Máj. 8-án Kisbácsban felavatták a Magyar Ifjúsági Házat. A Magyar Ifjúsági Ház létrejöttéhez hozzájárult helyi római katolikus egyház is: telket adtak a ház felépítéséhez. Megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök, hangsúlyozva: az RMDSZ csakis az eredmények felmutatásával kampányolhat. A mostani avató üzenete az, hogy „otthont tudunk teremteni Erdélyben az ifjúságnak”. „Egész Erdélyt tegyük jelképesen egy nagy ifjúsági házzá, ez a mi legigazabb programunk”. „Velünk a magyarok Istene, ha mi azt akarjuk”, mondotta Vekov Károly képviselő, erre pedig Kisbács a legjobb példa. /Papp Annamária: Felavatták a Magyar Ifjúsági Házat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Markó Béla szövetségi elnök elmondta: van, mit felmutatni: a földeket, erdőket visszaszereztük, egyházi tulajdonok kerültek vissza jogos tulajdonosaikhoz, Észak-Erdélyen keresztül autópályát építenek, bevezették Erdélyben a kétnyelvűséget a közigazgatásban, és lassan az igazságszolgáltatásban is. /Csomafáy Ferenc: Kolozs megyei kampánynyitó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2004. május 10.
A Téka Alapítvány Szamosújváron szervezte meg az egész hét végén át tartó IX. Ifjúsági Néptáncfesztivált. A fesztivál keretében sor került a Téka Néprajzi Múzeumának a felavatására, amelyhez Lengyel Mária néprajzkutató adta a kiállítási anyagot, negyven évi gyűjtőmunkájának darabjaiból. A néptáncfesztivál máj. 7-én Széki esttel kezdődött, 8-án zajlott a gálaműsor. Nyolc együttes lépett fel: a mezőbándi Komlód, a széki Szalmakalap, a dési Aranyeső, a kolozsvári Zurboló, Ördögtérgye, valamint a Báthory Líceum együttese, a szamosújvári Kaláka és a sepsiszentgyörgyi Mereklye Zenekar ifjú zenészei. A néprajzi múzeumot a Téka Ház melletti raktárhelyiségben rendezték be. A Téka Alapítvány már tíz éve a hagyományos népi kultúra továbbéltetésével foglalkozik. /Valkai Krisztina: IX. Ifjúsági Néptáncfesztivál Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2004. május 10.
Máj. 9-én Gelencén felavatták a száz évvel ezelőtt született Bodor György jogász, történész bronz mellszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotását. Dr. Bodor György életét és munkásságát Balog Károly történelem szakos tanár ismertette. Kelemen Dénes ny. tanító, a Bodor György Közművelődési Egyesület elnöke az egyesület tizennégy éves tevékenységéről szólt, kiemelve, hogy a szoborállítás Szakács Tibor polgármester érdeme, aki messzemenően támogatta a mellszobor felállítását. A szoboravatást követően a művelődési otthon előcsarnokában Bodor György emlékét idéző kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. /Iochom István: Bodor György hazatért (Gelence). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./
2004. május 10.
Máj. 8-án díjkiosztással zárult a Puck Animafest báb színjátszó fesztivál Kolozsvár. A fesztivál nagydíját az Izraelből jött társulat nyerte el. /Farkas Imola: Bábszínház, nem csupán gyerekeknek: Puck Animafest. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2004. május 10.
Magyarország uniós csatlakozását a határon túliak – a szlovákiai és a szlovéniai magyarok kivételével – Siralmas énekként és nem Örömódaként élték meg, különösen, ha kimerészkedtek a határra, állapította meg Sylvester Lajos. A csernátoniakat szállító kisbusz a határig hajtott, hihetetlennek tűnt, hogy a sepsiszentgyörgyi útlevélosztályon szabályszerűnek és határátkelésre alkalmasnak vélt úti okmányokat ne fogadják el. Mégis így történt. A sepsiszentgyörgyi útlevélosztály tisztviselői a csoportok számára kiállított közös útlevelet szabályosnak tartják, a bukaresti és kolozsvári magyar konzulátus ügyfélszolgálata ideges lesz az érdeklődők okvetetlenkedése miatt, és azt szorgalmazza, hogy mindenkinek legyen személyre szóló úti okmánya. Ha átmehetnek, láthatták volna, hogy a magyar címerrel ékesített piros-fehér-zöld színű országjelző táblát lecserélik magyar oldalon sokcsillagos kékre, az erdélyiek még azt hitték volna, hogy megszűnt Magyarország. – Az útlevél kiváltása is szép összeg, a kiskorú gyermekek esetében a közjegyzői felhatalmazások, a fordítások közjegyzői hitelesítése, az útiköltség, a megemelt gépkocsi-biztosítási díjak, az utánajárások miatti munkahelyi kiesések is bekerülnek a kiadási rovatba. /Sylvester Lajos: Minden nagyon szép, minden nagyon jó… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./
2004. május 10.
Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceum képzőművészeti tagozata diákjainak mintegy félszáz alkotásából – grafikák, kerámiatárgyak – nyílt kiállítás máj. 8-án a Főtéren, a Ferenczy Annamária irányította Gy. Szabó Béla Galériában. Wolf Rudolf a líceum igazgatója ismertette a három éve létesült képzőművészeti tagozat történetét. Székely Géza grafikusművész, a képzőművészeti tagozat megálmodója és megvalósítója a szoros összefogást hangsúlyozta, amelyet a szülői és a tanári közösség részéről tapasztalt. /(-h): Mítoszvilág a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2004. május 10.
Gámentzy Zoltán festőművész emlékkiállításával nyitották meg Kovásznán a felújított képtárt. A Kádár László professzor által adományozott épületet sikerült olyan állapotba hozni, hogy ez az épület a kultúra hajléka lehessen. Gazda József művészetkritikus méltatta Gámentzy Zoltán életútját. /(Bodor): Megnyílt a képtár (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./
2004. május 10.
Máj. 8-án Csittszentivánon a református templomban zajló istentiszteletet követően felszentelték a falu központjában elhelyezett Szentlélek emlékművet. A kopjafaegyüttes – öt faragott kopjafa – felirata magyar, román, német nyelven hirdeti: Csittfalva és a két világháború áldozatainak emlékén őrködik a hit, remény és szeretet. Az emlékművet a helybeli általános iskola tanulói faragták Bandi Dezső néprajzkutató, népművelő irányításával, illetve a faragókört vezető Székely Lajos tanárnak, az emlékmű-állítás kiötlőjének köszönhetően. Értelmiségi találkozó következett, este a csittszentiváni majd a Maros Művészegyüttes Szikra nevű tánccsoportja mutatkozott be. /Járay Fekete Katalin: Kopjafaegyüttes Csittszentivánon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./
2004. május 10.
Máj. 9-én a hiripi református templomban Sipos Miklós esperes igehirdetésével kezdődött az az ünnepi rendezvény, amelyen felavatták a templom szószéke mellett elhelyezett, az 1860 és 2004 között Hiripen szolgált lelkészek nevét és szolgálati idejét megőrző márványtáblát. /Elek György: Márványtábla–avatás Hiripen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./
2004. május 10.
Tizedik alkalommal szervezték meg Székelyudvarhelyen a Bárdos Lajos–Palló Imre Éneklő Ifjúság Kórusfesztivált. Idén tizenhat kórus vett részt Erdélyből, Magyarországról és a Vajdaságból. A kórusfesztivál legfontosabb hozadéka, hogy élő kapcsolatok alakultak ki a különböző vidékekről érkezett gyermekek, tanáraik, iskoláik között. /(Sarány István): Jubileumi kórusfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2004. május 10.
Immáron tizedszer tartották meg a borosjenői Horváth Béla-szavalóversenyt. A versenyek hatására az évek során több száz gyermek tanult magyar verset, kultúrát és magyarságtudatot egy olyan vidéken, ahol nincs magyar óvoda, s legfeljebb elemi iskolai szinten, vagy fakultatív módon tanulnak magyarul a sokszor vegyes házasságban és román környezetben élő gyermekek. Máj. 8-án a versenyzők 120-an (!) voltak szavalóversenyen. /Jámbor Gyula: Jubilált a Horváth Béla-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./
2004. május 10.
Máj. 6-án kezdődött Szentegyházán az immár hagyománynak örvendő Filharmónia Napok rendezvénysorozat. Idén bukaresti, sepsiszentgyörgyi és tokaji vendégkórusokat vártak a Haáz Sándor vezette négynapos rendezvényre. Máj. 7-én a Mikes Diákkórus, valamint a szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertezett, majd fáklyás körmenetet, illetve utcabált tartottak. Máj. 8-án sakkverseny, majd bicikli- és futóverseny után jött a zenei vetélkedő kerülhetett sorra. /(bb): Filharmónia Napok Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./
2004. május 10.
