Megjelent az Orvostudományi Értesítő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának közleményei ? 1991. Hatvenegyedik kötet. Szerkeszti: dr. Bérczes Judit, dr. Puskás György, dr. Rácz Gábor. A kötet az 1991. május 10-én Székelyudvarhelyen tartott tudományos ülés anyagát tartalmazza.
1992. április folyamán
Temesváron évtizedek óta működik a Franyó Zoltán Irodalmi Kör /kezdetben Ady Endre nevét viselte/, mint a város magyar művelődési életének egyik legfontosabb fóruma. Létezése, helytállása, a kör kiadványa, a Lépcsők antológia komoly kultúrpolitikai tett volt a diktatúra idején. Az elmúlt évtizedben Mandics György vezette ügyvivő elnökként a kört. Sokoldalú irodalmi munkássága miatt azonban 1990 szeptemberében lemondott, illetve átadta tisztét Illés Mihálynak. Illés Mihály /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, elbeszélései, regényei jelentek meg. A Franyó Zoltán Irodalmi Körnek kilenc írószövetségi tagja volt 1990 őszén /Anavi Ádám, Bárányiné László Ildikó, Bárányi Ferenc, Illés Mihály, Kiss András, Mandics György, Mandicsné Veress Zsuzsa /ő időközben elhunyt/, Oberten János és Pongrácz P. Mária. A későbbiekben az érdeklődés csökkent, kevesebben jöttek el a kör üléseire. Bárányi Ferenc politikai téren tevékenykedik, Bárányiné László Ildikót lefoglalja a szeretetszolgálatban betöltött munkája. Szükség lenne arra, hogy a fiatalok jelentkezzenek. A kör megindította az Ezredvég folyóiratot. Pénzhiány miatt azonban csak két számot sikerült megjelentetniük. /Boér Jenő: Hogyan tovább, Franyó-kör. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./ Ezredvég /Irodalom, művészet, társadalom, Temesvár/ 1. szám: 1990 tavasz, 2. sz.: 1990 nyár Főszerkesztő: Szekernyés János, titkár: Boér Jenő.
1992. április folyamán
Benkő Samu ismertette a jelentős intézmény, az Erdélyi Tudományos Intézet történetét. A mindig összmagyar kategóriákban gondolkodó Teleki Pál kezdeményezte 1940-ben /Észak-Erdély visszatérésekor/, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem újjászervezésekor, hogy hozzanak létre olyan új tudományos intézetet, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett központi irányító műhelye legyen minden, a tájegység múltjára, jelenére és jövőjére irányuló kutató munkának. 1940 októberében hivatalosan megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet /ET/, első kolozsvári munkaértekezletén maga Teleki Pál kormányfő elnökölt. Az ETI munkába állításának irányításával a miniszterelnök Tamás Lajos és Kniezsa István Kolozsvárra kinevezett egyetemi tanárokat bízta meg. Hat intézeti tanárt neveztek ki: László Gyula régészt, Nagy Zoltán szövetkezeti szakembert, Venczel József statisztikust, K, Kovács László etnográfust, Makkai László történészt és Teleki Géza geológust. Az ETI munkáját tizenegy szakosztályban kezdte el /földrajzi, néprajzi, történeti, régészeti, társadalomtudományi, nyelvészeti, magyar-román kapcsolatok, magyar-száz kapcsolatok, irodalmi, embertani és élettani/. Számba vették az anyaországban és Erdélyben készen levő vagy félig kész tudományos munkákat, és ezeket kellő szakmai megmérettetés után nyomdába küldték. A kezdeti tanári kart új tagokkal /Jancsó Elemér, Juhász István, Méri István, Nagy Jenő/ bővítették. Gazdag tartalommal jelent meg Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1940-1941, Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942, a harmadik kötet /Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1943/ utolsó lapján a Megjegyzésben szerepelt, hogy a rendkívül viszonyok miatt az Évkönyv szedését bizonytalan ideig nem lehet folytatni, így a kötetnek csak az "első három tanulmánya jelenhetik meg /1944. október 1./" A rendkívüli viszonyok azt jelentették, hogy az ágyúk már Kolozsvár határában dörögtek. Évek múlva, 1947-ben, elsősorban Szabó T. Attila szívósságának köszönhetően megjelent az 1843-as Évkönyv II. kötete is. Közben 1945-ben az ETI útjára bocsátotta Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1944 