A hét végén rendezték meg Zilahon a Nők a Nőkért Szövetség első országos konferenciáját „A nők szerepe az Európai Unióban” témakörrel, ugyanakkor áttekintették a hazai helyzetet is. A szövetséget civil szervezetként 2004-ben jegyezték be a marosvásárhelyi bíróságon, elnöke Böndi Gyöngyike, Máramaros megyei prefektus. A szervezetet Szabó Annamária irányítja Marosvásárhelyről, alelnökei segítik tevékenységét azokban a megyékben, ahol már működik a szervezet. A konferencián Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor tartott előadást az európai uniós helyzetről és gyakorlatról. Az RMDSZ 110 tagú Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) mindössze két nő van. /Józsa László: Nők a nőkért – első országos konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2006. január 17.
Romániában, a számos törvényes rendelkezés ellenére, mind a közigazgatásban, mind az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és a munkapiacon még jelentős megkülönböztetéseket lehet tapasztalni a nemzeti kisebbségekkel szemben. A sztereotípiák elsősorban a romákat érintik, de az ukránok, tatárok és a magyarok esetében is kimutatható a hátrányos nézőpont – derült ki azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelyet január 16-án szervezett Kolozsváron a Román Akadémiai Társaság, illetve a marosvásárhelyi Pro Európa Liga. Eckstein-Kovács Péter szenátor a kisebbségi törvény megszületését és szenátusi vesszőfutását ecsetelte, utalva annak várható jövőjére is. A Pro Európa Ligát képviselő Haller István a romániai kisebbségek helyzetéről, a megkülönböztetésekről szóló legutóbbi tanulmányok eredményét foglalta össze. Az oktatásban, hiába ad a törvény lehetőséget az anyanyelvi oktatásra, ha mind a tanerő, mind a tankönyvek tekintetében jelentős a hiány. Ennek hatása kimutatható a felsőfokú oktatásban részesült kisebbségiek csökkent részarányában. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Még mindig erőteljes a diszkrimináció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2006. január 21.
Újabb két, az RMDSZ gondozásában megjelent kiadvány olvasható a világhálón. A szociális segélyeket és kedvezményeket tömörítő Kisegítő, az RMDSZ Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztályának a kiadványa mostantól letölthető a www.rmdsz.ro internetes oldalról. Ugyanott megtalálható a Piros Okos túlélőfüzet második kiadása – a fiataloknak szóló egyetemista túlélőfüzet két új fejezettel bővült. Kovács Péter RMDSZ-alelnök szerint 2006-ban további hat információs kiadvány megjelentetését tervezi az általa vezetett főosztály. /Információs kiadványok a világhálón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./
2006. január 23.
Eckstein-Kovács Péter Tordán tett látogatásán a történelmi egyházak, civil szervezetek képviselői, valamint számos magánszemély jelent meg. A meghívottakat Ádámossy Klára RMDSZ elnök fogadta. Elhangzott, a városhoz tartozó 470 ha földterületből az egyházak jelenleg igen keveset birtokolnak. A létesítendő magyar iskola kapcsán Ádámossy Klára rámutatott: a tervek szerint 400-nál több gyermek járna ide. /Ladányi Emese Kinga: Nehezen halad a tordai magyar iskola ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2006. január 27.
Nemrég Aranyosgyéresre látogatott Eckstein-Kovács Péter RMDSZ szenátor, megbeszélést folyatatott Ioan Vasinca polgármesterrel. Az elöljárók összefoglalták a helyi közösséget foglalkoztató kérdéseket. A szenátor ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy közbenjár a felvetett problémák megoldásában, ugyanakkor arra kérte a polgármesteri hivatal illetékeseit, hallgassák meg a helység közel 10 százalékát kitevő magyarság gondjait is, amelyeket Szász Endre, az aranyosgyéresi RMDSZ újonnan megválasztott elnöke adott elő. Felvetődött a református iskola, a kétnyelvű helységnévtáblák, valamint a magyar közbirtokosság kérdése. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. Napirenden a magyarság kérései. Eckstein-Kovács Péter szenátor látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2006. január 28.
Traian Basescunak a nemzeti kisebbségekkel és az autonómiával kapcsolatos nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy államfőnek nem e kérdéskör szakavatott ismerőinek a tanácsát kéri ki, mielőtt ezekről a témákról nyilatkozik – vélekedett Eckstein-Kovács Péter szenátor. Ez derül ki Basescu legutóbbi cinikus megjegyzéseiből is, az államfő Strasbourgban kijelentette, senki sem kérheti számon a jelenlegi román vezetésen a kisebbségi törvény hiányosságait, hiszen Európában sincs „lemásolható” modell e kérdés rendezésére. Eckstein az államfő figyelmébe ajánlotta a finnországi svédek autonómiájáról szóló bibliográfiát. Finnország azon részein ugyanis, ahol a svéd lakosság többségben van, az egyetlen hivatalos nyelv a svéd, egyes felsőoktatási intézmények oktatási nyelve pedig csakis a svéd. Hiba volt az az államfői kijelentés is – mondta a szenátor – amely párhuzamba állította a romániai magyarok és a magyarországi románok helyzetét. Eckstein szerint a magyarországi románok épp elég joggal rendelkeznek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett, autonómiáról szóló kerekasztal-beszélgetést Eckstein-Kovács Péter jó kezdetnek tartja. Az a tény, hogy az RMDSZ is képviseltette magát a megbeszélésen, az RMDSZ-nek a kérdés iránti nyitottságát bizonyítja. A szenátor kommentálta Mircea Geoana SZDP-elnök azon kijelentését is, miszerint Sepsiszentgyörgyön szenátori irodát nyitna. Csak abban a megyében lehet egy szenátornak, képviselőnek irodája, ahol az illető mandátumát nyerte. A Gorj megyei Geoana tehát nem jogosult arra, hogy irodát nyisson Székelyföldön. /Nagy-Hintós Diana: Félrevezetik Basescut autonómia-ügyben? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2006. január 28.
