|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 219 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 211-219 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kereskényi Gábor 2010. április 15.Civil összefogás SzatmáronTizenhárom civil szervezet és 2 közintézmény közös kampányt hirdetett, amellyel a szatmári adófizetők 2 százalékos adományait szeretnék megszerezni. A szervezetek szerint azért fontos ez a kezdeményezés, mert egyedül körülményes, és nehéz megszólítani a lakosságot, összefogva nagyobb esélyük van Szatmáron tartani azt a pénzt, amely felhasználatlanul a fővárosba vándorolna. Kereskényi Gábor alpolgármester a kampányindító sajtótájékoztatón elmondta, komoly összegekről van szó, amelyek hasznosak a közösség számára. „Amellett, hogy a szatmáriak megismerhetik a helyi civil szervezeteket és eldönthetik, kinek adják a támogatásukat, a gesztust, fontos a közösségi érdekek szempontjából is” – fogalmazott a városvezető. Tavaly Szatmár megyében több mint 23 ezer személy ajánlotta fel adója 2 százalékát valamilyen szervezetnek, és ezáltal csaknem 2 millió lejnyi támogatás folyt be. Ezzel a partiumi megye hatodik helyen áll régiójában, amelyet több mint 68 ezer adományozóval és 8 millió lejjel Kolozs megye vezet. Végh Balázs Krónika (Kolozsvár) 2010. április 23.Bilincsbe verték Kereskényi Gábor alpolgármestert, pereli a csendőrtSzatmár megye – Büntetőjogi feljelentést tesz Ioan Săbăduş csendőrkapitány ellen a nagyváradi táblabíróság melletti ügyészségen Kereskényi Gábor, akit megbilincseltek szerdán, a kosárlabdameccs szünetében. Túlkapással vádolja Ioan Săbăduş csendőrkapitányt Kereskényi Gábor. Szatmárnémeti alpolgármesterét, aki egyben a Városi Sportklub igazgatótanácsának elnöke is, szerda este, a VSK – Aradi ICIM női kosárlabda bajnoki mérkőzés szünetében bilincselték meg azért, mert erélyesebben lépett fel, amikor számon kérte a csendőrkapitánytól, hogy miért nem írják alá a bírói laphoz tartozó jegyzőkönyvet. „Előbb Éles Péter, a csapat menedzsere kérte erre a kapitányt. Akkor visszautasították a klub képviselőjét, arra hivatkozva, hogy a mérkőzés elején kellett volna hogy aláírják az okmányt. Ezért kért meg Péter engem, hogy írassam alá a csendőrökkel a jegyzőkönyvet – mondta pénteken lapunknak Kereskényi Gábor. – Hiába hívtam telefonon a szatmári parancsnok helyettesét, Dorel Gheţeát, hogy jobb belátásra térítse Săbăduşt, a meccsre kirendelt csendőrcsapat kapitánya továbbra sem volt hajlandó aláírni egy papírt, amelyen a találkozó végeredménye is múlhatott volna. Tudniillik ha nem írják alá a jegyzőkönyvet, akkor a szövetség zöldasztalnál törölhette volna a meccs eredményét. Ekkor a VSK már nyerésre állt, és egy ilyen butaság miatt veszthettünk volna. Ezután én is mérgesebb lettem és erélyesebben léptem fel. Azt mondtam a kapitánynak, hogy viselkedése szégyent jelent a csendőrségnek. Ekkor lefogtak és megbilincseltek” – folytatta az alpolgármester, aki hangsúlyozta: nem hagyja ennyiben az esetet, hétfőn büntetőjogi feljelentést tesz Săbăduş ellen a nagyváradi táblabíróság melletti ügyészségen. „Ilyen személyeknek nincs mit keresniük a csendőrség kötelékében” – fakadt ki Kereskényi. A Szatmár Megyei Csendőrség oldalunkhoz eljuttatott állásfoglalásában elismerte, hogy Kereskényi Gábort „megbilincselték 2–3 percre, amíg megnyugodott”. A sajtóközleményből kiderült, hogy az alpolgármester vitába keveredett a csendőrkapitánnyal, ezért arra kérték Kereskényit, hogy tartson velük csendőrautóhoz az ügy tisztázása érdekében. „Mivel az alpolgármester nem akart önszántából az autóhoz menni, erőszakkal vitték oda a csendőrök. Az agresszív viselkedése miatt bilincselték meg” – olvasható a közleményben. Cristian Nicolae Silaghi szóvivő elmondta, belső vizsgálat indult az eset tisztázására, de úgy tudjuk, a katonai ügyészség egyik képviselője is Szatmárra fog érkezni. A Szatmár Megyei Csendőrség késő délután újabb közleményt küldött szerkesztőségünkben. Ez már a harmadik változata az állásfogalásnak, viszont utóbbiban már nem ismeri el, hogy megbilincselték volna az alpolgármestert. erdon.ro 2010. június 7.Elkezdődött Trianon sebeinek gyógyításaKárpát-medence-szerte megemlékezéseket, emlékműavatásokat szerveztek a hétvégén a trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulóján. A rendezvényeket első ízben szervezték meg hivatalosan is a nemzet egységének jegyében, azt követően, hogy a magyar Országgyűlés az elmúlt héten a Magyar Összetartozás Napjává nyilvánította a szerződés aláírásának napját, június 4-ét. Erdély-szerte megemlékeztek a hétvégén a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulójáról. Tegnap mintegy ezer, Nagyváradról, Kolozsvárról és a Székelyföld különböző szegletéből érkezett személy válaszolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására, és „zarándokolt” el Gyimesbükkbe. Az eseményen Tőkés László EP-képviselőn kívül jelen volt Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete is. „A lelki határokat nem lehet felülírni” A megemlékezés a katolikus templomban kezdődött, ahol Salamon József helyi plébános prédikációját hallgathatták végig a hívek és meghívottak. Az ünnepi szentmisét követően a résztvevők jelentős része a csíkszeredai huszárok vezetésével átvonult a tavaly felújított Kontumáci-kápolnához. Itt Deáky András nyugalmazott pedagógus, a határ „őrzője” ismertette a hely jellegzetességeit, beleértve a Rákóczi György építtette vár romjait, az egykori utolsó magyar vasúti őrházat, valamint a Mária Terézia támogatásával felépült kápolnát. Füzes Oszkár felszólalásában a csíksomlyói búcsú példájából kiindulva, amikor „piros-fehér-zöld takaró borította dombokat”, rámutatott: az országhatárokat bármikor felülírhatja a nemzetközi jog, pontosabban a nemzetközi jogtalanság. A lelki határokat azonban az ellenfél nem tudja megváltoztatni, a nemzet határai ott húzódnak, ahol mi azokat meghúzzuk, mutatott rá. „Minden magyar gyereknek, anyának, férfinak és szónak megvan a maga helye ezeken a határokon belül, és én csak megköszönni tudom, hogy ez így van” – hangsúlyozta a nagykövet. Tőkés László elsősorban lelkészként, egykori püspökként szólt a hallgatósághoz, hangsúlyozva: elérkezett az idő a trianoni korszak lezárására. Nincs már helye az önsajnálatnak, annak, hogy mindig másban keressük a kudarcok okát – figyelmeztette hallgatóságát az EP-képviselő. „Egy gyógyuló Magyarországból, gyógyító anyaország lesz lassanként” – mutatott rá Tőkés László, aki szerint ennek tudatában ideje felszámolnunk belső Trianonunkat. A beszédeket a zágoni Mikes Kelemen vegyes kórus és a csíkszeredai Árvácska együttes előadásai tették színesebbé, a megemlékezés szeretetünnepséggel zárult. Trianon-emlékművet avattak Farkaslakán A trianoni szerződés aláírására emlékeztek tegnap a Székelyudvarhely melletti Farkaslakán is, ahol felavatták Erdély első Trianon-emlékművét. A Millenniumi emlékparkban tartott eseményen Albert Mátyás polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd leleplezték az Apostoli kettős kereszt nevű emlékművet. A Magyar Polgári Párt (MPP), a farkaslaki önkormányzat, valamint a Tamási Áron Kulturális Egyesület által szervezett ünnepségen jelen volt Kövér László fideszes országgyűlési képviselő is, aki beszédében a Trianon óta eltelt 90 év történéseit idézte fel. „90 évvel ezelőtt a harangszó a darabokra tépett Magyarországon szólalt meg, ideje szembenézni a trianoni örökséggel, ideje észrevenni, hogy senki nem emel fel, és senki nem véd meg minket, ha mi nem becsüljük meg önmagunkat” – fejtette ki Kövér László, aki szerint a történelem nemcsak rombol, hanem időnként esélyt ad, így új reményekkel léphetünk tovább. „Az emlékmű nemcsak a múlt, hanem a jövőbeli felemelkedés szimbóluma is” –mutatott rá az öt méter magas emlékmű avatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kérdéssel fordult a hallgatósághoz: van-e küldetése annak az embernek, aki június 4-én, a magyar nemzet gyásznapján született. „Az ember elvi és erkölcsi küldetését nem a születés dátuma határozza meg, azonban tennünk kell érte, hogy a mostani magyarországi változások mindenkinek új esélyt adjanak” – adta meg a választ a politikus. Az emlékművet – amely nemzeti összetartozásunkat szimbolizálja – a különböző egyházak képviselői áldották meg, a több mint kétórás rendezvényt a farkaslaki iskolások szereplése tette színesebbé, a rendezvény a magyar és székely himnusz eléneklésével zárult. Nagy Demeter István, Dénes Emese Pályázat Trianonról Szatmárnémetiben A trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából az RMDSZ szatmárnémeti szervezete pályázatot hirdet a helyi iskolák diákjai számára Egy a nemzet címmel – jelentette be Kereskényi Gábor elnök. A fiatalabb generáció körében nincs kibeszélve, feldolgozva a téma, mert sok helyen még mindig tabunak számít, mutatott rá. Kereskényi szerint sokszor a nyugati vendégek sincsenek tisztában azzal, hogy nem homogén a lakosság összetétele, hanem itt 40 százalékos magyar közösség él. Tíz évvel ezelőtt az RMDSZ egy könyvet jelentetett meg. 2010-ben már nem a múlttal szeretnének foglalkozni, hanem előretekinteni, ezért írnak ki pályázatot diákok számára. Két kategóriában lehet nevezni, az elsőben 1-12. osztályos tanulók számára hirdetnek rajz- és plakátversenyt, a másodikban az 5–12-esek esszéit fogadják. A verseny fődíja kategóriaként 300 lej, a második és harmadik helyezett 200, illetve 100 lejt vihet haza. A pályázat leadási határideje június 18., a beérkezett anyagokból novemberben kiállítást szerveznek, illetve egy kiadványt is megjelentetnek. Gozner Gertrud Krónika (Kolozsvár) 2010. október 7.Interetnikai konfliktus az iskolábanSzatmár megye – „Nem hiszem, hogy a két iskola szellemiségéhez méltó az ilyen viselkedés” — ezekkel a szavakkal jellemezte Kereskényi Gábor alpolgármester az október 6-i ünnepségen történt incidenst. Október 6–án a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diáksága új épülete udvarán emlékezett meg az aradi vértanúkra. A méltóságteljes megemlékezésnek azonban olykor túl hangos közönsége is akadt, a szomszédos Ioan Slavici Főgimnázium növendékeinek bekiabálása kísérte az ünnepséget, sőt még egy labda is átkerült az ünneplésre felsorakozó diákság “térfelére”. A szerdai incidenssel kapcsolatosan Pataki Enikő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatónője elmondta, úgy gondolja a főgimnázium diákjai tízesre vizsgáztak, méltósággal viselkedtek megemlékezésen. Az ünnepséget követően az igazgatónő a diákjai közé berúgott labdát visszavitte a Slavici igazgatójának, aki megígérte, hogy megteszi a szükséges lépéseket. Pataki Enikő úgy gondolja, a szomszéd intézmény diákjainak viselkedésének fő kiváltó oka az udvar elkerítése volt, bár az nem azért történt, hogy kizárjanak bárkit is, hanem hogy továbbra is fent tudják tartani azt a fegyelmet, melyet a diákok régi helyükön megszokhattak. A kölcseys diákok egyébként mától kimehetnek az udvarra, minden szünetben két felügyelő tanár lesz kint, és az igazgatónő szeretné, ha a szomszédos intézmény tanárai is odafigyelnének a növendékeikre, szünetekben is. Visszatérve az ünnepség megzavarására, Pataki elmondta, a diákokat lehet irányítani és fegyelmezni, ami a tanárok feladata, a Slavici tanárai viszont nem voltak ott, ez pedig súlyos mulasztásnak számít. Az igazgatónő hozzátette, bármire nyitott azzal kapcsolatban, hogy minél barátságosabb légkör legyen a két iskola között. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere lapunk megkeresésére elmondta, csütörtökön volt egy beszélgetése Martin Constantinnal, a Ioan Slavici Főgimnázium igazgatójával — az alpolgármester tudomása szerint az említett szünetben az igazgató is az udvaron volt —, aki azzal érvelt, hogy a rendezvényről nem tudtak. Kereskényi szerint ez nem magyarázza meg a diákok viselkedését és sajnálatosnak tartja azt, hogy 2010–ben a diákok nem tudják egymás ünnepeit tiszteletben tartani. Az alpolgármester nem a diákokat tartja hibásnak — habár bennük is lehetett volna annyi tisztelet, hogy ne zavarjanak meg egy ünnepséget —, hanem a pedagógusokat és az iskolavezetést okolja azért, hogy ez megtörténhetett. “Csodálkozom ugyanakkor, hogy a történtekkel kapcsolatban az iskolaigazgató nem tanúsított megbánást” – fogalmazott Kereskényi. Az ehhez hasonló problémákat az önkormányzat kötelessége nyilvántartani, a teljes felelősség azonban a Slavci igazgatóját terheli — összegezte az alpolgármester. A Ioan Slavici Főgimnázium igazgatóját, Martin Constantint hosszas keresés után értük utól, az incidenssel kapcsolatos kérdéseinkre szűkszavúan csak annyit válaszolt, hogy ha az igazgatónő előre jelezte volna, hogy rendezvényt szeretnének tartani az udvaron, jobban odafigyeltek volna diákjaikra. Elmondta, az ünnepséget megzavaró diákok ellen fegyelmi eljárás indul, de megteszi a szükséges lépéseket a hasonló helyzetek elkerülése érdekében is. erdon.ro 2010. október 27.Húsz éve alakultSzatmár megye — Az RMDSZ szatmárnémeti szervezete ez év novemberében ünnepli megalakulásának húsz éves évfordulóját. A szervezet születésnapja alkalmából november 13–án, a Szatmárnémeti Északi Színházban elismerésben részesülnek azok a személyek, akik kiemelkedő tevékenységet folytattak a szervezetépítés terén. Az esemény keretén belül fellép a nyíregyházi Szabolcs Táncegyüttes, valamint elismerésben részesülnek azok a személyek, akik az elmúlt két évtizedben kiemelkedő tevékenységet folytattak a szervezetépítés terén. Ugyancsak a húsz éves évfordulókapcsán november 14–én, vasárnap 18 órai kezdettel a Dinu Lipatti Filharmónia koncerttermében Lajkó Félix hegedűvirtuózt hallgathatják meg az érdeklődők — tájékoztatott a szatmárnémeti szervezet elnöke, Kereskényi Gábor. erdon.ro 2010. október 30.Szatmárnémeti önkormányzata megérett a kétnyelvűségreA város tanácsosai ismét elfogadták az utcanévtáblák magyar nyelven is történő feliratozást. Májusban helyezte el a szatmárnémeti városháza közterület-fenntartó főosztálya azt a Kálvin téri utcanévtáblát, amelyen a feliratozás már magyar nyelven is megjelent. Ekkor úgy tűnt, ez kezdete a város európaizálódásának, a történelem folyamán többségivé vált románság végre megbékélt a helyzettel, el kell fogadnia, hogy akár tetszik, akár nem, Szatmárnémetiben egy nagy számú magyar lakosság kitartott kultúrája mellett, illetve ragaszkodik anyanyelvéhez, a