című impozáns kiadványát. Amíg élt Teleki Pál, az ő szellemi irányításával működött az ETI. Tragikus halála után az ETI élén Tamás Lajos maradt az igazgató, tőle csak budapesti professzori kinevezése után, 1944 nyarán vette át a vezetést Szabó T. Attila. Az ETI első korszakának értékelését Mikecs László végezte el élete utolsó tanulmányában /Új erdélyi tudomány. Jegyzetek az Erdélyi Tudományos Intézet működéséhez, Erdélyi Múzeum XLIX (1944)/. Mikecs Lászlót 1944-ben kolozsvári otthonából elhurcolták a szovjet katonák sokezer kolozsvári polgári lakossal együtt, Mikecs szovjet fogságban halt meg. 1945-ben megalakult a Bolyai Tudományegyetem, az ETI szervezetileg átkerült az egyetem kötelékébe. Az ETI elnöke az egyetem rektora /Csőgör Lajos/, igazgatója az egyetem rektor-helyettese /György Lajos/ lett, új intézeti tanárként meghívták Faragó József folkloristát, Imreh István gazdaságtörténészt és Markos András szociológust. A háború után az egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Tudományos Intézet közösen munkálkodott azon, hogy biztosítsák az erdélyi magyar értelmiség utánpótlásának intézményes feltételeit. Szabó T. Attila 1946-ban azt javasolta, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyóirata, az Erdélyi Múzeum, önállósága megtartásával, legyen az ETI közlönye is. 1947 tavaszán azután megindult a hírhedt harc "az elvtelen magyar egység" ellen, és elkezdődött az erdélyi magyarság hagyományos intézményrendszerének módszeres felszámolása. A támadásokból kijutott az ETI-nek is, igazgatóját, György Lajost elsőnek vette célba a kommunista rendszer. Ekkor lett az ET igazgatója a marxista Gaál Gábor. Gáll Ernő világnézeti váltással biztosítottnak látta az ETI jövőjét: "Az Erdélyi Tudományos Intézet végre be kell törjön és ott irányadóvá kell váljék a dialektikus és történelmi materializmus." /Utunk (Kolozsvár), 1948. 2. sz./ Gaál Gábor azt a feladatot kapta, hogy az ETI-t építse be az akkor létrehozott kolozsvári Akadémiai Fiókba. Az induláskor azzal kecsegtették Gaál Gábort és az ETI-ből átvett magyar kutatókat, hogy ezek az új akadémiai intézetek kétnyelvűek lesznek, és az erdélyi magyarsághoz kötődő tudományos témáknak az új intézmény programjában helyük lesz. Ezt az ígéretet nem tartották meg. Az ETI-t formálisan nem szüntették meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszüntetését /1950/ és az ETI csöndes felszámolását követte a nagy tisztogatás a Bolyai Tudományegyetemen, 1952-ben Szabó T. Attilával és Jakó Zsigmonddal az élen éppen azokat távolították el, akik a legjobban tudták, hogy mi a feladata Erdélyben a magyar tudósnak, emlékezett Benkő Samu. /Benkő Samu: Az Erdélyi Tudományos Intézet. = Valóság (Budapest), ápr./
1992. április folyamán
Balogh Edgár élete összegzéseként hitet tett a szeretet mellett. Emlékezett arra is, hogy amikor Márton Áron püspök meglátogatta volt rabtársát, a beteg Venczel Józsefet, akkor felkereste őt is. /Balogh Edgár: A szeretet dicsérete. = Keresztény Szó (Kolozsvár), ápr./
1992. április folyamán
Megjelent a Kulcs húsvéti száma, a C. E. /református/ munkacsoport támogatásával látott napvilágot. Főszerkesztője Horváth Levente, felelős szerkesztő: Berszán István. Közölte többek között dr. Hegedüs Lóránt Jézus és Dosztojevszkij című írását. /Kulcs (Keresők lapja, erdélyi diáklap, Kolozsvár), 1992/2. sz./
1992. április folyamán
Megjelent az Értesítő, a helyi RMDSZ kiadványa. Az első szám kétoldalas. /Értesítő (Brassó), ápr. - 1.sz./
1992. április folyamán
Újabb egyházi lap látott napvilágot, a Magnificat, a Ferences Kisebb Testvérek Rendje értesítője. /Magnificat (Csíksomlyó), ápr./
1992. április folyamán
Kincses Kolozsvár címmel jelentkezett a "Kolozs megyei RMDSZ híradója - külföldön élő honfitársainknak". /Kincses Kolozsvár, ápr./
1992. április folyamán
Nagyenyeden a kollégium Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára megjelentette a Bethlen Gábor Kollégiumi Emléklapok című kiadványt.
