Fazekasvarsándon az evangélikus-lutheránus parókia imatermében júl. 8-án fiatal lelkészek számára szerveztek értekezletet. Az 18 lelkész a szolgálat során felmerülő gyakorlati kérdéseket vitatta meg. Illyés László, a bukaresti gyülekezet segédlelkésze második alkalommal vett részt ifjú lelkészek találkozóján. Kétnyelvű gyülekezetben szolgál, külön kihívás számára az anyanyelvű kultúra éltetése a magyarok, illetve a missziói szolgálat a románok felé. /Balta János: Fiatal lelkesedéssel. Gyülekezetépítés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./
2004. július 14.
Zimándújfalu községben a rendszerváltás óta nem tapasztalt kudarc érte az RMDSZ-t. A magyarság ugyanis a lakosság felét teszi ki, eddig polgármestert adott, a 13 tagú községi tanácsban pedig 5 hellyel rendelkezett. Most pedig az alpolgármesteri tisztséget sem sikerült elnyerniük, a magyarságot a tanácsban 3-an képviselik. Probszt Ferenc helybeli RMDSZ-elnök szerint a magyarság mozgósítása nem bizonyult hatékonynak. /Balta János: Kudarc és kétely. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./
2004. július 31.
Adorjáni Dezső Zoltán brassói esperest a közelmúltban választották az Erdélyi Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökévé. Az új püspök szerint fontos feladat az intenzívebb hitélet kialakítása, a misszió, az evangelizáció és az oktatás megszilárdítása. A brassói egyházmegyében a falusi gyülekezetek földterületeket vásároltak, amelyek megműveléséhez gépparkot szereztek. Az erdélyi evangélikus-lutheránus egyház 39 egyházközséget, továbbá a 112-120 szórvány közösséget, összesen 35 ezer magyar és szlovák lelket foglal magában. A szlovákok létszáma nagyjából 4 ezer. Bukarestben van egy román nyelvű gyülekezet is, amely a magyartól függetlenül működik, a magyar gyülekezet épületében. 18 egyházi ingatlant igényeltek vissza, ebből 13-at /ezen belül 8-at Nagylakon/ visszaszereztek. Ingatlanjaik visszaszerzésében nagy segítségükre volt Markó Attila helyettes államtitkár. Az egyház külföldi kapcsolatai kiválóak, sok támogatást kaptak tőlük, de elsősorban a saját lábukon akarnak megállni. /Balta János: Dinamikusabb lelki élet, szilárd anyagiak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./
2004. augusztus 2.
A hét végén tartották Aradon a magyar délnyugat-erdélyi újságírók kétnapos konferenciáját az aradi magyar sajtó napja kapcsán, amelyet negyedik éve ünnepel meg nemcsak Arad, hanem az öt (Aradon kívül Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes) megyében megjelenő Nyugati Jelen révén a délnyugat-erdélyi magyar újságíró-társadalom is. Júl. 31-én Puskel Péter ny. újságíró, helytörténész felelevenítette az aradi magyar sajtó több mint 140 esztendős múltját, majd Balta János újságíró, a lap terjesztési igazgatója tartott vitaindító előadást az újság jelenlegi helyzetéről. Tokay György egykori újságíró, parlamenti képviselő sajtó és politikum viszonyáról tartott előadást, a tényeket szem előtt tartó “agresszív” újságírást sürgette. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese a szórványban megjelenő sajtó teendőiről beszélt. /Magyar újságírók régiós értekezlete. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./
2004. augusztus 2.
