Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 926 találat lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 901-926
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gyurcsány Ferenc

2007. november 16.

Gyurcsány Ferencnek a román–magyar közös kormányülésen tett egyik kijelentése érthetetlen. Bejelentette, hogy Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett román munkaerő előtt, ez még a román kormány tagjait is meglepte. Őket azért, mert a magyar miniszterelnök javaslata akár pofonként is értelmezhető, lévén, hogy nem vennék jó néven, ha az egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küszködő Romániából a helyi szakácsokat, kőműveseket, ácsokat, vagy akár pincéreket importálna a szomszéd ország. Az erdélyi magyarokat Gyurcsány 2004. december 5-e utáni pálfordulása ejtette gondolkodóba. 2004-ben ugyanis azt mondta, hogy az állampolgárság feltétel nélküli kiterjesztése súlyos terhet rakna a magyar gazdaságra. Továbbá: nem tudni, milyen következményekkel járna, ha a határon túli magyaroknak megadnák a kettős állampolgárságot, mivel erről még nem készült hiteles tanulmány. Ugyanakkor azzal riogatta országa népét, hogy egy esetleges sikeres népszavazás után az erdélyi magyarság fejvesztve rohanna hozzájuk, elvéve ezáltal a tisztességes adófizető magyarok elől a kenyeret. Gyurcsány elhihetné, hogy nem áll szándékukban elhagyni Székelyföldet, írta a lap. A szocialista vezér szebeni közös fotó és eszem-iszom előtti bejelentése híres kijelentéseinek, beszédeinek, javaslatainak lajstromába tökéletesen beleillik, de a balatonőszödi gyászbeszéde továbbra is a dobogó legfelső fokán van. /Kozán István: Mókás pálfordulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

2007. november 16.

A magyar–román közös kormányülés legnagyobb ,,vívmánya” Gyurcsány bejelentése, hogy Magyarország jövő évtől kezdve megnyitja munkaerőpiacát a romániai polgárok előtt. Olyan időben történik ez a bejelentés, amikor az anyaország gazdasága a pangás állapotába jutott, s az értelmiségi szakmák képviselői – főleg orvosokról és tanárokról van szó – nyugatabbra próbálnak boldogulni. Senki nem feledheti el, hogy a gyászos 2004. december ötödikét megelőzően Gyurcsány Ferenc társaival 23 millió román munkavállaló, állampolgárságot követelő beözönlővel riogatta a magyar közvéleményt, főleg a baloldali érzelműeket és a lumpenproletárokat. Sikerrel. Romániának akkor már régen nem volt ennyi állampolgára. /Magyari Lajos: Hová lett a 23 millió? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

2007. november 20.

Markó Béla terjedelmes összegzését a budapesti Élet és Irodalom hozta, újraközölte a Népújság napilap. 1989 végén a romániai magyarság létfontosságú döntéseket hozott: egységes politikai szervezetet alakít, politikai eszközöket használnak programjuk megvalósítására. A program: az autonómia különböző formáinak megteremtése, az anyanyelvű oktatás visszaállítása, a magyar nyelv nyilvános használatának elismertetése. Markó szerint ezen döntések jegyében politizáltak Erdélyben mindmáig. Néhány nap alatt a frissen megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetségbe több mint hatszázezren iratkoztak be, és a kezdeti lelkesedés lelohadása, Marosvásárhely véres márciusa után is négyszázezer körül stabilizálódott az aktív tagok száma. Ez volt Kelet-Közép-Európa legnagyobb taglétszámú politikai szervezete. Markó tizenhét esztendeje hiszi, hogy életre kelt egy egységes, kiegyensúlyozott, következetes politikai szövetség az egyéni és kollektív jogok kivívásáért. Tizenhét év: a lassú előrehaladás története, de a megosztó vitáké is. Markó tizennégy éve elnöke az RMDSZ-nek, át kell gondolnia a maga felelősségét. 1996-ban az RMDSZ a kormányra lépésről döntött. Árulást kiáltottak egyesek, akik mindig csak a konfrontációért – végül is: a viszályért – szálltak síkra. Megkezdődött az elállamosított erdők, földek, épületek visszaadása. 1999-ben elfogadták az új oktatási törvényt, 2001-ben törvény született a kétnyelvű feliratok kötelező használatáról, 2003-ban a módosított alkotmányba bekerült az anyanyelvhasználat joga a dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban. Magyar állami támogatásból létrejött a Sapientia Egyetem, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen pedig már több mint tízezer diák tanul magyar nyelven. Markó sorolta a kedvező változásokat. Van eredmény, van kudarc is. Markó hisz a magyar-magyar egyetértésben. Kritikus szavakat fogalmazott meg Gyurcsánnyal szemben, de sietett Orbánt is keményen elmarasztalni: „Gyurcsány Ferencék kiábrándult távolságtartással, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta folyamatosan értetlenkedve szemlélik, hogy mi van a határokon túli magyarsággal, Orbán Viktorék pedig két elvesztett választás után ugyancsak befelé figyelnek, hogy amit rólunk mondanak, annak milyen hatása van odahaza, hány szavazat lesz vagy nem lesz belőle. Eszköz vagyunk, nem cél, ezt látom, és ezt ma világosan ki kell mondani. Az MSZP és az SZDSZ nem tud mit kezdeni velünk, a Fidesz pedig Erdélybe menekíti minden búját-baját, és legalább itt győzni szeretne. Legyőzni az egyetlen magyar szervezetet, amelynek csak egy bűne van: megtartotta az önállóságát baloldallal, jobboldallal szemben egyaránt. ” „Magyarország ma egymagában nem tudja megoldani a szomszédos országokban élő magyar közösségek helyzetét. ” Markó kikelt Tőkés László független jelölt ellen, nevét ugyan nem írta ki. „…magyarországi politikusok segédletével szétverjük azt, amit eddig jól-rosszul felépítettünk?” „Egyetlen ember messianizmusával akarunk behelyettesíteni egy hatalmas – és megengedem: egyáltalán nem tökéletes – szervezetet?” Markó támadta azt, aki „minden akar lenni, püspök is, európai parlamenti képviselő is, de legfőképpen azt szeretné, hogy „dögöljön meg a szomszéd kecskéje is. ”„ /Markó Béla: Felelőtlen felelősök (Válaszúton az erdélyi magyar politika). = Élet és Irodalom (Budapest), nov. 16., újraközölte: Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