Politikai leszámolással vádolta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökségét Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, aki tavaly áprilisig töltötte be a szervezet elnöki tisztségét. A most Európai Parlamentben is képviselő honatya a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) január 27-i ülésén azzal vádolta dr. László Attilát, aki városi tanácsosi pozícióját a kolozsvári üzletembereket tömörítő Euréka Egyesület képviselőjeként foglalta el, hogy „átjátszotta” a Kolozs megyei RMDSZ-t az egyesületnek. László Attila szerint a volt elnök sértődöttsége abból fakad, hogy véget akarnak vetni a rokoni alapon történő kinevezéseknek. Kónya-Hamar Sándor szerint Lakatos Artúrt azért cserélte le az elnökség a kolozsvári Univers T igazgató tanácsi (it) tisztségéből, mert Lakatos az ő embere. A történész végzettségű egykori it-tag jelenleg Kónya-Hamar képviselői irodájának vezetője. Szerinte Sztranyiczki Szilárdot is azért nem nevezték ki ismét a Kolozs megyei kataszteri hivatal élére, mert róla is azt terjesztik, hogy az ő embere lenne. Sztranyiczkit immár hatszor váltották le a hivatal éléről. Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy nem vádaskodásra, hanem a tagoknak egymás megsegítésére kellene összpontosítaniuk. Kiderült, hogy a papíron létező 93 megyei RMDSZ-szervezet közül 14 nyújtotta be tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót, ezért sokan azt feltételezik, hogy a többi 79 szervezetnek semmilyen tevékenysége nem volt. Vannak olyan települések, ahol a több ezres papíron létező tagságból alig ötvenen fizettek az RMDSZ kasszájába. /Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Eckstein-Kovács Péter megállapítása, miszerint nagy az érdektelenség. A Kolozs megyei RMDSZ-ből számos értékes ember kivonult az évek során. A szövetségen belüli tisztségekért való versengés nem létezik. A tisztségviselők többsége saját kicsinyes érdekeit védi. Az MKT-tagok nagy része megszokta, hogy amikor meguntak egy elnököt, beindul a kinyírási gépezet. Ilyesmi készül most éppen László Attila ellen is. Nem ő lenne az első Kolozs megyei RMDSZ-elnök, aki ennek áldozatául esne. /Borbély Tamás: Lincshangulat? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2006. február 7.
A Demokrata Párt kéri, hogy az RMDSZ mutassa ki lojalitását Románia iránt, és első lépésként vonja vissza Frunda Györgyöt az Európa Tanács parlamenti Közgyűlésének (ETPK) román delegációjából, vagy pedig távozzon a kormánykoalícióból, jelentette ki Emil Boc pártelnök a DP országos testületének február 6-i ülése után. Elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan alakulat, amely képviselettel rendelkezik Románia minden vezető szervében, sértse Románia érdekeit, és lépéseivel megkérdőjelezze az alkotmányos előírásokat. Nemcsak Funar székét, hanem retorikáját is örökölte Emil Boc – jelentette ki Markó Béla a demokrata politikus azon kijelentésére válaszolva, miszerint az RMDSZ vagy lojális a koalícióhoz, vagy lépjen ki a kormányból. Az RMDSZ-t támadók sorába beállt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, az NLP elnöke is, aki úgy nyilatkozott: Románia nem tekinthető olyan országnak, amelynek további követelményeket lehetne szabni a kisebbségi jogok kapcsán. A kisebbségi jogok védelme és a szerzett jogok tekintetében Románia olyan ország, amely „szinte mérce Európában”. Markó a Mediafaxnak azt nyilatkozta, Frunda György dicséretet érdemelne, mivel ő a „legeredményesebb romániai képviselő az Európa Tanácsban”, az RMDSZ pedig a DP-vel egyenjogú partner a kormánykoalícióban, tehát nem Boc határozza meg az RMDSZ helyét és szerepét a koalícióban. /Sz. K.: Kitessékelte az RMDSZ-t a kormányból Emil Boc. Markó: egyenjogú partnerek vagyunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ „Mindenki elsősorban a saját érdekeit képviseli, a parlamentáris demokrácia alapszabályaihoz tartozik, hogy minden képviselő a saját lelkiismeret szerint dönt” – nyilatkozta a kérdéssel kapcsolatban Eörsi Mátyás SZDSZ-es európa tanácsi képviselő. Elmondta azt is, hogy nyilván mindenkit befolyásolhat az, hogy milyen országból jön, de nem ez a jellemző: „nálam például többször előfordul, hogy egyetértek egy román liberálissal, mint egy magyar szocialistával, a frakcióm – a liberális frakció – álláspontjai közelebb állnak hozzám.” „Teljesen egyértelmű, hogy Frunda György szenátor elleni támadással magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatot gerjesztettek, ezt most egyre fokozzák, és sajnos ezúttal már a koalíciós partnerek is részt vesznek ebben” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte: akik most Frunda György ellen hadakoznak, azok tulajdonképpen az európai eszmék ellen küzdenek. /Hátba támadta Emil Boc az RMDSZ-t, Markó nem kér kioktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2006. február 10.
Lakossági bejelentés alapján tárgyalta meg a National TV egyik műsorát, és minden idők legmagasabb – 10 ezer lejes – büntetését szabta ki a csatornára az Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A műsorban Frunda György jelentéséről Aurelian Pavelescu független képviselő és Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor beszélt meghívottként, mialatt a beérkező, a képernyőn közvetített rövid mobiltelefonos üzenetek szövege, nagyon sok esetben magyarellenes volt. A CNA alelnöke, Gáspárik Attila azt is sérelmezte, hogy az adást másnap megismételték változatlan formában, az SMS-ekkel együtt. /Büntetősarok: magyarellenes SMS-ekért fizet a National TV. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2006. február 11.
