Nem meglepő, hogy az RMDSZ állandó tanácsa Kelemen Hunort javasolta az államelnök-jelöltségre. Markó Béla Kelemen Hunort szeretné utódjául hagyni az RMDSZ elnöki székében. Kelemennek viszont eddig nem sikerült olyan ismertségre, elismertségre szert tennie, mely természetszerűen emelné őt a párt élére. Noha művelődésügyi államtitkárként mutatkozott be a politikában, és immár a harmadik képviselői mandátumát nyerte el, a közvélemény-kutatások rendre az RMDSZ másodosztályában mutatják. Az újabb és újabb tisztségek, lehetőségek azt a célt szolgálják, hogy zárja már végre az erdélyi magyar választó is a szívébe az elnök kiválasztottját. Ezért bízták meg az ügyvezető elnöki, majd kampányfőnöki feladattal is. Markó szeme előtt Frunda György példája lebeghet, aki az 1996-os és 2000-es elnökválasztási kampányban olyan népszerűségre tett szert, hogy magát Markót is évekre lekörözte. Frunda sikeréhez azonban kommunikációs készsége, több évtizedes ügyvédi gyakorlata is kellett. Kelemen Hunor eddig nem mutatta, hogy rendelkeznék efféle képességekkel. Erejét az adja, hogy az RMDSZ elnöke áll mögötte. Markó Bélának olyan ember kell a szövetség élére, aki nélküle nem boldogul, akinek szüksége van rá. /Gazda Árpád: Előretolt másodosztály. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./
2009. június 30.
Kelemen Hunor, az RMDSZ állam-elnökjelöltje kijelentette, a romániai magyarok nem mondták azt, hogy szeparatizmust és függetlenséget akarnak, csupán a helyi közösségek autonómiájáról beszélnek. „Az autonómia nem a románok ellen van. Az autonómia a románok és a magyarok számára is létezhet. A helyi közösségeknek kellene autonómiája legyen, és ezt a dolgot el kell magyarázni” – mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke a Radio France Internationale műsorában. /Kelemen: nem függetlenséget, autonómiát akarunk! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./
2009. július 1.
„A kisebbségben élő közösségek önbecsülését ébren kell tartani, és erre az egyik lehetőség a választási eredmény. ” – fejtette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje. Évek óta nyílt titok, hogy Markó Béla utódjául szemelte ki Kelemen Hunort az RMDSZ élére, jelezte a lap, Kelemen Hunor ezt cáfolta. /Salamon Márton László: „Közösségi önbecsülésünket mindig ébren kell tartanunk” Interjú Kelemen Hunor parlamenti képviselővel, az RMDSZ államelnök-jelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2009. július 1.
Megkezdődött a kampány az őszi köztársasági elnökválasztásra. Meglepetésdarab kerül színre: lesz RMDSZ-es elnökjelölt! Legyünk büszkék, sőt önteltek, írta Pataki István ironikusan. Az előadás megkomponálói semmit sem változtak, változtattak a koncepción. Inkább azt kellene megmutatni, hangsúlyozta a cikkíró, mekkora értékeket adott a magyarság az egyetemes kultúrának, tudománynak; hogy Trianon előtt sokkal több román nyelvű iskola volt Erdélyben, mint Óromániában; hogy a bécsi döntést követő négy évben a magyar iskolákban is kötelező volt a román nyelv oktatása, hogy a legelső egyetemi szintű román fakultás Budapesten volt. Egyetlen változás van, a választási plakáton nem Frunda György örökös köztársasági elnökjelölt látható, hanem Kelemen Hunor, „az utánpótlás válogatott csapatkapitánya”. /Pataki István: Függöny fel. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./
2009. július 2.
Nem tudni még, támogatja-e majd az RMDSZ jelöltjét, Kelemen Hunor ügyvezető elnököt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az őszi elnökválasztásokon. Erről a későbbiekben egyeztetnek majd a felek – jelezte Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. Kelemen Hunor ügyvezető elnököt indítja az államfőválasztásokon. Tőkés László EMNT-elnök a jelöltről azt mondta: szerencsésnek tartja, hogy „nem egy neptuni szereplőt jelöltek államelnöknek”, de úgy vélekedett, olyan embert kellett volna találni, aki „pártokon felülemelkedve” az összmagyarságot tudja képviselni. Kelemen reményét fejezte ki, hogy az EMNT jelölését tevőlegesen is támogatni fogja. /Cs. P. T. : Kelemen mögé áll az EMNT? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
2009. július 7.
