Jelentősen nőtt a Magyarországra érvényes gépjármű-biztosítások (zöld kártyák) ára: az anyaország májusi európai uniós csatlakozása miatt a schengeni díjszabások lesznek érvényesek. A legtöbb társaságnál már csak az új, több mint kétszeres áron lehet gépjármű-biztosítást kötni. /Kiss Csaba: Magyarországi zöldkártya EU-s áron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2004. április 8.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) több tagja is méltatlankodott amiatt, hogy a képviselőház ápr. 7-én a testület mandátumának hatról négy évre történő csökkentéséről döntött. Mircea Dinescu úgy nyilatkozott, hogy a kormánypárt burkolt célja a CNSAS „kellemetlen” tagjainak az eltávolítása. „A hatalom nem szívesen lát engem, Horia Roman Patapieviciet vagy Andrei Plesut a testületben. Ha eltávolítanak bennünket, akkor a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt ellenőrizné a CNSAS-t, és így könnyen manipulálhatják majd a szekusdossziékat”. Csendes László, a CNSAS RMDSZ által delegált tagja hangsúlyozta, erről mindeddig csupán a képviselőház védelmi bizottságában született döntés, a végső szó a parlamenté. /A PSD „megtisztítaná” a CNSAS-t? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2004. április 8.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség (RMSZSZ) országos elnöke bejelentette, hogy indulni készül a marosvásárhelyi polgármester-választáson. Négy évvel ezelőtt éppen az RMSZSZ által megszerzett hatszáz szavazat miatt Fodor Imre elveszítette a polgármesterséget. Az RMSZSZ tanácsosi listát is készül állítani, de ennek összetételét Kiss Kálmán nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, mivel még nem végleges. Közben ez az alakulat is végzi az újrajegyeztetéshez szükséges 25 ezer aláírás gyűjtését. „Eddig több mint húszezren írták alá az íveinket.” – állította Kiss Kálmán. Marosvásárhelyen Kelemen Atilla (RMDSZ) és Donáth Adél (MPSZ) után Kiss Kálmán a harmadik magyar nemzetiségű polgármesterjelölt, aki szándékát nyilvánosságra hozza. /Szucher Ervin: A szabadelvűek nem lépnek vissza. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2004. április 8.
Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsa már a kilencvenes évek elején határozott arról, hogy ahol nem létezik állami magyar nyelvű oktatás, a lelkésznek kell magyarul írni-olvasni tanítania a gyermekeket. Erre a határozatra épül rá parokiális iskolaterv, amelynek lényege, hogy a szórványban levő parókiákban biztosítanak lehetőséget a magyar nyelvű tanulásra. Vetési László szerint az országban, ahol erre akarat és lehetőség volt, a helységek több mint háromnegyedében sikerült újraindítani a magyar nyelvű iskolát, tagozatot vagy osztályt. Pontos képet csak az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályával egy hónapja elindított felmérés után lehet alkotni. Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályvezetője korábbi közlése szerint országszerte 1200 helységben létezik állami magyar nyelvű oktatás. Vetési szóvá tette, hogy a szórványban sok olyan helység van, ahol a magyar szülők nem adják magyar iskolába gyermekeiket. A Lámpás program keretében működő kezdeményezés lényege, hogy a magyar lelkészeket és pedagógusokat meghatározott időre, 5–10 évre a szórványban maradásra és a magyar nyelvű oktatásra ösztönzik. „Erre a célra 2004-ben 7,1 millió forintos támogatást kap az egyházkerület a magyar államtól, de természetesen más források is léteznek, Svájcból és az Amerikai Egyesült Államokból is jelentkeztek már segíteni akarók” – tájékoztatott Vetési László. Ősztől Uzdiszentpéteren indul az első parokiális iskola. Nagysármáson olyan szórványközpont létrehozását tervezik, amely a mezőségi magyar gyermekek számára mind szállást, mind anyanyelű oktatást biztosít. /Magyarul olvassák a kátét. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2004. április 8.
