Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 259 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-259
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Andronescu, Ecaterina

2002. június 14.

Az RMDSZ és a kormányképviselet tavaszi látogatása után a Bákó Megyei Tanfelügyelőség végre jóváhagyta a csángó szülők azon kérését, hogy gyermekeik számára hivatalosan is induljon magyar nyelvű oktatás Csángóföldön. Asztalos Ferenc, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy a Csángó Szövetség vezetősége riadóztatta az RMDSZ parlamenti képviseletét, mert a pusztinai iskola román igazgatója – félretájékoztatva a szülőket – ellenpropagandába kezdett, azt állítva, hogy a magyar nyelvű tanítás bevezetésével több fontos tantárgyról – például az informatikáról is – le kell mondjanak, melyek nélkül nehéz érvényesülni a jövőben. Miután Bukarestből felhívták a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget, az említett iskolaigazgató véleménye mindjárt megváltozott, és abbahagyta az ellenpropagandát. Most már csak egy aláírásra van szükség. A folyamatos politikai nyomás eredményeként most már semmi akadálya nincs a csángóföldi magyar nyelvű oktatás jóváhagyásának – vélekedett Asztalos Ferenc. /Bágyi Bencze Jakab: Utolsó stációjához érkezett a csángóföldi magyar oktatás kálváriája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./ Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyta a pusztinai és klézsei kéréseket. Az állami oktatás keretében indulhat be a következő tanévtől a magyar nyelv oktatása két moldvai csángó településen. Jún. 13-án Markó Béla RMDSZ-elnök és Asztalos Asztalos Ferenc tárgyalt Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel és Viorel Hrebenciuckal, a kormánypárt képviselőházi frakcióvezetőjével. Ősszel Pusztinán 24, Klézsén pedig 17 gyermek kezdheti meg immár az állami közoktatás keretében a magyar nyelv tanulását heti három vagy négy órában. E tantárgy részét képezi majd a tanrendnek, a gyermekek jegyet kapnak, és a nyolcadik meg a tizenkettedik osztály végén vizsgáznak belőle. "Lám, a magánházakban megszervezett iskola utáni foglalkozás meghozta az eredményét – értelmezte a döntést Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke. - A tanfelügyelőség részéről már semmi akadálya nem lesz a magyar nyelvtanítás beindításának - jelentette ki a Krónikának Livia Liliana Sibisteanu, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség csángó ügyekben illetékes helyettes vezetője. /G. Á.: Magyarórák a csángóföldi iskolákban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

2002. július 6.

Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) júl. 17-21. között a Maros megyei Nyárádszentmártonban lévő Lovasfogadóban szervezi meg első Nyári Akadémiáját. A román kormány részéről a meghívottak között szerepel Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Georgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Vasile Dancu információs miniszter, Vasile Puscas, Románia EU tárgyalási bizottságának vezetője, a szociáldemokratákat pedig Cosmin Gusa főtitkár képviseli. A magyarországi meghívottai között szerepel Magyar Bálint oktatási miniszter, Jánosi György ifjúsági és sportminiszter, Szabó Vilmos politikai államtitkár stb. Az RMDSZ országos vezetősége mellett meghívást kapott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója, jelen lesznek még hazai és határon túli ifjúsági szervezetek vezetői. Nem Tusványos ellenpontja mindez? /(anikó): A Tusványos ellenpontja? A MIÉRT Nyárádszentmártonban rendezi meg az I. Nyári Akadémiát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./

2002. július 18.

Nyárádszentmártonban szervezte meg az idén a MIÉRT (erdélyi magyar fiatalok RMDSZ mai csúcsvezetőségéhez áll közel álló érdekvédelmi szervezete) első nyári akadémiáját. Júl. 17-én kezdődtek az előadások. A vitára RMDSZ- politikusokat hívtak meg /Varga Attila képviselő, Szabó Károly és Eckstein Kovács Péter szenátor/. Júl. 17-én Veres Valér, Bíró A. Zoltán és Bodó Julianna szociológusok előadása hangzott el az erdélyi ifjúság problémáiról. A táborba várják Cosmin Gusát, a kormánypárt főtitkárát, Ecaterina Andronescu oktatási minisztert, Medgyes Pétert, a magyar Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárát, Markó Béla szövetségi elnököt, Asztalos Ferenc parlamenti képviselőt és másokat. /(Máthé Éva): Nyári Akadémia - Nyárádszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2002. július 19.

