A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 26.
A jogállamiság alapvető szabályaira fittyet hányva, egyértelmű RMDSZ-segédlettel a Központi Választási Iroda elutasította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) 53 000 aláírással benyújtott bejegyzési kérelmét, Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ülésezett, ápr. 25-én pedig Aradon felavatták az újra felállított Szabadság-szobrot. Az MPSZ bejegyzését az RMDSZ képviselőjének határozott kérésére utasították el. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy az aláírásgyűjtők becsapták az embereket, mi több, megpróbálták hamisítani az íveket. Mindezt az MPSZ vezetői egyértelműen cáfolták. /Makkay József: Megkérdőjelezett választási alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 26.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Transindex internetes újságnak nyilatkozta: „nem tudok arról, hogy az RMDSZ kezdeményezte volna, hogy az Országos Választási Bizottság ne fogadja el az MPSZ aláírásait. Álláspontom a kezdetektől az volt, hogy nem nyilatkozom az aláírásgyűjtés kapcsán. Az RMDSZ nem adott ki felhívásokat, hogy az aláírók ne csatlakozzanak és annak ellenére, hogy számos jelzés érkezett hozzánk, semmilyen eszközzel nem léptünk közbe, annak ellenére, hogy nem tetszett nekünk, ami történik". Markó szerint Szász Jenő megrágalmazta az RMDSZ-t. A szövetségi elnök azt nyilatkozta, hogy a történtekről nem ismer részleteket, mindössze annyit, hogy a bizottság egyhangúan utasította el a Magyar Polgári Szövetség beiktatási kérelmét. Markó szerint az, hogy a Magyar Polgári Szövetség nem indulhat a választásokon önmagában nem szül új politikai helyzetet: „az RMDSZ eddig is nyitott volt, ezután is az lesz". „Rendkívül rossz a szám íze. Hogyan mondhatták azt, hogy az RMDSZ támogatásáról van szó, vagy civil szervezet elindításáról, miközben tegnap bejelentették, hogy részt kívánnak venni a parlamenti választásokon. Nem értem azokat a képviselőtársaimat, akik felveszik a fizetésüket, használják az RMDSZ telefonjait, igénybe veszik az RMDSZ infrastruktúráját, miközben egy RMDSZ-ellenes pártot kívánnak bejegyezni” – mondta Markó. Arra a kérdésre, hogy kezdeményezni fogja-e az érintett RMDSZ-képviselők kizárását, a szövetségi elnök azt nyilatkozta: „Én most sem akarom őket kizárni, jeles RMDSZ-es kollegáim bírálnak is amiatt, hogy miért vagyok ilyen engedékeny." /Nem érvényesek az MPSZ-t támogató aláírások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2004. április 26.
A nagyváradi zsidó hitközösség vendége volt dr. Plankó Erika, a magyar Igazságügyi Minisztérium főcsoportvezetője és dr. Juhász Zoltán, a Központi Kárrendezési Iroda főigazgatója, hogy a második világháborúbeli deportálásokban, kényszermunkán elhunytak, vagy a magyar bíróságok által halálra ítéltek hozzátartozóival ismertessék a kárpótlás feltételeit. Nagyvárad az első olyan erdélyi település, ahová személyesen látogatnak el a magyarországi szakemberek, meggyorsítani az 1997-ben elkezdett kárrendezési folyamatot. A törvény értelmében 400 ezer forinttal kártalanítják a hozzátartozókat. Jelenleg 116 ezer érvényes kártalanítási kérvény van és 33 ezer hozzátartozó kapott kárpótlást. Erdélyben 3500 jogosultról van tudomásuk. /Balla Tünde: Magyarországi kárpótlás az emberéletekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2004. április 26.
Nagyváradon a szavazással összeállt a városi tanácsosi jelöltlista. A szavazatok alapján kialakult sorrendben: dr Földes Béla, Lakatos Péter, Cseke Attila, Delorean Gyula, Pető Csilla, Pásztor Sándor, Huszár István, Vági László és Kis Gábor. Nagyváradon a költségvetési pályázati támogatásból 930 millió lejt a református, 670 milliót a római katolikus gyülekezetek, 60 milliót a baptista, 40-et az evangélikus és 20-at az unitárius egyház kapott. A kulturális célra megpályázható 2,1 milliárd lejnek a fele magyar civil szervezetekhez került, például 270 millió a Varadinum Alapítványhoz, 50 millió a Tibor Ernő Galériához. A ifjúsági alapból is jutott a magyarsághoz, a 350 millióból támogatták a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot és az Albin Alapítványt. /(Balla Tünde): Veletek Váradért – Kilencen a befutó helyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2004. április 26.