A határon túli színházaknak szánt kétmillió forintos NKÖM-támogatás nem szűnt meg, csupán a támogatási rendszer alakult át, tájékoztatott Lakatos Mihály, minisztériumi főosztályvezető. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) külön eszközbeszerzési pályázatot ír ki a második félévben. /Gergely Edit: Lakatos: a színházaknak szánt pénz marad. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2004. április 8.
A Communitas Alapítvány az RMDSZ Tájékoztatóban közzétette a sajtó szaktestület döntését a magyar lapok támogatásáról. Ezek között szerepel, hogy a Romániai Magyar Szó két mellékletére kapott támogatást: Törvénytár, 100 millió lej, Színkép 50 millió lej, a Népújság kulturális melléklete, a Múzsa 80 milliót, a Krónika Szempont melléklete 50 milliót, az Erdélyi Riport baloldali hetilap 120 milliót, az Erdélyi Napló semmit, a Művelődés folyóirat 60 milliót, a Korunk 250 milliót, a Magyar Kisebbség 120 milliót, az Udvarhelyi Híradó két melléklete is kapott támogatást /Koröltő- 10 millió, Iskolaudvar 10 millió/, a Hargita Népe – művelődési melléklete 50 milliót, A Hét hetilap 250 milliót. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 8. 2690. sz./
2004. április 8.
Visszhangos sikerű bécsi vendégjátékon vett részt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Túl az Óperencián című zenés kabaréval. A fellépésre az Európa Club-Bécsi Magyar Kultúregyesület meghívására került sor, melynek alkalmával a marosvásárhelyi művészek bemutatták A Súrlott Grádics emlékei alcímmel jegyzett vidám jeleneteket, sanzonokat és slágereket. /Bécsi vendégjáték után búcsúelőadás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./
2004. április 8.
A moldvai csángók körében sincs egyetértés, ezt mutatta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) közgyűlése. A tisztújító közgyűlés után Bilibók Jenő lemondott, azzal vádolva a szövetség új vezetését, hogy előre megrendezett színjáték volt a közgyűlés. Bilibók amiatti aggodalmát fejezte ki, hogy a „hittel és sok munkával felépített szervezetet komolytalan hazardírozással, érdekek akarják csődbe sodorni. A történet ismert – hasonlóan szűnt meg 2001-ben a Via Spei Csángómagyar Ifjúsági Szervezet, ahol Róka Szilvia szintén jelen volt." /Sarány István: Kételyoszlató közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 8./
2004. április 9.
Irreálisnak, egyben politikailag veszélyesnek minősítette Ion Iliescu államfő az erdélyi magyar autonómia-követeléseket a Hospodárské Noviny című prágai lapban ápr. 8-án megjelent interjújában. "Különbséget kell tenni a regionális politika, illetve az etnikai-regionális tendenciák között. A helyi autonómia (Romániában) valóság, ezt az alkotmány biztosítja. Ugyancsak valóság a helyi közigazgatás és fejlődés" – állította interjújában Iliescu, aki háromnapos látogatást tett Csehországban. "Az etnikai-regionális autonómia kialakítására irányuló tendencia ellentétes az európai integráció szellemével" – mondta a román államfő. "Bizonyos régiókban a magyarok együtt élnek a románokkal. Két kis megyében a magyarok vannak többségben, de románok és más nemzetiségűek is élnek ott. Hogyan nyilvánítsunk autonómnak egy olyan régiót, ahol más nemzetek is élnek? Ez nem reális és politikailag nagyon veszélyes" – fejtette ki a román államfő. Arra a megjegyzésre, hogy például a spanyolországi Katalónia az európai regionális politikára alapozva ért el gazdasági sikereket, Iliescu elmondta: "Mindezek a (romániai) megyék (amelyekben a magyarok részaránya meghaladja a 20 százalékot) autonómiával rendelkeznek. A hivatalokban az emberek használhatják anyanyelvüket, ezen tanulnak az iskolákban, saját újságjuk, rádiójuk, televíziójuk van. Bizonyos politikai-közigazgatási egység kialakítására való törekvés azonban nem realista, s nem felel meg a valós helyzetnek. Az (Európai) Unióba csak egyetlen módon, közösen léphetünk be." /Iliescu: Irreális és veszélyes a magyar autonómia-törekvés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2004. április 9.