A szenátusi döntés csakis a kormánykoalíciót alkotó pártokon múlott. A kormányrendelet törvénnyé válásához 69 szavazatra lett volna szükség, de mindössze 47 igent kapott. Az RMDSZ-szenátorok közül Pete István és Szabó Károly a törvénytervezet ellen voksolt, Verestóy Attila és Fekete Szabó András tartózkodott, Sógor Csaba, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Németh Csaba, Markó Béla hiányzott. Utóbbinak kormányülése volt, Frunda meg édesanyja halála miatt nem volt jelen. Ez a szavazás mutatja a szenátori székekbe évtizednél is hosszabb ideje bent maradt RMDSZ-esek választottjaink viszonyulását a nagykorrupció letörésének ügyéhez. Azok, akik saját kormánykoalíciójuk korrupcióellenes rendeletét nem szavazzák meg, maguk is nyakig ülhetnek bajban, s csak önmaguk érdekeit hajlandóak védeni, írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Kibújt a szög a zsákból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./
2006. február 13.
Azért nem sikerült elfogadni a DNA létrehozásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet, mert a koalíciós szenátorok jó része hiányzott, a PSD és a PRM pedig ellene szavazott. A hiányzás okát magyarázandó, egyesek személyes okokra hivatkoztak (Eckstein Kovács Péter), mások betegségre. Ion Vasile PSD-s szenátor azt állította, hogy a hatalom képviselői megkeresték és arra kérték, szavazzon a sürgősségi kormányrendelet ellen, mert az „alkotmányellenes”. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a hatalom szenátorai a szavazás pillanatában elhagyták a gyűléstermet. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./
2006. február 13.
A Frunda-nyilatkozattal kapcsolatos tévés vitaműsorokban senkinek, Eckstein-Kovács Péternek sem jutott eszébe elmondani, hogy ha a román alkotmányban foglalt nemzetfelfogás állampolgári és nem “etnikai” jellegű (ahogyan ezt román oldalról állítják), akkor ennek a “román” (egészen pontosan romániai) nemzetnek a magyar nemzetiségű állampolgárok is egyenjogú tagjai. Frunda György tehát ezt a nemzetet akkor árulta volna el, ha Strasbourgban pusztán a román nacionalisták érdekeit képviseli. Valódi egyenjogúságról szó sem lehet, azt a nézők sms-ei elárulták. Az elsöprő többség kimondta: máris túl sok joguk van a magyaroknak, s ha nem tetszik neki, mehetnek innen. Kiderült: a nézők túlnyomó többsége szerint Románia a románoké, s a magyar hódítók utódainak nem lehetnek benne az őslakókkal azonos jogaik. Ceausescu óta tehát gyakorlatilag semmi nem változott. Hiába íródtak meg időközben Lucian Boia könyvei a nemzeti mítoszokról, hiába ismeri el a román történészek egy része is a kontinuitás-elmélet vitatható voltát, a közvéleményhez mindez nem jutott el. Ahányszor az autonómia kérdése felvetődik, Sepsiszentgyörgy határában megszólalnak a fegyverek: valakik a lövészeti gyakorlatokat rendszeresen ilyen alkalmakra időzítik. /Bíró Béla: „Rejtett “tudás” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2006. február 15.
Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár és Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke magyar szakértőket toboroznak a Környezetvédelmi Minisztériumban létrehozott köztisztviselői állások betöltésére. E köztisztviselők feladatkörébe tartozik majd a környezetvédelemre szánt európai pénzalapokból finanszírozott projektek regionális szintű menedzselése. Kovács Péter elmondta, hogy felveszik a kapcsolatot a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), a Romániai Doktoranduszok és Fiatal Kutatók (RODOSZ), a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) képviselőivel. A lehetőségről tájékoztatják a környezetvédelemmel foglalkozó Zöld Erdély Egyesület szakmai szervezetet. /Köztisztviselőket toboroznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
2006. február 25.
A jelenleg magyar nyelvű oktatást is biztosító romániai egyetemeken kívül egy újabb felsőoktatási intézményt kell létrehozni azért, hogy a romániai magyarság önálló magyar egyetemmel rendelkezzen – fejtette ki február 24-én Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó nem ért egyet azzal, hogy az oktatók olyan lépéseket tegyenek, amivel kockáztatják az oktatás minőségét és menetét. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint egy esetleges oktatói sztrájk elfogadható, ha az törvényes keretek között zajlik, de a polgári engedetlenségnek súlyos következményei lehetnek. Markó Béla szerint nem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) román állami oktatási intézménnyé válásával kell megoldani a romániai magyarság önálló egyetemre vonatkozó igényét, hanem a jelenleg működő egyetemek mellett egy újabb felsőoktatási intézményt kell létrehozni. Szükségesnek tartja, hogy az EMTE akkreditálása után valóra váltsák a tavaly októberi együttes román–magyar kormányülésen megszületett kötelezettségvállalást, miszerint Magyarország mellett a román állam is biztosítson finanszírozást a magánegyetemnek. Szintén az RMDSZ-t képviselő Kötő József román oktatási államtitkár tavaly november elején a Szabadságnak nyilatkozva premierként kijelentette: az RMDSZ egy újabb felsőoktatási intézmény létrehozásán is gondolkodik, ami akár az 1998-ban tervezett Petőfi–Schiller Egyetem is lehetne. A BBTE-n tervezett három önálló magyar kar kapcsán – amelyek létrehozását az egyetem szenátusa február 20-án közvetett módon elutasította – Markó Béla kifejtette: sokat remélt a BBTE román és a magyar oktatóinak párbeszédétől, ami azonban kudarcot vallott. A politikus kifogásolta az egyetem vezetőségének a magyar oktatók javaslata elől való teljes elzárkózását. Markó szerint a magyar karok létrehozására vonatkozó igény tisztességes, ehhez ragaszkodni kell. Ugyanakkor a BKB-nak az egyetem adminisztrációjának bojkottjára vonatkozó javaslata kapcsán kifejtette: nem ért egyet az olyan elképzelésekkel, amelyek „kockára tennék az oktatás jó menetét”. Markó kételyeit fejtette ki a tekintetben, hogy az RMDSZ a közeljövőben kormányhatározattal segíthetne a magyar karok létrehozásán, de emlékeztetett: folyamatban van a tanügyi törvény módosítása, amely lehetővé tehetné a kisebbségi egyetemek és karok létrehozásának a kormány hatáskörébe való tartozását. A BKB február 24-i sajtótájékoztatón kifejtették: a BKB egyes vezetőit – például Bodó Barna oktatót – az egyetem fizetéscsökkentéssel, Hantz Pétert pedig szakmai ellehetetlenítésére tett törekvésekkel próbálja elbátortalanítani. Ugyanakkor a BBTE félretájékoztatás útján történő manipulálással vádolja a kezdeményező bizottságot, akik az elmúlt hetekben több nemzetközi visszhangú sajtótájékoztatót tartottak és európai politikusoknál lobbiztak, kérve a Bolyai Egyetem és a magyar karok létrehozását. – Ha a BBTE magyar tanárai és diákjai radikális álláspontra helyezkednek, azért elsősorban az egyetem vezetősége okolható, amely elzárkózott a párbeszéd és a méltányos megegyezés elől – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Borbély Tamás, Ercsey-Ravasz Ferenc: Markó: Újabb intézmény létrehozása által valósulna meg az önálló magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2006. március 1.