Júl. 30-án Nagyzerindben találkozott az RMDSZ helybeli és megyei vezetősége. A legtöbben azt várták, hogy tisztázódjon Szűcs József volt alpolgármesternek az RMDSZ-ből történt kizárásának ügye. Király András megyei elnök hosszan beszélt az RMDSZ programjáról. Kitért arra is, hogy Nagyzerind községben 93%-os a magyarság részaránya, a választási eredmény nem felel meg az elvárásoknak. Szabó József, az RMDSZ nagyzerindi szervezetének elnöke követelte a Szűcs elleni, koholt vádak alapján hozott határozat visszavonását, amit többen is helyeseltek. Nagyzerinden az 1347 szavazati joggal rendelkező polgár közül 357 szavazott az RMDSZ megyei listájára. Király András megyei elnök szerint Szabó József a választási kampányban az MPSZ-nek gyűjtött aláírásokat ahelyett, hogy a szervezéssel foglalkozott volna. Szabó József elmondta, hogy Király András utasította Borsos Vilmos feketegyarmati tanítót, hogy hozza létre a parasztpárt helybeli szervezetét. Ezt Cziszter Kálmán magyarázta meg: a Szabadság-szobor felállításához szükséges parasztpárti szavazat miatt kellett ilyen ígéretet tenniük, hozzátette, a községben már amúgy is létezett 8 párt, a parasztpárt pedig csupán 4 szavazatot kapott. A vitában Szűcs József többször megpróbált szóhoz jutni, kétszer néhány másodpercre sikerült is, amikor tagadta az ellene felhozott vádakat. A közel háromórás vita során többen sürgették az ellene hozott határozat visszavonását, de ilyenkor valaki mindig közbeszólt. Szűcs József ügyéről kijelentették: ügyében az Etikai Bizottság dönt. /Balta János: Meddő vita. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./
2004. augusztus 9.
A II. Regionális Simonyi Napokra több országból érkeztek résztvevők. Aug. 7-én fúvószene fogadta a Simonyifalva ünnepségére érkezett vendégeket. A művelődési otthonban dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Megjelentek Debrecen és Gyula városok, Békés megye önkormányzatának küldöttségei, a békésszentandrásiak, akik rokonoknak is számítanak (Simonyifalva lakosságának egy része annak idején onnan települt át). Tokay György parlamenti képviselő a Simonyiak példamutatásáról, múltról és jelenről, a ma 860 lelkes, öregedő közösség EU-s jövőjéről szólt, ami meghozhatja a kiutat a ma szorító gondjaiból. Gaál Áron gyulai költő a költői helytállás bátorságáról értekezett. Báró Emődy Dániel, Simonyi óbester emlékének lelkes ápolója (1999 óta az ő szervezésében rendezik meg a debreceni Simonyi napokat), több olyan személyiségnek adott át emléklapot, akik hozzájárultak Simonyi óbester kultuszához. Ebben a megtiszteltetésben részesült többek között Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője és Balta János, a lap munkatársa. A képzőművészeti Simonyi-díjat Kocsis Rudolf szobrászművész kapta. A faluba érkezett együttesek végigjárták, -táncolták a falu főutcáját, majd rögtönzött néptáncbemutatót tartottak. A művelődési otthonban felléptek a hagyományőrző együttesek. A résztvevők emlékeztek az idén tavasszal elhunyt Szívós Imrére, aki Simonyifalva művelődési életének évtizedeken keresztül mindenese volt. /Jámbor Gyula: Simonyiakkal – Európa felé. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./
2004. szeptember 8.
Sándor Tivadar arad-gáji katolikus plébános, az Aradi Caritas igazgatója néhány napja tért vissza Svájcból. Nyolcnapos ott-tartózkodása alatt hat szentmisén prédikált, hogy támogatást szerezzen az aradi pszichiátria, valamint a szülészet épületeinek javítására. A plébános beszélt a betegek kiszolgáltatottságáról, az anyagiak szűkösségéről. Ugyanakkor pontosan elszámolt a legutóbbi adományok felhasználási módjáról. Sokezer svájci frankot kapott. A pénzből a pszichiátria és a szülészet épületét hozzák rendbe, továbbá a Máltai Segélyszolgálat számára épülő gáji központra és a Caritas-házban készülő árvaházra fordítják. Dr. Brad Mihaela Maria igazgató-főorvos nem győzött hálálkodni. “A plébános úr és építőcsapatának munkájáról csak jót mondhatok egy kórház közössége nevében, amely sok támogatást és megértést igényel” – mondta. Előzőleg az újságírónak egy órát kellett kilincselnie a helyszíni riport elkészítéséhez szükséges írásos engedélyért. /Balta János: A legnagyszerűbb érzés jót tenni. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./
2004. szeptember 10.