Nyárádszentmártonban júl. 17-én nyílt meg az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) az I. Nyári Akadémiája. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke kijelentette, hogy "senki sem foglalkozott olyan behatóan az ifjúság gondjaival, mint ahogyan ebben a táborban szeretnénk azt megtenni". Felbukkant a tusnádfürdői Nyári Szabadegyetem ellen kitalált I. Nyári Akadémia "Ellentusványosként" megfogalmazott gondolata, s erről Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette: "örömmel nyugtázom, hogy újabb és újabb ifjúsági mozgalmak jelennek meg, ezek valamiért szervezett valamik, és nem valami ellen vannak." Varga Attila képviselő szerint a jobb és bal kétpólusos ideológiarendszert nem szabad kivetíteni az erdélyi ifjúságra. Az erdélyi ifjúság gazdasági társadalmi problémái című előadáson Veres Valér szociológus beszámolt a Belső-Erdélyben és a Partiumban élő magyarság gazdasági és szociális helyzetéről. Az itt elvégzett kutatásból kiderült, hogy a fiatalok nagy része városon él, és 80%-uk fogalmazta meg kivándorlási szándékát. Veres Valér szerint legalább 20%-uk el fogja hagyni az országot a közeljövőben. A nagyméretű kivándorlásnak nem etnikai vonzata van elsősorban, hanem gazdasági okai. Bíró Zoltán, a kulturális antropológiai munkacsoport vezetője a székelyföldi fiatalság helyzetéről számolt be. Székelyföld periférikus régiónak számít, versenyképtelen, és a kárpátaljai gazdasághoz hasonlítható. A kutatók tradicionális-rituális világot látnak Székelyföld esetében, ahol a fiatalok a családot, a nemzetet, a vallást nevezik meg értékként. Bíró szerint azonban tapasztalható egy belső modernizációs folyamat is, amely a fiataloknak a szülőkkel szembeni életformaváltásaként jelenik meg. Medgyes Péter, a magyar Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára kijelentette, a Medgyessy-kormány feladatának tekinti megakadályozni a kivándorlást, ugyanakkor a szociál-liberális koalíció továbbra is szeretné bővíteni az itteni magyar oktatás lehetőségeit. Az előadáson nem jelent meg Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. /Borbély Tamás: Megnyílt a MIÉRT I. Nyári Akadémiája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

2002. július 22.

Csupán húsz helyet kap ősztől a gyergyószentmiklósi művészeti oktatás- emelte ki a Salamon Ernő Gimnáziumhoz eljuttatott levelében Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő. Június 21-én 700 szülő aláírását mellékelve a szülői bizottság kérte a szakminisztériumtól az idén drasztikusan csökkentett beiskolázási helyek felülvizsgálását és kiegészítését. Garda Dezső parlamenti képviselő Ecaterina Andronescu miniszter asszony távollétében Constantin Corega államtitkárnak személyesen adta át a szülői bizottság kérését, s azóta is folyamatos kapcsolatban van a minisztériummal. Garda Dezső képviselő legalább nyolcvan helyet kér a jóváhagyott húsz helyett Júl. 10-én újabb minisztériumnak címzett irat született, melyet az iskolaigazgató, a szakbizottság elnöke, Pál Árpád polgármester, Dézsi Zoltán alprefektus, Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Garda Dezső képviselő és a főtanfelügyelő is aláírt. Garda csodálkozik azon, hogy mindezek ellenére a főtanfelügyelő asszony küldött egy válaszlevelet, amelyben fenntartja a csökkentést. /Gergely Edit: Gyergyói harc a művészeti oktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2002. augusztus 3.

A 2003-2004-es tanévben már a fakultatív kis-, közép-, és nagycsoportokkal ellentétben kötelezővé válik az ún. iskolaelőkészítő csoport látogatása, így első osztályba csak olyan gyereket lehet majd beíratni, aki rendelkezik az ennek elvégzéséről tanúskodó igazolvánnyal. A hír összezavarta az érintett pedagógusokat és a szülőket, hiszen eddig úgy hírlett, hogy a kilencedik osztály kötelezővé tételével válik kilencéves időtartamúvá a közoktatás. /Sz. Cs.: Kötelezővé válik az óvodai iskolaelőkészítő csoport. Megreformálták a tanügyi reformot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ A 2003-2004-es tanévtől kezdődően megszűnik az óvoda utáni előkészítő év, pontosabban az iskolai év első osztályává alakul át - közölte Ecaterina Andronescu miniszter. Ennek a változtatásnak a következtében a kötelező iskolai évek időtartama - a jelenlegi gyakorlattól eltérően - nyolc évről kilenc évre bővül. Az ősszel kezdődő tanév a tanárok és a diákok számára egyaránt felkészítő év lesz az új rendszerre való áttérés előtt. V. K.: Kilenc osztály kötelező. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

2002. augusztus 8.