Február 27-én este a Román Televízió Prim Plan című műsorában újabb, a magyar nyelvű állami egyetem körüli vitáról volt szó. Dan Cristian Turturica műsorvezető a román állami nacionalizmus és kizárólagosság védőügyvédjének szerepkörében kardoskodott. Varujan Vosganian szenátor, liberális párti szószóló szerint a jelenlegi román egyetemi rendszer a legtökéletesebbek közé tartozik. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor szereplését Varujan Vosganian kollégája minősítette: ,,nyelvezete visszafogottabb, mint valaha”. A halasztás szándékát szolgálja a Markó Béla által kifejtett újabb álláspont is, miszerint nem feltétlenül most és nem különválással kell megoldani a kérdést. Eckstein Kovács Péter a vitában nem emelte ki, hogy a Babes–Bolyai multikulturalitása egy nagy román humbug. A magyar oktatási ,,vonalakat” nem lehet összetéveszteni az önállósággal. Eckstein azt sem említette, hogy az elrabolt egyetemet kérik vissza. /Sylvester Lajos: Egyetemet, autonómiát! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./
2006. március 2.
Március 1-jén három bizottság szenátorai vitatták meg azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná, hogy a kommunista struktúrákban részt vállalt személyek ne tölthessenek be magas rangú állami, illetve közhivatalnoki tisztségeket. Frunda György RMDSZ-es szenátor úgy vélte, hogy 16 évvel a forradalom után nehezen indokolható a kommunista rendszer tagjai elleni intézkedés. Szerinte azoknak a bíróknak és ügyészeknek, akik a ’80-as évek második felében is tevékenykedtek, és jelenleg is táblabíróságokon vagy a legfelsőbb bíróságon dolgoznak, nincs mit keresniük – fogalmazott. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke olyan büntetések kiszabását kívánja bevezetni a törvénytervezetbe, amely a kommunista időkben magas rangú állami tisztségeket betöltött személyekre vonatkozna. Valentin Dinescu nagy-romániás szenátor szerint a parlament nevetségessé válna, ha tömegesen megvádolnák a kommunista tömb volt vezetőit. /Átvilágításról vitatkoztak a szenátusban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2006. március 8.
Az Etnikumközi Hivatal kezdeményezésére március 3–5-e között a Romániában elismert 18 nemzeti kisebbség ifjúsági szervezeteinek képviselői Medgyesen találkoztak. A magyar szervezeteket Borboly Csaba és Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági csoportokat tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, illetve társelnöke képviselte. Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Hivatal vezetője nyitóbeszédében elmondta: a hivatal nyitott egy intézményes keret létrehozására. A tanácskozás végén elfogadott szándéknyilatkozatot – melynek alapján az aláírók kezdeményezik az intézményes keret létrehozását – a MIÉRT részéről Dániel Csaba programfelelős írta alá. /Szeben megye. Megalakul a kisebbségi ifjúsági szervezetek fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2006. március 9.
A helyi és területi RMDSZ irodák adatait összesítve eddig több, mint 500-an érdeklődtek a rendőrségi állások iránt. Kovács Péter ügyvezető alelnök, a „Belevaló embereket keresünk” elnevezésű RMDSZ-kampány vezetője elmondta, a rendőrségen meghirdetett 863 rendőri állás közül 26-ot kizárólag a magyarul beszélő személyek számára különítettek el. A kampány rendkívül sikeresnek mondható, hiszen ennek hatására több mint ötszáz érdeklődőt regisztráltak. Ezek mintegy 20 százaléka nő volt. /Sikeres rendőrtoborzás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2006. március 16.