A Magyar Polgári Szövetség összegyűjtötte a helyhatósági választásokon való részvételhez szükséges 25 ezer támogató aláírást – közölte ápr. 8-án Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Elmondta, csak Kovászna megyében több mint 11000 aláírás gyűlt össze. Hozzátette: az aláírásgyűjtő akció folytatódik. /Az MPSZ összegyűjtötte a szükséges aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2004. április 9.
A fiatalítási stratégia meghozta a várt eredményeket: az eddigi 50–60 bejutó helyett jelenleg több mint száz fiatal van az RMDSZ előválasztásai nyomán kialakult jelöltlistán, vagyis megkétszereződött a magyarság érdekképviseletében aktív szerepet vállaló fiatalok száma – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ ápr. 8-i bukaresti sajtóértekezletén. Kijelentette, hogy április 25-én ünnepélyes keretek között sor kerülhet az aradi Szabadság-szobor leleplezésére. Hasznosnak bizonyult a magyar és a román felek közötti együttműködés és párbeszéd. Markó kifejtette, hogy a nemrégiben kezdeményezett, Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozatra Tőkés László is meghívást kapott, mint püspök és mint az EMNT elnöke. A Kiss Kálmán által írt, Markó Béla vagyoni helyzetét firtató nyílt levéllel kapcsolatban elmondta: örül ennek a nyílt támadásnak, mert egyértelművé vált mindenki számára, hogy honnan erednek azok a napokban sajtónyilvánosságot látott támadások, amelyek a Communitas Alapítvány becsületét próbálják aláásni. – Ezt a pártocskát, amelynek Kiss Kálmán az elnöke, amely megalakulása óta minden választási évben felbukkan, és megpróbálja megbontani a szövetséget, éppen azok az emberek alapították, akiket az egykori Szekuritátéval való együttműködéssel vádolnak – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. /A fiatalítási stratégia meghozza a várt eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2004. április 9.
2003 októberében Tőkés László és hívei zokon vették, hogy egy platformra sorolták őket a Nagy-Románia Párttal /PRM/. Nagy E. József szerint hiába tiltakoznak, igenis egy platformon vannak. A cikkíró támadta püspököt és megismételte a tavaly márciusi cikkében ír megállapítását: „azt az embert, aki szemrebbenés nélkül tűri, hogy csatlósai a romániai magyar közösség mindenkori, örökös tiszteletbeli elnökének nevezzék, nem követni, hanem kezeltetni kell!" /Nagy E. József: Madarat tolláról, avagy miért van Tőkés László a PRM-vel egy platformon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
2004. április 9.
Borbély Zsolt Attila reagált Fey László cikkére /„Polgári" Válasz, Romániai Magyar Szó ápr. 7./, aki szerint a neptuni tárgyalók bölcs, megfontolt nemzetszolgálókká avanzsálnak. A szerző sajátos logikájú gondolatmenetére az teszi fel a koronát, hogy Frunda György módjára összemosta neptuni tárgyalást az atlantaival. A neptuni tárgyalás „alkalmat nyújtott a nyíltan magyarellenes román hatalomnak demokratikus, kisebbségbarát színben tetszelegni a Nyugat előtt az ország Európa Tanácsi csatlakozásának küszöbén”, állapította meg Borbély Zsolt Attila. A román politikum nem hajlandó tárgyalni az autonómiáról, ezért olyan fórumot kell keresni, mely azt rákényszerítheti a dialógusra. Az ország integrációs törekvése kiváló lehetőséget teremtett volna arra, hogy az erdélyi magyarság csatlakozási feltétellé tegye az erdélyi magyar autonómia megteremtését. Közben – hála a kormánykoalíciós- és paktum-politikának – a Romániáról szóló országjelentés meg sem említi a megoldandó problémák között az erdélyi magyarság ügyét. Borbély Zsolt Attila hangsúlyozta, hogy a neptuni trió mandátum nélkül cselekedett. Az SZKT akkori nyilatkozata kimondta, hogy a Neptun folyamat „jelentős politikai károkat okozott a Szövetségnek", s hogy „lehetőséget teremtett