Az Alma Mater Alapítvány elsőrendű feladatnak tekinti az anyanyelven tanuló Arad megyei diákok támogatását, szögezte le dr. Pálfi Sándor elnök. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport tavaly októberben használatba adott bentlakásán ösztöndíjjal támogatták a diákokat és nevelőt alkalmaztak, továbbá felzárkóztató órákat biztosítottak a tanulóknak. Az alapítvány segítette az októberben megszervezett véndiák-találkozót, a Szövétnek folyóirat folyamatos kiadását. A felnőttek számára több előadást terveznek, októberben Guttai István mutatja be a Batthyányról és az aradi 13-ról szóló könyvét, majd Ujj János Aradi irodalmi lapok című könyvét, november 4-én Lezsák Sándor képviselő Kulcs-kérdések című előadását szervezik meg. Az Illyés Közalapítvány segíti őket, nagyjából ugyanennyit tesz ki a Kölnből, illetve a németországi és az amerikai “keresztszülőktől” várható támogatás. /Balta János: Két tanév mezsgyéjén. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./
2004. szeptember 11.
Lőrincz Lóránt két évig a Bihar megyei Tamáshidán szolgált, 159 lelket számláló gyülekezetben, a közelmúltban a 360 lelket számláló vadászi egyházközséghez került. Tamáshidán az év első felében négyszer temetett, egyszer keresztelt. Július elsején érkezett Vadászra, ahol azóta most fog negyedszer keresztelni és eddig csak egyszer temetett. Tamáshidával ellentétben – ahonnan a fiatalság Magyarországra vagy a környező városokba vándorol -, Vadászon a fiatalság egy része itthon marad. Vadászon szórványközpontot szeretnének létrehozni, ahova a helybeliek mellett a simonyifalvi, a tőzmiskei, a péli, a gyulavarsándi és a szapáryligeti református hívek is tartoznának. /Balta János: Sötétségből világosságba. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2004. szeptember 13.
1996-ban, a Bihar megyei Árpádon indult útjára az Erdőháti Napok rendezvénysorozat, amelyet azóta évente más-más település szervez. A hét végén Bélzerind adott otthont a kétnapos rendezvénynek, amely ifjúsági találkozóval indult. Másnap az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. Alapgondolata a református és a magyar közösségek megmaradása volt. Ujj János történész előadást tartott Rákóczi gyermek- és ifjúkora címmel. A felújított, zsúfolásig megtelt kultúrotthonban folytatódtak a rendezvények: a Körösmente Irodalmi Kör versműsort adott elő. Csanádi János és Fazekas József bemutatták Olosz Lajos: Percek közt virágok című, válogatott verseket tartalmazó kötetét. A nagyterem falain Szegedi János helybeli és Vajda Ildikó kisjenői amatőr festők munkáit lehetett megtekinteni. Fellépett a simonyifalvi Leveles felnőtt és a Pitypang gyermek népi táncegyüttes. /Balta János: Erdőháti Napok Bélzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2004. szeptember 30.
Wieser Györgyi aradi származású, Münchenben élő nyugalmazott fogász – édesapja emlékére – évekkel ezelőtt létrehozta a Wieser Tibor Alapot, amely az Alma Mater Alapítvány közvetítésével rendszeresen támogatja az Arad megyei magyar nyelvű oktatást, az anyanyelvű közművelődést. Aggódott, hogy nehogy pénzhiány miatt elkallódjék egy fiatal tehetség. /Balta János: Aradi szívvel Nyugaton. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
2004. október 9.
Papp Csaba református lelkipásztor Zsombolyáról, alig 80 fős gyülekezet szolgálatából került a közelmúltban Szentleányra, ahol nagyjából kétszer akkora közösségbe került. Szentleányfalván erős tradíciók léteznek, fejlett a közösségi szellem, a szórványosodás még nem kezdte annyira ki, mint Zsombolya magyarjait. Szentleányon súlyos gond, hogy egy éve megszűnt az anyanyelvű elemi iskola, továbbá magas fokú a kivándorlás. /Balta János: Hívekkel a hívekért, minden erővel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./
2004. október 11.
Aradon a 276 küldött közül 204 jelent meg, tehát adott volt a 2/3-os kvórum. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az RMDSZ képviselőjelöltei közül Király András 104, Horváth Levente 74, Nagy István pedig 26 szavazatot kapott. A szenátorjelöltek közül Cziszter Kálmán 149, Bölöni György 55 voksot gyűjtött be. Király András első számú képviselőjelölt köszönetet mondott a megelőlegezett bizalomért. /Balta János: Régiónkban mindenütt van képviselő- és szenátorjelölt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2004. december 6.