Gróf Széchenyi István mellszobrát, Kampfl József szobrász alkotását leplezték le ápr. 24-én Székelyudvarhelyen, a Művelődési Ház előtti téren. Beszédet mondott Harragh Péter, az Országgyűlés alelnöke, dr. Rubovszky András, a Budapesti Széchenyi Társaság főtitkára, valamint dr. Mitnyán György, Budapest XII. kerületének polgármestere. A házigazdák nevében Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. A rendezvény az újonnan felavatott szobor koszorúzásával, valamint – a Balázs Ferenc Vegyes Kar és a Székely Dalegylet közreműködésével – a Szózat és Székely Himnusz előadásával zárult. /Szász Emese: Széchenyi-szobor Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./
2004. április 26.
A Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának nagyenyedi eseményeire, többek között az akkor hősi halált halt diákokra emlékeztek a hét végén a Bethlen Gábor Kollégiumban. A díszbeszédek sorát Szabó Hajnal kollégiumi igazgatóhelyettes nyitotta meg. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke üzenetének tolmácsolása után Kötő József, az EMKE főjegyzője emelkedett szólásra. Az emlékünnepségen felavatták a magyarországi Siklós település támogatásával újraöntött iskolacsengőt, majd ismertették a diákok és tanárok tudományos dolgozatait. Bemutatták az I. György angol király mellszobrát, a budapesti Mikó Diana szobrászművész munkáját. A király a 300 évvel ezelőtti labanc pusztításokat követően oroszlánrészt vállalt a kollégium újjáépítésében. Az avatások sorát a kollégium véndiákjának, Barabás Miklós festőművésznek emléket állító dombormű leleplezése zárta (Lőrinc Lehel műve). A kollégiumokban kiállítások nyíltak meg, tárlatok fogadták az érdeklődőket. A rendezvényt az ápr. 25-i ünnepi istentisztelet és a "nagyenyedi két fűzfa" újraültetése zárta. /Szabó Csaba: Emlékünnep a nagyenyedi két fűzfa árnyékában. Felavatták I. György angol király mellszobrát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 26.
Romániában az Oktatásügyi Minisztérium megtiltotta, hogy az egyetem előtti oktatásban kizárólag vagy túlnyomórészt roma diákokból álló csoportokat vagy osztályokat hozzanak létre, mivel ez a szegregáció egyik módja. A megyei tanfelügyelőségek máj. 28–ig tájékoztatják a szaktárcát a megyékben tapasztalható szegregáció méreteiről és ennek megszüntetésére kidolgozott terveikről. /(bor): Megszüntetik a cigányiskolákat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./
2004. április 26.
Ápr. 24-én ismét rangos nemzetközi tudományos rendezvény színhelye volt a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház: az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) immár tizenkettedik alkalommal szervezte meg az OGÉT 2004 elnevezésű Nemzetközi Gépész Találkozót. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntését követően a több mint 140 külföldi (svájci, magyarországi és szlovákiai) és hazai (köztük székelyudvarhelyiek és csíkszeredaiak) szakember plenáris ülésen vett részt. Délután a szekciók – számítógépes tervezés és gyártás, minőségbiztosítás és környezetvédelem, finommechanika, optika, mechatronika, illetve általános gépészet – keretében mintegy 80 előadás hangzott el. A hagyományokhoz híven a szervező, az EMT az idén is a konferenciát megelőzően – ápr. 23-án – ismerkedő jellegű egész napos kirándulást szervezett a résztvevők számára Csíksomlyó – Gyimesek – Sósmező – Ojtoz-szoros – Kézdivásárhely – Csíksomlyó útvonalon. /Hecser Zoltán: Rangos tudományos találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./
2004. április 26.