a hatalomnak arra, hogy belső RMDSZ-irányzatok preferálásával kísérletet tegyen szervezetünk megosztására. Olyan politizálási stílus állandósulásának veszélye jelent meg az RMDSZ-ben, amely eltekint a legitim képviselet szabályaitól, a belső döntéshozói illetékességektől." Tőkés László nem hiúságból bírálta a neptuni tárgyalókat (mint azt Fey állította), hanem azért, mert külpolitikai szempontból önsorsrontó volt ez az akció, másrészt pedig, mert az RMDSZ belső demokráciájának szabályait rúgták fel azok, akik az ügyvezető elnökség háta mögött tárgyaltak, s mellesleg elnöki mandátummal sem rendelkeztek. S éppen e két szempont miatt nem mosható össze Atlanta Neptunnal. /Borbély Zsolt Attila: Neptun és Atlanta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
2004. április 9.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) marosvásárhelyi szervezete továbbra is kitart amellett, hogy az RMDSZ-szel közösen kell szervezni előválasztást a magyarság által leginkább támogatott polgármesterjelölt indítására. A két szervezet közötti közvetítést Fodor Imre alpolgármesterre bízták. Az MPSZ-t a megye 30 községében szándékozzák megalakítani – jelentették ki a szervezet képviselői. Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke reméli, hogy végül csak sikerül az MPSZ és az RMDSZ vezetésének tárgyalóasztalhoz ülnie a közös marosvásárhelyi előválasztások megszervezése érdekében. A marosvásárhelyi RMDSZ 1-es körzete kéréssel fordult a városi választmányhoz, hogy kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat az MPSZ-szel. Maros megyében több mint 4000 támogató aláírást gyűjtött az MPSZ, ennek felét Marosvásárhelyről. Az MPSZ több községben megalakította a helyi szervezeteit, néhányban teljes jelöltlistákat állítottak össze, például Nagyernyén, Gernyeszegen, Dózsa György községben, Backamadarason és Nyárádszeredán. A sajtótájékoztatón utaltak még az RMDSZ és a Communitas Alapítvány által elosztott pénzbeli támogatásokra, ami Tőkés András szerint "gyakorlatilag a politikai klientúra finanszírozását jelentette". /(antalfi): Szerveződnek az MPSZ községi szervezetei. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./
2004. április 9.
Ápr. 7-én megalakult a Magyar Polgári Szövetség Máramaros megyei szervezete. Az alakulatot a nagybányai, máramarosszigeti, felsőbányai, koltói és hosszúmezői küldöttek alapították. Az elnökség összetétele: – elnök: Cziple Aurél János, a nagybányai szervezet elnöke, – alelnökök: Lemák Rudolf – Máramarossziget, Dénes András – Nagybánya, Keisz Robert Zoltán – Felsőbánya, Jenei Jenő – Koltó. /Megyei MPSZ alakult. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 9./
2004. április 9.
Jogi úton akarja visszaszerezni a kommunizmus idején elkobzott aranyát Moldova és Bukovina ortodox érseksége a Nemzeti Banktól. Az 5 milliárd lej értékű aranykészlet mellett több nemesfémből készült tárgyat és 29 darab aranypénzt is visszakér az érsekség. Ezeken kívül több, az 1945–1989 közötti időszakban a Neamt, Botosani és Iasi megyei templomokból eltulajdonított nemesfém kegytárgyat is visszakérnek, amelyeket az egyház képviselői szerint az állam 200 lejes szimbolikus összegért vásárolt meg akkoriban. /(S. L.): Az ortodoxok visszakövetelik vagyonukat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./
2004. április 9.
A Nemzeti Liberális Párt támogatja, hogy az egyházi törvényben nemzeti egyházzá nyilvánítsák a Román Ortodox Egyházat. Varujan Vosganian szerint “a Román Ortodox Egyház a románok nemzeti egyháza”. Ugyanakkor elítélte, hogy a liberálisok “nem csatlakoznak azokhoz, akik kisebbíteni akarják a görög katolikus egyház érdemeit, amely szintén a nemzet egyháza”. /Nemzeti egyház? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./
2004. április 9.