„Lehet-e Romániának magyar államelnöke 2009-ben?” címmel tart előadást július 8-án a tusnádfürdői EU Táborban Kelemen Hunor. A Magyar Ifjúsági Értekezlet /Miért/, az RMDSZ-programiroda, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Hargita Megyei Tanács által hatodik alkalommal megszervezett EU Tábor július 7-én kezdődik. „Az EU Tábornak elsősorban a hangulatában, szellemiségében és a szakmaiságában van a vonzereje” – mondta Bodor László, a MIÉRT elnöke, az RMDSZ programirodájának vezetője. /Az EU Táborban mutatkozik be elnökjelöltként Kelemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2009. július 10.
A Magyar Összefogás próbaköve lesz az RMDSZ államfőjelöltjének támogatása – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Tusnádfürdőn, a 6. EU-táborban. Kelemen Hunort az RMDSZ jelölte, az EMNT megkérdezése nélkül. Az EMNT-nek a következőkben el kell döntenie, miként viszonyul ehhez a fejleményhez. /Toró: az összefogás próbaköve lesz az RMDSZ elnökjelöltjének támogatása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./
2009. július 11.
Az RMDSZ irányítására készíti fel Markó Béla Kelemen Hunort – állította Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, aki szerint ezzel magyarázható a képviselő államfőjelöltként való indulása. Úgy véli, Markó Béla új elnököt akar helyezni a szövetség élére, és most készíti fel Kelemen Hunort. Az MPP elnöke hangoztatta, az RMDSZ nem rendelkezik egy olyan politikai programmal, amely a magyar kisebbség közösségi jogait védelmezné, hanem egyedüli ambícióját a kormányra való kerülés képezi. /Beszólt Szász Jenő: RMDSZ-irányításra készítik fel Kelemen Hunort. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2009. július 14.
Nem támogatja az RMDSZ államelnökjelöltjét, Kelemen Hunort a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – olvasható közleményükben. Az SZNT ugyanis érvénytelen szavazásra buzdít az őszi elnökválasztáson, arra hivatkozva, hogy az államfői szavazáskor a székelyek pusztán aközött választhatnak: kinek az elnöksége alatt kívánnak másodrendű polgárai lenni Romániának. A Székely Nemzeti Tanáccsal korábban szakító Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) viszont nem zárkózik el Kelemen támogatásától. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke úgy fogalmazott: az RMDSZ államfőjelöltjének támogatása „az összefogás próbaköve lesz”. Ugyanakkor nehezményezte, hogy az RMDSZ belső fórumain döntött a jelölt kilétéről, és nem konzultált az EMNT-vel. Kelemen Hunor azt mondta, az egész erdélyi magyarság jelöltje kíván lenni, és megelőlegezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatását. /Érvénytelen szavazásra buzdít a Székely Nemzeti Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
2009. július 15.
Költségvetési pénzekből finanszírozza a Hargita Megyei Tanács az idei EMI-tábort. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet gyergyószentmiklósi rendezvényét idén augusztus 5-e és 9-e között tartják; az idei díszvendég Vona Gábor, a Jobbik elnöke. „Az ilyesmit büntetni kell, nem pénzelni” – jelentette ki Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő. Hargita megye a rendezvénysorozathoz 5000 lejjel járul hozzá. „A tábornak nyújtott támogatás azt is jelenti, hogy a megyei önkormányzat elkötelezi magát az itt népszerűsített szélsőjobboldali eszmék támogatása mellett?” – kérdezte az ÚMSZ Borboly Csabától, a Hargita megyei tanács elnökétől. Borboly a támogatással kapcsolatban kifejtette, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját, elvárásait és értékrendjét” – szögezte le Borboly. „Ha a gyergyói térség legnagyobb rendezvényévé nőtte ki magát az EMI-tábor, akkor az annak a szervezőit dicséri, és a bírálókról állít ki bizonyítványt. Fel lehet tenni a kérdést, hogy az, aki ezzel nem ért egyet, miért nem szervez szebbet, jobbat, baloldalibbat?” – replikázott a tanácselnök. Borboly szerint ha ideológiai alapon döntene az önkormányzat arról, milyen rendezvényt támogat, és milyen rendezvénytől vonja meg a finanszírozást, akkor az 1989 előtti időkhöz térne vissza. Eckstein-Kovács Pétert, az államfő kisebbségügyi tanácsosát „felháborítja a rendezvény támogatása. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje kifejtette: a tábor támogatása a megyei tanácselnök személyes felelőssége. „Nem tudom milyen érvei vannak Borboly Csabának, de minthogy hamis indokokkal jöjjön, inkább vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál. ” /Horváth István, Parászka Boróka, Salamon Márton László: Közpénzek a szélsőjobbnak. Anyagilag is támogatja a jobbikosokat felvonultató EMI-tábort a Hargita megyei tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
2009. július 22.
