Harmadik alkalommal jelentkezett Temesváron, a Bánság Múzeumában évente megrendezésre kerülő Cart-Vest könyvvásáron az Irodalmi Jelen Könyvek (IJK). Az IJK-ról Böszörményi Zoltán kiadó- és laptulajdonos, főszerkesztő elbeszélgetett a rendezvény megnyitóján megjelent írókkal, költőkkel, művelődési vezetőkel. A legfrissebb könyveik: Paul Sohar Hazajáró versek (angol és magyar nyelven), Tomaso Kemény Erdély aranypora, az IJK és A Dunánál Könyvkiadó (Kolozsvár–Budapest) közös munkája, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötete, Farkas Wellmann Éva Itten ma donna választ, György Attila Harcosok könyve, Demeter Szilárd Egérfelügyelő és Tar Károly Kutyatár. Megjelenés előtt állnak: Bágyoni Szabó István Elszabadult konténerek, Jancsó Miklós Kandi-kamera, Nagyálmos Ildikó Félmozdulat és Irházi János Morczika levelei. /(Szekernyés): Könyvek a múzsák hajlékában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
2005. október 15.
Idén október 12–14. között a Magyar Népművelők Egyesülete Szegeden rendezte meg a XXII. vándorgyűlést, amelyre Magyarország minden tájegységéről érkeztek közművelődési szakemberek. A háromnapos rendezvény második napjának programjában választható látogatásként többek között Arad is szerepelt, így közel hatvanan látogatták meg a Szabadság-szobrot, a Vesztőhelyet, a Kultúrpalotát, vacsorájukat pedig a Jelen Házban fogyasztották el, ahol megismerkedtek az aradi magyar kulturális szervezetek programjaival. A rendezvény fő szervezője, Orbán Hedvig, a Szegedi Százszorszép Gyermekház igazgatója megköszönte Matekovits Máriának, az EMKE Arad megyei elnökének, Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen főszerkesztőjének és Kiss Annának, az RMPSZ titkárának a lehetőséget, hogy részt vehettek a találkozón. /(nagyálmos): Magyar népművelők Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2005. október 25.
Temesvár szellemi életének kimagasló eseménye volt a Bánsági Írók Lexikonának ünnepélyes bemutatója. Alexandru Ruja irodalomkritikus, a lexikon tervének előkészítője több mint két esztendeje dolgozott népes csapattal. Írók, irodalomtörténészek, egyetemi tanárok, diákok bevonásával készült el a terjedelmes, 933 oldalnyi szöveget tartalmazó kötet, mely a Nyugati Egyetem filológiai tanszéke és a németországi Institut für Donauschwabische Geschichte und Landeskunde Tübingen közös kiadásában jelent meg az Editura Universitatii de Vest könyvkiadónál. Az első, román nyelvű kiadásban e vidék szellemi hagyományainak megfelelően a román írók mellett helyet kaptak a magyar, német, szerb, szlovák írók is, akik az elmúlt több mint ötszáz esztendő során maradandót alkottak e tájon. Így gyűlt össze az a valóságos kincsestár: A frissen megjelent lexikon német kiadása is készül, Horst Fassel német író és irodalomtörténész gondozásában. A lexikonban 41 magyar író nevével találkozik az olvasó Temesvári Pelbárttól a kortárs alkotókig. A gazdag névsorból néhány név: Anavi Ádám, Balogh Edgár, Bárányi Ferenc, Bárányi László Ildikó, Bodor Pál, Böszörményi Zoltán, Csiky Gergely, Endre Károly, Franyó Zoltán, Gozsdu Elek, Herczeg Ferenc, Kaffka Margit, Kós Károly, Mandics György, Ormós Zsigmond, Révai Miklós, Szabolcska Mihály, Szász János, Szombati Szabó István… A névsort bővíthető lenne, mert nem teljes, de ilyen rangos bemutatásban még nem volt része a magyar szerzőknek. A szerkesztő bizottságban Szekernyés János mellett (aki a legtöbb szócikk szerzője), Balázs Imre József és Pongrácz P. Mária vett részt. /Pongrácz P. Mária: “Kincstári” lexicon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2005. november 5.