törvényes jogával pedig élni kíván. Az említett tábla kihelyezése után, RMDSZ-es városatyáink fellelkesedve az eredménytől, elhatározták, hogy további utcanévtáblákat tétetnek ki a megyeközpontban, amelyek szintén kétnyelvűek. Olyan hét újabb utca ügyét vitték a tanács elé, amelyek eddig nem rendelkeztek névvel, így a frissen elnevezett utcák immár kétnyelvű táblákat kaptak. Ezek a következők voltak: Betyár utca, Rigó utca, Bodza utca, Mező utca, Kertész utca, Kaptár utca és Kalász utca. A Szatmárnémeti Városi Tanács egyhangúlag el is fogadta június 24-én a javaslatot, amelyben szándékosan olyan neveket választottak az utcáknak, amelyben sem a román-, sem a magyar etnikum nem találhat kivetnivalót. A város alpolgármestere, Kereskényi Gábor akkor a szatmar.ro-nak elmondta, a továbbiakban több hasonlóan pozitív elbírálásokra számítanak a román városatyák részéről. A névtáblák legális kihelyezése azonban mind a mai napig nem történhetett meg, mivel Szatmár prefektusa, Giurca Radu bíróságon megtámadta a határozatot, az indok pedig az volt, hogy nem kérték a Névadó Bizottság jóváhagyását. Természetesen senki nem lepődik meg a prefektus szemfülességén, hiszen köztudott, mennyire szereti nyomon követni a főleg magyarságot érintő kérdéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a prefektus kis manővere is csak hátráltatni tudta, de megállítani nem a nyelvtáblák kényelvtűsítését. A csütörtöki ülésen ugyan is 16 igen szavazattal és 6 tartózkodással elfogadták a határozatát, amelynek értelmében a közeljövőben felkerülhetnek végre az épületek falaira az új, kétnyelvű megnevezések. Az eredeti hét utca mellé szerdán még két utca elnevezését határozták el egyébként a városatyák, ezek pedig a következők: Cseresznyefa utca és Gesztenye utca. Az RMDSZ javaslatával a négy Demokrata Liberális Párt tanácsosai: Ghilea Sorin, Godanca Dumitru, Popdan Rodica és Ardelean Claudiu, valamint két szociáldemokrata: Ardelean Eugenia és Solschi Viorel nem értett egyet és tartózkodással szavaztak. Kereskényi elmondása szerint a civil szervezetekkel és a lakossággal is konzultálni fognak a további utcanevek tekintetében, mivel megoszlanak erről a vélemények. Az egyik megoldás – ami rengeteg magyart felháborítana, ugyanakkor egyszer már elesett egy korábbi ülésen – az lenne, hogy egyszerűen lefordítsák a mai elnevezéseket is magyarra, ebben az esetben azonban a történelmi utcák elvesztenék eredeti nevüket. A régi nevekre való visszatérésre a román tanácsosok nem hajlanának, a jelenlegit és az egykorit egyszerre használni pedig törvény szerint nem lehet, mivel ez párhuzamos elnevezést jelentene. Egy harmadik megoldás egy olyan tábla elhelyezése lenne, amelyen feltüntetnék az utca eredeti elnevezését is az ingatlanok oldalán. Választék tehát van kevésbé rossz és rossz között, a kérdés csupán az, sikerül-e legalább egy a szatmárnémeti magyarság számára is viszonylag elfogadható határozatot elérni a Szamos parti városban. Egyedi Zsolt szatmar.ro, Erdély.ma 2010. november 4.Emlékfa a jövő nemzedéknek SzatmárnémetibenA Szatmár Megyei Széchenyi Emlékbizottság, a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatallal, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Erdélyi Kárpát Egyesülettel és más civil szervezetekkel, a Széchenyi Emlékév ötödik, zárórendezvényeként tegnap délután egy négyméteres vörös tölgyet ültetett a Kossuth–kertben lévő Zöld Ház melletti téren. A Széchenyi–fája emlékeztet majd arra, hogy a nagy reformer környezetbarát is volt, hiszen egykor erdőt és csemetést létesített. A faültetésen nagyon sokan vettek részt, jelenlétükkel támogatva a kezdeményezést. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere példaként emlegette Széchenyi Istvánt a jelenkor számára. Felnőni hozzá nem tudunk, de sokat tanulhatunk tőle. Az ő korában sem voltak jobb lehetőségek mint most, de ő nem csak megálmodta a jövőt, hanem tett és áldozatokat hozott azért, hogy megvalósítsa álmait. Széchenyi számára most egy újabb emlékhelyet jelöltünk meg. Bízunk abban, hogy ez a fa olyan gyökereket ereszt majd e földben, amit senki sem tud majd kitépni. Sike Lajos, a faültetés kezdeményezője hangsúlyozta, hogy egy civil kezdeményezésnek vagyunk a tanúi. Egy olyan természetbarátnak állítunk emléket, aki Sopronban egy olyan erdő telepítését kezdte el, mely már több száz hektárra nőtte ki magát és egy olyan faiskolát létesített, melyben huszonnégyezer csemetét gondoztak. Ez a fa mindig arra figyelmeztet majd, hogy a természetvédelmet nagyjaink is feladatuknak tekintették. Kónya László, a Széchenyi Emlékbizottság tagja elmondta, hogy Széchenyi eszméket ültetett, de hogy azok megvalósuljanak, pénzt adott az ápolásukhoz. Mi vízzel locsoljuk ezt a fát, hogy megfoganjon és megmaradjon. Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója arról beszélt, hogy azzal, hogy fát ültetünk Széchenyi emlékére, nem teszünk egyebet, mint erősítjük egymásban a reményt, hogy ismert mondata (Merjünk jövőt álmodni, merjünk bízni az emberekben, merjünk szeretetet adni, merjünk jók lenni, merjünk nagyok lenni!) ma is, a jövőben is, ránk nézve is igaz. Ezt a fát nem magunknak ültetjük, hanem a jövő nemzedék számára. Ez a fa úgy fog terebélyesedni és irányt mutatni, mint aki gondolataival és tetteivel egy nemzet felemelkedésének szabott új irányt. Márk Nagy János, az EKE ügyvezető igazgatója rövid felszólalásában elmondta, hogy az EKE megalakulása óta felvállalja a Széchenyi–kultusz ápolását. Emléktúrákat szerveznek évente, most pedig külön öröm számukra, hogy faültetésen vehetnek részt. Erdély Online, Erdély.ma 2010. november 15.Húszéves az RMDSZ: hitet ad ez a napSzatmár megye – Szombaton és vasárnap ünnepi rendezvényeken emlékeztek meg az RMDSZ szatmárnémeti szervezete megalakulásának huszadik évfordulójáról. Megkoszorúzták az elhunyt szervezők sírját, díszoklevelet és emlékplaketteket adtak át a legaktívabb szervezőknek. Szombaton az RMDSZ szatmárnémeti szervezete megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi esemény kezdetén egy perc néma csenddel emlékeztek azokra, akik a kezdeti időszakban sokat tettek a szervezetért, de már nem lehetnek közöttünk. Dr. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti szervezet jelenlegi elnöke köszöntötte a megjelent egyházi méltóságokat, a politikai pártok képviselőit, valamint a szervezet régi és mai aktív tagjait. Miért is fontos a városi szervezet húsz éves évfordulójának a megünneplése – tette fel a kérdést Kereskényi? Már megalakuláskor ott volt az a háttérben maradt, de mindenki által elfogadott érv, hogy a város magyar közösségének szüksége van egy önálló arculattal rendelkező érdekvédelmi szervezetre. 1990-ben még távol voltunk a majd később, keservesen és máig sem teljesen megszervezett helyi autonómiától, de már ekkor világos volt, hogy boldogulásunk a helyi közösség céljainak pontos megfogalmazásán és azok megfelelő képviseletén múlik. Ekkor született újjá a szatmárnémeti magyarság, a régió legnagyobb lélekszámú magyarságának érdekvédelmi szervezete. Számos eredményt fel tudunk mutatni, de nem állunk meg, tovább kell mennünk a megkezdett úton, ha azt akarjuk, hogy legyen magyar jövő Szatmárnémetiben. Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke köszöntőjében elmondta: Az a tény, hogy az elmúlt évtizedek során a szatmári magyarság és a más nemzetiségek képviselői is felismerték, hogy ezek a célok nem önös célok, hanem a közjó érdekében hozott, illetve a megmaradásunkat biztosító vállalások, rendkívüli eredménynek számít. Szatmárnémeti egyedüli azon százezer lakos feletti romániai nagyvárosok között, ahol RMDSZ-es magyar polgármester, alpolgármester igazgatja a közügyeket, erős tanácsi frakció támogatásával. Továbbra is megfelelő lendülettel és tiszta fejjel kell felvállalni minden olyan tevékenység támogatását és kezdeményezését, amely megmaradásunkat, szatmári értékeinket hivatott megőrizni. Barabás János, a Magyar Köztársaság vezető konzulja elmondta, hogy a magyarságtudat erősítéséért küzdött a szervezet. Majd ismertette, hogy milyen előnyökkel jár a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság. Kósa Tímea, Nyíregyháza alpolgármestere, aki Szatmárnémetiben született nagy megtiszteltetésnek vette, hogy ő képviselheti Nyíregyházát ezen az ünnepi eseményen. Tíz éve alakult ki testvérvárosi kapcsolat a két település között, közösen sok jó dolgot végeztek tíz év alatt, de legfontosabb a nemzeti összetartozás erősítése volt. Szép Gyula, az RMDSZ országos szervezetének ügyvezető alelnöke azon töprengett, hogy hosszú vagy kevés volt ez a húsz év. Ha a magyarságnak a Kárpát-medencében eltöltött éveihez viszonyítjuk, akkor kevés, ha a 89-es változásoktól számítjuk, akkor sok. Tény az, hogy a romániai magyarlakta megyék közül Szatmár a legeredményesebb. Sok minden elértünk már, de még sok mindenért meg kell küzdeni. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere mérlegelt és leltározott. Könyvnyi terjedelmű szöveget lehetne leírni az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének eltelt húsz évéről – mondta –, erről a nehéz, de szép időszakról, erről a közösségünket alakító, összefogó és újrateremtő két évtizedről. Egyházi és világi javaink visszaszerzéséről, nagy elődeink félretett, eltörölt emlékeinek visszaállításáról, mint a közösségépítés alapköveinek visszahelyezéséről. De lehetne írni a szervezeten belüli emberekről, érdekek, vélemények ütközéséről, különböző áramlatokról, hatásokról és befolyásokról, a mindennapi változások által kicsikart kényszerekről, tagolva egyik-másik vezető erősségeit vagy éppenséggel gyengeségeit, korszakokat évek közé behatárolva és mandátumok kockáiba rakva. Erdélyi nemzeti közösségünk erős, de csak együtt és nem megosztva erős. Hiszem, hogy az elvégzett munkánk szolgálja fejlődésünket, sokkal inkább, mint vágyaink vélt vagy valós jogainak, esetleg sérelmeinek hangoztatása. A valóságban élünk, tehát a valósággal kell szembenéznünk állandóan. Az est folyamán díszoklevelet és emlékplakettet vehetett át az az ötven személy, aki önkéntes munkájával vett részt a szervezet munkájában. Az esemény színvonalát erősítette, Nagy Norbert operett és opera előadása, valamint a Szabolcs Néptáncegyüttes színvonalas műsora. erdon.ro 2010. december 16.Honosítás exkluzív jogon?Kizárólagosságot élvez az EMNT az állampolgárságról szóló „pontos tájékoztatásban”? Furcsállja az RMDSZ, hogy Budapest szerint „Erdélyben csak és kizárólag a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal” a honosítási eljárásról. Ezt a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében tudatta. „Csodálkozunk a közlemény megfogalmazásán, de meggyőződésünk: nem arra vonatkozik, hogy az RMDSZ-t kizárnák az egyszerűsített honosítási eljárásról történő tájékoztatásból” – nyilatkozta tegnap lapunknak Kovács Péter. Az RMDSZ ügyvezető alelnökét annak kapcsán kérdezte az ÚMSZ, hogy a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia-központok kizárólagos jogáról értekezett, ami a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos erdélyi tájékoztatást illeti. „Az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal, mivel munkatársaiknak képzést tartottak a kérdéssel foglalkozó magyarországi szakemberek” – olvasható az MTI által idézett közleményben. Az államtitkárság indoklása szerint tudomásukra jutott, hogy „az utóbbi időben az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyintézésre több önjelölt szervezet, egyesület jött létre, akik a jelentkezőknek pénzért vagy egyéb juttatásért cserében ellenszolgáltatást nyújtanak a magyar állampolgárságot igénylőknek”. A magyar kormányintézmény hangsúlyozza: a segítségnyújtást, információszolgáltatást és az iratcsomó összeállítását a külképviseletek és a demokrácia-központok munkatársai ingyenesen végzik. „A honosítási eljárás teljes mértékben ingyenes. Ez alól kizárólag a fordítások képeznek kivételt” – tudatja a közlemény. Az államtitkárság „tájékoztatási exkluzivitást” biztosító közleményének előzménye, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén Kelemen Hunor ügyvezető elnök felkérte a küldötteket: az őket delegáló helyi RMDSZ-szervezetek legyenek az érdeklődők segítségére a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos ügyintézést, tájékoztatást illető kérdésekben. Kelemen Hunor elmondta: ahogy annak idején a magyarigazolvány kérvényezéséhez szükséges iratcsomók összeállításában is segített az RMDSZ, most a kettős állampolgárság érdekében nyújt segítséget az érdeklődőknek. Az egyszerűsített honosítási eljárás megszerzésével kapcsolatban az érdeklődők választ kaphatnak az olyan kérdéseikre, hogy kik jogosultak a kettős állampolgárságra, milyen iratokra van szükségük hozzá, a családtagoknak hogyan kell eljárniuk, milyen típusnyomtatványokat kell kitölteni ehhez. Kovács Péter lapunknak hangsúlyozta, a területi szervezetek eddig is információkat nyújtottak az érdeklődőknek az állampolgárság kérvényezéséről, és ezután is fognak. „Természetszerű, hogy az emberek hozzánk fordulnak segítségért, ugyanúgy, ahogy a státusigazolványok kiosztásakor is történt. Továbbra is élvezzük a magyar közösség bizalmát” – szögezte le az ügyvezető alelnök. Kétszázezer tájékoztatási füzetecske az RMDSZ-től Mint Kovácstól megtudtuk, az RMDSZ már kétszázezer tájékoztatási füzetecskét is kinyomtatott, ezeket a területi szervezetek munkatársai osztogatják. Az elmúlt napokban sok ezer ember kereste fel irodáikat a honosítási eljárás ügyében. „Emellett fogadóórákat is tartunk, a tájékoztatás fontos szakasza éppen most zárult le Bihar megyében” – mondta tegnap az ÚMSZ-nek Kovács Péter. Az ügyvezető alelnök tájékoztatása szerint a múlt hét végén Gergely Balázs, a demokrácia-központok hálózatának igazgatója is megkereste őt ebben az ügyben. „Már akkor tisztáztuk, hogy a demokrácia-központoknak nincs kizárólagossága a tájékoztatásban” – magyarázta Kovács Péter. Gergely Balázs, a demokrácia-központok hálózatának igazgatója szerint a nemzetpolitikai államtitkárság közleménye arra a jelenségre utal, amelyre Wetzel Tamás miniszteri biztos múlt heti erdélyi látogatásán is felhívták a figyelmet: az állampolgárság kérvényezésével kapcsolatos ügyintézésében sokan üzleti lehetőséget látnak, s kihasználják az érdeklődők jóhiszeműségét. „Szatmár megyében például a Fidesz nevében kínálnak szélhámosok