Az államelnöki kampány során készül megismertetni politikusi arcélét Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Markó Béla hű követőjének számító politikus eddigi végrehajtói szerepének tulajdonítja, hogy nem került az RMDSZ legnépszerűbb politikusai közé. Kelemen Hunor erősségének tartja, hogy semmivel sem zsarolható. Állatorvosi és filozófiai tanulmányokat végzett, két verseskötet és egy regény szerzője, de közben rádiós újságíróként dolgozott, 12 éve pedig politikus. Nem akar meggazdagodni a politikából. Benne van a köztudatban, hogy Markó Béla Kelemen Hunort nézte ki utódjának. Kelemen Hunor nem hisz abban, hogy egy elnök eldöntheti, ki legyen az utódja. Az államelnöki kampány jó alkalom arra, hogy az RMDSZ üzeneteket fogalmazzon meg és továbbítsa a társadalom felé. Fontos az is, hogy erősíteni lehet a magyar közösség önbecsülését. /Gazda Árpád: Interjú Kelemen Hunorral, az RMDSZ államelnökjelöltjével. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2009. július 24.
Az RMDSZ ellenzi, hogy a kormány felelősséget vállaljon a tanügyi törvénycsomagért – nyilatkozta Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke. Emil Boc kormányfő kijelentette, felelősségvállalással kívánják elfogadni az oktatási reformcsomagot. /Parlamenti vita kell az oktatási törvényekről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./
2009. július 25.
Az alkotmány modernizálásának szükségességét is tartalmazza majd Kelemen Hunornak, az RMDSZ államfőjelöltjének a választási programja, amely szerint az alaptörvénynek kollektív jogokat is biztosítania kell a nemzeti kisebbségek számára. Hangsúlyozta: az RMDSZ soha nem vonta kétségbe Románia egységességét és oszthatatlanságát, csak a nemzetállam fogalmát vitatja immár 20 éve. /Kelemen a kollektív jogokkal kampányol. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2009. július 27.
Marosvásárhelyen, a Félszigeten, a fiatalok, a MIÉRT rendezvényén megjelent július 25-én Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, számos programba bekapcsolódott, így az RMDSZ–MIÉRT focimeccsbe is. Elmondta, hogy minden évben eljön a Félszigetre. Kiemelkedő célcsoportot képeznek számára a fiatalok, de a kampányában mindenkihez szólni kíván. /Jakab Judit: Kelemen Hunor számára a fiatalok kiemelt célcsoportot képviselnek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2009. július 27.
Szociális kérdésként kell kezelni, mert csak így lehet megoldani azt a feszültséget, amely nemrég tört a felszínre Csíkszentkirály és Csíkszentmárton magyar és roma lakosságának viszonyában – fejtette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje. „Nem tekintjük magyar-roma konfliktusnak a kialakult helyzetet. Régi keletű érzékenységek kerültek a felszínre, amelyeket hatékonyan kell orvosolni” – hangsúlyozta, majd hozzátette: a lopás, bűnözés nem nemzetfüggő. El kell ítélni, bárki tenné, büntetni is egyformán kell. „Elítélem az önbíráskodást is, amelyhez az évek óta mélyülő feszültség vezetett. Ugyanakkor a jó példákat is meg kell említenem. A Nyárád mentén több településen is romák élnek együtt magyar emberekkel, civilizált, békés körülmények között” – emlékeztetett az RMDSZ államelnökjelöltje. /Kelemen: a lopás nem nemzetfüggő. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2009. július 28.
