Jelen pillanatban a legfontosabb az összefogás, hiszen a romániai magyar közösség csak akkor szerezhet érvényt politikai és demokratikus akaratának, ha meg tudja teremteni a politikum, a civil szféra és az egyházak közötti teljes konszenzust – jelentette ki Kolozsváron Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Bírálta az RMDSZ csúcsvezetőségét, amelynek az autonómiával kapcsolatos magatartása kétértelmű: egyrészt a szovátafürdői román meghívottakat megpróbálta lebeszélni arról, hogy részt vegyenek a találkozón, másrészt Markó Béla kijelentette, hogy támogatja az autonómiát. Tőkés László elmondta: az EMNT is kapott levelet, amelyben felkérték, vegyen részt az RMDSZ választási programjának, valamint a következő négy év cselekvési programjának kialakításában. Válaszként megismételte az EMNT január eleji kezdeményezését, és négy áprilisi dátumot javasolt az RMDSZ vezetőségének, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Tőkés László közölte: a tavaly decemberi megalakulása óta másodszor ülésező EMNT-t április 24-én Marosvásárhelyre hívják össze, ahol a tanácskozást megelőzően a nemzeti tanács jogi bizottsága a romániai magyar közösség személyelvű autonómia kerettörvény-tervezetét a megfelelő statútumokkal együtt véglegesíti, majd a román parlament elé terjesztik. /B. T.: EMNT: összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2004. április 5.
A 2000-es tiszai ciánszennyezés után új veszélyforrást teremt a romániai verespataki bányaberuházás tervezete – jelentette ki Lezsák Sándor parlamenti képviselő, az MDF alelnöke ápr. 3-án Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Románia is aláírta a cianidos bányászat megszüntetését előirányzó európai egyezményt, ennek ellenére folynak az előkészületek annak beindítására. A politikus közölte: levelet írt Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a kanadai–román vegyes vállalat tervének leállítása érdekében. /MDF: veszélyforrás a verespataki bánya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2004. április 5.
„Nyolc, maximum tíz évünk van arra, hogy változtassunk a magyar oktatás, a magyar kultúra helyzetén, különben az ausztronéziai népek sorsa vár ránk: gazdasági felhajtó erő hiányában az erdélyi magyarság asszimilálódik" – hangoztatta dr. Benedek Dezső, a Georgiai Egyetem professzora a kolozsvári Centurion Társaság szervezésében megtartott előadásán. A Kolozsvárról elszármazott Benedek Dezső elmondta: hét éve figyeli az erdélyi oktatás helyzetét, s úgy érzi, most kell lépni. Programjának lényege egy, a Georgiai Egyetemen jól bevált tesztelési rendszer bevezetésében rejlik, amit minden magyar oktatási intézményben alkalmazni kellene. Személyesen eddig a BBTE vezetőivel beszélgetett bizonyos tudomására jutott kifogásolható esetekről, ápr. 6-án pedig Székelyudvarhelyen várják. A jelenlévők csak abban az esetben látják megvalósíthatónak a tervet, ha megváltozik a magyar oktatók lelkiismeretessége, s vállalnak még plusz áldozatot a közösség, gyermekeik jövőjéért. /(Borsos Lehel): Beszéd helyett tettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.5./
2004. április 5.
Új kutatási munkáikról számolt be Bíró Zoltán, a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője. Erdély léptékű felmérésbe kezdett az intézmény, amely a családi háztartásban bekövetkezett változásokat vizsgálja. Az intézmény munkatársai szeretnék, ha a felmérés 6-8 éven belül megismétlődhetne, így lehetőséget teremtve az összehasonlításra, amely kidomborítaná a társadalomban bekövetkezett változásokat. A kutatást a csíkszeredai KAM közösen végzi a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetével. Tervezik a romániai magyar társadalomtudományi adatbázis létrehozását, amely magába foglalná mindazokat a társadalomtudományi kiadványokat, amelyek 1989 óta jelentek meg. Az adatbázis a bibliográfia mellett a megjelent publikációkat is magába foglalja majd, ezzel kialakítva egy egyedi gyűjteményt, amelyet nyitottá tennének az egyetemi hallgatók számára is. Térség könyvek néven új sorozatot indítottak, amelynek első kötete Székelyföldi Mozaik – térségi szociológiai tanulmányok – címmel jelent meg, szerkesztője Bodó Julianna. A csíkszeredai Pro-Print Kiadónál nemrég jelent meg Oláh Sándor: Falusi látleletek 1991-2003 című könyve. A szerző a KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársa. /Daczó Dénes: A KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
2004. április 5.