2007. november 21.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel közölt interjút november 20-i számában a Gandul című román napilap. A kormányfő kifejtette: az autonómia se nem felkínálható, se nem követelhető, hanem meg kell egyezni róla. Hozzátette: ha Magyarország nevében támogatná a romániai magyarok széles körű autonómiáját, akkor az a benyomás alakulna ki, hogy nem segíti a Romániában élő magyarokat, hanem megnehezíti a helyzetüket. Utalva arra, hogy a romániai magyarság számaránya alig haladja meg az öt százalékos parlamenti küszöböt, hangsúlyozta: a romániai magyaroknak egységeseknek kell maradniuk. Hozzátette: ebben az esetben a felelős politikát a romániai magyarság egységének a támogatása jelenti. /Gyurcsány: Az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2007. november 22.

Budapest, Bukarest és a RMDSZ közötti „titkos megállapodás“ állhat annak a hátterében, hogy a két ország hivatalosan hanyagolja a határon túli magyarság autonómiájának ügyét – fejtette ki Székelyudvarhelyen Tőkés László, aki Orbán Viktor Fidesz-elnök kíséretében érkezett a székely anyavárosba. A független EP-jelölt csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy tudomása szerint Markó Béla RMDSZ-elnök javaslatára nem vették fel a Nagyszebenben tartott közös román–magyar kormányülés napirendjére az autonómiát. A püspök utalt arra az interjúra, amelyet Gyurcsány Ferenccel a Gandul című román napilap közölt. Ez megerősíti a gyanút – mondta Tőkés –, hogy „titkos megegyezés“ áll a háttérben, amelynek gyökerei az 1994-ben megkötött román-magyar alapszerződéshez nyúlnak vissza. /Tőkés titkos paktumot sejt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2007. november 22.

Az „autonómia” fogalom kezd egyfajta varázsszóvá válni, amely egy csapásra minden problémát megold, olvasható Ruth Lapidoth izraeli politológusnak autonómiaformákkal foglalkozó tanulmányában. Lapidoth szerint az autonómia az etnikai feszültségek csökkentésének eszköze, mely az önrendelkezési jogon alapul. Azonban az önrendelkezési jog jogilag nem pontosan meghatározott. A romániai választási kampány magyar közéletben a szemben álló felek valóban varázsszóként ejtik ki az autonómiát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csak higgadtságra intett, nem azt mondta, hogy ártana az erdélyi magyarságnak az autonómia, magyarázta Salamon főszerkesztő. Szerinte ez a magyar nemzetpolitikában bekövetkezett fordulat, nem úgy, ahogyan Németh Zsolt gondolja, hanem mert a fogalmak tisztázása valóban történelmi fordulat lenne. /Salamon Márton László: Imamalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2007. december 13.

December 12-én Budapesten magyar-magyar konzultációt tartottak. A konzultáción Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével magyarországi miniszterek találkoztak a határon túli és nyugati magyar közösségek vezetőivel. Budapest a magyar–magyar kormányzati konzultáció intézményét a külhoni magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdések megvitatása érdekében hozta létre. Az első ilyen jellegű tanácskozást tavaly decemberben volt. A mostani konzultáción áttekintették, hogyan alakul a nyugati magyarság helyzete. Számukra új oktatási-kulturális programokat indítanak. Arról is szó volt, mennyire fontos szerepet tölt be az összmagyar kultúra szempontjából a kétévente megrendezett Biennálé, ezért a köztes években is lesz a kulturális összetartozást bemutató, augusztus 20-hoz kapcsolódó rendezvény. „Radikalizmusra nem szabad radikális választ adni, ahogy a nacionalizmusra sem nacionalistát, mert ez nem vezet sehová, és nem szolgálja az adott országban élő magyar kisebbség érdekeit” – fogalmazott Gémesi Ferenc szakállamtitkár. Közölte: jövő évre feladattervet készítenek a határon túli magyarokkal kapcsolatos programok végrehajtásáról és a támogatásokról. /Konfliktusok helyett együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2007. december 14.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével magyar–magyar konzultációt tartottak december 12-én Budapesten. „A legfontosabb üzenet a külhoni képviselőktől számunkra az volt, hogy a magyar politika ne avatkozzon be a külhoni közösségek életébe” – tájékoztatott Gémesi Ferenc, kisebbség és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár a megbeszélésén. A magyar kormány miniszterei a külhoni magyar szervezetek képviselőivel – többek között Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és Kelemen Hunorral, az RMDSZ ügyvezető elnökével – áttekintették az elmúlt évben tapasztaltakat. Hosszú idő után foglalkoztak nyugati magyarok ügyével is. A tanácskozáson szó esett a támogatáspolitika intézményrendszeréről, illetve bemutatták a nemzeti jelentőségű intézményekről és programokról szóló kiadványt is. Az oktatás-nevelési támogatás 2007-ben, akárcsak 2006-ban, jócskán meghaladta az 5 milliárd forintot. Ebből Románia több mint 3 milliárd forintot kapott. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Magyar–magyar konzultáció: Budapest ne avatkozzon be! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2007. december 19.