Temesváron november 4-én a Kós Károly Közösségi Központban megnyílt Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztőjének a Barbados szigetén készült fotóit tartalmazó kiállítása, egyúttal bemutatták a kortárs magyar irodalom fenegyerekének elkönyvelt Orbán János Dénes két kötetét /Búbocska és Legszebb versek/. A könyvekről Eszteró István költőtárs, ny. magyartanár mondott méltatást. Előzőleg a Bartók-gimnáziumban tartott szavalóverseny zsűri elnöki tisztségét töltötte be Orbán János Dénes. /P. L. Zs.: Barbadosi életképek és “egy pokolian jó könyv”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./
2005. november 8.
Megjelent Böszörményi Zoltán első regénye /Vanda örök. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2005/. Írója a Nyugati Jelen napilap és az Irodalmi Jelen folyóirat főszerkesztője, több verseskötet szerzője, a torontói egyetem filozófiai karának diplomása. A Vanda örök sodró cselekményű, izgalmas történet. /Jámbor Gyula: Ki van a tükörben? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2005. november 15.
Az Irodalmi Jelen /Arad/ folyóirat a múlt héten, Norvégia fővárosában, Oslóban mutatkozhatott be az ottani magyar közösség előtt. Az est házigazdája Kovács Katáng Ferenc egyetemi tanár és Krausz Judit, a nagykövet felesége volt. Böszörményi Zoltán, az irodalmi lap főszerkesztője, tulajdonosa először az Aradon és Budapesten megjelenő lap koncepciójáról, tartalmáról, terjesztéséről beszélt a nagyszámú közönségnek. Nagyálmos Ildikó, a lap felelős szerkesztője legújabb, Félmozdulat című verseskötetéből, Pongrácz P. Mária, a lap prózaszerkesztője nemrég megjelent, Arckép lepkékkel című novelláskötetéből olvasott fel. Böszörményi Zoltán A szerelem illata című kötetben megjelent szonettkoszorúval mutatkozott be. Norvégiában hozzávetőleg kétezer magyar él, többnyire ’56-osok és leszármazottaik, s amióta Krausz Györgyöt nevezték ki nagykövetnek, rendszeresen tartanak magyar esteket, ahová magyarországi neves írókat, költőket, képzőművészeket, színészeket hívnak meg. /Oslóban mutatkozott be az Irodalmi Jelen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./
2005. november 22.
Böszörményi Zoltánnak három verseskötete jelent meg az utóbbi években – az Aranyvillamos három szakasza. Napvilágot látott szonettkoszorúja /A szerelem illata. Kalligram, Pozsony, 2005/ is. /Brauch Magda: A szerelem illata. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./
2005. december 19.
Megérdemeljük, hogy saját magunkat ünnepeljük, vélte Márkus-Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, a Kolozsváron december 17-én megtartott évzáró gálaesten, ahol az idei irodalmi kitüntetéseket osztották ki a liga tagjainak. – Bár az E-MIL adja át a díjakat ezen az estén, ezek mégsem E-MIL-díjak, hanem támogatók jóvoltából született kitüntetések – hangsúlyozta Márkus-Barbarossa János. A kiosztásra kerülő irodalmi díjak Méhes György Kossuth-díjas írónak, Böszörményi Zoltánnak (költő, író, főszerkesztő), egy bécsi, valamint egy sepsiszentgyörgyi kiadónak köszönhetők. Négy Irodalmi Jelen-díjat osztottak, tulajdonosai a következők: Eszteró István Egy könnyű garni című verseskötetéért, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel (novellák), Orbán János Dénes Búbocska (ördögregény), Mózes Attila Céda korok történelme (irodalomkritika). Négy elsőkötetes fiatalt tüntettek ki a Méhes György-debütdíjjal: Ármos Lorándot, Burus János Botondot, Márkus Andrást és Muszka Sándort. Idén a Méhes György-nagydíjat Bréda Ferenc kapta. /Köllő Katalin: Kiosztották az irodalmi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2005. december 30.