A romló közbiztonsági állapotokról tárgyaltak július 27-én a csíki polgármesterek Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kezdeményezésére Csíkszeredában. A tanácskozást követően kiadott közlemény szerint az elöljárók a békés együttélés érdekében az alapvető normák betartására szólítják fel a térség valamennyi lakóját. „A gyűlés célja az volt, hogy a polgármesterek megfogalmazzák a közrend biztosítása érdekében rövid időn belül foganatosítandó intézkedéseket, és hogy az illetékes hatóságokat és egyéb szervezeteket hatékony cselekvésre szólítsák fel” – olvasható a dokumentumban. A találkozón közös nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők, és felhívást intéztek Dan Nica belügyminiszterhez, Gyerkó László szenátorhoz, Korodi Attila, illetve Kelemen Hunor parlamenti képviselőkhöz, Asztalos Csabához, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez, valamint a csíki falvak lakóihoz. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz címzett levélben kifogásolták az egyik romániai magyar internetes portálon megjelent írást, amely „mélységesen sértő a csíki székely közösségre nézve, egyben kimeríti a közösség elleni gyalázkodás fogalmát, és alkalmas a gyűlöletkeltésre. A szóban forgó írás szerzője bűnelkövetőnek és állatoknak nevezi a csíki térség lakóit, nyomorultnak a csíki magyarokat. ”Az elöljárók végül a csíki falvak lakóinak üzennek, felhívva a figyelmet a törvényes kötelezettségek betartásának fontosságára. /Csíki elöljárók a közbiztonságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./ A gyűlöletkeltő cikk: Parászka Boróka: Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ Idézte: Szondy Zoltán, Hargita Népe: Szabad gyalázni a csíki magyarokat? = Erdély. Ma, júl. 23.
2009. július 31.
„Visszaél a Boc-kormány a sürgősségi kormányrendeletek, és a felelősségvállalás nyújtotta alkotmányos lehetőségekkel. A demokratikus államrend szempontjából ez komoly veszélyt jelent” – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a Torockón megszervezett politológus-táborban. Arra emlékezetett, hogy Románia alapokmánya – amelynek korszerűsítését az RMDSZ szükségesnek tartja – a ‘90-es évek elején kormányzó Nemzeti Megmentési Front politikai szemléletét tükrözi, alaptételeiről nem kezdeményeztek közvitát, bizonyos fogalmak és szabályozások elavultak, korszerűsítésre szorulnak. Az intézmények közötti egyensúly megsértést követi el a Boc-kormány azáltal is, hogy a kivételből szabályt kovácsolva meghonosítja a felelősségvállalás gyakorlatát. Kelemen Hunor összegzésképpen úgy vélte, a demokratikus államrendet csupán egy olyan alkotmánnyal lehet fenntartani, amely nem tartalmaz ilyen és ehhez hasonló „kis kapukat”. /A kormány diktatúráját szűntesse meg az Alkotmány. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./
2009. július 31.
Etnikai tisztogatás – az első lépés a területi autonómiához; Együtt Európába – romák nélkül?; Hargita megye mindenekfelett, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok felett; Nem az öntörvénykezésre egy jogállamban – ehhez hasonló jelszavakat skandált a július 30-án Csíkszeredában tiltakozó roma szervezetek mintegy 60 képviselője. A Romani Criss szervezte tüntetésre Bukarestből, Fehér, Szilágy, Kolozs, Maros és Gorj megyéből érkeztek résztvevők, akik az elmúlt időszakban Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban a roma és a magyar közösség között lezajlott erőszakos cselekedetek ellen emelték fel szavukat, azt állítva, hogy a magyarok roma családok házait gyújtották fel és legyilkolták lovaikat, kutyáikat. Mátyás László helyi önkormányzati képviselő cáfolta a tüntetők vádjait, miszerint a magyarok elkergették a romákat a községből. Mint mondta, a településen békés a hangulat, és nem került sor újabb összetűzésre a magyarok és a cigányság között. Gráncsa János csíkszentkirályi cigányvajda – aki szintén csak nézőként volt jelen az eseményen – elmondta: azért nem akartak részt venni ezen, mivel magyarnak tekintik magukat, és szerintük a községben nem lehet etnikai konfliktusról beszélni. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere cáfolta a vádakat, miszerint a magyarok felgyújtották egy roma család házát, meggyilkolták kutyáikat és lovaikat, és azóta is rettegésben tartják a cigány közösséget, melynek számos tagja az erdőkben kénytelen meghúzódni. /Romatüntetés vármegyésekkel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./ Egyetlen helyi roma sem vett részt Csíkszeredában a tüntetésen. Pedig – a szervezők szerint – éppen a köztük, valamint két alcsíki település magyar lakossága között nemrég kirobbant konfliktus miatt vonultak utcára. „Nem as erósaknak” – állt azoknak a tábláknak az egyikén, amelyeket végighordozott Csíkszeredában a mintegy hetven roma fiatal. „Minek jöttetek ide? Tanítottátok volna meg eddig jó néhány társatokat, hogy ne lopjanak” – kiabált a tüntetők irányába egy csíkszentmártoni férfi. A szentkirályi romák közül több mint nyolcvanan írták alá azt a dokumentumot, amelyben kijelentették, hogy a faluban nincs semmilyen interetnikus konfliktus. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke provokációnak nevezte a Romani Criss által Csíkszeredában szervezett demonstrációt. A csíki településeken kirobbant cigányprobléma miatt nyilatkozatháború robbant ki. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, „a politikusoknak nem érdemes hadakozniuk a médiával. Természetesen semmilyen körülmények között nem lehet elfogadni azt sem, hogy valaki a nyilvánosság előtt egyetlen embert is állatnak nevezzen, de ismétlem, ebben az ügyben nem szabadott volna kialakulnia a sajtó és a politikusok közti konfliktusnak, ráadásul olyan ügy kapcsán, mely mindkét fél számára probléma” – mondta az RMDSZ államfőjelöltje. /Mihály László: Tüntetés értük, de nélkülük. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./ Kelemen Hunor Parászka Boróka Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ című írására utalt.
2009. augusztus 1.
„Mélyen az emberek zsebébe nyúl a kormány az azonnali bevételszerzést célzó intézkedéseivel” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, a vizitdíj eltörlése mellett foglalt állást nagyváradi sajtótájékoztatóján. Felsorolta azt a három azonnali intézkedést, amelyet a kormánynak meg kellene hoznia: az egységes adókulcsot kellene 16 százalékról 14 százalékra csökkenteni, a kis- és középvállalkozások minimál adót kellene eltörölni, mert emiatt eddig már 100 ezer kis- és középvállalkozás kényszerült tevékenysége felfüggesztésére, végül szükséges a profit adóztatásának eltörlése, amennyiben azt az illető vállalkozó alaptevékenysége fejlesztésére, beruházásokra fordítja. /Kelemen: „Ne nyúljon a kormány az emberek zsebébe”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2009. augusztus 1.
Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2009. augusztus 3.
A Bihar megyei RMDSZ-szervezet Nagyváradon július 31-én rendkívüli találkozót hívott össze a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény-módosítás miatt, melyen több felvidéki magyar közszereplő is részt vett. Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke, Duray Miklós, az MKP alelnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Nagy Péter, az MKP ifjúsági csoportjának elnöke, illetve Loncz Attila és Pogány Erzsébet jött el a bihari RMDSZ-szervezet meghívására. A szlovákiai nyelvtörvény több pontban is korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát, és az új szabályok megsértéséért akár 5000 euróig terjedő pénzbüntetést ír elő. „Törvényszerű-e a nemzetek fejlődésében a gyűlölet, az ellenségkép keresése?” – tette fel a kérdést Duray Miklós. Meglátása szerint a törvény nem azért fasiszta, mert az állam nyelvét védi, hanem azért, mert kizárólagos. Szlovákiában már él és tevékenykedik a nyelvrendőrség, amely a kulturális fasizmust szolgálja ki azzal, hogy megbüntet bárkit, aki akár írásban, akár közbeszédben nem a szlovák hivatalos helységneveket használja, vagy akár magyar kulturális eseményt nem konferál fel szlovákul. Duray szerint tragikus, hogy ilyesmi az Európai Unió egyik tagországában megtörténhet, s teret kaphat az etnikai alapú totalitarizmus. Farkas Iván hangsúlyozta, a romániai magyarság szolidaritása nagyon sokat jelent, hitet és erőt ad a további harcokhoz. A büntethetőség elsősorban az időseket sújtja, „akiknek a feje fölött négyszer-ötször változott az országhatár, és ők csak magyarul beszélnek” – mondta. Mézes Rudolf szerint a felvidéki magyarság egyetlen lehetősége a polgári engedetlenség, de mindannyian félnek a nyelvtörvény következményeitől, hiszen a jövőjük forog kockán. Nagy Péter elmondta: az ifjúsági csoport és a párt vezetősége már szervezi a nagyszabású tüntetést, amelyre szeptember elsején Dunaszerdahelyen kerül majd sor, az MKP tiltakozó nagygyűlésével egy időben, amelyre Európa összes kisebbségének képviselőit hívják és várják. „Veletek vagyunk, számíthattok ránk!” – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő megígérte, további vitákat fog még kavarni a szlovák nyelvtörvény az EP-ben. A választmány végül állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja a szlovák pártokat, vonják vissza a módosításokat, illetve sürgeti az EP illetékeseit, lépjenek közbe. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: a szlovákiai magyarok helyzetéről tájékoztattak az érintettek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./ Az RMDSZ szolidáris a felvidéki magyarsággal, és ezért ott lesz Dunaszerdahelyen a szlovák államnyelvtörvény bevezetése elleni tiltakozásként összehívott nagygyűlésen. Ezt határozták az RMDSZ Bihar megyei választmányának hétvégi ülésén. Winkler valamennyi Kárpát-medencei magyar közösséget képviselő szervezetet arra buzdított, hogy összehangoltan és szolidárisan lépjen fel a nyelvtörvény ellen. /Az RMDSZ szolidáris a felvidéki magyarokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2009. augusztus 6.