A Magyar Polgármesterek Világtalálkozója április 5-én kezdődik Gödöllőn – közölte Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Az idén 1200 résztvevőt várnak, amelyből több mint 600 határon túli. 1996-ban tartották az elsőt, s azóta kétévente rendezik meg a találkozót. Célja, hogy kifejezze az együvé tartozást, megvitassák az önkormányzatokat érintő szakmai kérdéseket, és bővítsék a kapcsolatokat a határon túli magyar településekkel. A világtalálkozón átadják a „Polgármesteri ezüstlánc-díj"-at. Az idei kitüntetettek: Kettős László, a horvátországi Kopács és Tóth István, Tura város polgármestere. /Magyar Polgármesterek Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
2004. április 5.
A Communitas Alapítvány a román kormánytól kapott – a törvényes előírások szerint a magyar kisebbségi közösség támogatására fordítandó – pénz negyedét-felét a Communitas saját, a nagyközönség által át nem tekinthető tevékenységére költi. Bizonyos, hogy ennek az át nem látható költekezésnek majdnem teljes egészében az RMDSZ a haszonélvezője. Az RMDSZ politikai szervezet, ekként pedig nem részesülhet ebből a támogatásból, ez ismert a román kormányzat előtt is. Milyen árat fizet ezért az RMDSZ? Az árat minden bizonnyal az a hallgatólagos szerződés tartalmazza, amely a román kisebbségpolitikai modell alapja. S amelynek lényege: a román kormány átadja a közpolitikai erőforrás-elosztás monopóliumának egy részét a kisebbségeket képviselő politikai szervezeteknek, felügyel még arra is, hogy ezek monopóliumát alternatív szervezetek nehogy megtörjék, s mindennek fejében – őrködést kér. Őrködést afelett, nehogy új, e rendszer falait áttörő politikai kezdeményezések – például: autonómiatervek – jelenjenek meg. Bakk Miklós megjegyezte, történelmi bűne lesz az RMDSZ-nek, ha nem látja be: ma már változtatni kell e modellen. /Bakk Miklós: Communitas és közösség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./
2004. április 5.
Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumánál három személy végzi a pénz elosztásával kapcsolatos adminisztratív munkát, a Communitas Alapítvány 33 alkalmazottat foglalkoztat. A Communitas Alapítvány sajtó szaktestülete elutasította a Krónika pályázatát, melyben egy tervezett Communitas-melléklet kiadásához kért anyagi támogatást. A 2001-es, 2002-es és 2003-as Communitas-támogatások teljes listáját tartalmazó 20 újságoldalas melléklet kiadása azt követően merült fel, hogy az alapítvány irodavezetője, Farkas András február végén elutasította a listák kiadását, és levelében arra hivatkozott, hogy „a Krónika nem vállalt garanciát a teljes lista közlésére, és ezáltal nem vállalta a közvélemény maradéktalan tájékoztatását”. A Communitas sajtó szaktestülete – amely négy és fél milliárd lej elosztásáról döntött – annak ellenére utasította el a 30 millió lejes pályázatot, hogy előzőleg a Krónika a szaktestület valamennyi tagjának személyes levelet küldött, amelyben nyomatékosította: vállalja a támogatási listák maradéktalan közlését, ha az alapítvány állja a melléklet megjelentetésének nyomdai költségeit. „Úgy ítéltük meg, nem a szaktestületnek, hanem a kuratóriumnak a tiszte eldönteni, hogy mikor és milyen formában teszi közzé a támogatások listáját. Ezért utasítottuk el a Krónika erre vonatkozó pályázatát” – jelentette ki Kelemen Hunor képviselő, a sajtó szaktestület elnöke, a kuratórium tagja. Hozzátette, a szaktestület a Krónika pályázatai közül a Szempont mellékletét támogatta. Először a Communitas Alapítvány illetékesei még a kuratórium összetételét sem kívánták elárulni. A Krónika nyilvánosságra hozta, a Communitas 2002-ben 13,8 milliárd lejjel, 2003-ban 37,3 milliárd lejjel gazdálkodhatott, az idén 50 milliárd lej áll rendelkezésére. A Krónika kiszámította, a tavalyi keretnek mindössze 27 százalékát osztotta ki a Communitas nyilvános pályázaton. A Communitas tavaly