Azok a tanárok, akik ötös alatti jegyet kaptak a versenyvizsgán, nem dolgozhatnak a tanügyben, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. Arra is felkérte a tanfelügyelőségeket, bocsássák el a szakképzetlen pedagógusokat. Szerinte az így fellépő tanárhiányt úgy lehetne pótolni, hogy a jelenlegi kinevezett pedagógusok órabér ellenében vállalnák el a fennmaradó tanórákat. A versenyvizsgán megbukott szakképzett jelentkezőknek eddig lehetőségük nyílt évente helyettesítő tanárként dolgozni. Most azonban a miniszteri rendelet értelmében semmiféle funkciót nem kaphatnak a tanügyben. A versenyvizsgázók 36 százaléka kapott 5-ösnél alacsonyabb osztályzatot Kovászna megyében. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint addig nem teszik ki állásaikból a megbukott tanárokat, míg a szaktárca erre írásban nem utasítja az intézményt. Az üres állásokra való kinevezéskor az idei személyzeti leépítés nyomán állás nélkül maradt 140 óvónő és tanító élvez elsőbbséget. A megyében 283 állás maradt betöltetlenül. Kolozs megyében mintegy háromszáz helyet írtak ki a versenyvizsgára, ezeket még nem sikerült betölteni. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a miniszter "butaságokat beszél, aki ilyesmiket állít, a törvény nem engedélyez ilyesmit". Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a megyében annyi a betöltetlen pedagógusi állás, hogy kénytelenek lesznek nyugdíjasokat is alkalmazni. A gyengén felkészült pedagógusok a Temes megyei tanfelügyelőknek fejtörést okoztak. Az 1 043 jelölt közül 274-en még az átmenőjegynek elkönyvelt ötösig sem tudták magukat feltornászni. A tanfelügyelőség a magánegyetemek keretében működő főiskolákra hárítja a felelősséget, hiszen a megbukott pedagógusok zöme ezen intézményekből került ki. - Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elítélte a miniszteri nyilatkozatot és a tanári állások betöltését célzó vizsgarendszert. Szerinte alkalmasabb lenne a tanárok felvételére egy szemtől szembeni interjú, hiszen a pályázók tudásszintjéről egyetemi oklevelük tanúskodik, legfeljebb ott lenne értelme írásos versenyvizsgát tartani, ahol több jelentkező van egy helyre. /Drákói intézkedések a tanügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2002. augusztus 9.

Az oktatási miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy kiutasítják a tanügyből azokat, akik a tanügyi véglegesítő vizsgán ötösnél gyengébb osztályzatot értek el, illetve a szakképzetlen pedagógusokat. A kinevezett tanárok magasabb bérhez jutnak, amennyiben felvállalják a fenti okokból eltávolított tanerők óráit, nyilatkozta Ecaterina Andronescu miniszter. Úgy vélte, a gyenge teljesítményt nyújtó tanárok szégyent hoztak a román oktatási rendszerre és a miniszter asszonyra egyaránt. A 28 054 vizsgázó hetven százaléka nem érte el a sikerhez szükséges hetes osztályzatot, ugyanakkor a közel húszezer sikertelen vizsgázó közül közel kilencezer még ötös átlagot sem kapott. Közülük senki sem taníthat a következő tanévben. Amennyiben jövő évi vizsgájuk sikerül, visszafogadják őket a tanügybe. /Nagyobb fizetés a túlórázó tanároknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2002. augusztus 9.

A tanügyi törvény szerint a 2003-2004-es tanévtől át kell térni a kilencosztályos kötelező oktatásra, A négyéves általános iskolai oktatás egy évvel történő meghosszabbítása helyett a minisztérium azzal az ötlettel állt elő, hogy az óvodák iskolára előkészítő nagycsoportját átviszik az iskolákba, ahol tanítónők foglalkoznak majd a hatéves gyermekekkel. A kísérleti programot egyelőre 12 megyében vezetik be (köztük Maros megyében is), majd a 2003-04-es tanévtől kiterjesztik az egész országra. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő törvénytelennek tartja a kísérlet bevezetését, annál is inkább mivel előzőleg nem kérték ki a parlamenti szakbizottságok véleményét. Kovács Júlia, Maros megyében az óvónőkért felelős tanfelügyelő elfogadhatatlannak minősítette, mivel ezelőtt két hónappal az ország hat megyéjében, köztük Maros megyében is beindítottak egy kísérleti programot, amelynek az a célja, hogy minden öt-hét év közötti óvodás korú gyereket bevonjanak a kötelező foglalkozásba. Eddig ugyanis a 12.057 óvodás korú gyerek 10 százaléka nem járt óvodába. Az óvoda egy jól működő rendszer, amit felborítani több, mint vétek. Az óvónők körében óriási a felháborodás, mivel, ha valóban kötelezővé teszik az előkészítő osztályt, sokan állás nélkül maradnak. A gyermekeknek az óvodában van a helyük, ahol játékosan, a koruknak megfelelő környezetben annyi mindenre meg lehet tanítani őket. /(bodolai): Hatévesen az iskolába. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter asszony bombasztikus kijelentései nagy visszhangot váltanak ki az ország közvéleményében. Megdöbbentő volt az a kijelentése, hogy a címzetes (tituláris) tanári állások betöltésére szervezett versenyvizsgán ötös alatti minősítést elért szakképzett pedagógusoknak nincs helyük a tanügyben, a következő tanévre nem kaphatnak katedrát. A miniszter asszony egy szót sem ejtett arról, hogy a vizsgatételek összeállítása körül sem volt minden rendben, hisz olyan módszertani kérdésekre kellett feleletet adni, amire a tudományegyetemeket, főiskolákat frissen végzett fiatalok nincsenek felkészítve. A legújabb elméleti ismeretekből elégtelenre vizsgázó tanárok között akadnak olyanok is, akik többéves pedagógusi pályafutásuk során bebizonyították, hogy eredményesen tudnak tanítani. Emellett a tanügyben nagyfokú a hiány szakképzett pedagógusokban. /(bodolai): Bombasztikus kijelentések. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