A Naturland Alapítvány 10. születésnapját ünnepelte ápr. 21-én Gyergyószentmiklós. Filmvetítéssel idézték föl az eltelt tíz év tevékenységeit, facsemete ültetés a Csíky-kertben, Föld- napi rendezvények, tájékozódási versenyek, takarítás a Gyilkos-tónál, víztisztaság- mérések, játszótérépítés, természetjárás stb. Pál Árpád polgármester, a Naturland tiszteletbeli elnöke értékelte a szervezet munkáját. Ápr. 22-én a helyi Salamon Ernő Líceumban dolgozataikat mutatták be a diákok. Ugyanitt állították ki az eltelt tíz év diákkutatásaiból, dolgozataiból válogatott füzetet, amelyet erre az alkalomra kinyomtattak. /Gál Éva Emese: Egy alapítvány tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2004. április 26.
Ápr. 25-én Sepsiszentgyörgy a Szent György-napok alkalmával átadták át az idei három Pro Urbe-díjat, valamint egy díszpolgári címet. Vidor Alice nyugalmazott szerkesztő, műfordító a Talita Kumi gyermekvédő társaság mindenese, a Kincs nevű, gyermekeiket egyedül nevelő asszonyoknak menedéket nyújtó otthon megalapítója, Sztolyka Gábor, a Textil futballcsapat egykori játékosa kapott Pro Urbe-díjat és dr. István Tibort több mint hatvanéves orvosi tevékenységéért. Sepsiszentgyörgy díszpolgára címet adományozta az önkormányzat a Budapesten élő, de háromszéki származású, életének 85. évét taposó dr. Kicsi Sándornak, a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztősége egykori igazgatójának. /(s): Átadták a Pro Urbe-díjakat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./ Kicsi Sándor /sz. Dálnok, 1919. márc. 4./ a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végzett 1938-ban. 1945-47 között a Székely Mikó Kollégium tanára volt, majd Magyarországra távozott. 1958–80 között a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztőségének igazgatójaként irányította a magyar enciklopédikus sorozatok megjelentetését (Magyar irodalmi lexikon, Atomfizikai lexikon, Magyar életrajzi lexikon, Magyar néprajzi lexikon stb.). Az 1980-as években közreműködött a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1929. évi emlékkönyvének újra megjelentetésében, egyben megírta a múzeum történetét. Ugyanabban az évtizedben készült el Erdély leírásával, amely a szintén háromszéki származású Szacsvay Imre fotóival az Erdélyi Utakon című monumentális három kötetben jelent meg. /Kónya Ádám: : Dr. Kicsi Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./
2004. április 26.
Hatodik alkalommal szervezte meg a hét végén a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete az Erdélyi Szőlőhegyek országos borversenyt. Ez az ország egyik legnagyobb és legrangosabb ilyen rendezvénye. Az idei versenyt Tordaszentlászlón tartották, a Tamás Bisztróban. A versenyt Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke nyitotta meg, üdvözölve a megmérettetés elnöki tisztjét betöltő dr. Csávossy Györgyöt és az elnökség tagjait. /Valkai Krisztina: Erdélyi Szőlőhegyek borverseny Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 26.
Immár harmadik alkalommal tartották meg Magyarlónán, ápr. 24-én a Hagyományőrző Néptánctalálkozót. A tánccsoportoknak a Zurboló zenekar húzta a talpalávalót. Felléptek a magyarkapusi, kalotaszentkirályi, mérai néptánccsoportok, a református egyház keretében működő KRISZ csoport, valamint a magyarlónai hagyományőrzők kis- és nagy csoportja, illetve a Gábor cigány tánccsoport. /(vk): Teltházas néptánctalálkozó Magyarlónán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 26.
Az Országos Rendőrfelügyelőségen tesznek panaszt azok az újságírók, akiket a letartóztatott Csibi István emberei bántalmaztak ápr. 23-án a Hargita Megyei Törvényszéken. Az újságírók elégedetlenek azzal, ahogyan a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség sajtóközleménye tükrözi az incidenst. Az újságírók sérelmezték, hogy a rendőrök késéssel, csak a bántalmazott riporterek kiáltozásai nyomán avatkoztak be a törvényszéken a szemük előtt folyó agresszióba. Robert Veress, az Adevarul újságírója, aki a bántalmazottak között volt, kijelentette, hogy a Hargita megyei rendőrök és az ügyészek tétlenül nézték, amint Csibi István gorillái bántalmazzák a sajtó képviselőit. /Csibi emberei újra újságírókra támadtak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
2004. április 26.
Dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul jelenlétében nyílt meg ápr. 24-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában Petkes József nyíregyházi képzőművész kiállítása. A festőművész Szatmárnémetiből települt át Magyarországra. /Ünnepi kiállítás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 26.
A kalazancinusok (kegyesrendiek) Erdélyben című dokumentumfilmet Kolozsváron ápr. 28-án, szerdán du. 6 órakor a Római Katolikus Nőszövetség székházában. A filmet rendezte és a forgatókönyvet írta Sas Péter művelődéstörténész. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 26.
Május elseje, az országnak az Európai Unióba való belépése alkalmából sok településen nagyszabású ünnepi rendezvényekre kerül sor Magyarországon. Az Orosházán megrendezendő ünnepségsorozatra egyebek között a romániai testvérváros, Nagykároly képviselőit is meghívták. A nagykárolyi küldöttség egy, a várost bemutató fotókiállítás anyagát, nagykárolyi szerzők (Benedek Zoltán, Boros Ernő, Nagy László, Sróth Ödön stb.) könyveit és egyéb reprezentatív tárgyakat is magukkal visznek, amelyeket ott kiállítanak. /(b): Nagykárolyt bemutató kiállítás Orosházán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./
2004. április 26.
Ápr. 23-án Ruszkabányán ökumenikus istentiszteleten emlékeztek Maderspach Károlyra és feleségére, Buchwald Franciskára. Az egykori Maderspach-házon lévő háromnyelvű emléktáblát felszentelték. A márványtábla magyar, román és német felirattal tudatja: “Ebben a házban élt Maderspach Károly és neje Buchwald Franciska, a XIX. századi ipari fejlődés és polgári haladás jeles személyiségei”. At előző napon Temesváron tartották a Maderspach-szimpóziumot. /Szakmáry Károly: “Új hidak épülnek”. A Maderspach család feltámadása Ruszkabányán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./
2004. április 26.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) közösen a Romániai Magyar Közgazdász Társasággal (RMKT) Gazdaság a médiában címmel szakmai tanácskozást szervezett nov. 24-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Lipovecz Iván, a Heti Világgazdaság főszerkesztője és Simkó János, a Gazdasági Rádió főszerkesztője tartott előadást, amelyet vita követett. Csép Sándor, a MÚRE elnöke kiemelt fontosságúnak tartotta a gazdasági újságírás szerepét és jelentőségét a tömegtájékoztatásban. Lipovecz Iván beszámolt a Heti Világgazdaság (HVG) sikertörténetéről, amely a legnagyobb példányszámú gazdasági-közéleti hetilap Magyarországon. Az országos napilapokról elmondta: az ötből csak a Népszabadság és a Blikk önfenntartó, illetve termel profitot, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Népszava veszteségét különféle tulajdonosi kör fedezi. /M. J., Ö. I. B.: Sajtóhelyzet a mai Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 27.