többet költött saját működésére, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi pénz több mint egyharmadát saját magára, saját programjaira fordította az alapítvány. A kormányhatározat szerint a Communitas pénzalapjait nem használhatja fel az RMDSZ, amely politikai pártként kap támogatást a román költségvetésből. Az alapító okiratból kiderült, a Communitas Alapítványt az RMDSZ alapította, a szövetséget az alapítvánnyal kapcsolatos ügyekben Takács Csaba képviseli. Az alapszabály szerint az alapítvánnyal kapcsolatos valamennyi döntést a kuratórium hozza meg. Ennek elnöke Markó Béla, alelnöke Takács Csaba. Tagjai az alapításkor Birtalan József, Kötő József, Varga Attila, Nagy Zsolt, Székely István, Verestóy Attila és Borbély László voltak. 2003. május 30-án azonban módosult a kuratórium: Birtalan, Kötő, Varga és Székely helyét Kelemen Atilla, Kelemen Hunor, Kerekes Gábor, Nagy F. István, Szép Gyula és Winkler Gyula foglalta el. A magyar adófizetők pénzét Erdélybe juttató Illyés Közalapítvány gazdálkodásának minden adata megtalálható a világhálón, a román adófizetők pénzét elosztó Communitas Alapítvány azonban még soha nem közölte gazdálkodásának tételes adatait. /Gazda Árpád: Munkaadó Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./
2004. április 5.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ápr. 4-én, virágvasárnap Bákóban tartotta közgyűlését. Az ülésen elsősorban klézsei és külsőrekecsinyiek vettek részt. Bilibók Jenő, a szövetség megbízott elnöke az eddig elért eredményekről számolt be, miszerint jelenleg Moldvában hét településen, kilenc csoportban folyik a magyar anyanyelvű oktatás az iskolában, ugyanakkor további tíz településen iskolán kívül oktatják a magyar nyelvet. Eddig 145 kérést iktattak, ami körülbelül 250 gyereket érint, ugyanakkor mintegy ötszáz gyermek jogosult a magyar állami támogatásra. A magyar nyelvű misék bevezetésére is kaptak ígéretet egy nemrég, a bukaresti nunciatúrán folytatott beszélgetés során, azonban „itt nehezebben mennek a dolgok, mint más területen, mert ezen a téren másabbak a törvények, mint az állam törvényei" – fogalmazott Bilibók Jenő. Benke Pável kifejtette: a szövetségnek szüksége lesz egy gazdasági vezetőre vagy az RMDSZ gazdasági szakembereitől kérnek segítséget, hiszen a 2000–2003 közötti időszakra is nemrég sikerült elkészíteni a zárszámadást. A szervezetnek ezentúl az elnök mellett két alelnöke lesz, ugyanakkor egy gazdasági igazgatója. A szervezet továbbra is Sepsiszentgyörgyön marad bejegyezve. – Az elnöki tisztségre két személyt jelöltek Róka Szilviát és Bilibók Jenőt. A szavazás eredményeként 43 szavazattal Róka Szilviát választották meg elnöknek, míg Bilibók Jenő 10 szavazatot kapott. Bilibók Jenőt és Benke Pávelt választották meg az alelnöknek. A vezetőség többi tagja: Hegyeli Attila oktatási, Nisztor Tinca vallási, Benke Pável kulturális, Gál Mónika ifjúsági, Istók Angella pedig szociális felelős lett. Bilibók Jenő az ülést követően kifejtette: nem fogja vállalni az alelnöki tisztséget. Bilibók szerint egyezség született arra, hogy a szervezetnek nincs pénze arra, hogy az embereket beszállítsa a falvakról, ezért mindenki maga oldja meg a szállítást. Szerinte Benke Pável és Róka Szilvia megszervezték a beszállítást, ezért voltak a teremben javarészt klézsei és külsőrekecsinyi emberek. Bilibók nehezményezte, hogy a vezetőség tagjainak többsége klézsei lett, így a többi település nincs képviselve. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ Szórvány és Szociális Főosztályának alelnöke vett részt az RMDSZ részéről a közgyűlésen. Az utóbbi két évben szoros kapcsolat volt az RMDSZ és a Csángó Magyarok Szövetsége között, jelezte. /Daczó Dénes: Bár megválasztották alelnöknek Bilibók Jenőt, nem vállalja a tisztséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Bilibók a Krónikának azt nyilatkozta, nem vállalja a funkciót. „Holnap valószínűleg be is nyújtom felmondásomat. Az új elnökségnek teljesen más a mentalitása, koncepciója”. Nem személyi ellentétről van szó, hanem eltérő munkamódszerekről. Az eltelt négy év alatt belefáradt a pénztelenségbe, nyilatkozta Bilibók. Róka Szilvia elmondta, hogy az utóbbi időben egyre nehezebben vállalnak vezető tisztséget a szövetség tagjai, a nagy felelősség és a pénzhiány miatt. /Zsidó Ferenc: Róka Szilvia a csángószövetség új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Róka Szilvia 1972-ben született a moldvai Trunkon, 1992 és 1995 között a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, majd diplomája megszerzése után az MCSMSZ-ben töltött be különböző tisztségeket, legutóbb a kedvezménytörvény alkalmazását segítő bákói iroda vezetőjének tisztét. /Tisztújítás a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./
2004. április 5.
Ápr. 3-én megérkezett Magyarországról Aradra az a két daru, amely majd elforgatja a Szabadság-szobor talapzatát. A próbaemelésen kiderült, hogy a talapzat nehezebb, mint gondolták, 350 tonna helyett körülbelül 390 tonna a súlya. A darusok és a megbízók egyetértettek abban, hogy egyetlen megoldás van: le kell törni a betontalapzatból a súlyfölösleget. A talapzat karcsúsítását megkezdik. /Karácsonyi Zsolt: Karcsúsítani kell a talapzatot. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. április 5.
Háromnapos konferencián vettek részt a hét végén Déván a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió szakszervezeti vezetői. Hunyadi kezdeményezésre Arad, Temes, Krassó-Szörény, Békés, Csongrád, és Bács-Kiskun megyék, valamint Vajdaság képviselői az együttműködés elmélyítése mellett foglaltak állást. Déván a magyarországiak és a vajdaságiak a romániai szakszervezeti, illetve munkatörvénnyel ismerkedtek. – Bizonyos részeket módosítani kell 2007-ig, az EU-csatlakozás várható időpontjáig, mondta Sárosi Péter Bács-Kiskun megyei szakszervezeti vezető. Különösen a kollektív munkaszerződés rendszere tér el lényegesen az EU jogszabályaitól. /Chirmiciu András: Tapasztalatcsere az EU-integráció küszöbén. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. április 5.
Gyertyás néma virrasztással fejezte ki aggodalmát a magyar kormány költségvetési megvonásai nyomán a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemnek (EMTE) nyújtott pénzbeli támogatás csökkentése miatt az intézmény csíkszeredai részlegének mintegy százötven hallgatója a hét végén. A diákok hangoztatták: nem követelőznek, és nem a magyar kormány ellen tüntetnek, hanem így akarják kifejezésre juttatni, hogy ragaszkodnak az erdélyi magyarok számára létrehozott egyetemükhöz, amelynek sorsáért aggódnak. A virrasztás résztvevői Wass Albert és Radnóti Miklós verseiből szavaltak, majd Győrfi Jenő dékánnal együtt gyertyafényes néma menetben megkerülték az egyetem épületét, amelyben aztán ápr. 3-ra virradóan virrasztottak. A diákönkormányzat akcióját az váltotta ki, hogy a magyar kormány az EMTE-nek nyújtott 1,8 millió forintos támogatást a magyar költségvetési megszorítások miatt 360 ezer forinttal csökkentette. /Diákok virrasztottak a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2004. április 5.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete és a megalakulásának 155. évfordulóját ünneplő Brassói Lapok ápr. 2-án, pénteken szakmai tanácskozást szervezett Brassóban, a Reménység Háza Református Központban. Balázs János újságíró-helytörténész A brassói magyar sajtó történetét foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a Brassói Lapokat Bem apó teremtette meg 1849. ápr. 16-án. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője A névtelen források felhasználása az oknyomozó újságírásban címmel tartott előadást. /(Kiss): Bem apó “újságját” ünnepeltük. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. április 5.
