|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 739 találat | lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 ... 721-739 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kelemen Atilla 2009. március 14.Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke Marius Pascannak, Maros megye prefektusának írt nyílt levelében leszögezte, sajnálattal veszik tudomásul, hogy egy politikai döntés nyomán leváltották Bárczi Győzőt alprefektusi tisztségéből. A megfelelő politikai közhangulat érdekében indokolt lett volna megőrizni a magyar nemzetiségűek képviseletét is biztosító Bárczi Győzőt a prefektúra intézményében. Két évtizeden át biztosítva volt a magyarság képviselete, ezúttal „az olcsó politikai játszma győzte le Maros megyében a békés együttélés és alkotó munka ésszerűségét. /Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke: Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./2009. március 16.* Marosvásárhelyen az 1848-as eseményekre való emlékezés Bem tábornok emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdődött, melyre kevesen gyűltek össze. A Magyar Polgári Párt a Petőfi-szobornál ünnepelt. Csintalan László római katolikus főesperes keserűségének adott hangot, mondván, hogy három ünnepet kellett meghirdetnie, holott összefogásra lenne szükség. Méltatta az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezését, akik fáklyásmenetükkel összekötötték a két helyszínt. Az MPP ünnepélyén Kali István megyei alelnök a nemzet leépülésére és a forradalmi tizenkét pont újbóli időszerűségére hívta fel a figyelmet. Az RMDSZ megemlékezésén Kelemen Atilla megyei elnök kifejtette: még nagyon sokáig szeretnénk itt úgy élni, hogy magyarságunk és román állampolgárságunk összeférhető legyen. Tizenkilenc év után először az eseményt a Marius Pascan prefektus is megtisztelte jelenlétével, Emil Boc kormányfő üzenetét tolmácsolta. * Az utóbbi évek legnagyobb szabású március 15-ei ünnepségének lehettek tanúi a kézdivásárhelyiek: a felvonulásra a helyi diákokon kívül a környező falvakról is érkeztek lovasok, szekeresek, valamint háromszéki és határon túli hagyományőrzők vonultak fel, akiknek Rácz Károly polgármester nemzeti színű emlékszalagot ajándékozott. A politikamentes rendezvény díszszónoka Koltai Róbert, a Kormorán együttes frontembere volt, aki testvérének, Koltai Gábornak a gondolatait tolmácsolta. Koltain kívül a Zúg a március című, diákok számára megszervezett szónokverseny nyertese, Nagy Babos Rebeka mondott beszédet, majd a Kormorán együttes énekelt. Gábor Áron szobra előtt áldást osztottak a történelmi egyházak képviselői. A főtéri rendezvény rendhagyó módon csatajelenettel zárult, amelyben felső-háromszéki és szegedi hagyományőrzők vettek részt. A székelyek az osztrákokkal csaptak össze. * Sepsiszentgyörgyön is rendhagyónak bizonyult az ünnep: a metsző szélben kokárdák lobogtak, első ízben kapott ilyen díszítést az 1918. december 1. sugárút. A Székely Március nevű politikamentes rendezvényt együtt szervezte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. A háromezres tömeg lelkesen ünnepelte a díszegyenruhában feszítő lovas huszárokat. „Szembe merünk fordulni a gyarmatosítókkal, a militarizálókkal, akik ellehetetlenítették a mára esedékes autonómia-népszavazásunkat, és akik megpróbálták megakadályozni a Magyar Köztársaság elnökét, hogy hazajöjjön hozzánk, és együtt ünnepeljen velünk” – fejtette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak el kell ismernie az őshonos kisebbségek jogait, majd a budapesti Honvéd Színház művészeinek előadásában szabadtéri előadásra került sor. Nagyváradon a szokásos menetrend szerint zajlott a március 15-ei megemlékezés: délelőtt a különböző városnegyedekben álló emlékműveknél koszorúztak, majd Rulikovszky Kázmér emlékműve előtt hajtottak fejet az emlékezők. A hagyományos ökumenikus imádkozásra ezúttal a Szent László római katolikus templomban került sor, majd az ezernél is több ünneplő Szacsvay Imre szobrához vonult, ahol Tőkés László volt a főszónok, akit a közös magyar EP-lista vezetőjeként mutattak be. Ezt követően huszárok vezette fáklyásmenettel vonultak a Petőfi parkba, ahol megkoszorúzták a költő szobrát. /Március 15: Erdély-szerte méltón ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./2009. március 16.Az erdélyi magyar kulturális életben is megkezdődött a Magyarországon már sok év óta tartó egymás ellen fordulás, a liberális értelmiségiek aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila ellen, aki Liberálisok /Hargita Népe, márc. 4./ címen a liberálisok elítélő cikket írt. A Transindex internetes portálon Kelemen Attila Ármin, a Transindex portál igazgatója, Gáspárik Attila és mások tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila írása ellen, felszólítva Kozán Istvánt, a Hargita Népe főszerkesztőjét, hogy március 15-ig „markánsan határolódjon el” a cikktől és tegyen ígéretet arra, hogy a Hargita Népe elővigyázatosabb lesz. /Civil állásfoglalás. = Transindex, márc. 11./ Sokan aláírták ezt az állásfoglalást, az Új Magyar Szó napilap, az Erdélyi Riport hetilap több szerkesztője, Parászka Boróka, továbbá egyetemi oktatók /Selyem Zsuzsa, Pásztor Gyöngyi, Könczei Csilla, Néda Zoltán, Magyari Nándor László például/, azután Eckstenin-Kovács Péter, Czika Tihamér, több doktorandusz és mások. Borbély Zsolt Attila kiállt György Attila védelmében, ő az író mellett kezdett aláírásgyűjtést. Kifejtette, hogy az SZDSZ hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő az ő víziójukban, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./ Mindhárom írást /György Attila cikkét, az ellene megfogalmazott állásfoglalást és Borbély Zsolt Attila írását/ együtt hozta: Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16.2009. március 24.Kelemen Attila Ármin a Transilvania.ro portálon értékelte az általa indított aláírásgyűjtési akciót. A Hargita Népében megjelent György Attila Liberálisok c. írása /márc. 4./, ezt Kelemen Attila Ármin barátaival gyűlöletkeltő szövegnek minősítette, ezért felhívta Karda Emesét, a Hargita Népe kiadóját, akitől azt kérte, a lap határolódjon el György Attila nézeteitől, de ez nem történt meg, ezután felhívta Kozán István felelős szerkesztőt, de ő sem hajlott az elhatárolódásra. Március 11-én indították az aláírásgyűjtést, Gáspárik Attila és Eckstein-Kovács Péter segített a mozgósításban. Március 15-én zárták le a gyűjtést, addig 285 személy támogatta nevével az ügyet. Kelemen Attila Ármin elítélte a Hargita Népét, mert nem határolódott el a cikktől, „lapult, ami nem nagy intellektuális dicsőség”. Kelemen Attila Ármin értékelt: sikeres volt az aláírásgyűjtés, felmutatta, hogy van „egy számottevő, európai gondolkodású, a gyűlöletkeltés ellen állást foglalni akaró romániai magyar elit. Az akcióhoz a romániai magyarság emblematikus figurái csatlakoztak, írók, szerkesztők (többek között a Hargita Népe egykori főszerkesztője, Borbély László is), számos jogász, ügyvéd, egyetemi előadó, közéleti szereplő, nagyon sok diák.” Ilyen „erődemonstráció” láttán a Hargita Megyei Tanácsnak fel kell vennie napirendre a „mi lesz a Hargita Népével” ügyet. Kelemen Attila Ármin nemcsak értékelt, ítélkezett is: meg kell vizsgálni a napilap ügyét. Ugyancsak elítélte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács vezetőjének témában született blogbejegyzését, aki azt javasolja, az értelmiségi csoportok üljenek le, és beszéljék meg problémáikat egy