2002. szeptember 14.

Háromhavi vita után úgy tűnik, mégiscsak az eredeti létszámmal kezdi el az új tanévet Gyergyószentmiklóson a művészeti iskola. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter elismerte, hogy a gyergyói művészeti oktatást nem lehet négy év után felszámolni, s szó sincs a művészeti osztályok létszámcsökkentéséről - adta hírül Garda Dezső parlamenti képviselő, aki kihallgatást kért ez ügyben. Garda Andronescutól megtudta: az Oktatási Minisztérium nyár eleji rendelete, miszerint 20 helyet adnak Gyergyószentmiklósnak, csak az első osztály létszámára vonatkozik. Szilágyi Ferenc iskolaigazgató a még nem kapott értesítést az újabb fejleményről, reméli, hogy a miniszter pozitív válasza eljut az iskolához. Szilágyi reményei szerint a szept. 16-i iskolakezdésre megérkezik a tanfelügyelőség utasítása is. /Gergely Edit: Elvethető a részmegoldás? Megmarad a gyergyói művészeti oktatás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

2002. október 1.

Ecaterina Andronescu miniszter asszony ígérete szerint pár napon belül megjelenik az érettségi vizsga szervezésének és lebonyolításának módszertana, bár a törvény szerint azt legkésőbb szept. 1-ig közölni kellett volna. Jelenleg közel 200 ezer végzős diák, illetve tanáraik sem ismerik az érettségi programot, a vizsgák lebonyolítását és azt sem, hogy milyen tantárgyakból kell majd vizsgázniuk. /(anikó): Kétszázezer végzős még nem tudja miből fog érettségizni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

2002. október 7.

A román kormánynál keresik igazukat azok a sepsiszentgyörgyi magyar szülők és tanárok, akik a múlt héten a református egyház elleni kirohanásokkal szálltak síkra a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáért. Az okt. 4-i botrányos találkozóról beszámolt Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ területi elnöke. Teljes dokumentációt nyújtottak át a Székely Mikó Kollégium ügyében érintett szülők és tanárok Ecaterina Andronescu tanügyminiszternek. Ezzel azt próbálják igazolni, hogy törvénytelen volt a Mikó épületének visszaszolgáltatása az egyháznak. Albert Álmos azt vallja: mindent vissza kell adni az egykori tulajdonosoknak. A nyári viták, a többszöri egyeztetések után azt hitte, sikerült megoldani a kérdést. Ezért volt furcsa, hogy a román sajtó az elmúlt napokban ismét a Székely Mikó Kollégiumról kezdett cikkezni. Az írások szerint a református egyház butikokat hoz létre az iskola épületében, a református egyház kiszorítja a Mikó Kollégiumot. Albert Álmos polgármester kérte Ecaterina Andronescu miniszter asszonyt, jöjjön el Sepsiszentgyörgyre, és nézze meg, milyen felújítások zajlanak az iskolában. A polgármester megdöbbenésére a megjelent szülők a református egyházat, a Református Kollégium vezetőségét, a területi RMDSZ-t vádolták a jelenlevők. A szülői bizottságot Pusztai Miklós ügyvéd és Okos András képviselte, Kékedi Katalin tanárnő pedig a Mikó pedagógusait. Szerintük csalással jutott vissza az egyházhoz az épület. Nyilvánvaló hazugságok hangzottak el. Mindez rendkívül káros hatással lehet ez a visszajuttatandó egyházi ingatlanok ügyében. A jövő heti kormányülésen a miniszter asszony nyugodtan kijelentheti, hogy nem kell az egyházi ingatlanokat visszaszolgáltatni. Elfogadhatatlan, hogy román intézményeknél tesznek feljelentést, és egyházellenes hangulatot gerjesztenek. /Farkas Réka: Újraállamosítást kérnek a szülők. Törvénytelen volt a Mikó visszaszolgáltatása? = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

2002. október 17.