December 18-án, a kisebbségek napján zárta a közép-, kelet- és dél-európai interetnikai kapcsolatok regionális központja (PER) a Sokféleség – esély a jövőért című rendezvénysorozatát Bukarestben, amelyet a kormánnyal közösen szerveztek a fiatalok kisebbségekkel kapcsolatos ismereteinek bővítése céljából. Ennek keretében képzőművészeti versenyt szerveztek líceumi diákok számára, sor került egy rádiós kampányra, Románia interkulturális térképének megrajzolására és egy újságírói versenyre is. Ez utóbbi fődíját a bukaresti Új Magyar Szó és a Cotidianul napilapok kapták. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2007. évi Kisebbségekért Díjat december 18-án adta át. A 16 kitüntetett között volt Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, kisebbségpolitikus, Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium igazgatója, továbbá a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány és Szegedi László kőhalmi református lelkész is. /K. Gy., P. K. : Díjazott kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2007. december 21.

Magyarország december 21-től a Schengen övezetbe tartozik. Ezáltal új korszak nyílik a határon túlra szakadt magyarsághoz fűződő, amúgy is feszült, viszonyban. A kárpátaljai és a vajdasági magyarok immár csak Schengen-vízummal utazhatnak Magyarországra. A kárpátaljaiaknak ugyan rendelkezésére áll az úgynevezett “kishatárátlépő”, amellyel a határtól 50 kilométerig lehet mozogni. Ha netán valaki tanulmányi, üzleti, orvosi kezelés vagy hasonló célokkal huzamosabb időt akar tölteni Magyarországon, már csak az igen költséges és nehezen beszerezhető Schengen-vízummal teheti. Mindez előrelátható volt. A határon túli magyarság újabb elszakításának kivédésére felvetődött a kettős állampolgárság, amelyet Gyurcsány Ferenccel az élen Magyarország elutasított 2002. december 5-én, fájdalmas lelki sebet okozva. Leszögezték az önhibájukon kívül elszakított nemzetrészeknek: Magyarország legfeljebb részben anyaország. A nemzettelen kommunista agymosás diadalmaskodott ugyanis a határon túliakkal való összetartás fölött. Gyurcsányék fő érve az volt, hogy a kettős állampolgárság leple alatt 23 millió román (!) özönlené el Magyarországot. Ez ellen kell a védőfal. Három év elteltével a helyzet így fest: Románia bármely állampolgára szabadon utazhat Magyarországra, sőt, tulajdont szerezhet és munkát is vállalhat – utóbbit maga Gyurcsány biztosította a nagyszebeni közös magyar–román kormányülésen. A kárpátaljai és délvidéki magyarok viszont a “védőfalon” kívül rekedtek. Ismét önhibájukon kívül. /Chirmiciu András: Védőfal. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./

2007. december 21.

Lényegét tekintve sikeresnek ítélte a végéhez közelítő évet Gyurcsány Ferenc december 20-án Budapesten. Évzáró értékelésében a magyar miniszterelnök kifejezte reményét, hogy a 2008-as év a nyugodt építkezésé lesz, „egy hosszú út nehéz szakasza. ” Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél esztendő Magyarországon egy illúzióval való végleges leszámolás periódusa volt: azé az illúzióé, miszerint egy ország sikere elválasztható a lakosság teljesítményétől. „Ma már egyértelmű statisztika támasztja alá, hogy 2001-ben a szociális nemzethalál állapotában voltunk, s amit azóta véghezvittünk, azt akár hatalmas politikai sikernek is nevezhetném” – jelentette ki Gyurcsány, aki beszámolójában csak sikereket sorakoztatott, csalódásokról nem volt hajlandó szót ejteni. A sikersorozat élére azt helyezte, hogy Magyarország helyreállította költségvetési hitelességét, s az idei 4 százalékos költségvetési hiány ismeretében biztosra veszi, hogy jövőre az ország képes lesz teljesíteni a maastrichti követelményként ismert 3 százalékos költségvetési hiányt. „Ez kulcsdöntő fontosságú” – fogalmazott. Az év sikertörténetének nevezte, hogy a magyar felsőoktatásban ma az intézmények harcolnak a jó képességű hallgatókért, a diákok a legjobb egyetemek kínálta lehetőségekért, s jó úton halad az állami és magánegyetemek rendszerbe való „összefésülése” is. Az egészségügyi rendszer átalakításának megkezdését nevezte az egyik legnagyobb fegyverténynek. „Olyan rendszert alakítunk ki, amelyben végre minden a helyére kerül, s nem a beteg igazodik a rendszerhez, hanem a szolgáltató keresi a biztosított kegyeit” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Évértékelő beszélgetésre invitálta a sajtót Gémesi Ferenc, a magyar kormány kisebbségi és nemzetpolitikai szakállamtitkára is. A politikus szerint a 2007-es esztendőben elkezdődött a „kilépés a régi támogatási modellekből, amelyek már korábban is meghaladottak voltak”, s a törekvés sikerét a határon túli magyar vezetők pozitív visszajelzései igazolják. Az év megvalósításai között az államtitkár az első helyen a biennálét említette, amelynek keretében „demonstratív módon láthatóvá vált a magyar kultúra egysége. ” A fejlesztéspolitika terén az etnikai alapú fejlesztések helyét átvették a projekt alapúak. A korábbinál nagyobb összegű támogatásokon túl a támogatáspolitika nagy „dobásának” Gémesi azt tartja, hogy sikerült pénzt „kiszorítani” egy intézményrendszer létrehozására is. Új szerepet szánnak a státusirodáknak is, az elkövetkezőkben egy kialakítandó információs-szolgáltatási hálózat részeivé válnak, amelynek feladatai közé tartozik például a határon túli magyarság anyaországi egészségügyi ellátásának elősegítése. A Krónika megkérdezte, milyen szerepet kaphat a támogatáspolitikában a Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke által előterjesztett nemzetpolitikai törvénytervezet. Gémesi Ferenc szerint a tervezet a határon túli kisebbségek ügyeinek parlamenti szintű intézését segítheti, mivel a Máért típusú, ülések ideje lejárt, a sűrűbb, „munkás” összejövetelek sokkal több hatékonyságot ígérnek. /Csinta Samu: Nyugodt évet ígérnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