Rosszindulatú vádaskodásnak, lejárató szándékú félrevezetésnek tartja az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Krónika állításait a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Nagy Zsolt leszögezte, a Krónika „2002-ben négyszer több pénzt kapott magyarországi forrásból, mint a teljes romániai magyar írott és elektronikus sajtó együttvéve”, és „nem fizeti ki az alkalmazottainak a társadalombiztosítási járulékot”, így hát nincs erkölcsi alapja a Communitas pénzügyeit bolygatni. Megítélése szerint a Krónika írásai ügyészségi feljelentéshez hasonlítanak. „2001-től több ezer pályázatot bíráltunk el, és rejtélyességről beszélni meglehetősen butaság, amikor a nyilvános pályázatok a Krónikában is megjelentek” – jelentette ki Nagy Zsolt. Hozzátette, a Communitas Alapítványt és az RMDSZ-t minden évben átvilágította a román számvevőszék, és megállapította, hogy szakszerűen gazdálkodnak. A Krónika táblázatban közölte, hogy a Communitas a rendelkezésére álló összegnek 2001-ben 43 százalékát, 2002-ben 34 százalékát, 2003-ban pedig a 27 százalékát osztotta ki sajtóban meghirdetett pályázaton. A törvény tiltja, hogy az alapítvány pénzeit az RMDSZ használja fel, ennek ellenére a Communitas jelenlegi 33 alkalmazottja között szerepel a szövetség három ügyvezető alelnöke, három megyei ügyvezető elnöke, Borbély László képviselő irodavezetője, a Markó Béla titkárnője és az elnök nyilvános fellépéseit filmező tévés szakember, valamint az RMDSZ ügyvezető elnökségének szinte valamennyi referense. /Szucher Ervin: Válasz helyett ellentámadás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke sajtótájékoztatón, Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség országos elnöke nyílt levélben támadta Markó Bélát, a Communitas Alapítvány körül kialakult pénzügyi botrány miatt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyarságnak szánt kormánypénzeket a Communitas az RMDSZ alkalmazottjaira és klientúrájára fordítsa. /Gazda Árpád? Az ellenzék elszámoltatná Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./
2004. április 9.
Maguk az ortodoxok is tiltakoznak Nagyváradon az egyház terjeszkedése miatt. Az emberek szeretnék megakadályozni egy újabb ortodox templom építését, mondván, a templom a környék egyetlen játszóterét és parkolóhelyeket foglalja majd el. Feldühödött környékbeli lakók egy csoportja részben lerombolta a drótkerítést, amely a templom számára kijelölt telket vette körül. A templomépítés leghangosabb ellenzői szinte kivétel nélkül ortodoxok. „Semmi szükség itt templomra, van a környéken elég. Játszótér viszont egyetlenegy van, és ha templom épül a helyére, nem lesz hova kiengednünk a gyermekeinket.” – véli az egyik tiltakozó. /Pengő Zoltán: Templom épül a játszótérre? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./
2004. április 9.
A Nagybányai Református Egyházmegye ezévi kihelyezett közgyűlését Koltó társegyházközségében, Katalinban szervezte meg. A nyitó istentiszteletet Tőkés László püspök tartotta. Varga Károly lelkész kifejtette, hogy Tőkés László az egységet szolgálja, azoknak egységét, akik számára fontos a magyar sors, a magyar jövendő. Tőkés László említette az általa javasolt, s az igazgatótanács által létrehozott Pro Familia díjat, amelynek fókuszában a sokgyermekes családok állnak. A Koltó-katalini gyülekezetben a Kádár házaspár a maga 11 gyermekével rászolgált erre a díjra, melyet a püspök átnyújtott az édesanyának. /Koltai Károly: Egyházmegyei közgyűlés Katalinban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 9./
2004. április 9.