Az aradi Szabadság-szobor makettjét helyezték el Budapesten az Országház előcsarnokában, közvetlen a főlépcső mellett. A szobor rövid története és leírása mellett ott áll az adományozó neve is: Böszörményi Zoltán, az aradi Nyugati Jelen főszerkesztőjének ajándéka Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Zala György remekművének kicsinyített mását Böszörményi Zoltán a szobor újraállításának napján, 2004. április 25-én Aradon, a Jelen Házban adományozta az akkori magyar miniszterelnöknek. /P. P.: Arad a Tisztelt Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./
2006. március 28.
Nagy szeretettel fogadta március 22-én Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában Kalász Márton írószövetségi elnök és a Bajza utcai székházban összegyűlt sok-sok író és irodalombarát az Irodalmi Jelen és az Irodalmi Jelen Könyvek küldöttségét Aradról (Böszörményi Zoltán főszerkesztőt, Szőke L. Mária igazgatónőt és Pongrácz P. Máriát). Az alkalom Bágyoni Szabó István: Elszabadult konténerek naplóregényének bemutatása volt, amely irodalmi estté alakult. A meghívott előadók, Láng Gusztáv és Csűrös Miklós hangsúlyozták, hogy Bágyoni naplóregénye újdonságot jelent az erdélyi magyar prózában. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent könyvet méltatva vetült a fény az aradi magyar könyvkiadóra. /Pongrácz P. Mária: Erdélyi ünnep a Bajza utcában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./
2006. március 29.
A csíkszeredai Székelyföld című kulturális folyóirat szinte teljes szerkesztősége jött el március 28-án Aradra. Magyarországi – békéscsabai és gyulai – bemutatkozás után aradi találkozóra is sor került, a Jelen Házban, a társszervező: Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete volt. Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen és a Nyugati Jelen főszerkesztője üdvözölte a székelyföldi író-költő kollégákat és méltatta a századik számához, tizedik évfolyamához érkezett Székelyföldet. Ferences István költő, főszerkesztő elmondta: élete legboldogabb tíz évének könyveli el az utóbbi, a folyóirat szerkesztésével eltöltött évtizedet: a Székelyföld ma 2000 példányszámban, jelenik meg, 1300 előfizetőhöz jut el és interneten is elérhető. /-r –a: A Székelyföld Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2006. április 1.
Március 31-én mutatták be Temesváron Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen tulajdonos-főszerkesztője verseinek román nyelvű fordításából válogatott kötetet O suma de sonete címmel. A könyv alapját a magyar nyelven megjelent A szerelem illata című szonettkoszorú alkotja. Több fordító közreműködött, mondta Robert Serban televíziós szerkesztő, a könyvet gondozó Brumar Kiadó főszerkesztője. /P. L. Zs.: Böszörményi-versek románul is. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./
2006. április 10.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett az Egységes magyar irodalom. Realitás vagy utópia? című előadás-sorozatot április 8–9-én rendezték meg Kolozsváron. Mindvégig megválaszolatlan maradt: lehet-e egységes, jó-e az, ha egységes a magyar irodalom, jó-e az, ha utópia? Az előadók magyarországi és erdélyi irodalomtörténészek, kritikusok voltak. Kérdésként merült fel az is, hogy hová sorolhatjuk a csángó népi költőket? A végkicsengés az volt, hogy nem beszélhetünk egységességről, nincs és nem volt irodalmi egység. Különvált, de összeforrt irodalomról beszélhetünk, egységesség helyett egyetemes magyar irodalomról, amelyben helyet kap a nyugati irodalom is. /Vetési Júlia: Egységes-e a magyar irodalom? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Kolozsváron megtartotta évi közgyűlését az E-MIL, az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Márkus Barbarossa János elnök beszámolóját követően az eddigi vezetőség lemondott, majd új vezetőséget választottak. Az E-MIL új elnöke Orbán János Dénes, választmányi tagok Böszörményi Zoltán, Király Zoltán, László Noémi, Márkus Barbarossa János, intendáns György Attila. /Új vezetőséget választott az E-MIL. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./
2006. május 6.