1992. június folyamán
Egyed Ákos foglalta össze a honismereti tevékenység helyzetét. Az 1989-es változás után a Művelődés folyóirat továbbra is folyamatosan foglalkozott ezzel a kérdéssel, emellett a megújuló lapok közül néhány már a címével is jelezte a helytörténeti jelleget /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Székely Újság (Kézdivásárhely), Szamosmente (Dés), Aranyosmente (Torda), Szabadság (Székelyudvarhely), Csíki Lapok (Csíkszereda), Kalotaszeg (Bánffyhunyad), stb./. Különösen a történelmi ismeretek terjesztésében eredményes munkát vállal a Székelyudvarhelyen megjelenő két folyóirat, a Székely Útkereső és a Székelység /alcíme: A Székelyföldet és népét ismertető folyóirat/. A kolozsvári Szabadság napilap melléklete, az Erdélyi Híradó kitűnt helytörténeti anyagok közlésében, így Kolozsvár régi utcaneveiről Asztalos Lajos értekezett. A Háromszék a megye településeit ismertette, a sajnálatosan megszűnt Székely Újságban pedig Binder Pál és Cserey Zoltán Kézdivásárhely gazdag 1848-as hagyományait ismertette. Értékesek a székelyföldi honismereti füzetek, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által kiadott Múzeumi Füzetek sorozat és Csíkszeredában az Útravaló kiadvány-sorozat. Sepsiszentgyörgyön adják ki a Tulipán Füzeteket ismeretterjesztő folyóiratként. Egyed Ákos összefoglalójában kiemelt két könyvet, "amely a helytörténet és az egyetemes magyar történelem határmesgyéjén helyezkedik el": az egyik a Marosvásárhely és vártemploma /Budapest, 1990/ című, Medvigy Endre által szerkesztett tanulmánykötet, a másik a Pataki József válogatásával készült Kolozsvári emlékírók /1603-1720/ (Kriterion, Bukarest, 1990) című kiadvány. /Egyed Ákos: Honismereti tevékenység az erdélyi magyarság körében. = Művelődés (Kolozsvár), jún./
1992. június folyamán
A Székely Útkereső 1990 áprilisában, a Székelység pedig 1990. júliusában indult. Székely Újság (Kézdivásárhely), hetilap: 1989. dec. 23-1991. márc. 11. - újraindult: 1991. szept. 26., de azután megszűnt. A Múzeumi Füzetek 1990 júliusától indult. Szabadság (Székelyudvarhely) napilap volt 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig. Egy száma még megjelent 1992. ápr. 25-én. Az Útravaló első száma 1990-ben jelent meg: Művelődéstörténeti sorozat /Csíkszereda/. A Tulipán Füzetek /Székelyföldi ismeretterjesztő folyóirat/ 1990. decembere és 1992. januárja között látott napvilágot Sepsiszentgyörgyön.