pohár bor mellett. Kelemen ezt elutasította, Borbolyt passzív bátorítással vádolta. Látványos reakció volt a Borbély Zsolt Attila–Erdély.ma ellen-aláírásgyűjtési akciója. Nagy mennyiségű, elsősorban magyarországi aláírást gyűjtöttek be. Az ellen-aláírásgyűjtési akcióban részt vett a magyarországi konzervatív média egy része is, ami jelentősen hozzájárult sikeréhez. /Kelemen Attila Ármin: HOME JOGOK. A Hargita Népe ügy – kiértékelés. = Transilvania.ro, márc. 24./ Kelemen értékelésében kifogásolta, hogy az ellen-aláírásgyűjtési akció során több magyarországi is aláírt. Az ő gyűjtésében is szerepelnek magyarországiak.2009. március 30.Benedek István orvosprofesszor személyében új elnök került az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete élére. A tapasztalt városi tanácsos négy szavazattal szerzett többet ellenfelénél, Gombos Csabánál. Mind a nyertes, mind a vesztes fél együttműködési szándékáról és támogatásáról biztosította a másikat. Benedek István az RMDSZ-ben korábban uralkodó békés légkör visszaállítását tűzte ki célul. Amint a választások utáni sajtótájékoztatón elmondta, tudatában van annak, hogy az utóbbi években elszabadult indulatok miatt a marosvásárhelyi szervezetben nagyon sok a sértett ember, akit valahogyan ki kell engesztelni. Ugyanakkor szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a román pártokkal, mondta. Benedek István sajnálatosnak tartja, hogy a gyűlésen több indulatos beszéd is elhangzott, amelyben nem tevékenysége vagy programja, hanem a testvére miatt támadták személyét. A szavazás előtt több ízben is nyomatékosítania kellett: „István vagyok, nem Imre!” A választást mindkét részről erőteljes, olykor a sportszerűség határait túllépő kampány előzte meg. A két politikus mögött álló csoportosulások mindent megtettek támogatóik mozgósításáért, a cigányok beszervezésétől vagy az ellenfél lejáratásától sem riadva vissza. A Benedek Istvánt támogatók mindenképp vissza akartak vágni a Borbély László, Kelemen Atilla és Lokodi Edit Emőke hármasnak, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Benedek István testvérét, Benedek Imrét kizárják az RMDSZ-ből. /Szucher Ervin: Benedek István lett az RMDSZ új marosvásárhelyi elnöke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./ Frunda György Benedek Imrét illető durva kritikája nemtetszést váltott ki és döntésre bírta a még határozatlan szavazókat. /Antalfi Imola: Benedek István lett a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./2009. március 31.„Az RMDSZ–PD-L szövetséget nem városi szinten kell megkötni” – reagált Frunda György Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének új elnöke nyilatkozatára, hogy a város érdekében tárgyalni a Demokrata-Liberális Párttal”. Frunda emlékeztetett, az RMDSZ Maros megyében elsősorban a liberálisokkal kötött szövetséget. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke cáfolta azt a feltevést, hogy az RMDSZ megyei és országos csúcsvezetése Gombos Csaba jelölésével kívánt volna leszámolni a Benedek-testvérekkel. /Lokodi Imre: PD–L-vizeken a vásárhelyiek? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./2009. április 1.Gyurcsány Ferenc és az MSZP általános erdélyi megítélését leginkább az határozza meg, hogy sokan úgy érzik, a most leköszönő miniszterelnök a kettős állampolgárság ügyében méltóságában alázta meg Erdélyt. Erdélyben Gyurcsány Ferenc az egyik legnépszerűtlenebb magyar politikus. Kelemen Attila Ármin, a Transindex portál igazgatója Gyurcsány védelmére kelt: „Gyurcsány szembesített bennünket azzal, hogy kettős (többes) nemzetépítés zajlik, és ez a status quo már annyira nyilvánvaló, hogy akár intézményesülhetne is bizonyos szimbólumok megerőszakolásán keresztül. ” A cikkíró Gyurcsány mellett az MSZP-t is megvédte. /Kelemen Attila Ármin: Az ünneptelen időszámítás. Gyurcsány Ferenc és az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./2009. április 4.Április 3-án Kelemen Atillát újraválasztották az RMDSZ Maros megyei elnökének. Elnöki beszámolójában rámutatott, hogy az RMDSZ politikai jelenléte a helyhatósági választások nyomán erősödött, a megyében „az RMDSZ a legtekintélyesebb és legeredményesebb politikai formáció”. Elmondta, hogy a megyében több mint 200 helyi szervezetben kiírt tisztújítás „többé-kevésbé erőszak nélkül” zajlott le, fiatalítottak is. Sok szervezetben újra össze kell állítani a tagnyilvántartást, és „hatékonyabbá kell tenni a szervezeten belüli és intézményes kommunikációt is”. Két körzet képviselője kemény bírálatot fogalmazott meg, Nagy Géza, a 13-as körzet képviselője el is hagyta a termet. Ezután már csupa pozitívum hangzott el, és a küldöttgyűlés újraválasztotta Kelemen Atillát. A bizottságokat is az előre elkészített listák szerint fogadták el. /(mózes): Régi-új elnök a megyei RMDSZ élén. Kelemen Atillát újraválasztották. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./2009. április 7.„Senkitől, a pártok képviselőitől sem fogadunk el olyan megnyilvánulást, mint a PD-L képviselőjétől, aki azt mondta egy televíziós adásban, hogy lehet magyar vezető funkcióban, de nem RMDSZ-es. ” „A sajtóban úgy jelent meg, hogy nincs tétje ennek a tisztújító közgyűlésnek: valóban, 17 kerületben egyetlen jelölt voltam, Marosvásárhelyen volt ellenjelölt. Kacérkodtam a fiatalítás gondolatával, de azt mondták, hogy most akarom cserbenhagyni az RMDSZ-t, amikor „bajban van”, ezért, gondoltam, úgy etikus, ha vállalom az újabb jelöltséget” – mondta egyebek között dr. Kelemen Atilla április 3-án, a Maros megyei tisztújító közgyűlésen. Papp Mária a 6-os körzetből azt tette szóvá, hogy a megyei RMDSZ elejét kellett volna vegye bizonyos feszültségeknek. Egyesek „diverziókat csaptak, egyik körzetből vándoroltak a másikba, mindenhol akarták jelöltetni magukat”. Cáfolta Kelemen kijelentését, miszerint mindenkinek van helye az RMDSZ-ben. „Tudják meg, aki nagyszájú, és megmondja az igazat, annak nincs helye. Az utolsó szó jogán sem adnak neki lehetőséget, inkább kiebrudalják az RMDSZ-ből... ” Nagy Géza, a 13-as körzet küldötte, amelynek 19 éve elnöke vagy alelnöke volt, 15 éven keresztül a városi választmány és a TKT tagja is: „Most jöttem rá, hogy az RMDSZ-ben egy senki vagyok”, jelentette ki, hozzátéve, csak az vigasztalja, hogy nincs egyedül. Viszont, „több mint 15 éve ugyanazok a valakik ülnek az első sorokban. Ők képviselnek minket, azért választottuk, mert ők a legjobbak, a legprofibbak, a legrátermettebbek, nincs senki városunkban, megyénkben, Erdélyben, de még a világon sem, aki őket helyettesíteni tudná, amíg ők élnek”. A továbbiakban azt állította, úgy intézik mindig, hogy „csak ők maradjanak továbbra is valakik”. Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere nem akarta dr. Kelemen Atillát felelősségre vonni, „még azért sem, hogy falusiakról beszélt”. Kelemen Atilla megköszönte a méltatásokat. Reagált az indulat diktálta szavakra, és mindenkit megkövetett: „az RMDSZ-ben nincsenek bandák” – jelentette ki. Nem szégyellte, „hogy az első sorban ül”. (...) „Lehet Frundát, Markót, Kelement, Borbélyt, esetleg Kerekest szidni az utcasarkon, csak tessék megnézni mindazt, amit ezek az emberek e mellé a vállalás mellé odatettek”. Ezek után még a szavazás előtt Kelemen megnevezte az ügyvezető elnököt, és előre elkészített listáról olvasta fel a megszavazandó bizottsági elnökök és tagok listáját. /Mózes Edith: Tisztesség, becsület – állatorvosiasan. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./2009. április 8.Kelemen Attila Ármin kiértékelte a György Attila „Liberálisok” című cikke kapcsán elindított transindexes aláírásgyűjtési akciót. A kiértékelés viszonylag tisztességes hangvételű, (elmarad a balliberális oldalon szinte kötelező fasisztázás, kirekesztőzés, nácizás és szélsőségesezés) ezért foglalkozott vele érdemben Borbély Zsolt. A gyűlöltkeltés vádja olyan gumikategória, mint az „osztályellenség”, a „reakció” s a többi kommunista szóvirág. Ilyen alapon mindenkit gyűlöletkeltéssel lehetne vádolni, aki továbbmegy az álliberális hímezés-hámozásnál. A magyar jogszolgáltatás szerint ha nincs kifejezett tevőlegességre utaló konkrét iránymutatás az uszító hangú szövegben, akkor a bíróságnak nincs keresnivalója az adott ügyben. Például a Hétköznapi Csalódások nevű balos punkzenekar elítélhető lenne azért, mert egyik dalukban arra buzdítanak, hogy „akasszuk fel Csurkát”, de a cigányok által 1993-ban Kecskeméten brutálisan meggyilkolt 16 éves magyar fiú emlékére balladát író Egészséges Fejbőr nem. Kelemen Attila Ármin szerint György Attila arról írt, hogy „köpd le az ellenfeleidet, mert jogod van hozzá. ” György Attila valójában az adott helyzetben helyeselte a gesztust, s fenntartásokat fogalmazott meg a konkrét gesztussal szemben általános síkon. „Demszky Gábor, attól a perctől kezdve, hogy kitüntette a szemeket kilövető, csontokat törető, fejeket viperával beverető és békés emberek ellen lovasrohamot vezénylő Gergényi Pétert, kiírta magát a szalonképes politikusok közül. Aki őt képes meghívni és népszerűsíteni, az nem egyszerűen politikai ellenfél, hanem az újkori magyar demokrácia elárulója. ” György Attila cikke nem arról szólt, hogy „micsoda képtelenség Demszky-féle nemzetárulók eszméit Erdélybe importálni. ” Kelemen Attila megemlékezett a Borbély Zsolt Attila által kezdeményezett „ellen-aláírásgyűjtésről” is: „nagy mennyiségű, elsősorban magyarországi aláírást gyűjtöttek be”. Nos, a György Attila mellett kiálló erdélyi aláírók 190-en voltak, s Kelemen Attiláék listáján 192-en. Kelemen Attila feltette a kérdést: „Mi lehet az oka ennek a gyűlölethullámnak?” A válasz nagyon egyszerű, írta Borbély Zsolt Attila. „A magát baloldalinak hazudó politikai garnitúra tevékenységének eredményeként Magyarország lassanként megszűnik létezni, mint magyar ország. A Magyarországon megtermelt profit több mint 90%-a a multinacionális vállalatoké, amit lehetett kiárusítottak, a stratégiai ágazatoktól (pl. energiaszektor) a nyereséges vállalatokig. „ „A problémát érzékelők közös lelki élménye a tehetetlenség. A tehetetlenség pedig jellemzően gyűlöletet szül, ami átsugárzik mindazokra, akik támogatják Magyarország sírásóit. ” /Borbély Zsolt Attila: A kiértékelés kiértékelése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2008. ápr. 8. Előzmény: Kelemen Attila Ármin: HOME JOGOK –A Hargita Népe ügy –kiértékelés. = Transilvania. ro, márc. 24./2009. április 22.Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai című, kötetét Marosvásárhelyen mutatták be. „Ezt a könyvet nem én írtam, minden bizonnyal honoráriumot sem fogok felvenni érte, csak az előszóért. Ebben a könyvben mi beszélünk: Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Káli Király István, Kelemen Atilla” – fogalmazott Markó Béla. A hatalom és az állampolgár viszonyát is tisztázni hivatott a lehallgatási jegyzőkönyveket tartalmazó kötet. Pusztán kisebbségi léténél fogva, akkoriban mindenki nacionalista és irredenta volt a hatalom szemében. Mégis a hatalom vált nevetségessé és válik ma is azzá, ha figyeli és követi a kisebbségi közösségek szellemi vezetőit – hangzott el a könyvbemutatón. /Antal Erika: „Egy irredenta hétköznapjai. ” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2009. május 14.Május 18-án, a 97,1-es frekvencián kezdi el földi sugárzását a Marosvásárhelyen működő Erdély FM rádióadó, „A bizalom hangja”, ahogyan a rádió meghatározza magát. Az egész nap sugárzó erdélyi magyar rádióként elképzelt médiaintézmény egyelőre csak Marosvásárhelyen szerzett frekvenciát, de az üzemeltetők reményei szerint év végéig más településeken is vételezhető lesz az Erdély FM. Az RMDSZ által létrehozott Janovits Jenő Alapítvány rádiója elsősorban azt a mintegy húsz százalékra becsült hallgatói réteget célozza meg, amely Kelemen Attila Ármin igazgató szerint a társadalom dinamikus szféráját képezi. Az RMDSZ-közeli Janovits Jenő Alapítvány által korszerűen felszerelt stúdiókban a rádió fiatal munkatársai dolgoznak. Kelemen Attila Ármin elmondta, számos magyarországi és nemzetközi modellt tanulmányoztak. Kelemen, aki korábban Erdély legismertebb hírportálját, a Transindexet vezette, hangsúlyozta, hogy az igényes hallgatókat célozták meg. A délutáni órákban Kultimátum címmel művelődési magazin készül, ezt követi a Cafe Vásárhely anekdotákkal tűzdelt élő beszélgetőműsor. Kelemen a zenei műsorokról: „urbánus hangzású, kellemes, meleg zenét igyekszünk sugározni. ” A Csalóka napfény keretében neves történészek segítségével Erdély múltját igyekeznek bemutatni. /Szucher Ervin: Az aktív réteget célozza meg az Erdély FM. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./2009. május 18.„A gazdasági válság veszélyezteti a sajtót, és ez Hargita megyére fokozottan érvényes” – figyelmeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a megyei önkormányzat üléstermében tartott kerekasztal-megbeszélésen. A rendezvényt a Project on Ethnic Relations (PER) és az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) szervezte, a Hargita Népe napilapban korábban megjelent, Liberálisok című, György Attila által jegyzett cikk nyomán kialakult közéleti vita szolgáltatott hozzá apropót. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a magyar nyelvű írott sajtó komolyságát, megbízhatóságát, profizmusát emelte ki a román sajtóéval szemben. Ennek ellentmondott a jelen lévő magyar sajtósok többsége, akik ugyanakkor azt is sajnálatosnak tartották, hogy a román és a magyar média közötti kommunikáció a szándékok ellenére minimális maradt. A kerekasztal-megbeszélésen többen – köztük Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM rádió igazgatója és Sipos Zoltán, a Transindex hírportál felelős szerkesztője Borboly Csaba tanácselnököt vonták felelősségre amiatt, hogy a szerintük a gyűlöletbeszéd fogalmát kimerítő, a megyei önkormányzatnak alárendelt kiadó által működtetett Hargita Népében megjelent György Attila-írás kapcsán kétértelműen viszonyult a kérdéshez. Eközben – a sajtószabadság témakörében tartott konferencián – a házigazda Borboly Csaba tanácselnök hordozható számítógépén zavartalanul láttamozta a Hargita Népe május 18-i lapszámának nyomdakész oldalait. /Sajtószabadság, hargitásan. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2009. május 29.Kelemen Atilla megyei RMDSZ elnök közölte, számos jelzést kapott a szervezet, miszerint az emberek nehezményezik, hogy egy olyan megyében, ahol a magyarság részaránya 38%, egy elhibázott kormánydöntés miatt a magyarok kikerülnek a vezetésből, akárcsak a 89 előtti időben. Az alsóbb szinteket nem kellett volna bántani. „Olyat is tudok, hogy a volt igazgató magyar anyanyelvű sofőrjét is leváltották”. Az RMDSZ-nek „leginkább a főtanfelügyelő- helyettesi funkció elvesztése fáj”, mert ezt még a diktatúra idején is megtartották. Amikor erről tárgyalnak, Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere „nagyon megértő”, igazat ad az RMDSZ-nek, de nincs változás. Legutóbb azt ajánlotta, hogy ezeket a tárgyalásokat halasszák az EP-választások utánra. Olyan embereket távolítottak el intézmények éléről, akik Bukarestben a versenyvizsgán 97 pontot értek el a 100 lehetségesből, s akik 10-15 éve tisztességgel helytálltak. /Mózes Edith: Nesze semmi, fogd meg jól! A sofőrt is leváltották, mert magyar. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./2009. június 10.A történelminek nevezett választási siker mind Maros megyében, mind Marosvásárhelyen erősíti az RMDSZ alkupozícióját – állapította meg Kelemen Atilla és Benedek István. A megyei, illetve a városi szervezet vezetői elmondták, a román pártokkal folytatott tárgyalásokon az elkövetkezendőkben megpróbálják kiaknázni az elért eredményeket. Marosvásárhelyen, ahol a magyar lakosság aránya ötven százalék alá süllyedt, és ennek következtében 2008 óta az RMDSZ kisebbségbe került a helyi önkormányzatban, ezúttal a szavazatok több mint 62 százalékát gyűjtötte össze. Megyei szinten, ahol a magyar nemzetiségűek aránya 39 százalék körül mozog, a voksolók közel 50 százaléka támogatta a szövetség és az EMNT közös listáját. Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezetének elnöke természetesnek tartja, hogy szerepet vállalt az RMDSZ és az EMNT kampányában, annak ellenére, hogy az MPP országos alelnöki tisztségét tölti be. /Szucher Ervin: Alkupozícióját erősítné az RMDSZ Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./2009. június 16.A területi szervezeti elnökök és önkormányzati vezetők túlnyomó többsége támogatja, hogy az RMDSZ indítson jelöltet az elnökválasztásokon – derül ki az ÚMSZ rögtönzött „közvélemény-kutatásból”. Markó Béla szövetségi elnök szerint a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) június 27-i ülésén dől el, indít-e jelöltet a szövetség. „Hadd mutassuk meg a többségieknek, hogy vannak olyan embereink, akik kisebbségiként is érdemesek erre az államfői posztra, jegyezte meg Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök. Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester (SZKT-elnök), illetve Kelemen Atilla Maros megyei elnök szerint stratégiailag is fontos lenne a jelöltállítás Kelemen Atilla és László Attila Markó Bélát javasolják a tisztségre. Antal Árpád szerint a szövetség fiatal korosztályának politikusai közül kellene kiválasztani az államelnök-jelöltet. A román nyelvű sajtó – RMDSZ-es forrásokra hivatkozva – június elején felröppentette: Kelemen Hunor ügyvezető elnök, sőt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is esélyes a jelölt szerepére. „Nem tudom, honnan indult el az a híresztelés” – hárította el a kérdést Tőkés László. Markó Béla csak akkor vállalná a jelölést, ha muszáj. /Államfőjelölt-állítási dilemmában az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./2009. június 22.Erdélyi és anyaországi hagyományőrző huszárokból alakult meg az a csapat, amely az 1874-ben létrejött Marosvásárhelyi Magyar Királyi 9-es Honvéd Huszárezred emlékére verbuválódott össze. Június 20-án ez a csapat végigvonult Marosvásárhely történelmi részein, majd a középkori vár udvarán a történelmi egyházak képviselőinek a részvételével zászlóavató ünnepséget tartottak. Ezt követően négy huszárt avattak fel, akik ismét létrehozták a huszárezred emlékét idéző alakulatot. Marosvásárhelyről az emléktúra résztvevői Udvarfalva, Mezőpanit érintésével Marossárpatakra lovagoltak, majd onnan Szászrégen, Mezőkirályfalva, Szentmáté, Apanagyfalu és Bethlen irányába haladtak tovább. Az emléktúra a magyardécsei cseresznyefesztiválon ér véget. /Huszáravatás és emléktúra Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ Az a nemzet, amely nem ápolja a hagyományokat, elgyökértelenedik. Ezért vállalták a fiatalok, hogy újraalakítják a marosvásárhelyi magyar királyi 9. honvéd huszárezredet. Június 20-án vonultak a várba a huszáralakulatok és hagyományőrző lovascsoportok, amelyeket dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány köszöntött, majd a Sófalvi Szabolcs és Székely Szilárd vezette marosszentgyörgyi Jubilate Deo és a Kolping Család egyesített kórusa a Föl, föl vitézek a csatára című kórusművet adták elő. Eljött az ünnepségre a Győrffy Árpád őrnagy által vezetett Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred, a Lázár Béla kapitány vezette Szovátai 15. Mátyás Huszárezred hagyományőrző lovascsapata, itt volt Miholcsa József őrnagy vezényletével a 15. Mátyás Huszárezred Marossárpatakról, vendégekként a Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány irányította Debreceni 2. Honvéd Huszárezred és eljött Bartha Mihály polgármesterrel az élen a mezőpaniti hagyományőrző lovascsapat is. Ezután a huszárok elindultak az emléktúrára. /Vajda György: Zászlót bontottak a huszárok. Újraalakult a marosvásárhelyi Magyar Királyi 9. Honvédezred. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./2009. június 27.Pedagógus-napok címmel tartotta szokásos tanulmányi évzáróját a tudománnyal és művészettel foglalkozó Interkulturali-THÉ egyesület Kolozsváron, június 19-én, ismertetve idei kutatási eredményeit. Bililbók Renáta (BBTE magyar-angol szak, II. év) Aranka György A lélek halhatatlansága című kéziratos filozófiai értekezéséről beszélt, Kasza Zsolt (BBTE magyar-finn szak, I. év) Bod Péter Magyar Athenasának Benkő József által készített kiegészítését, az Additamentát mutatta be. Moritz Kinga, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék irodalom és társadalom mesterképző programjának hallgatója Körmöczi János többnyelvű filozófia-jegyzetéről értekezett. A színháztörténeti kérdésekkel kapcsolatban dr. Bartha Katalin Ágnes egy méltatlanul elfeledett Shakespeare-színész, Szakács Andor alakításait értelmezte a korabeli színpadi jelnyelv szempontjából. Bazaráth Tünde az irodalom és társadalom mesterképző program hallgatójaként készítette el tanulmányát Nóra lányai. Nők, színésznők, női szerepek címmel. Sófalvi Emese (a Gheorghe Dima Zeneakadémia II. éves mesterképzős hallgatója) Bartók nyelvén gyermekeknek címen vetítéssel, hangszeres előadással illusztrálva érvelt a színvonalas művészi alkotásokkal való korai kapcsolat érdekében. Mike Ágnes (BBTE, német-magyar szak, III. év) bécsi és kolozsvári kutatóhelyeken gyűjtött forrásanyagot ahhoz a német nyelven megírt szakdolgozatához. Az estet dr. Kelemen Attila, a BBTE adjunktusa (Skandináv nyelvek és irodalmak tanszéke) A lappok nyelvéről című előadása zárta. /Dr. Egyed Emese, Dr. Tar Gabriella Nóra: Bod Pétertől a lappokig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./2009. október 3.Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke hivatalosan jelezte a megye prefektusának, Marius Pascannak, hogy a szövetség a megváltozott politikai helyzetben ismét igényt tart az alprefektusi tisztségre. Az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy tekintettel arra, hogy a megyében meghatározó a magyarság létszáma, a prefektúra intézményvezető testületében is indokolt a nemzetiségi képviselet, ami a rendszerváltástól a tavalyi parlamenti választásokig megszakítás nélkül biztosított is volt. Marius Pascan kilátásba helyezte a felszabaduló alprefektusi tisztségbe egy magyar nemzetiségű tisztségviselő kinevezését. /Az RMDSZ igényt tart az alprefektusi tisztségre. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./2009. november 26.Dr. Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ elnök kiállt amellett, hogy választásokat követő fanyalgások ellenére sikerült a potenciális magyar szavazók több mint egyharmadának bizalmát megnyerni. Az SZNT arra buzdított, hogy a magyarság érvénytelenítse a szavazólapokat; az MPP arra ösztönözte híveit, hogy a PD-L jelöltjére adják voksukat; az EMNT későn érkezett állásfoglalása csak félszegen vállalta fel az RMDSZ jelöltjének támogatását. Ennek ellenére a magyarság „viszonylag jelentős szavazattal támogatta saját jelöltjét!” – hangsúlyozta Kelemen. /Dr. Kelemen Atilla: Dakota-tanulság második forduló előtt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./2009. november 27.Erdélyben – és Bukarestben – Traian Basescu államfő kapta a legtöbb szavazatot: Geoana csupán Hunyad megyében, melynek iparvidékeire tömegesen telepítettek moldvaiakat és oltyánokat, végzett az élen, Kelemen Atilla pedig a két székely megyében. /Chirmiciu András: Törésvonalak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./2009. december 3.A Magyar Polgári Párt hívei és szimpatizánsai a december 6-i választásokon Traian Basescura, a néppárti jelöltre fognak szavazni, bár személyében a jobboldali jelleg alig észrevehető. A baloldaliak és visszarendeződést óhajtók Mircea Geoana szocialista jelöltre fognak szavazni. „Minden erdélyi magyarnak pirult az arca, mikor annak idején Budapesten, Verestóy és Kelemen Atilla az itteni magyarság nevében ez alkalommal koccintásra emelték poharukat. ” Tőkés András az MPP országos alelnökeként felháborodott, mert ugyanezen a napon, december 1-jén Szász Jenő, az MPP elnöke, egyéni döntése alapján Bukarestben, hasonló ünnepségen vett rész. Ezért Tőkés András tiltakozásként mindaddig amíg Szász Jenő az MPP elnöke, minden a pártban eddig betöltött tisztségéről lemond, de az MPP tagja marad. /Tőkés András MPP-alelnök lemondó nyilatkozata. = Erdély. Ma, dec. 3./2009. december 4.Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke néhány párttársával együtt részt vett december 1-jén a bukaresti Cotroceni-palotában tartott fogadáson és tárgyalt Traian Basescu román államelnökkel. Történt mindez december elsején, a román nemzeti ünnepen. 2002. december elsején Medgyessy Péter nevezetű titkosszolgálati ügynök, akkor magyar miniszterelnök Budapesten, a Kempinski Hotelben koccintott Adrian Nastase román kormányfővel a román nemzeti ünnep alkalmából, bizonyítva ezáltal, hogy nincs akkora haza, amekkorát egy „magyar” kommunista el ne tudna árulni. Azon a koccintáson részt vettek és ittak az RMDSZ képviselői, Verestóy Attila és Kelemen Atilla is, írta Szondy Zoltán, miközben az utcán felháborodott magyarok tüntettek. Mit tegyenek ezután azok a magyar emberek, akik többek között azért fordultak a Magyar Polgári Párthoz, mert az RMDSZ vigadott december elsején? Már nem arról szól a verseny, ki a magyarabb, hanem arról, hogy ki az aljasabb? Ki tud többet kapni a nemzetárulásért? – állapította meg a cikkíró. /Szondy Zoltán: /A Kempinskitől Bukarestig. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./2009. december 17.Lassan lejár Silviu Brucan húsz esztendeje, de próféciája még nem teljesedett be. Akkoriban közfelháborodást váltott ki véleménye, miszerint Romániának húsz évre lesz szüksége ahhoz, hogy felfogja és elsajátítsa a demokráciát. Becsületsértéssel is vádolták emiatt. Ha még élne, akár rehabilitálni kellene, hiszen igaza volt. Távol áll tőle az elmúlt két évtized erőfeszítéseinek alábecsülése, írta Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, mivel neki is megvolt ebben a történetben a szerepe, felelőssége és munkája. 1989-hez képest összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között élünk, szögezte le. A településneveket kizárólag románul lehetett írni, az iskolában egyes tantárgyakat a magyar gyerekek csak román nyelven tanulhattak. Nos, ezen már rég túl vagyunk! – állapította meg. Az elmúlt húsz évben „visszanyertük legalapvetőbb emberi szabadságjogainkat: a szólás-, vállalkozói- és mozgásszabadságunkat. Jogunk van véleményünkhöz, szabad a sajtó, demokratikus körülmények között politizálhatunk és választhatunk. ” „Anyanyelvünket szabadon használhatjuk – a közigazgatásban és a törvényszéki eljárásban is! –, az anyanyelvi oktatás, néhány kivételes esettől eltekintve, tulajdonképpen az óvodától az egyetemig minden szinten biztosított”, Kelemen szerint „kvázi kivívtuk magunknak az államalkotói státust. ” /Dr. Kelemen Atilla: Mérlegen Brucan próféciája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./2009. december 19.Az SZKT ülésén Markó Béla elnök rámutatott, bizonyos garanciát jelent az RMDSZ kormányra lépése, megpróbálják a legjobban kihasználni a kormányzás lehetőségeit, az ellenzékbe vonulás nagyobb kockázatot jelent. „Nem azért akarunk bekerülni a kormányra, hogy bizonyos embereket díjazzunk, és főként nem most. A jelenlegi helyzetben nem mondhatjuk azt, hogy nem lépünk be a kormányba, ha nem kapjuk meg a fejlesztési tárcát. Felkérek mindenkit, hogy belátása szerint szavazzon, mivel nehéz időszak vár, amelyben sztrájkokra és elbocsátásokra is számíthatunk” – fejtette ki Markó. /Az SZKT megszavazta a kormányba lépést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./ Az ülés elején a legkritikusabb hangot megütő Frunda György szenátor nem vett részt a szavazáson. Frunda szerint az RMDSZ-nek több garanciára lenne szüksége attól a párttól, amely eddig mindhárom kormánykoalícióját felrúgta, a kialkudott egészségügyi tárca helyett pedig a területfejlesztésihez kellett volna ragaszkodni. Markó Béla ismertette a kormányzati többség kialakítását célzó tárgyalások konklúzióit, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett szóló érveket, de az ellenérveket is. A D-LP-vel az RMDSZ-nek számos negatív tapasztalata van, ám céljainak megvalósítása érdekében ,,félre kell tenni az érzelmeket, a sértettségeket” – mondta. A napokban lezajlott tárgyalásokon koalíciós szerződést dolgoztak ki, amelynek értelmében a két alakulat egyenjogú partner, és a kormányzati döntéseket konszenzussal hozza meg. A demokratákkal kötött másik megállapodás tartalmazza a magyarság számára fontos elvi célokat, többek között a kisebbségi törvény elfogadását, az alkotmánybíróság által elutasított oktatási törvényben foglalt kisebbségi célkitűzések ,,beemelését” az érvényben lévő jogszabályba, a decentralizáció folytatását, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését az RMDSZ korábbi javaslata szerint, a magyar szakembereknek a dekoncentrált állami intézmények vezetésébe történő visszahelyezését, de helyet kaptak az egyházak támogatásával és a Sapientia Tudományegyetem finanszírozásával kapcsolatos igények is. Leszögezte: az RMDSZ csak abban az esetben vállal kormányzati szerepet, ha ezeket a célokat sikerül bevinni a kormányprogramba. /Demeter J. Ildikó: A kockázatot választották (Kormányra lép az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./ Az SZKT ülésén többen kifogásolták, hogy az RMDSZ miért hagyja el a hagyományos szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), és miért áll át a demokraták oldalára, akiket az RMDSZ 2007 óta szinte folyamatosan támad, októberben pedig megbuktatták a most ismét miniszterelnök-jelöltnek kinevezett Emil Boc kormányát. Azt is kifogásolták többen, hogy a demokraták nem adtak elég garanciát az RMDSZ-nek, amely túl olcsón adta magát. Az RMDSZ kormányzásra lépését támogatták Tamás Sándor, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Kovács Péter és