Kolozsváron a megemlékezés a Szent Mihály-templomban kezdődött, előtte azonban, a Mátyás-szoborcsoport előtt egy fiatalokból álló csoport tüntetett egy „Vissza az egyetemünket” feliratú transzparenssel, és sok címeres magyar zászlóval. A zsúfolásig telt templomban elsőként a házigazda, Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket. Ünnepi beszédében az 1848. március 15-én megfogalmazott kiáltvány első mondatára utalt: „Legyen békesség, szabadság és egyetértés”. Dr. Pap Géza erdélyi református püspök számba vette az elmúlt 16 évet, kijelentve: sajnos többnyire a kudarcok jutnak eszébe: az autonómia, a magyar egyetem, az egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása egyaránt álom maradt. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök arra figyelmeztetett: a szabadság üres szó marad, ha nincs mögötte erkölcsi tartalom. Kiss Béla evangélikus lelkész a zsoltáros szavait idézve fohászkodott: „Utaid, Uram mutasd meg, hogy el ne tévelyedjem…” A kolozsvári magyar főkonzulátust Kónya László gazdasági attasé képviselte, aki saját, Erdélyhez fűződő élményei alapján mondott rövid beszédet. A templomból az ünneplők a Petőfi utcai Biasini Szállóhoz vonultak, ahol előbb a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, László Attila szólalt fel. Kónya László gazdasági attasé, mielőtt felolvasta volna a magyar kormány üzenetét, közölte: „a vélemény-nyilvánítást a végére kérem”. A hallgatóság néhány kósza füttytől eltekintve ennek igyekezett is eleget tenni, de amikor a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által aláírt szöveg a státustörvényhez, a nemzeti vízumhoz és a kedvezményes letelepedéshez ért, szinte mindenki fütyülésbe kezdett. Ellenreakcióként az egybegyűltek mind Calin Platon alprefektust, mind Marius Nicoara megyei tanácsi alelnököt (aki magyarul is szólt néhány szót), de Emil Boc polgármestert is megtapsolták. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: ő továbbra is az önálló magyar egyetem ügye mellett tör lándzsát. Beszédet mondott még Máté András Levente képviselő, majd megkoszorúzták a Biasini Szálló falán levő emléktáblát. Az ünnepség este a Magyar Operában megtartott előadással zárult. Az ünnepséget követően László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Szabadságnak kijelentette: az általa vezetett szervezet elhatárolódik a Gyurcsány-beszédet fogadó füttykoncerttől. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Legyen békesség, szabadság és egyetértés! Március 15-ét ünnepeltük Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2006. március 20.
Március 18-án tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa együttes ülését Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, melyet az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi véres etnikumközi konfliktusra emlékezve kezdtek meg. Markó Béla elmondta: Traian Basescu államfőtől tudja, hogy Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a március 15-i székely nagygyűlésen lemondott volna valamennyi autonómiával kapcsolatos dokumentum felolvasásáról annak érdekében, hogy az államelnök az ünnepségre a városba utazzon. Markó Béla a 16 évvel ezelőtti márciusi marosvásárhelyi eseményekre emlékezve leszögezte: valamennyi népnek túl kell tennie magát a történelmi sérelmeken, az emlékezetet pedig ébren kell tartania. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Líceum visszaszerzésért folytatott küzdelmével az erdélyi magyarság – az RMDSZ vezetésével – már 1990-ben az autonómia megteremtéséért harcolt. Ugyanígy sikerült előrelépni az egyházak, az anyanyelvű oktatás, a restitúció, a gazdaság autonómiája terén is. A székelyudvarhelyi nagygyűlésre utalva Markó annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az autonómiát nem kikiáltani, hanem kiküzdeni kell érte. Úgy vélte, ami Székelyudvarhelyen történt, csak arra volt jó, hogy a románok és a magyarok között tovább növekedjen a feszültség. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ-nek nincs alternatívája, a szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden programpontról – ez nem alternatíva. Markó szerint Szász Jenő polgármester az államfővel való megbeszélése során nem említette az autonómiát. „Nekünk román politikus soha nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk” – mondta. Markó kifejtette: a korrupció ellen harcolni kell, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy csorbítsa a jogállamiság alapelveit, korlátozza a törvényhozás hatáskörét, és indokolatlanul növelje a titkosszolgálatok hatalmát. Kelemen Hunor SZET-elnök szerint a titkosszolgálati törvénycsomag a szolgálatok hatalmának növelésével a parlament gyengítését kívánja elérni. Kónya-Hamar Sándor pedig elítélte az „oszd meg, és uralkodj” stratégián alapuló államfői politikát, és üdvözölte, hogy a magyarság Nagyváradon az idén is együtt ünnepelte március 15-ét. Lakatos Péter a magyar futballban elterjedt „Puha vagy, Jenő!” bekiáltást vette kölcsön a székelyudvarhelyi polgármester bírálatára, Verestóy Attila viszont úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek komolyan kell vennie a március 15-én történteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy Udvarhely nem Szász Jenőt, hanem Orbán Viktor barátját választotta meg polgármesternek, ám ennek ellenére elmondta, hogy szükségesnek tartja a kapcsolatot a magyarországi politika valamennyi irányzatával. Eckstein-Kovács Péter szerint a kisebbségi törvény megfeneklett, a kolozsvári magyar oktatók kénytelenek voltak állásfoglalásra szólítani az RMDSZ-t egyetem-ügyben. A szenátor hangsúlyozta: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban sem áll a jó oldalon. Toró T. Tibor úgy látta, Markó Béla szokatlan ingerültsége azt jelzi, hogy bajok vannak. A képviselő szerint az RMDSZ rosszul kezelte a székelyudvarhelyi fórum ügyét, s a történtekért „az RMDSZ-ben van a felelősség”. Arra bíztatott, hogy a szövetség vegye észre: „létezik az RMDSZ-en kívül is élet”. Gaal György kifejtette, hogy a visszaszolgáltatott földek, erdők és ingatlanok (magánházak, udvarházak) elkótyavetyélését az RMDSZ próbálja megakadályozni, Markó Béla elismerte, hogy a felelősség a székelyudvarhelyi dolgokért a szövetségre is hárul. Elakadt a kisebbségi törvény – ismerte el a szövetség elnöke, de megjegyezte: – Legradikálisabb püspök urunk elérzékenyülten üdvözli az államelnök párbeszédre nyitottságát és készségét, de ugyanez az elérzékenyült püspök urunk azért csak tudja, hogy az általa megalkuvónak, gyengének, mérsékeltnek, üresnek tartott kisebbségi törvénnyel kapcsolatban az államelnök nem szólt egy szót sem, illetve amit szólt, az nem ért semmit. Markó rámutatott: magától Traian Basescutól tudta meg március 14-én folytatott telefonbeszélgetésük során, hogy aznap délután Székelyudvarhelyen „a kezdeményezők óriási vitában és veszekedésben vannak, mert próbálják teljesíteni az államelnöknek azt a kérését, hogy nincs kiáltvány, nincs nyilatkozat, nincs semmi dokumentum a nagygyűlésen, és akkor az államelnök március 15-én elmegy a nagygyűlésre”. Az államelnököt óráról órára tájékoztatták: hogy néz ki a szöveg, hova jutottak, mi van a kiáltványban, mi nincs a kiáltványban. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, az országban el kell jutni oda, ahova Európa eljutott: aki a közösség kenyerét eszi, a mi kenyerünket eszi, a mi szolgálatunkra áll – nem a mi szolgánk! –, az tudjon magyarul. A marosvásárhelyi SZKT-n elhangzottakra reagálva Szász Jenő kijelentette: Markó Béla nem tudhatja, hogy ő miről beszélt a román államfővel, hiszen Bukarestben két órán át, a március 16-i székelyudvarhelyi elnöki látogatás során pedig három és fél órán keresztül szűk körben, bizalmasan tárgyalt Traian Basescuval. Többek közt éppen az erdélyi és a székelyföldi magyarság autonómiatörekvéseiről beszéltek – közölte a székelyudvarhelyi polgármester. Szász szerint a Ion Iliescu és az Adrian Nastase vezette Szociáldemokrata Párttal a párbeszéd inkább üzleti ügyekről szólt, most azonban új fejezet nyílt a magyar–román dialógusban, új, őszinte szereplőkkel. Hangsúlyozta: ez az áttörés a március 15-i székely nagygyűlés és a román államfővel való tárgyalások következménye. Az RMDSZ-nek észre kellene vennie, hogy nincs egypártrendszer, és más is létezik a politikai porondon – vélekedett az udvarhelyi elöljáró. Arra kérte Markó Bélát, látogasson el ő is Székelyudvarhelyre, ahol szívesen és nagy tisztelettel fogadná. Leszögezte: az RMDSZ-nek pedig ott volna a helye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség mellett, az autonómia ügyének közös frontján. /T. Sz. Z.: RMDSZ-bekiabálás: „Puha vagy, Jenő!” Markó Béla szerint nincs alternatívája az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2006. március 21.
Eckstein-Kovács Péter szenátor volt a házigazdája a március 17-én, Kolozsváron, a Tranzit Kávézóban megtartott könyvbemutatónak, amelyen Egyed Péter Látlelet (Tanulmányok, esszék Románia 15 évéről) /Kalota Kiadó, Kolozsvár/ című kötetével ismerkedhetett meg a közönség. Egyed Péter már a 13. köteténél tart. Sokoldalú ember, munkái átfogják a poétikát, a regényírást, a filozófiát és a közírást. A kiadó vezetője, Géczy A. János elmondta: számára fontos eseménynek számít ez a könyvbemutató, tavaly ősz óta ugyanis azt fontolgatta, hogy megszünteti a kiadót, de látva a mostani jelentős érdeklődést, úgy döntött, hogy mégis tovább működteti. /Köllő Katalin: Megfelelő szerző megfelelő helyen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2006. március 22.
Március 21-én a szenátus jogi és emberjogi bizottsága folytatta az átvilágítási törvénytervezet vitáját, amelyet a Temesvár Társaság szövegezett meg, és négy Temes megyei képviselő, illetve szenátor terjesztett be indítványként. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság tagja elmondta: a testület a kezdeményezők tudomására hozta, melyek azok a szakaszok, amelyeknél törvényességi és alkotmányossági aggályok merülnek fel. Leltárt készítettek továbbá a kényes kérdésekről, s a kezdeményezőkkel egyetértésben jövő hétre halasztották a végleges vitát. A szenátor szerint az átvilágítási törvény az RMDSZ képviselőit, szenátorait kevésbé érinti. Emlékeztetett arra, hogy Kolozs megyében, akik pályáztak helyi, megyei tanácsosi vagy parlamenti tisztségre fel kellett tüntetniük, milyen kapcsolatuk volt ’89 előtt a Securitatéval és a Román Kommunista Párttal. Sajtótájékoztatóján Markó Béla elmondta: már a 90-es évek elejétől az RMDSZ szabályzatában szerepel a temesvári kiáltvány 8. pontja. Ennek értelmében azok az RMDSZ-tagok, akik a kommunista nomenklatúra tagjai voltak, vagy közük volt az egykori titkosrendőrséghez, nem tölthettek be vezetői tisztséget a szövetségben. /P. A. M.: Megvitatták az átvilágítási törvénytervezetet. Eckstein-Kovács: az RMDSZ-t kevésbé érinti a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2006. március 23.
“A nagy kérdés az, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságba (CNSAS) jelölt új tagokban mekkora lesz majd a működési készség és beszélhetünk-e majd valódi leleplezési folyamatról” – nyilatkozta Eckstein Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke azután, hogy a parlament két házának jogi bizottsága együttes ülésen hallgatta meg a CNSAS-ba jelölt tizenegy személyt. A jogi bizottság egyik jelöltet sem utasította el. Traian Basescu elnök sokak meglepetésére Dragos Petrescu történészt, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő pedig az első hazai szekustörvény megalkotóját, Constantin Ticu Dumitrescu volt szenátort jelölte a testületbe és annak élére. Az RMDSZ újból jelölte Csendes Lászlót. Mircea Dinescu kifejtette, a CNSAS tagja akar maradni, mert a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a testület rendelkezésére bocsátotta a volt szekuritáté archívumának 80 százalékát. Eddig a szekusdossziék mintegy 5 százalékát vizsgálták át. Dinescu elégedetlen amiatt, hogy a SRI nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mintegy 110 ezer dossziét nem volt hajlandó átadni. /G. G.: Véleményezték a CNSAS leendő tagjait. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2006. március 25.