Okt. 15-én az RMDSZ képviselői - Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője, Borbély László, Winkler Gyula és Asztalos Ferenc képviselők - találkoztak Ecaterina Andronescu oktatási miniszterrel, Okt. 16-án pedig a szövetség szenátusi és képviselőházi frakcióinak tagjai megbeszéléseket folytattak Miron Mitrea lakás, szállítás, valamint közmunkaügyi miniszterrel. Az oktatási tárca vezetőjével folytatott megbeszéléseken az RMDSZ képviselői kitértek az egyes iskolák magyar tagozatait érintő sajátos problémákra. Szó esett egyrészt azokról az épületekről, amelyeket az önkormányzatok nem tudnak befejezni, ezért szükséges a minisztérium támogatása, Megegyezés született az RMDSZ ez irányú igényeinek támogatásáról. Megegyeztek a községek vízellátását szabályozó programnak két újabb - Kovászna és Szilágy - megyére történő kiterjesztéséről. Az ifjúsági lakások építéséről szóló programban megegyeztek az erdélyi megyékről. A képviselők elégedetlenségüket fejezték ki az erdélyi autópálya tervének további halasztása miatt. /Miniszterekkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. Megbeszélés Andronescuval és Mitreával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2002. október 17.

A háromszéki RMDSZ vezetősége kijelentette, nem nagyon van esély arra, hogy az elkövetkező évben is protokollum szülessen a Szociáldemokrata Párt és a szövetség között. Az SZDP háromszéki vezetői Cosmin Gusa, az SZDP főtitkárának sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmából kifejtették, hogy Keresztély Irma főtanfelügyelőt meneszteni kell tisztségéből. Előzőleg Adrian Vlad Casunean, a kormánypárt Kovászna megyei elnöke kijelentette: a főtanfelügyelő asszonynyal való kapcsolatuk eredményes. Cosmin Gusa kifejtette, a közeljövőben Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel megbeszélést folytat Keresztély leváltásáról. /Kiss Edit: Az SZDP a főtanfelügyelő asszony leváltását kéri. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 17./

2002. november 9.

Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter okt. 8-án Kolozsvárra érkezett, az Unifest diákfesztiválra jött. Miután Kolozs megye prefektusával, Vasile Soporannal találkozott, a tanfelügyelőség felé vette útját. Az RMDSZ - az előzetes politikai egyeztetések eredményeképpen - Kolozsváron várták, hogy sor kerüljön arra a találkozóra, amelyben Ecaterina Andronescu, Pap Géza püspök és a Kolozsvári Református Gimnázium vezetői annak megoldását keresik, hogy a református egyházat megillető ingatlan, amelyben a Gheorghe Sincai román tannyelvű középiskola működik, visszakerüljön jogos tulajdonosához. Lapzártáig nem derült ki, hogy a felek találkoztak-e vagy sem. /Gállfy Attila: Püspök és miniszter tárgyalt a Református Kollégium épületéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2002. december 17.

Dec. 17-én tárgyalnak az egykor a Református Kollégium /Kolozsvár/ által használt épületegyüttes ügyében a református egyház, a tanintézet és a Gheorghe Sincai Gimnázium képviselői. Asztalos Ferenc képviselő szerint Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter megígérte: dec. 20-áig átadják az épületet. /Lázár Lehel: Újabb megbeszélés a kollégium ügyében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

2003. január 29.

Az RMDSZ küldöttsége jan. 29-én Brassóban, Ecaterina Andronescu tanügyminiszter jelenlétében tárgyalta az Áprily Lajos Líceumnak önálló magyar tanintézménnyé való alakításának kérdését. Borbély László képviselő, emlékeztetett arra, hogy a líceum problémája a kormánypárttal kötött 2002. évi együttműködési megállapodás egyik fontos pontjaként szerepelt, amelynek értelmében a tanintézmény keretén belül működő román és magyar tagozatok számára külön épületet kell biztosítani. Borbély László elmondta, hogy a kormánypárt vezetőivel, a múlt héten folytatott tanácskozás során döntés született ebben az ügyben. Ennek értelmében a magyar tagozat megkapja a teljes épületegyüttest, a román tagozat számára pedig a jövő hónap folyamán elkezdik egy új oktatási intézmény felépítését, amelyet előreláthatóan 2003 szeptemberében vehetnek át az illetékesek. /Előrelépés az Áprily Lajos Líceum ügyében. = RMDSZ Tájékoztató, jan. 29., 2379. sz./

2003. február 11.

Kétértelmű ígéreteket kapott Vekov Károly képviselő a Nevelési és Kutatási Minisztériumhoz címzett interpellációjára, amelyben a kisérettségi és érettségi tételek központi fordításának megoldását sürgette. Ecaterina Andronescuminiszter kijelentette: a minisztérium lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy a tételek többségét központilag fordítsák le a nemzetiségek nyelvére. A magyar és német nemzetiségű diákok számára minden tételt központilag fognak majd lefordítani. Megfigyelők szerint az ígéret tudatosan kétértelmű, és szinte előrevetíti az eljövendő magyarázkodást: minden kisebbségnek ugyanazon jogok járnak ki, így a magyarnak és németnek nem lehet pluszjogokat adni. /Kétértelmű válasz Vekovnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2003. február 11.