Újabb hiánypótló kiadvány jelent a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság Partiumi Füzetek sorozatában. Szalacs kismonográfiáját a helyi születésű György Irénke történelemtanár dolgozta fel. /Balla Tünde: Szalacs kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2004. május 10.
A Falufüzetek címen ismert sorozat 15. kiadványa a Kovászna megyei Nagyajta községről szól, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a helyi unitárius egyházközség és a székelyudvarhelyi Litera kiadásában jelent meg. Nagyajta 953 lakosából 871 magyar, 77 román, 4 roma és 1 német, felekezeti megoszlás szerint 487 unitárius, 270 református, 100 római katolikus, 69 görögkeleti, 11 adventista és 3 görög katolikus. A füzet bemutatja a nagyajtai unitárius egyházközség rövid történetét, a nagyajtai erődített vártemplom históriáját, orgonáját és harangjait. Nem maradt ki hasonló a nagyajtai református egyházközség bemutatása, a felekezeti iskolák rövid története sem. /Fejér László: Nagyajta kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2004. május 11.
Az RMDSZ úgy döntött, Ioan Rus belügyminisztert, a Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltjét támogatja Kolozsváron a választásokon. Nem világos, milyen konkrét feltételek teljesítéséért cserébe kapja meg a 19 százaléknyi magyar szavazatot a szociáldemokrata jelölt, írta a lap munkatársa, Székely Kriszta. Az RMDSZ-ben többen is azzal érveltek, Bocnak sokkal nagyobb az esélye Funart lekörözni, mint a kevésbé népszerű Rusnak. Ennek ellenére, a megyei RMDSZ a szocdemek belügyminisztere javára léptette vissza Mátét. Az RMDSZ jól számolt. A nagy-romániás polgármestert csakis "balról" lehet lekörözni. /Székely Kriszta: Rusofil hangulatban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2004. május 11.
A Maros megyei RMDSZ sajtótájékoztatóján dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje közölte, az RMDSZ 77 településen teljes tanácsosi listával és 56 polgármesterjelölttel indul a megyében a jún. 6-i helyhatósági választásokon. Ugyanakkor bejelentette, hogy elkészült az RMDSZ programja. Megfelelő nyitottsággal Marosvásárhely a régió központjává válhat. /Mózes Edith: Nem füstöt okádó, hanem a 21. század felé mutató program. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2004. május 11.
Az RMDSZ Nagyenyeden indít polgármester-jelöltet. A magyar lakosság aránya 16 százalék, tehát nincs reális esélye annak, hogy RMDSZ-es vezetője legyen a városnak. Erre a tisztségre Rácz Leventét, a megyei RMDSZ elnökét, a tanácsosi lista vezetőjét tartja a helyi szervezet a legalkalmasabbnak. A tét nem a magyar polgármester, hanem az RMDSZ-es alpolgármester. /Sz. K.: Rácz maradt az RMDSZ nagyenyedi polgármesterjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2004. május 11.
Elégedetlenséget szült Egeres-gyártelepen, hogy az RMDSZ községi tanácsosjelöltjeinek listáján az előválasztásokat követően megváltoztatták a sorrendet. Az előválasztásokon Pop Sándor, az RMDSZ Egeres községi szervezetének elnöke csak ötödik lett, ezért nem lett volna esélye bekerülni az Egeres községi tanácsba. A cserét azért írták alá, mert Fekete P. P. János, Egeres község polgármestere megzsarolta őket azzal, hogy nem indul a helyhatósági választásokon. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy vélte, helycserék mindig is voltak az RMDSZ önkormányzati listáin, a lényeg az, amit az alapszabályzat is előír: hogy a jelöltek egyezzenek meg, és foglalják jegyzőkönyvbe a módosítást. Mindez Egeresen megtörtént. /Borbély Tamás: Zsarolásról beszélnek Egeresen. Vitát váltott ki az önkormányzati lista módosítása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2004. május 11.
Sepsiszentgyörgyön nyolc polgármesterjelölt indul a választáson, a jelenlegi polgármester, Albert Álmos az RMDSZ jelöltje. A jelöltek között román pártok képviseletében indulnak magyarok is: ifj. Rétyi Ödön közgazdász, Szociáldemokrata Párt és Milik Ottó almérnök, Román Nemzeti Liberális Párt. A tanácsi helyekért indulók között hasonló a helyzet: a Román Ökologista Párt jelöltjei között van Ferenczi Tibor közgazdász és Zsigmond Zoltán menedzser, az SZDP /a kormánypárt/ listáján ifj. Rétyi Ödön és Imre-Dávid Attila, a Román Humanista Párt jelöljei között Korda Elena orvos és Horváth Ion raktáros, a Román Nemzeti Liberális Párt listavezetője Milik Ottó, további jelöltjei között található Józsi Kinga könyvelő és Deák Attila kereskedő, a Demokrata Párt listáján szerepel Fábián László-Szabolcs közgazdász és Vajda Dalma Andrea. /s): Nyolc polgármesterjelölt Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./
2004. május 11.