2007. december 29.

A magyar belpolitika 2007-es zaklatott évére gondolva aligha kerülhető meg Őszöd, ahol egy üdülőben 2006 nyarán, a választási győzelem után a frakció előtt elhangzott Gyurcsány Ferenc elhíresült beszéde, mely utólag szivárgott ki, és nem az ország nyilvánossága előtt hangzott el, így aztán az elismerés, miszerint hazudtunk… katarzist nem okozott, de óriási felbolydulást igen, s a politika 2006 őszén hosszú időre az utcára költözött, tüntetők szállták meg a Kossuth teret, a tévé ostromakor, majd október 23-án összecsaptak a rendőrökkel. 2007 is ennek jegyében formálódott. Az eseményeket szemlélve nem lehet kétségünk afelől, miért állította a közbiztonság és a rendőri erőszak skáláján a szép Magyarországot, mondjuk, Zimbabwevel egy sorba egy neves nemzetközi szervezet, írta Bogdán László. Ami, nyilvánvaló, túlzás – védekezett Takács Albert volt ombudsman, azóta igazságügyi és rendészeti miniszter. A Morvai Krisztina vezette civil jogászbizottság – nem kevés civil kurázsiról téve tanúbizonyságot – a nyilvánosság elé tárta a rendőrségi brutalitás számtalan áldozatát, eljárás is kezdődött az azonosító jelvényt nem viselő rendőrök ellen. Az ún. reformintézkedések nyomán a kormánypártok népszerűsége a mélybe zuhant, a válságot csak elmélyítette az egészségügy privatizációját célzó, számtalanszor módosított törvénytervezet. Közben Magyarország lassan a térség országai közötti ,,tegnapi” vezető helyét feladva mélyre süllyedt, nőtt az államadósság, az államháztartás hiánya, a gazdasági növekedés lassult, felpörgött az infláció. Korrupciós botrányok is tarkították az évet, elszaporodtak a terrorcselekmények, nőtt a feszültség, a szegénység, a létbizonytalanság, megállíthatatlannak látszik a legnagyobb magyar tragédia, a népességfogyás, a két részre szakadt országban egyre mélyülnek az árkok. /Bogdán László: Őszöd után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2008. január 8.

Az MDF szerint a szlovák kormánykoalíció tagadja a szlovákiai magyar közösség létét, az ellenzéki párt ezért felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy védje meg a felvidéki magyarokat – hangsúlyozta Csapody Miklós MDF-es politikus. Csapody Miklós szerint a szlovák kormánykoalíció a történelem programszerű meghamisítására törekszik. Az MDF felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy a hallgatás helyett tegye meg a megfelelő lépéseket a szlovákiai magyar közösség védelmében – fogalmazott közleményében Csapody Miklós. Hozzátette: az MDF felkéri az Európai Parlament képviselőit, ítéljék el a szlovák kormányt az európai elvekkel ellentétes magatartása miatt. Egyben reményünket fejezzük ki, hogy az Európai Szocialisták Pártja a Smer felfüggesztését nem csupán fenntartja, de a pártot ki is zárja abból a politikai közösségből, amely a szociáldemokrácia elveit vallja magáénak – áll a közleményben. Ján Slota, a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke kijelentette, hogy ,,Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek. ” /Gyurcsány védje meg a szlovákiai magyarokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

2008. január 10.

Budapesten egyelőre nem lesz kormánynegyed, döntött január 9-én Gyurcsány Ferenc kabinetje. A döntés nem jelenti azt, hogy a kormány végképp eltekint az eredeti tervektől. A kormányszóvivő azzal indokolta az építkezések megkezdésének elnapolását, hogy a beruházás megtervezése óta felvetődött városrendezési tervek nagyban megdrágítják a kivitelezést. Tény, hogy a kormányzati negyed projektirodája 2008. december 31-ig működik, az év végéig lezárják a tervezést, a következő kormány dönthet majd arról, hogy megvalósítja-e a beruházást. Az előkészítésre eddig a telken kívül 632 millió forintot költöttek. A Fidesz ellenezte a kormánynegyed megépítését, most, hogy a kormány elállt tőle, a legnagyobbik ellenzéki párt elszámoltatná Gyurcsányékat, mire költöttek kormányzati negyed címen tetemes pénzeket. /Lokodi Imre: Kormánynegyed – álomnegyed? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2008. január 11.