1992. június folyamán
Endrődi Szabó Ernő bemutatta Vékony Gábor Dákok, rómaiak, románok című munkáját. /Endrődi Szabó Ernő: Délibábok hősei avagy a néptörténet ?diszkrét? bája. = Kortárs, jún./
1992. június folyamán
Megjelent az A-Vitamin ifjúsági folyóirat első száma. /A-Vitamin (Nagyvárad), jún./ Az új kiadvány nem lett hosszú életű, mindössze három száma jelent meg.
1992. június folyamán
A Valóság örökébe lépett Változó Valóság (Bukarest) hetilap június hónapban megszűnt. Születnek új lapok, de az anyagi nehézségek miatt egyes lapok eltűnnek.
1992. szeptember folyamán
Az erdélyi magyar sajtóban eddig ismeretlen, szokatlanul durva hangon támadta Bréda Ferenc Magyari Lajos költőt: "Az erdélyi - s általában: a - kultúrának - nem kacsósándorokra s egyéb nullitásokra van szüksége, hanem minimum Platónra, s ez érvényes mind könyvkiadásunk pórias és korlátoltan népnemzetinél is szabolcskamihályosabb voltára, mind pedig egyetemi és iskolai tankönyveink - s nemkülönben a politikai élet - magyarilajosaira." Bréda Ferenc fölsorolta a "transzilván szellem" nagyjait, köztük Tamás Gáspár Miklóst, akiknek haza kellene térniük. /Korunk (Kolozsvár), 1992/9. sz./
1992. szeptember folyamán
Megjelent az Arménia, alcíme szerint: Magyarörmény időszaki szemle. Sok évtizednyi szünet után újraindul az Arménia, az erdélyi örménység fóruma. A pápa idén márc. 1-jén beiktatta az erdélyi katolikus örmények apostoli kormányzóját Jakubinyi György segédpüspök személyében. - A kiadvány szerkesztője Keresztes Zoltán (Kolozsvár). /Arménia (Kolozsvár), szept./ Keresztes Zoltán a lap mindenese, elkezdte az erdélyi örmények történetét közölni, melyet folytatni fog. Antikváriusként ismert volt a diktatúra idején. Az 1989-es fordulat után keresztrejtvény-újságot adott ki - 1991-ben - Keresztes Zoltán Keresztrejtvényei címmel.
1992. november folyamán
Dr. Csűry Bálint nyelvészre emlékeztek szülőfalujában, Egriben, szülőházán emléktáblát avattak. Az emléktáblát Bara István készítette a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megbízásából, a tábla is hirdeti: "Emelte a K. L. M. T. Szatmár megyei fiókja, a Szatmárnémeti RMDSZ és az Egri RMDSZ". Az emléktábla elhelyezése mellett emléküléssel adóztak a kiváló tudós munkásságának. Egykori tanítványa, Nagy Jenő elevenítette fel Csűry Bálinttal kapcsolatos emlékeit. /Nagy Jenő: A tanítvány emlékezik. = Szamoshát (Szatmárnémeti), nov., III. évf. 5. sz.. újraközölte: Művelődés (Kolozsvár), dec./ Dr. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr. 13./
1992. november folyamán
Megjelent az Advent Szemle, a Romániai Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház magyar nyelvű folyóiratának első száma. /Advent Szemle (Bukarest), nov./
1993. február folyamán
Az RMDSZ Bihar megyei kiadványában Jakabffy László alelnök visszatekintett az elmúlt évre. A helyhatósági választások eredményeként a megyében az RMDSZ-nek 18 polgármestere és 282 tanácsosa van. A parlamenti választáson a megyében az RMDSZ megtartotta az 1990-ben elért 3 képviselőházi és egy szenátori képviseletét. /Létünk (Az RMDSZ Bihar megyei kiadványa, Nagyvárad), 1. sz./
1993. február folyamán
Arménia címmel megjelent a magyarörmény időszakos szemle második száma. Kiadója a Magyarörmény Baráti Társaság, főszerkesztője Keresztes Zoltán /Kolozsvár/. /Kincses Kolozsvár (A Kolozs megyei RMDSZ híradója ? külföldön élő honfitársainknak) febr. ? II. évf. 2. szám./
1993. február folyamán
Új Ezred címmel január közepén közéleti, gazdasági, kulturális napilappal gazdagodott Kolozsvár. Szőcs Géza a főszerkesztő, de a lapból nem derül ki, hogy ki a kiadó, ki a laptulajdonos és melyik az előállító nyomda. /Kincses Kolozsvár (A Kolozs megyei RMDSZ híradója ? külföldön élő honfitársainknak) febr. ? II. évf. 2. szám./
1993. április folyamán
Magyar nyelvű szaklapok is napvilágot látnak, ilyen például az áprilisban megjelent Bokréta: Virágkedvelők lapja /Athos Lapkiadó, Kolozsvár/. Az egyik újabb diáklap pedig a Buborék, a Székelyudvarhelyen levő 2. sz. Szakközépiskola /Matricagyári/ diákújságja.