pénzért információkat a honosítási eljárásról” – magyarázta Gergely. Szélhámosok Szatmáron A szatmári esetről tegnap egyébként sajtótájékoztatót tartott Csehi Árpád, a megyei tanács RMDSZ-es elnöke és a városi RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor. Csehi és Kereskényi a Fidesz Szatmár-Szabolcs-Bereg megyei elnöke, Tilki Attila által aláírt közleményt mutatott be a sajtónak, amely szerint „a Fidesz határon túli képviselettel nem rendelkezik”. A pontosításra azért volt szükség, mert Szatmáron megjelentek olyan, honosítással foglalkozó irodák, amelyek a Fidesz helyi képviseletének adják ki magukat. A helyi sajtóban megjelent egyik hirdetésben például bizonyos Szakács Botond, a szatmárnémeti Eötvös utcai iroda vezetője így reklámozza szolgáltatásait: „A Szatmár megyei Fidesz ifjúsági szervezete 2004-ben alakult, célja a demokratikus jogok minél szélesebb körben való védelmezése”. A továbbiakban a potenciális kuncsaft megtudhatja, hogy „irodánk magyar nyelvtanfolyamot szervez azok számára, akiknek magyar gyökereik vannak, de már nem beszélik a magyar nyelvet”. Csehi Árpád sajtótájékoztatóján figyelmeztetett: a kettős állampolgárság ügyintézésével – egyéni haszonszerzés céljából – többen visszaélnek. „Az ügyintézés törvényes fórumai elsősorban Magyarország külképviseletei, az e célra létrehozandó demokrácia-központok, valamint az RMDSZ-szervezetek irodái, amelyek szintén pontos felvilágosítást adnak mindenről, amit a honosításról tudni kell” – tette hozzá a tanácselnök. Gyorstalpaló honosításból Gergely Balázs szerint a demokrácia-központok attól is nyújthatnak „jobb tájékoztatást” a honosításról, hogy munkatársaik egynapos képzésen vettek részt. Mint emlékeztetett, a Magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a demokrácia-központokat működtető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács november 24-én együttműködési megállapodást kötött az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó tájékoztatásról. „Tudomásom szerint más szervezetek nem kötöttek hasonló megállapodást a magyar kormány illetékes szerveivel” – jelentette ki Gergely, aki úgy tudja, az RMDSZ is megkereste a magyar kormányt az ügyben. Kovács Péter kérdésünkre az ügy kapcsán úgy fogalmazott: „Erről nem tudok részleteket.” Ami a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében fellelhető „tájékoztatási exkluzivitást” illeti, Gergely Balázs lapunknak leszögezte: ők nem törekednek ilyesmire. „Ellenkezőleg: örülünk, ha az egyházak, a civil vagy politikai szervezetek is népszerűsítik az egyszerűsített honosítási eljárást. A legteljesebb körű tájékoztatást azonban csak a külképviseletek és mi tudjuk nyújtani ebben a kérdésben” – jelentette ki az irodahálózat igazgatója. Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság éppen Erdélyben tartózkodó vezetőjét tegnap többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült szóra bírnunk: a kolozsvári demokrácia-központ mai megnyitójára érkezett helyettes államtitkár telefonos bemutatkozásunk után időt kért, majd lapzártánkig nem válaszolt telefonján. Cseke Péter Tamás, Sike Lajos, Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 14.Otthonra talál a KölcseyHosszú évek és elmérgesedõ viták után otthonra találhat a Kölcsey Ferenc Fõgimnázium Szatmárnémetiben - a város önkormányzata úgy döntött: az egykori zárda épületébõl a püspöki konviktus sokkal tágasabb épületébe költözik az intézmény. Felelõs emberként nem nézhettük, hogy a régió leghíresebb magyar iskolája egy szûkös épületben legyen összezsúfolva. A legjobb megoldás kiválasztásában a katolikus püspökség, maga Schönberger Jenõ püspök úr segített, felajánlotta a konviktus pár éve visszakapott épületét. Ez mindenben megfelel a célnak: aránylag jó állapotban van, kellõen tágas, nagy udvara van, a városközpontban található! - ismertette a döntés hátterét lapunknak Csehi Árpád, a megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke. A város tanügyért felelõs alpolgármestere is úgy véli, a lehetõ legmegfelelõbb épületre esett a választás, mert hosszú távon megoldódott az állami magyar iskola gondja. Biztató, hogy az önkormányzat román tagjai is támogatták a választást - fogalmazott Kereskényi Gábor. Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a nagy múltú középiskola évtizedeken át az egykori református gimnázium államosított épületében mûködött. Ezt az ingatlant visszakapta az egyház, és felvetõdött, hogy a környéken visszaszolgáltatott más épületekkel együtt, a Láncos- templom körül egy református iskolaközpontot hoznak létre, ahol a Partiumi Keresztény Egyetem kihelyezett karai is elférnének. Eredetileg nem volt szó a Kölcsey elköltöztetésérõl, már azért sem, mert ebben az iskolában több református fiatal tanul, mint az idõközben újraindult református líceumban. Váratlanul azonban megromlott a viszony az intézmények között. Háromévi vita után, a Kölcsey elõször a múlt õsszel költözött, szûkös és oktatási célokra nem megfelelõ épületbe. Pataky Enikõ fõigazgató akkor azzal vigasztalta a majdnem otthontalanul maradt nyolcszáz diákot és az ötvenhét tanárt, hogy a Kölcsey eredményét és hírét nem a falak biztosítják! Most is hasonló szellemben nyilatkozott az �?MSZ-nek az intézményvezetõ, bár nem rejti véka alá örömét. Az megbecsülés jele, ha törõdnek velünk. Biztosak lehetnek a döntéshozók abban, hogy a jobb munkafeltételek az eredményeinkben is megmutatkoznak majd - nyilakoztat az igazgató. Sike Lajos �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 24.Magyarellenes felirat SzatmárnémetibenFeljelentést tesz ma a szatmárnémeti polgármesteri hivatal, illetve a városi RMDSZ-szervezet a Szatmárnémeti Pálfalva felõli bejáratánál levõ helységnévtáblára festett gyalázkodó felirat miatt. A megyeszékhely nevét román, magyar és német nyelven hirdetõ táblán a napokban magyarokat sértõ felirat jelent meg: a Muie ungurilor (szoptok, magyarok), melynek szerzõje egyelõre ismeretlen. Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök a Krónika kérdésére elmondta: úgy véli, a dolog a város hatáskörébe tartozik, ha viszont az önkormányzat nem lép, feljelentést tesz ez ügyben a szövetség megyei szervezete. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti RMDSZ-szervezet elnöke, alpolgármester szerint ma két feljelentést is tesznek: egyiket a szövetség városi szervezete nevében közösség elleni uszítás miatt, de a polgármesteri hivatal is bírósághoz fordul a közvagyon rongálásának vádjával. Nagyon remélem, hogy mindössze elszigetelt esetrõl van szó, és nem jelenséggel állunk szemben - fejtette ki Kereskényi Gábor. - Szatmár megyére nem jellemzõk az etnikai villongások. Az elmúlt húsz évben a választási kampányidõszakokat kivéve magyarellenes uszításra nemigen volt példa. Az alpolgármester megemlítette azt is, hogy 1990-ben sem volt táptalaja Szatmárnémetiben etnikai alapú konfliktusok szításának, hiszen a fekete márciust a szatmári megyeszékhelyre tervezték eredetileg, és csak akkor tették át a magyarellenes provokáció helyszínét Marosvásárhelyre, amikor a szervezõk látták, hogy a városban sem a román, sem a magyar lakosság nem hajlik a nyílt ellenségeskedésre. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2011. szeptember 12.Többszörös ünnep a Kölcsey tanévkezdéseA tanévnyitót megtisztelte Kelemen Hunor, aki további támogatásáról biztosította a kölcseyseket, Pataki Enikő pedig azt kérte a diákoktól maradjanak hűek eddigi eredményeikhez, őrizzék meg versenyképességüket és a minőségi tudás megszerzését tűzzék ki célul. Szeptember 12-én becsengettek, ünnepélyes keretek között vette kezdetét a 2011/2012-es tanév. Szatmárnémetinem a Kölcsey Ferenc Főgimnázium 780 diákja és 57 tanára számára az idei tanévnyitó rendkívülire sikeredett, hiszen új helyen kezdték meg az évet, azonban úgy tűnik, hogy a másfél éves kálvária véget ért, és legkevesebb húsz évre az egykori Unio líceum épületébe költözve folytathatják a kölcseysek az értékteremtő tevékenységüket. A rendkívüli tanévnyitónak akadtak rendhagyó pillanatai is, hiszen az ötödikes diákokat a XII. A osztály diákjai kísérték osztálytermükbe, ugyanakkor nem maradt el a gimnázium himnuszának eléneklése sem. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanévnyitó ünnepsége az idei esztendőben is rendkívülire sikeredett, hiszen a gimnázium a 2011-2012-es tanévtől kezdődően húsz évre az egykori Unio iskolába költözött, ahol 5000 négyzetméteren, 29 tanteremben és 6 laboratóriumban folyik az oktatás. Pataki Enikő, a Kölcsey igazgatónője elmondta, hogy többszörös ünnep a mostani iskolakezdés, ugyanis a tanévnyitó mellett az otthonteremtés és az újrakezdés izgalma fémjelzi az eseményt. Három évvel ezelőtt, egy januári napon kapták a kölcseysek a hírt, hogy költözniük kell a mindenkori magyar líceum épületéből, akkor sokan lemondtak a Kölcseyről, temetni kezdték – idézte fel emlékeit az igazgatónő majd kiemelte, hogy a diákok, pedagógusok, szülők és közösség összefogása, tenni akarása bebizonyította, a Kölcsey erejét nem az épület, hanem a közösség adja. A tavalyi tanévben emberfeletti munkát végeztek a tanárok, diákok, melynek eredménye a különböző versenyeken megszerzett 20 első, 90 második és harmadik hely, illetve dicséret lett, de az érettségi vizsgán elért 97 százalékos sikerességi arány is a kiváló munka eredményéről tesz tanúbizonyságot. Az igazgatónő megköszönte mindenki segítségét, támogatását, akik lehetővé tették, hogy az idei tanévet az új épületben tudják megkezdeni, még akkor is, ha az épület felújításának munkálatai javában zajlanak. Versengés a megmaradásért Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető igazgatója is részt vett a Kölcsey évnyitó ünnepségén, beszédében kihangsúlyozva, hogy a Kölcsey azt az utat kell folytassa melyen eddig járt, újra és újra bebizonyítva, hogy a szellemiségnek nincs köze a falakhoz, az az emberben, a kultúrában él. A kölcseysek sok munkával, alázattal, szeretettel és sok tanulással vívták ki maguknak azt a helyet, melyen állnak, és ezt a jövőben is folytatni kell, hogy a teljesítményorientált világban is meg tudják állni helyüket. Kereskényi Gábor alpolgármester, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke elmondta, az almúlt 1,5 év a Kölcsey egyik legmozgalmasabb időszaka, hiszen a második költözésen van túl, és bízik abban, hogy a mostani épület méltó otthona lesz az iskolának. Az alpolgármester megítélése szerint nem volt egy könnyű időszak az elmúlt másfél év, azonban a diákok, szülők, pedagógusok, RMDSZ képviselői összefogtak, összekovácsolódtak és egy közös ügy érdekében tevékenykedtek. „A Kölcsey a szatmári magyarság egyik szimbóluma, vigyázzunk rá” – gondolattal zárta beszédét Kereskényi. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos Markó Béla kormányfő-helyettes üdvözletét tolmácsolta, majd a magyar nyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozta. Erdei D. István parlamenti képviselő, a szülői bizottság, Erdei Dolóczki Csilla pedig az elballagott diákok üzenetét tolmácsolta, Szász Piroska főtanfelügyelő-helyettes pedig elmondta, hogy az idei tanév nem lesz könnyű a tanügyi törvény változása miatt, de kemény munkával idén is sikerülhet jó eredményt elérniük a diákoknak, túlszárnyalva az elmúlt évek sikereit. A közösség ereje A tanévnyitón kíváncsiak voltunk arra is, hogy a két költözést megélt diákok hogyan vélekednek a velük történtekről, ezért a XI. B osztály diákjait faggattuk érzéseikről. Az ifjak elmondták, hogy ők a Kölcsey mindhárom épületében tanultak, és tavaly nem annyira a költözés, mint inkább a szétszakítottság viselte meg őket, azonban a közösség összetartó ereje által méginkább összekovácsolódtak, ami arra sarkallt mindenkit, hogy bebizonyítsák, a Kölcsey nem a falaktól, hanem a szellemiségtől az ami, a legerősebb szatmári magyar líceum. A diákoknak tetszett az új épület, sokkal megfelelőbbnek tartják a tanulásra, mint a Zárda épületét, de bíznak abban, hogy hamarosan minden személyes tárgy, szekrény a helyére kerül, és a takarítás végeztével sikerül belakniuk az új épületet. A diákok azt is elmondták, hogy a tanulásra nem volt negatív hatással a költözés, és bíznak abban, hogy ez az idei tanévben sem lesz másként. Az új tanévben is szeretnének az elmúlt esztendőhöz hasonló sikereket elérni a XI. B diákjai, akik részt vesznek nemcsak a kulturális és oktatási feladatokban, de a takarításban, az épület, saját osztálytermük szépítésében, lakhatóvá tételében is. erdon.ro 2011. október 20.„Befagyasztják” az oktatást a Kölcseyben?Elégedetlenkednek a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai és a szülők az iskolában uralkodó állapotok miatt: a gyerekek egy csoportja tegnap tiltakozó akciót akart szervezni, a szülők egy része pedig azt fontolgatja, hogy nem engedi iskolába a gyerekét, ha nem oldják meg a fűtésszolgáltatást. Amint arról már beszámoltunk, a Kölcsey idén ismét új épületbe költözött, ahol jelentős felújítási munkálatokat eszközöltek, azonban arra, hogy a fűtőrendszer működésképtelen, csak szeptemberben jöttek rá, így a tanév kezdete óta fűtetlen osztályokban zajlik az oktatás. Tegnap forró teát osztogattak a tanulóknak, akik közül sokan dideregtek, mivel csakis azokban az osztálytermekben volt elfogadható a hőmérséklet, amelyek ablakain besütött a nap. A Facebook közösségi portálon kedden egy flashmobra vonatkozó felhívás is megjelent, melynek szerzői arra szólították fel a diákságot, hogy szerdán 14 órakor az iskola előtt tartsanak a magasba egy-egy papírlapot „Gábor és Gyuszi, mikor jösztök fűteni?” felirattal, mely Kereskényi Gábor oktatási ügyekkel megbízott alpolgármesternek, illetve Ilyés Gyula polgármesternek szólt volna. A megmozdulás azonban elmaradt, az egyik, neve elhallgatását kérő diák véleménye szerint azért, mert nyomást gyakoroltak rájuk. A tanuló szerint más terveik is voltak, korábban például még 400 kölcseys hajlandó lett volna a polgármesteri hivatal előtt tüntetni, azonban a péntekre szervezett megmozdulás is elmarad, szintén az ellenkampány miatt, melyet a KÖFEDISZ-en, az iskola diákszövetségén keresztül folytattak. „Nem az iskola vezetősége áll a dolog mögött, a fenyegetések fennebbről jöttek, azt mondták, gondjaink lesznek, ha nyilvánosan elégedetlenkedünk” – fejtette ki a Krónika érdeklődésére a tanuló. Boér Botond, akinek két gyereke jár a Kölcseybe, érdeklődésünkre elmondta: Kereskényi Gábor hibájának tartja a kialakult helyzetet, de azt sem zárja ki, hogy szándékos mulasztásról van szó. Hozzátette: ha annyira hideg lesz, hogy veszélyeztetve látja a gyerekei egészségét, nem engedi őket iskolába, és ezzel az elhatározással nincs egyedül. Boér szerint nyilvánvalónak kellett volna lennie, hogy nagy baj lesz a fűtéssel, mivel a fűtőtestekről le voltak vágva a vezetékek. Ilyés Gyula szintén az alpolgármestert hibáztatja, mivel állítása szerint már nyár elején észre kellett volna vennie, hogy nem lehet fűteni az iskolában. Most pedig késő, bár a szatmári honatyáknak sikerült pénzt szerezniük, mivel Ilyés szerint a kötelező közbeszerzési eljárás legalább két hónapot vesz igénybe. Kereskényi Gábort tegnap nem sikerült elérnünk telefonon. Az alpolgármester korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy hamarosan alternatív megoldást találnak az osztálytermek melegítésére, hogy legyen valamiféle fűtés év végéig, ameddig elkészülhetnek a munkálatokkal. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2011. október 23.Dinamikusan fejlődő település múltja és jeleneA negyedik alkalommal megszervezett Dobrai Szüreti Fesztivál igazán különlegesre sikeredett, hiszen a jókedv, nótaszó, kiváló ételek és italok mellett helyet kapott a múltra való tiszteletteljes emlékezés Dobra település monográfiájának bemutatása által, ugyanakkor, a dobrai oktatás helyzetének javulását is megünnepelték. A reggeli órákban a református egyház gyülekezeti termének udvarán tüzet raktak a szorgos dobraiak, felmelegítették a bográcsokat és kezdetét vette a bográcsfőző verseny, melyre hét csapat nevezett be. A Dobrai I-VIII. Osztályos Általános Iskola udvarán mindeközben gyülekeztek a falu lakosai, pedagógusok és meghívott vendégek, akik a felújított épületben gyönyörködtek. Az iskolaátadási ünnepségen Fekete Bertalan alpolgármester elmondta, az iskola felújításának munkálatai 2007-ben kezdődtek, aztán a 2009-es esztendőben, amikor az RMDSZ nem volt kormányon elakadtak a felújítással, de 2010-ben és 2011-ben folytatódtak a munkálatok, és az idei tanévet a dobrai gyermekek egy teljesen megújult iskolában és óvodában kezdhették. Az egy millió lejes munkálat során a helyiekből álló munkacsoport kicserélte a nyílászárókat, a tetőszerkezetet, központi fűtést szereltek be, kicserélték a teljes elektromos hálózatot, külsőleg hőszigetelték és lefestették az épületet, ugyanakkor két új teraszt és egy kazánházat építettek. Ugyanezen munkálatokat az óvoda épületén is elvégezték, csupán központi fűtést nem szereltek be. Ugyancsak szombaton ünnepelték azt, hogy a dobrai iskola önálló jogi személyiséget kapott. A dobraiak a megyében elsőként éltek az új tanügyi törvény adta lehetőséggel, hogy különváljanak a szopori iskolától, és most már önmaguk dönthetnek saját sorsukról. Pataki Csaba alprefektus elmondta, a felnőttek megteremtették a gyermekeknek a megfelelő tanulási feltételeket, mostantól egyetlen feladatuk a tanulás marad. „A kormány pénze megfelelő helyre, megfelelő emberekhez került, ha kicsit vontatottan is’’ – fogalmazott Pataki, majd kihangsúlyozta, hogy az újjászületett iskola jövőjének alakítása a közösségtől függ. Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének állandó bizottságának a tagja kihangsúlyozta, hogy a megyeközponttól több mint 40 kilométerre fekvő település a megye legdinamikusabban fejlődő faluja, mely az RMDSZ szívéhez közel áll, és minden tőlük telhető módon támogatni fogják a jövőben is. Kónya László nyugalmazott főtanfelügyelő-helyettes beszédében kifejtette, 40 évvel ezelőtt Dobra egykori tanítójának, Sipos Jenőnek a kérésére egy évre elvállalta az igazgatói funkciót a dobrai iskolában. Ezáltal részben ő is dobraivá vált. Szász Piroska, főtanfelügyelő-helyettes elmondta, most szembesült azzal a ténnyel, hogy egy nagy múlttal és hagyományokkal rendelkező iskolának a felújítására került sor, és abbéli reményének adott hangot, hogy a hagyományok megőrzése a jövőben is fontos marad a településen. Kürti Ferenc iskolaigazgató elmondta, most végre nem a múltunkban keresünk vigasztalódást, hanem a jelenben. Megtudtuk, hogy az iskola jelenlegi épületét 1935-ben adták át, 1965-ben építették újra és 2011-ben fejeződött be a felújítás. Kurta-Tőtös Szabolcs, a település lelkipásztora elmondta, Dobrán 555 évvel ezelőtt már ismertek tanítót, így a falu oktatása legkevesebb ennyi idős. A múltban, a jelenben és remélhetőleg a jövőben is együtt fog tudni működni az egyház, az önkormányzat és a politikai élet, hogy 555 év múlva is iskola állhasson a mostani helyén. A felújított iskola átadási ünnepségén, hat nyugdíjas dobrai pedagógus – Blázer István, Blázer Jusztina, Boér József, Györfi Anna, Suhó Katalin, Körti Katalin – kapott elismerő oklevelet Kónyától, Szásztól és Gál Gyöngyi, magyar szakos szaktanfelügyelőtől. Bemutatták a monográfiát A bográcsfőző verseny díjazását és az ebédet követően ünnepi istentiszteletre került sor, melyen Nt. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese hirdette az igét. Az igehirdető kihangsúlyozta a szülőföld és elődeink fontosságát az emberek életében. E két dolog a 21. században még nagyobb jelentőséggel bír, hiszen a szülőfalut elhagyó fiatalok, idősek a világ bármelyik részén csakis akkor lehetnek igazán sikeresek és boldogak, ha istenszerető, tisztességes emberek maradnak, őseik intelmeinek szem előtt tartásával. Ezt követően Kurta-Tőtös Szabolcs, az egyik szerzőként bemutatta a Dobra monográfiájáról szóló könyvet, amelynek előszavát Sógor Csaba, Dobráról elszármazott EP-képviselő írta. Beszédében a lelkész elmondta, hogy az Emlékek és élmények című könyv a dobraiakról és őseikről szól, amelybe a falu történelmét idéző korabeli dokumentumokat, személyes visszaemlékezéseket és családi fényképeket gyűjtöttek össze. Sógor Csaba elismerően szólt a monográfiáról, mely gyermekkorába röpítette vissza, a Dobrán töltött nyári vakációk idejére. A képviselő személyes élményeit is megosztotta a jelen lévőkkel, elmondva, „Ebben a faluban volt állatkert és gyümölcsfeldolgozó, a duna-csatornai munkatáborból hazatértek pedig összefogással, rövid idő alatt a falut a tavaszi áradásoktól megóvó gátat építettek és ha kellett falutársuk védelmében szembeszálltak a hatóságokkal is. Most, amikor iskolákat zárnak be, mi a település felújított, önálló oktatási intézményét avatjuk. Bízom benne, hogy az utánunk jövőknek is lesz mit rólunk összegyűjteni és mi is követhető példa lehetünk számukra.’’ A monográfia társszerzője, Kallós Anna-Mónika magyartanárnő elmondta, hogy eredetileg 100 oldalasra tervezték a monográfiát, mely végül 344 oldalasra sikeredett, és melyben a szoros történelmi adatok mellett minden olyan történet, elbeszélés helyet kapott, mely valami okból kifolyólag fontos a dobraiak számára. A monográfiából kiderül, hogy az első írásos adat Dobráról az 1213-as iratokban található, így a 800 esztendős település történelméről íródott könyvben hőseink élete, szokása, küzdelmei követhetőek nyomon, összegzett a szerző. A kötet szerzői köszönetet mondtak Fekete Bertalannak, aki egy évvel ezelőtt kitalálta a monográfia ötletét és biztatta a szerzőket, illetve Csehi Árpád Szabolcsnak, a Szatmár Megyei Tanács elnökének, aki a monográfia nyomtatásának költségeit finanszírozta. Az esemény zárásaként a templomkertben négy évvel ezelőtt felállított Turul-szobor megkoszorúzására került sor, majd a helyi ifjúság kulturális programja következett, este pedig hajnalig tartó bál vette kezdetét, melynek bevételét ravatalozó építésére fogják fordítani. erdon.ro 2011. október 31.Bőven akad még fehér folt Szilágyi Domokos életművébenKét nap alatt három helyszínen – Szatmárnémetiben, Nagysomkúton, valamint Kolozsváron – emlékeztek meg Szilágyi Domokosról a hétvégén a költő halálának 35. évfordulóján. „Bőven van még mit felfedezni Szilágyi Domokossal kapcsolatban, az alaposabb kutatások fényében pedig jobban megismerhetővé válhat a költő, és jobban tudjuk majd értékelni életművét” – ez volt az egyik alapvető következtetés, amelyet levontak a hétvégén Szatmárnémetiben tartott irodalmi tanácskozás résztvevői. Szilágyi Zsófia Júlia úgy vélte, Szilágyi Domokos írásainak körülbelül egyharmada máig ismeretlen. Az irodalomtörténész két évvel ezelőtt adott ki egy kötetet, amelyben az általa felfedezett számos olyan költemény is szerepelt, amelyre különböző lapokban, levelekben bukkant rá. Mint elmondta, azóta is talált a nagyközönség számára eddig ismeretlen Szilágyi Domokos-verset. Muzsnay Árpád, a rendezvénysorozat főszervezője hasonlóképpen vélekedik – mint a Krónika érdeklődésére kifejtette: igen hasznosnak tartaná, ha valaki felvállalná az erdélyi magyar írók, költők intézményes formában történő kutatását, ugyanis nagy szükség lenne a kritikai kiadásokra ahhoz, hogy alapos képet alkothassunk egy-egy irodalmár életművéről. Muzsnay Árpád szerint a munkát mielőbb el kell kezdeni, hogy a kiadvány 2013-ra, a költő születésének 75. évfordulójára elkészülhessen. Szilágyi Domokos családi levelezésével kapcsolatban például Csirák Csaba szerkesztésében korábban megjelent egy kötet, kellene azonban ennek a „párja” is, azaz jó lenne megismerni azokat a leveleket, amelyeket neki írtak, illetve a költő különböző szerkesztőségekhez írt leveleit is. Az irodalmi tanácskozás keretében Láng Gusztáv megpróbálta elhelyezni Szilágyi Domokost az erdélyi és az összmagyar lírában, kitérve a központ és a periféria viszonyára a második világháború utáni magyar irodalomban. A szatmárnémeti szobor koszorúzását megelőzően Nagy Gyula magyartanár a lázadó művészből a hatalommal megalkuvó értelmiségivé lett költő életútja kapcsán megfogalmazta a kérdést: érdemes-e vállalni a prófétasorsot, van-e célja az értelmes cselekedetnek egy irányvesztett társadalomban? Majd felelt is rá: „olvasatomban a válasz lehangoló”. Nagy Zsuka költő, nyíregyházi folyóirat-szerkesztő saját, Szilágyi Domokos által ihletett versével idézte meg a költőelődöt, majd a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai, illetve Havas Judit, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa mondott verset. Muzsnay Árpád az EMKE, Kereskényi Gábor pedig a szatmárnémeti önkormányzat nevében a magyar líra népszerűsítéséért kitüntetett két színművészt, Marcel Mireát és András Gyulát. A szombati, nagysomkúti megemlékezésen a nagybányai Németh László Gimnázium diákjai is szavaltak, valamint részt vett az ünnepségen Magyarlápos küldöttsége, ahol gyermekéveit töltötte a költő. „Szilágyi Domokos a tragikus magyar költői sors megtestesítője, életművében sikerült egyesítenie a beláthatatlan magasságokat és mélységeket” – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja szombaton a költő sírjának megkoszorúzásán, a Házsongárdi temetőben. „Fontos tanulság számunkra Szilágyi Domokos élettapasztalata, amely a megbékélés jegyében fogalmazható meg. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy képesek legyünk átérezni és megérteni a ránk hagyott életművet” – fogalmazott a főkonzul. Kántor Lajos ugyanakkor kifejtette: nem a Házsongárd lakójára kell emlékeznünk, hanem az élő költőre. A Kolozsvár Társaság elnöke szintén az életműben fellelhető mélységre és magasságra hívta fel a jelenlevők figyelmét, majd hozzátette: Szilágyi Domokos soha nem tartozott a divatos költők közé, rendhagyó módon kell rá tekintenünk. A költő halálának 35. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat a Kolozsvár Társaság székhelyén folytatódott, ahol Szilágyi Domokos a mai emlékezetben címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést. „Hatalmas életműről beszélhetünk, amelynek megértése és megfejtése nem egyszerű. Az egyik legfontosabb kérdés talán az, hogy a költő ismert-e határokat, és ha igen, hogyan lépte túl ezeket” – indította a beszélgetést Kántor Lajos, az esemény moderátora. Mint mondta, már több éve próbálkozik egy kettős életműfeltárással, amelynek során Szilágyi Domokos mellett Szabédi László erdélyi költő műveit szándékszik megfejteni. „Az életművek elemzésével szeretném felrajzolni az adott korszak képét is, Erdélynek ezt a furcsa, de termékeny időszakát. Az egymásra vetítésnek köszönhetően a művek különös megmutatkozásának lehetünk tanúi, emellett pedig minden bizonnyal Szilágyi Domokos nagysága is hangsúlyosan kirajzolódik majd” – részletezte Kántor Lajos. „Úgy gondolom, ha nem egy brutális korban születik, Szilágyi életműve sokkal játékosabb lett volna, hasonlóan Weöres Sándor verseihez” – vélekedett az eseményen Pécsi Györgyi magyarországi irodalomkritikus. Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész ugyanakkor elmondta: a teljes életmű feltárása és feldolgozása nagyon sok időt és anyagi fedezetet feltételez, amelynek megvalósítására jelenleg nincs intézményesített eljárásmód. Hozzátette: a költő verseinek kutatása továbbra is az önkéntesek feladata. Kőrössy Andrea, Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2012. január 19.Eldőlt: óvodától érettségiig oktat a Szatmárnémeti Kölcsey FőgimnáziumÓvodával és elemi osztályokkal bővül a Kölcsey Ferenc Főgimnázium és a Református Gimnázium, döntötte el csütörtök délután Szatmárnémeti Városi Tanácsa. A januári rendes havi tanácsülés a megszokottnál jóval kurtábbra sikeredett: a városatyák mindössze hat pontban szavaztak. Ezek közül kétségkívül a beiskolázási terv volt a legfontosabb, mely a 2012-2013-as tanévtől lehetővé teszi, hogy a két említett intézmény kiszélesíthesse oktatási palettáját. A döntés értelmében a Széchenyi utcán található 29-es számú óvoda megszűnik önálló jogi személyiség lenni és a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumba tagozódik be. Hasonlóképpen a 24-es számú óvoda, amely a Református Gimnáziumba tagozódik be. Utóbbi lépés következtében a 2-es óvoda, amelyhez eddig a 24-es tartozott, szintén elveszíti önálló jogi személyiségét, mivel a szétválás következtében nem éri el a szükséges gyerekszámot. A 2-es óvoda megmaradt részét így a 6-os óvodához csatolják. Mindezen lépések mellett a Kölcsey Ferenc Főgimnázium és a Református Gimnázium lehetőséget kapott, hogy elemi osztályokat is indítson a 2012-1013-as tanévtől. Kereskényi Gábor, az oktatásért felelős alpolgármester elmondta, hogy a lépést hosszas konzultáció és tárgyalássorozat előzte meg. Mivel az új tanügyi törvény az oktatási intézmények Nyugat Európában ismeretes vertikális szintű tagozódását jelölte meg prioritásnak, így a tanfelügyelőség is rábólintott a javaslatra. Szintén a tanügyet érintő változás, hogy a gyereklétszám lecsökkenése miatt a Szatmárzsadányi Általános Iskola is megszűnik önálló jogi személyiségnek lenni és a Lucian Blaga Általános Iskolához tagolják be. Ez amúgy a gyerekeket semmiben nem érinti, hisz ugyanoda járnak majd iskolába, mint eddig. Költségcsökkentés jegyében megszűnik viszont az igazgatói, a titkárnői és egy-két további tisztség. A tanács megszavazta továbbá, hogy Szatmárnémeti Európai területi Együttműködési Csoportosulást hozzon létre Nyíregyházával és az ukrajnai Beregszásszal. Felhatalmazta továbbá Leitner Jánost, az Apaserv vezetőjét, hogy peren kívüli tárgyalásokat folytasson az Aqua Engineering nevű céggel. Az osztrák vállalat késlekedett egy munka kivitelezésével, ezért az Apaserv a munkálatok értékének 10%-ára perelte. Ugyanakkor az osztrákok 340.000 eurót követelnek az Apaservtől. A két vállalat már Bukarestben és Bécsben is pereskedett – most peren kívül igyekeznek megegyezni. Kocsis Zoltán szatmar.ro Erdély.ma 2012. március 16.Március 15. – ünnep a kampány jegyébenTöbbnyire külön emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésére csütörtökön az erdélyi magyar politikai alakulatok, a legtöbb városban két-három rendezvény is volt, egyedül Sepsiszentgyörgyön mellőzték a politikát az önkormányzat által szervezett ünnepségről. Kolozsváron kampányízűre sikeredett az amúgy közös ünnep, az ifjúsági szervezetek képviselőinek az ünnepi beszédét cenzúrázták. Csíkszeredában felvonták a székely zászlót, Marosvásárhelyen három ünnepi rendezvényt is tartottak. Kolozsvári hagyomány. A kincses város magyarsága idén is felvonulással emlékezett meg az 1848–49-es szabadságharc kirobbanásáról Kampányízű ünnep Kolozsváron Kampányízűre sikeredett Kolozsváron a csütörtöki ünnepi megemlékezés, annak ellenére, hogy a romániai magyar pártok elöljárói látszólag nagy egyetértésben vettek részt a közös ünneplésen a különböző civil szervezetek képviselőivel és az egyszerűen ünnepelni akaró kolozsvári magyarokkal együtt. Míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) aktivistái kokárdákat osztogattak egy névjegykártya méretű papírlapra tűzve, amelyen az EMNP neve és jelképe szerepelt, addig az RMDSZ szimpatizánsai „tulipános” szórólapokat adtak át a résztvevőknek. Az egykori Biasini Szálloda előtt felállított színpadra a román és a magyar nemzeti lobogó mellé az RMDSZ zászlóját tűzték ki. Noha a megemlékezést ezúttal semmi nem zavarta meg, az ünnepséget követően a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) képviselői a helyszínen rögtönzött sajtótájékoztató keretében közölték: az RMDSZ a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) révén cenzúrázta az eseményt szervező ifjúsági szervezetek közös ünnepi beszédének szövegét. Bozsó Imre Lehel, a MIT elnöke elmondta: a Kifor az utolsó pillanatban vétózta meg a többi ifjúsági szervezet által elfogadott szövegtervezetet, mivel egyes részleteit vállalhatatlannak tartották. Az eredeti szövegben szereplő két kifogásolt bekezdésben többek közt az „elegünk van a diktatúrában szocializálódott és kitanult politikusok korrupt magatartásából: rendet és tisztességes érdekképviseletet akarunk a közélet minden területén” mondat olvasható. A KMDSZ a rendezvényt követően közleményt juttatott el a sajtóhoz, melyben a szervezet sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyesek továbbra is a politikai kommunikációra használják a nemzeti ünnepet. Közleményt adott ki később a cenzúrázással vádolt Kifor is, melyben a szervezet közli: szerdán az országos ifjúsági szervezetek képviselői együtt ültek tárgyalóasztalhoz, és egy közös szöveggel, az együtt ünneplés forgatókönyvével álltak fel onnan, az elképzelés azonban meghiúsult. „Mindannyian egyetértettünk az ünnep tiszteletben tartásában és politikamentesítésében, azonban ma délben, két órával a megemlékezés kezdete előtt arról értesítettek minket, hogy a megbeszéltek egy éjszaka alatt érvényüket veszítették. Az ünnepségen pedig a békés, közös gondolkodás helyett már vádakkal találtuk szemben magunkat. Minderre csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul bennünk, melyet a meghiúsított közös tervek margójára fel kell tennünk az egyeztetéseken jelen levő ifjúsági vezetőkhöz: kinek az utasítására gondoltátok meg magatokat?” – teszi fel a kérdést a közleményében a Kifor. Az ünnepi megemlékezés menete egyébként a korábbi években megszokott forgatókönyv szerint zajlott, az ünnepre készülő magyarok a Protestáns Teológiai Intézet előterében gyülekeztek, majd 1848-as forradalmi nótákat énekelve a Főtérre vonultak, hogy részt vegyenek a Szent Mihály- templomban az ökumenikus ünnepi istentiszteleten. A kezdetben néhány száz főt számláló, majd mintegy ezer főre duzzadt tömeg a volt Biasini Szállóhoz vonult, ahol a hivatalos ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Számos magyar és román elöljáró és hivatalosság szólalt fel. Máté András, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke az egység és az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Egységesnek, okosnak és kitartónak kell lennie Gábor Áron népének” – fogalmazott. Gergely Balázs, az EMNP alelnöke arról beszélt: ma csendes, nyugodt forradalmat élünk meg a sokkal kifinomultabb zsarnokság ellenében, ugyanakkor felszólította Radu Moisin ideiglenes polgármestert: mandátuma végéig helyezze ki a magyar helységnévtáblákat. Kelemen Hunor: a válság nem kezdheti ki a hitünket Jólétet, biztonságot, szabadságot, a törvények előtti egyenlőséget akar 2012-ben a magyar nemzet – mondta március 15-i ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Szatmárnémetiben, a Petőfi-szobornál. „Meg kell őriznünk eddig elért eredményeinket, a jövőnkért viszont csakis mi magunk vagyunk felelősek” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a gazdasági válság nem szabad kikezdje a hitünket. „A változás szelei elé vitorlákat kell húznunk” – jelentette ki Kelemen, aki szerint van magyar jövő Erdélyben annak ellenére, hogy létszámunkban fogytunk, mivel arányaiban nem csökkent a romániai magyarság. Szűcs Zoltán, a kolozsvári magyar külképviselet konzulja felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. Kereskényi Gábor, a szövetség szatmárnémeti szervezetének elnöke kifejtette: a széthúzás a reformkor óta jelen van társadalmunkban, mely hol a kuruc-labanc, hol a konzervatív-liberális ellentét formájában jelentkezett, és csak kivételes alkalmakkor volt egységes a nemzet, például az 1848-as szabadságharc idején. Megelőlegezte, hogy a Magyarországról támogatott ellenzék a kampányban uszítani fog a megosztásra törekedve, a szlovákiai választások eredményeit nem emlegeti majd, megoldási javaslatokkal azonban nem áll majd elő a magyarság problémáit illetően. A Magyar Polgári Párt megyei szervezete szintén az RMDSZ rendezvényén koszorúzott, míg az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei, illetve szatmárnémeti szervezete a megyeszékhely szomszédságában lévő Lázári község ünnepségén vett részt. Felvonták a székely zászlót Csíkszeredában A székely zászló felvonásával kezdődött a március 15-i rendezvény Csíkszeredában, a megyeháza előtti téren, a kék-arany lobogót harmadik alkalommal vonták fel. „A közösségi akarat érvényesítésének jelképe ez a zászló” – hangsúlyozta beszédében Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Székelykeresztúron székely kaput avattak a Gyárfás-kúriánál, ahol Petőfi Sándor utolsó estéjét töltötte, majd megkoszorúzták a költő szobrát. Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkár elmondta: el kell érni, hogy minden magyarlakta településen érezhető legyen: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. „Nagyon fontos a történelmi egyházaink kiállása, és az a nemzetmegtartó tevékenység, ami az erdélyi magyarság megmaradásának záloga: e szolgálatukról soha nem mondhatunk le” – mondta Szászfalvi László. Három ünnepi rendezvényt is tartottak Vásárhelyen Csalódottan távozhatott Marosvásárhelyről a bukaresti „sajtóhad”, amely a botrány reményében már napokkal ezelőtt ellepte a várost. A központi hírcsatornák tudósítói arra számítottak, hogy Vásárhely magyarsága válaszolni készül az orvosi egyetem „kettészakítása” ellen tüntető román diákoknak. Ehhez képest az ünneplő tömeg – függetlenül attól, hogy melyik emlékműnél és melyik párt rendezvényén rótta le kegyeletét – ezúttal is példamutatóan viselkedett. „Vásárhelyen nem kell etnikai zavargásoktól tartani, ezek csak egyesek fejében léteznek” – nyilatkozta lapunknak Valentin Bretfelean helyi rendőrfőnök, aki végigkísérte az eseményeket. A legtöbben, mintegy háromezren, idén is az RMDSZ postaréti rendezvényén gyűltek össze, ahol többek között Markó Béla szólt az ünneplőkhöz. Beszédében nemcsak 1848-as szabadságharcot, hanem az orvosi egyetemért való küzdelmet is érintette. „Nem lehet minket elhallgattatni. Nem lehet belénk fojtani a szót. Nem lehet minket albérlőnek tekinteni saját városunkban, Marosvásárhelyen, saját szülőföldünkön, Erdélyben. Nem vagyunk albérlők, hanem teljes jogú társtulajdonosai vagyunk ma is ennek a földnek, együtt a románokkal, együtt mindazokkal, akik itt élnek. Kiharcoltuk, hogy a törvény a mi oldalunkon álljon, bármilyen nehezen is ment, de sikerült. Már az is nagy dolog lenne, ha minden ártó szándék dacára megmaradtunk volna, de ez nem elég, és nem is csak ennyi történt” – hangsúlyozta Markó. Emlékeztetett arra az időszakra, amikor a román társadalom a történelem és a földrajz anyanyelven való oktatása ellen hőbörgött, majd a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosítása ellen tiltakozott. Míg a továbbiakban Markó a megosztottság és a többi magyar párt ellen emelt szót, a Székely vértanúk emlékoszlopánál megjelent magyar polgári pártiak egy hatalmas, „Előválasztást!” feliratú molinót függesztettek ki. Ezt hangoztatta a Petőfi-szobor előtt Benedek Imre, a polgári alakulat polgármesterjelöltje is, illetve a szórólapokat osztogató önkéntesek. Ugyanitt ünnepelt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a néppárt is – egy későbbi időpontban. Beszédében Balog Zoltán, Magyarország társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Batthyány Lajos 1848-as, máig érvényes üzenetét olvasta fel, majd Papp Előd, az EMNP alelnökének javaslatára az RMDSZ csúcsvezetőinek is üzent. „Papp Előd szerint minden egyes magyar politikusnak részt kellene vennie legalább egy állampolgársági eskütételen. Ez így is van, de én azt mondom, hogy minden egyes erdélyi magyar politikusnak is részt kellene vennie a honosítási ünnepélyen. Akinek ilyenkor nem dobban meg a szíve, az nem alkalmas a magyarság hiteles érdekképviseletére” – mondta Balog Zoltán. Március 15. idén nem csak a politikusokról szólt. Az EMNT a várban megnyitotta a Pilvax Kávéházat, ahol kokárdakészítésre, a 12 pontnak régi nyomdagépen történő kinyomtatására nyílt alkalom. Gyerekeknek rajzversenyt szerveztek, majd ’48-as dalokat oktattak, és magyaros ruhákat mutattak be. Sebestyén Aba színművész és barátai alkalomhoz illő előadással készültek. Este az Erdélyi Magyar Ifjak szerveztek fáklyás felvonulást Petőfi szobrától a Székely vértanúk emlékoszlopáig. Nyárádszeredában felavatták a helybéli ’48-as szabadságharcos Deák Farkas mellszobrát. Toró T. Tibor kiállt az autonómiáért A nemzeti ünnepen önvizsgálatot kell tartani: ment-e elébb az autonómia, a magyar szabadság ügye – jelentette ki Zilahon Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. A Wesselényi-szobor előtti ünnepségen Toró kijelentette, ma is érvényesek a 164 évvel ezelőtti jelszavak. Az „Esélyt és szabadságot Erdélynek!” jelszó kapcsán arra figyelmeztetett, ma Erdély esélye a régiók és a nemzeti közösségek Európájában van. „Erdély és népeinek szabadsága annak a függvénye, sikerül-e a tudatokban lebontani a homogén román nemzetállami szemléletet” – vélekedett. Az „Esélyt és szabadságot az erdélyi magyaroknak!” jelszó kapcsán arra figyelmeztetett, a magyar szabadság ma Erdélyben a különböző autonómiaformákat jelenti. „Nem ülhetünk nyugton, amíg ennek közjogi kereteit nem teremtettük meg, nem fogadtattuk el a többséggel, nem építettük ki intézményeit, és nem választottuk meg közülünk elöljáróit” – mondta. Toró szerint a nemzeti ünnepen emlékeztetni kell az elöljárókat, hogy a mandátumot az autonómia kivívására „és nem saját kis ügyeik intézésére” kapták. „Ha nincs hitük és erejük a további csatákhoz, legalább ne állják el az utat a fiatalok, korunk márciusi ifjai előtt” – szögezte le. Egymást hibáztatják Váradon Az egység, az együtt ünneplés hiánya miatt emelte fel szavát a két különböző időpontban megtartott megemlékezésen Tőkés László, az EMNT elnöke, illetve Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke Nagyváradon, az 1848-as forradalom mártír jegyzőjének, Szacsvay Imrének a szobra előtt. Mindketten a politikai ellenfelet látták felelősnek a megosztottságért. „Azokra az időkre emlékezteti a mai helyzet, amikor még nem volt szabad március 15-ét ünnepelni” – jelentette ki Tőkés László, arra utalva, hogy az országnak csak néhány városában ünnepel együtt az RMDSZ az EMNT-vel és az EMNP-vel. Az EMNT elnöke azt mondta, örül, hogy például Kolozsváron és a Székelyföldön nem jellemző a megosztottság a nemzeti ünnepen, ám azt érthetőnek tartja, hogy Magyarországon nem emlékezik közösen Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc – hiszen, mint mondja, egyikük forradalmár, a másik pedig ellenforradalmár. A Krónika cikkére hivatkozva megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy „a hivatalos érdekképviselet részéről hivatalos döntés született, hogy nem ünnepelnek együtt senkivel”. Szabó Ödön az RMDSZ rendezvényén kijelentette: Nagyváradon nem az egység ünnepe március 15. „Miért akarják egyesek szétszakítani ezt az ünnepet? Ugyanaz az ember, aki 1989-ben egységet teremtett, később püspökként belehajszolta először egyházát, majd most politikai barátait a külön útba, a külön ünnepségbe” – fogalmazott az ügyvezető, nyilvánvalóan Tőkés Lászlóra célozva. Felháborodással kommentálta azt a tényt is, hogy a nemzeti ünnep előtti napon valakik a bihari RMDSZ-szervezet vezetőit ábrázoló, karikatúraszerű képeket szórtak szét a