|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 192 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-192 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bocsárdi László 2008. április 3.Kukorelly Endre író, költő, a Pécsi Országos Színházi Találkozón résztvevő előadások idei válogatója nyilvánosságra hozta, hogy mely előadások szállhatnak versenybe idén a június 5–14. között zajló, nyolcadik alkalommal megrendezett találkozón. Az erdélyi magyar színházakat a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bocsárdi László rendezte Yvonne, burgundi hercegnő című előadása és a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Göttinger Pál rendezésében színre állított Love&Money című előadása képviseli. /Székelyföldi előadások a POSZT-on. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./2008. április 12.Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház műsorra tűzte Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című darabját, Bocsárdi László rendezésében. Kihívás az egész társulatnak a darab, melyet a szerző még otthon írt. /Bogdán László: A félkegyelmű kihívása, avagy a királyság rossz napjai (Tamási Áron Színház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./2008. április 18.Nagyszabású fesztivállal ünnepli jövőre fennállásának 60. évfordulóját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – jelentette be Bocsárdi László igazgató rendkívüli, majd bemutatta a Reflex névre keresztelt Nemzetközi Színházi Biennálé tervét. A terv szerint azokat az előadásokat kívánják elhozni, amelyeket Lengyelország, Magyarország, Csehország, valamint Románia színházkritikusai kitüntettek. A rendezvény része egy műalkotás felavatása is: a Tamási Áron szellemisége iránti tisztelet jegyében köztéri alkotást állítanak a főbejárat elé. /Illyés Judit: Reflex – a színház berkeiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2008. május 28.A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház négy telt házas előadással zárta a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek programsorozatot. Az Yvonne, burgundi hercegnő előadással szintén sikert aratott a színház, közölte az előadás rendezője, a színház igazgatója, Bocsárdi László. A sepsiszentgyörgyi színház a Vendégségben Budapesten sorozat egyik leggyakoribb meghívottja. Bocsárdi László felújítja a Tamási Áron Énekes madár című színművéből készült A csoda című darabot, amelyet október 6-án Budapesten is megnézhetnek majd az érdeklődők. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Pesten járt a hercegnő. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./2008. június 28.A június 28-i díjkiosztó ünnepséggel, illetve az utána kezdődő Férfi és Nő című – műfaji meghatározása szerint „Koncert négy színészre és zenekarra” – Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György és Kulka János által előadott produkcióval Kisvárdán véget ér a huszadik Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A zsúfoltság június 27-én tetőzött, amikor nyolc – különböző műfajú – előadás és a Kávéházi beszélgetések sorozat utolsó „fejezete” is ugyanaznap zajlott, nagyrészt párhuzamosan. A jubileumi alkalomra való tekintettel a szervezők kissé túlméretezték a fesztivál programját. A kínálat nagyon vegyes volt, a több mint harminc előadásból alig 7-8 érte el azt a színvonalat, amely igazi színházi élményben részesített, állapította meg a lap munkatársa. Ami a díjakat illet, nem lesz tehát nehéz helyzetben a zsűri. Köllő Katalin szerint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója fogja elvinni a pálmát, az Yvonne, burgundi hercegnő című, Bocsárdi László által rendezett előadással. /Köllő Katalin: Kisvárda, huszadszorra (4). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./2008. szeptember 9.Előadásaikkal párhuzamosan színházi fesztiválokat és a közönség számára is nyitott műhelyeket ígér több erdélyi magyar színház. Áprilisban a legrangosabb európai színházi szövetség, az 1990-ben alakult Európai Színházi Unió (UTE) teljes jogú tagjává fogadta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, amely a bukaresti Bulandra Színházzal közösen szervezi meg az Európai Színházi Unió 17. fesztiválját. A nagyszabású rendezvény november 2. –december 18. között várja az érdeklődőket. A magyar színház társulata a Tompa Gábor rendezte III. Richárddal és a Három nővérrel vesz részt az eseményen, ismét színpadra kerül az Andrei Serban rendezte Ványa bácsi, valamint Silviu Purcarete népszerű operarendezése, a Gianni Schicchi is. A kincses városban jelenleg zajlik a hetedik Johann Strauss Nemzetközi Fesztivál, amelynek idén a Magyar Opera ad otthont. Szép Gyula, az intézmény aligazgatója közölte, élénk érdeklődés kíséri az eseményt. A szeptember 13-áig tartó fesztivál minden napján az ifjabb Johann Strausshoz kötődő hangversenyek, előadások lesznek. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata évadtervében ősbemutató, országos bemutató és mesejáték is szerepel. Kövesdy István igazgató, művészeti vezető beszámolt arról, hogy szeretnék ismét feléleszteni Vásárhelyen a közönségtalálkozók hagyományát, a másik terv egy drámaíróműhely létrehozása. Fennállásának 60. évfordulóját egy nemzetközi fesztivál megrendezésével ünnepli a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház: márciusban tartják a REFLEX Nemzetközi Színházi Biennálé első kiadását – mondta Bocsárdi László rendező-igazgató. A fesztivál neve a színház tükörtartó szerepére és az azonnali reagálásra utal. Erdélyi magyar és román társulatok részvételével zajló kortárs drámatalálkozóval kívánja emlékezetessé tenni a társulat fennállásának tizedik évfordulóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Minden bemutatott előadás után közönségtalálkozót tartanak. Az Aradi Kamaraszínház Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című darabját játssza. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház két fesztiválra is tesz előkészületeket ebben az évadban: október 3–5. -én szervezik meg a Dance.movement.theatre nevű tánc- és mozgásszínházi fesztivált, a jövő év májusában pedig a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát. /Fesztiválok évada Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./2008. szeptember 10.Nagy klasszikusokkal készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a 60. évadjára. Bocsárdi László az intézmény rendező-igazgatója elmondta, felújítják a Tamási Áron Énekes madár című színjátékából készült A csoda című előadást, ami Bocsárdi rendezésében a színház 2001-2002-es évadjának egyik legnagyobb sikere volt. Bemutatják Csehov Sirály című darabját Kiss Csaba rendezésében, Veber Balfácánt vacsorára című komédiáját Mircea Cornisteanu viszi színre, Beaumarchais Figaro házassága című művét Zakariás Zalán rendezi, Shakespeare-től Török Viola viszi színre a Szentivánéji álom című drámát. Moliére A mizantróp című művét Bocsárdi László rendezi. Pálffy Tibor egyéni előadása Beckett Az utolsó tekercs című műve alapján állt össze. A hatvanéves évfordulóra a színház bejáratához Tamási szellemiségét tükröző köztéri szobrot terveznek. /Kovács Zsolt: Hatvanadik évadjára készül a sepsiszentgyörgyi színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./2008. szeptember 12.Tamási Áron Énekes madár című színjátékából készült, A csoda című előadás felújításával kezdi hatvanadik évadát a Tamási Áron Színház, felújítják a 2001/2002-es évad egyik legnagyobb szakmai és közönségsikerét. Bocsárdi László, az előadás rendezője elmondta, a Vitéz lélek és az Ősvigasztalás után jött A csoda, egy újszerű Tamási-olvasat. /Bogdán László: Szembenézés önmagunkkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./2008. október 2.2008. október 6-án éppen tízesztendős a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek, mely folytatja eddigi hagyományait. Az őszi idényt a másfél évtizede létező kárpátaljai magyar hivatásos társulat nyitja. Sárkány Sándor vendégrendezésében a nemrég színre került Doktor Zsivágó látható a Thália Színházban. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház 1999. március 30-án játszotta először a Határon túli magyar színházi estek keretében a Sólyompecsenye című slágerdarabot. Ennek felújított változata most Dekameron címmel megy ugyancsak a Tháliában. A hatvanéves sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László a jubileum alkalmából felújította a társulat névadójának Énekes madár című színművéből készült A csoda rendezését, amelyet a budapestiek november 19-én, a Bárka Színházban nézhetnek meg. A Tháliában másnap vendégszereplő legfrissebb szentgyörgyi premiert, a Sirályt pedig az ismert budapesti „Csehov-szakértő” író-dramaturg-rendező, az erdélyi származású Kiss Csaba állította színpadra. Szlovákiát a Komáromi Jókai Színház képviseli. A csupa nő által alkotott Anyám azt mondta, hogy ne! című angol ősbemutatót az új rév-komáromi művészeti vezető, a Budapesten élő, romániai származású, de Londonban diplomázott Lévay Adina rendezte. A Bezerédi Zoltán által színre vitt A bort december 2-án látható a Thália Színházban. A Szabadkai Népszínház december 3. és 6. között teljes évad-keresztmetszetet nyújt az elmúlt időszak legfigyelemreméltóbb produkcióiból. Korábbi vezetője, a Jászai-díjas színész, Kovács Frigyes rendezésében került színre a Szomorú vasárnap. A Szabadkai Népszínház legfrissebb produkciója jól példázza a hungarikum interkulturalitását. Peter Schaffer Equusát a szabadkai Hernyák György rendezte, koreográfusa Döbrei Dénes Franciaországból, a színpadkép tervezője Gadus Erika Szlovákiából, míg a zeneszerző Verebes Ernő Szerbiából. /Darvay Nagy Adrienne Teatrológus, színházi író, művészeti szaktanácsadó: Interkulturális” magyar színjátszás. Vendégségben Budapesten – Határon túli színházi estek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2008. december 18.A leköszönő kormány elfogadta az új színházi törvény végrehajtási utasítását. A színházvezetők már felkészültek az új bérezési rendszer alkalmazására. Meghatározták azokat a kritériumokat, amelyek alapján a minisztériumi, megyei vagy helyi költségvetésből fenntartott kulturális intézmények alkalmazottainak tevékenységét értékelik, meghatározzák a dolgozók fizetését minden év szeptemberének elsejétől a következő év augusztusának végéig. A módszertani szabályozás három nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lép életbe, és a megjelenéstől számított százhúsz napon belül a szóban forgó intézmények kötelesek az új előírásoknak megfelelően módosítani működési és szervezeti szabályzatukat. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója, Nagy Pál szerint ez a határozat csapda a gyergyói, csíkszeredai és az udvarhelyi színházak számára, mert nem tudnak majd eleget tenni az új bérezési feltételeknek, nem lesz rá pénzük. „Meglepetésképpen ért bennünket a hír, hogy a kormány az utolsó ülésen mégis elfogadta a határozatot” – fejtette ki Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója. Úgy tűnt, hogy a sorozatos szakszervezeti tiltakozások hatására mégsem lesz ebből törvény. Béres álláspontjával ért egyet Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója is. /Barabás Cs. Márti, Darvas Beáta: A színházak térfelén a labda. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2008. december 18.A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek tízéves, jól bevált színházi sorozat, amelynek eddigi története, a magyar kulturális életben betöltött szerepe, hála Darvay Nagy Adrienne-nek, már könyv formájában is olvasható. A sorozat indulása nem volt túl rózsás, a „misszót teljesítő szegény vidéki rokonokat” Budapesten közönnyel fogadták, emlékezett a könyv szerzője. Mára azonban állandó rajongótábora van a rendezvénynek, minden évben vendégül látják az erdélyi színtársulatokat, amelyek közül például a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal már tíz éve működnek együtt, és amely csak hajszállal marad le a kolozsváritól, amelynek produkcióit a legtöbbször láthatta a budapesti közönség. A kötetben az elmúlt tíz esztendő összes előadása szerepel. „A kolozsvári és sepsiszentgyörgyi színházak évadkeresztmetszetei, Tompa Gábor és Bocsárdi László, valamint Vlad Mugur nagyszerű rendezései mellett az én szívemhez két produkció áll a legközelebb, a Vlad Mugur emlékére felújított Cseresznyéskert egyetlen nagyszínpadi premiere és a Temesvári Csiky Gergely Színház Hamlet a Nyugatiban címen elhíresült vendégjátéka a ceglédi váróteremben. Büszke vagyok arra, hogy ezek a mi sorozatunkban jöhettek létre” – mondta a nagyváradi születésű színházkutató, szakíró, Darvay Nagy Adrienne. /Kánya Gyöngyvér: Közönytől a rajongásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2009. február 6.Február 9-én, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vendégjátékával kezdetét veszi az Égtájak Iroda Határon túli színházi estek című népszerű sorozatának 22. szezonja. A „Vendégségben Budapesten” 11. évadának tavaszi idényét az évfordulók jegyében állították össze. Az idén 25 éve annak, hogy Bocsárdi László és barátai megalapították Románia első – és a rendszerváltásig egyetlen – alternatív színtársulatát. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió a magyarországi Anger Zsolt színész-rendező által színre-állított Figaro házassága vígjátékkal és a 3 tánc Beckettre című produkcióval jelentkezik. Januárban ünnepelte 35. születésnapját az Újvidéki Színház, amelyet 1974-ben azért alapítottak meg a Vajdaságban, hogy az akkori konzervatív, főként tájoló feladatokkal megbízott Szabadkai Népszínház mellett a délvidéki magyaroknak lehetőséget biztosítsanak másfajta színpadi igényekre, kísérletekre is. Márciusban a teátrum három előadással érkezik: Lorca Bernarda Alba háza című drámája Radoslav Milenkovics vendégrendezésében, Egressy Zoltán Portugálja az igazgató László Sándor színre állításában, a néhány évig Magyarországon élő Gyarmati Kata visszaszerződött Újvidékre: a Hét nap a világ című „játékát” vajdasági barátai vitték a közönség elé, Puskás Zoltán rendezésében. Áprilisban két előadással ünnepelik a Beregszászi Illyés Gyula Színház 15. születésnapját: Vidnyánszky Attila rendezésében Az ember tragédiája és Cervantes Don Quijote című műve Vidovszky György magyarországi vendégrendezésével. 15 éves a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház is, amelyet eredetileg a Népszínház időlegesen megszüntetett magyar tagozatát pótolandó hoztak létre. A szabadkai állandó társulat hamarosan újra működhetett, a Kosztolányi pedig a fiatalok kísérleti műhelyévé vált. Májusban, a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek keretében jelentkeznek. /Darvay Nagy Adrienne: Évfordulók idénye. Határon túli színházi estek Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./2009. február 24.Több mint száz fiatal vett részt az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) országos rendezvényén, a hét végén Sepsiszentgyörgyön megszervezett 12. Versmondó és népdaléneklő versenyen. A háromnapos találkozó a vetélkedő mellett számos kulturális programot is kínált. Az ünnepélyes megnyitó után beszélgetést tartottak, amelyen Rácz Norbert ifjúsági lelkész, az ODFIE elnöke színházról, kultúráról és hagyományokról kérdezte Bocsárdi László rendezőt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatóját, Deák Gyulát, a Háromszék Táncegyüttes igazgatóját és Nemes Levente színművészt. A Mikes Kelemen Elméleti Líceumban az Osonó Színházműhely Részletek a bolyongás meséiből című, több hazai és külföldi megmérettetésen sikerrel játszott előadását láthatták az érdeklődők, a produkciót Fazakas Misi állította színpadra. A verseny szünetében Márk Attila megzenésített versekkel lépett fel, majd István Ildikó népdalénekes állt közönség elé. /Bonczidai Éva: Kulturális vetélkedő és programkavalkád. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./2009. március 7.Gyarapodik a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Jászai Mari-díjas művészeinek sora, Bocsárdi László (2003), Pálffy Tibor (2004), Nemes Levente (2007) után Váta Loránd is kiérdemelte ezt az elismerést. A díjátadásra március 14-én kerül sor. A Budapesten tavaly alapított Kaszás Attila-díjat, mellyel azt a Kárpát-medencei színművészt tüntetik ki, aki az elmúlt év folyamán nyújtott kiemelkedő művészi teljesítménye mellett társulatában fontos közösségépítő szerepet is vállal, idén Nemes Levente, a Tamási Áron Színház Jászai-díjas színművésze, korábbi igazgatója kapta. A díjátadás március 10-én lesz Budapesten a Nemzeti Színházban. /Váry O. Péter: Váta Loránd Jászai-díjas, Nemes Levente Kaszás Attila-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./2009. március 19.Az alapértékekbe vetett hit révén egy vidéki kisváros is lehet európai színházi központ – fejtette ki sajtótájékoztatóján Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház rendező-igazgatója, a neves európai társulatokat vendégül látó REFLEX Nemzetközi Színházi Biennálé kezdeményezője. A fesztiválra meghívott román, magyar, lengyel és cseh előadások többségére már minden jegy elkelt. A nagy érdeklődés Bocsárdi szerint azt bizonyítja, hogy Sepsiszentgyörgy közönsége megérett a magas színvonalú kultúrára, és példaértékűnek nevezte, ahogy a városi és a Kovászna megyei önkormányzat, valamint a helyi vállalkozói szféra felkarolták a színházi biennálét. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy mint európai színházi központ. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./2009. március 20.A Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé második napján Sepsiszentgyörgyön került sor a Tamási Áron Színház hatvanadik születésnapjának megünneplésére. Levetítették a nemrég elhunyt, a színház hatvanas évek végi, hetvenes évek eleji megújulásában rendezőként oly fontos szerepet játszó Seprődi Kiss Attila ötvenedik évfordulóra készült filmjét, majd a beszélgetést levezénylő Váta Loránd az ,,elérhető” színi direktorokat, Sylvester Lajost, Dali Sándort, Nemes Leventét és Bocsárdi Lászlót faggatta, s köszöntötték az ötven esztendeje színpadon lévő László Károlyt. Egy nagyon lényeges dologról nem esett szó. Minél hamarabb pályázatot kellene meghirdetni a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház történetének (krónikájának?) megírására, felmérni, a régi előadások közül egyáltalán mi elérhető még a román televízió magyar adásának archívumaiban, s nagy kérdés, hogy Tompa Miklós nagy Tamási-sorozatáról maradtak-e felvételek. A népszolgálat, az anyanyelvvédelem, a történelemtanítás anomáliáit pótolni akaró előadások, a szórakoztatás, az ideológiai megalkuvások és behódolások csak a képet színesítik. A színház meg tudott újulni, és nevet szerzett magának a szakmában, azt számtalan siker és fesztiváldíj bizonyítja. /Bogdán László: A színház hatvan éve (Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./2009. március 24.Valóra váltak a szervezők reményei, a Sepsiszentgyörgyön egy hete zajló Reflex nemzetközi színházi biennálé európai kulturális főváros hangulatát teremtette meg a városban. A Reflex fesztivál telt ház előtt játszott előadásai élénk vitákat szülnek, a közönségtalálkozók is nagy érdeklődés mellett zajlanak. A Tamási Áron Színház múltjáról, jelenéről és jövőjéről három hajdani és a jelenlegi igazgatója vallott: Sylvester Lajos, Dali Sándor, Nemes Levente és Bocsárdi László vallomásából bontakozott ki a színház 60 éves útja. Eddig három magyarországi és egy lengyel társulat mutatkozott be, mindegyik előadása rangos szakmai díjakat nyert az elmúlt két évadban. /Kovács Zsolt: Európai „reflexek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./2009. április 8.A sepsiszentgyörgyi Reflex nemzetközi színházi biennálé véget ért, 18 előadást, több szakmai beszélgetést, kritikusi szemináriumot foglalt magába. Bocsárdi László szervező, a Tamási Áron Színház igazgató-rendezője elmondta, a fesztivál célja volt, hogy kitekintést nyújtson a nyugati színházi kultúrákra, és a kortárs színjátszás helyzetét mutassa be. Végig telt házzal játszottak. Két évig szervezték a fesztivált, és részleteibe menően sikerült kivitelezni. Érdemes lenne megismételni a fesztivált. A művészi irányvonalon nem változtatnak, hiszen ez a fesztivál pontosan egy irányvonal következménye, mutatott rá Bocsárdi. /Kovács Zsolt: Reflex: ismétlése következik. Interjú Bocsárdi László rendezővel a sepsiszentgyörgyi színházi biennáléról. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./2009. augusztus 26.Egyre több színház ismerteti éves tervezetét, valamint a társulat átszervezését. Augusztus 28-án a Csávási balladával indítja évadját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az előadásban szereplő világhírű szászcsávási zenészek révén a nézők eljutnak egy magyar lakodalomba, egy román keresztelőbe és egy cigánybálba, majd bemutatnak egy városi táncházat és egy fényes nyugati koncertet is. Az előadás egyedi kísérlet arra, hogy az egymás mellett élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális követe a nagyvilágban, magyarázta az előadás lényegét Czilli Balázs. A táncjátékot nagy sikerrel játszották Erdély és Magyarország városaiban, a sepsiszentgyörgyi premier után teltház előtt mutatták be Budapesten a Nemzeti Színházban is. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Sínház első bemutatóját szeptember 29-re tervezik, tájékoztatott Nagy B. Sándor, a színház irodalmi titkára: J. B. P. Moliére Mizantróp című darabját mutatják be, Bocsárdi László rendezésében. Azt követően a Karnebál című produkciót, melyet Caragiale Farsang című darabja alapján Alexandru Dabija rendezett. A sepsiszentgyörgyi társulat hat év után újítja fel Tadeusz Slobodzianek – Ilja prófétáját. Szilveszterkor operett és szimfonikus zene gálaestet terveznek Selmeczi György szerkesztésében. A jövő esztendő első felében Gorkij A fény gyermekei című darabját Zakariás Zalán rendezi. Ezek mellett egyéni előadásokat terveznek a színészek, lesz egy vendégjáték, az elmúlt évad több produkcióját műsoron tartják. Váta Lóránt 14 év után a kolozsvári színházhoz igazol, Váta helyét a Sepsiszentgyörgyre nyolc év után visszatérő Szakács László tölti be. A színész 1994-ben szerződött a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz igazolt át, onnan a zalaegerszegi színházhoz került. Keresztes Attila, a szatmárnémeti Harag György Társulat nemrég kinevezett fiatal igazgatója, állítja színre a Csehov-darabot, a Három nővért. Az október 3-án tartandó bemutató előadáson a helyi társulat mellett fellép Bíró József kolozsvári színművész is. A következő hónapokban további nyolc nagybemutatót ígér az új társulatvezető, mellette két gyermekdarabot is színpadra visznek. Csehov után Tóth Ede népszínművét, a Falu rosszát láthatja a nagyérdemű, Csurulya Csongor rendezésében. Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő lesz Keresztes Attila igazgató második rendezése. A további tervezett bemutatók: Malacbefőtt című szociobörleszk, melynek szerzője Tasnádi István a nyíregyházi színház igazgatója, rendezője Tasnádi Csaba, az anyaországi Kiss Csaba Hazatérés Dániába című drámája, a Veszett fejsze nyele című vígjáték, a Bohóc kerestetik című stúdió-előadás. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban első ízben osztották ki a színészek által alapított Kulissza-díjat, amelyet a múlt évadban végzett háttérmunkájáért Szűcs-Olcsváry Gellért műszaki vezető kapott. Elkezdődtek Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának és Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című előadásának próbái. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Új évadra készülőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./2009. szeptember 8.Anyagi gondokkal küzd, de előadásai színvonalából nem enged a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatóhelyettese, a Tompa Miklós Társulat vezetője, Kövesdy István rendező kifejtette, sajnos mostanában többet foglalkozik pénzügyekkel, mint a színházművészeti feladatokkal. A költségvetés nem a színházi évadhoz, hanem a naptári évhez kapcsolódik, ez nagyon megnehezíti a repertoár kialakítását, mert nem lehet tudni, hogy mennyit kapnak az előadásokra. 2009-ben produkciós költségre feleannyi pénz jutott, mint 2008-ban, és a válság miatt a 2010-es büdzsé sem biztató. Jelenleg kizárólag pályázati pénzekből, támogatásokból finanszírozhatják az előadások költségeit. A Székely Színház Egyesület még csak ezután próbálja megszólítani azokat, akik támogatnák a színházat. Az egyesület már jelentősen hozzájárult a Tanítónő című előadáshoz, amelyet először a Mikházi Csűrszínházban mutattak be a nyáron. A társulat ezzel a bemutatóval kezdi az évadot szeptember 11-én. A Tompa Miklós Társulatnak körülbelül 500 ezer lejre lenne szüksége ahhoz, hogy az új évadban a tervek szerint teljesítsenek. A korábbiakhoz hasonlóan az új évadban 6-7 bemutatóval készül a társulat. Kövesdy István rendezi a Bethlen című darabot, amelyet Závada Pál írt Móricz Erdély-trilógiája alapján. A marosvásárhelyi származású Bocsárdi Lászlót, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatóját várják, aki Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című vígjátékát viszi majd színre. Farkas Ibolya színművészt életműdíjjal jutalmazták Kisvárdán. /Máthé Éva: Tompa Miklós Társulat: Nincs pénz neves meghívottakra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./2009. szeptember 22.Opera, népi játék, királydráma, tragédia és musical, valamint egy bemutató előadás – mindezt az Égtájak Iroda „Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek” sorozatának őszi idénye kínálja a budapestieknek. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatójának, Bocsárdi Lászlónak legújabb rendezése Molière A mizantróp című darabja, melyet a budapesti közönség láthat először. Pálffy Tibor rendezésében Beckett Az utolsó tekercs című monodrámája is színpadra kerül. Shakespeare- és Csehov-darabot mutat be Budapesten a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A kolozsvári Kakuts Ágnes Árva élet címmel egy 16 gyermekes csángó asszony vallomását adja elő. A Kolozsvári Állami Magyar Színház pedig Verdi Álarcosbál című darabjának magyarországi premierjét időzítette a Biennáléra. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Klasszikus köntösben az idei pesti Vendégség. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./2009. október 8.Molière A mizantróp című darabjával kezdi az idei évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház október 9-én. Az előadás a teátrum és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciója, ezért a hivatalos bemutató október 19-én Budapesten, a Thália Színház nagytermében lesz. Első alkalom, hogy a határon túli színházak utaztatásával is foglalkozó művelődési iroda anyagilag is támogatja a színházat, mondta el a darab rendezője, Bocsárdi László igazgató. Az október 9-i előadáson Szabó Béla csíkszeredai főkonzul átadja Bocsárdi Lászlónak a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, amelyet kiemelkedő színházi tevékenységéért érdemelt ki. A színház rendező-igazgatója augusztus 20-a alkalmából kapta meg a kitüntetést, Sólyom László államfőtől. /Bíró Blanka: Kitüntetéssel kezdődik az évad a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./2009. október 8.Gyergyószentmiklóson 1984-ben már létezett két amatőr színjátszó csoport, de megalakult egy harmadik is, Bocsárdi László pályakezdő mérnök vezetésével, aki jelenleg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. A város eleinte kétkedve fogadta az újabb csoportot, de az idők folyamán a fiatal, többnyire műszaki értelmiségiekből álló csoport igazi, profi színészeket foglalkoztató színtársulattá nőtte ki magát, míg a másik két csoport megmaradt amatőr szinten. Ma már a Figura Stúdió Színház neve Kárpát-medence-szerte ismert. 1990-ben az addig amatőr társulat tagjai Figura Stúdió Színház néven létrehozták Erdély hetedik hivatásos magyar színházát. A társulat azonban továbbra is a városi könyvtár fölötti termekben tevékenykedett, mindössze egy-egy bemutató erejéig léphettek fel a művelődési ház színpadán. 