Bágyoni Szabó István (Bágyon – Aranyosszék, 1941. június 10.) Elszabadult konténerek című naplóregényét március 22-én mutatták be Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában. Az estet Kalász Márton, az Írószövetség elnöke nyitotta meg, házigazda Böszörményi Zoltán, az aradi Irodalmi Jelen című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban napvilágot látott kötetről Pongrácz P. Mária, a könyv szerkesztője, valamint Csűrös Miklós és Láng Gusztáv irodalomtörténészek beszéltek. Bágyoni Szabó István Erdélyből áttelepült Budapestre, átélte a diktatúrát. Az akkor megtörténtek utóhatásait még máig sem tudta kiheverni a létéért, nemzeti megmaradásáért küzdő értelmiség. Bágyoni Szabó István naplójában szólt azokról az ismert magyar írókról, akik megpróbáltak kiutat keresni. Kenéz Ferenc író sokszor szerepel a könyvben, Kenéz is áttelepült, előzőleg mindketten az Utunknál dolgoztak. Az Utunktól „elmenők” között sorrendben Bágyoni volt az utolsó, Tamás Gáspár Miklós, Csiki László, Kocsis István, Köntös-Szabó Zoltán, Banner Zoltán, Árkossy István és Kenéz Ferenc indult el előtte. A grafikus Árkossy tervezte meg a könyv borítóját, Árkossy Ilona pedig, a színművész feleség fellépett az írószövetségi bemutatón. Közösségben gondolkodó íróember számára a szülőföld elhagyása – még ha kényszerű is – nehezen vagy aligha magyarázható, jelentette ki Bágyoni, hozzátéve, a szülőföld hitből és szellemi ragaszkodásból, hagyományból és álmokból is áll, és azt magával hurcolta. Budapesten ha erdélyi költőről van szó, Kányádi Sándort, Lászlóffy Aladár említik, pedig ma már mindketten valamelyik budapesti kerületből indulnak „erdélyi látogatóba”, erdélyiként. Bágyoni Szabó István az Új Magyarország alapító gárdájában volt, de rövid fél év után kivált onnan, a Pest Megyei Hírlap kulturális rovatvezetője lett 1995-ig, amíg a Horn- kormány meg nem szüntette az egyetlen magyar tulajdonban lévő „vidéki lapot”. A Szabad Föld kulturális rovatát irányította négy éven át – egész addig, amíg az újgazdag sajtócápák meg nem vették a lapot a Magyar Nemzettől. Most nyugdíjasként a Polísz című irodalmi folyóirat főmunkatársa. Regénytrilógiájának (Kések ideje, A lovak estére hazaérnek) harmadik darabját, az Erdélyi oltárképek címűt most írja. Tervezi esszéi, tanulmányai, publicisztikai írásai gyűjteményének megjelentetését. /Bölöni Domokos: Honvágy a hazában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2006. május 19.
Aradon csak május 18-án került sor – számos romániai és magyarországi bemutató után – Böszörményi Zoltán Vanda örök című, a budapesti Ulpius-ház Kiadónál 2005-ben megjelent és immáron harmadik kiadásánál tartó nagy sikerű regényének bemutatójára. A Jelen Ház nagytermében több mint százfőnyi közönség előtt a szerző részletesen beszélt első regényének keletkezéstörténetéről. A szerző elmondta: szeptember végén megjelenik egy rangos kanadai kiadónál a Vanda örök angol változata, de elkészült a könyv orosz, német, francia és román fordítása is, ami egy nem egészen másfél éve megjelent könyv esetében már önmagában is sokatmondó. /A Vanda örök Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2006. május 31.
Bodor Pál tavaly volt 75 éves. Születésének évfordulója alkalmából Hazám- ill. Simonyi- díjjal tüntették ki „életművéért, gyökérhűségéért, a sajátosság méltóságának megőrzéséért”. Az irodalmi Simonyi-díjat eddig Szabó Magdának (erdélyi Kossuth-díjként értékelte) és Beke Györgynek ítélték oda. A díj alapítója a hazai magyar irodalom jelese és mecénása, Böszörményi Zoltán. A Hazám-díjat minden évben hét ember kapja. A kitüntetekkel interjúkötetet készített Hovanyec László. Az idei díjazottak: Berek Kati színművész, Cselőtei László természettudós, Gál István filmrendező, Kányádi Sándor, Korniss Péter fotós, Seregi László koreográfus és Bodor Pál. Június elsején Budapesten lesz Bodor Pál Saxum Kiadónál megjelenő Búcsúlevél nincs c. kisregényének a bemutatója. A kisregény az ötvenes években játszódik a kolozsvári Bolyai Egyetem diákjainak körében, lélektani krimi. Bodor Pál a Népszabadságban publikál. /Hevesi Mónár József: Bodor Pál köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31/
2006. június 8.