- Az európaiság győzedelmeskedett a politikai provincializmus felett azzal, hogy lehetővé vált a Szabadság-emlékmű felavatása – mondta ápr. 25-én Aradon újságírók előtt Medgyessy Péter miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A két politikus az avatási ünnepség után tárgyalt, s az ezt követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak azért a támogatásért, amelyet a Szabadság-emlékmű kérdésének a megoldásában nyújtott. A megbeszélésen Medgyessy Péter tájékoztatást kapott a romániai magyarság felkészüléséről a nyári helyhatósági választásokra. A felek áttekintették a határon túli magyarságot érintő támogatási rendszer működését, a különböző alapítványok, a kedvezménytörvényre alapozott oktatási támogatás kérdését. Medgyessy kedvezően fogadta azt a javaslatot, hogy a magyar kormány fontolja meg egy európai integrációs támogatási keret létrehozását. Medgyessy Péter szerint az RMDSZ jól képviseli a romániai magyarság érdekeit. Mindenki, aki meg akarja osztani a magyar közösséget Erdélyben, Szlovákiában, a Vajdaságban, vagy bárhol másutt, az ártalmasan cselekszik – mondta. A nemzeti érzésekről nem papolni kell, hanem komolyan venni őket – hangoztatta a magyar miniszterelnök. /Medgyessy Péter és Markó Béla megbeszélései. Ártalmasan cselekszik, aki megosztja a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor kiemelkedő sikernek nevezte, hogy Háromszéken az állóurnás előválasztásokon közel ezren vettek részt, és megyei tanácstagokat kijelölő küldöttgyűléseken a részvétel megközelítette a 90%-ot. Puskás Bálint a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei vezetőjelként kitért a sepsiszentgyörgyi előválasztásokra. /(Flóra Gábor): A Kereszténydemokrata Mozgalom támogatja Albert Álmos polgármesterré választását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
Felemás módon tükrözték az ápr. 26-i romániai napilapok a román–magyar megbékélési park megnyitását, a Szabadság-emlékmű újbóli köztérre állítását Aradon. A bukaresti román lapok egy része elhallgatta, vagy inkább negatív tálalásban foglalkozott az eseménnyel. A legjelentősebbnek tartott román politikai napilap, az Adevarul például csak egy eldugott hírügynökségi jelentést közölt az aradi eseményről. Viszont kiemelte, hogy "a megbékélési park felavatásán részt vett meghívottakat lehurrogták". A Ziua című napilap rövid tudósításában idézőjelbe tette az Aradon megnyitott park nevében a megbékélés szót, a Szabadság-emlékművet pedig "a szégyen szobrának" nevezve megismételte a 13 aradi vértanúval kapcsolatos román történelmi hazugságokat. A Romania Libera, a Cronica Romana, a Libertatea, a National és más román lapok teljesen elhallgatták a Szabadság-emlékmű felavatását. /Felemás a Szabadság-emlékmű újbóli felállításának sajtóvisszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. április 27.
Szilágyi Zsolt képviselő, a Magyar Polgári Szövetség nagyváradi polgármesterjelöltje közölte: a Központi Választási Iroda visszautasította az MPSZ választási jelvényének bejegyzését, és értésükre adta, hogy a helyi közigazgatási törvény nem teszi lehetővé indulásukat a júniusi helyhatósági választásokon. Az aláírásokat tartalmazó MPSZ-gyűjtőíveket a KVI visszautasította. Az ezzel kapcsolatos fellebbezést ápr. 28-án tárgyalják meg az illetékes szervek. /Sz. K.: Nem indulhat a választásokon az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. április 27.
Révész Erzsébet és Pillich László óvást emeltek Kolozsvár városi tanácsosainak rangsorolása eredményével szemben. Pillich László óvásában megállapította: a rangsorolás tekintetében s fennáll a befolyásolás lehetőségének alapos gyanúja, figyelembe véve a körzetek képviselethez juttatásának antidemokratikus és szabályzatellenes jellegét, az anyagi befolyásolás gyanúját. Ezért Pillich kérte a jelöltek rangsorolásának felügyelet melletti megismétlését és az esetleges tisztességtelen eszközöket alkalmazók kizárását. Sajnálattal olvasta – áll a nyilatkozatban – Kónya-Hamar Sándor megyei elnök elhatárolódó nyilatkozatát. /P. A. M.: Pillich: Fennállhat és fennáll a befolyásolás alapos gyanúja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. április 27.
Székely Ervin RMDSZ-képviselő benyújtotta a parlamentben törvényhozási javaslatát: egy román állampolgár ne lehessen egyidejűleg tagja egyazon nemzeti kisebbség két vagy több szervezetének, amelyek jelölteket állítanak a választásokon. Ez az RMDSZ honatyáira és helyi választmányának tagjaira vonatkozik, akik ugyanakkor a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vagy más, a helyhatósági választásokon induló alakulat tagjai is egyben. /Székely: Válasszanak az RMDSZ és az MPSZ között! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. április 27.
Nem kezd újabb aláírásgyűjtésbe a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – jelentette ki a Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Reménykednek abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság sürgősségi eljárással megvizsgálja óvásukat. – A választási iroda határozatai azt mutatják, hogy egy platformra került az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt. Közösen buktatják el a választási esélyt kínáló Magyar Polgári Szövetséget, jelentette ki. – Ennek a versenyfutásnak az erkölcsi nyertesei mi vagyunk, és ez olyan erőt jelent, amire hosszú távon építeni lehet” – jelentette ki Szász Jenő. /Gazda Árpád: Hosszú távra tervez a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. április 27.