Dec. 4-én a tartotta közgyűlését az aradi Alma Mater Alapítvány a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő a civil szervezeteknek az anyanyelvű közművelődés érdekében kifejtett munkáját értékelte. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, megyei RMPSZ-elnök után Ilona János, a Szövétnek aradi kulturális szemle főszerkesztője beszámolt a lapkiadás, -terjesztés és -szerkesztés terén kifejtett egyéves tevékenységről. Idén is kiadták a Szövétnek-falinaptárt, amely az Arad megyei magyar vonatkozású műemlékeket mutatja be. Hadnagy Éva ismertette a mecénás, dr. Wieser Györgyi által biztosított Wieser Tibor Alap beszámolóját, felolvasták az alap által támogatott diákok névsorát, továbbá az Alap által szervezett magyarországi jutalomkirándulást, a nyári táborok, a véndiák-találkozó, a kulturális rendezvények, illetve a színházjegyek előteremtésének támogatását. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./
2005. január 14.
1945. január derekán kezdődött el a romániai németeknek a szovjetunióbeli munkatáborokba történő deportálása. A 60-70 ezer ember túlnyomó többsége nem tért vissza. Akik viszont isteni csoda folytán hazatértek, manapság is gyakran erőt vesz azokon a rémálom, hogy a kolhoz barakkjában, tetvek, poloskák között, csontra fogyva dideregnek. Egyikük, Rabotka, született Prász Anna, elmondta, hogy január derekán vitték el. Marhavagonba tuszkolták őket, hatvanan voltak a vagonban. Két hét alatt értek az orosz határhoz. A Don-kanyarba vitték őket. Prász Anna sorstársaival barakkokban lakott, ahonnan 4 kilométerre volt a szénbánya, ott dolgoztak. Férfiak, nők egyaránt cipelték a támfákat, a rönköket. Ugyanonnan hoztak a hátukon a szenet, amivel megfőzték az ételüket. Naponta háromszori savanyú lé, amelybe egy gyűszűnyi olajat öntöttek porciózáskor. Kaptak továbbá egy darab kenyeret naponta. 250-ed magával egy kolhozba vezényeltek őket. Harmincfokos hidegben sátrakban, a földön aludtak, a következő év januárjára 50-en maradtak. Az elhunytakat szertartás nélkül, mint az állatokat, elhantolták. Prász Anna vitaminhiány miatt legyengült, lázas volt, 35 kilós és halálos beteg. Szerencséjére egy János nevű magyar felcser megsajnálta őt és csukamájolajjal táplálta. Úgy kerülhetett haza, hogy az orosz orvosnő 1947 szeptemberében berakta a legyengült, ugyancsak halálos beteg lengyelek közé, hogy ne a lágerben haljon meg. Itthon sem volt sokkal rózsásabb a helyzet: a rokonsága nagy részét a Baragánba hurcolták, ugyancsak kényszermunkára. /Balta János: Hatvanéves rémálom. Megjárta a szovjet munkatábort. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./
2005. január 15.
Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke a közelmúltban járt Aradon, ahol részt vett a 230 baptista gyülekezetet tömörítő három missziókerület közül a partiuminak az értekezletén. A 8500 tagot és 4500 hozzátartozót számláló szövetség elnöke a baptista szövetség jövőjét tekintve derűlátó, mivel áldozatkész, összetartó közösséget tudhat maga mögött. Borzási István elmondta, hogy tíz éve alakult baptisták lelkipásztor-képző teológiája, de nincs megfelelő épületük. Kolozsváron fogják elkezdeni a magyar baptista teológia otthonának a megépítését. /Balta János: Megtartó erő a gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./
2005. január 31.