Június 7-én Aradon, a Jelen Ház nagytermében átadták a Regionális Simonyi Társaság által odaítélt Simonyi-díjat Bodor Pál publicistának, a bukaresti TV magyar adását annak idején elindító főszerkesztőnek, az immár évtizedek óta Budapesten él és publikál, jelenleg a Népszabadságban. Böszörményi Zoltánnak, a Simonyi-díj alapítója mellett többek között dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke is beszélt. Az ágyai iskolások magyar néptánc-összeállítást mutattak be. /Kiss Károly: Bodor Pálnak átadták a Simonyi-díjat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./
2006. június 8.
Június 7-én Aradon, színház előcsarnokában bemutatták Böszörményi Zoltán szonettkoszorújának román fordítását /O suma de sonete/, Dan Vasile költő tolmácsolásában. /J. Gy: “Nagyon szép kötet bemutatója”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./
2006. július 18.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2006. augusztus 18.
Az Aradi Napok alkalmával a városi tanács díjakat adományoz kiemelkedő tevékenységért. Post mortem Pro Urbe díjra terjesztették fel Prokopecz Emilt az asztalitenisz sportágért tett munkássága elismeréseként, míg Böszörményi Zoltánt költői munkásságáért javasolták a Kiválósági Díjra. /(ij): Prokopecz Emilt és Böszörményi Zoltánt kitüntetésre jelölték. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./
2006. augusztus 19.
Almási Olga, a kisiratosi Máltai Ház vezetője elmondta, 110 hektáron gazdálkodnak haszonbérben, hogy elláthassák a Máltai Ház szükségleteit. Eredményes volt a SAPARD-pályázatuk, amellyel a föld megmunkálásához szükséges gépekhez juthattak. Újabb SAPARD-pályázatot is benyújtottak, szintén gépekre. Az önrész megteremtésében óriási segítséget jelentett az, hogy a tavalyi festőtábor itt maradt alkotásait egy az egyben megvásárolta Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen kiadója, ismert mecénás. A helyi Máltai Háznak 44 lakója van, ellátásukról kell gondoskodni. /Kiss Károly: A kisiratosi Máltai Ház 110 hektáron gazdálkodik. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./
2006. augusztus 23.
Augusztus 22-én megnyitották az Aradi Napok rendezvénysorozatát. A szabad királyi város korát idéző hintóból Lovas Zoltán színművész, játékmester és csapata integetett a nem túl népes közönségnek Kiválósági díjat egy magyar is kapott, Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője, aki elmondta: az aradi magyar íróközösség nevében vette át a megtisztelő díjat. /Sólya R. Emília: Kevesen voltak kíváncsiak. Hintók, elöljárók az Aradi Napokon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./
2006. szeptember 2.