A romániai magyar politikusok lesik, mikor bomlik szét a kormánykoalíció, és kerülhetnek vissza a hatalomba. Mert oda vágynak, ezt nyíltan vállalják, s azt is, hogy nem finnyásak, ha a szocdemeknek lesz szükségük pótlékra a parlamenti többség megteremtéséhez, melléjük állnak, ha a demokrata-liberálisoknak, akkor oda. Kelemen Hunor már a kormánykoalíció bejelentésének pillanatában az érdeklődő Hír Televízióknak elmondta, szerinte életképtelen szövetség született, hamar szétesik, s akkor ismét ők következnek. Nem számít, hogy a Geoana vezette szociáldemokraták decemberben kijelentették, az RMDSZ-szel nem kívánnak szövetségre lépni, s Traian Basescu államfő közvetlenül a választások után szövetséget kínált Markó Bélának, mint utóbb kiderült, csupán azért, hogy a liberálisokkal való korábbi egyezséget szétzilálja. /Simó Erzsébet: Sült galambra várva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./
2009. augusztus 6.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet gyergyószentmiklósi rendezvényét idén augusztus 5-e és 9-e között tartják; az idei díszvendég Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A tábor megnyitónapján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének autonómiáról szóló előadása szerepelt a programban, valamint Transylmania, illetve Kormorán koncertek. Az augusztus 6-i program Vonáék mellett Somai József közgazdász, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság tiszteletbeli elnöke előadása szerepel még, az „erdélyi magyar szolidaritás” kérdésköréről, továbbá Vincze Gábor történész „A református egyház Magyarországon és Erdélyben 1945 után” című előadása várható. Augusztus 7-én Asztalos Lajos helytörténész, Bodó Barna politológus, Kovács Lehel és Wanek Ferenc egyetemi oktatók az 50 éve megszüntetett önálló állami magyar egyetem felszámolásáról értekeznek. Augusztus 8-án az autonómiáról székelyföldi polgármesterekkel tartanak kerekasztalt, illetve Tőkés László EP-képviselő beszélget az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak vezetőivel az RMDSZ-EMNT megállapodásról. Az augusztus 9-i, vasárnapi zárónapon sajtó kerekasztal és nemzetstratégiai elmélkedések szerepelnek a programban. A Hargita Megyei Tanács költségvetési finanszírozással járult hozzá az EMI-tábor sikeréhez. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa, és Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő bírálta a hargitai önkormányzat döntését. Borboly Csaba megyei tanácselnök erről úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját és értékrendjét” – védekezett Borboly. Kelemen Hunor támadta Borbolyt: „vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál. ” /Gyergyóba várja a Jobbik vezéreit az EMI. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
2009. augusztus 18.