Tiltakozni meg tüntetni egy jogállamban szabad. Az Erdélyi Magyar Ifjak óva intették Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, hogy – potenciális hazaárulóként – Erdélybe jöjjön. Szili Katalin a közeljövőben kezdeményezni kívánja, hogy az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok fogadjanak el közös álláspontot, miszerint nem avatkoznak be a romániai választási küzdelmek magyar szereplőinek dolgába. Erre nincs sok esély, mert az ellenzéki Fidesznek kellene eddigi magatartásán változtatnia, írta Szűcs László, a lap főmunkatársa. Hangsúlyos volt a jelenlétük Tőkés László független EP-képviselő kampányában. Egyes vélemények szerint a nagyszebeni közös kormányülést megelőzően Gyurcsány Ferenc kormányfő találkozása Markó Béláékkal az RMDSZ melletti burkolt korteskedéssel volt. Szűcs László Gyurcsány segítségére sietett: ez nem befolyásolta az erdélyi választók opcióját. A Szili Katalin által a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán múlt év szeptemberében ismertetett fejlesztéspolitikai központú programot ez év őszén terjeszti a magyar kormány a parlament elé, hogy a stratégiából törvény szülessen. /Szűcs László: Konszenzus és környéke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2008. január 16.

„Hazaárulók akadtak minden időben. Előbb vagy utóbb ítélt fölöttük a nemzet, s ítélete ellen nem volt fellebbezés. ” Így kezdte Wass Albert Modern hazaárulók című írását 1942-ben. Hazaárulók ma is vannak, itthon és otthon egyaránt. A román hatalmat kiszolgáló RMDSZ-vezetéssel és a Babes–Bolyai magyar díszpintyeivel találkozik Szili Katalin, aki párttagsága révén Gyurcsány Ferenc meghosszabbított keze, olvasható az Erdélyi Magyar Ifjak közleményében. Az EMI tiltakozik Kolozsvár és Wass Albert emlékének meggyalázása ellen, ugyanakkor megkéri Szili Katalint, adja át üzenetüket főnökének: továbbra is persona non grata Erdélyben a kormánypártok valamennyi tagja. /EMI-tiltakozás Szili Katalin erdélyi látogatása ellen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./

2008. január 25.

Michael Shafir még az egyetemi tanári tisztség által biztosított tekintéllyel is visszaélt, valótlanságot állítva rágalmazta az Erdélyi Magyar Ifjakat, mert vezetőik tiltakoztak Szili Katalin látogatása ellen, hazaárulónak nevezve a Gyurcsány Ferenc mellett december 5-e, az októberi rendőrterror és a többi viselt dolga ellenére is kiálló MSZP-s politikust. Wass Albert nem élhet a replika jogával, tíz évvel ezelőtt meghalt. A kommunista román népbíróság halálra ítélte: magyarként, grófként és íróként – ártatlanul. Michael Shafir bevallotta: nem sokat tud az EMI-ről. Bagoly Zsolt tájékoztatta: az EMI 2002-ben alakult (ma hat városban működik), célja, hogy erősítse az erdélyi magyar fiatalságban a nemzeti öntudatot és hazaszeretetet. Michael Shafir „szélsőségesség”-nek nevezi, hogy 2005-ben az EMI levélben kérte Hiller István MSZP-elnököt, ne változtassa füttykoncertté október 6-át, minekutána március 15-én ez sikerült Gyurcsány Ferencnek. Szintén szélsőség, hogy szóvá tették Eörsi Mátyásnak: elfogadhatatlan, hogy magyar politikus gyűlöletet szítson az egyik nemzetrészben a másik ellen. Shafir „félfasiszta” Magyar Gárdáról, helytelenül írt nevű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról és egy kézdivásárhelyi (nem létező) Székely Gárdáról beszélt, mondván, ezeknek importálja a szélsőségességét az EMI. A kapcsolat létezésének bizonyítása elmaradt. Shafir szerint ezen szervezetektől az EMI pénzt kap. Ez nem felel meg a valóságnak. /Bagoly Zsolt – (az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke): Wass Albert háborús bűnös, az EMI szélsőséges. Q. E. D. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2008. február 8.

Egy orosz lap brüsszeli tudósítójának több diplomata is elismerte, nincs rendben, hogy a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal élére Laborc Sándort nevezték ki, ő ugyanis a KGB-akadémián tanult. A Fidesz és a kereszténydemokraták keményen bírálták Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, amiért Laborc Sándort szemelte ki a nemzetbiztonság élére. /Laborc a NATO mumusa? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2008. február 29.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében február 28-án a Kremlben aláírták a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló magyar–orosz megállapodást. „A Déli Áramlat és a Magyarországon épülő egymilliárd köbméteres tároló együtt azt jelenti, hogy Magyarországon és az Európai Unióban nő az energiaellátás biztonsága” – mondta Putyin. A Déli Áramlat a Fekete-tengeren át halad Bulgáriába, innen vezetik tovább Olaszországba, illetve Szerbián keresztül Magyarországra, majd tovább Nyugat-Európába. A Fidesz kifogásolta, hogy a Déli Áramlat gázvezetékről szóló orosz–magyar szerződést az aláírás előtt nem ismerhették meg, ugyanakkor támogatja, hogy ötpárti nyilatkozat legyen az európai Nabucco gázvezeték melletti magyar elkötelezettségről. Navracsics Tibor, az ellenzéki párt frakcióvezetője hangsúlyozta, előzőleg az Országgyűlésen kellett volna megvitatni a megállapodást. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Déli Áramlat gázvezetékkel összefüggésben azt mondta: Magyarországon puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a parlament és saját népe ellen. /Kettészeli Budapestet Moszkva Déli Áramlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

2008. március 10.