Elhunyt Faludy Gyögy /Budapest, 1910. szept. 22. – Budapest, 2006. szept. 1./ költő, regényíró és esztéta. Nemrégen Aradon, a Jelen Házban vendégeskedett. Nyolc éve, nap mint nap, a Nyugati Jelen napilap fejlécének bal oldalán megjelenő “Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk/ és forró, mint forrongó szellemünk!” – Óda a magyar nyelvhez című költeményéből idézett két sora egyszerre csak hagyatékká vált. /Böszörményi Zoltán: Tegnap este Budapesten elhunyt Faludy György. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./ Faludy György 1938-ban Franciaországba emigrált. Onnan a német megszállás után Marokkóba menekült, majd 1941-ben áthajózott az Egyesült Államokba. A második világháború után hazatért Magyarországra. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a recski munkatáborba vitték. A tábor felszámolása után 1953-ban szabadult ki. Az 1956-os forradalom után ismét az emigrációt választotta. Londonban, Firenzében, majd Máltán élt, később Torontóba költözött. Az 1989-es rendszerváltás után tért vissza Magyarországra. A költőt 1994-ben Kossuth-díjjal, 1998-ban Pulitzer-emlékdíjjal, 2000-ben Aranytollal tüntették ki. Faludy György nevéhez olyan művek kötődnek, mint az Őszi harmat című verseskötet, a Börtönversek, a 200 szonett, az Erotikus versek és a Jegyzetek a kor margójára. Legújabb kötete, A Pokol tornácán budapesti bemutatóját már nem érhette meg. Új könyve a Pokolbeli víg napjaim és a Pokolbeli napjaim után című kötet folytatása. /Faludy György (1910–2006). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Faludy György 2000-ben, kilencvenéves korában látogatott el először Erdélybe. Olyannyira beleszeretett, hogy azóta valahányszor csak módja volt rá, visszatért Erdélybe. Legutóbb idén májusban találkozhatott vele a kolozsvári közönség. Faludy aktív tagja volt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának és főmunkatársa az Erdélyben megjelenő Irodalmi Jelennek. Az utóbbi évtizedben baráti körének java része erdélyi volt, az általa alapított Faludy-díjat évek óta ifjú erdélyi poéták nyerték el. /Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nevében Orbán János Dénes elnök: In memoriam Faludy György. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2006. szeptember 9.
Szeptember 8-án Budapesten az Alexandra Könyvesházban került sor az aradi Irodalmi Jelen folyóirat 2004 őszén meghirdetett negyvenezer dolláros regénypályázata díjainak kiosztására. Böszörményi Zoltán, a regénypályázat kiírója bejelentette, az eredeti hat helyett, tíz díjat osztanak ki Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen főszerkesztője, a zsűri elnöke méltatta a pályázatok számokban is kifejezhető sikerét: a 283 pályamunka 3 világrészről, 12 országból érkezett. A regénypályázatra a legtöbb pályamunkát (az összes mű nagyjából háromnegyedét) Magyarországról, jó félszázat Romániából, a többit Szlovákiából, Ukrajnából, Szerbiából, Németországból, Írországból, Franciaországból, Svájcból, Svédországból, az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából küldték be. Galgó Balázs színművész felolvasta a zsűri által összeállított értékelőt. A díjakat Böszörményi Zoltán adta át. /Jámbor Gyula: Amerikától Ausztráliáig próbáltak szerencsét. Példátlan siker az Irodalmi Jelen regénypályázatán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./ A díjazottak: I. díj: Sigmond István II. díj: Nagy Koppány Zsolt III. díj: Balogh Róbert Különdíjak: Bencze Erika, Czegő Zoltán, Halász Margit, Ircsik Vilmos, Kapdebo Tamás, Siklósi Horváth Klára és Tar Károly (Irodalmi Jelen – OTP különdíj)
2006. szeptember 15.
Az elmúlt közel tizenhét esztendőben kinyomtatott Jelen, majd Nyugati Jelen most eljutott a négyezerötszázadik lapszámhoz. Olyan régióban, melynek magyar lakossága egyre fogy. A hűséges olvasók kitartottak a lap mellett. Ennek a mindinkább elmagyartalanodott régiónak gazdag sajtóhagyományai voltak. Mecénása van a lapnak, aki jelentős összegeket áldoz arra, hogy újság, rangos irodalmi folyóirat, könyvkiadó, évkönyv és regénypályázat is legyen Aradon. A Nyugati Jelennek a megyeszékhelyen kívül Temesváron, Déván és Nagyenyeden is van modern szerkesztősége. /Kilin Sándor: 4500. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./ A mecénás Böszörményi Zoltán.
2006. november 2.
November 1-jén nyílt meg Aradon, a Jelen Ház kávézójában a nemzetközi hírű fiatal képzőművész, Részegh Botond tizenkilenc színes grafikájából álló 13. önálló kiállítása. Az esemény beharangozója, Böszörményi Zoltán A szerelem illata című szonettkoszorújának illusztrációiként jelzi az alkotásokat, s amint a jelen lévő költő elmondta: az ő felkérésére készültek a grafikák. Puskel Péter összefoglalta a 2001-ben Bukarestben végzett csíkszeredai születésű doktorandus művész életútját, jelezve hazai és külföldi egyéni és közös kiállításait, hangsúlyozva a műveiből sugárzó pozitív életérzést. /(Kiss): Önálló életre kelt képek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./
2006. november 11.