Ápr. 4-én virágvasárnapi istentiszteletet tartottak Újszentes felújított református templomában. A százéves gyülekezetnek a templomépítés centenáriumára kopjafát küldött a testvértelepülés, a magyarországi Szentes, ahonnan az egykori telepesek, papjukkal az élen, kirajzottak. Az ünnepségen az újszentesi egyházközséghez tartozó Csávos egykori szórvány-gyülekezetére is emlékeztek. Haranglábat állítottak a kopjafa mellé faragott tölgyfából, hogy a csávosi kis harang figyelmeztessen, nagy a gyülekezet felelőssége. Dr. Higyed István lelkipásztor, Heinrich József tb. főesperes, az újszentesi római katolikus templom plébánosa mondott beszédet és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki immár második alkalommal vett részt újszentesi ünnepi rendezvényen. Ebből az alkalomból a vendéget és családját a református gyülekezet tagjai közé fogadta, amit díszoklevéllel erősített meg. A parókia kertjében dr. Higyed István és Heinrich József felavatták a kopjafát és haranglábat. /(Sipos): A múlt üzenete jelennek, jövőnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. április 5.
Második alkalommal rendezte meg a Geml József Társaskör a Várostörténeti Napokat, amelynek témája a száz évvel ezelőtti Temesvár volt. Jelen volt dr. Nádai Csaba, a Nagyszebeni Együttélés Baráti Társaság elnöke is. A vendégeket Marossy Zoltán elnök köszöntötte. Első ízben emlékeztek meg Temesváron Sailer Antalról, akinek köztéri szobrát emberemlékezet óta senki sem koszorúzta meg. Sailer Antal (1820–1904) húszéves korában érkezett Aradról Temesvárra, kereskedősegédből a város leggazdagabb polgárainak egyike lett és vagyonának tetemes részét művelődési és jótékonysági célokra fordította. /Várostörténeti Napok 2004. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. április 5.
Ápr. 2-án és 3-án Csíkszereda közel 200 nem hivatásos szavaló és prózamondó versenyzett. Az ország magyarlakta megyéiből jelentkező szavalók közül választották ki a 18 továbbjutót, akik a Veresegyházán 14. alkalommal sorra kerülő döntő szakaszon vehetnek részt az Anyám fekete rózsa szavalóversenyen. /Kristó Tibor: Anyám fekete rózsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2004. április 5.
Két megyét, az anyaországot, és sok-sok települést képviseltek az ápr. 3-án tartott Szombati Szabó István-szavalóversenyre benevezett fiatalok. A kezdeményező lugosi református egyházközség a hagyományteremtés szándékával szervezte a vetélkedőt. A huszonhat fiatal népes közönség előtt mérte össze versmondó tehetségét. /Sipos János: Szombati Szabó István nemzetközi szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. április 5.
Tizenöt képzőművész, festők, grafikusok, szobrászok és iparművészek, a Dudás Gyula vezette Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságának tagjai nyújtottak ízelítőt a város képzőművészeti életéből a Gy. Szabó Béla Galériában ápr. 3-án megnyílt kiállításukkal. Az alig másfél éve alakult társaság már gazdag művészi múlttal rendelkezik. Otthonukban, a nagybányai Teleki Magyar Házban rendszeresen rendeznek kiállításokat. Először Szentendrén mutatták be alkotásaikat. Németh Júlia méltatta a bemutatott alkotásokat. Végezetül Dudás Gyula festőművész mutatta be a 2002-ben alakult Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságának tevékenységét. /(-h): Nagybányai képzőművészek a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2004. április 5.