Az oktatás reformja részeként elrendelték a hatéves gyermekek iskolakötelezettségét, idén tesztrendszert alkalmaznak az érettségin. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter tervei között szerepel a kreditrendszer bevezetése a gimnáziumokba és az iskolaigazgatói tisztség menedzseri munkává való alakítása. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke szerint az oktatási hálózat nincs felkészülve arra, hogy a hatévesek iskolakötelezetté válnak. /Veress Kata: Megújul az oktatásügyi rendszer? = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

2003. február 18.

Mintegy 150 román diák és szüleik tüntettek febr. 17-én Brassóban, az Áprily Lajos Gimnázium épülete előtt azért, hogy a 6-os iskola román diákjai ugyanabban a felújított épületben tanulhassanak márciustól, mint az Áprily diákjai. Az Áprily-gimnázium világbanki támogatásból felújított épületét a korszerűsítési munkálatok 2001-es megkezdéséig közösen használta a két tanintézmény, azóta azonban külön épületbe járnak a 6-os iskola román és az Áprily Lajos Gimnázium magyar diákjai. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter brassói látogatásakor megígérte, hogy szeptembertől kezdődően a 6-os iskola testületileg egy teljesen új épületbe költözhet, a román szülők bizalmatlanok. A sorozatos kudarcok után úgy döntöttek, hogy tüntetést szerveznek az Áprily Gimnázium előtt. 1990 óta harcolnak a brassói magyarok azért, hogy a gimnázium újra magyar legyen. Az épületet egyébként a katolikus egyház visszaigényelte, a restitúciós eljárás folyamatban van. /Román diákok tüntettek Brassóban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

2003. február 21.

Sem a magyar, sem a román diákok nem költöznek be a brassói Áprily Lajos Gimnázium felújított épületszárnyába addig, amíg a román iskola is fel nem épül - jelentette ki Otilian Neagoe Brassó megyei prefektus a román diákok szüleivel folytatott febr. 20-i megbeszélésen.Az Áprily Lajos Gimnázium márciusi átadásáról az idei RMDSZ- PSD országos protokollum rendelkezik, arra azonban nem tér ki, hogy a felújított épületben az átadás után mely oktatási intézmények folytathatják tevékenységüket. A román iskola teljes felépítése leghamarabb őszre várható. Petki Pál, az Áprily Lajos Gimnázium igazgatója megerősítette: a néhány héttel ezelőtti megbeszélésen, amelyen Ecaterina Andronescu tanügyminiszter is részt vett, konkrét ígéretként hangzott el, hogy március folyamán, az épületszárny befejezésekor az Áprily Lajos Gimnázium osztályai birtokba vehetik az épületet. /Lukács János: Senki nem költözik be őszig az Áprilyba. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2003. február 24.

Febr. 23-án Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter oktatókkal, egyetemistákkal, polgármesterekkel, tanfelügyelőkkel és vállalkozókkal tárgyalt. Dáné Károly egyetemi adjunktus a magyar diákok líceumi továbbtanulási számarányát (50 százaléknál kevesebb) kevesellte a román diákokéhoz (60 százalék fölötti) képest, nehezményezve, hogy több szakterületen (mezőgazdaság, gazdaság) nincsen anyanyelvű képzési lehetőség. Másik felvetése az érettségi tesztek magyar nyelvre való fordítására vonatkozott. Kérte, hogy a tételek már a minisztériumból magyarul érkezzenek. Az első kérdés kapcsán a miniszter úgy vélte, a bemutatott az adatok nem valósak, mert nem tükrözik azon magyar diákok számát, akik román tannyelvű osztályokban tanulnak tovább, az érettségi tesztekkel kapcsolatban pedig biztosította a kérdezőt: idén a vizsgateszteket a minisztérium magyarul is kiküldi a középiskoláknak. Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora a bentlakások hiányát és a vendégdiákok ügyét vetette fel. /Antalfi Imola: Marosvásárhelyen járt az oktatásügyi miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2003. február 25.