1993. április folyamán
Megjelent a Fókusz, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet lapja. A Fókusz később A Hang (Arad) folyóiratban kapott helyet.
1993. április folyamán
Újraindították áprilisban a Mini című lapot. A Mini /Független romániai magyar hetilap, Csíkszereda/ 1991. szept.-1992. jún. között jelent meg. Most folyóiratként indult újra.
1993. április folyamán
A teológusok is diáklappal jelentkeztek: Quo Vadis (Kolozsvár, protestáns teológusok lapja), ápr.
1993. április folyamán
Megjelent a Corvin Rejtvénymagazin /Déva/ különkiadása, a Corvin Extra.
1993. június folyamán
Máj. 10-én kísérték utolsó útjára, a gyulafehérvári székesegyház kriptájába a Szent István alapította, ma több mint félmilliós lélekszámú római katolikus erdélyi egyházmegye nyugalmazott püspökét, dr. Jakab Antalt. A püspök Kilyénfalván született 1909-ben. Gyulafehérvári, majd római tanulmányai után segédlelkész volt Gyergyóditróban, Gyulafehérváron, majd Kolozsváron. Később az egyházjog tanára lett a Hittudományi Akadémián, Gyulafehérváron. Márton Áron püspök elhurcolása után az egyházmegye életét irányító titkos ordinátus lett, 1951-ben letartóztatták. Tizenhárom évig, 1964-ig volt börtönben, közben ólombányában is dolgoztatták. 1968-ban újra elfoglalhatta teológia katedráját. 1971-ben nevezte ki a pápa utódlási jogot biztosító segédpüspöknek. 1980-tól, Márton Áron püspök halálától ő volt az egyházmegye püspöke, 1990-ben kérte, hogy nyugalomba vonulhasson. Püspöki évei állandó lelkiismereti gyötrődést jelentettek, amelyek nem óhajtott kompromisszumokkal is jártak. /Jakab Gábor: Elhunyt dr. Jakab Antal püspök. = Keresztény Szó (Kolozsvár), jún./ Dr. Jakab Antal /Kilyénfalva, 1909. márc. 13. - Gyulafehérvár, 1993. máj. 5./ 1951. aug. 24-től 1964. ápr. 16-ig börtönben volt.
1993. június folyamán
Szakkiadványok is megjelennek, ilyen a Fabula, alcíme Faipar-Bútorgyártás-Lakberendezés. Az EMT faipari szakágazatának lapja. Székelyudvarhelyen adják ki, évente kétszer.
1993. június folyamán
Megjelent a Porond (Nagyvárad) társkereső magazin.
1993. november folyamán
Beke György összefoglalta a Neptun-ügyet, elítélve a hármak tárgyalásait. Megszólaltatta Kolumbán Gábort, az SZKT alelnökét, aki szintén elutasította Tokayék tárgyalásait. /Beke György: Útkeresés vagy úttévesztés? = Erdélyi Magyarság (Budapest), nov. - 16. sz./