Ápr. 2-án Resicabányán, a Páli Szent Vince Karitatív Egyesület székházában nyílt húsvéti kiállítás. A rendezvény házigazdája, Erwin Josef Tigla országos vincés-elnök bemutatta a Maria Tudur templomfestő irányításával az egyesület védnöksége alatt munkálkodó gyermekek és fiatalok által készített ikonokat, valamint a művésznő virgágcsendéleteit. Makay Botond százötven különböző Bibliájából ezúttal 84 szentírási kiadványt láthatott a közönség. A kiadványok között sok az illusztrált Biblia, de kerül jegyzetelt, illetve teljes prédikációkat is tartalmazó kiadás is. /Szakmáry Károly: Húsvéti kiállítás nagyböjtben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. április 5.
Ápr. 4-én Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében tárlaton mutatták be a női díszmagyar ruhákat és préselt virágokból készült figurális képeket, az előbbiek Suba Piroska, míg az utóbbiak Marton Erzsébet keze munkáját dícsérik. Suba Piroska elmesélte, hogy a sajátos magyar viselet díszmagyarként még a huszadik század elején is megőrizte jellegét. /n. b.: Virággal várt virágvasárnap. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./
2004. április 5.
Huszonegyre emelkedett a magyar ügyek kongresszusi képviseletére alakult kétpárti amerikai képviselőházi csoport tagjainak száma az utóbbi napokban. A Magyar Amerikai Frakció (Hungarian American Caucus) az első hivatalos magyar érdekérvényesítő frakció az amerikai törvényhozásban. A csoport tavaly júniusban alakult négy képviselővel. Csak két társelnöke magyar származású: a demokrata párti Tom Lantos és a republikánus párti Ernest Istook. Legutóbb az ohiói Paul E. Gillmor lépett be a kongresszusi magyar képviselőcsoportba. /Bővülő magyar frakció az amerikai kongresszusban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2004. április 5.
A szerb titkosszolgálatot gyanúsította meg ápr. 2-án a Szabadkán megjelent magyarellenes falfeliratok felfestésével Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. – Ha a nyomozó szervek, ha a hírszerzés, a Biztonsági Információs Ügynökség (titkosszolgálat) nem tud fényt deríteni az elkövetőkre, akkor ők maguk az elkövetők. A szakszolgálat a múltban is végzett ilyen munkát – hangoztatta Kasza József. A városban több helyen jelentek meg magyarellenes feliratok. A szabadkai Avilai Szent Teréz székesegyház falára ismeretlenek Halál a magyarokra! mondatot írták, és gyűlölködő feliratok jelentek meg a magyar kultúrközpont, a Népkör falán, illetve a szabadkai sportcsarnokon is. A VMSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy hasonló grafittik jelentek meg Szabadkán a kilencvenes évek elején, majd kiderült, hogy a milosevici titkosszolgálat szervezte meg azok felfestését. A történtek miatt a VMSZ külön közleményt is kiadott, amelyben a szerbiai politikai színtér erőteljes radikalizálódásának következményének minősítette a történteket. Kasza óvá intette a magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű szervezetet attól, hogy demonstráljon Délvidéken. /Magyarellenes falfirkák Szabadkán. A titkosszolgálatot gyanúsítják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
2004. április 5.
Teleki Pál szobra méltó környezetbe, a lengyel-magyar barátság kegyeleti helyére kerül – tartalmazza az az ápr. 3-án Balatonbogláron aláírt adománylevél, amely szerint a Teleki Pál Emlékbizottság a szobrot a Balaton menti város megőrzésére bízta. Koszorúzással emlékeztek Teleki Pál egykori miniszterelnökre Máriabesenyőn, a katolikus temetőben lévő sírjánál felállított szobornál. A néhai kormányfő halálának 63. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Fábri Mihály, a Teleki Pál Egyesület elnöke elmondta: Teleki Pált 1941. április 3-án bekövetkezett halála után nagy állami pompával eredetileg a budapesti Fiumei úti temetőben helyzeték örök nyugalomra. 1947-ben fiának kérésére földi maradványait a máriabesnyői katolikus temetőbe helyezték át. Teleki Pálnak jelenleg Magyarországon három helyen, Érden, Máriabesenyőn, valamint most Balatonbogláron áll szobra – mondta Fábri /Felavatták Teleki Pál szobrát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./
2004. április 6.