A febr. 23-án Marosvásárhelyre látogató Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter az újabb magyar tannyelvű osztályok létrehozásával, a magyar anyanyelvű iskolaigazgatók etnikai alapon való kinevezésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy mindig is a szakmai hozzáértést tartotta fő kritériumnak az előléptetésben, és nem etnikai alapon kell történnie az igazgatók kinevezésének. Azokban az iskolákban, ahol mind magyar, mind román tannyelvű osztályok működnek, Andronescu természetesnek tartja, hogy magyar anyanyelvű igazgató is legyen. Ovidiu Natea Maros megyei prefektus szerint: "ott, ahol a magyarok többségben vannak, a főigazgató magyar, és fordítva, ahol a románok vannak többen, ott román." Ioan Nicolaescu PSD-s szenátor, a MOGYE fizika katedrájának professzora kijelentve, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem (MOGYE) esetében a román és a magyar diákok számarányának leszögezése nem olyan egyszerű, mérlegelni kell a sikeresen vizsgázók évről évre változó számarányát, ezenkívül a magyar diákok román helyekre is pályázhatnak. A szenátor szerint bantusztáni helyzet állna elő, szeparációhoz vezetne az egyetemen a magyar tanszékekkel. /Antalfi Imola Bantusztáni helyzet kialakulásától tart Ioan Nicolaescu szenátor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

2003. március 8.

Rövid látogatást tett Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A sajtónak csak egy részét hívták meg a vele való találkozóra, a Romániai Magyar Szót nem értesítették. Dáné Károly egyetemi tanár, az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatási alelnöke beszámolt a látogatásról. Városi és vidéki iskolaigazgatók, helyi vezetők voltak jelen. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatónője tett fel a kollégiumra vonatkozó kérdést arról, hogy náluk lehetséges-e például informatikát és más világi szakokat beindítani. Nem talált megértésre a miniszter asszonynál. Dáné Károly szóvá tette a magyar érettségi tételek sorsát, a jövő tanévre vonatkozó beiskolázást és az, hogy a tanügyben dolgozó magyar vezetők /főtanfelügyelő- helyettes, aligazgató/ munkaköri leírásában jó lenne, ha megjelenne a különleges feladatkör. Ez utóbbiról a miniszter asszony hangsúlyozta, hogy erre nem kell utalnia munkaköri leírásban. Andronescu szerint a magyar vezetők kinevezésével nem a szegregációt akarják erősíteni, hanem a testvériséget. Valójában, hangsúlyozta Dáné, ha magyar osztályok vannak egy iskolában, kell, hogy felelősük legyen. Nemrég az egyik marosvásárhelyi iskolában felelősségre vonták a magyar aligazgatónőt, mellesleg magyar szakos tanárnőt, amiért az iskola hirdetőtáblájára magyar nyelvű kis értesítést függesztett ki egy rendezvénnyel kapcsolatban a magyar ajkú tanárok számára. Dáné kiemelte, hogy Maros megyében a beiskolázási számok évek óta diszkriminatívak. A nyolcadik osztályt végző román gyermekek 65%-a számára hirdetnek meg kilencedikes helyeket. A magyar nyolcadikosok 48%-ának jut hely a középiskolákban. Ezt nem igazságos. A miniszter asszony megjegyezte, hogy a magyar gyermek mehet román osztályba is, tehát előnyben részesül. Ha valaki mezőgazdasági vagy erdészeti osztályba akar iratkozni, csakis románul tanulhat. Ugyanakkor Maros megyében egyetlen magyar adminisztratív osztály sincs, honnan fognak majd kikerülni a magyar tisztviselők, hivatalnokok. Évente kb. hatvan román középkáder végez Maros megyében. Az egész megyében egyetlen magyar közgazdasági osztály létezik, de nem a kereskedelmi, hanem az Elektromaros Líceumban. /Máthé Éva: Ami kimondatlan maradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2003. március 20.

Ecaterina Andronescu nagyváradi látogatásakor ért véget a kéthetes tanügyminisztériumi ellenőrzés a Bihar megyei tanfelügyelőségen. Az ellenőrző csoport tagja Matekovics Mihály, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség egyik vezetője, aradi főtanfelügyelő helyettes, aki a kisebbségi oktatás kérdéseiben vizsgálódott Nagyváradon. Matekovics Mihály szerint a megyében elegendő a kisebbségi - magyar, német és szlovák - nyelveken oktató tanintézetek száma, hasonlóképp kielégítőnek találta a magyar osztályok létszámát. Országosan is gond van a vidéki iskolák infrastrukturális fejlettségével, felszereltségével. Az újságíró kérésére Matekovics Mihály összehasonlította az aradi és a bihari kisebbségi oktatás helyzetét. "Biharban minden téren az adatok hatszorosát kell vennünk, amíg nálunk, például Aradon csak a Csiky Gergely Iskolacsoport létezik, s az ezen belüli szakok között választhatnak (szakiskolai csoportokból is), addig Biharban magyar és magyar tannyelvű osztályokat működtető középiskolák között dönthetnek a tanulók és a szülők." A két határ menti megyében erősebb az elvándorlás. /Balla Tünde: Két évi tanfelügyeletet mérlegeltek Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2003. március 28.

Román-orosz oktatásügyi egyezményt írt alá márc. 27-én Ecaterina Andronescu román és Vlagyimir Filipov orosz tanügyminiszter. A megállapodást a Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök által vezetett moszkvai kormányküldöttség bukaresti látogatásának eredményeként kötötték meg. /Incze Ferenc: Előkészületben az alapszerződés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

2003. április 14.