Garda Dezső gyergyói képviselő a napokban törvényjavaslatot tett a parlament asztalára, amelyben kérte: a történelmi magyar egyházak kapjanak a szórványtelepüléseken állami támogatást. Az előbbi kormányzat még 1999-ben hozott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely különleges státust adott Hargita és Kovászna megyében a román ortodox egyháznak, emlékeztetett Garda Dezső. Ennek megszavazását akkor az RMDSZ meg a kisebbségi képviselők és szenátorok próbálták megakadályozni, végül a többség mégis megszavazta. A törvénytervezet történelmi igazságtalanságot szüntetne meg. Garda elmondta, hogy az ötlet Darvas-Kozma József csíkszeredai plébánosé, aki egyben a főegyházmegye szórványbizottságának titkára is. /Román Győző: Támogatást a szórványban működő egyházaknak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 11./
2004. május 11.
Máj. 9-én, vasárnap délután tartotta Szatmárnémetiben kampánynyitó rendezvényét a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezete, a Fidesz Történelem Fő utca csapatának közreműködésével. A megnyitót Pécsi Ferenc a MPSZ megyei elnöke tartotta. Németh Zsolt képviselő /Fidesz/ főleg az anyaország EU-s csatlakozásának kihatásairól és magyar-magyar kapcsolatokról beszélt. Németh Zsolt botrányosnak tartja azt a módot, ahogyan a román hatalom a MPSZ-hez viszonyul. Ez megkérdőjelezi Románia demokratikus jellegét, s egyben veszélyezteti az ország EU-s csatlakozását. Szilágyi Zsolt képviselő szerint a „hatalom az RMDSZ cinkos támogatásával módosította a választási törvényt úgy, hogy megnyomorítsák a Magyar Polgári Szövetséget". Bemutatták az MPSZ függetlenként induló jelöltjeit. Pécsi Ferenc Szatmárnémetiben szeretne polgármester lenni, Kovács Jenő pedig Nagykárolyban. Az újságíró beszámolója szerint a műsorban „magyarkodva hazafiaskodó” dalokat énekeltek. /(Sike Lajos): Csakugyan ez volna a Fő utca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2004. május 11.
A csángók támogatása kapcsán évek időnként felbukkan az az állítás, hogy az erre szánt pénzeknek csak töredéke jut el Moldvába, a többit Erdélyben és Magyarországon költik el. Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője kifejtette, hogy a minisztérium nem „pénzeket költ el", hanem támogatásokat folyósít. A Hegyeli Attila által irányított oktatási program nagyon fontos dimenziója a feladatnak, de ugyanolyan fontos az is, hogy a csángómagyarok problémái napirenden legyenek az európai fórumokon. Korábban elhangzott, hogy tavaly a 100 millió forintos keretből 20 millió jutott Moldvába és abból is lefaragtak. Lakatos rámutatott, hogy a 20 millió kifejezetten a moldvai csángómagyar falvak gyermekeivel való magyar nyelvű foglalkozások folytatását és bővítését szolgálta. Emellett csak a pusztinai közösségi ház létrehozását a tárca tizenhárommillió forinttal támogatta. A csángómagyar vonatkozású kulturális kezdeményezésekre mintegy negyvenmillió forint jutott az elmúlt esztendőben. Iskolán kívüli oktatásra húszmillió, kutatási programokra hétmilliót, beruházásokra mintegy harmincmillió forintot fordítottak. A csángó gyermekek erdélyi és magyarországi táboroztatására mintegy hatmillió forintot költöttek. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közel ugyanennyit kapott a Székelyföldön továbbtanuló csángómagyar gyermekek nyári táborozásának biztosítására, több helyszínen. – A MCSMSZ több mint kétmillió forint támogatásban részesült hagyományőrző mozgalom szervezésére moldvai csángó falvakban, illetve a Pusztinai Napok megrendezésére. A különféle magyarországi rendezvényekre mintegy tizenkétmilliót fordítottak. Kiadványokra mintegy tízmillió forint jutott. Erdélyi kiadásban támogatták például Petrás Incze János és Janku Laura versesköteteinek, illetve