A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-szervezet küldötteinek tanácsa Besztercén ápr. 24-én döntött a megyei tanácsjelöltek rangsorolásáról. Szilágyi János, a megyei szervezet elnöke, aki a szavazás nyomán kialakult rangsor második helyére került Kocsis Andrással holtversenyben, és lemondott utóbbi javára, azt nyilatkozta, a szabályzatmódosítás nem történt az előírások szerint. /(Kresz Béla): Meg kell ismételni a rangsorolást? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
Magyar oktatási minisztériumi berkekből röppent fel a hír: megszűnik a határon túli oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítvány. Ez az állapot jellemző arra, ahogyan a határon túli magyarság ügyeihez a budapesti hivatalokban viszonyulnak, írta Salamon Márton László. A Draskovics-csomag néven elhíresült költségvetés-megszorító intézkedések révén drasztikusan csökkent az az összeg, amellyel az Apáczai Közalapítvány gazdálkodhat. /Salamon Márton László: Lóverseny. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A minisztérium egyik tervezete szerint a határon túli magyar oktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítványt öt másik – magyarországi oktatást finanszírozó – közalapítvánnyal együtt egy új struktúrába olvasztják be. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az Apáczai honlapján egyetlen idei pályázati kiírás sem található. Zilahi László, az OM határon túli ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője nem kívánta kommentálni az Apáczaira vonatkozó értesüléseket. – Folyamatban van egy tervezet kidolgozása, amely az EU-csatlakozás után egy újfajta struktúrában fogná közre a magyarországi közalapítványokat, és az Apáczai helyzetét is újra elemeznék – nyilatkozta Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke. „Határozott ígéretet kaptunk, hogy az átszervezés folyamatában konzultálni fognak velünk” – nyilatkozta Kötő József. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány budapesti irodavezetője megdöbbenéssel fogadta a hírt. „A határon túli magyarságra nézve kifejezetten hátrányos lenne, ha a jövőben egy szászrégeni pályázónak a pécsi és szolnoki pályázatokkal kell versenyre kelnie” – fogalmazott. Csete Örs elmondta, a magyarországi közalapítványok közül az Apáczai az egyetlen, amely megszerezte a döntés-előkészítés és -végrehajtás vonatkozásában az ISO 9001:2001, Brüsszelben kiállított tanúsítványt. Az Apáczai Közalapítvány máj. 6-án ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. Ez idő alatt mintegy négymilliárd forint támogatást juttatott a határon túlra, több mint felét Romániába. /Lukács János: Megszűnik az Apáczai-alapítvány? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. április 27.
Roma holocaust címen Zilahon dokumentum-kiállítás nyílt. Az ókirálysági cigányoknak a rabszolgaság volt a sorsuk mindaddig, amíg Cuza fejedelem 1865-ben eltörölte a cigányrabszolgaságot. Antonescu diktatúrája idején sok ezer cigányt deportáltak Transznisztriába; a Kovulovjka faluba telepített 20 ezer romából 11 500 személyt az SS-sek Trihatkára szállítottak és agyonlőttek, végül mindössze 1500 került vissza az országba. Buchenwald haláltáborban speciális barakkot állítottak fel a cigányoknak és táborokat Düsseldorf és az ausztriai Lackembach közelében. Az 1938-ban elfoglalt Csehszlovákiából 1942 és 1944 között 14 szállítmányt indítottak Auschwitzba. Nem menekültek meg a lengyelországi cigányok sem. /Fejér László: Roma holocaust. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
Leköszönt Virág György, a Maros megyei tanács elnöke. Bejelentette, hogy nem vállalja többé e tisztséget Maros megyében, ugyanis hatvanéves. Virág Györgyöt legtöbbször meg lehetett találni, mindig pontos információkat adott a sajtónak. Virág György úgy érzi: berozsdásodott, hogy egy-egy vezetőnek nem szabad két mandátumnál tovább maradnia tisztségében. /(Máthé Éva): A nyugodt erő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