Magasan nyertek az igenek a Magyarországon tartott, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj visszavonása érdekében tartott ügydöntő népszavazáson március 9-én. A szükséges kétmillió helyett hárommillió igen szavazat született. Győzött a demokrácia ― jelentette ki Tarlós István, a kezdeményező Fidesz ― Magyar Polgári Szövetség kampányfőnöke. Hozzátette, a nép politikai ítéletet mondott a kormány munkájáról. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette, ha a népszavazás eredményes lesz, azt a kormány magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el, és a szükséges törvénymódosításokat benyújtja. Ebben az esetben április 1-jétől visszaállítják a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése előtti állapotot. A miniszterelnök hozzátette, a kormánynak nincs szándékában, a költségvetésnek nem áll módjában a kieső összeget pótolni. 1989 óta ez a legmagasabb részvételi arányú népszavazás, 50 százalék fölötti. Ennek mintegy 42―43 százaléka az igeneket jelenti, 7―8 százaléka a nemek aránya. /Szekeres Attila: Nyertek az igenek (Ügydöntő népszavazás Magyarországon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2008. március 11.

Elsöprő többséggel győztek az „igenek” a vizitdíj, a kórházi napidíj és az egyetemi tandíj eltörléséről a Fidesz kezdeményezésére megtartott március 8-i népszavazáson Magyarországon: mindhárom kérdésre az eredményességhez szükséges kétmillió helyett több mint hárommillió „igen” voksot adtak le a választók, akiknek több mint 50 százaléka (50,33) jelent meg az urnáknál. A vizitdíj eltörlésére országosan a voksolók 82,42, a kórházi napidíj ellen 84,08, a tandíj megszüntetésére pedig 82,22 százalék szavazott. Sólyom László köztársasági elnök a szavazatok összesítését követően kijelentette: a magyar választók kinyilvánították akaratukat, az eredmény egyértelmű. Most a törvényhozókon és a politikusokon a sor. Jelezte ugyanakkor, hogy a szükséges lépések meghozatala, illetve a következtetések levonása nem néhány nap kérdése, de elodázni nem lehet. A referendum lezárulta után a kormánykoalíciót alkotó pártok bejelentették, elfogadják a polgárok döntését. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke azt mondta: a népszavazás politikai célját tekintve vereséget szenvedett, mert a kormányt nem tudta megbuktatni. A kormányfő kijelentette, a kormánynak nem áll szándékában pótolni a népszavazás nyomán kieső összegeket. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ezzel szemben úgy fogalmazott: nem a pártok, nem a politikusok, hanem Magyarország győzött, a népszavazással a magyarok nyertek, győztek. – A kormánypártok az egyedüli vesztesei a mai népszavazásnak – mondta Orbán Viktor. A két kormánypárt között vita támadt azt követően, hogy Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, koalíciós kapcsolatokért felelős államtitkár a miniszterelnök beszéde alatt úgy kommentálta Gyurcsány Ferenc magyarázatát arról, mit is jelent a népszavazás eredménye: „Nem azt mondták, Feri, azt mondták, menj a p... ba, valljuk be”. Több MSZP-s politikus is a lemondását követelte, ennek nyomán Horn megkövette a szocialistákat. /Mennyit érnek az igenek? = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

2008. március 11.

Saját koalíciós partnere sem hiszi el Gyurcsány Ferenc értelmezését az elbukott népszavazásról. Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár és egyben az SZDSZ kampányfőnöke egyértelműen utalt arra, hogy a választók a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésével leváltották Gyurcsány Ferencet. Kóka János és Horn Gábor az SZDSZ kampánysátrában nézte Gyurcsány Ferenc beszédét. Gyurcsány éppen annál a résznél járt, amikor a választók motivációit elemezte. Mint mondta, voltak, akik azt mondták, hogy nem akarják a 300 forintos vizitdíjat fizetni, s ezért voksoltak. Horn Gábor erre megjegyezte:„Nem azt mondták Feri, hanem azt, hogy menj a p... csába! Valljuk be!” (hírTV) /Horn: Feri, azt mondták, hogy menj a p... csába! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

2008. március 11.

A magyarországi népszavazás eredménye: a szavazók jelentős többsége elvetette a kormány reformprogramjának alapját képező jogszabályokat. Ezzel véleményt nyilvánított a kormány és a kormányfő eddigi teljesítményéről is. A legnagyobb vesztes egyértelműen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az őszre tervezett, szintén szociális tartalmú népszavazástól nem sok jót remélhet. /Balogh Levente: Büntetés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

2008. március 13.

Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója kárhoztatta Orbán Viktort és elismeréssel írt Bokros Lajos pénzügyminiszter „reformcsomagjáról”, mert növekedési pályára állította a gazdaságot. Azután jött a Fidesz, elkezdett költekezni, nagy költségvetési hiányt halmoztak fel. Medgyessy Péter kormánya kénytelen volt tovább költekezni. Az újságíró szerint Gyurcsány Ferenc kormányán kívül „senkinek nem volt mersze” kimondani az igazat, innen adódik népszerűtlensége: hogy Magyarországon hárommillió munkavállalónak kell eltartania a tízmilliós lakosságot. Tibori állította: a „Gyurcsány-kormány reformokat kezdeményezett. ” Azonban képtelenek voltak minden egyes intézkedést közérthetően elmagyarázni. Ezt használta ki újra a Fidesz „az alkotmánybírósággal és az államelnökkel karöltve” a „nevetséges népszavazásig”, amely mindenféle reformtörekvést leállított. /Tibori Szabó Zoltán: A jövő véget ért? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

2008. március 13.

Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi „hazugságbeszéde” utáni össznépi felháborodás, valamint a nem átgondolt kormánypolitika iránti ellenszenv miatt volt ilyen elsöprő a népszavazás eredménye. Lemond ezek után az a kormányfő, az a kormány, melynek politikáját ekkora arányban utasította el Magyarország? Gyurcsányék hallani sem akarnak erről. Magyarországon a nép sem utcai tüntetésekkel, sem népszavazással nem tud megszabadulni tőlük. Nem más a helyzet Romániában sem. /Szondy Zoltán: Mennyit ér a nép hatalma? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

2008. március 15.

A magyar és román miniszterelnök üzenetet küldött az erdélyi magyaroknak. Gyurcsány Ferenc „Tisztelt Külhoni Magyar Honfitársaim!” címzéssel a határok nélküli közös Európáról beszélt, hozzátéve, Trianonra Schengen, a közös Európa lehet a magyarok egyetlen, valódi válasza. Calin Popescu Tariceanu kormányfő köszöntötte március 15-e ünnepét, amely a magyar nemzet történelmének fontos dátuma. „2008-ban, minket, románokat és magyarokat összekötnek közös megvalósításaink, de azok a célok is, amelyeket magunk elé tűztünk”. „Románia európai identitását erősíti az etnikai harmónia és az állampolgárok közötti szolidaritás. ” Tariceanu szerint „a román–magyar viszony példaértékűvé vált a térségben”. /Gyurcsány és Tariceanu üzenete március 15. alkalmából. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

2008. március 15.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elleni tiltakozása jeléül nem fogadja el a Kossuth-díjat Blaskó Péter Jászai Mari-díjas, érdemes művész. Blaskó Péter Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levelében azt írta, hogy a Kossuth-díjat – amelynek egyébként végtelenül örül, és köszöni azoknak a művésztársainak, akik méltónak találták erre a kitüntetésre – nem fogadja el, mert tiltakozni szeretne a miniszterelnök ellen, aki ,,ezt az országot tönkretette, kiárusította”. /Blaskó Péter nem fogadja el a Kossuth-díjat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2008. március 17.

Kolozsváron a napokban előfordult, hogy magyarul beszélő fiatalokat nem szolgáltak ki az üzletben, március 15-én pedig a Magyar (1989. december 21.) utcai rendőrőrs előtt kegyetlenül megvertek egy kokárdát viselő tizenhét éves magyar fiatalembert, aki a Szent Mihály-templomban sorra kerülő március 15-i ünnepségre igyekezett. A rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket. Őrizetbe vették őket, a bíróság úgy döntött: a két román fiatalt rablótámadás és más erőszakos cselekedetek gyanújával szabadlábon vizsgálják. Március 15-én zajlott Kolozsváron az Új Jobboldal és a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület ellentüntetése, amely során magyarellenes jelszavakat skandáltak. Mintegy ötven-hatvan tüntető jelent meg Kolozsváron a Széchenyi (Mihai Viteazul) téren az ellenrendezvényen. A szónokok hangoztatták, hogy ezután a világ összes magyarjának ünnepnapján nyilvánosan ki fogják fejezni véleményüket Románia területi elidegeníthetetlenségéről. A felszólalók /egyikük a városháza protokollosztályának munkatársa/ az ország ellenségeinek nevezték a március 15-ét ünneplő magyarokat, és megígérték: ha a hatóságok nem képesek rendet teremteni a székelyföldi autonómiát követelők soraiban, majd ők és más nemkormányzati szervek megteszik azt. Ugyanakkor a Legfelső Védelmi Tanács összehívását és az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. Transzparenseken ez is szerepelt „Székelyföld román föld!”, „Ki a magyarokkal az országból!”, „Cluj nem Kolozsvár!”. Lészai Lehel, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum tizedikes diákja a Szent Mihály-templomban megrendezendő ünnepségre igyekezett. „Bűne” csupán az volt, hogy kokárdát viselt, és kezében gondosan felcsavart magyar zászlót tartott. Egy csoport ismeretlen suhanc szó nélkül nekiesett, és az első ütések után még a járdára zuhanva is kegyetlenül ütötték-rúgták. Az áldozatot végül a rendőrőrs emberei vették pártfogásba, miután a tettesek elfutottak. Közel ezer személy vett részt március 15-én a főtéri Szent Mihály templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul felolvasta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét. László Attila, megyei RMDSZ-elnök szerint „emlékezve vállaljuk közös múltunkat, jelenünket, de itt munkálkodik a jövő. Tíz évvel ezelőtt ezt a szép ünnepet nem lehetett így megülni a nacionalista acsarkodások miatt, Azóta megváltozott a világ, de most is léteznek ebben a városban olyanok, akiknek az a céljuk, hogy megfélemlítsenek. Ám vannak olyanok is, akik felnéznek ránk, magyarokra és tisztelnek minket” – közölte. Az egykori Biasini-szálló épülete előtt már több mint ezer ember gyűlt össze. Jancsó Miklós színművész Petőfi verset szavalt, majd a református kollégium énekkara elénekelte a Szózatot. „A Széchenyi téren a Vasgárda utódszervezete tartott gyűlést. Ugyanezek a szélsőséges egyének megvertek egy fiatalembert, mivel kokárdát viselt, és kezében egy felcsavart magyar zászló volt” közölte Eckstein-Kovács, hangsúlyozva: a törvény lehetővé teszi nemzeti szimbólumainknak a használatát. „De a parlamentben is létezik épp elég nacionalista törekvés. Voiculescu szenátor dupla fizetést adna a Székelyföldön tanító románoknak, Funar pedig költségvetési pénzből ezer eurót adna minden romániai magyarnak, aki áttelepül Magyarországra” – mondta Eckstein-Kovács. A román kormányfő üzenetét Calin Platon prefektus tolmácsolta, majd elítélendőnek minősítette a kolozsvári magyarveréses esetet. Erdély nem kizárólagosan román, és nem is kizárólagosan magyar, Erdély a románok és a magyarok közös hazája, ez természetesnek tekintendő a határok nélküli Európában – hangsúlyozta március 15-én Marosvásárhelyen a nemzeti ünnep alkalmából Markó Béla, a RMDSZ elnöke. /N. -H. D, Ö. I. B. : Véres megemlékezés Kolozsváron a március 15-i eseményekre. Kokárdás magyar fiatalembert vertek meg egy belvárosi rendőrőrs előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Lészai Lehel teológiai professzor, az áldozat édesapja elmondta: fiát kiengedték az idegsebészeti klinikáról. A fiatalember testén zúzódások találhatóak, s ajka felhasadt. Az orvosok azt javasolták, hogy hazaérve szülei még huszonnégy órán keresztül állandó megfigyelés alatt tartsák. Március 15-én Kolozsváron a rendőrség közleménye szerint két személynek obszcén megnyilvánulásai voltak a román tüntetőkkel szemben. A 23 éves csíkszeredai A. Istvánt és a vele egykorú, de segesvári illetőségű B. Attila Mihályt bekísérték a rendőrőrsre, ahol mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. Ezzel szemben A. István azt állította, hogy a tüntetők provokálták őket. Annak ellenére, hogy erről beszámoltak a rendőröknek, ezek nem akartak tudomást venni a magyar fiatalokat ért provokációról. /Szabadlábon vizsgálják a két tettest. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2008. március 17.

Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2008. március 26.

Ötven évvel ezelőtt, 1958. március 17-én, 25. születésnapján ítélik életfogytiglani börtönbüntetésre „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetése” miatt. Életfogytiglani büntetés, amelyet hét évnyi börtön után harminc évig tartó kommunista rabsággá, majd közel húsz éve tartó mellőzöttséggé változtatnak a történelem alakítói. Életre ítélve, ez Rácz Sándor életútjának tömör foglalata. A Don-kanyarban hősi halált halt édesapja után a hadiárvák nehéz sorsát élte Izsákon. Huszonhárom évesen, 1956. november 16-án a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke lett, és egy hónapon át gyakorlatilag Magyarország első számú vezetője, mindaddig, amíg a szovjet harckocsikkal az Országházba szállított Kádár János tőrbe nem csalja, és le nem tartóztatja. Életfogytiglani ítélet következett. Börtönévek Bibó István, Donáth Ferenc, Mérei Ferenc, Regéczy Nagy László, Nyugati László, Faddi Ottmár egyéniségformáló társaságában. Harminc évesen „szabadult”. Gyári munkás lett. Negyvenedik életévében titkosszolgálati merénylet áldozata, de életben maradt, életre szóló gerincsérüléssel. Negyven évesen, 1973. október 23-án a zsúfolásig megtelt Mátyás templomban Faddi Ottmár ferences szerzetes eskette. Határozott fellépésével elérte, hogy Nagy Imre miniszterelnök és vértanútársainak újratemetését ne a temető valamely útkereszteződésében, hanem a nemzet legfőbb terén, a millió embert is befogadó Hősök terén rendezzék meg. Mint az újratemetés egyik szónoka, 1986. június 16-án meglepte a műsor összeállítóit: előzetes egyeztetés nélkül, maga mellé szólított két fiatal énekest, és beszéde kellős közepén felcsendült Magyarország közel fél évszázada nem hallott, régi himnusza: Boldogasszony Anyánk... Erről a napról a sokaság egy fiatalemberre, Orbán Viktorra emlékezik, aki akkor a médiákba kiáltotta azt, amit Rácz Sándorék már harminchárom évvel korábban, és életük kockáztatásával tettek meg: Ruszkik haza! Rácz Sándor az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára nagyon készült. Egy évvel korábban már kiadta visszaemlékező kötetét, Parázsló szándék címmel. Élete mélypontját jelentette 2006. október 23-a, amikor a fennkölt megemlékezés helyett újból vér folyt Budapest utcáin. Rácz Sándor számára az sem jelenthetett vigaszt, hogy pár hónappal korábban, amikor jó néhány egykori ötvenhatos bajtársa elfogadni készült Gyurcsány Ferenc vacsorameghívását, ekként óvta őket: Egy percig se feledjétek, hogy holnap ezek ugyanúgy belénk lövetnek, mint tették őseik ötven évvel ezelőtt! A hetvenöt éves Rácz Sándor írja készülő új könyvét. /Rácz Sándor 75. születésnapjára. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2008. márc. 26./


lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 901-926




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998