a Codex Bandinus és a Világszárnya című könyvek megjelentetését, a Moldvai Magyarság című, magyar és román nyelven megjelenő folyóiratot és kétszázezer forint értékben járultak hozzá a Romániai Magyar Szó eljuttatásához csángó családoknak. Magyarországi kiadásban támogatták többek között a Moldvai csángó okmánytár, Aranyhajú ikergyermekek, A csángók mondavilága, Csángókról, igaz tudósítások című könyvek megjelentetését, illetve a Moldvai magyar helységnévtár térképét, A moldvai magyarság írott nyelvemlékei című fotóalbumot, a csángó irodalom digitalizálását, a csángó népzene CD formátumban való kiadását, moldvai csángó népdalgyűjtések feldolgozását, gondozását és megjelentetését, valamint 5000 db. oktatási célú CD-ROM előállítását a magyar közoktatás különböző szintjei számára. Az MCSMSZ hatszázezer forint támogatáshoz jutott évkönyv és weblap készítésére. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete a moldvai, gyimesi és barcasági csángók folklorisztikai vizsgálatára kapott támogatást, a Teleki László Intézet egy olyan levéltári kutatásra pályázott, amely a csángó kérdés jelentőségét vizsgálja a román-magyar politikai kapcsolatokban, a Magyar Nyelvtudományi Társaság pedig a moldvai csángó nyelvhasználat kutatására jutott támogatáshoz. Guther M. Ilona: Beszélgetés Lakatos Mihállyal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2004. május 11.
Tizenhárom éve szervezi az EMKE Kolozsváron és Szabédon az emléknapokat. Kolozsváron előadássorozat keretében beszélték meg a magyar irodalom egységének kérdéseit hazai és anyaországi, vajdasági irodalmárok. A kerekasztal-beszélgetés a Szabédi-örökség mellett a 70. életévébe lépett Ilia Mihály munkásságával foglalkozott, felidézte a 75 éve született Czine Mihály és a közelmúltban elhunyt Bori Imre emlékét. Az EMKE országos elnöksége díszoklevéllel tüntette ki Pomogáts Béla irodalomtörténészt az egyetemes magyar kultúra értékteremtő erejének megőrzése és összefogása szolgálatában végzett munkájáért és Ilia Mihályt (aki nem jelenhetett meg az ünnepségen) az erdélyi magyar irodalom kortársi megismertetésében szerzett kiváló szerkesztői és tanári érdemeiért. Máj. 8-án Szabédon folytatódott az emlékezés. Az erdélyi irodalmat Nagy Pál irodalomtörténész, a vajdaságit dr. Bányai János professzor, az Újvidéki Egyetem bölcsészeti kara hungarológiai székének vezető tanára, a Híd című irodalmi folyóirat főszerkesztője képviselte. Dr. Bányai János párhuzamot vont a Vajdaságban évente tartott Szenteleky-napok és a Szabédi-napok között: mindkettőnek közösségkovácsoló, megtartó ereje van. – Szenteleky Kornél (1893-1933) a vajdasági magyar irodalom alapítója, megszervezője Szivácon élt, innen levelezve teremtette s alakította meg a vajdasági magyar irodalmat. Szenteleky halálának napján, augusztus huszadikán, amely a nemzeti ünnepünk, minden alkalommal a vajdasági magyar írók összeülnek, találkoznak Szivácon, megkoszorúzzák Szenteleky Kornél sírját. /Bölöni Domokos: Szabédi-napok Kolozsváron és Szabédon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2004. május 11.
Máj. 7–9-e között hatodszor került sor a Sepsiszentgyörgyön a helyi RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport közös pedagógusrendezvényére, a Szakmai Napokra, amelynek ezúttal a háromszékiek voltak a házigazdái. Az első nap megyei körúttal, telt el. Másnap a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban szakmai előadások hangzottak el, majd az aradiak meglátogatták a Csiky brassói testvériskoláját, az Áprily Lajos Elméleti Líceumot, ahol megtekintették a végre önállóan működő magyar nyelvű tanintézményt. /(Kiss): A 21. század pedagógusának szerepe. Szakmai Napok – hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2004. május 11.