A nacionalista diskurzus radikalizálódása miatt bírálta az RMDSZ vezetőségét Eckstein-Kovács Péter szenátor. Ennek legbeszédesebb példája Markó Béla szövetségi elnök március 15-én Kézdivásárhelyen mondott beszéde. A szenátor szerint az RMDSZ-nek azon kell munkálkodnia, hogy visszanyerje a román civil szféra és a román sajtó szimpátiáját. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által használt radikális hang túllicitálása nagy hiba lenne. A szenátor bízik abban, hogy az RMDSZ vezetői párbeszédet folytatnak az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel. Muszáj lesz tárgyalóasztalhoz ülniük az RMDSZ vezetőinek a Magyar Polgári Szövetséggel, ha a Szász Jenő vezette szervezetnek sikerül magát pártként bejegyeztetnie, vélte Gazda Zoltán a háromszéki MPSZ vezetője. – Mi mindig a tárgyalás hívei voltunk, de az RMDSZ vezetői elutasították ezt – mondta. /-or-: Hiba az MPSZ túllicitálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2006. március 25.
Sértőnek tartja Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke Mikola Istvánnak, a Fidesz miniszterelnök-helyettesének a határon túli magyarokra vonatkozó nyilatkozatát. Mikola a határon túli magyarokra olyan eszközként tekint, amely egy magyarországi párt hatalmának megőrzését biztosíthatja. /B. T.: Eckstein-Kovács nem akar Mikola eszköze lenni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2006. április 12.
Zilahon a Magyar Nyelv Napjain résztvevő diákokat Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője üdvözölte. A háromnapos rendezvény április 8-án kezdődött a Nyelvőrzés Díjának átadásával. A díjat a szórványgondozási tevékenységért Vetési László lelkipásztor kapta. Ezt követően az egykori zilahi Wesselényi-kollégium volt diákjára és tanárára, Márton Gyulára és Szabó T. Attilára emlékeztek. A versenyek országos döntői következtek. Erdély minden megyéjéből, de még Magyarországról is érkeztek csapatok, szám szerint mintegy száznyolcvanan. Az I–IV. osztályosok Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedőjének országos döntőjén a nagyváradi László Király unokái nevet viselő csapat vitte el az első díjat. A mesemondó verseny országos döntőjén három első díjat osztottak ki a székelyudvarhelyi, kovásznai, illetve kézdivásárhelyi kisdiákoknak. Az általános iskolások közül a gyergyóditrói Kovács Péter lett az első. A középiskolások vetélkedőjén a zilahiak vitték el a pálmát. /Józsa László: Anyanyelvünk ereje: megérteni, alakítani a világot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2006. április 14.
A határon túli magyarságnak nem szabad beleszólnia a magyarországi politikába – vélekednek erdélyi közéleti személyiségek annak a levélnek a kapcsán, amelyben huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus arra kérte az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője nem látja jónak, hogy „mi innen akármilyen vonatkozásban átszóljunk”. Kántor Lajos örült, hogy az MDF elérte az öt százalékot. Varga Gábor író, a Szabadalmi és Márkavédelmi Hivatal elnöke szerint az erdélyi magyarságnak egyenlő közeltartással kell viszonyulnia a magyarországi politikai szereplőkhöz. Ő maga drukkolt, hogy a két kis párt – az SZDSZ és az MDF – bejusson a parlamentbe. Különösen örült annak, hogy az MDF-nek ez sikerült. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint minden magyarországi demokratikus párttal jó kapcsolatban kell lenni. Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke nem tartja helyénvalónak, hogy az erdélyi magyarok beavatkozzanak a magyarországi, belpolitikai vitákba. Számára rokonszenves Dávid Ibolya etikus politikai magatartása. Bányai Péter politikai elemző úgy véli, nincs abban semmi új, hogy néhány ember, aki a Fidesznek drukkol, befolyásolni próbálja – sikertelenül – a magyarországi belpolitikai folyamatokat. „Ők Orbán szüleményei, de ha azt hiszik, hogy bármit képesek megváltoztatni, akkor ostobák. Amit most Orbán Viktor művel, nem más, mint a választások elvesztéséért való felelősség áthárítása. Már a Fideszen belül is kételyek merültek fel személye iránt, az újabb vereség nyomán le kell mondania” – vélte a politológus. Bányainak meggyőződése, hogy Dávid Ibolya ki fog tartani. Gálfalvi Zsolt úgy vélte: néhány önmagát az egész erdélyi magyarság szóvivőjének kinevező ember előítéletes és zavaros érvekkel befolyásolni próbálja a magyarországi választókat. Gálfalvi Dávid Ibolyának és politikustársainak kipróbált felelősségtudatáról beszélt, akik nem mondanak le „pártjuk átgondoltan és távlatosan képviselt értékeiről egy-két vesztésre álló és vagdalkozó, kapkodó népvezérjelölt hatalmi érdekeiért”. Két napja huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus levélben fordult Dávid Ibolyához, amelyben kérték az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Az aláírók: Albert István P. Leánder OFM, csíksomlyói házfőnök; Boros Károly felcsíki főesperes; Gergely István csíksomlyói esperes; Hajdó István, a Gyergyói Kerület főesperese; Kovács Sándor, a Székelyudvarhelyi Kerület főesperese; Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztor; Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkipásztor; Kedei Mózes, a Székelyudvarhely Unitárius Egyházkör esperese; Dancs Lajos, énlaki unitárius lelkipásztor; Beder Tibor, a Julianus Alapítvány Kuratóriumának elnöke; Dániel Sándor, a csíki Nagycsaládos Egyesület elnöke; Farkas Csaba, az SZNT alelnöke; György Attila író; Komoróczy György író, nyelvművelő; Lőrincz György író, az EMIA elnöke; Papp Előd, Csíkszereda volt alpolgármestere; Sándor Krisztina, a MIT elnöke; Sógor Csaba RMDSZ-szenátor; Soós Sándor, az EMI elnöke; Szakács István Péter tanár, író; Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere; Zsidó Ferenc író, a Polgári Élet főszerkesztője. /Simon Judit: Erdélyi üzenet az MDF-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2006. április 25.