Zimándújfalun a Borostyán Egyesület létrehozása óta örvendetesen megindult a közösségépítés: rendeztek jótékonysági célra szüreti bált, karácsonyi mulatságot, gyűjtést a templom javára, illetve január 29-én álarcosbált az iskola tornatermének felújításához szükséges költségek fedezésére. Az egyesület elnöke, Probszt Ferenc elmondta: júliusban szervezik meg első ízben a Zimándújfalui Napokat, ahova meghívják a magyarországi testvértelepülés, Füzesgyarmat vezetőségét is. /Balta János: Álarcosbál a közösségépítésért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./
2005. február 5.
Pályázatot nyert az Illyés Közalapítványnál az aradi vállalkozói központ. A téma: hosszú- és középtávú fejlesztési stratégiák kidolgozása néhány Arad megyei, zömmel magyarok lakta település számára. A központ elnöke, dr. Túsz Ferenc egyetemi tanár elmondta, hogy kollégájával, dr. Káposzta József egyetemi tanárral Kisiratos, Nagypereg és Tőzmiske községek vezetőségéhez kérdőívet juttattunk el, amelyen a lakosság száma, az elhalálozás aránya, az infrastruktúra állapota, a gazdasági helyzet, az esetleg létező történelmi, idegenforgalmi nevezetességek felől érdeklődtek. A kapott eredményeket betáplálták a fejlesztési analízisekbe. Mérlegelik, milyen lehetőségek állnak az illető közösség rendelkezésére, illetve milyen veszélynek van kitéve. /Balta János: Fejlesztési stratégiák a településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2005. február 10.
Fáj az elszakított területek magyarságának a kettős állampolgárság kapcsán az anyaországban kialakult hecckampány, ahol pellengérre állították a nemzeti érzést, a kettős állampolgárság rendezése terén elvetették a más nemzeteknél jól bevált, megfelelő törvényalkotás módját. Az anyaországban tíz-húszezer, mások szerint akár százezer megtelepedett kínaiakról beszélnek. Egyes szakértők attól tartanak, hogy a magyarnál jóval dinamikusabban fejlődő kínai gazdaság a tehetősebb magyarországi kínaiakat hazacsábítja, a tőkéjükkel együtt. E “kedvezőtlen” jelenséget azzal látnák orvosolni, ha a bevándorolt kínaiak magyar állampolgárságot kapnának. Ha az erdélyi magyarok tőkével érkeznének anyaországba, akkor népszavazás nélkül kapnának, magyar állampolgárságot, jegyzete meg Balta János, a lap munkatársa, hozzátéve, hogy erről inkább lemondana egy kínai javára. /Balta János: Lemondok róla. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2005. február 19.
“Fokozottabb felelősséggel kell viszonyulnunk a határon túli magyarság gondjaihoz!” – hangoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök néhány napja az Országgyűlésben elhangzott “nemzetmegmentő” programjában. – Két értelmiségi fiatalembert két évvel ezelőtt “felkarolási szándékkal” meghívtak egy MSZP-s ifjúsági táborba, ahol egyhetes közös programot biztosítottak a határon túli, illetve a pártbéli ifjúság számára. A vendéglátók egy része lefitymálta a jövevényeket, akiket lerománoztak. Az aradi fiatalemberek a hét derekán felháborodásukban hazautaztak. Nem kértek tovább a dédelgetésből. Az elszakított területek magyarsága nem kér abból a dédelgetésből, melynek folytán megnyirbálták a támogatni hivatott alapítványi pénzeket és a magyar igazolványból kitépték a lényeget, a munkavállalási kedvezményt tartalmazó lapokat. /Balta János: Demagógia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2005. február 26.
Kapor János majláthfalvi plébános a bánsági magyar település hitéletét három év alatt gyökeresen megváltoztatta. Vezetésével a templomot kívül-belül felújították. Tavaly a templom felszentelésének 125. évfordulójára „Vissza a gyökerekhez” mottó jegyében meghívták a majláthfalvi telepesek egykori szülőföldje, a szeged-csanádi püspökség küldöttségét is, amelynek a főpásztora, valamint az egyházmegye főpásztora is megjelent. További tervük kápolna és ravatalozó építése a temetőben. Folytatják a hátrányos helyzetű gyermekek támogatását, naponta uzsonnát biztosítanak 20 iskolásnak és 10 óvodásnak. A karitatív munkát élelmiszerekkel segítik a helybeli nagygazdák. Tavaly a dévai árva gyerekeket 10 tonna gabonával segítették a majláthfalviak. /Balta János: Segíteni csodálatos érzés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./
2005. március 7.