Áprilistól internetes tájékozódási lehetőséget is ajánl az Erdélyi Unitárius Egyház. A www.unitarius.com honlap szerkesztői bőven ajánlanak információt az egyház történetéről, alapdokumentumairól, hitelveiről és eszmerendszeréről. Ugyanitt található meg az egyház keretében működő intézmények listája, egyházkörökkel, unitárius tanintézetekkel kapcsolatos információk, név- és címjegyzék, illetve aktuális hírek, és kulturális rendezvények programja. Néhány nap múlva a honlapon elérhető lesz a Keresztény Magvető unitárius folyóirat elektronikus változata is. /Unitárius honlap az interneten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2004. április 9.
Megtartó szülőföld címmel nyílt fotókiállítás Baróton Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzos munkáiból. A képeken megelevenedik a gyimesi és kézdiszentléleki betlehemezés, az apácai kakaslövés és a kászoni bikaütés. Kakas Zoltán fotóival a kivándorlásra gondolókat akarja maradásra bírni. /(hecser): Megtartó szülőföld (Barót). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./
2004. április 9.
Megnyílt több mint ötszáz képeslap és háromszázötven tojás gyűjteményes kiállítása a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola bentlakásában. Burus János tanár diákjai rendszeresen gyűjtenek, tanulnak, és létrehozták a Nagybükki Néprajzi Társaságot. Az iskola mintegy ötven diákja a választható tantárgy keretében – immár öt éve – helytörténetet, népismeretet és néprajzot tanul. A diákok gyűjtötték össze a kiállítás anyagát. Elsőként Erdélyben, diákok számára Kútfő névvel saját kiadvány megjelentetésére is készülnek. A kis magyar néprajz diákoknak alcímet viselő, negyven oldalas kiadványt első alkalommal májusban szeretnék megjelentetni. Minden számban tervezik szakember dolgozatának közlését. /(Daczó Dénes): Húsvéti színvarázs az iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
2004. április 9.
Kilencvenedik évében elhunyt Metz József /Elek, 1914. nov. 24. – Nagybánya, 2004. ápr. 8./ Tanári oklevelet (történelemből, magyarból és földrajzból) Kolozsvárott szerzett, 1938-ban. 1940-ben Nagybányán kapott tanári állást. 1946-48 között gimnáziumi igazgató, 1948-54-ben vegyipari középiskolai tanárként, 1954-59 között pedig gimnáziumi tanárként dolgozott. 1959 októberében politikai okok miatt letartóztatták. Fél év után szabadlábra helyezték, de eltiltották az ifjúsággal való foglalkozástól, építőtelepi dolgozóként kereste kenyerét. Csak 1970-ben „fogadta vissza" a tanügy. 1976-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig földrajzot tanított. Munkásságát 1998-ban az EMKE Kun Kocsárd-díjával jutalmazták. A környék helytörténészeként tartották számon. Az általa kezdeményezett EMKE Füzetek sorozatban a Bányavidéket mutatták be. Lakása ajtaja nyitva áll mindenki előtt, aki részesülni akart művelődési, irodalmi búvárlásainak eredményeiben. /(Dávid Lajos): In memoriam Metz József. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 9./
2004. április 9.
Kevés olyan Duna Televíziós alkotás keltett akkora feltűnést, mint Csáky Zoltán műve: A hagymakupolás honfoglalás. Ez az ortodoxia térnyerését jelenti a magyar többségű területen, új ortodox katedrálisok építését akkor, mikor az évszázados, sokat megért katolikus és református műemléktemplomok állaga egyre romlik. Az erdélyi közönség 2002 őszén ismerkedhetett meg Csáky alkotásával, s a Duna Televízió közönségtalálkozó-sorozatot is szervezett a filmnek. A Püski Könyvkiadó idén jelentette meg Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét, amely a szerző legjelentősebb alkotásainak írott anyagát tartalmazza. A könyvet a szerző ápr. 13-án Székelyudvarhelyen, 14-én pedig Csíkszeredában dedikálja. /Hagymakupolás honfoglalás Székelyudvarhelyen is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./
2004. április 9.