városban, a cetlik hátára pedig az érintettek vagyonáról szóló adatokat írtak. „Vajon azok a fiatalok, akik karikatúrás mocsokkal szórják tele a várost, ők méltók a márciusi ifjakhoz?” – tette fel a kérdést. Ironikusan megjegyezte: „biztos benne, hogy Tőkés László nem is tudott” a lejárató szórólapokról. Felháborodott a szórólapokon Raed Arafat egészségügyi államtitkár is, akinek a neve a Cseke Attila bihari szenátorról, korábbi egészségügyi miniszterről szóló lap hátoldalán jelenik meg egy mondat erejéig. A szórólap szerint Cseke felelős egyebek közt a vizitdíjért, s „januárban ennek eredményeképpen rúgták ki Raed Arafatot, a romániai sürgősségi szolgálat megteremtőjét”. Arafat közleményben határolódott el mindenféle politikai játszmától. Politikamentes ünnep Sepsiszentgyörgyön Pozitív kicsengésű, politikamentes rendezvényen vett részt az a közel hatezer sepsiszentgyörgyi, aki a város főterén ünnepelte a magyar forradalom és szabadságharc 164. évfordulóját. Az ünnepség a rétyi Kováts András Fúvószenekar, a Kovács Sándor Cserkészcsapat zászlósai és a 11-es Székely Huszárezred hagyományőrzőinek felvonulásával kezdődött. Antal Árpád polgármester Martin Luther King I have a dream – Van egy álmom című híres beszédére utalt ünnepi szónoklatában. „Nekem is van egy álmom: legyen egy erős, virágzó, gazdag Székelyföld, amely meg tud állni a lábán, mert megtartjuk mi, a lakói. Én egy olyan Székelyföldet álmodom, mely biztonságos otthon az itt élőknek, ahol őrizni tudjuk hagyományainkat, értékeinket, kultúránkat, mindent, ami minket magyarokat székelyekké tesz” – hangsúlyozta. Eljön az a nap, amikor a szétszabdalt Székelyföld egyesül, és beteljesül az évszázados álom, hogy újra együtt legyünk mindannyian, és ebben nem engedünk a ’48-ból, fogalmazott ünnepi beszédében az elöljáró. A polgármesteren kívül beszédet csak Albert-Nagy Ákos egyetemi hallgató, az ifjúsági szónokverseny győztese mondott, majd Füzes Oszkárné Bajtai Erzsébet, Magyarország bukaresti nagykövetének a felesége olvasta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét. Valamennyi magyar párt képviselője felszólalt Kézdivásárhelyen Kézdivásárhelyen közel négyezer fős tömeg volt kíváncsi a Gábor Áron téri színpompás, hagyományos felvonulásra, az ünnepi szónoklatok alatt azonban megcsappant az érdeklődök száma, szinte kiürült a tér. A céhek városának főterén mindenik magyar párt és szervezet képviselője felszólalt, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt képviselői külön csoportokban álltak. Az ünnepséget Rácz Károly polgármester nyitotta meg, aki az autonómia kiharcolását sürgette. Johann Taierling, az Erdély Magyar Néppárt kézdivásárhelyi alelnöke arról beszélt, az érdek mentén kötött szövetségek újabb érdeket szülnek, ezért inkább a közös értékeink mentén kellene összefogni. Bokor Tibor kézdi-orbaiszéki RMDSZ-es szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ünneplés után álmodni és cselekedni kell. Bíró Levente, a Székely Nemzeti Tanács helyi elnöke az erdélyi összefogás szükségességéről szólt. Az ünnepségen a díszvendég, Szász Jenő MPP-elnök szólalt fel utolsónak, bemutatta a forradalmi idők árulóit, majd párhuzamot vont közöttük és a „bukaresti árulók, árulások” között. Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2012. március 22.A kétezredik lapszámot ünnepelte a HírlapBensőséges rendezvény keretében ünnepelték meg a Szatmári Magyar Hírlap 2000. lapszámának megjelenését. A jelenlegi szerkesztőség tagjain kívül jelen voltak a Hírlap régebbi munkatársai, valamint meghívott vendégek. A szerkesztőségi ünnepet megtisztelte jelenlétével Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Kereskényi Gábor alpolgármester, megyei intézményvezetők, valamint a lap külső munkatársai. Megjelent Fodor Lajos halmi református lelkipásztor, a tavaly elhunyt Fodor István újságíró édesapja. A jelenlevők egy perces néma csenddel emlékeztek meg a tavaly elhunyt Debreczeni Éva és Fodor István szerkesztőségi tagokról. Jelen volt Bereczky Zsolt, a Szatmári Friss Újság kiadóvezetője is, továbbá Florin Rachitan, a satumareonline internetes hírportál főszerkesztője, továbbá Czinzel László, egykori Hírlap-munkatárs, a Szatmár.ro hírportál jelenlegi főszerkesztője. A vendégeket Ilonczai Gyöngyi főszerkesztő köszöntötte, ünnepi beszédet mondott Bura László, a Szatmári Magyar Hírlap egykori tiszteletbeli főszerkesztője, köszöntötte a lapot Csehi Árpád Szabolcs, Ilyés Gyula, valamint Kereskényi Gábor. Az Informatia Zilei napilap nevében Gruita Ienasoiu köszöntötte a jubiláló lapot. Ilyés Gyula polgármester rámutatott arra, hogy példa nélküli az a kezdeményezés, amelyet Szilágyi Ferenc vállalkozó vitt véghez a Szatmári Magyar Hírlap megalapításával és finanszírozásával, ugyanis egyelőre elég kevés az olyan magyar vállalkozó tájainkon, aki a magyar kultúra fejlesztésére is áldoz. Valamennyi szónok kiemelte a Szatmári Magyar Hírlap szerepét a Szatmár megyei magyarság identitástudatának megőrzésében, ugyanakkor a hiteles tájékoztatás területén szerzett érdemeit is méltatva. A szónokok megemlékeztek Szilágyi Ferenc vállalkozó érdemeiről, aki 2005-ben hozta létre a Szatmári Magyar Hírlapot. Kiemelték a Szamos kulturális szemle szerepét is a szatmári magyar kultúra ápolásában, mondván, hogy jóformán ez az egyedüli magyar nyelvű írott és nyomtatott kulturális fórum a megyében. Szilágyi Ferenc alapító laptulajdonos arról beszélt egyebek mellett, hogy továbbra is az RMDSZ-ben látja azt a politikai-szellemi erőt, amely képes a magyarság jövőjét biztosítani a szülőföldön. Szatmár.ro 2012. április 12.Nem tudtak megegyezni az együttműködésről a magyar politikai szervezetekBár mindhárom magyar politikai szervezet folyamatosan hangoztatja az együttműködés fontosságát a június 10-ei helyhatósági választásokra készülve, az eddigi tárgyalások eredményei egyáltalán nem meggyőzőek: egyelőre úgy tűnik, egyetlen erdélyi és partiumi településen sem született elvi megállapodás az összefogásról. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján sajnálattal állapította meg, hogy mindeddig nem sikerült átfogó keretmegállapodást kötni országos szinten a másik két magyar párttal, és ez elsősorban az RMDSZ országos vezetőin múlott, akik elutasítottak minden országos és megyei együttműködést. Három opció. A magyar szervezetek külön méretkezhetnek meg júniusbanMint mondta, helyhatósági választásokról lévén szó, az országos elvi megállapodásoknál jóval fontosabbak lennének a helyi választási koalíciók, de a néppárt tudomása szerint az RMDSZ házatáján a tárgyalásokat akadályozó országos szintű tiltás van érvényben. Az EMNP azonban felkészült egy esetleges együttműködésre: közös választási jelet is regisztrált a központi választási bizottságnál a Magyar Polgári Párttal (MPP), amelyen a fenyő és a csillag egyetlen négyszögben, egymás mellett jelenik meg. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Krónikának úgy nyilatkozott, a szövetség álláspontja nem változott az együttműködést illetően. „Továbbra is azt tartjuk, amit Kelemen Hunor szövetségi elnök megfogalmazott: az RMDSZ kinyitotta a kaput, leszerelte a zárat, elhajította a kulcsot, és továbbra is teret biztosítunk az együttműködésnek” – mondta a főtitkár. Toró T. Tibor kijelentésére, miszerint az RMDSZ csúcsvezetése megtiltotta a helyi szervezeteinek, hogy tárgyaljanak a két magyar párt képviselővel, Kovács Péter úgy reagált: „Az EMNP elnöke valószínűleg nem olvasta az RMDSZ jelölési szabályzatát, amely teret biztosít a helyi koalíciók megkötésének is.” Félreértelmezett jogszabály Toró T. Tibor ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ nem volt hajlandó elfogadni a korábban nevesített marosvásárhelyi polgármesterjelölt, Vass Levente feltétételeit. „Az orvos politikus csupán annyit kért, hogy a magyar szervezetek közös jelöltjeként induljon a vásárhelyi megmérettetésen. Ezt az RMDSZ elutasította, mi több, most Vass Levente helyett Frunda Györgyöt fogja indítani, aki többször becsapta már a választókat, sok esetben visszaélt a közösség bizalmával” – fogalmazott a politikus, aki szerint ezzel a lépéssel szertefoszlani látszanak a magyar remények Marosvásárhelyen. Toró hangsúlyozta: a néppárt nem fog egy harmadik magyar polgármesterjelöltet indítani Marosvásárhelyen az RMDSZ-jelölt és a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megméretkező Benedek Imre ellenében. Amint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ azután „farolt ki” Vass Levente mögül, hogy a miniszteri tanácsos a múlt héten közölte: csak abban az esetben vállalja a polgármester-jelöltséget, ha a magyar pártok közösen támogatják. Az RMDSZ viszont elutasította, hogy Vass egy magyar koalíció jelöltjeként vegyen részt a választáson, ragaszkodva ahhoz, hogy csakis a szövetség választási jele alatt induljon. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke a napokban az MTI-nek elmondta, azért tartják elfogadhatatlannak a választási koalíció megkötését, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az csak a polgármester személyére vonatkozzék. Szerinte koalíció esetén az önkormányzati képviselőjelöltek listáját is közösen kellene összeállítaniuk a pártoknak, ezt pedig az RMDSZ nem tartja elfogadhatónak. Kelemen azonban rosszul tudja, ilyen kikötés nincs. A helyhatósági választásokat szabályozó törvény 6. cikkelye kimondja: egy választókerületben a pártszövetséget alkotó politikai alakulatok részt vehetnek önálló vagy a szövetség színeiben indított tanácsosjelölt-listával is. A közös lista csak a választási szövetség esetében kötelező. Ugyanakkor a 43. cikkely úgy fogalmaz: a pártok, pártszövetségek és választási szövetségek valamennyi választókerületben javasolhatnak helyi és megyei tanácsosjelölt-listát, valamint polgármesterjelöltet, vagyis a Kelemen által hivatkozott feltételnek nincs nyoma a jogszabályban. Hármas verseny Szatmárnémetiben Biztosra vehető, hogy nem indítanak közös polgármesterjelöltet a magyar pártok Szatmárnémetiben sem, sőt az RMDSZ-es jelöltet támogató koalíciós önkormányzati képviselőlista állítására sincs már esély: a tegnapra tervezett, utolsónak szánt egyeztetés ugyanis elmaradt. A néppárt sajtótájékoztatót tartott, melynek keretében Zatykó Gyula partiumi régióelnök bejelentette: nem lesz megegyezés, az RMDSZ-es tárgyalókat ugyanis – számtalan próbálkozásuk ellenére – telefonon sem sikerült elérniük. A néppárt alelnöke emlékeztetett: március 28-án intéztek felhívást az RMDSZ és az MPP helyi szervezeteihez, melyben javasolták, hogy állítsanak közös jelöltet a magyar pártok a szatmári megyeszékhelyen, a nem egészen 40 százalékos magyarsággal rendelkező városban ugyanis kizárólag ily módon nyerhet magyar polgármesterjelölt. A Krónika beszámolt arról, hogy az MPP és az RMDSZ korábban már bejelentette indulóit – előbbi Zazula Béla helyi vállalkozót, a szövetség pedig a jelenleg második mandátumát töltő Ilyés Gyulát jelölte. A néppárt a találkozó időpontjául április 4-ét javasolta, majd – az RMDSZ kérése nyomán – nagypénteken, azaz árpilis 6-án ültek le tárgyalni. Mivel a szövetség egyáltalán nem mutatott hajlandóságot a közös jelölt indítására, felmerült annak lehetősége, hogy maradjon egyedüli magyar jelöltként Ilyés, a három párt pedig induljon koalíciós listán. Zatykó Gyula szerint a helyi RMDSZ-szervezet képviselői tegnapig kértek haladékot arra, hogy egyeztessenek pártjuk országos vezetőségével a közös lista ügyében, azonban tegnap délutánig telefonon sem sikerült elérniük őket, így arra a következtetésre jutottak, hogy a szövetség semmiféle együttműködésre nem nyitott irányukban. „Sajnáljuk, hogy így alakult, úgy véljük, összefogással szinte garantált lett volna a siker, most viszont ismét az a valószínű, hogy három jelölt között oszlanak majd meg a szatmárnémeti magyarok szavazatai” – szögezte le a régióelnök, hozzátéve, hogy a néppárt pénteken tartja jelöltállító gyűlését, és valószínűleg jövő hét elején hozzák nyilvánosságra, kit indítanak a polgármesteri székért. Hegedűs Pál Szatmár megyei MPP-elnök a Krónikának elmondta: sajnálja, hogy nem sikerült megegyezésre jutniuk, kilátásba helyezve, hogy a polgári párt is saját tanácsosi listával és saját polgármesterjelölttel vág neki a júniusi helyhatósági választásoknak. Tegnapi lapzártánkig nem sikerült senkit sem elérnünk telefonon a helyi RMDSZ-es vezetők közül. Kereskényi Gábor, a szövetség városi szervezetének elnöke pár napja ezzel kapcsolatban egy helyi újságnak úgy nyilatkozott, hogy „az RMDSZ tudja, hogy kell megnyerni a választásokat Szatmárnémetiben, erős jelöltje van Ilyés Gyula személyében”. Háromszék: marad a bizonytalanság Úgy tűnik, Háromszéken nem jön létre az EMNP–MPP megyei szintű egyezség – mondta tegnap Kulcsár Terza József, a polgári párt megyei elnöke, aki szerint a néppárt azt kellene megértse, hogy együtt több önkormányzati képviselőt tudnak bejuttatni, mint külön. Az elmúlt négy év tapasztalata azt mutatja, hogy aki nincs többségben, csak véleményt nyilvánít, nem befolyásolhatja a döntéseket, szögezte le Kulcsár. „Az EMNP politikusai népszerűnek tartják magukat, sok pénzük van, és azt hiszik, ez elég arra, hogy önállóan megméretkezzenek. Ha az összefogás vonata elmegy, abból csak az RMDSZ nyer” – szögezte le a polgári párti politikus. Ha nem lesz összefogás, az MPP a hétvégén kezdi bemutatni jelöltjeit, annyit elárultak, hogy ez esetben Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Baróton Nagy István jelenlegi polgármestereiket indítják újra. Az EMNP sepsiszentgyörgyi közgyűlése tegnap este ült össze, a döntést csütörtökön hozzák nyilvánosságra. Nagyváradon sincs megegyezés Nagyváradon az RMDSZ mellett az EMNP is külön jelentkezett be a helyi magyarság szavazataiért. A néppárt tegnap be is mutatta polgármesterjelöltjét Zatykó Gyula partiumi régióelnök (képünkön) személyében. A párt nagyváradi szervezete kedden tartotta jelöltállító közgyűlését, amelyen a városi tanácsba indítandó jelöltek listáját is összeállították, ám azt egyelőre nem hozzák nyilvánosságra: ezzel megvárják a megyei szervezet hévégi közgyűlését, illetve az általuk összeállított megyei önkormányzati jelöltlista bemutatását. Kristófi Kristóf, a városi szervezet elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: komolyan megfontolták, indítsanak-e saját jelöltet a polgármesteri címre, és végül azért döntöttek így, mert tudomásuk szerint a megyeszékhely jelenlegi, nemzeti liberális párti polgármestere, Ilie Bolojan annyira jól teljesít az előzetes felméréseken, hogy mellette már nem lenne esélye a magyar jelöltnek egy esetleges összefogás esetén sem. Amint arról a Krónika is beszámolt, az RMDSZ már bejelentette, hogy a nagyváradi polgármesteri címre Cseke Attila szenátort jelöli, a megyei tanács elnöki posztjáért pedig nagy valószínűséggel Pásztor Sándor váradi önkormányzati képviselő, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője mérkőzhet meg. Kristófi elmondta, mivel a felméréseken Bolojant ötven százalék körül mérik, ráadásul a magyarság aránya is drasztikusan, 27 százalékról 24-re csökkent az elmúlt tíz évben, a pártnak megéri, hogy saját jelöltjén keresztül megmutassa magát a lakosságnak, anélkül, hogy ezzel ártanának. Azt azonban hozzátette, a megyei tanácselnöki tisztség esetében még megfontolás tárgyává teszi az RMDSZ jelöltjének támogatását az EMNP, arra ugyanis még esély mutatkozik, hogy a magyar jelölt elnyerje ezt a tisztséget. Krónika (Kolozsvár) 2012. április 14.Megalakult a Kulturális Autonómia TanácsMegalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti. A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni. „Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül. Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet. „Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit. A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli. A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár) 2012. április 15.Megalakult a Kulturális Autonómia TanácsMegalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti. A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni. „Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül. Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet. „Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit. A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli. A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár) 2012. május 2.Egyezményt írt alá az RMDSZ és a Német Demokrata FórumA két kisebbségi érdekvédelmi szövetség, az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum Szatmár megyei szervezetei vasárnap délben aláírta azt az együttműködési protokollt, melynek jegyében közös listákon indulnak a júniusi, helyhatósági választásokon. A Szatmárnémeti RMDSZ székházában megtartott sajtótájékoztatón az egyik felet Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács és a megyei szervezet elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti elnöke és Draveczky Károly, a megyei tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője, a másik oldalt pedig Johann Forstenheizler, a Német Demokrata Fórum megyei és Leitner István városi elnöke, továbbá Keizer Lajos megyei tanácsos képviselte. „Örömmel tölt el, hogy mint 1992 óta mindig, ezúttal is meg tudunk egyezni az NDF-el. Immár húsz éve közösen dolgozunk a megye fejlődéséért", nyugtázta a megállapodást Csehi. „Együttműködésünk gyümölcsöző és eredményes volt mindkét fél számára. A mostani választásokra is fel vagyunk készülve, hisz immár két évtizedes tapasztalat áll mögöttünk", mondta Forstenheizler. „Az NDF mindig is minőségi tanácsosokat delegált, igazi technokratákat, akik igazi csapatemberek. A fórum hatalmas szerepet játszott a német befektetők Szatmárra való csábításában. Emellett mindkettőnk számára az egyik legfontosabb prioritás az anyanyelvi oktatás biztosítása", nyilatkozta Kereskényi. „Egyedül nem érhetnénk el céljainkat, ezért szükségünk van partnerekre. Én azt mondanám, ez az együttműködés nem is 22 éves, hanem 300, hiszen e két nemzetiséget immár három évszázada összeköti a közös múltja", fogalmazott Leitner István, az NDF városi szervezetének vezetője. „Ez egy természetes együttműködés, aminek kulturális és történelmi gyökerei vannak. Meggyőződésem, hogy más partnerségben nem tudnánk olyan hatékonyan képviselni a kisebbségek érdekeit", fejtette ki Ilyés, aki kiemelte, az olyan stratégiai fontosságú beruházók, mint a Zollner, a Casco, a Draxlmayer, a Caro, a Contitech vagy a Polipol Szatmár megyei szerepvállalásában a Fórumnak elévülhetetlen érdemei vannak. „Ki merem jelenteni, a Fórum nélkül szegényebb lenne a megye." Keizer Lajos megyei tanácsos szót ejtett a nagykárolyi együttműködésről is, kiemelve, hogy sokat sikerült eddig is megvalósítaniuk. „Eddig is jó csapatot alkottunk és véleményem szerint jó úton haladunk. Ezért is kérem a megye német és magyar lakosainak a támogatását". Draveczky szerint az elmúlt 22 év bebizonyította: a kisebbségeknek össze kell tartaniuk. A vasárnapi megállapodás értelmében Leitner János és Reszler István helyet kap az RMDSZ városi tanácsjelöltek listáján, a 10. és a 15. helyen. Kaiser István, Nagy Mária és Reszler István a megyei tanácsosi listára kerül fel, míg Keizer Lajos, Müller János és Tempfli László a nagykárolyi listán kap helyet. Erdély.ma 2012. június 4.Felavatták a Rákóczi-szobrotPéntektől új magyar történelmi személyiség szobrával gazdagodott Szatmárnémeti. II. Rákóczi Ferenc szobra hitet és erőt ad, valamint példát mutat a térség magyar lakossága számára. Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a szoborállítás kezdeményezője ismertette a szoborállítás történetét. A Rákóczi zászlaján máig is olvasható szöveg — Cum Deo pro patria egy libertate!/Istennel a hazáért és a szabadságért! —, a kuruc szabadságharc jelmondata máig érvényes tartalmú igazságot hordoz a szatmárnémeti magyarság szempontjából is. Szatmár város szorosan kötődik a Rákóczi vezette szabadságharchoz, tavaly októberben pedig az RMDSZ kezdeményezésére, a szatmári béke 300. évfordulója alkalmából Szatmárnémeti Városi Tanácsa jóváhagyta a vezérlő fejedelem szobrának felállítását. A városi tanács egyik régebbi határozata alapján erre a helyre Mihai Viteazul–szobrot akartak állítani, nem volt könnyű ezt elkerülni, hogy a református egyház területén Rákóczi–emlékhelyet hozzanak létre. Ünnepi beszédek Nm. és Ft. Schönberger Jenő megyés püspök elmondta, áldást kell mondanunk azok emlékére, akik áldozatot hoztak értünk. Nt. Kovács Sándor, a Szatmári Református Egyházmegye esperese áldás előtt felolvasta II. Rákóczi Ferenc imáját. Markó Béla szenátor szerint a felavatott szobor érdekessége, hogy nem egy harcos, hanem egy töprengő, szövetségest kereső államférfit, egy politikust ábrázol, aki képes volt szövetségeseket állítani maga mögé Franciaországtól Törökországig, de sajnos csak ideig–óráig. De képes volt egy nagyon nehéz helyzetben megtalálni azokat a politikai megoldásokat, amelyek szerencsésebb esetben elvezethettek volna a magyar szabadság kivívásához. A kurucmozgalom is példája annak, hogy voltak és vannak olyan pillanatai a magyar történelemnek, amikor a nemzet tagjai képesek voltak félre tenni a viszályokat, és össze tudtak fogni a közös cél érdekében. Gajdos István, Beregszász polgármestere kifejtette, hogy a Trianon által szétszóródott magyar nemzet számára nagyon fontos, hogy példaképpé állítsa azokat a történelmi személyeket, akik összefogták, egyesítették a magyarságot. Szemán Sándor, Nyíregyháza Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője elmondta, hogy a távolság megszépíti a történelmet. Vannak azonban olyan személyiségek — közéjük tartozik Rákóczi is —, akiknek a tetteit nem kell megszépíteni. Csehi Árpád kiemelte, hogy a kuruckor harcosai különbözőségük ellenére sem az ellenséget látták egymásban, hanem az egységet keresték. Nekünk is elődeink életstílusát kellene követni annak érdekében, hogy olyan szellemi kincseket hagyjunk magunk után, ami erőt ad a mindennapi megpróbáltatások közepette. Minden egyes emlékezésünkkor múltunkat állítjuk tükörbe, ebben a tükörben azt látjuk, hogy a jelenben is hittel és bátorsággal kell vállalnunk az előttünk álló feladatokat. Ilyés Gyula polgármester felidézte azt az eseményt, amikor Szatmárnémeti első köztéri szobrát, a Kölcsey Ferencét avatta fel Szatmárnémeti magyar lakossága. Az azóta is szaporodó szobraink szükséges részei nemzeti kultúránknak. Megpróbálunk mind többet visszaállítani abból, amit elvettek. Ez az, ami erőt ad majd az utánunk jövő nemzedékeknek. Az ünnepség koszorúzással és a Himnusz eléneklésével ért véget. Elek György. erdon.ro 2012. június 22.Tulipános kudarc NagyváradonTizenhat év után először nincs magyar alpolgármestere Nagyváradnak. A Körös-parti várost a következő négy évben Ilie Bolojan polgármester mellett egy szociáldemokrata (PSD) és egy szintén nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármester vezeti – döntöttek a testület csütörtöki alakuló ülésén. A döntéshozó testületben a Szociálliberális Unió (USL) a huszonhét tanácsosi helyből 18-at szerzett meg, tehát a szavazatok kétharmadával rendelkezik. Emiatt a hétről hatfősre csökkent RMDSZ-frakcióval nem újították meg az elmúlt mandátumban megszokott helyi szintű koalíciót, és alpolgármesteri helyet sem sikerült kialkudnia a szövetségnek. A testületben rajtuk kívül a Demokrata-Liberális Párt (PDL) kapott még helyet három tanácsossal – az ő soraikból nemrég visszavonult polgármesterjelöltjük, Mihai Groza. Hibát követett el az USL? Ilie Bolojant, az USL jelöltjét az előzőnél is jelentősen nagyobb szavazati aránnyal, 66 százalékkal választották újra a nagyváradiak. Az elöljáró eskütétele után tartott rövid beszédében kijelentette: valamennyi váradi polgármestere lesz, függetlenül attól, hogy rá szavazott-e. Némiképp meglepő módon az USL liberális fele nem Florica Cherecheşt jelölte az alpolgármesteri tisztségbe, aki január óta foglalta el ezt a helyet, hanem egy új arcot, Mircea Mălan ügyvédet. Szociáldemokrata részről az elmúlt mandátumban is tanácsosként dolgozó Ovidiu Mureşan szerezte meg az alpolgármesteri széket. Sem a PDL, sem az RMDSZ nem állított alpolgármester-jelöltet – azt ugyanis már korábban tudni lehetett, hogy sem a országos pártvezetés szintjén, sem helyileg nem sikerült ezt kialkudni a kétharmadot szerzett pártszövetséggel. Biró Rozália, a város volt RMDSZ-es alpolgármestere a Krónika kérdésére úgy értékelte, hogy az USL komoly hibát követett el, amikor úgy döntött: kihagyja a magyar képviseletet a helyi végrehajtó hatalomból. „Az USL úgy véli, önmagában is képes képviselni a 25 százalékos váradi magyar közösség érdekeit. Idővel ki fog derülni, hogy ez nem így van” – jelentette ki a csütörtöktől egyszerű városi tanácsosként dolgozó Biró Rozália. Az SZKT-elnök elmondta, frakciója nem lesz a szó klasszikus értelmében ellenzékben Váradon, a magyar közösség érdekeit figyelembe véve szavaz, vagy nem szavaz meg egy-egy javaslatot. Szatmárnémetiben sem lesz alpolgármester Nem lesz magyar alpolgármester Szatmárnémetiben sem, a szövetségnek egyik alpolgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie – tudtuk meg Kereskényi Gábortól, a szatmárnémeti szervezet elnökétől. Kereskényi, aki az elmúlt négy évben maga látta el az alpolgármesteri teendőket Ilyés Gyula polgármester mellett, elmondta: az 1992 és 1996 közötti idők látszanak visszatérni, amikor az RMDSZ nem rendelkezett képviselettel a város vezetésében. Hozzátette: nehéz négy év elé néz a szatmárnémeti RMDSZ, hisz számos fontos tisztségtől esett el, ezért a jövőben a szervezetépítésre, a lakossággal való kapcsolattartásra helyezik a hangsúlyt. A Szatmár Megyei Tanács vezetésében viszont lesz magyar, Csehi Árpád leköszönő megyei tanácselnök tölti be az RMDSZ által kialkudott alelnöki széket. Az elmúlt években a szövetség magáénak mondhatta a tanácselnöki széket és az egyik alelnöki posztot. Horváth Annát jelölik Kolozsváron Horváth Anna az RMDSZ kolozsvári alpolgármester-jelöltje, a Kolozs megyei alelnöki tisztségre pedig Vákár Istvánt jelöli a szövetség – döntött csütörtökön a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Máté András megyei elnök a Krónikának elmondta: Vákár István egyedül jelentkezett az alelnöki tisztségre, míg az alpolgármester-jelöltet Horváth Anna és Csoma Botond közül választották ki. Kérdésünkre Máté András elmondta: már tárgyaltak a román pártok képviselőivel a lehetséges koalícióról, az egyeztetéseket péntek délig mindenképp befejezik, hiszen délután két órakor kerül sor a frissen megválasztott kolozsvári tanács alakuló ülésére. Hozzáfűzte: az MKT-n választási kampányértékelőt is tartottak, ahol pozitívumként könyvelték el az elért eredményeket. Józsa váltja Csegzit Marosvásárhelyen Marosvásárhelyen Józsa Tibort, a polgármesteri hivatal közterekért felelős igazgatóságának vezetőjét jelöli alpolgármesternek az RMDSZ. A közgazdász végzettségű Józsa Tibor 1978. május 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermek apja. Mint arról beszámoltunk, Józsán kívül még két személy volt esélyes a tisztség betöltésére. Egyik Peti András, Borbély László volt környezetvédelmi miniszter tanácsosa, a Transilvania repülőtér igazgatótanácsának alelnöke, a másik Bakos Levente, közgazdász, egyetemi tanár. Utóbbi nem vállalta a jelölést. A megyei tanács alelnöki tisztségére Lokodi Edit Emőke jelenlegi tanácselnököt jelöli a szövetség, míg a tisztségre szintén esélyes Kelemen Márton – Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök fia – a frakció vezetője lesz. Vasile Gliga, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ-nek keményen meg kell küzdenie a megyei alelnöki tisztségért. A politikus úgy vélte, hogy az USL és az RMDSZ által központi szinten megkötött egyezség nem alkalmazható a megye valamennyi településén. Elmondta – például Szászrégenben –, ahol az USL 10 tanácsosi mandátumot szerzett meg a 19-ből – nem engedik át az RMDSZ-nek az alpolgármesteri tisztséget. Mint ismertes, a kisvárost két mandátumon át az RMDSZ-es Nagy András vezette. Babos Krisztina, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Pap Melinda. Krónika (Kolozsvár) 2012. június 25.