Románia volt finnországi nagykövete, Smaranda Enache bejelentette: indul Kolozsváron a polgármesteri választáson. – Gheorghe Funar uralmának véget kell érnie. Erdély fővárosa többet érdemel – mondta sajtóértekezleten Enache. – A romániai politikai élet legártalmasabb politikai alakulata a Nagy-Románia Párt, minden erőnket arra kell tehát fordítanunk, hogy elszigeteljük, ki kell szorítanunk a parlamentből ugyanúgy, ahogyan a magyarországi választók tették azt a Csurka István vezette Magyar Igazság és Élet Pártjával – jegyezte meg a politikus. /(k. o.): Smaranda Enache polgármesterjelölt. Erdély fővárosa Funarnál többet érdemel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2004. április 6.
A verespataki aranybánya ügyének rendezése érdekében magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság összehívását sürgeti Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A tárca közleményében rámutatott arra, hogy Persányi Miklós már tavaly májusban megállapodott román kollégájával a vegyes bizottság alakuló ülésének megtartásáról, de az a román kormányátalakítás miatt elmaradt. /Vegyes bizottság kellene Verespataknak? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2004. április 6.
Érdemdíjban részesült Hajdú Győző is, az Igaz Szó volt főszerkesztője, a szélsőségesen nacionalista Eugen Barbu, Corneliu Vadim Tudor és Adrian Paunescu kebelbarátja, aki 1989 előtt kivívta az erdélyi magyarok ellenszenvét. Az Érdemdíjat Kiosztó Országos Bizottságot a Román Akadémia elnöke, a képviselőház és a szenátus művelődési és munkaügyi bizottságának elnökei, a Művelődési és Kultusz-, az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium, illetve az Országos Sportügynökség képviselői, valamint az öt alkotási szövetség képviselői alkotják. A díjazott írók között található Balogh József, Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdú Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Szász János, Sütő András és Szilágyi István. Érdemdíjat kaptak továbbá Boér Ferenc és Csíky András színművészek, valamint Baranyai Ferenc és Gergely István képzőművészek. Fodor Sándort megdöbbentette az, hogy díjat kapott Hajdú Győző, Adrian Paunescu szenátor kebelbarátja is. Hajdút nem a romániai magyar írók javasolták a díjra, hanem olyan szerv, amelynél elévülhetetlen érdemeket szerzett. /Papp Annamária: Érdemdíj az érdemtelen Hajdú Győzőnek. Elismerésben részesültek a romániai magyar alkotók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2004. április 6.
Székedi Ferenc cikkében újból elítélte a Székely Nemzeti Tanácsot, a dr. Csapó-féle területi autonómia-tervezetet: a tervezet „életidegen és székelyidegen”, „ Dr. Csapónak fogalma sincs a jelenkori székelyföldi életről…” – írta. /Székedi Ferenc: A térség nevében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2004. április 6.
Az RMDSZ finanszírozása emésztette fel az erdélyi magyar közösségnek juttatott román költségvetési támogatás jelentős részé, ezt mutatják azok az adatok, melyeket a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője Corina Lorintz bocsátott a Krónika rendelkezésére. A Communitas Alapítvány 33 munkakönyves alkalmazottja között van az RMDSZ három ügyvezető alelnöke: Porcsalmi Bálint, Kovács Péter és Szép Gyula, három megyei szervezet ügyvezető elnöke: Brassai Zsombor (Maros), Koszorus Zoltán (Beszterce) és Benke Pavel (Bákó) is. Az ügyvezető elnökség szinte valamennyi alkalmazottja – a sofőrtől a főosztályi előadókig – az alapítvány fizetési listáján szerepel. Innen fizetik ugyanakkor Borbély László képviselő marosvásárhelyi irodavezetőjét, András Gabriellát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöki hivatal sajtóreferensét, Csernik Vass Attilát, titkárnőjét, Perkál Ágnest, a Markó Béla nyilvános szerepléseinek a filmezésével megbízott Barabási Győzőt és másokat is. A Communitas Alapítvány 2003-ban fizetésekre és kiszállásokra költött 5,769 milliárd lejt, a kiosztandó keret mintegy 15 százalékát. Communitas-pénzen építettek új szárnyat a szövetség ügyvezető elnöksége kolozsvári Majális utcai székházának. Az ügyvezető elnökség bővített épületében jelenleg 12 iroda működik, ezek közül 11-et az RMDSZ, egyet a Communitas Alapítvány titkársága foglal el. Az RMDSZ ilyen módon történt finanszírozása törvénybe ütközik. A költségvetési törvény szerint a Communitasnak kiutalt pénzkereteket a romániai magyarság bármelyik szervezete felhasználhatta, az RMDSZ kivételével. Az RMDSZ ugyanis politikai pártként is támogatáshoz jutott. Ennek az összege a Transindex értesülései szerint 2003-ban 6,7 milliárd lejt tett ki, ami kevesebb mint a Communitas-keret ötödrésze. Pozitív fejlemény azonban, hogy létezése óta első alkalommal közölte tételesen az idei támogatási listáját az alapítvány könyvkiadási szaktestülete. /Gazda Árpád: Törvénybe ütköző pártfinanszírozás. Az RMDSZ-t támogatta a Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2004. április 6.