Ápr. 15-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Sesostris szekerén. Kronológia Székely Mózes életrajzához című könyvet, melyet Mihály János állított össze és a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadásában jelent meg. Az egyetlen székely származású fejedelem halálának 400. évfordulójára készült munka "Erdélyország történetének talán a legnevezetesebb, de egyszersmind legizgalmasabb és legszomorúbb" éveiről (1550–1603) nyújt áttekintést, ahogyan a szerző fogalmazta. A Székelyudvarhelyen született Székely Mózes életútját mutatja be a kiadvány. /P. Buzogány Árpád: Székely Mózes fejedelem élete a korszak tükrében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./
2004. április 9.
A tízéves múltra visszatekintő kolozsvári Tinivár Könyvkiadó gondozásában megjelent a Maturandusok 2004–es kiadvány, az erdélyi magyar ballagó diákok X. évkönyve. A Szent Korona tanáról, eredetéről, gyakorlati jelentőségéről és az országcímerről szóló könyvet /dr. Molnárfi Tibor: A Korona (Regnum Marianum)/ a magyarországi kiadás után a Tinivár is megjelentette. /(anikó): A Tinivár kiadásában megjelent a Maturandusok és A Korona. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./
2004. április 9.
Passió egy ártatlan ember szenvedését mutatja be, egy igazi forradalmárét, újítóét – mondta Maia Morgenstern, a 41 éves román színésznő, a Jézus életének utolsó 12 óráját elbeszélő film női főszereplője Budapesten. Mel Gibson ausztrál színész, rendező 125 perces filmjét március 25-e óta vetítik Budapesten és 12 magyarországi nagyvárosban, azóta már több mint 200 ezren nézték meg. A rendezőt több amerikai és más országbeli zsidó szervezet antiszemitizmussal vádolta. A színésznő tiltakozott az ellen a felvetés ellen, hogy a film a zsidókat teszi felelőssé Jézus haláláért. – Ha így lenne, nem fogadtam volna el a szerepet. A nagyapámat meggyilkolták. A holokauszt áldozata volt, ezért különösen érzékeny vagyok ebben a témában, jelentette ki. A színésznő több magyar filmben is szerepet kapott; az ausztrál rendező Mészáros Márta A hetedik szoba című alkotásából ismerte meg és alakítása láttán választotta ki Mária szerepére. A bukaresti Állami Zsidó Színház egykori csillaga magyarországi színpadokon is fellépett, 2000-ben például a zsámbéki szabadtéri színpadon Gertrudist alakította a Bánk bánban, a budapesti Bárka színházban 2001-ben a Lola Blauban, tavaly pedig önálló esttel lépett fel. /Papp Annamária: Morgenstern szerint nem zsidóellenes a Passió. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2004. április 10.
Egyes budapesti ellenzéki források úgy vélik, hogy az ápr. 25-én a magyar és a román miniszterelnök jelenlétében leleplezendő Szabadság-szobor ára túlméretezett – írta az ápr. 9-i Népszabadság. Ezek szerint az újraállítás engedélyezéséért cserében a magyar kormány úgymond aránytalan kötelezettségeket vállalt volna Bukaresttel szemben a Gozsdu-vagyon sorsával kapcsolatban, illetve jogokról mondana le, még az újraavatás előtt. A fideszes Németh Zsolt képviselő kijelentette, hogy tájékozódás céljából Romániába utazik. /Szabadság-szoborért Gozsdu-vagyon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2004. április 10.
Bársony András külügyi államtitkár egyelőre nem tudja megmondani, mikor kezdheti meg működését Budapesten a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány. Hozzáfűzte: a Gozsdu-vagyon ügye Románia és Magyarország között jogi értelemben végérvényesen lezárult. Mircea Geoana külügyminiszter múlt heti budapesti tárgyalásait követően azt mondta, szeretné, ha a következő hónapokban a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány megkezdhetné működését Budapesten. Bársony András kitért arra, hogy a Gozsdu Alapítvány létrehozója a két ország kormánya lenne, "azonban szó sincs arról, hogy a volt Gozsdu-vagyon bármilyen eleme az alapítvány induló vagyonához kerülhetne". /Gozsdu-ügy: Még bizonytalan az alapítvány indulásának időpontja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./