1994-ben fordulat következett be a társulat életében, ugyanis Bocsárdi László, a társulat vezető egyénisége néhány alapemberrel átigazolt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházhoz. „Válságos helyzetbe került a társulat, emiatt döntöttünk az átigazolás mellett” – magyarázta Bocsárdi. A társulat azonban túlélte a válságot. A 25 éves Figura immár méltán tekinthető felnőtt színháznak – véli Béres László színházigazgató. /Jánossy Alíz: Negyed évszázada létesült a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./2009. október 12.Társulatának színészei és közönsége előtt vette át október 9-én Bocsárdi László a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgató-rendezője az általa rendezett Molière darab, A mizantróp című évadnyitó előadás után kapta meg a magas rangú állami kitüntetést. A rendező felhívta a színpadra Antal Árpád polgármestert, és Tamás Sándor megyei tanácselnököt, akik támogatták a fesztivált /Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma/ és a színházat. /Kovács Zsolt: Lovagkereszt Bocsárdinak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./2009. október 14.Székelyudvarhelyen folyik a kortárs drámatalálkozó. Az október 12-15. között megrendezett fesztivál célja lehetőséget adni a román és a magyar kortárs drámák bemutatására. A Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház második alkalommal szervezi meg a kortárs dráma fesztivált. Az október 12-i nyitóelőadáson a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Spiró György: Prah című darabját vitte színre László Csaba rendezésében, ezt követte az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház közös produkciója, Matei Visniec: Lovak az ablakban című darabja, Radu Dinulescu rendezésében. Október 13-án a bukaresti Komédium Színház mutatta be Nádas Péter: Temetés című művét, Bocsárdi László rendezésében, majd az Aradi Művelődési Ház és a galaci Fani Tardini Színház közös produkciója következett, Schwajda György: Hymnus című előadása, melyet Radu Dinulescu rendezett. Október 14-én a Nyílt Fórum Füzeteket mutatja be Lőkös Ildikó felelős kiadó, délután Andresz Katalin budapesti színésznő jeleníti meg Alina Nelega: Ameli sóhaja darabját, Gali László rendezésében. Este a bukaresti Act színház mutatkozik be, Alina Nelega: Amalia respira adanc (Amália mélyet lélegzik) című előadással. /Csibi Márti: DráMa – holnap is. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./2009. november 21.Darvay Nagy Adrienne színháztörténész 2002 és 2008 között a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja művészeti szaktanácsadója volt. 1969 óta Budapesten él, de nagyváradiként tartja számon magát. Minden erdélyi színházban otthon van, jól ismer minden társulatot. Tizenegy eddig megjelent önálló kötete szinte kivétel nélkül a határon túli színházakkal, illetve színészekkel foglalkozik. Igaz, hogy a kisvárdai fesztiváltól 2008-ban, annak huszadik évfordulóján „búcsút vett”, az erdélyi színházakat azonban továbbra is szemmel tartja. Októberben véget ért az Égtájak Iroda által rendezett második Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiválja elnevezésű esemény. A színházi programot a Kolozsvári Állami Magyar Színház Három nővére zárta, tényleg rendkívüli sikert aratva a Vígszínházban. Erdélyből az összmagyar színházművészet másik kiválósága, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is fellépett, sőt A mizantrópnak, Bocsárdi László legújabb rendezésének a Biennálén volt a hivatalos premiere. Darvay Nagy Adrienne Megkönnyezett szabadság kötetét 2003-ban románul is kiadták. /(Köllő Katalin): Mivel foglalkozik mostanában... Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, színházkutató. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./2009. december 19.A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatán december 23-án lesz Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című bohózatának bemutatója, a Tompa Miklós Társulat a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel együttműködésben, Bocsárdi László rendezésében viszi színre. Bocsárdi László, az előadás rendezője Marosvásárhelyen született, 1995-ben szerzett diplomát a Színművészeti Akadémián. 1984-ben ő hozta létre Gyergyószentmiklóson a ma Figura Stúdió nevet viselő színházat, jelenleg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház igazgatója. /December 23-án premier a Nemzetiben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2009. december 22.December 23-án lesz Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című darabjának a bemutatója a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál, Bocsárdi László rendezésében. Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója és rendezője, bár Marosvásárhely szülötte, most rendez először szülővárosában. Az előadás román nyelven is feliratozva lesz, így mindkét nemzetiség megtekintheti azt. Ezentúl ez a román társulat előadásainak esetében is így történik, azokat magyar feliratozással tekintheti meg a közönség. /Nagy Botond: Kongresszus következik Premier a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./2010. január 8.Támogatja a kisszínházakat az államA kisebb színházak társfinanszírozását kéri a művelődési minisztériumtól Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, méltánytalan, hogy a nagyvárosokban működő színházakat a minisztérium működteti, míg a kisebb és szegényebb költségvetésű városokban az önkormányzat tartja el a teátrumokat. Antal Árpád e heti találkozójukon arra kérte Kelemen Hunor művelődési minisztert, hogy legalább a jövő esztendei költségvetésbe különítsenek el nagyobb összeget a vidéki színházak társfinanszírozására. A tárcavezető nyitott ebben a kérdésben, és azt javasolta a kezdeményező Antal Árpádnak, hogy vegye fel a kapcsolatot a többi hasonló helyzetben levő önkormányzati vezetővel, majd közösen dolgozzák ki a beadványt. Ez az összeg az idei költségvetésbe már semmiképpen nem kerülhet be, de elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat, hogy