Kelemen Atilla. /Borbély Tamás: Ismét kormányzati szerepet vállal az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2009. december 22.Dr. Kelemen Atilla írására reagált Sásvári Előd. Kelemen az elmúlt húsz évet értékelve részletesen ecsetelte a magyarság jogai megvalósításainak sokaságát. Sásvári Előd ellentmondott, példákat hozva. „Ami az oktatást illeti: Marosvásárhelyen ma egyetlen teljesen magyar iskola van. Két kivétellel az iskolákat román személyiségekről keresztelték át. A vegyes iskolák homlokzatán, belsejében nagyítóval sem találunk magyar feliratokat. Közösségünk kultúrája nincs képviselve az iskolák falain. A magyar osztályokat hátrányosan megkülönböztetik” – sorolta. A szakoktatók nagyobb része a magyar osztályokban román anyanyelvű. A kétnyelvűségben magyar tanácsosaink sem jeleskednek. „Anyanyelvünket szabadon használhatjuk – a közigazgatásban és a törvényszéken is” – írta Kelemen. A cikkíró reagálásában megállapította, hiába próbálja használni anyanyelvét, A válasz mindig az, hogy beszéljen románul /”nu stiu, vorbiti romaneste”/. Miért nem lehet magyar formanyomtatványokat kapni a polgármesteri hivatalnál, jóllehet a törvény ezt előírja? „Kvázi kivívtuk magunknak az államalkotói státust” – vallja Kelemen. Mi nem érezzük államalkotó mivoltunkat, mondott ellent Sásvári Előd. /Sásvári Előd: A mérleg nyelve. Válaszféle dr. Kelemen Atilla „Mérlegen Brucan próféciája” c. írására. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./ Előzmény: Dr. Kelemen Atilla: Mérlegen Brucan próféciája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./2010. január 5.Visszaszereznék a prefektusi tisztségeketPontosan egy évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokrata-Liberális Pártból (PDL) álló koalíció számos magyar intézményvezetőt távolított el tisztségéből. Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban kötött kormányzati megállapodás révén ma már biztos, hogy a szövetség öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut. Markó Béla szövetségi elnök tegnap a Krónikának megerősítette: Kovászna, Hargita, Hunyad és Szilágy megyében a szövetség kormánybiztosjelöltje kapja meg a tisztséget. Az ötödik RMDSZ-es prefektusjelölt várhatóan a Kárpátokon túl – az Evenimentul Zilei napilap értesülései szerint Vaslui megyében – kaphat kinevezést. A prefektusjelöltekre az RMDSZ-szervezetek tesznek javaslatot, a kormány új területi képviselőit és helyetteseiket várhatóan az Emil Boc vezette kabinet holnapi ülésén nevezik ki. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka az, hogy a PDL területi vezetői között szép számban akadnak, akik hevesen ellenzik, hogy az RMDSZ megkapjon bizonyos tisztségeket. Még ezen a héten magyar prefektusa lesz Kovászna megyének – jelentette ki a Krónika megkeresésére Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat és a megyei RMDSZ elnöke elmondta, a területi szervezet egyöntetűen György Ervint javasolta a tisztség betöltésére, hiszen 2004–2008 között a kormányhivatal élén tevékenykedett, az elmúlt évben pedig alprefektusként dolgozott, így tapasztalata szavatolja, hogy megfelelően irányítja majd a hivatalt. Tamás Sándor elmondta, elsődleges szempont, hogy a prefektus működjék együtt az önkormányzatokkal, ne gátolja, hanem segítse azok munkájukat. Az országos megegyezés alapján Kovászna megyében az RMDSZ javasolja a prefektust, míg a két alprefektusi tisztség a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) illeti meg. Az RMDSZ Kovászna megyei elnöke kifejtette, a következő hetekben több állami intézmény élére újra magyar igazgatók kerülhetnek. Egy évvel korábban a 37 háromszéki decentralizált intézményből húszat román, tizenhetet magyar igazgató vezetett, a PDL–PSD alkotta nagykoalíció osztozkodása után mindössze három hivatal élén maradt magyar vezető. „Az RMDSZ politikai tárgyalásainak egyik fontos eleme a dél-tiroli minta bevezetése, vagyis hogy az állami intézmények vezetésében is érvényesüljön az etnikai arányosság elve” – mondta Tamás Sándor. A Kovászna megyei RMDSZ ugyanakkor összeállította olyan fiatal szakemberek névsorát, akik államtitkári, vagy országos intézményvezetői tisztséget tölthetnek be. Hargita megyében Ladányi László Zsolt jelenlegi alprefektust jelölte a kormánybiztosi tisztség betöltésére az RMDSZ megyei egyeztető tanácsa – mondta el a Krónikának Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. A jogász végzettségű Ladányi 2007 februárjától tölti be az alprefektusi tisztséget, korábban Székelyudvarhely alpolgármestereként dolgozott. A szerdán tartandó kormányülésen döntés is születik az ügyben, azelőtt pedig a tanácselnök megfogalmazása szerint nem szeretnének előre inni a medve bőrére. „A megye számára komoly eredmény lenne, ha magyar prefektust neveznének ki. Az itteni emberek is ezt szeretnék, mi pedig ezért dolgozunk” – tette hozzá a tanácselnök. Az RMDSZ-es alprefektusjelölt kilétéről egyelőre nem kívánt nyilatkozni, azonban Borboly Csaba elmondta: a PDL-vel kötött egyezség szerint, ahol az egyik párt javasol prefektust, ott a másik szervezet kapja meg az alprefektusi tisztséget. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Krónikának azt nyilatkozta: Maros megyében egészen biztos, hogy nem lesz magyar nemzetiségű kormánybiztos, ott csak az alprefektusi tisztségre pályáznak. Köztudott, hogy eddig Bárczi Győző volt Marius Paşcan prefektus helyettese. Hogy továbbra is ő marad-e a tisztségben, vagy más személy tölti majd be ezt a funkciót, az a megyei szervezeten múlik – mondta Markó. Lapzártáig nem sikerült elérnünk a megyei szervezet vezetőjét, Kelemen Atillát, de a korábbi nyilatkozatok alapján elképzelhető, hogy Maros megye mindkét alprefektusi tisztségét az RMDSZ kapja. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: a PDL-vel folytatott tárgyalások nyomán a szövetség megszerezheti a prefektusi tisztséget – erre pillanatnyilag 80 százalékos esélyt lát –, ha ez nem sikerül, elfogadnák az alprefektusi tisztséget is. A szövetség Szilágy megyei szervezete Végh Sándort jelöli, aki egy évvel ezelőtt kellett lemondjon az alprefektusi tisztségről. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete is eséllyel pályázik a prefektusi vagy alprefektusi tisztség valamelyikére. Megtudtuk: a napokban több név is felmerült, a kormánybiztosi tisztségre azonban azt a Dézsi Attilát fogják javasolni, akit a PDL az elmúlt év januárjában távolított el az alprefektusi székből. Információink szerint a Szatmár megyei RMDSZ csak alprefektusi pozíciót kap a kormánytól, a kormánybiztosi széket a PDL megtartja magának. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete tegnap kora délután tartotta egyeztető ülését, és döntött, kit javasol a megyei kormánybiztos-helyettesi pozíció betöltésére. Többszöri próbálkozásunkra sem sikerült megtudni sem a megyei, sem pedig a városi vezetéstől, kit látnának szívesen a partiumi megye alprefektusi székében. Az illetékesek a hírzárlatot azzal magyarázták, hogy a nevekről még egyeztetnek. „A legmegfelelőbb embert szeretnénk a legjobb pozícióba helyezni. Szerencsére van kikből válogatni, mert több értékes ember is van a megyében” – hangzott el tegnap a megyei RMDSZ sajtóirodájában. Egyébként a partiumi megyében korábban már volt magyar kormánybiztos, ugyanis 1996 és 2000 között Ridl Rudolf töltötte be ezt a tisztséget, aki 2001 és 2008 között, nyugdíjazásáig alprefektusként dolgozott. A kormánybiztos-helyettesi tisztséget 2008 áprilisa és augusztusa között Pataki Csaba töltötte be, akit 2008 szeptemberétől tavaly márciusig Gáti István váltott. Folynak a tárgyalások egy alprefektusi tisztségről Bihar megyében is – tudtuk meg Szabó Ödöntől, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökétől. A szervezetnek már van jelöltje, de az ügyvezető a végső döntés meghozataláig titokban kívánja tartani annak kilétét. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. január 20.RMDSZ- PDL: vidéki perpatvarBár az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) csúcsvezetése közötti megállapodás értelmében január 20-áig kell megszülessenek a két alakulat helyi szintű együttműködéséről szóló megegyezések, a tárgyalásoknak koránt sincs vége. A legtöbb megyében a decentralizált intézmények vezető tisztségeinek elosztása körül zajlik a vita. Maros, Szatmár, Kolozs és Hargita megyében javában zajlanak a koalíciós pártok közti egyeztetések, Bihar megyében pedig a megyei RMDSZ-szervezet közölte: nem hajlandó felrúgni a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) korábban kötött együttműködési megállapodást. Kovászna megyében – az erdélyi megyék közül elsőként – már aláírták az ezzel kapcsolatos egyezményt. Bihar megye: az RMDSZ a liberálisokkal folytatja Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Krónikának ismét megerősítette: szó nincs arról, hogy felmondanák a megyei és a nagyváradi önkormányzatban a PNL-vel fennálló megállapodást. Kifejtette, a megyei szervezet kezdettől úgy gondolkodott, hogy a PNL-t tartja meg partnerként, függetlenül a kormányban kialakult viszonyoktól. „Az intézményvezetői tisztségeknél fontosabb a tavaly leváltott magyarok erkölcsi kárának megtérítése” – fogalmazott Szabó. Szerinte miután az elmúlt évben az RMDSZ azért harcolt, hogy az intézmények élére ne politikai alapon nevezzen ki vezetőket a kormány, akkor sem szabad változtatnia álláspontján, amikor a saját embereiről van szó. „A bíróság már több esetben elrendelte az eltávolított tisztségviselőket ért anyagi kár megtérítését, most annak kell következnie, hogy a felelősök nyilvánosan megkövetik a leváltottakat, és elismerik, hogy jól végezték a dolgukat” – magyarázta. Ha ez megtörténik, lehet, hogy születik konkrétabb megegyezés is, de biztosan nem egy-két napon belül – mondta Szabó Ödön. A Bihar megyei önkormányzatban az RMDSZ a liberálisokkal alkot többséget, a testület elnöke és egyik alelnöke PNL-s, a másik alelnök pedig az RMDSZ színeiben tevékenykedik. Az RMDSZ és a PDL hétfőn este megállapodott az állami ügynökségek vezetői tisztségeinek elosztásáról, a tárgyalások eredményeképpen a szövetség többek között a pénzügyőrség és a környezetvédelmi felügyelőség élére jelölhet képviselőt. A Mediafax PDL-forrásokból úgy tudja, a pénzügyőrségen és a környezetvédelmi felügyelőségen kívül az RMDSZ az Országos Vízügyi Hivatal és a Kisebbségügyi Hivatal vezetését is megkapja. Az idézett források szerint a koalíciós partnerek abban is megállapodtak, hogy a szövetség ezenkívül egy repülőtér-igazgatói tisztséget is kap. Arról még folynak a tárgyalások, hogy melyik repülőtér igazgatóját jelölheti az RMDSZ. Maros megye: szombatra halasztottak Az RMDSZ Maros megyei szervezete eddig többször tárgyalt a PDL helyi vezetőségével, legutóbb tegnap. „A megyében a vezető tisztségek 40 százalékát kapja meg az RMDSZ, és a vezető-helyettesi állások negyven százalékát szintén magyar nemzetiségű szakemberek töltik majd be” – tudtuk meg Kelemen Atillától. Kérdésünkre, miszerint korábban leváltott vezetőket helyeznek-e vissza tisztségeikbe, a megyei RMDSZ-elnök azt válaszolta: lesznek régi és új jelöltek is. Maros megyében várhatóan szombaton írják alá a koalíciós egyezményt, ekkor hozzák nyilvánosságra a tisztségekre jelölt személyek névsorát is. Hargita megyében ugyancsak tegnap ültek asztalhoz a demokrata-liberálisok és az RMDSZ helyi képviselői, a szövetség Csíki Területi Szervezetének sajtóosztályától azonban megtudtuk, a feleknek lapzártánkig nem sikerült megállapodniuk, így a tisztségek elosztására vonatkozó megállapodást várhatóan ma írják alá. Kolozs megyében jelentős igényekkel lép fel az RMDSZ: László Attila, a szövetség megyei elnöke közölte, a magyar lakosság arányának megfelelően a megyei intézmények igazgatói tisztségeinek 16 százalékát kérik a PDL-től. Egyelőre itt sem született egyezség a PDL-vel, a tárgyalások a napokban folytatódnak. Szatmár megye: el sem kezdték az egyezkedést A Szatmár megyei RMDSZ objektív okok miatt még nem tudott tárgyalóasztalhoz ülni a PDL helyi képviseletével – tudtuk meg Nagy Szabolcstól, a szövetség megyei szervezetének sajtóreferensétől. „A PDL megyei vezetője, Ioan Holdiş parlamenti képviselő az elmúlt időszakban nagyon elfoglalt volt, ezért nem tudtunk egyeztetni vele a megyei együttműködés mikéntjéről” – fogalmazott a sajtószóvivő. A szatmári RMDSZ-nek jelenleg még nincs pontos ütemterve a partnerségről szóló tárgyalások megszervezésére, de a közeljövőben egyeztetni fog a nagyobbik kormánypárt helyi szervezetével. Szatmár megye ügyeit az RMDSZ a megyei önkormányzatban jelenleg a liberális és a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kezeli, ez a két politikai alakulat látja el a megyei tanács alelnöki tisztségeit. A tanácselnöki pozíciót az RMDSZ birtokolja, és ugyanígy övék a nagyobb városok, Szatmárnémeti, Nagykároly és Tasnád polgármesteri széke is. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke korábban úgy nyilatkozott a Krónikának, hogy a szövetség a megye magyar lakosságával arányosan 40 százalékot szeretne kapni a decentralizált intézmények igazgatói székeiből, ezért nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Kovászna megye: Baciu visszakozott A Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei egyeztetőtanácsa hétfői ülésén érvényesnek nyilvánította az RMDSZ-szel kötött helyi szintű megállapodást a decentralizált intézmények vezetői tisztségeinek újraelosztásáról. A szervezet várhatóan pénteken, az RMDSZ-szel egy időben hozza nyilvánosságra az igazgató- és aligazgatójelöltek névsorát. Mint ismeretes, Gheorghe Baciu, a PDL megyei szervezetének elnöke nem vett részt múlt héten a két párt közötti tárgyalások véglegesítésén, ezt követően úgy nyilatkozott: nem hajlandó aláírni az RMDSZ-szel kötött megállapodást, és javasolni fogja a vezetői tisztségek újraelosztását. A PDL egyeztetőtanácsának ülését követően azonban viszszakozott: mint mondta, a sajtó félreértelmezte nyilatkozatait, egy pillanatig sem kérdőjelezte meg az egyezség legitimitását. A háromszékiek országos viszonylatban elsőként írták alá a megyei szintű RMDSZ–PDL-együttműködést, az egyeztetések eredményeként a kormánynak alárendelt 35 megyei közintézmény 65 százaléka magyar irányítás alá kerül. A koalíciós partnerrel kötött egyezmény értelmében az RMDSZ öt megyei intézmény élére jelölhet igazgatót Szilágy megyében – jelentette be a PDL-vel folytatott egyeztetést követően Seres Dénes, a szövetség területi szervezetének elnöke. Mint mondta, a megállapodás szerint az RMDSZ további hét dekoncentrált intézmény aligazgatói tisztségét is megkapja. Lucian Bode, a demokrata-liberálisok Szilágy megyei szervezetének elnöke tegnap úgy nyilatkozott: a vezetői tisztségek elosztása az etnikai arányok figyelembevételével történt. Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. február 3.Tőkés András: a magyarok nem tudnának mit kezdeni az autonómiávalLemondott tisztségéről Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke, aki azzal indokolta döntését, hogy Szász Jenő pártelnök az MPP-vezetőség mandátuma nélkül találkozott decemberben Traian Băsescu államfővel. Keddi sajtótájékoztatóján Tőkés egyébként úgy vélekedett: a magyar közösség „nem tudna mit kezdeni” az autonómiával, ha most megvalósulna. Tőkés András kedden, sajtótájékoztatón jelentette be Marosvásárhelyen, hogy lemond MPP-alelnöki tisztségéről, mivel a párt „antidemokratikusan” kezdett viselkedni a tavalyi év végén lezajlott államfőválasztás második fordulója előtt. Tőkés szerint ez abban nyilvánult meg, hogy Szász Jenő pártelnök az MPP vezetőségének felhatalmazása nélkül találkozott Traian Băsescu államfővel a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmával a Cotroceni palotában rendezett ünnepi fogadáson. „Az elnök úr egyedül hozta a döntést, anélkül, hogy bárkit is megkérdezett volna. A pártvezetőség megállapodott abban, hogy Băsescu urat támogatjuk az elnökválasztás során, ezt követően azonban nem született közös döntés. A televízióból értesültem, hogy Szász Jenő úr Băsescu úr meghívására a Cotroceni palotában tartózkodik” – fogalmazott Tőkés András. A távozó MPP-alelnök szerint egy alakulat elnöke nem folytathat felhatalmazás nélkül tárgyalásokat. „Mi azt sem tudjuk, mit ígért nekünk Băsescu. Szász Jenő antidemokratikusan viselkedett” – tette hozzá Tőkés. Elmondta, a következőkben testvére, Tőkés László európai parlamenti képviselő marosvásárhelyi irodájának működtetésével foglalkozik majd. Tőkés András egyébként még decemberben jelezte lemondási szándékát. „Minden erdélyi magyarnak pirult az arca, amikor annak idején Budapesten, Verestóy Attila és Kelemen Atilla az erdélyi magyarság nevében ez alkalommal koccintásra emelték poharukat. Az MPP országos alelnökeként most még jobban fel vagyok háborodva azért, hogy ugyanezen a napon Szász Jenő, az MPP országos elnöke, egyéni döntése alapján Bukarestben, a Cotroceni palotában hasonló akcióban vett részt” – írta decemberi nyilatkozatában Tőkés. Tőkés András arról is beszélt, hogy véleménye szerint a magyar közösség nem készült fel a területi autonómiára. „Ha valamilyen csoda folytán most megvalósulna a területi autonómia és az autonóm struktúrák, a magyarok nem tudnának mit kezdeni vele, mivel a közösségnek ismét képessé kell válnia az önigazgatásra, a magyarságot érintő politikai harc azonban egyre messzebb viszi a közösséget ettől a céltól” – fogalmazott. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. február 24.Az RMDSZ vezetését lejárató szórólapokAz RMDSZ bizonyos Maros megyei és országos vezetőit rágalmazó névtelen levelek kerültek a marosvásárhelyi magyarok postaládáiba az elmúlt napokban. Az írásokban a szövetség több marosvásárhelyi illetőségű országos és megyei vezetőjét „újfajta erdélyi terrorizmussal” vádolják, illetve felszólítják a tagságot, hogy fogjon össze és mentse meg az RMDSZ-t, megkeresve a megfelelő képviselőket. A névtelen írásokban említett személyeket politikai orientációjuk köti össze. Valamennyien a Markó–Borbély–Kelemen-szálat képviselik, erősítik, amely ellen évek óta ádáz belső harcot vív a Benedek testvérek köré tömörült csoport. Több Maros megyei és országos RMDSZ-vezetőt lejárató röpcédula került az elmúlt napokban számos marosvásárhelyi lakos postaládájába. A három, egy-egy oldalas névtelen levél elsősorban Borbély Lászlót, Kelemen Atillát, Lokodi Edit Emőkét és a Szepessy család tagjait támadja. A szövetség megyei vezetősége szerint az Amit minden marosvásárhelyinek tudnia kellene, Újítsuk meg az RMDSZ-t, hogy újra életképes legyen! és Végeladás az RMDSZ-nél! című írásokat a városi szervezet irodájában sokszorosították. Mint Brassai Zsombor ügyvezető alelnök a Krónikának elmondta, ezt Benedek István marosvásárhelyi RMDSZ-elnök is beismerte. Kiosztott Borbély-pártiak A három névtelen levél Borbély László országos alelnök rokoni szálakon szerzett állítólagos médiahatalmáról, Gombos Csaba megyei tanácsos alvilági kapcsolatairól, valamint Kelemen Atilla megyei elnök vadászatairól és fiának a környezetvédelmi minisztériumba való beprotezsálásáról szól. Emellett az írások Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnök nepotizmusáról, Szepessy Lászlónak, Markó Béla kabinetfőnökének a rendőrség által is vizsgált bűnügyeiről, fiai megfélemlítő akcióiról, Peti András városi tanácsos szolgalelkűségéről tesznek említést. A helyesírási hibákkal tűzdelt írásokban az említett személyeket „újfajta erdélyi terrorizmussal” vádolják, illetve felszólítják a tagságot, hogy fogjon össze, és mentse meg az RMDSZ-t, megkeresve a megfelelő képviselőket. A névtelen írásokban említett személyeket politikai orientációjuk köti össze. Valamennyien a Markó–Borbély–Kelemen-szálat képviselik, erősítik, amely ellen évek óta ádáz belső harcot vív a Benedek testvérek köré tömörült csoport. Brassai: ezúttal messze mentek Brassai Zsombor, a megyei szervezet ügyvezető alelnöke szerint a rágalmazók csoportja ezúttal elvetette a sulykot. „Nem az zavar, amit a levelek tartalmaznak, mert névtelen rágalmazókkal és műveikkel nem is kellene vitába szállnunk, hanem az keserít el, hogy mindez az RMDSZ városi szervezetének irodájában készülhetett” – nyilatkozta lapunknak Brassai, akiről az egyik írásban azt állítják, hogy „ha lelkésznek nem volt jó, majd államtitkárnak az lesz”. Kérdésünkre, hogy miből gondolja, hogy az uszító hangvételű leveleket éppen a városi szervezet irodájában sokszorosították, Brassai Zsombor elmondta, hogy „ezt maga Benedek István elnök is beismerte”. Az orvos-politikussal a Krónikának többszöri próbálkozás után sem sikerült kapcsolatba lépnie. Egy nappal korábban viszont Benedek a Népújságnak azt nyilatkozta, hogy az általa vezetett szervezet irodájában a titkárként alkalmazott személy egyetlen példányt másolt le az egyik levélből, amelyet egy RMDSZ-tag vitt be. Ennek ellenére, alávetve magát a Területi Állandó Tanács határozatának, Benedek István úgy döntött: lecseréli az irodában dolgozó személyzetet. „A félfogadás 2010. február 22-étől szünetel! Dr. Benedek István” – olvasható az RMDSZ marosvásárhelyi irodájának ajtóján. Az ügyfél hiába is kopogtat vagy kilincsel a Dózsa György utca 9. szám alatti ajtón, az senki előtt nem tárul ki. Hogy meddig, az az elnök által kiragasztott szövegből nem derül ki. Erre a kérdésre egy emelettel fennebb, a megyei szervezet székhelyén sem tudnak választ adni, csak annyit mondanak, hogy a városi elnök elküldte a kétfős személyzetet, és másokat alkalmaz. Politikai csatától a tettlegességig Az egykori Hangya Házban székelő megyei és városi szervezet között hosszú évek óta hűvös a viszony. Az ellenségeskedés tavaly márciusban éleződött ki, amikor a marosvásárhelyi küldöttek azt a Benedek Istvánt választották a városi szervezet élére, akinek elnöki tisztségbe való jutását a szövetség megyei és országos vezetősége mindenáron meg szerette volna akadályozni. Az elmúlt évben a felső vezetés elérte, hogy a Guşă-baklövés után lemondásra szólította fel Benedeket, aki kénytelen volt megválni a helyi tanácsban betöltött frakcióvezetői tisztségétől. A két tábor között azonban nem csak politikai csata folyik. Benedek István és Szepessy László személyes konfliktusa az elmúlt év végén tettlegességig fajult, és mindkét fél bűnügyi feljelentést tett a másik ellen a rendőrségen. Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
