr. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke értekezik. A mai erdélyi keresztény társadalmat dr. Gagyi József, az EMTE tanára mutatja be, majd dr. Rókusfalvy Pál, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológus doktora A lélek őstörténete és az ifjúság címmel tart előadást. /Gyökerekből megújuló nép. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2004. március 24.
Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere hat év után újra kezdeményezi az 1918. December 1. sugárút átnevezését Petőfi Sándorra. Albert Álmos elmondta, készíti a dokumentációt a javaslat előterjesztésére a városi tanácsban. A polgármester hat évvel korábban próbálkozott először az utcanév megváltoztatásával. A Kovászna megyei prefektúra megtámadta a döntést, a Legfelsőbb Bíróság pedig végleges döntésben kimondta, hogy a sugárút elnevezése továbbra is 1918. December 1. /Petőfi Sándor nevét viselheti a sepsiszentgyörgyi December 1. sugárút. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2004. március 24.
A székelyudvarhelyi Romániai Magyar Gazdák Egyesületének fiókszervezete önállóvá alakult, és ezután az országos egyesület társult tagjaként szerepel – összegezte Bodó Géza elnök a márc. 23-án megtartott udvarhelyszéki gazdagyűlés eredményét. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke kifejtette: – Az RMGE máj. 15-én ünnepli megalakulásának 160. évfordulóját. Az egyesület 1844-ben alakult, Erdélyi Gazdasági Egylet néven. Az 1990. márciusi újjáalakulás óta 13 megyei szervezettel működik. A gazdakörök bejegyzése EU-s követelmény, hiszen csak ezáltal lehet igénybe venni a támogatásokat. /bágyi: Megalakult az udvarhelyszéki RMGE. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 24./
2004. március 24.
Több mint félszáz lupényi, vulkáni, vajdahunyadi, dévai és kolozsvári keresztény fiatal részvételével zajlott a vajdahunyadi ifjúsági konferencia a helyi Ifjúsági Keresztyén Egylet /IKE/ rendezésében. Az immár másodízben megrendezett megyei szintű találkozón ezúttal az ifjaknak az egyházban felvállalandó szerepéről tanácskoztak. Veres Csaba, az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egylet egyik vezetője tartott előadást. Márc. 21-én, vasárnap az istentiszteletet követően a résztvevők kiértékelték a konferenciát, melyet idén is a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával rendeztek meg. /GBR: Ifjúsági konferencia Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2004. március 24.
„Tőkés Lászlót mindenki ismeri, nem kell bemutatnom. (Hoppá, elsején lesz a szülinapja! – Isten éltessen, Laci öcsém!) Azt is mindenki tudja, hogy ő volt a forradalom szikrája. A szikrának általában tűzgyújtás a szerepe, utána elhamvad.” /Kuszálik Péter: A szikra természetrajza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2004. március 24.
Székelyudvarhelyen új hetilapot indítottak Polgári Válasz címen, fejléce szerint a székelyudvarhelyi polgárok hetilapja. A polgári jobboldal híreiről, eseményeiről akarnak tájékoztatni. Az új lap Bayer Zsolt írását közli (Fehér hó a Hargitán), és interjút Schmidt Pállal, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnökével, aki Székelyudvarhely díszvendége volt március 15- én „A Fidesz támogatja az erdélyi magyarság autonómia törekvéseit, mert meggyőződésünk, hogy ez szolgálja legjobban a magyarság megmaradását és gyarapodását szülőföldjén, erre lehet felépíteni az erdélyi magyar jövőt." – olvasható az első számban. /(oláh): Mire Válasz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2004. március 25.
Márc. 24-én gyakorlatilag lezárult a Büntetőtörvénykönyv képviselőházi vitája, néhány cikkely esetében elhalasztották a szavazást. Az új Btk. összességében szigorúbb büntetéseket ír elő, mint a jelenleg érvényben lévő jogszabály, különös tekintettel a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményekre, a prostitúcióra és a kerítésre, a pornográfiára, a lopásra és a csalásra, a nemzetbiztonság veszélyeztetésére, illetve a terrorista cselekedetekre. Eszerint a kiskorúak szellemi, fizikai és erkölcsi fejlődésének akadályoztatása 3–15 év szabadságvesztéssel sújtható. Három hónaptól egy évig terjedő börtönnel büntethető a bigámia, és ugyanekkora szankció róható ki az üzletszerű kéjelgés is. /Cseke Péter Tamás: Szigorodott a büntető törvénykönyv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2004. március 25.