„Váron kívül” NagyváradonHúsz év után először nem lesz magyar alpolgármestere Nagyváradnak. A helyi tanács tegnapi alakuló ülésén a testületben kétharmados többséggel rendelkező szociálliberálisok érvényesítették számbeli fölényüket, így a liberális Mircea Mălan és a szociáldemokrata Ovidiu Mureşan lesz Ilie Bolojan polgármester két helyettese. Mivel az USL és az RMDSZ közötti tárgyalások sikertelennek bizonyultak, a szövetség nem is tett javaslatot az alpolgármesteri tisztségre. „Az USL döntése Nagyváradon az, hogy a huszonöt százaléknyi magyar közösséget nem szükséges magyar tanácsosokból választott alpolgármesternek képviselnie. Mi ezt helytelen döntésnek ítéljük, mert ha kisebb is lenne a magyar közösség, akkor is kellene lennie egy képviselőjének a város vezetésében” – fogalmazott Biró Rozália, az RMDSZ tanácsosi frakciójának vezetője, korábbi alpolgármester. Az ÚMSZ érdeklődésére Delorean Gyula nagyváradi városi tanácsos elmondta, „sokkal nehezebben lehet majd érvényre juttatni kisebbségi akaratunkat és jogainkat. Egy dolog váron belül intézni ügyeinket, és teljesen más váron kívül”. Delorean szerint a Bihar Megyei Tanácsban egyértelműen jobb lesz a helyzet, bár az adott szó akkor igaz, ha betartják. A megyei testület esetében az előzetes egyeztetések alapján alelnöki tisztséget kap az RMDSZ. Horváth Anna lesz László Attila utódja? Bár lapzártánkig sem a Demokrata Liberális Párttal (PDL), sem pedig a Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) nem sikerült még megegyezni a Kolozs megyei, illetve kolozsvári együttműködés minden részletéről, az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa tegnap délután eldöntötte: Horváth Annát javasolja Kolozsvár alpolgármesterének, Vákár Istvánt pedig a megyei tanács alelnökének. Máté András Levente, a szövetség Kolozs megyei elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a tárgyalásokat tovább folytatják a két román párttal, „bármi elképzelhető”. Mint korábban írtuk, egy Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette RMDSZ-delegáció hétfőn négy megyére szóló paktumról egyeztetett az USL két társelnökével Bukarestben. Ennek keretében a Kolozs Megye Tanácsában is USL-RMDSZ többség alakulna, Horia Uioreanu tanácselnök egyik helyettese, a most kijelölt Vákár István lesz. Lényegesen bonyolítja a tárgyalásokat, hogy Kolozsvár polgármesteri tisztségét a PDL-s Emil Boc nyerte, és az RMDSZ-nek kell eldöntenie, hogy „ellenséges” vagy „baráti” képviselő-testület alakul a kincses városban. Mint korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, Kolozsváron inkább a PDL-vel kellene szövetkezni a város érdekében. A városi tanács ma délután 2-kor, a megyei testület pedig délután 6 órakor alakul meg. USL–RMDSZ-paktum Szatmár és Maros megyében Mint korábban írtuk, Csehi Árpád és Lokodi Edit Emőke egy fokozattal lejjebb folytatják munkájukat a következő négy évben, Szatmár, illetve Maros megyei alelnökké választásukat az országos szinten megkötött USL–RMDSZ-paktumba is belefoglalták. A marosvásárhelyi tanács mai alakuló ülésén valószínűleg Józsa Tibort választják Dorin Florea egyik helyettesének, és Szatmárnémetiben is előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy Kereskényi Gábor legyen Dorin Coica polgármester helyettese. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. június 28.Kivonultak az RMDSZ-es tanácsosok a Szatmárnémeti Helyi Tanácsának ülésérőlUnalmasnak egyáltalán nem mondható Szatmárnémeti Helyi Tanácsának mai ülése, már az esemény elején érezhető volt a kisebb súrlódás a levegőben. Az új polgármester, Coica Dorel elődjétől eltérően a tanácsosok között foglalt helyet, elmondása szerint azért, hogy ne fentről nézzen le a város vezetőire. A változások miatt az ülésrend is módosult, ezt Fógel László RMDSZ-es tanácsos félig humorizálva szóvá is tette mondván, hogy tanácsosként mindig ugyanazon a helyen ült, most pedig másutt kell helyet foglaljon. Erre Coica válasza sem maradt el. A polgármester elmondása szerint a szavazás által a választók ültették el a magyar tanácsosokat helyükről. Az új szerepkör a többségben lévő szociálliberális uniós tanácsosoknak láthatóan problémát okozott, feltehetőleg hozzánemértésük miatt még a törvény előírásait is igyekeztek volna figyelmen kívül hagyni. A különböző szakbizottságokban helyet kapó politikusok számának meghatározásakor az ülést vezető Pop Ioan kijelentette, a hatalommal együtt a döntés is az övék. Kereskényi Gábor RMDSZ-es tanácsos ekkor figyelmeztette a politikai ellenfeleket a törvény betartására és elmagyarázta számukra, hogy ez az ő esetükben mit is jelent, hogyan kell leosztani pártonként a bizottságokba küldött tagok számát. A későbbiekben tovább fokozódott a konfrontáció. Az RMDSZ a városrendezés és a közszolgáltatási szakbizottság elnöki tisztségét kérte, a szociálliberális uniósok azonban ehelyett két másik bizottság vezetését ajánlották fel. Az RMDSZ-es tanácsosok ekkor úgy döntöttek, hogy tüntetőleg nem vesznek részt az ülés további részén. A teremben bent maradó Kereskényi Gábor elmondta, a korábbi években, amikor a magyarság többségben volt a döntéshozatalban az egyensúly elvére törekedtek, így például a 2004-2008-as ciklusban azért, hogy a románság is képviselve legyen a városvezetésben, mind a két alpolgármesteri címet átadták a szociáldemokrata pártnak. Hozzátette, ha a szociálliberálisok így gondolkodnak a városvezetésről, akkor ők ebben nem fognak részt venni, a döntéshozáshoz az ellenfelek egyébként is rendelkeznek a többségi létszámmal. Coica a Szatmár Tv-nek reagálva Kereskényi kijelentésére elmondta, amennyiben a magyar tanácsosok nem hajlandóak jelenlétükkel képviselni a helyi magyarságot, majd ő képvisel minket is. Kereskényi kérdésünkre elmondta, ez egy figyelmeztető intézkedés volt, mivel úgy látják, az unió arra törekszik, hogy kiszorítsa a városvezetés minden szintjéről a magyarságot. Ez szerinte mélységesen ellentmond azzal az egyensúly elvnek, amit az RMDSZ korábban gyakorolt, és a románság a többség diktatúráját igyekszik bevezetni Szatmárnémetiben. A politikus reményét fejtette ki az iránt, hogy ezt a hozzáállást megváltoztatja majd a politikai ellenfél, azonban ha szükség lesz rá, továbbra is protestálni fognak, a vagyonkezelésre pedig különösen odafigyelnek majd, mivel ebben mindenképp figyelembe kell venniük az RMDSZ-es politikusok szavazatait. www.szatmartv.ro Erdély.ma 2012. augusztus 9.Újra magyar napok SzatmáronHét napon át négy helyszínen várják a szórakozni vágyókat az idén 11. alkalommal Szatmárnémetiben megszervezett Partiumi Magyar Napok (PMN) szervezői. A sztárvendégek az Edda, Fenyő Miklós és Csepregi Éva lesznek. Az eseménysorozat szervezője az Identitás Alapítvány, főtámogatója pedig az RMDSZ, az előkészületekben, illetve a lebonyolításban pedig további 18 egyesület és alapítvány vesz részt. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: minden évben igyekszenek kicsit bővíteni a felhozatalt, így idén a tavalyi 5 helyett 7 napos lesz a rendezvény, és az eseménysorozat nyitányát az augusztus 20-ai Szent István-ünnepség jelenti majd. A koncertek mellett lesznek táncelőadások, filmvetítés, főző- és sportversenyek, gyerekprogramok, stand up comedy, bulik, karaokepartik és sok egyéb érdekesség – összesen 75 programponttal készültek az idei PNM-re. „Nagyon izgulok, hiszen minden évben szeretnénk színvonalasabbá tenni az eseménysorozatot, így a 100 tagú cigányzenekar tavalyi nagy sikerű fellépése után kíváncsian várom, hogy az idei koncertekre mennyien gyűlnek össze” – fejtette ki Stier Péter főszervező, aki azt reméli, hogy idén is elérik a 2011-es, 30 ezer főre rúgó rekordrésztvevőszámot. A Partiumi Magyar Napokat augusztus 20–26. között tartják, összköltségvetése 160 ezer lej. Részletes program a www.partiuminapok.ro honlapon. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2012. szeptember 25.Szakít a politikával a Szatmár megyei RMDSZ-elnökBár múlt héten még jelöltetni kívánta magát, mégsem indul képviselői mandátumért Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök, volt megyei tanácselnök, sőt a szövetség megyei elnöki tisztségéről is lemond. Ezt a párt rangsoroló küldöttgyűlésén jelentette be, melynek keretében a téli parlamenti választásokon induló jelöltek sorrendjét határozták meg, akik a listán elfoglalt helyezés függvényében választhattak maguknak körzetet. Csehi azzal indokolta döntését, hogy kitűnő állásajánlatot kapott a magánszférából, mely nem egyeztethető össze a képviselői munkával. A gyűlésen jelen volt Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára is, aki arról beszélt, hogy a téli választásokon – az önkormányzati választásokhoz hasonlóan – ismét magas részvételi arányra lehet számítani a román szavazók részéről, ami elképzelhető, hogy veszélyezteti majd az RMDSZ 5 százalékos részesedését, mely a parlamentbe jutáshoz szükséges. Mint kifejtette, épp ezért nem jöhet szóba sem választási koalíció kötése a másik két erdélyi magyar párttal, két alakulat esetén ugyanis az 5 helyett 7, míg hármas koalícióban 8 százalékra emelkedik a bejutási küszöb. Szatmár megyében egyébként 5 képviselői és 2 szenátori körzet van, előbbiek közül hagyományosan a 4-esben (Szatmárnémeti északi része és a környező falvak), illetve az 5-ösben (Nagykároly és Tasnád, valamint ezek környéke) nyer magyar jelölt, illetve a kettőt magába foglaló szenátori körzetben, mivel a megye ezen területein van többségben a magyar lakosság. Csehi visszalépését követően a képviselőjelölt-aspiránsok ketten maradtak, a több szavazatot gyűjtő – és ezért elsőként választó – Erdei D. István a nagykárolyi körzetben indulhat majd, Kereskényi Gábor pedig 4-esben. Erdei eddig is parlamenti képviselőként tevékenykedett, és a 4-es körzetben nyert, Kereskényi pedig az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, aki az elmúlt ciklusban alpolgármester volt, jelenleg pedig a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője. A szenátorjelölések során toronymagasan nyert Pataki Csaba, aki így az előbb említett, magyar többségű körzetben indulhat. Pataki a megyei tanács regionális fejlesztési irodájának vezetője, korábban pedig alprefektus is volt. Ellenfelei Günthner Tibor jelenlegi szatmári RMDSZ-es szenátor volt, valamint Ilyés Gyula, Szatmárnémeti nyáron leköszönt polgármestere. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2012. november 12.Partiumi Ifjúsági Konferencia SzatmárnémetibenKovács Péter: „Fontos, hogy a fiatalok is harcoljanak közös ügyünkért” Több megye fiataljai gyűltek össze péntek délután a szatmárnémeti Astoria Szálló nagytermében a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Szatmár Megyei Ifjúsági Tanács (SZMIT) által szervezett Partiumi Ifjúsági Konferencia (PIK) hivatalos megnyitója alkalmából. Ez a konferencia egy jó lehetőséget nyújt arra, hogy a térség ifjúsági szervezetei találkozzanak, közös programok és tapasztalatcsere által együtt próbáljanak megoldásokat találni a felmerülő ifjúsági problémákra. A jelenlévőket elsőként a SZMIT elnöke, Őri-Pákay Franciska köszöntötte, aki elmondta, hogy ő is önkéntesként kezdte, jelenleg pedig már a felnőttek körében tevékenykedik az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének ügyvezető elnökeként. A megnyitón Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, volt MIÉRT elnök is jelen volt, aki beszédében a választási kampányról, mozgósításról, más pártok félrevezető akcióiról és az ifjúság fontos szerepéről beszélt: “Sajnos az utóbbi években csúnya kép alakult ki az emberek fejében a politikáról, azonban a fiatalokban még megbíznak, hiteles az egész kampány, ha önkéntesek szájából hallják az érveket és, ha ők is harcolnak közös ügyünkért. Eddig még soha nem volt ennyi új, fiatal jelölt, mint idén. A MIÉRT ugyanis idén egész Romániában 122 jelöltet, köztük 10 szatmárit indított.” Ezt követően Kovács Máté MIÉRT elnökségi tag vette át a szót, aki elmondta, hogy a Partiumi Ifjúsági Konferencia idén első alkalommal kerül megrendezésre Szatmárnémetiben, köszönhetően az új vezetőségnek: “Az ifjúsági szervezeteket összefogó csoport megalakulásakor egy kérdés vetődött fel, melyre maga a MIÉRT volt a válasz. Ez az az országos szervezet, mely a tagszervezetei által feltárja és megoldásokat keres az ifjúság problémáira.” Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, parlamenti képviselőjelölt, a MIÉRT egykori alelnöke is megosztotta tapasztalatait, élményeit és gondolatait a résztvevőkkel, hiszen ő az egyik példa arra, hogy önkéntesként, diákszervezetben tevékenykedve komoly politikai karriert lehet befutni. “Én is végigjártam a ranglétrát és tapasztaltam, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan romániai politikai szervezet, mely őszintén támogatja a fiatalokat és lehetőségeket kínál nekik önmaguk megvalósításához.” A megnyitót követően a több, köztük Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar és Arad megyéből érkezett fiatalok a Sport Szállodában folytathatták az ismerkedést, szombaton pedig számos érdekes és tanulságos előadáson vehetnek részt. A kétnapos konferencia záró bulijára szintén szombaton, este kerül sor az Euró Bárban. Nyugati Jelen (Arad) 2012. december 12.Megőrizte parlamenti súlyát a magyar közösség18 képviselői és 9 szenátori körzetben nyert mandátumot az RMDSZ – jelentette be kedden Kolozsváron Kovács Péter főtikár, majd hozzátette: Székelyföldön, a szórványban, illetve az etnikai szempontból vegyes vidéken is sikerült megőrizni a súlyunkat. Az országos kosárból újra képviselői mandátuma van Temes megyének, ahonnan Molnár Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb, 29 éves képviselője jutott be a Parlamentbe. Máramaros megyében megmaradt a magyar képviselet, a következő négy évben Bónis István látja el a képviseletet. Kolozs megyei magyarság visszaszerezte a szenátori mandátumát László Attila személyében. Vesztességként lehet elkönyvelni Arad és Brassó megyét, illetve egy Maros megyei szenátori mandátumot. Az RMDSZ 27 fős parlamenti csoportja a következő: Bihar: Cseke Attila, képviselő Szabó Ödön, képviselő Biró Rozália, szenátor Hargita megye: Antal István, képviselő Kelemen Hunor, képviselő Korodi Attila, képviselő Moldován József képviselő Tánczos Barna, szenátor Verestóy Attila, szenátor Kolozs: Máté András, képviselő László Attila, szenátor Kovászna: Fejér László Ödön, képviselő Markó Attila, képviselő Márton Árpád, képviselő Klárik László, szenátor Olosz Gergely, szenátor Maros: Borbély László, képviselő Kelemen Atilla, képviselő Kerekes Károly, képviselő Markó Béla, szenátor Máramaros: Bónis István, képviselő Szatmár: Kereskényi Gábor, képviselő Erdei-Dolóczki István, képviselő Pataki Csaba, szenátor Szilágy: Seres Dénes, képviselő Végh Sándor, szenátor Temes: Molnár Zsolt, képviselő rmdsz.ro Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