Máj. 3-án a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává avatta Gyenge Csabát, a műszaki tudományok doktorát, a Kolozsvári Műegyetem Gépészmérnöki Karának professzorát, aki 2003-tól az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke. A nevéhez fűződik az első román elektronikus számítógép, a Dacic-1 első ipari alkalmazása 1967-ben, Maros professzorral közösen. Elmondta, hogy vezetése alatt eddig nyolc doktor végzett, közülük három magyar nemzetiségű. Jelenleg tizenkét doktorandust vezet, ebből öt magyar. Közben Budapesten és Miskolcon volt vendégprofesszor. Elnökségi tagja a Magyar Professzorok Világtanácsának. Gyenge Csaba professzor anyanyelvén kívül angol, francia, orosz és román nyelven tárgyaló- és előadóképes. Szívügye a hazai magyar nyelvű műszaki szakemberképzés megvalósítása. /Ördög I. Béla: Gyenge Csaba az MTA külső tagja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2004. május 11.
A máj. 3-8. között Kolozsváron megrendezett III. Puck-Animafest nemzetközi animációs fesztiválon, az Ariel színház: Majolenka hercegkisasszony című gyerekelőadása kapcsán, a zsűri életmű-különdíjjal tüntette ki a marosvásárhelyi Haller Józsefet tervezői munkásságáért. /Életmű-díjjal tüntették ki Haller Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2004. május 11.
Székelyudvarhelyen a X. Bárdos Lajos Kórusfesztiválon felléptek a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola rézfúvósai, számos hazai, anyaországi gyermek- és ifjúsági kórus, valamint szólóénekes. A rendezvény máj. 7-én kezdődött. Dr. Angi István, a kolozsvári zeneakadémia esztétikatanára előadásában kiemelte Kodály Zoltán érdemét, ami a magyar énekkultúra vonatkozásában egyféle reneszánszként értékelhető. Palló Imre és Bárdos Lajos az énekkultúrának ezt a két ágát képviselik, a szólóéneklést és a közös éneklést, melyek természetesen valahol össze is fonódnak. A szólóénekesek hangversenye éveken át az iskola tehetségeinek nyújtott lehetőséget a bemutatkozásra, mondta köszöntőbeszédében Bodurian János, az iskola igazgatója és az alapítvány irányítója. Máj. 8-án 16 kórus lépett színpadra. Máj. 9-én, vasárnap igazán ért véget a jubiláló kórusfesztivál. /Barabás Blanka: Rangos zenei esemény zajlott városunkban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 11./
2004. május 11.
Nagygalambfalván máj. 8-án szervezték meg a hagyományossá vált Iskolanap tizenegyedik kiadását. A faluban az iskolával kapcsolatos tevékenységet 1566. máj. 11-től lehet számítani, ugyanis a református egyház irattárában e dátummal van feljegyzés az oskolamesterről. 1993-tól ezt a napot minden évben Iskolanapként rendezik meg. A mostani rendezvény eseménye az iskolai múzeum megnyitása volt. Másnap Kányádi György nagygalambfalvi református lelkész és a nagygalambfalvi református hívek segítségével tartották a faluban Székelyudvarhely Egyházmegye Nőszövetségének találkozóját. Az egyházmegye 44 gyülekezetének több mint 500 küldöttjét fogadták. /László Miklós: Ünnep Nagygalambfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 11./
2004. május 11.
Gyergyószentmiklóson kiállítás nyílt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Hargita megyei Kulturális Központ szervezésében Borsos Miklós szobrászművész tusrajzaiból a Tarisznyás Márton Múzeumban. A tárlat egy vándorkiállítás első állomása, amely a művész Erdélyben eddig még ki nem állított tusrajzait mutatja be a Székelyföldön: ezután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, júniusban Csíkszeredában, júliusban Gyergyóditróban nyílik a kiállítás. A gyergyószentmiklósi tárlatot Erdős Tibor, a múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Bancsi Edit, a Borsos Miklós alapítvány titkára és Borsos Géza, az alapítvány elnöke szóltak a kiállítás anyagáról, emlékezve a nagyszebeni születésű, de csomafalvi származású szobrászművészről. /Borsos Miklós vándorkiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2004. május 11.
Újból megjelent Szabó Gyula: Gondos atyafiság /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című regénye. A regény első kötete 1955-ben, a második 1958-ban, míg a harmadik kötet 1961-ben látott napvilágot. A Gondos atyafiságot úgy szokás emlegetni, mint a kollektivizálás „nagy regényét”. A mostani újrakiadást egy 19 oldalas előszóval látta el a szerző, amelyből a regény megírásának és kiadásának nehézségeit és a korabeli kritikai fogadtatás viharos történetét vázolta fel. /A Pallas–Akadémia új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./