“Többszörös ez az ünnep, mert úgy érzem, egy csöpp álmomat sikerült megvalósítanom: egy apró követ odatennem a magyar irodalom talapzatába” – mondotta november 10-én Budapesten, az Alexandra Könyvkiadó pódiumán Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen /Arad/ főszerkesztője, a lap 40 000 dolláros regénypályázatának kiírója a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Az “apró kő” azokra a regényekre vonatkozott (szám szerint 283-ra), amelyek a rendkívüli népszerű pályázatra beérkeztek, s amelyek közül az első hármat a budapesti Alexandra Könyvkiadó és az Irodalmi Jelen Könyvek közösen most jelentetett meg. /Jámbor Gyula: Három Irodalmi Jelen Könyv Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2007. január 22.
Életének 80. évében Budapesten elhunyt Beke György /Uzon, 1927. aug. 3. – Budapest, 2007. jan. 20./ ismert író, újságíró, műfordító. 1989 óta élt Budapesten. Tanulmányait Kolozsvárott végezte a Bolyai Tudományegyetemen. Munkatársa volt 1947–1948 között a sepsiszentgyörgyi Népi Egységnek, 1974-ig a Romániai Magyar Szónak. 1974 és 1987 között Kolozsvárott A Hét főmunkatársa, 1994-től Budapesten a Magyar Élet főszerkesztőjeként dolgozott, 1995 és 2000 között a Nyelvünk és Kultúránk felelős szerkesztője volt. Beke György 1992-től az Írószövetség választmányának tagja. Munkásságát számos díjjal jutalmazták. Kétszer kapta meg a Romániai Írószövetség díját 1970-ben és 1978-ban. 1996-ban Jósika Miklós-díjjal, 1997-ben Nagy Lajos-díjjal és Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal tüntették ki. 1999-ben vehette át a József Attila-díjat, 2001-ben Táncsics Mihály-díjban és Tekintet-díjban részesült. Számos regénye, interjúja, riportja jelent meg, első elbeszélése 1949-ben az Akasztott ember kötele címmel, utolsó regénye 2002-ben, címe Csángó történet. /Elhunyt Beke György író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Beke György újra meg újra összerakta a maga, a mindannyiunk Erdélyét. De nemcsak Erdélyt. Havaselvét és Moldvát is, a nyugati meg a keleti magyar szórványt is, mindent, írta róla Sylvester Lajos. A magyarság egészének szellemi újrateremtője volt. Beke György 1989-ben telepedett át Budapestre. Vitte magával az otthont, a székelyföldi hazát, a szórványban élők gondját-baját, Európa legárvább kisebbségének, a moldvai csángóknak a keservét, és mindezt beolvasta, ráolvasta, a szemébe mondta az eltunyult népnek. A missziós tudatot és akaratot vitte magával. Beke György nem állt be a másságkeresők karába. Asztagnyi könyvkévét rakott össze. Beke Györgyöt a Kárpát-medence magyarságának egésze siratja és gyászolja, hisz emelt jó teherbírású szellemi boltívet a térség fölé. /Sylvester Lajos: Aki sokfelé, de mindig a szülőföldjén élt (Beke György halálára) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./ Aki közelebbről ismerte Beke Györgyöt, annak igen nagy műveltségű, a romániai magyarság és kultúrájának ügyében kiválóan tájékozott, a dolgokat, történéseket mindig összefüggéseiben látó és kereső emberként marad meg emlékezetében. 2003. augusztusában Arad vendége volt, mint a harmadik Böszörményi Zoltán riportverseny zsűrijének elnöke. Szeretettel és megértéssel beszélt a fiatalabb kollégák közel félszáz írásáról. /Jámbor Gyula: Beke György. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./
2007. május 24.