Mitől van az, hogy Traian Basescu immár öt éve töretlenül vezet a népszerűségi felmérésekben? Sem az általa elkövetett hibák, sem a gazdasági válság, sem kegyeltjei katasztrofális kormányzása nem csökkentették drasztikusan a népszerűségét. Basescu pártján kívül valamennyi fontosabb politikai erő az ő leváltását tekinti legfőbb céljának. Basescu népszerűségének magyarázata a személyiségében keresendő, képes meggyőzni, személyisége hitelesít. Ez a tulajdonság hiányzik a leginkább ellenjelöltjeiből. Elég, ha csak Kelemen Hunorra vetünk egy pillantást. Jóllehet, az RMDSZ jelöltjének az üzenetei tartalmukban sokkal közelebb állnak a magyarokhoz, azok mégis a leggyakrabban megmosolyogtatnak. Kelemen Hunor megnyilvánulásai olyanok, mint a jó tanulóéi, aki felmondja a bemagolt leckét: üresek, hatástalanok. De nem ő az egyetlen. Ilyen Mircea Geoana, Basescu legerősebb kihívója is. /Gazda Árpád: Jelöltek hihetősége. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2009. augusztus 19.
Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. A rendezvényt egyelőre ismeretlen időpontban és más helyszínen szervezik, s nem kapnak meghívót rá a Magyar Polgári Párt önkormányzati vezetői – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Azért döntöttek így, mert időközben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is nagygyűlést hirdetett szeptember 5-re Székelyudvarhelyre, a városban pedig szeptember 27-én időközi helyhatósági választásokat tartanak. Kelemen sajnálatosnak nevezte az SZNT hozzáállását a nagygyűlés megszervezéséhez. Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban azt nyilatkozta, nem látná értelmét egy külön, RMDSZ-szervezte székely nagygyűlésnek. /Cs. P. T. : Kétszer gyűlnek a székelyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
2009. augusztus 21.
A Biennálé – Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében zajlott a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozata 2009-es díjátadója augusztus 20-án, Budapesten. A Kisebbségekért Díj 2009-es erdélyi kitüntetettjei a dévai Geszty Ferenc Alapítvány, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), Jakobovits Miklós festőművész (Nagyvárad), és Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalmazott igazgatója. Az ünnepi rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ államelnökjelöltje is. /Átadták a Kisebbségekért díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2009. augusztus 21.
Nemrégiben Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje is kirohant Nagyváradon a bevezetendő vizitdíj ellen, annak eltörlését követelve. Nagyváradon a helyi RMDSZ azonnal aláírásgyűjtésbe kezdett a szeptembertől érvénybe lépő intézkedés ellen. Emellett országszerte többfelé civilkezdeményezésre gyűjtik az aláírásokat ez ügyben. Bazac miniszter a vizitdíj mellett újabb két bejelentéssel rukkolt elő. Közölte, a Romániában jelenleg működő 435 kórház fenntartása az egészségügyi költségvetés 85%-át emészti fel. Ezért harmadára kell csökkenteni a kórházak számát. A miniszter szorgalmazza, hogy a decentralizáció során a kórházak kerüljenek át az önkormányzatok hatáskörébe. A miniszter másik bejelentése: az orvosoknak ezentúl nyolc óra munka kötelező, egy óra ebédszünettel. Jelenleg ugyanis a kórházi orvosok reggel 8 órától 13 óráig rendelnek, műtenek, stb. Délután van egy órás vizit, a fennmaradó napi egy órát levonják az ügyeletből. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Egyre betegebben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./
2009. augusztus 21.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közleményében leszögezte, érthetetlennek tartja a sajtóban megjelent hírt: „Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. ” „Nem akartuk, hogy a nagygyűlés Szász Jenőnek, az MPP elnökének kampányindító rendezvényévé váljon” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Izsák Balázs hangsúlyozta, egyetlen Székelyföld létezik, s minden egyes községének, városának egyetlen önkormányzata van, melyekben különböző pártok képviselői, illetve függetlenként megválasztott képviselők vannak. Ezek összességét hívták meg a szeptember ötödikei nagygyűlésre, pártszínektől függetlenül. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlést egyetlen párt sem sajátíthatja ki. Felkéri Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, hogy fogadja el a meghívást, az RMDSZ legyen társszervezője a székelyudvarhelyi nagygyűlésnek. /Izsák Balázs SZNT-elnök közleménye. = Erdély. ma, aug. 20./
2009. augusztus 22.
Mindenkit meghívnak a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésre politikai színezettől, pártállástól függetlenül – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki cáfolta az Új Magyar Szóban megjelent információt, miszerint az RMDSZ nem hívja meg az MPP színeiben megválasztott önkormányzati képviselőket és polgármestereket. Izsák Balázs, az SZNT elnöke újabb közleményt adott ki, amelyben továbbra is a szeptember 5-i székelyudvarhelyi nagygyűlésre várja az önkormányzati képviselőket. /Mindenkit várnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./
2009. augusztus 24.
Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