a jövő évtől számolni lehessen ezzel az állami támogatással, mondta Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház épülő stúdiótermének befejezésére kért segítséget a minisztériumtól. Az intézmény tavaly több mint 2,5 millió lejt kapott az önkormányzattól, többet, mint egy évvel korábban. A színház működtetésére mégis kevesebb jutott, mert a pénz nagy részét a beruházásra szánták. Továbbá ebből a keretből tartották fenn a bábszínházat és a szimfonikus hangversenysorozat költségeit is ebből fedezték. A városban működő román társulat ennél háromszor kevesebb anyagi támogatást kapott. Antal Árpád azt kérte a művelődési intézményektől, hogy legalább két évig fogadják el a nadrágszíj-megszorító intézkedéseket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ha a művelődési minisztérium beszállna ezen intézmények támogatásába, több pénzt folyósíthatnának a színházaknak. A társfinanszírozás ideális lenne „Nem tudok egyből pozitívan viszonyulni ahhoz, hogy a minisztérium teljes egészében átvegye az önkormányzatoktól a színház támogatását, az viszont jó lenne, ha a minisztérium is beszállna az intézmény finanszírozásába. Ha az önkormányzat finanszírozza a színházat, annak, ha nem is gazdasági, erkölcsi haszna mindenképpen van, hiszen így egy közösség a saját intézményét tartja fenn. Ha a kulturális minisztérium átvenné ezt a feladatot, személytelenebbé válna a dolog” – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója, amikor lapunktól értesült az új tervről. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy önkormányzatnak általában nincs annyi pénze, hogy egy színház számára elegendő támogatást biztosítson, így szerinte az lenne az ideális, ha az önkormányzati támogatás mellett „pluszként” a minisztériumtól is kapnának támogatást. „Ha sikerülne jól kidolgozni a színházak támogatásáról szóló feltételeket, akkor ez a kettős támogatási rendszer lenne véleményem szerint a legideálisabb” – hangsúlyozta Parászka. A 10 éves csíkszeredai teátrum igazgatója kifejtette, a mostani évadban mintegy 15 százalékkal kevesebb támogatást ítélt meg az önkormányzat a korábbiakhoz képest, a válságra való hivatkozással. „Próbálunk úgy dolgozni, hogy ez a gazdasági hiány ne nyomja rá bélyegét a munkánkra” – tette hozzá. „Mindenképpen jó lenne kidolgozni egy központi támogatási rendszert a kisszínházak számára” – jelentette ki lapunknak Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, hozzáfűzve, hogy mindenképpen jó lenne átgondolni a kisszínházak támogatási rendszerét. Kifejtette, az is sokat jelentene, ha legalább részben támogatnák kormányalapokból a kisszínházakat, hasonló formában, mint például Magyarországon, ahol a kis teátrumok támogatási pénzalapja részben állami, részben önkormányzati és részben egy pályázható pénzösszegből tevődik össze. Méltányosságot várnak Erdély legfiatalabb színházát, a Kézdivásárhelyi Városi Színházat jelenleg az önkormányzat működteti. Az októberben kezdődött első évad finanszírozásának legnagyobb része az önkormányzattól származott, de magáncégek is felkarolták a kultúra ügyét. A színháznak egyelőre nincs önálló jogi státusa, a befogadó intézmény, a Vigadó művelődési ház igazgatója, Ferencz Attila a Krónika érdeklődésére elmondta: örvendetesnek tartja Antal elképzelését, hiszen az önkormányzatra jelentős anyagi teher hárul. Az intézményvezető szerint jó lenne, ha a központi költségvetésből tudnák segíteni a színházat, viszont arra is kíváncsi lenne, hogy milyen mértékben, azaz a kisvárosi színházak esetében hogyan osztanák el a támogatást. „Nem kellene a kisszínházaknak annak hátrányát érezniük, hogy sokkal kevesebb anyagi támogatást kapnak, mint a nagyobb kőszínházak, méltányosan kell elosztani az állami pénzeket” – mondotta a Vigadó igazgatója. A céhes város decemberi tanácsülésén Csapó György társulatvezető előterjesztett egy olyan elképzelést, miszerint a színház egy egyesület ügykezelésébe kerüljön, mert ily módon pályázati pénzforrásokat is fel tudnának kutatni, s a továbbiakban az egyesület biztosítaná a szükséges jogi keretet a színház működtetéséhez. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós és Liviu Rebreanu Társulatának támogatása a kulturális minisztérium kezében van, a színház mégis anyagi gondokkal küzd. A magyar társulat december 23-án mutatta be Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című darabjából készült előadását, amelyet a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László rendezett. „A körülmények nem túl jók, állandóan hideg van, és bárki bejöhet, megzavarhatja a próbát. Azonkívül sokszor bérbe adják a színház előcsarnokát különféle rendezvények számára, a színház körül pedig építkezés folyik, ennek zaja is behallatszik, szóval nem ideálisak a körülmények. Más erdélyi magyar színházakhoz képest is komoly gondok vannak” – nyilatkozta Bocsárdi a bemutató előtti sajtótájékoztatón. A nehéz körülmények ellenére a Tompa Miklós Társulat előadásainak nézettsége növekedett az elmúlt évadban, Kárp György színművész, a színház gazdasági igazgatója azonban azt reméli, hogy több támogatáshoz jutnak majd, mivel magyar politikus vezeti a kulturális minisztériumot. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. január 9.Támogathatja a kisszínházakat az államA kisebb színházak társfinanszírozását kéri a művelődési minisztériumtól Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, méltánytalan, hogy a nagyvárosokban működő színházakat a minisztérium működteti, míg a kisebb és szegényebb költségvetésű városokban az önkormányzat tartja el a teátrumokat. Antal Árpád e heti találkozójukon arra kérte Kelemen Hunor művelődési minisztert, hogy legalább a jövő esztendei költségvetésbe különítsenek el nagyobb összeget a vidéki színházak társfinanszírozására. A tárcavezető nyitott ebben a kérdésben, és azt javasolta a kezdeményező Antal Árpádnak, hogy vegye fel a kapcsolatot a többi hasonló helyzetben levő önkormányzati vezetővel, majd közösen dolgozzák ki a beadványt. Ez az öszszeg az idei költségvetésbe már semmiképpen nem kerülhet be, de elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat, hogy a jövő évtől számolni lehessen ezzel az állami támogatással, mondta Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház épülő stúdiótermének befejezésére kért segítséget a minisztériumtól. Az intézmény tavaly több mint 2,5 millió lejt kapott az önkormányzattól, többet, mint egy évvel korábban. A színház működtetésére mégis kevesebb jutott, mert a pénz nagy részét a beruházásra szánták. Továbbá ebből a keretből tartották fenn a bábszínházat és a szimfonikus hangversenysorozat költségeit is ebből fedezték. A városban működő román társulat ennél háromszor kevesebb anyagi támogatást kapott. Antal Árpád azt kérte a művelődési intézményektől, hogy legalább két évig fogadják el a nadrágszíj-megszorító intézkedéseket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ha a művelődési minisztérium beszállna ezen intézmények támogatásába, több pénzt folyósíthatnának a színházaknak. A társfinanszírozás ideális lenne „Nem tudok egyből pozitívan viszonyulni ahhoz, hogy a minisztérium teljes egészében átvegye az önkormányzatoktól a színház támogatását, az viszont jó lenne, ha a minisztérium is beszállna az intézmény finanszírozásába. Ha az önkormányzat finanszírozza a színházat, annak, ha nem is gazdasági, erkölcsi haszna mindenképpen van, hiszen így egy közösség a saját intézményét tartja fenn. Ha a kulturális minisztérium átvenné ezt a feladatot, személytelenebbé válna a dolog” – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója, amikor lapunktól értesült az új tervről. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy önkormányzatnak általában nincs annyi pénze, hogy egy színház számára elegendő támogatást biztosítson, így szerinte az lenne az ideális, ha az önkormányzati támogatás mellett „pluszként” a minisztériumtól is kapnának támogatást. „Ha sikerülne jól kidolgozni a színházak támogatásáról szóló feltételeket, akkor ez a kettős támogatási rendszer lenne véleményem szerint a legideálisabb” – hangsúlyozta Parászka. A 10 éves csíkszeredai teátrum igazgatója kifejtette, a mostani évadban mintegy 15 százalékkal kevesebb támogatást ítélt meg az önkormányzat a korábbiakhoz képest, a válságra való hivatkozással. „Próbálunk úgy dolgozni, hogy ez a gazdasági hiány ne nyomja rá bélyegét a munkánkra” – tette hozzá. „Mindenképpen jó lenne kidolgozni egy központi támogatási rendszert a kisszínházak számára” – jelentette ki lapunknak Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, hozzáfűzve, hogy mindenképpen jó lenne átgondolni a kisszínházak támogatási rendszerét. Kifejtette, az is sokat jelentene, ha legalább részben támogatnák kormányalapokból a kisszínházakat, hasonló formában, mint például Magyarországon, ahol a kis teátrumok támogatási pénzalapja részben állami, részben önkormányzati és részben egy pályázható pénzösszegből tevődik össze. Méltányosságot várnak Erdély legfiatalabb színházát, a Kézdivásárhelyi Városi Színházat jelenleg az önkormányzat működteti. Az októberben kezdődött első évad finanszírozásának legnagyobb része az önkormányzattól származott, de magáncégek is felkarolták a kultúra ügyét. A színháznak egyelőre nincs önálló jogi státusa, a befogadó intézmény, a Vigadó művelődési ház igazgatója, Ferencz Attila a Krónika érdeklődésére elmondta: örvendetesnek tartja Antal elképzelését, hiszen az önkormányzatra jelentős anyagi teher hárul. Az intézményvezető szerint jó lenne, ha a központi költségvetésből tudnák segíteni a színházat, viszont arra is kíváncsi lenne, hogy milyen mértékben, azaz a kisvárosi színházak esetében hogyan osztanák el a támogatást. „Nem kellene a kisszínházaknak annak hátrányát érezniük, hogy sokkal kevesebb anyagi támogatást kapnak, mint a nagyobb kőszínházak, méltányosan kell elosztani az állami pénzeket” – mondotta a Vigadó igazgatója. A céhes város decemberi tanácsülésén Csapó György társulatvezető előterjesztett egy olyan elképzelést, miszerint a színház egy egyesület ügykezelésébe kerüljön, mert ily módon pályázati pénzforrásokat is fel tudnának kutatni, s a továbbiakban az egyesület biztosítaná a szükséges jogi keretet a színház működtetéséhez. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós és Liviu Rebreanu Társulatának támogatása a kulturális minisztérium kezében van, a színház mégis anyagi gondokkal küzd. A magyar társulat december 23-án mutatta be Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című darabjából készült előadását, amelyet a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László rendezett. „A körülmények nem túl jók, állandóan hideg van, és bárki bejöhet, megzavarhatja a próbát. Azonkívül sokszor bérbe adják a színház előcsarnokát különféle rendezvények számára, a színház körül pedig építkezés folyik, ennek zaja is behallatszik, szóval nem ideálisak a körülmények. Más erdélyi magyar színházakhoz képest is komoly gondok vannak” – nyilatkozta Bocsárdi a bemutató előtti sajtótájékoztatón. A nehéz körülmények ellenére a Tompa Miklós Társulat előadásainak nézettsége növekedett az elmúlt évadban, Kárp György színművész, a színház gazdasági igazgatója azonban azt reméli, hogy több támogatáshoz jutnak majd, mivel magyar politikus vezeti a kulturális minisztériumot. Forrás: Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