Markó Béla RMDSZ-elnök fontosnak nevezte, hogy a magyarországi pártok nem használták fel kampánytémaként a határon túli magyarság kérdését, amely ezáltal nem vált megosztó tényezővé. A határon túli magyarok kérdésében egységes álláspont kialakítását tekinti a felálló magyar kormány egyik legfontosabb feladatának Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platform elnöke is. Emlékeztetett: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy koalíció megőrizte kormánypozícióját. Ez csakis annak tulajdonítható, hogy a szocialista-liberális koalíció jól teljesített – mondotta. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi, s ez nagyon nehéz helyzetbe hozza a határon túli magyarságot. A püspök szerint ugyanis az eddigi kormány nem a határon túli magyarság egészét, hanem csupán az RMDSZ-t tekintette határon túli politikája partnerének. „E tekintetben nem sok jóra számíthatunk, a határon túli magyarság továbbra is teljesen kiszolgáltatott Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek” – mondta. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a romániai magyarságnak le kell vonni a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arra számít, hogy Budapest a jövőben kedvezőbb lépéseket tesz a határon túli magyarok felé. Ennek első kézzel fogható jele a Máért összehívása lenne – vélekedett. – Gyurcsány Ferenc eddigi kormánya ódzkodott a közös ügyek megvitatására létesült fórum összehívásától. – mondotta. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a választás végével remélhetőleg megszűnik a politikai erők kemény egymásnak feszülése. /Kedvezőbb lépésekben reménykednek a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2006. április 28.
Az erdélyi magyarság számára létkérdés az autópálya megépítése – fejtette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Úgy látja, a nemzetpolitika is fontos, de az erdélyi magyarság számára az elsőrendű kérdések az egzisztenciához kapcsolódnak. Az RMDSZ most láthatóan a kormányzati munkára koncentrál, az ügyvezető elnökség több tagja, a szövetség szakértői gárdájának nagy része Bukarestben vállalt aktív szerepet. Ugyanakkor újak jöttek. Kovács Péternek több lett a feladata, Veress Emőd átvette az önkormányzatokért felelős főosztály vezetését, Lakatos András az oktatási főosztály vezetője. Karcsúsodott az ügyvezető elnökség, főosztályokat vontak össze. A volt alelnökök most államtitkárok, miniszterek Bukarestben, de hasonló területen végeznek munkát. Az RMDSZ szakmai, politikai döntéshozatalát az Ügyvezető Elnökség koordinálja. A gazdasági szférát illetően az ügyvezető elnök személyében helye van a koalíciós egyeztető tanácsban. Folytatják az „EU házhoz jön” felkészítő sorozatot gazdák, kisvállalkozók számára. Takács Csaba úgy látja, a kettős állampolgárság elutasítása frusztráltságot okoz a magyar-magyar kapcsolatokban. /Debreczeni Hajnal: Nemzet, politika, egzisztencia. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2006. április 28.
Az erdélyi magyar ifjúsági szféra s tagolódásának feltérképezése nehéz szociológiai munka. A Magyar Ifjúsági Tanács elnökét, Sándor Krisztinát, és a Magyar Ifjúsági Értekezlet egyik vezetőjét, Kovács Pétert arról kérdezték: milyen igények hozták létre a MIT-et, illetve a Miértet. A Magyar Ifjúsági Tanács 1995-ben alakult meg a már létező országos szervezetek – Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, egyházi ifjúsági szervezetek (IKE, ODFIE) – érdekképviseleti szövetségeként. Létrehozásában nagy szerepet játszott, hogy az RMDSZ SZKT-ban az ifjúságnak szánt helyeket el kellett osztani; az RMDSZ-nek is könnyebb volt egy közös érdekképviseleti szervezettel egyeztetni, mint egyenként az akkori országos szervezetekkel. A MIT 2001 júniusában kivált az RMDSZ-ből, és a civil szférában jelölte meg a helyét. „Úgy ítéltük meg, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége egyre inkább eltért az erdélyi magyar nemzeti közösség valós érdekeinek a képviseletétől” – jelezte Sándor Krisztina. A MIT jelenleg hét országos jellegű ifjúsági szervezetet tömörít, melyek közül mindenik több helyi (vidéki és városi) szervezettel rendelkezik – diákszervezetektől a cserkészcsapatokon át az egyházi ifjúsági szervezetekig. A MIT szintjén a közös érdekvédelem, illetve általában az erdélyi magyar (ifjúsági) élet javítása fontos. A Magyar Ifjúsági Értekezlet 2002-ben jött létre, és azokat az ifjúsági szervezeteket és egyesületeket tömöríti, amelyek országos és helyi szinten vállalják az együttműködést az RMDSZ-szel. Kovács Péter társelnök – aki „civilben” az RMDSZ ifjúsági főosztályát vezeti – szerint elsősorban kisebb városi és szórványban működő szervezetben jelentkezett az igény az országos szintű összefogásra. Így jöttek létre, az alulról történő építkezés elve alapján elsőként a megyei/területi ifjúsági tanácsok, majd 1998-ban az Itthon, Fiatalon mozgalom. /Cs. P. T.: Tudják, hogy MIT, azt is, hogy Miért. Jelenleg két nagy ernyőszervezet képviseli az erdélyi magyar ifjúságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