Ápr. 2–3. között Kolozsváron tartották a Romániai Doktoranduszok Szövetségének V. konferenciáját. Változatos tematikájú előadások hangzottak el. Kiemelendők a következők: Tamás Pál: Jóléti állammodellek, Horváth István: Bilingvizmus Erdélyben, Veres Valér: Jövőtervek a Kárpát-medencei fiatalok körében a társadalmi háttér kontextusában, Csata Zsombor–Kiss Dénes–Kiss Tamás: Az erdélyi kulturális intézményrendszer jellemzői /eszerint a működő kulturális intézmények 77,7 %-a 1989 után alakult. 2002-ben 1005 milliárd lejből gazdálkodtak, a támogatások 64,5%-a hazai forrásból származott, 23,3%-a magyarországi, 9,11%-a más eredetű volt/, Plainer Zsuzsa: Nemzetépítési stratégiák és diszkurzív identitás a két világháború közötti magyar társadalomban, Veress Emőd: Az államszervezet viszonyrendszerei – alkotmánymódosítás után. /(Dobre Nóra): RODOSZ-konferencia Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2004. április 6.
Tizennégy év után újból a félelem országában élünk, írta Somogyi Botond. Fél az RMDSZ-tisztviselő, aki nem meri megmondani telefonon, miért hívott be valakit az irodába. Az emberek félnek a határon, mert nem tudják, van-e elég valutájuk, ha van, akkor elég-e, és egyáltalán: mit fognak kérdezni. Az emberek félnek, mert kisebbségként kiszolgáltatottak. „Félünk, mert fogyunk, és nem tudjuk, megmaradunk-e? Nincs jövőképünk. De már félünk egymástól, magyaroktól is. Fél a szerkesztő RMDSZ-t bíráló írást közölni, mert elúszhat a Communitas pályázat, az Illyés-pénz (ha egyáltalán még lesz), és még ki tudja, mi minden.” /Somogyi Botond: Félelem és feltámadás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 6./
2004. április 6.
A napokban Marosvásárhelyen járt Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Semmelweis Egyetem tanára, a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai vendégprofesszora, nemzetközi akadémiák, intézetek tagja. Marosvásárhely előtt Nagyváradon járt. A Magyar Tudományos Akadémia több mint százötven éve támogatja az erdélyi tudományosságot, jegyzete meg. Szoros kapcsolata van az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályával. Kifejtette, hogy az EU- csatlakozással a kultúrnemzet fog újraegyesülni. Az Akadémia elnökének lenni komoly közéleti pozíció, hiszen a magyar államiságot megjelenítő Szent Korona Tanácsának öt tagja van: államelnök, miniszterelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Parlament elnöke és az Akadémiáé. Az Akadémia szerepe Magyarországon igen sajátos, az Akadémiát megkeresik a kormányok nehéz kérdésekben, kikérik véleményét. Vizi E. Szilveszter fontosnak tartja, hogy az alapfokú és a felsőfokú oktatás magyar nyelven történjen, ezért kell Magyarországnak költségvetésileg támogatnia az itteni oktatást. – A Mindentudás Egyetemének előadásaiból a magyar lakosság 75%-a egy vagy két műsort teljes terjedelemben végignézett. Tehát jóval nagyobb a beágyazottsága. A Mindentudás Egyetemébe erdélyi tudósokat is be akar vonni. /Mészely Réka: "El kell menni tanulni, és visszajönni, itt lenni". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./