Március 5-én zsúfolásig megtelt Ágya kultúrotthona, 15 év után újra előadták Nóti Károly egyik nagy sikerű bohózatát, a Nyitott ablakot. Arad megyében, de az egész régióban sem igen található manapság olyan műkedvelő társulatot, amelynek különféle civil foglalkozású tagjait valamivel motiválni lehetne a heteken át fűtetlen teremben tartandó szereptanulásra, a szükséges ruhák, kellékek önerőből történő elkészítésére. A helybeli református templom fűtőberendezésének megépítése érdekében egy lelkes csoport elhatározta: újra előadják a Nóti-darabot. /Balta János: Ágyán újra Nyitott ablak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./
2005. március 21.
A zsúfolásig megtelt arad-belvárosi katolikus templomban március 16-án Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke által celebrált szentmise után megtartott előadása a krisztusi szeretetről szólt. Bevezetőjében elmondta: a teológiára való jelentkezését egyetlen aggodalma árnyékolta be, hogy nem lehetnek gyermekei. Ez a tudat alatti apaösztön, no meg az Erdély-szerte tapasztalt szomorú tény ötvözetéből – nagyon sok magyar gyermeket dobnak el maguktól a szüleik vagy a szegénység miatt elkallódnak, a társadalom perifériájára kerülnek –hajtott ki a gyermekotthonok létrehozásának az ötlete. Sok történetet mondott el, például azt, amikor a züllött szülők a gyermekük sanyarú sorsa miatti fájdalmuk, továbbá az Istenhez vezető út meglelése folytán megjavultak, újra összetartó, megtartó erővé vált a családi kötelék. Két évvel ezelőtt levelet kapott egy kilátástalan nyomorban élő kisleánytól, aki végső elkeseredésében így fejezte be sorait: “Pap bácsi, vigyen el engem innen, mert meghalok!” Azóta Kovács Helénke a gyermekotthon nagy családjában él, Aradra is elkísérte az atyát, szavalt is. Az egyik hallgató megkérdezte az atyát, mit érez azok iránt, akik a múlt rezsimben az apját eltették láb alól? Meghökkentő választ kapott: előbb gyűlöletet, majd bosszúvágyat. Aminek a levezetésére nincs hatékonyabb a krisztusi szeretetnél: a butaság, a rosszindulat fölött csakis szeretettel, jótettel lehet úrrá lenni. /Balta János: Bosszú, szeretettel. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2005. március 24.
Sárközy Csaba, a Magyarok Világszövetségének regionális elnöke Aradon tartott előadásán kijelentette, hogy egyetlen magyarországi párt sem képviseli igazán a nemzet érdekeit. Ezt azzal indokolta, hogy az MVSZ 1996 óta tizenkétszer kezdeményezte a külhoni magyar állampolgárság megszerzésének a gyakorlatba ültetését, amire választ sem kapott. Megszületett ugyan a kedvezménytörvény, de az sérülékenységénél fogva nem érte el az elvárt eredményt. Sárközy szerint a határon túliaknak magyarságtudatunkkal misszionáriusi munkát kellene végeznünk az anyaországban, újra kellene magyarosítaniuk a magyarokat. /Balta János: Újramagyarosítás? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2005. március 24.
Deák Szilárd Levente matematikatanár 1999-től a négyszáz éves Torockói Általános Iskola igazgatója. Magyar nyelvű szépirodalmi könyvekből sokat kaptak az elmúlt években, a néhány száz román kötettel együtt az állomány 5000-re emelkedett. A pedagógusok 70%-a szakképzett, többen ingáznak a szomszédos Torockószentgyörgyről. Az iskola 11 számítógéppel rendelkezik, közülük 8-at a diákok használnak. A Budapest XI. kerületében működő Bocskai István Általános Iskolával közös olvasótáborokat szerveznek évente Torockón. A jelenleg 65 diákot számláló iskola léte tavaly veszélybe került, ezért a dévai Szent Ferenc Alapítvány 13 székelyföldi kisiskolást telepített abba a házba, amelyet Torockón megvásárolt és azóta is működtet. /Balta János: 410 éves iskola Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2005. március 25.