Az ország közepének elszigetelődését eredményezné a Székelyföldi Fejlesztési Régió megvalósulása, szögezték le ápr. 12-én a Szociáldemokrata Párt Hargita megyei szervezetének képviselői. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter jelenlétében a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezete nyilatkozatban ítélte el a kezdeményezést. Szerintük a székelyföldi régió megvalósulása a magyar közösség elszigetelődését vonná maga után. "Az ország közepének nemzetiségi alapon történő elszigetelődése mind az ország fejlődésére, mind demokráciánkra káros hatással van" - áll a közleményben. Valer Dorneanu szerint gazdasági és adminisztratív régiókat nem lehet nemzetiségi alapon létrehozni. "Teljességgel kizárt, hogy nemzetiségi alapon szerveződő tartományok jöjjenek létre Romániában" - jelentette ki Besztercén Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, a székelyföldi régió megalakítására tett kísérletekre utalva. A szaktárca vezetője szerint az RMDSZ ilyen irányú próbálkozásai törvénybe ütköznek. /Rédai Attila: Az elszigetelődéstől tartanak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

2003. április 15.

Süketek párbeszéde volt Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony és a Hargita megyei iskolaigazgatók ápr. 12-i, csíkszeredai találkozóját. Andronescu beszélt a hatévesek beiskolázása körüli helyzetről /eddig Romániában hét éves korban kezdődött az iskolai oktatás. Több egymásnak ellentmondó nyilatkozat,, utasítás született. A szülő írásos kérése alapján írják be a hatéveseket az iskolába, de ugyanilyen írásos kérés alapján járathatják továbbra is óvodába. Andronescu kitért a tízosztályos kötelező oktatás bevezetésére is: minden nyolcadik osztályt végzett diáknak kötelező lesz folytatni tanulmányait, a középiskola első két éve, tehát a kilencedik és tizedik osztály ezentúl a kötelező oktatás része lesz. Több polgármester és iskolaigazgató felvetette a fűtésgondokat, a gázszámlákat. Ecaterina Andronescu ígéretet is tett arra, hogy a közigazgatási miniszterrel együtt keresi majd a megoldást. Az osztályok megemelt tanulólétszámával kapcsolatban kiderült: nem kötelező a 30-as felső határ, az erről szóló írásos utasítást egyszerűen letagadta a miniszter. /Takács Éva: Mire volt jó a miniszteri látogatás? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./

2003. április 18.

Rendkívüli tanácsülésen döntöttek ápr. 17-én a bögözi helyi tanács tagjai arról, hogy egyelőre nem veszik le a névtáblát a Wass Albert Általános Iskola faláról, hanem kérni fogják Mircea Dusa Hargita megyei prefektustól: a rehabilitációs per végéig függessze fel a döntés végrehajtását. Abban reménykednek, hogy Asztalos Ferenc képviselő közbenjárására Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter és a Hargita megyei prefektus döntésével helyén maradhat a bögözi iskolatábla. /Zilahi Imre: Bögöz haladékot kért a prefektustól. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2003. április 23.

Ápr. 22-én Gheorghe Funar Kolozsvár polgármestere újabb bizonyítékot szolgáltatott magyar nyelvtudására vonatkozóan. A Vasile Soporan ellen benyújtott rágalmazási és sértési per tárgyalásán Gheorghe Funar nehezményezte, hogy nem a megyei tanfelügyelőségtől, hanem a Duna tv-ből értesült a Gheorghe Sincai Líceumban történtekről. Funar beperelte a prefektust, mert szerinte Vasile Soporan megsértette és rágalmazta egy, az említett oktatási intézménynél történtekkel kapcsolatos sajtóközleményben. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter novemberi látogatását követően Funar nyilvánosságra hozott egy, az államfőnek intézett nyílt levelet, amelyben azt állította, a tanügyminiszter és az RMDSZ képviselői titkos egyezséget kötöttek a prefektus irodájában "a román líceum magyar kézre adásáról". Válaszában a prefektus rosszhiszeműséggel vádolta a polgármestert, amit Funar rágalmazónak és sértőnek vélt, így beperelte a kormány helyi képviselőjét. - Csak 1990-ben történhetett meg, amikor még nem voltam polgármester, hogy a román iskolákból kitegyék a román gyerekeket az RMDSZ-es fiókák beköltöztetése érdekében - jelentette ki a tárgyaláson Funar. A tanúk sorra tagadták, hogy Ecaterina Andronescu múlt évi kolozsvári látogatása során szóba került volna a volt református fiúgimnázium visszaszolgáltatásának ügye. Amíg én leszek az igazgató, addig a Sincai Líceum román oktatási intézmény marad! - mondta az igazgató. /Kiss Olivér: A polgármester a Duna tévét nézi. Politikai célú pereskedés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-259




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998