Böszörményi Zoltán elmondta, újabb regényén dolgozik. Egészen más, mint a Vanda örök volt. A Magyar Rádió két vele készített interjút is sugárzott, a Magyar Televízió pedig portréfilmet vetített róla. Kifejtette, hogy az IJ-találkozók nem korteskörutak, hanem az Irodalmi Jelen létezésének jele a térségben. Tavaly és tavalyelőtt bejárták már Magyarország nagy részét, voltak Szlovákiában, sőt Norvégiában is. Erdélyben pedig állandóan jelen vannak két munkatársuk, Orbán János Dénes és Karácsonyi Zsolt jóvoltából. Új formában jelenik meg az Irodalmi Jelen folyóirat. Koncepciója nem változott, nem írnak politikáról, nem tartoznak egyik politikai szekértáborhoz sem, az irodalmat, a művészeteket szeretnék visszavinni, újra megszerettetni a falvakon, kisvárosokban élőkkel. Ugyanakkor fontos feladatuk a fiatal írók felkarolása és támogatása. Az Irodalmi Jelen a történelmi Magyarország területén élő magyar írástudók munkáit közli. /Hevesi Mónár József: Beszélgetés Böszörményi Zoltán költővel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./
2007. szeptember 4.
Meglehetősen kevesen voltak a VI. Zetelaki Írótáborban, mondta el Király Zoltán főszervező, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke. Úgy tűnik, továbbra is csak azt a húsz-harminc embert érdekli az Erdélyi Magyar Írók Ligájának rendezvénye, akik az elmúlt hat évben is részt vettek a programokon. A teljes tagság kétharmadát nem lehet megmozgatni egy ilyen eseményre. Napközben körülbelül negyvenen voltak, esténként pedig 55-60-an. /Erdős Zsófia: Karcsúsodó zetelaki írótábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Családias hangulatban zajlott a hatodik Zetelaki Írótábor. Király Zoltán költő, a szervező Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) ügyvezető elnöke elmondta, sokuknak ez az egyedüli szabadságolási lehetőség nyaranta, hogy összejönnek Zetelakán. Kevesen jöttek el. Ha a támogatókat találtak volna, azt tervezték, hogy bemutatják, a magyarországi írók miként vannak jelen a magyarországi folyóiratokban, a magyar könyvkiadóknál hogyan jelennek meg, és fordítva, tehát a magyarországi szerzők erdélyi jelenléte. Az újvidéki szerzőktől a beregszászi szerzőkig mindenkit meghívtak volna, ha a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Szakkollégiumának ülésén a szakkollégium elnöke, Vámos Miklós író nem javasolta volna, hogy az E-MIL-t ne támogassák. Ezért külföldi vendégeket nem tudtak meghívni, mert nem tudták útiköltséget megtéríteni. Idén inkább a műfordításról, a műfordítás milyenségéről beszéltek, ez hiányzik az erdélyi magyar irodalomból. Az októberi román-magyar közös kormányülésen felvetődik az, hogy egy Erdélyben működő fordítóközpontot hozzanak létre. Ezt Király Zoltán kezdeményezte. Az E-MIL-nek közel 150 tagja van. A zetelaki írótábor magját 25-30 fős csapat jelenti. Az E-MIL választmányának tagjai: Böszörményi Zoltán, Márkus Barbarossa János, László Noémi és Király Zoltán, elnöke Orbán János Dénes, az E-MIL vezetője. Nehézkes egyeztetni, mert Márkus Barbarossa János Ausztriában él, Böszörményi Zoltán meg Aradon, gyakorlatilag László Noémi, Orbán János Dénes és Király Zoltán próbálnak dolgozni azon, hogy valamivel jobb legyen az erdélyi magyar írók sorsa. Az E-MIL működésének egyik fő támogatója a Communitas Alapítvány. Nehéz helyzetbe kerültek amiatt, hogy megszűnt az Illyés Közalapítvány. Több intézménynek, irodalmi szerveződésnek az ernyőszervezete az E-MIL, úgy mint az Előretolt Helyőrség csoportosulásnak, a Bretter György Irodalmi Körnek, és az Erdélyi Híradó Kiadó (felelős kiadója Orbán János Dénes, az E-MIL elnöke) is szerves része ennek. – Az E-MIL az udvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal közösen ősztől havonta egy felolvasóestet tart Székelyudvarhelyen. /Barabás Blanka: Sikertörténet lehetett volna. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./