Évek óta gyermekhiánnyal küszködik a torockói iskola. Vezetősége Böjte Csaba ferences szerzeteshez fordult segítségért, hogy telepítsen ide is gyermekotthont, amelynek a tagjai növelhetnék a helybeli iskola diáklétszámát. A templom közelében már működik is a gyermekotthon. Igazgatója, Tamás Márta elmondta, hogy tavaly szeptemberben érkeztek Déváról, ugyanaznap vásárolták meg a házat. Jelenleg 13-an vannak, egyik szobában laknak a fiúk, másikban a leányok, külön a nevelők, és közösen használják a konyhát az ebédlővel. A szükséges élelmiszereket a torockóiak és torockószentgyörgyiek biztosítják, a Szent Ferenc Alapítvány fedezi a nevelők bérét, állja a rezsiköltségeket. Folyik a régi épület felújítása. /Balta János: Nagycsalád Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2005. április 12.
Hova lettek az aradi magyarok? – kérdezte egy román nőismerőse az újságírótól. Az illető 1965-ben Máramaros megyéből került Aradra, ahol kénytelen volt megtanulni magyarul, mivel akkoriban így beszélt a lakosság jó része. Most is ért szinte mindent, de a rendszerváltás óta egyre kevesebb alkalma nyílt használni magyar tudását. Balta János sorolta az okokat: a kivándorlás, az egyke-divat, az aradi gyermekek fele nem az anyanyelvén tanul, végül sokan vannak, akik már nem tudják vagy nem akarják beszélni anyanyelvüket. /Balta János: Számonkérés. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./
2005. április 25.
Április 23-án tartotta tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Arad megyei szervezete. Király András leköszönő elnök megtartotta az elmúlt két éves tevékenység beszámolóját. A tavalyi választáson a megye magyarságának 48,2%-a szavazott az RMDSZ-re. A DA-szövetséggel kötött együttműködésről elmondta, hogy a szövetségnek járó 4 igazgatói, illetve 4 aligazgatói tisztségből eddig csupán 2 igazgatóit sikerült elfoglalni. Az elnöki tisztséget csak a leköszönő elnök pályázta meg. A titkos szavazás során a 191 érvényes szavazat közül 169 Király Andrást támogatta. Megválasztották a szervezet felügyeleti szerveit. /Balta János: Megyei tisztújító közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
2005. május 9.
Király András parlamenti képviselő a tanulók buszbérletek támogatását szeretné elérni. Ez ügyben politikai nyilatkozatot tett, interpellált a képviselőházban és kétszer közvetlen kérdést tett fel a szaktárca vezetőjének. A válaszban hivatkoztak a törvényes előírásra, melynek értelmében a diákoknak joguk van a térítésre, de csak vasúton, illetve metrón történő utazás esetében. Király András most kihallgatásra jelentkezett az oktatási miniszternél. /Balta János: Kihallgatáson a miniszternél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./
2005. május 21.
Bogdan Adamczyk minorita szerzetes, arad-belvárosi katolikus plébános dedikálta legújabb könyvét, Ájtatosságok gyűjteménye címmel. Könyvet író pap ritkaságszámba megy, a magyarul író lengyel pedig alighanem egyedi eset. Elmondta, hogy nem tartja magát könyvírónak, inkább valahonnan összegyűjti kiadványai anyagát. Ezt bizonyítják eddigi munkái is, amelyek közül a Ferences lelkiség című anyagát miskolci plébánossága idején gyűjtötte és a minoriták aradi letelepedése 300. évfordulója alkalmából sikerült kiadnia. Második kötete (Pap vagy te) a pappá szentelésének tizedik évfordulója alkalmából különböző kiadványokban megjelent írásait tartalmazza. További kötetei közül a legvaskosabb – az Örömhír, élni az evangéliumot című – prédikációinak válogatása. Negyedik kötete, a Kolbe lengyelből átültetett fordítás. Ötödik könyve, a Keresztúti elmélkedések nagyböjti, ferences ájtatosságok gyűjteménye. Legújabb kötetének /Ájtatosságok gyűjteménye/ megalkotására a hívek kérték fel. Bogdan Adamczyk könyveit Miskolcon nyomtatják. /Balta János: Könyvkiadó atya Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