Románia kormánya védintézkedést vezetett be a magyar származású élő sertés- és sertéshús-szállításokkal szemben: márc. 19-től a magyar élő sertés az eddigi 15 százalékos vám helyett 35 százalék vámmal, a sertéshús pedig az eddigi 20 százalék vám helyett 45 százalék vámmal vihető be Romániába. A magyar külügyi közlemény súlyos restrikciónak minősíti a román lépést. A magyar kormány sajnálattal értesült arról, hogy a magyar szállításokkal kapcsolatban kialakult helyzet tisztázását célzó, Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által tett magyar kezdeményezést figyelmen kívül hagyta a román fél. Az intézkedés annál is inkább sajnálatos, mivel a rendelkezésre álló magyar adatok nem támasztják alá sem a szállítások drasztikus növekedését, sem ebből adódóan a román termelőknek okozott károk létezését – áll a közleményben. /Román védővám sertésimportra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2004. március 25.
Új forró pont lesz Európában? – Jugoszlávia sorsát jövendölik Romániának, ám az európai szakértők szerint nem megalapozottak ezek az apokaliptikus jóslatok" – címmel közölt cikket az rbc.daily.ru elnevezésű orosz elektronikus kiadvány. A Bukarest által folytatott, az ország teljes románosításának nacionalista politikája az európai újságírók szerint oda vezet, hogy az ország a jugoszláv elv alapján felbomlik. Ennek első jele az, hogy az erdélyi magyarok kinyilvánították szándékukat egy, a román állam keretein belüli széles körű autonómia biztosítására. Szakértők szerint azonban a magyar közösség egy részének "szeparatista" hangulata nem veszélyezteti Románia területi integritását. "Románia esetében, ha Erdély függetlenségének az ügye pozitív irányba mozdul, akkor ez nagyon veszélyes precedenst teremt, mivel nagy magyar közösségek élnek Szlovákia és Szerbia területén is. Mi arra a garancia, hogy az ott élő magyarok nem akarják a példát követni? S ha ez bekövetkezik, jelentkeznek a sorban más európai kisebbségek is" – nyilatkozta az elektronikus kiadású lapnak Szergej Markedonov, a Politikai és katonai elemzések intézete etnikumközi kapcsolatok osztályának a vezetője. Mindmáig nem megoldott Koszovó ügye, komoly határviták vannak Németország és Lengyelország, Németország és Csehország, Oroszország és Finnország között. A szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy nincs veszélyben Románia területi épsége. "Egyrészt az autonómiáért csak az erdélyi magyar közösség egy része lép fel, (elsősorban a radikális érzelmű Tőkés László és hívei kezdeményezéséről van szó). Másodszor pedig a "szeparatizmus" nem talál semmilyen támogatásra Magyarországon. /Új forró pont lesz Európában? Orosz cikk az erdélyi magyarok autonómia-törekvéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2004. március 25.
Valószínűleg hat vagy hét romániai magyar is életét vesztette a madridi robbantásokban. Két csángómagyar is van az áldozatok között, mindketten Szabófalváról utaztak ki munkát vállalni. Az egyik Diák Nikoletta, a másik szabófalvi áldozat Martinás Alajos. /Valószínűleg hat romániai magyar áldozata is van a madridi merényletnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 25./
2004. március 25.
Márc. 19-ig 470.056 személy nyújtotta be magyarigazolvány iránti igénylését. Ezzel párhuzamosan 36.495 diákigazolvány iránti kérelmet nyújtottak be, 5.863 pedagógusigazolvány és 421 oktatói kártya iránti igénylést. A 2002-es népszámlálás adatai alapján a magyar nemzetiségűek 32,83%-a igényelt magyarigazolványt, legmagasabb arányban a csíkszeredai tájékoztató iroda körzetében, ahol a magyar nemzetiségűek 47,50%-a nyújtotta be magyarigazolvány iránti kérelmét. Szilágy megyében az igénylések aránya 44,75%, a kézdivásárhelyi tájékoztató iroda körzetében 44,44%, Fehér megyében 42,14%, ezt követi Gyergyószék 40,55%-kal. Legalacsonyabb az arány a Kárpátokon túli megyék esetében, ahol a magyar nemzetiségű személyek 9,67%-a igényelt magyarigazolványt. Szintén alacsony Temes és Szeben megyékben, ahol 15,13, illetve 15,92%-os az arány. Eddig 69.083 nevelési-oktatási, illetve tankönyv- és taneszköz, és 2.378 hallgatói támogatásra benyújtott pályázat érkezett. /Hírlevél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./
2004. március 25.
A határon túli magyarság gazdasági támogatását szolgáló Új Kézfogás Közalapítvány sajtóközleményben jelentette, tudomásul veszik, hogy a költségvetési takarékossági intézkedések során jelentős összeggel, több mint 23%-kal csökkentették a 2004. évi előirányzatukat. 424millió forintból gazdálkodhatnak, a tavalyi 560 millióval szemben. /Az Új Kézfogás Közalapítvány tudomásul veszi… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
